Témák A-Z

A helyi egészségpolitika átfogó célja a kerületi népesség egészségi állapotának javítása. A lakosság egészségét az egyének öröklött és szerzett tulajdonságai, valamint az őket körülvevő fizikai és társadalmi környezet egyaránt befolyásolja. Egészséget befolyásoló tényezők: az egyén adottsága, szociális és gazdasági tényezők, környezet, életmód, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége.

A kerületi állampolgárok egészségi állapotának minőség nemcsak az egészségügy feladata. Így meghatározónak tartjuk a szoros együttműködést a civilszféra képviselőivel csakúgy, mint a szociális, kulturális, köznevelési vagy a nem önkormányzati egészségügyi szakemberekkel.

Valljuk, hogy igazi eredményeket és érdemi munkát csak összefogással, az érintett szakmák együttműködésével lehet elérni. A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2015-2019. évekre szóló önkormányzati egészségügyi fejlesztési koncepciója a „Lendületben a XIII. kerület” önkormányzati programján alapul, és figyelembe veszi a 2011-2015. között megvalósított önkormányzati egészségügyi fejlesztési koncepció végrehajtásának tapasztalatait, valamint a lakosság betegség-előfordulási (morbiditási), halálozási (mortalitási) és kormegoszlási mutatóit.

A koncepció kidolgozása során alapvető célkitűzésnek tekintettük a magas szintű egészségügyi ellátási igények folyamatos kielégítését, az igények és az egészségügyi ellátórendszer lehetőségeinek összhangját, a célorientált és költséghatékony működés biztosítását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015 januárjában elfogadta az „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégiát: „A 2014-20-as fejlesztési ciklusra olyan jövőkép fogalmazódott meg, amely a társadalom és az ágazat számára is egyértelművé teszi az egészségügyi rendszer megújításának irányát. A cél a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek 2 évvel történő növelése, a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése, az egészségtudatos magatartás elősegítése, a területi egészség-egyenlőtlenségek csökkentése valamint a társadalmi kockázatközösségen alapuló egészségügyi ellátó rendszerhez való hozzáférés lehetőségeinek javítása.”

Az elfogadott dokumentum alapján kormányzati prioritássá vált az egészségügyi alapellátás új alapokra helyezése, prevenciós tevékenységének erősítése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése, egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása.