Témák A-Z

Bodrogi Gyula

Színművész, rendező, színházigazgató

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1958-ban szerződött a József Attila Színházhoz, a társulat tagja volt 1982-ig. Azóta is rendszeresen szerepel a színház darabjaiban. 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára.

Pályájának kezdetén kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, majd rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Szívesen szerepelt zenés-táncos darabokban, melyekben páratlan tánctudását és muzikalitását is megcsillanthatta. Emlékezetes alakítást nyújtott a Szókimondó asszonyság, az Imádok férjhez menni, az Egy szerelem három éjszakája, A kaktusz virága, a Koldusopera, a Szomorú vasárnap, a Svejk, a Charley nénje, a Kabaré című darabokban. A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, a kerületben játszódó filmben, ezután szinte évről évre hívták filmezni. Népszerűbb szerepei kötődnek a televízióhoz is.

Kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, Kiváló művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is megkapta, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta “A nemzet színésze”.

Marton László

Rendező, színházigazgató

Több mint 40 éve, 1968-ban kezdte rendezői pályáját a Vígszínházban, amelynek. 1979-1985 között főrendezője, 1985-től igazgató-főrendezője volt. A színháztól nem búcsúzik, leköszönésekor ígéretet tett arra, hogy a következő évadban két darabot rendez a színházban.

Színházvezetőként a régi vígszínházi hagyományok folytatására törekedett. A közönség számára vonzó műsorpolitikát alakított ki: klasszikusokat, színműveket, majd zenés darabokat, musiceleket is műsorra tűzött. Rendezéseit is e sokszínűség jellemezte. Fontos volt számára, hogy a színház különleges kapcsolatot építsen ki olyan nagy magyar írókkal, mint Örkény, Déry, Weörös, Spiró, Kornis, Esterházy. Igazgatása alatt a Vígszínház produkcióit több mint nyolcmillió néző látta.

Marton László nemzetközileg is elismert és sikeres rendezéseiért, valamint a magyar kultúra hírnevének öregbítéséért, színházvezetői és pedagógiai tevékenységért számos külföldi és hazai elismerésben részesült: Érdemes Művész (kétszer), majd Kiváló Művész kitüntetést kapott, 2003-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.
2019-ben hunyt el.

Spiró György

Író, irodalomtörténész, műfordító

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz-szerbhorvát szakon végzett. Idegen nyelvű szerkesztő, majd a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa, a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. Számos novella, regény, verses kötet, dráma, esszék – tanulmányok – tv kritikák szerzője.

Kitüntetései: József Attila-díj, Déry Tibor-díj, Madách Imre-díj, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj, Pro Urbe Budapest, Szép Ernő-díj, Dramaturgok díja, Kritikusok díja, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Kossuth-díj.

Az Újpesti rakpart 8. számú házában lakott 1976-ig. Itt járt iskolába a Sziget (mai Radnóti) utcában. A Váci úti Bólyai Gimnáziumban, 1964-ben érettségizett, ahol a magyar-latin szakos tanár – egyben osztályfőnök – elemzésének is köszönhetően már akkor elhatározta, hogy drámaíró lesz.