XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió Akadálymentes verzió ikon

https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/2010-2/

Témák A-Z

Díszpolgárok 2010

Lendvai KamillóLendvay Kamilló

Zeneszerző, karmester

Az elemi iskoláit a Sziget utcai általános iskolában végezte el. Az iskolai szünetekben már tíz éves korától rendszeresen dolgozott. Érettségi után különböző zenekarokban játszott. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán fejezte be 1957-ben.

A szegedi operaház karmestere, azt követően az Állami Bábszínház zenei vezetője, majd a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének művészeti vezetője. A hetvenes évek elején a Fővárosi Operettszínház karmestere. Negyvenöt évig volt a Magyar Rádió lektora.

A hetvenes évek elejétől húsz éven át tanár, illetve tanszékvezető, majd nyugalmazott zeneelmélet-professzor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A XIII. kerület büszke és kritikus lokálpatriótája.

Színpadi művei: A bűvös szék, A tisztességtudó utcalány.

Háromszoros Erkel-Ferenc díjas, SZOT-díjas, nemzetközi Zeneszerzői Verseny első díja, Bartók- Pásztory díj, Kossuth-díj, Érdemes és Kiváló művész.

2016-ban, életének 88. évében hunyt el.

Presser GáborPresser Gábor

Zenész, zeneszerző

A neves zeneszerző, zenészi, szövegírói pályafutása 1967-ben az Omega együttessel kezdődött. Azután 1973-ban alapította meg a korszak hazai szupergroup csapatát, az LGT-t. Nagy szerepet vállalt a magyarországi zenés színpadi műfaj életre hívásában.

Marton László, a Vígszínház igazgatójának felkérésére készítette el Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének zenés színpadi változatát 1973-ban, amellyel először vitték be a popzenét a színházba.

Ezt követte a Harmincéves vagyok, a Jó estét nyár, jó estét szerelem. A Padlás című zenés meséje 1988 óta töretlen népszerűségnek örvend. A XIII. kerület neves színházának, a Vígszínháznak a zenei vezetője 1978-tól, segíti a zenés darabok színpadra kerülését.

A magyar filmművészet történetébe is beírta nevét, ő szerezte többek között a Szerelem utolsó vérig, a Sztracsatella és a Ripacsok című film zenéjét.

Kimagasló művészi tevékenységét 1990-ben Érdemes művész, 1997-ben Erkel Ferenc-, 1999-ben Artisjus Huszka Jenő-, 2003-ban Kossuth-, 2004-ben Prima Primissima-díjjal ismerték el. Kezdeményezése nyomán jött létre a Magyar Dal Napja 2008-ban.

Vámos MiklósVámos Miklós

Író

Polgári családban született, 1975-ben szerzett jogi diplomát. Azt követően tanult szakmáját mellőzve az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott 1992-ig.

Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott az irodalmi életbe, szerkesztője lett a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóiratnak. Két éven át az Egyesült Államokban élt Fulbright-ösztöndíjjal.

A kortárs magyar és külföldi irodalmat megjelentető Ab Ovo Kiadó alapítója, amelynek 1995-ig igazgatója volt. Azután 2005-től a Nemzeti Kulturális Alapprogram szépirodalmi kollégiumának vezetője. Tagja a Magyar Írók Szövetségének, a Pen Klubnak, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Szépírók Társaságának. Első novellái tizenkilenc éves korában jelentek meg az Új Írásban és az Élet és Irodalomban. Eddig harminchárom kötete látott napvilágot, négy drámáját vitték színre. Írt regényeket, novellákat, filmforgatókönyveket. Műsorvezetőként nevéhez fűződik Lehetetlen?, a Rögtön és a 2 ember című tévéműsor.

Munkásságát 1984-ben József Attila-, 2002-ben a Pro Cultura Urbis díjjal ismerték el, 2004-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje polgári tagozat kitüntetést.

Díjaink, elismeréseink


                            Idősbarát önkormányzat díj