XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/1998-2/

Témák A-Z

Díszpolgárok 1998

Sánta Ferenc

Sánta Ferencíró

1927-ben született, irodalmunk élő klasszikusa, a magyar próza egyik legnagyobb mestere. Munkásságát a morális szemlélet és művészi tökéletesség jellemzi. A sántai életmű: három regény (Húsz óra, Az ötödik pecsét, Az áruló) és egy jó kötetnyi novella, köztük olyan remekművek, mint a népi témájú Sokan voltunk vagy az antifasiszta témájú Nácik, illetve a Halálnak halála.

Műveinek egy részéből film és színdarab készült, egy részük kötelező vagy ajánlott olvasmány a középiskolákban. Sánta paraszti sorsból indult, volt bányász, gyári munkás, marós, vasesztergályos. Többszörös József Attila-díjas, Kossuth-díjas író. 1955-1966. között a Vőlegény utcában, majd 1974-ig Újlipótvárosban a Balzac utcában élt és alkotott, ekkor születtek a legjelentősebb alkotásai, itt nevelte fel négy fiát is. 1957-ben egy esztendőt a kerületben gyári munkásként is dolgozott.

2008-ban hunyt el. Emlékét a Vőlegény utcai ház falán emléktábla őrzi.

 

Baranyi Ferenc

Baranyi Ferencköltő, író

Pilisen született 1937-ben. Az ELTE BTK-n magyar-olasz szakon 1962-ben, a MÚOSZ Újságíró Iskoláján 1965-ben, a Poitiers-i Egyetemen 1967-ben végzett. 1963-1968 között az Egyetemi Lapok munkatársa, 1968-1969 az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese. 1969-től a Magyar Ifjúság irodalmi rovatvezetője, 1989-1992 között az Ezredvég főszerkesztője. Első versei gimnazistaként jelentek meg. Sok versét külföldön is publikálták (Olaszország, Belgium, Szovjetunió). 1976-1992 között a Magyar Televízió zenei főosztályának főmunkatársa volt. 1992 óta a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának elnöke. SZOT-díjas (1974), József Attila-díjas (1976), Brianza-díjas (1993), MSZOSZ-díjas (1993), Forintos-díjas (1995), a Magyar Köztársaság Érdemrend Keresztje (1997, 2005), Nádasdy Kálmán-díj (2005), Kossuth-díj (2008).

Több mint húsz verseskötete látott eddig napvilágot. Regényt, tévéjátékot is írt, tudományos munkái jelentek meg. Olasz és francia verseket, regényeket, valamint operalibrettókat közel ötven éve fordít rendszeresen. Baranyi Ferenc a magyar nagyközönség előtt évtizedek óta közismert és széles körben népszerű személyiség. Rádiós, televíziós műsorait egyszerű, közvetlen beszédstílusa miatt szerették és szeretik, verseiben ugyanez a közvetlenség és egyszerűség nyilvánul meg. A Kárpát utca lakója, 1994-ben Vizafogó néven jelent meg verseskötete.

 

Kiss Zoltán

Kiss Zoltángazdasági igazgató

1939-ben született Budapesten. Pályáját műszerészként kezdte, majd ifjúsági vezető volt Budapest III. kerületében.Politikusi diplomát Moszkvában szerzett, ennek megfelelő beosztásokban dolgozott a fővárosban, később országos szinten. Munkáját – melynek során különböző területeken a kerületre vonatkozó kérdésekben is kitekintést, továbbá személyes kapcsolatokat szerzett – a közösségi tenni akarás, az új lehetőségek megteremtése jellemezte. A kerület tanácselnökének 1986-ban választották meg. A felé megnyilvánuló bizalomért odaadó munkával igyekezett a beosztásával szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Már a rendszerváltás előtt megkülönböztetett figyelmet fordított a kerületben kibontakozó politikai erőkkel való kiegyensúlyozott együttműködésre, részükre a közigazgatás működése és az aktuális folyamatok bemutatására. Az 1990. évi önkormányzati választások után korrekt elszámolással adta át a kerületi vagyont, jól működő hivatali apparátust hagyott az új vezetésre, akiknek munkáját a későbbiekben is segítette.

Az önkormányzati választásokat követően az ESMA Spanyol-Magyar Reklám Kft. – később Zrt. – gazdasági-, majd koordinációs igazgatójaként dolgozott 2011. december 31-ig. Ezalatt a cégvezetés és az otthont adó XIII. kerület közötti gyümölcsöző együttműködésre irányuló törekvésen túl, munkáját az igényesség, az emberek iránti tisztelet, segítségnyújtás, a fejlődés útjának keresése vezérelték.

 

Moldován Stefánia

Moldován Stefániaoperaénekes

Sajóudvarhelyen (Románia) született, 1929-ben örmény és székely szülőktől. Operaénekes, drámai szoprán. A Zeneművészeti Főiskolán 1953-ban végzett, Sipos Jenő tanítványa volt. 1954-1961 között a szegedi Nemzeti Színház, 1966-2012. között az Operaház magánénekese volt. Liszt Ferenc-díjas (1959), érdemes művész (1974), SZOT-díjas (1978), örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005), Kisebbségekért-díj (2006) tulajdonosa. Három játékfilmben és három tévéfilmben szerepelt. Több mint négy évtizedig volt kerületünk lakója. A kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnökségi tagja volt

Főbb szerepei: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio és a Leonóra című ősváltozat), Aida, Leonóra (A végzet hatalma, A trubadúr), Amelia (Álarcosbál), Desdemona (Otello), Tosca, Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya), Ariadné Naxosz szigetén, Vérnász. Ő az a nagy magyar énekesnő, aki a legtöbb Puccini figurát szólaltatta meg. A pályafutásának koronája Erkel Ferenc operájában, a Bánk bánban Melinda szerepe, amelyet több mint 40 évet énekelt.

2012-ben hunyt el.

1998. díszpolgárai

Díjaink, elismeréseink