Témák A-Z

A 2015 decemberében Párizsban megtartott legutóbbi klímakonferencián (COP21) a résztvevő államok vállalták, hogy (az ipari forradalomtól 2100-ig terjedő időszakban mért) globális átlaghőmérséklet emelkedésnek 2°C alatt tartása érdekében 2050-ig a kibocsátást egyensúlyba hozzák a természet ÜHG-okat megkötő képességével (azaz a kibocsátást olyan szintre csökkentik, melyet a természetes folyamatok meg tudnak kötni, ez lényegében karbonsemleges globális gazdaságot jelent), a cél elérése érdekében a fejlett gazdaságú államok 100 milliárd dollár támogatást biztosítanak a fejlődő államok részére. A kitűzött célok teljesülését ötévente vizsgálják felül.
Az Európai Unió jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért felelős. A „Tendenciák és előrejelzések Európában, 2015” jelentésben az Európai Bizottság arról számolt be, hogy Európa 1990 és 2014 között 23%-kal csökkentette az ÜHG-ok kibocsátását 5735,1-ről 4419,2 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre (CO2e), ezzel elérte az Európai Éghajlatváltozási Programban eredetileg 2020-ra kitűzött célját. Mindeközben az európai gazdaság 46%-kal nőtt, vagyis a kibocsátás csökkenését az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának növelésével sikerült elérni. A mennyiségi csökkenéssel párhuzamosan a kibocsátás forrás szerinti összetétele is megváltozott: míg a szállítás (ide értve a légiközlekedést is) kibocsátásának aránya jelentősen, a mezőgazdaságé csekély mértékben nőtt, a tüzelőanyagok elégetéséből, az iparból és a hulladékgazdálkodásból származó kibocsátás aránya is csökkent.
A párizsi klímacsúcsra készülve az Európai Uniónak a tagállamokra is kötelezően vállalta, hogy az ÜHG-ok kibocsátását az 1990-es évi szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig. Mivel a jelenlegi intézkedések fenntartásával 2020-ra 25%-os csökkentés érhető el, ezt követően azonban a csökkenés ütemének lassulására kell számítani (amivel 2030-ra 27%-os, a korábban bejelentett kiegészítő intézkedések életbe léptetése esetén 30%-os csökkenés várható), további intézkedésekre is szükség lesz. Az EU célja a 2015-ös 30%-ról 2050-ig 55 és 75% közöttire emelni a megújuló források arányát az energiafelhasználásban.