Témák A-Z

7/2006. (III. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Aktuális változat

Időállapot váltás

7/2006. (III. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.), 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdéseiben, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(4) bekezdéseiben, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében és a 80. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazása alapján Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatóak.

(2) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat az e rendeletben meghatározott kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(3) A bérbeadói jogok gyakorlója az Önkormányzat, bérbeadói feladatainak ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: megbízott).

II. RÉSZ

A lakások bérbeadása

II. fejezet

A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei

2. § (1) A lakásokat

a) szociális, költségalapú vagy piaci alapú bérlet,

b) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség,

c) lakásbérleti jog folytatása,

d) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség,

e) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése,

f) közérdekű feladatok megvalósítása,

g) lakások cseréje,

h) elővásárlási jog alapján lakottan az Önkormányzat tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása,

i) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása

alapján lehet határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig bérbe adni.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel pályázat útján lehet bérbe adni.

(3) Pályázati eljáráson kívül a Lakásgazdálkodási Bizottság javaslatára akkor lehet üres lakást – az (1) bek. b), d), és f), pontokon túlmenően – szociális, költségalapú vagy piaci alapú feltételekkel bérbe adni, ha a bérbeadás a jogcímnélküli lakáshasználat rendezésére irányul.

(4) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadónak és a lakás leendő bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, valamint a szerződés megszűnésekor, illetve a lakás Önkormányzat részére történő visszaadásakor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan. Megállapodás hiányában a Tv. 13. § (1) bekezdése az irányadó.

A pályázat általános szabályai

3. § (1) Lakás bérbeadására vonatkozó pályázatot a Lakásgazdálkodási Bizottság ír ki.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot az Önkormányzat honlapján és helyi lapjában, valamint a kerületi kábeltévében közzé kell tenni és 30 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

4. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) hogy a meghirdetett lakás szociális, költség vagy piaci alapon kerül bérbeadásra,

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,

c) a fizetendő lakbér mértékét,

d) lakásfelújítás esetén a kötelezett megjelölését, a becsült felújítási költségek összegszerűségét, a megtérítés módját és mértékét, a felújítás elvégzésének határidejét,

e) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és az elbírálás szempontjait,

f) az elbírálás eredménye közlésének módját és időpontját,

g) a bérbeadó megnevezését, címét, a szerződéskötés határidejét és annak főbb tartalmi elemeit,

h) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát és az esetleges előbérlet lehetőségre való figyelmeztetést,

i) azt, hogy a pályázók bérlőtársakként is pályázhatnak,

j) az egyéb pályázati feltételeket.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, lakcímét, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát és rokonsági fokát,

b) szociális bérletre történő pályázat esetén a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró feltételek alá, illetve megfelel a szociális bérlet feltételeinek,

c) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását.

(3) A szociális, a piaci, valamint a költségalapú bérletre vonatkozó pályázatot a pályázónak ingyenesen rendelkezésre bocsátott nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A pályázatot a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak szerint kell benyújtani, ellenkező esetben a pályázat érvénytelen.

(5) Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál már figyelembe kell venni.

(6) A benyújtott pályázatokat a megbízott dolgozza fel és terjeszti a Lakásgazdálkodási Bizottság elé. A pályázatokat a Lakásgazdálkodási Bizottság bírálja el, melynek során dönt a pályázat nyerteséről, akivel bérleti szerződést kell kötni.

(7) A Lakásgazdálkodási Bizottság a pályázat elbírálása során meghatározza azt a sorrendben következő egy vagy több pályázót, akivel a pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződést meg kell kötni.

Szociális alapú bérbeadás általános szabályai

5. § Szociális bérű lakást csak annak a személynek lehet bérbe adni,

a) akinek, vagy házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol mind a család, mind az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg,

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja,

d) aki a bérbeadást megelőző 5 éven belül nem mondott le önkormányzati lakásról pénzbeli térítés ellenében, vagy azt magánforgalomban nem cserélte el kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra, vagy beköltözhető ingatlanát nem adta el.

6. § (1) Szociális bérlet esetén a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A szociális szempontból méltányolható lakásigény felső határa a következő:

– egy személy esetén 1 lakószoba,

– két személy esetén 1 + 1/2 lakószoba,

– három személy esetén 2, vagy 1 + 2 fél lakószoba,

– négy személy esetén 2 + 1/2, vagy 1 + 3 fél lakószoba,

– öt személy esetén 3 lakószoba,

– hat személy esetén 2 + 1/2 de legfeljebb 3 lakószoba,

– hét személy esetén 3, de legfeljebb 3 + 1/2 lakószoba,

– nyolc és ennél több személy esetén 4 lakószoba.

(2) A lakásigény mértékének a megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(3) A (2) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás kizárólagos tulajdonjogával, vagy 1/2-et elérő tulajdoni hányaddal, lakás haszonélvezeti, illetve önkormányzati lakás bérleti, vagy bérlőtársi jogával rendelkeznek.

A költségalapú, valamint a piaci alapú pályázatra vonatkozó szabályok

7. § (1) A kerületi önkormányzati tulajdonban álló lakások pályázat alapján költség, valamint piaci alapú bérbeadás útján is hasznosíthatóak.

