XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió Akadálymentes verzió ikon

https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/1999-2/

Témák A-Z

Díszpolgárok 1999

Ember Judit

Ember JuditFilmrendező

1935-ben született. Az Abádszalóki Népiskolába járt, majd a háború után járta ki az általános iskolát, azután a gimnáziumot. A Lenin Egyetemről két év múlva Nagy Imre tanainak terjesztése miatt eltanácsolták. Magyart, történelmet tanított és újságíró gyakornok is volt, majd 1956 szeptemberében visszavették az egyetemre. 1964-68 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolát végezte el, ezt követően a MAFILM-hez került. Mintegy 25 filmet készített, a legrövidebb 15 perces, a leghosszabb 11 órás, ezek közül többet is betiltottak. A vizsgafilmje a “Színpad”, majd Határozat, a Vita-klub, a Tantörténet, a Pócspetri, a Hagyd beszélni a Kutruczot, majd a Menedékjog következett, amelyet a Nagy Imre temetése előtti héten a Magyar Televízió négy este – hajnalba nyúlóan – vetítette le. Angyalföld-kertváros (2-4) a kerület jellegzetes részéről szól, a csaknem ötórás 12 epizódból álló dokumentumfilm emberi sorsokat vizsgál a történelemben.

A Tantörténet 1977-ben Miskolci Rövidfilm Fesztivál Hosszú dokumentumfilm kategória díját, a Fagyöngyök 1980-ban francia forgalmazási díjat, Pipás Pista és Társai a TV kritikusok díját, a Határozat 1984-ben a Szakmai Zsűri díját, a Pócspetri és a Menedékjog 1989-ben szintén a Szakmai Zsűri díját kapta. Kitüntetései: 1989-ben Balázs Béla-díj, 1990-ben Televízió- és filmkritikusok életmű díja, 1992-ben a Pócspetri község díszpolgára, 1993-ban Nagy Imre emlékplakett, 1998-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje, Magyar Köztársasági érdemrend Tisztikeresztje (1998), a 33. Magyar Játékfilmszemle Életmű-díja (2002), Televízió és Filmkritikusok Életmű-díja (2004), Kiváló művész (2004). Los Angeles-ben létrehozták az”Ember Judit-díj”-at.1946-től az Ipoly utcában, azután a Hollán Ernő utcában lakott, utolsó lakhelye a Karikás Frigyes utcában volt.

2007-ben hunyt el.

Prof. Dr. Tóth Szabolcs

Prof. Dr. Tóth SzabolcsOrvos, idegsebész

Alagon született 1924-ben. Gyermekkorában a Hollán Ernő utcában lakott, majd nősülése után 1953-től újra folyamatosan a kerület lakója.

A Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait, és mint elektromérnök ismerte meg az orvosi szakmát, főleg annak neurológiai és ideggyógyászati részét, ezért úgy döntött, hogy az orvosi egyetemen szerzi meg a diplomáját. Ezután a Balassa utcai idegklinikán dolgozott, amely később az Amerikai úti Országos Ideggyógyászati Tudományi Intézetbe költözött, ahol osztályvezető, majd igazgatóhelyettes lett. Ezt követően Debrecenbe hívták az akkor alakult idegsebészeti klinikára egyetemi tanárnak, tanszékvezetőnek, majd onnan ment nyugdíjba. 1961-ben a stockholmi idegsebészeti klinikán tett tanulmányutat. Négy évig az Európai Sztereotaktikus és Funkcionális Idegsebészeti Társaság alelnöke volt. Az idegélettani, ideggyógyászati, idegsebészeti tudományág nemzetközileg ismert és elismert professzora. Munkásságával jelentősen hozzájárult a magyar tudomány külföldi megbecsüléséhez, jó hírnevünk erősítéséhez.

Az orvostudomány kandidátusa (1969), Purkine-díj (1971). 180 közlemény szerzője.

2010-ben hunyt el. 2019 óta emlékét a Pozsonyi út 44. szám alatti ház falán emléktábla őrzi.

Tátrai Vilmos

Tátrai Vilmos

Hegedűművész

Kispesten született 1912-ben (1999-ben hunyt el). A Zeneművészeti Főiskolán végzett 1931-ben, a Nemzeti Zenedében 1934-ben, Waldbauer Imre és Rados Dezső tanítványa volt. 1927-től a Fricsay Richárd honvédzenekarának, 1932-től a Budapesti Hangversenyzenekar tagja, közben 1936-1937 a Buenos Aires-i Rádiózenekar vezetője volt. 1940-1944 között a Budapest Székesfővárosi Zenekar, 1945-től a Rádiózenekar, 1946-1978 között a Fővárosi Zenekar (Állami Hangversenyzenekar) hangversenymestere.

1946 óta a Tátrai-vonósnégyes, 1957 óta a Magyar Kamarazenekar alapítója, vezetője. 1947-1954 között a Nemzeti Zenede, illetve a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, 1965 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára, 1971 óta egyetemi tanár. Európa szinte minden országában és Japánban is szerepelt. 36 nemzetközi versenyen volt zsűritag. A nemzetközi Bartók-verseny első díjasa (1948), Liszt Ferenc-díjas (1952, 1972), Kossuth-díjas (1958), érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), Pro urbe Budapest-díjas (1979), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas (1985, 1987), Musica Omnium-nagydíjas (1993), brüsszeli és párizsi nagydíjas. Mintegy 200 hanglemezfelvétele készült, 64 magyar mű ősbemutatója, 52 külföldi mű első előadása, kottapublikációk, tanulmányok fűződnek nevéhez.

Radnóti MiklósnéRadnóti Miklósné dr.

Nyelvtanár

1912-ben született a Pozsonyi úton lakott. Házassága első éveit még költő férjével, Radnóti Miklóssal együtt töltötte a híres házban. Francia-orosz nyelvtanár, irodalmár és Radnóti Miklós hagyatékának őrzője és gondozója volt. Különleges, ritka eset, hogy ilyen jelentős személyiség egész életét ugyanabban a kerületben és lakásban éli le, méghozzá úgy, hogy pár száz méterre lakott a férjéről elnevezett utcától. Fanny asszonyhoz Radnóti Miklós a magyar líra talán legszebb szerelmes verseit írta.
Életének 102. évében, 2014-ben hunyt el.

Dr. Pella László

Dr. Pella LászlóRendőrkapitány

Miskolcon született, 1940-ben. 1968-tól a Belügyminisztérium állományában teljesített szolgálatot. 1981-től a kerületi Rendőrkapitányság parancsnoka volt. 1985-ben jogi diplomát szerezett az ELTE Jogtudományi Karán, 1995-től rendőrségi főtanácsos címmel ismerték el munkáját.

Igen komoly szerepet játszott a kerületi rendőrkapitányság állományának 1990 évet követő, a rendszerváltás által új követelményeket szabó depolitizálásában, oly módon, hogy a kerületi rendőri munka ezt nem érezte meg. 15 évig volt a kerületben rendőrkapitány, komoly érzelmi szálak fűzték és fűzik a mai napig kerületünkhöz. Nevéhez kötődnek olyan kerületi kriminális gócok felszámolása, melyek nélküle nehezebben, sokkal nagyobb erőket felvonultatva valósultak volna meg.

 

1999. díszpolgárai

Díjaink, elismeréseink


                            Idősbarát önkormányzat díj