XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/2001-2/

Témák A-Z

Díszpolgárok 2001

Farkasházy Tivadar

Farkasházy Tivadarújságíró

1945-ben született Budapesten. Az MKKE-n terv-matematika szakon 1969-ben, a MÚOSZ Újságíró Iskoláján 1974-ben végzett. 1969-1972 között a Magyar Beruházási Bank közgazdásza, 1972-1975 a Közgazdász című egyetemi lap munkatársa. 1974-ben megnyerte a Rádió humorfesztiválját, 1975-től a Rádiókabaré társszerkesztője, 1985-tól egyedüli szerkesztő-rendezője. 1980-1983 között a Mikroszkóp Színpad dramaturgja, majd a Televízió kabarészerkesztőségének vezetője. Tv-műsorai: Telepohár (1983), Televáró (1985), Megengedett sebesség (1987-1989), Sándor György utcai játékai (1988). 1989-től a Hócipő főszerkesztője. 1991 óta a Demokratikus Charta szóvivője. Karinthy-gyűrűs (1986), Opus-díjas (1991), Pulitzer-emlékdíjas (1992). Főbb művei: 22 bolond a Rádiókabaréból (1987), Mitisír a hogyishívják? (1988), Tévések végjátéka (1989), Nem értem (1994), Atlasszal, hócipőben (1995).

Karinthy gyűrű birtokosa (1986), Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott 1992-ben és 2000-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést 2002-ben kapta.1975 óta kerületünk lakója, nyilatkozataiban többségében valamilyen formában megemlíti és büszkén vállalja kötődését a kerülethez.

 

Dr. Mohácsy László

Dr. Mohácsy Lászlópolitikus

1927-ben született. Elemi iskoláit szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait Pápán az ősi református gimnáziumban végezte. A budapesti tudományegyetem jog- és közigazgatás tudományi karán tanult tovább “summa cum laude” minősítéssel ott is doktorált. 1950-től jogi munkaköröket töltött be, dolgozott az ügyészi szervezetben, Igazságügy Minisztériumban, tanácsi apparátusban, országos hatáskörű állami szervnél, Alkotmánybíróságon.

1954 óta folyamatosan a kerület lakosa. Egyetemista korától politizáló az ország demokratikus kibontakozásáért küzdő személyiség. Dr. Mohácsy László a forradalom eszméit soha nem tagadta meg, sőt helytállásáért 1956-os emlékérmet adományoztak részére. 1990-ben elindult a kerületi önkormányzati választásokon és a Magyar Demokrata Fórum soraiban képviselő lett. 1990. október 15-én ő vezette le a Képviselő-testület első ünnepélyes alakuló ülését, majd az Ügyrendi Bizottság elnöke volt. Megalapozott szakmai érveivel, rendelettervezetek előkészítésével, határozatok megfogalmazásával, viták pártpolitikától mentes lezárásával, mindig a kerület érdekeinek következetes védelmével ki tudta vívni mind a testület, mind a választók megbecsülését.

 

Papp László

Papp Lászlóökölvívó

A nemzetközi sporttörténelem egyik kiemelkedő egyénisége. 1926-ban született (elhunyt 2003-ban). A világ sportújságírói 1999-ben beválasztották az Évszázad Legjobb 25 sportolója közé. Tagja lett az 1991-ben alakult magyar Hallhatatlanok Klubjának, 2001-ben bekerült a világ legjobb ökölvívóinak hasonló hírességei közé is. Háromszoros olimpiai bajnok (London 1948, Helsinki 1952, Melbourne 1956), kétszeres Európa Bajnok, nyolcszoros magyar bajnok. Veretlenül fejezte be 1964-ben hivatásos ökölvívó pályafutását, Európa Bajnokként vonult vissza. Az 1969-es esztendőtől – Adler Zsigmonddal együtt – a magyar válogatottat irányította és vezette világsikerekhez.

A kerülethez, Angyalföldhöz szorosan kötődik. A Fóti úton lakott 1935 és 1950 között, iskoláit is itt végezte. Itt kezdte a sportolást, egyedülálló diadalai a kerülethez kötődnek. Utolsó (nyolcadik) országos bajnoki aranyérmét 1956-ban a Vasas színeiben szerezte meg. Először 1948-ban érdemelt ki olimpiai bajnoki címet, majd 1952-ben és 1956-ban is olimpiai aranyérmet vehetett át. Neve méltán szerepel minden idők leghíresebb magyarjai között. Kitüntetései: Magyar Köztársasági Érdemrénd középkeresztje (1996), a Boxing Hall of Fame tagja (2001), Budapest díszpolgára (2001). Sportaréna őrzi nevét. Mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai között tartják számon.

