Témák A-Z

A bűnözés elsősorban a városokhoz kötődő jelenség. Mint a nyugat-európai országok többségében, nálunk is a nagyobb városokban, a fővárosban a legmagasabb a bűnözés. Budapesten él a lakosság 18 százaléka, itt regisztrálják az összes ismertté vált bűncselekmény 27-30 százalékát. Tízezer lakosra évente 450-500 bűncselekmény jut, míg tízezer budapesti lakosra átlagosan évente 650-680. Budapest és a vidéki települések bűnözés gyakorisági adatai között legkevesebb másfélszeres a különbség, a főváros egyes kerületei közötti eltérések még ennél is jelentősebbek.

Kerületünk:

• a főváros negyedik legnagyobb lélekszámú közigazgatási egysége;

• a rendszerváltás óta a főváros legdinamikusabban fejlődő kerületei közé tartozik;

• a lakosság lélekszáma növekszik, kiemelkedő az új lakások építésének aránya, ami továbbra is sok beköltözőt vonz;

• a közlekedési terhelés folyamatosan növekszik.

A főváros XIII. kerületének közigazgatási területe a bűnügyi fertőzöttség szempontjából egymástól meglehetősen különböző részekből áll, amit jól tükröz a kerületi bűnügyi térkép. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bűnügyileg erősen fertőzött lokalitások egy része (például a nagy csomópontokban lévő aluljáró rendszerek) a kerület közigazgatási határán belül vannak ugyan, de bűnüldözési szempontból nem a kerületi rendőrkapitánysághoz, hanem a BRFK-hoz, illetve a Főváros Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz tartoznak. A videokamerás térfelügyeleti hálózat bővítésénél a kerületi rendőrkapitányság javaslatainak megfelelően sikerült felügyelet alá vonni a bűnmegelőzési szempontból érzékenynek minősíthető közterületeket. A közbiztonság helyzetére esetenként olyan tényezők is negatív hatást gyakoroltak, amelyekre előre nem számíthattunk, és így fel sem készülhettünk rájuk. E tekintetben első helyen kell megemlítenünk a főváros VIII. kerületében az egyik napról a másikra bezárt úgynevezett Novák-piacot. A kereskedelmi terület bezárását követően a korábban ott életvitelszerűen tevékenykedő illegális árusok egy része megpróbálta áttenni a székhelyét a Lehel csarnok közvetlen környezetébe. Hasonló gondot okoztak azok az V., VI. és VIII. kerületi intézkedések, amelyek a hajléktalanok kiszorítását célozták: az érintett hajléktalanok egy része az Újlipótvárosba, a Váci út Lehel csarnokkal szomszédos közterületére települt át. A bemutatott, a kerület közrendjét – közbiztonságát számottevően befolyásolni képes események káros következményeinek elhárítása, megakadályozása jelentős többletmunkát ad a bűnüldöző és bűnmegelőzési szervezeteknek. Kerületünk lakóinak életminőségét nem csak a bűncselekmények alakulása, hanem egyéb olyan, a közterületeken tapasztalható jogsértések, zavaró körülmények is befolyásolják, mint a falfirka, a tiltott vagy engedély nélküli kereskedés, a köztisztasággal kapcsolatos szabálysértés, a koldulás, a hajléktalanok utcai megjelenése, a közlekedés rendjének 3 fellazulása. 2014. évben, Európai Uniós támogatással megvalósított projekt keretében végrehajtott közvélemény kutatásunk során a megkérdezettek legnagyobb százaléka a szemetes környezetet, a kutyatartással és a parkolási szabálytalanságokkal kapcsolatos jogsértéseket, kisebb mértékben a közbiztonság alacsony szintjét tartotta a mindennapi élet leginkább zavaró tényezőinek.