Témák A-Z

38/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Béke utca – Kámfor utca – Tatai utca – Rokolya utca – Reitter Ferenc utca – Keszkenő utca – Jász utca – Rokolya utca által határolt terület kerületi szabályzási tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet

I. ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. ker. igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére, a Béke utca – Kámfor utca – Tatai utca – Rokolya utca – Reitter Ferenc utca – Keszkenő utca – Jász utca – Rokolya utca által határolt területre terjed ki.

(2) A rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes.

2. § Az 1.§-ban meghatározott területre vonatkozóan a Budapest XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ) előírásait, a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) Szabályozási vonal 1 (a szabályozási terven vastag folyamatos vonal): melynek a szabályozási terven meghatározott vonalától nem szabad eltérni.

(2) Szabályozási vonal 2 (a szabályozási terven vastag szaggatott vonal): melytől a közterület felé legfeljebb 5 méterrel szabad eltérni elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, a Kámfor utca szabályozási szélességének biztosítása érdekében. Az így meghatározott szabályozást legkésőbb az érintett ingatlanok rendeltetésének megváltozásával, telekalakításával egyidejűleg, illetve új épület létesítéséig végre kell hajtani.

(3) Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

4. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonal 1-et (a szabályozási terven vastag folyamatos vonal),

c) a szabályozási vonal 2-t (a szabályozási terven vastag szaggatott vonal),

d) az építési övezetek ill. az övezetek határait,

e) az építési vonalat,

f) az építési hely határát,

g) a közhasználat céljára átadott területet és

h) az övezeti jellemzőket,

i) a védett fasorokat, és

j) a megtartandó fasorokat.

(2) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) A szabályozási tervben meghatározott közhasználat céljára átadott területet magánútként kell kialakítani, és azon a közterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Kialakításától akkor lehet eltekinteni, ha a szabályozási tervben meghatározott telekalakítás nem valósul meg.

(4) Az irányadó és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében);

b) a közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembevételével, valamint

c) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

d) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját, illetve

e) a közterület alá nyúlás mértékét és módját, kivéve ha 0,5 méternél kisebb és szerkezeti megoldások indokolják.

Telekalakítás

5. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A Béke utca – Dolmány utca – Reitter Ferenc utca – Rokolya utca által határolt tömbben a szabályozási tervtől eltérő telekalakításra, csak elvi telekalakítási engedély alapján kerülhet sor, melyhez mellékelni kell a XIII. kerületi Önkormányzat Tervtanácsának állásfoglalását.

II. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Építmények elhelyezése

6. § (1) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(2) Az építési helyen kívül álló kiszolgáló épületeket, épületrészeket (szín, garázs, tároló) legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(3) Meglévő épület emeletráépítéssel és tetőtérbeépítéssel akkor is bővíthető, ha az épület túlnyúlik az építési helyen.

(4) Munkahelyi területen lakófunkció bővítése csak lakásszám növelés nélkül, tetőtérben lehetséges.

(5) Új épület építése esetén az építési helyen, illetve az építési vonalon túlnyúló építményeket, építményrészeket – a 7.§ (4), (5) bekezdésében foglaltak kivételével – legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(6) Ha az L2-XIII-HZ övezetben, egy telken egynél több fő rendeltetés szerinti épület áll – és akár több is túlnyúlik közülük az építési helyen, illetve az építési vonalon, – egy-egy fő rendeltetés szerinti épület helyett, új fő rendeltetés szerinti épület a szabályozási előírások betartásával a többi fő rendeltetés szerinti épületre vonatkozó bontások végrehajtása nélkül is létesíthető.

(7) Az építési helyen túlnyúló – az előkert kivételével – fő rendeltetés szerinti épület az építési helyen belül, a szabályozási tervnek megfelelően abban az esetben is bővíthető, ha:

a) az épületnek a szomszédos oldalsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magasságának a fele, homlokzati kialakítással, vagy

b) a tűzfallal (zárt homlokzattal) kialakított épület az oldalsó telekhatáron áll, illetve

c) az épület hátsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magassága.

Az építési hely

7. § (1) A területen az építési hely határait a szabályozási terv rögzíti.

(2) Az építmények közötti legkisebb távolságot, – ahol a szabályozási terv nem rendelkezik, – a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(3) A szabályozási tervben meghatározottól eltérő telekhatárok kialakítása esetén, (összevonás, megosztás) az építési helyet az elő-, oldal- és hátsókertek szabályozási tervben meghatározott értékei alapján, a telekhatároktól mérve kell értelmezni.

(4) A zártsorú építési helyen belül az épület 50%-ának az építési vonalon kell állnia úgy, hogy az oldalsó telekhatároknál (tűzfalas csatlakozáskor) az építési vonaltól a csatlakozó homlokzat 3 méteren nem térhet el.

(5) Az építési vonalon – az építési helyen belül – a terepszinttől mért 2,00 méter felett túlnyúlhat: erkély, függőfolyosó, zárt erély, előtető, párkány.

(6) Az építési vonalon kívül – az építési helyen belül – elhelyezhető:

előlépcső, előtető, erkély és lehajtó (mélygarázs, pince megközelítésére),

(7) A terepszint alatti épületrészek esetében a szabályozási tervben meghatározott építési helyet 3,5 méterrel kiterjesztve kell értelmezni (előkertnél az építési vonaltól) és ebbe a sávba legfeljebb a terepszint alatti épületrész (pince, garázs), illetve az annak megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa nyúlhat be.

(8) A Dolmány utca 48. sz, alatti óvóhely külső megközelítési lehetőségének biztosítására kialakítható lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel.

