XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/2002-2/

Témák A-Z

Díszpolgárok 2002

Dr. Ádám György

Ádám Györgyorvos, fiziológus, akadémikus

Nagyváradon, Romániában született 1922-ben. A kolozsvári egyetemen‚ s a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett 1949-ben. Ezt követően kórházi orvos, 1950-1966 között (3 év megszakítással) a Budapesti Orvostudományi Egyetem élettani Intézetének munkatársa. 1952-1955 között a leningrádi Pavlov Intézet aspiránsa, az orvosegyetem élettani Intézetében idegélettani munkacsoportot szervezett és vezetett, 1966-1992 között az ELTE TTK egyetemi tanára, az általa alapított összehasonlító élettani tanszék vezetője, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatója. 1972-1978 között az ELTE rektora, 1992 után kutatóprofesszora. 1972-1977 között az MTA elnökségének tagja. 1978-1990 a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöke. 1994-től a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke volt. 1970-től az MTA levelező, 1979 óta rendes tagja volt. A Szentpétervári Állami és a Mexikói Autonóm Egyetem díszdoktora, az Európai Művészeti és Tudományos Akadémia (Párizs), az Amerikai Viselkedés-Orvostudományi Akadémia, a Nemzetközi Agykutató Társaság, valamint több további külföldi szakmai tudományos társaság tagja, illetve tiszteletbeli tagja volt. 1988-ban Állami díjat, 2007-ben Széchenyi-díjat kapott.

Főbb művei: Élettan pszichológusoknak (1966), Interception and Behavior (1967), Érzékelés, tudat, emlékezés (1969, angolul, oroszul, németül is), Összehasonlító élettan (Fehér Ottóval, 1975), A megismerés csapdái (1988), Élettan biológusoknak (társszerkesztő, 1988). 1949 óta lakója kerületünknek, 2013-ban hunyt el.

 

Dr. Berencsi György

Dr. Berencsi Györgyegyetemi tanár

1941-ben született, Budapesten. A “Johan Béla” Országos Epidemológiai Központ Virológiai Főosztályának vezető főorvosa, az Orvostudományok kandidátusa, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora.

Szenvedélyes oktató volt, aki minden alkalmat megragadott, hogy a virológiai, mikrobiológiai ismereteket továbbadja egyetemeken, hazai és külföldi kongresszusokon. 1965 óta volt a kerület lakója és itt is folyamatosan tartotta felvilágosító előadásait a lakosság valamint diákok körében. Több évtizedes kimagaslóan eredményes közegészségügyért kifejtett virológiai kutatói és oktatói tevékenységéért 2001-ben a “Pro Sanita emlékérem”-mel tüntették ki, 2005-ben Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott. Tanítványai nemzetközi hírnevű szakemberek. 2006-ban nyudíjba vonult, azt követően tudományos tanácsadóként dolgozott.

Elnöke volt a Magyar Mikrobiológiai Társaság Virológiai szekciójának, titkára az MTA Megelőző Orvostudomány Tudományos Bizottságának, tagja az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Doktori Bizottságának, tagja az Infektológiai és Mikrobiológiai Szakmai Kollégiumoknak, és vezetőségi tagja számos külföldi szakmai társaságnak.

Jelentős feladatai és eredményei voltak a hazai virológiai laboratóriumok fejlesztése, a hazai AIDS-diagnosztika és évente előforduló influenza járványok okának és terjedésének tisztázása terén. A hazai WHO polyomyelitis vírus laboratóriumának volt vezetője. 2013-ban hunyt el. Ugyanebben az évben munkássaga tiszteletére emléktáblát állítottak az Országos Epidemiológiai Központban.

 

Horváth Ádám

Horváth ÁdámSzínház- és Filmművészeti Egyetem professzora

1930-ban született, Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora, 1994-2002. között rektorhelyettese, 2005. óta emiritus professzora. 1968 óta él feleségével, Csűrös Karola színművésszel együtt a kerületben, a Szent István park egyik lakásában.

Nagyapja Molnár Ferenc író. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben tévérendezői oklevelet szerzett. BBC-ösztöndíjas (1967), RAI-ösztöndíjas volt. 1957-1958 között az MTV külső munkatársa, majd rendezője, 1967-től a művészeti főosztály vezetőrendezője, 1983-tól főrendezője. 1990-ben rövid ideig az elnökség tagja, 1994-1995. között a Magyar televízió elnöke volt. A magyar televíziózás egyik alapítója, sokoldalú rendező: híradót, dokumentumfilmet, tévéjátékot, balettot, zenés játékot, operát egyaránt rendez. Ő az az érzékeny rendező, akit az úgynevezett kisemberek élete erősen foglalkoztat, melyet a Szomszédok című teleregénnyel sikerült igazán bebizonyítania. Lelkes, kitartó, energikus munkájával, széles körű népszerűségre tett szert.

Kitüntetései: Balázs Béla-díj (1970), Veszprémi Tévétalálkozó fődíja (1971), Ezüst Szirén-díj (1971), a legjobb zenés drámai mű díja (Prága, 1977), érdemes művész (1978), Ferenc-díj (1985), kiváló művész (1990), Magyar Köztártársasági Érdemrend középkeresztje (2002), Kossuth-díj (2007).

 

Rába György

író, költő, műfordító, kritikus, irodalomtörténész

1924-ben született Budapesten. Életét a kerületben élte le, és itt alkotta azokat az írói, költői műveit, műfordításait, amelyek elismerésben és díjban részesültek. Jól ismeri és szereti szűkebb hazáját, ezt bizonyítja Angyalföld 1930 című költeménye.

Magyar-francia szakon szerzett diplomát. Néhány évig középiskolában tanított, majd az MTA Irodalomtörténeti Intézet munkatársa lett. 1941-től jelentek meg művei, kezdetben a Nyugatban és a Magyar Csillagban. 1946-ban az Újhold egyik alapító szerkesztője. A Nyugat “negyedik nemzedékének” emlegetik őket, folytatták hagyományait, mégis mások, mint elődeik. Vállalták a babitsi egyetemesség igényének és követelményének érvényesítését és erkölcsi értékőrzését. Első kötete (Az Úr vadászata) 1943-ban jelent meg, majd 1947-ben Búvár címmel a következő. Jelentős a műfordítói tevékenysége is, főleg olaszból és franciából, így is gazdagította hazáját, magyarrá hódítva idegen értékeket. Számos kritikát és tanulmányt is írt. Maradandók az irodalomtörténeti kutatásai, Szabó Lőrinccel és Babitscsal nem lehet foglalkozni művei ismerete nélkül. Novellája is megjelent Remények és csalódások és A jelenlét furfangjai címmel. A József Attila-díjat 1983-ban, a Széchenyi-díjat 1993-ban kapta meg, Kossuth-díjas (2008), Babits Mihály Alkotói Emlékdíjas (2009). 2011-ben hunyt el.

2002. díszpolgárai

Díjaink, elismeréseink