Témák A-Z

13/2001. (V. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Gács utca – Balzsam utca – MÁV iparvágány által határolt terület szabályozási tervéről¹

Budapest Fõváros XIII. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és az azt módosító 1999. évi CXV. törvényben biztosított felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

I. FEJEZET (Alkalmazási előírások)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. ker. igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére (a 26014/4, 26014/3, 26009/1, 26009/2 és a 26016/2 helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) A szabályzat csak a szabályozási tervvel együtt érvényes!

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.

(2) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló tanulmány (1997. évi LXXVIII. törvény 35. § (1) alapján), amelyre az elvi engedélyre vonatkozó előírások (46/1997. (XII. 29.)KTM rendelet) érvényesek.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni csak az országos és fővárosi hatályú építési követelményeknek, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos szabványoknak, e rendeletnek és a mellékletének megfelelően szabad.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az építési övezet és az övezet rendeltetését,

b)a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek, ill. az övezetek határait,

d)a kötelező építési vonalat,

e) az építési hely határát és

f) az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében);

b) tetőfelépítmény építészeti kialakításának és

c) tetőnyílás kialakításának módját.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási tervben meghatározott telekhatárok a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók minden a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatnak (a továbbiakban: BVKSZ) megfelelő telekalakítás esetén, az övezeti előírásokban meghatározott minimális telekméretek betartása mellett.

(3) Újabb tel(k)ek csak a jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható ki.

(4) A telekalakítások feltétele a telekalakítással érintett építmények bontása.

(5) Abban az esetben, ha a csatlakozó telkek közös (nem közterület felőli) irányadó telekhatára legfeljebb 40 m-rel módosul, az arra illeszkedő övezeti határ – a szabályzat egyéb előírásainak megtartásával – a szabályzat módosítása nélkül értelemszerűen módosul abban az esetben, ha a zöldfelületek előírt területe (m2) nem csökken.

II. FEJEZET (Általános előírások)

Területfelhasználás

5. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi terület-felhasználási egységek közé tartozik:

Beépítésre szánt területek:

1. IZ…….jelentős zöldfelületű intézményterületek;

2. M…….munkahelyi területek

(2) A jelentõs zöldfelületű intézményterület (IZ) intézményi (I) és zöldterületi (Z) övezetbe, a munkahelyi területek (M) intézményi (I) és zöldterületi (Z) övezetbe sorolódnak át a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 41. § (5), a 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) f) pont elsõ francia bekezdés és a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) e) pontja alapján. A területen keretövezetbe nem sorolt közterület kerül kialakításra a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) a) pontja alapján.

Építmények elhelyezése

6. § (1) A terület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál:

a) közösségi és igazgatási,

b) ellátási és irodaépület,

c) szálláshely- szolgáltató és vendéglátás,

d) kereskedelmi építmények,

e) zöldfelületi építmények,

f) közlekedési építmények, illetve

g) közmű építmények, valamint

h) köztárgyak.

(2) A fentiekben meg nem határozott, az OTÉK-ban és a BVKSZ-ben nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során településrendezési hatástanulmány készíttetését írhatja elő. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is.

(3) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el. (Kivétel ez alól a parkolóház.)

(4) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el.

(5) A területen kerítés a közterületi telekhatáron csak építési engedély alapján létesíthető.

(6) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között – az erre vonatkozó helyi rendelet hatályba lépéséig – környezetvizsgálat alapján helyezhető el.

(7) A területen DIN A0 méretet meghaladó reklámhordozó – az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett óriásreklám és az épület részeként kialakított cégfelirat kivételével – nem helyezhető el.

(8) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.

(9) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § A területen, épület pinceszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el, vagy gépjárműtároló. A területen, épület földszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A területen az építmények a zártsorú, illetve a hézagosan zártsorú beépítési mód szabályai szerint helyezhetők el (az építési hely(ek)-et a szabályozási terv rögzíti).

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) A területen az építési telkeken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig

– kötelező elvi engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

(4) Telkek összevonásával az elhelyezhető építmények bruttó beépített területe és bruttó szintterülete nem növekedhet az övezeti előírásokban meghatározott határértékek fölé.

(5) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában

1. a közterület felőli kötelező építési vonal,

2. meglévő épület részleges vagy teljes bontása esetén a bontott épület közterület felöli építési vonala

határozza meg.

b) az építmények közötti legkisebb távolságot, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(6) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

c) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

d) A tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól legfeljebb 35 méter lehet.

(7) Építmények részleges vagy teljes bontása

a) A szabályozási tervben meghatározott az építési engedély feltételeként bontandó építmények, építményrészek bővítése nem megengedett.

b) Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi illetve életvédelmi célból lehet végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület, meglévő épület bontása esetén a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

(3) A területen előtető, előlépcső, kizárólag gyalogosok által használható lejtő (rámpa) az építési hely határán – közterület esetében annak területébe csak a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között – túlnyúlhat.