Városképvédelem szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az építmények annak szabályai szerint helyezhetők el.

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de az L2-XIII-HZ jelű építési övezet területén nem lehet alacsonyabb 9 méternél. A 7,5 méternél alacsonyabb csatlakozási magasságú épület bővítése esetében a csatlakozás módját elvi engedélyben kell meghatározni.

c) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

d) A tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól lakóterületen legfeljebb 25 méter, munkahelyi területen legfeljebb 40 méter lehet. A telekhatáron lévő további tűzfalszakaszok között minimum 10 méter tartandó a telek irányába.

e) A területen a közterületek felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon kell kialakítani. Az épületek alatt a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

(3) A Gyöngyösi út 92. és a Reitter Ferenc utca 132. szám alatti telkek esetében a polgári védelmi létesítményeket az illetékes szakhatóság előírásai szerint kell kialakítani.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. Bármely földmunkával járó beruházás, illetve mélygarázs építése esetén a KDV-KF-et be kell vonni szakhatóságként az engedélyezési eljárásba.

b) Azokon a területeken, ahol szennyező ipari vagy egyéb tevékenység folyt, vagy folyik (pl. autójavító műhely), meglévő épületet átalakítani, bővíteni, használati módját megváltoztatni, illetve új épületet létesíteni a talaj és a talajvíz szennyezettsége és a korábbi üzemeltetésből adódó környezetterhelés komplex vizsgálata alapján meghatározott feltételek valamint az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően szabad.

(2) Levegőtisztaság-védelem

Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(3) Zaj- és rezgésvédelem

A Béke utcában és a Reitter Ferenc utcában, az utca felé a földszinten nem létesíthető lakófunkció, az emeleteken zajérzékeny funkció nem alakítható ki. Az utcára néző homlokzatok zajterhelését vizsgálni kell, és a homlokzatokat zajvédelmi szempontok alapján kell méretezni úgy, hogy a beltéri határértékek teljesüljenek.

Zajtól védendő épületeket úgy kell tervezni és elhelyezni, hogy a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. Közlekedésből származó zajterhelési határérték túllépése esetén építkezés csak a Felügyelőség által kiadott jogerős zajterhelési határérték túllépést engedélyező határozat birtokában kezdhető meg.

(4) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. Terepszint, ill. épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

c) A közcsatornába vezetett vizek minősége a 204/2001.(X.26.) Korm. rendeletben előírt határértéknek feleljen meg.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat, zöldfelületként, (ha a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi) fásítva kell kialakítani és fenntartani.

b) A meglévő védett és megtartandó fasorok hiányzó egyedeit pótolni, fenntartásukról gondoskodni kell.

c) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a takaratlan tűzfalakon megfelelő takarásról vagy takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl: rácsozat, stb.).

d) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

e) A megmaradó értékes növényzet építés alatti védelméről gondoskodni kell.

f) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során (pl. töltőállomás üzemeltetése, stb.) keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállíttatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők. A terület régészeti érdekű terület.

(2) A terület régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható. Ezért a földmunkával járó beruházások során a beruházónak meg kell rendelnie a Budapesti Történeti Múzeum régészeti szakfelügyeletét.

III. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú, illetve szabadon álló beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA

Az épületek magassága – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 50%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 18 m-nél, az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az L2-XIII-HZ jelű építési övezetbe sorolt telkekre vonatkozó részletes előírások

13. § A területen a KVSZ 48.§ 7. sz. táblázat adatait az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

Az építési telek legnagyobb megengedett beépítési mértéke saroktelek esetében legfeljebb 60% lehet, amennyiben a telek területe nem haladja meg a 2000 m2-t.

Az M-XIII-Ü jelű építési övezetbe sorolt telkekre vonatkozó részletes előírások

14. § (1) A területen a KVSZ 73.§ 27. sz. táblázat adatait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

Az építési telek legnagyobb megengedett beépítési mértéke saroktelek esetén 60% lehet, amennyiben a telek területe nem haladja meg a 2000 m2-t.

(2) A Jász utca – Kucsma utca – Reitter Ferenc utca – Dolmány utca által határolt tömbben önálló üzemanyagtöltő, valamint szennyező ipari funkciójú épület nem helyezhető el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési építmények elhelyezése

15 .§ (1) Az új közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („tervezett fasorok”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni, legalább az utcák egyik oldalán, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

16. § (1) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(2) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron, vagy épületen belül kell kialakítani.

(3) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(4) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(5) A továbbtervezés során a talaj- és talajvízviszonyok tisztázása érdekében szakvéleményt kell készíttetni.

(6) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre kivezetni, illetve a szomszédos telekre átvezetni tilos, elvezetését telken belüli zárt csatornával kell megoldani.

(7) A területen légvezetéket létesíteni tilos.

IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Záró rendelkezések

17. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/1995.(IX.29.) Ö.K. számú rendeletével jóváhagyott, R-35.831 tervtári számú, Dolmány utca – Reitter Ferenc utca – Kucsma utca – Jász utca által határolt területre vonatkozó, és a 8/1997.(II.24.) Ö.K. számú rendeletével jóváhagyott, R-43.097 tervtári számú, a Kucsma utca – Szent László utca – Kámfor utca – Reitter Ferenc utca által területre vonatkozó rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001.(XII.20.) Ö.K. sz. a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelete

48 §-ban a 7.sz. táblázat hatályon kívül helyezésre kerül, és helyébe az alábbi 7.sz. táblázat lép:

73 §-ban a 27.sz. táblázat hatályon kívül helyezésre kerül, és helyébe az alábbi 27.sz. táblázat lép

(3) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.