XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/1996-2/

Témák A-Z

Díszpolgárok 1996

Bellay László

Bellay Lászlópedagógus, nyugdíjas igazgató

1915-ben született Málén. 1955-ben kapta a Sziget utca 8-10. Általános Fiúiskola igazgatói megbízatását. Az iskolai oktatásban az újat, a korszerűt kereste. A kísérletezés híve volt. Meggyőző határozott elképzeléseihez a 24 éves igazgatói pályája alatt a nevelőtestületet is felsorakoztatta. Nemcsak a technikai vívmányok, hanem az új módszertani – pedagógiai eljárások iránt is érdeklődést mutatott. Ezek a kísérletek gyakran budapesti, sőt országos érdeklődést váltottak ki. Iskolájába gyakran érkeztek tapasztalatcserére látogatók, nemcsak a fővárosból és vidékről, hanem külföldről is. Több évtizedig vezette a Politechnikai Tanácsot. Az igazgatói testület aktív tagjaként szervezési, módszerbeni és pedagógiai kérdésekben kezdeményezően segítette a kitűzött feladatok megoldását. A Pedagógus Szakszervezet XIII. kerületi titkárává való megválasztásával fellendítette a kerület szakszervezeti munkáját. Tagja volt az Eötvös Lóránd Fizikai Társulatnak, a TIT-nek, a Fizika tanítása folyóirat szerkesztőbizottságának, a középiskolai matematika – fizika lapok szerkesztésének. 1979-ben nyugdíjba vonult, de élete a mai napig kötődik iskolájához. Az iskolamúzeum létrehozásán tevékenyen vett részt. Számos szakkönyve, és több fontos tanulmánya, szerkesztése jelent meg pályafutása alatt.

Földes Ferenc -díjban és Angyalföld Ifjúságáért kitüntetésben részesült. 2011-ben életének 97. évében hunyt el.

 

Hegedűs Géza

író

Budapesten született 1912-ben (elhunyt 2001-ben). A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem-filozófiatörténet szakon végzett 1935-ben. 1936-1940 között ügyvédjelölt, 1939-től 1946-ig az Anonymus Könyvkiadó lektora, irodalmi vezetője, 1949-ig a budapesti városházán osztályvezető tanácsos volt. 1946-tól a Köztársaság, 1947-től 1949-ig a Jövendő irodalmi rovatvezetője, a Március Tizenötödike felelős szerkesztője. 1946-1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiatörténetet tanít, a Győrffy, a József Attila kollégiumok tanára. 1945-1973 a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője. 1955-1957 a Magvető Könyvkiadó igazgatója, 1957-1959 a Kultúrakadémia színháztudományi tagozatvezető tanára.

1997 óta Budapest díszpolgára. József Attila-díjas (1951, 1954, 1975). 1935 óta több mint 100 könyve jelent meg. 10 verseskötet, számos történelmi, művelődéstörténeti, irodalom- és drámatörténeti tanulmány, esszék és több mint 1000 rádióműsor. Történelmi, ifjúsági regényei, versei, irodalomtörténeti és dramaturgiai tanulmányai, rádiójátékai, drámai, műfordításai egyaránt közismertek, sikeresek. Nemzedékeket nevelt, szórakoztatva tanított, alapvető műfaja az ismertterjesztés volt. A kerületben élt néhány év kivételével születése óta. Szerette lakóhelyét, idekötötték az emlékek, a barátok. Korunk és hazánk egyik utolsó polihisztora volt.

Jelentősebb díjai, kitüntetései: Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1987.), a Magyar Köztársasági Érdemkereszt tisztikeresztje (1995.), Budapest díszpolgára (1997.).

 

Illovszky Rudolf

Illovszky RudolfVasas SC labdarúgó-szakosztályának vezetője

Budapesten született, 1922-ben. 4 elemi és a 4 polgári elvégzése után autógumi javító volt, majd később villanyhegesztői szakmát tanult. Iskoláinak elvégzése után Csepelen szakmunkásként dolgozott. 1933-ben kezdődött sportpályafutása, kezdetben az MTK-ban, majd később a VASAS-ban volt igazolt labdarugó. 1955-ig volt aktív játékos.

1954-től a Testnevelési Főiskola 3 éves szakoktatói tanfolyamán szerzett oklevelet. Aktív sportolói tevékenysége mellett elvállalta a VASAS serdülő, majd ifi labdarúgó csapatának edzői feladatait. 1960-1965 között edzői tevékenysége alatt a VASAS többször nyert bajnokságot, 1986-ban a Magyar Kupa győztese lett. Külföldi csapatokkal is jelentős eredményeket ért el. Irányítása alatt a magyar olimpiai csapat a Müncheni Olimpián ezüst érmet szerzett. A labdarúgó válogatott irányítása alatt 1972-73-ban Európa legjobb négy csapata közé került.