Bővítés esetén

(4) A területen meglévő épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére csak a hatályos előírások alapján, a szabályozási tervnek megfelelően kerülhet sor.

Udvar lefedése esetén

(5) A szabályozási tervben meghatározott épületek esetében bővítmény létesítésére – a terepszint alatti bővítmény kivételével – az új épületek kialakítására vonatkozó előírások érvényesek.

(6) A területen egyszintes kialakítású fedett udvar létesíthető az udvar lefedésével, ahol:

a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított,

b) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak,

c) az udvar lefedésére növényzettel telepített és fenntartott tetőkertként vagy üvegtetővel kerül sor.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) A tervezési terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 33/2000. (III. 17.) Korm. Rendelet 2/1 számú melléklete szerint „C” Kevésbé érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C3.

b) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

c) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

d) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

e) A tervezési területen új épületet létesíteni a talaj szennyezettségének vizsgálata alapján meghatározott feltételek és az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően szabad.

f) A Gács utca keleti oldalán hrsz.:(26008) az építési törmeléket el kell szállítani, a területet rekultiválni kell, közterületként kell helyre állítani. Amennyiben a környezeti hatásvizsgálat szerint a területrészen elszennyezett talaj van, azt a vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelelően el kell távolítani.

g) A területen az építmények engedélyezési terveihez részletes talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni. Bontási és mélyépítési munkák során a talajvíz szennyezettségét meg kell vizsgálni.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba. A Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékei betartandók.

(3) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) A területen a felszíni vizek védelme – a bemosódás elkerülése – érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. A hatályos rendelkezések (a hatályba lépéskor: 4/1984 OVH 2. vízvédelmi rendelet) határértékei betartandók.

d) A területen található vízilétesítmény felhasználásával kapcsolatosan a tulajdonos – legkésőbb az engedélyezési eljárás során – nyilatkozni köteles az illetékes Környezetvédelmi Hatóságnak. A tulajdonos köteles gondoskodni a megmaradó vízilétesítmény állagának megóvásáról az építés alatt.

(4) Csendvédelem

A csend védelme érdekében a hatályos rendelkezések (a hatályba lépéskor: 4/1984 EÜM sz. rendelet) előírásai szerint kell eljárni. A Gács utcában, a Váci úti csomóponttól 100 m hosszon a zaj elleni védelemről megfelelő műszaki megoldással gondoskodni kell. Az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell, hogy az alkalmazott műszaki megoldás megvalósításával a zajvédelmi követelmények teljesülnek.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – határozza meg.

c) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

d) A megmaradó értékes és védett (Váci út fái) növényzet építés alatti megfelelő védelméről gondoskodni kell.

e) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó beruházás, tereprendezés előtt a beruházó-építtető a konkrét kiviteli tervek ismeretében egyeztessen a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy a területért felelős régész szakember a földmunkákat figyelemmel kísérhesse, és az esetleges leletmentést elvégezhesse.

III. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket hézagosan zártsorú, illetve zártsorú beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell kialakítani.

(4) Épületmagasság:

Az épületek magasságát az övezeti előírások rögzítik.

(5) Beépítettség:

a) Az épületek elhelyezésére kijelölt területek határait a szabályozási terv rögzíti (építési hely).

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

(6) Zöldfelületek:

A beépítésre szánt területen a telkek zöldfelületének minden 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

I-XIII/Z jelű építési övezet

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 20 %.

(3) A szintterületi mutató legfeljebb 1,00 épület m2/telek m2.

(4) Kizárólag abban az esetben, ha az építési övezet telkein csak kereskedelmi épületek kerülnek elhelyezésre, a parkolókat terepszint alatti parkolóban, parkolóházban és fásított parkolóként is ki szabad alakítani.

(5) Az építési övezetek jellemzőit az 1. számú táblázat rögzíti.

(6) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomást nem szabad elhelyezni.

I-XIII/V jelű építési övezet

14. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 35 %.

(3) A szintterületi mutató 4,0 épület m2/telek m2.

(4) Az építési övezetek jellemzőit az 1. számú táblázat rögzíti.

(5) Az övezet területén önálló lakásegységet nem szabad elhelyezni.

(6) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomást nem szabad elhelyezni.

Beépítésre nem szánt területek

Z-KK-XIII jelű zöldterületi övezet

15. § (1) Az övezet a zöldterületi terület-felhasználási egységbe tartozik.

(2) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

(3) Az övezet területén további telket kialakítani nem szabad.

(4) Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 100 m2-nél.

(5) A legkisebb zöldfelület mértéke 85 %-nál nem lehet kevesebb.

(6) A közpark területén játszókertet, sportkertet és pihenőkertet lehet létesíteni külön kertépítészeti terv alapján.

(7) A területen a beépítettség nem lehet nagyobb 2 %-nál.

(8) A területen a keretövezetben megengedett építmények elhelyezhetők.

(9) A fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 m2.

KL-KT jelű övezet

16. § (1) Az övezet a közlekedési- és közműterület terület-felhasználási egységbe tartozik.