 

Szabó István

filmrendező

1938-ban született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1961-ben. Ezt követően a Mafilm asszisztense, majd első asszisztense, 1963-ban Herskó János munkatársa, 1964 óta játékfilmrendező, dolgozott a tv-ben, színházban is. 1985 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára. 1991 óta az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1996 óta Budapest díszpolgára. 4-szer jelölték Oscar-díjra. Oscar-díjas (Mephisto 1982), a Brit Akadémia díjasa, David di Donatello-díjas, Visconti-díjas, locarnói, moszkvai nagydíjas, berlini Ezüst Medve-díjas (kétszer), oberhauseni nagydíjas, Félix-díjas, Balázs Béla-díjas (1967), Kossuth-díjas (1975), érdemes művész (1982), kiváló művész (1985), Pro urbe Budapest-díjas (1993), Pulitzer-emlékdíjas (1996), a Magyarság hírnevéért díjas (1997), Európai Fimdíj (1999), Hazám-díj(2001), Magyar Köztársasági Érdemkereszt középkeresztje csillaggal (2002), Jubliemi Prima Primissima díj (20007), Arany Medál -díj (2012).

Főbb rendezései: Te (1962), Álmodozások kora (1964), Apa (1966), Szerelmesfilm (1970), Tűzoltó utca 25 (1973), Osbemutató (1974 tv), Budapesti mesék (1976), A zöld madár (1979 NSZK), Bizalom (1979), Mephisto (1981 magyar-NSZK), Macskajáték (1982 NSZK tv), Bali (1983 NSZK tv), Redl ezredes (1984 magyar-NSZK-osztrák), Hanussen (1988 magyar-NSZK), Találkozás Vénusszal (1991 angol), Édes Emma, drága Böbe (1991), Offenbach titka (1995 magyar-német tv), A csónak biztonsága – Budapest (1996 angol tv). Könyve: Beszélgetések Szabó István filmrendezővel (1995).

 

Szabó Zoltán/Angyalföldi-Szabó Zoltán

Szabó Zoltánfestő

Budapesten (a kerületben) született 1929-ben. Segédmunkás, a Hanglemezgyárban kifutófiú, majd az Újpesti Gyapjúszövőben segédmunkás volt. Rajkai Györgynél, a Dési Huber Körben, Gráber Margitnál tanult rajzolni. A Képzőművészeti Főiskolán 1958-ban végzett, Fónyi Géza, Domanovszky Endre, Barcsay Jenő tanítványa volt. 1958 óta állított ki, 1960-ban lett Derkovits-ösztöndíjas.

Egyéni kiállításai voltak: a párizsi biennálén, a Műcsarnokban és Veszprémben, a Kilencekkel, az Ernst Múzeumban, a győri Műcsarnokban, Tatabányán, a Budapesti Tisztiklubban, a Műcsarnokban, Kecskeméten, Szegeden, Vácott, Tallinnban, Milánóban, a Szolnoki Galériában, a győri Műcsarnokban, Gronau-Epében, Hódmezővásárhelyen, az Ernst Múzeumban, Wiesbadenben, Hamburgban, a Körmendi Galériában, Szirákon és töbször saját kerületében

Monumentális munkákat, sgrafittókat, kerámia mozaikot, muránói mozaikot, márványmozaikot, gobelint készített. Munkácsy Mihály-díjas (1968), érdemes művész (1977), a szolnoki festészeti triennále díjasa (1975, 1981, 1984). Táncsics Mihály-díjat 2007-ben kapott.

Születésének helyéül egész életében Angyalföldet nevezte meg, a hajdani Tripoliszból indult. Kötődése szűkebb szülőföldjéhez sokkal szorosabb, mint pusztán lakóhelyhez kapcsolódás. Ezt igazolja, hogy felvette és hivatalosan használa az Angyalföldi előnevet.
2014-ben hunyt el.

2001. díszpolgárai

Díjaink, elismeréseink