Nyugdíjazása óta a VASAS SC Labdarúgó Szakosztályában több felkérésnek tett eleget, kezdetben mint edző, majd az utánpótlás szakágvezetője, később elnöki tanácsadóként és szakosztályvezetőként dolgozott. Munkája során mindig törekedett arra, hogy lehetőséget adjon a fiatal, tehetséges labdarúgóknak. Egész életében a magyar labdarúgás sikeréért fáradozott, s eredményeivel kerületünknek is hírnevet szerzett.

Kitüntetései: Mesteredző (1961.), Orth György-életműdíj (1995.), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007.). Tiszteletére az ő nevét vette fel a Vasas Fáy utcai stadionja. 2008-ban hunyt el.

 

Dr. Kemény Pál

Dr. Kemény Pálorvos, kórházigazgató

1913-ban született Budapesten (elhunyt 2001-ben).  1938-ban kapta meg orvosi oklevelét. Orvosi tevékenységét a Fővárosi Önkormányzat Madarász utcai Gyermekkórházában kezdte meg, mint díjtalan gyakornok. 1943-ban gyermek szakorvosi vizsgát tett. A háborús évek után először az OTI Dologház utcai rendelésén, majd 1946-tól 1948-ig díjtalan gyakornokként a Budapesti Orvosegyetem I.sz. Gyermekklinikáján dolgozott. 1948-tól 1958-ig a II. sz. Gyermekklinika tanársegédje, majd adjunktusa volt. 1958-tól a Madarász utcai Gyermekkórház igazgató-főorvosa lett 1982-es nyugdíjazásáig.

Belgyógyászati osztályvezető főorvosként az általános gyermekgyógyászaton kívül kiemelkedő munkát végzett a daganatos és vérképzőrendszeri betegek gyógyítása területén. Nyugdíjba vonulása után is a gyermekgyógyászati osztály szaktanácsadójaként dolgozott. Gyermekorvosi működése során szakmai és tudományos munkája mellett először a gyermekgyógyász szakcsoportnak és a gyermekorvosok társaságnak elnökségi tagja, majd két ciklusban főtitkára volt. Hosszú időn keresztül tagja volt a Gyermekgyógyász c. lap Szerkesztő Bizottságnak. Tagja volt a MOTESZ elnökségének. 1980-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem címzetes docensi címét kapta. Érdemes és Kiváló Orvos, 1973-ban Budapest Főváros Pro Urbe kitüntetésben részesült. Két ízben kapta meg a Magyar Gyermekorvos Társaság “Bókay János” emlékérmét. Több évtizeden keresztül volt a kerület lakója.

Köztarsasági Érdemrend tisztikereszt címet adományoztak részére (1999.) 100. születésnapja óta (2013.) emléktábla őrzi munkásságát a Gyöngyösi úti egykori Madarász kórház falán. Emlékére emlékdíjat alapítottak.

 

Nemeskürty István

Nemeskürty Istvánfilmtörténész, író

Budapesten született, 1925-ben. Az ELTE-n magyar-olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben, 1956-ig Budapesten tanár, 1959-ig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, majd a Budapest Filmstúdió vezetője. 1984-1986 között a Magyar Filmintézet igazgatója. 1990-ben a Magyar Televízió elnöke is volt. 1961 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója, egyetemi tanár. 1991-1996 a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarájának elnöke. 1992-1994 között a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának, 1993-1995 között a Magyar Írókamarának az elnöke. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. Az irodalomtudomány doktora. Balázs Béla-díjas (1971), József Attila-díjas (1979), SZOT-díjas (1983), Széchenyi-díjas (1992), a filmszemle életműdíjasa (1994), Magyar Örökség díj (1996.), Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2001.), Prima Primissima díj (2003.), Szent István-díj (2004.), Kossuth-nagydíj (2011.). Kormánybiztosként a milleniumi ünnepségek irányítója volt.

Film- és társadalomtörténeti elemzései, írásai történelmi jelentőségűek és egyszerre lebilincselő olvasmányok. Többször fordult meg kerületi rendezvényeken, iskolákban, tartott előadást a kerületi értelmiségiek részére, publikált kerületünket érintő kérdésekről, helyi érdekességekre mutatott rá.

1996. díszpolgárai

Díjaink, elismeréseink