(2) Az övezet területén csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb melléképítmények és műtárgyak helyezhetők el.

(3) Az övezet telkein új épületet elhelyezni – esővédő, autóbuszváró, telefonfülke és hírlapárusító pavilon kivételével – nem szabad.

(4) Az övezetben a telek területének be nem épített és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(5) Az övezetben kialakítható telek legkisebb területét elvi engedélyben kell meghatározni.

KT jelű keretövezetbe nem sorolt terület

17. § (1) A terület keretövezetbe nem sorolt közterület.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű övezet előírásai szerint kell eljárni.

Közlekedési építmények elhelyezése

18. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélessége:

a) A kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti

b) A Gács utca szabályozási szélessége a Váci úttól 100 m mélységben legalább 26 méter az északi oldal felől a hrsz.:26009/1 és 26009/2 ingatlanok terhére a szabályozási tervlapon ábrázolt kialakítással.

(2) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) A terepszinten kialakított parkolókat fásított parkolóként kell kialakítani.

(6) A parkolók és garázsok (gépjárműtárolók) szabályozási tervben meghatározott kapacitása legfeljebb 10%-kal túlléphető.

(7) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

(8) A tervezett létesítmény megvalósításához a közlekedési alátámasztó munkarészben rögzített összehangolt jelzőlámpás forgalomirányítású, kétfázisú és ki-behajtó csomópontokat kell megépíteni.

(9) A külső közlekedési kapcsolatok kialakításánál a tervezett ki- és behajtó csomópontok között a Váci úton az ellenirányok közé a szabvány szerinti elválasztósávot, észak felől a megfelelő hosszúságú nagyíves kapcsolatot lehet kialakítani.

(10) A terület gazdasági feltöltését a Göncöl utca – Balzsam utca felől kell biztosítani. Az Árva utca menti családiházas területet az átmenő teherforgalomtól forgalomszabályozási eszközökkel kell védeni.

(11) A Váci úti tervezett irodaházak megközelítését kívánatos a Váci út felől biztosítani, amennyiben ez egyéb indokok miatt nem lehetséges, a kapcsolathoz a Váci úti főpályából kiváló sáv létesítése szükséges.

Közmű építmények elhelyezése

19. § (1) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(2) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség mellett, a hatályos rendelkezések (a hatályba lépéskor: az MSz 7487/2) szerint.

(3) A közművek elhelyezéséről közterületen kell gondoskodni, illetve az esetleges szolgalmi jog alakításáról legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig kell rendelkezni.

(4) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(5) A meglévő kutak védelmét, megközelíthetőségét és a meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(6) A hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(7) A DN400-as ivóvíz gerincvezeték épület alapjától mért védőtávolsága…..5,0 m.

(8) Az egyesített rendszerű csatornahálózat védőtávolsága épülettől……………3,0 m.

(9) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(10) A tervezési területen keresztülhaladó, illetve annak közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített – biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(11) Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek részére a hatályos rendelkezések (a hatályba lépéskor: az IpM 6/1982.(V.6.) sz. rendelet és az MSz 7048. sz. szabvány) szerint a nyomásfokozattól függő védőtávolságok terjedelme:

a) nagyközépnyomású hálózatok esetében…………………………………….9,0-9,0 m,

b) kisnyomású (max. 1 bar-os) vezetéknél……………………………………..3,0-3,0 m,

c) nagyközép/kisnyomású nyomásszabályozótól………………………………..15,0 m.

(12) Villamos és távbeszélő hálózatok esetében a a hatályos előírásokban (a hatályba lépéskor: 2/1979.(I.26.) sz. NIM és az IpM 11/1984.(VIII.22.) sz. rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabványban) rögzített védőtávolságok terjedelme:

a) 120 kV-os szabadvezeték esetében ….7,0-7,0m karkinyúlás + 13,0-13,0m120 kV-os, 10 kV-os és 0,4 kV-os földkábelek, az ELMŰ hírközlő-kábel, távbeszélő törzskábel és alépítmények esetében………………………………………… 1,0-1,0 m,

b) 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET (EGYÉB ELŐÍRÁSOK)

Egyéb rendelkezések

20. § A hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor) Budapest Főváros Tanácsának Városrendezési és Építészeti Főosztálya „Építési korlátozások a metró védelmi zónája által érintett ingatlanokra” c. határozata alapján a KM Tanácsi Közlekedési Főosztálya által jóváhagyott 959.292/1979 sz. Metró Tervezési Irányelvek szerint, a Váci út mentén létesítendő építmények engedélyezési eljárása során el kell végeztetni, és mellékelni kell a metró védelmi zóna vizsgálatot, különös tekintettel az építési technológiákra.

Záró rendelkezések

21. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésével a területre vonatkozó rendeletek hatályukat vesztik.

(2) Jelen rendelet a kihirdetéskor lép hatályba.

1

A rendeletet az 5/2001. (II. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése módosította.