(2) Azonos feltételekkel pályázók közül azzal a személlyel kell a bérleti szerződést megkötni, aki fennálló, a Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról pénzbeli térítés nélkül lemond, egyidejűleg pedig a lakást üresen és használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak átadja.

(3) A pályázók csak olyan lakásra nyújthatnak be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg a méltányolható lakásigényének felső határát, amely:

– 1 személy esetén 1-1,5 lakószoba,

– 2 személy esetén 1,5-2 lakószoba,

– 3 személy esetén 2-1+2 fél lakószoba,

– 4 és ennél több személy esetén 2,5-3 lakószoba.

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján

8. § (1) Az a szerv, amelyet jogszabály vagy megállapodás alapján az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jog illet meg, ezen jogosultságát igazolni köteles.

(2) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(3) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a bérbeadónak számlázott közüzemi (társasházi) közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

Bérbeadás törvényben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadói kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan az Önkormányzat tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen (pl. haszonélvező) jogszerűen használta.

A lakásbérleti jogviszony folytatása

10. § Az a személy, akit a bérlő a Tv. alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a bérlő halála esetén jogosult a bérleti jog folytatására, amennyiben igazolni tudja, hogy a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

Bérbeadás másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján

11. § (1) A bérlő halála esetén másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a Tv. hatályba lépése előtt állandó jelleggel, a bérlő beleegyezésével költözött a lakásba és abban folyamatosan és életvitelszerűen lakik, feltéve, ha a jogcím nélküli az elhunyt bérlőnek élettársa, testvére vagy unokája.

(2) Az (1) bekezdésben fennálló feltételek esetén a Lakásgazdálkodási Bizottság véleménye alapján másik lakás helyett a bérlő után visszamaradt lakás is bérbe adható.

(3) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, ha

a) a lakásbérleti jog folytatására jogosult más személy lakik a lakásban,

b) a lakásban lakó személynek – kiskorú esetében szülőjének – bármilyen jogcímen lakása vagy legalább 1/2-ed hányadban beköltözhető lakástulajdona van.

(4) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi – másik lakás bérbevételére nem jogosult – személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(5) Másik lakásként olyan lakást kell bérbe adni, mint a szociális bérletre vonatkozó pályázat alapján. A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együttlakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók. Több jogosult esetén azonban annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében

12. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az Önkormányzatnak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a Lakásgazdálkodási Bizottság megszüntetheti.

A bérbeadás időtartama

13. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló szociális alapú bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre újra bérbe adhatja, amennyiben továbbra is megfelel a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3) Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a rendelet alapján – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel – szociális bérletre már nem jogosult, részére a lakást a továbbiakban, kérelmére piaci alapú szerződés alapján lehet bérbe adni. Amennyiben a bérlő a piaci alapú bérlet lehetőségével nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a bérbeadó részére visszaadni.

(4) A költség-, illetve piaci alapon létrejövő lakásbérleti jogviszony 5 évre szól, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre újra bérbe adhatja, amennyiben az maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor,

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik.

III. fejezet

A bérbeadás sajátos szabályai

A lakás bérbeadása lakás és nem lakás céljára

14. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő bérbeadásához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbe adni a tulajdonos hozzájárulásával, ha

a) a bérlő a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet (telephelyet) létesíteni.

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

15. § (1) Az egész lakás lakás céljára történő időleges használatra átengedéséhez a Lakásgazdálkodási Bizottság akkor járulhat hozzá, ha a bérlő a lakásból gyógykezelése, külszolgálata miatt tartósan távol van. A tartós távollét okát és idejét megfelelően igazolni kell.

(2) A Lakásgazdálkodási Bizottság a hozzájárulásban kiköti, hogy amennyiben a használatra átengedés időtartama alatt a bérleti szerződés bármilyen oknál fogva megszűnik, a lakást a használó minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni.

(3) A lakás egy részének más célú bérbeadásához történő hozzájárulásban ki kell kötni, hogy az engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól, valamint azt, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésével a hozzájárulás is érvényét veszti.

Bérbeadás bérlőtársak részére

16. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének a gyermeke közös kérelmére az Önkormányzat a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg a bérlő gyermekének a gyermeke a 18. életévét betöltötte és a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása

17. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését is.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül befogadhat a lakásba.

(3) A lakásban maradt társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész a 6. § (1) bekezdésekben foglalt feltételek fennállása esetén adható bérbe. Nem adható bérbe a megüresedett társbérleti lakrész, ha az egész lakásban több szoba van, mint a lakásban jogszerűen lakó személyek száma.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő(k)

a) kérelmére – a vele való megállapodás alapján – a megüresedett társbérleti lakrészt piaci alapú bérleti szerződéssel adhatja bérbe, vagy

b) lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett felmondhatja.

(5) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a felajánlott piaci alapú bérletet nem vállalja, a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

IV. fejezet

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

18. § (1) Amennyiben a bérlő pályázati eljárás során szerzi meg a lakásbérleti jogot, akkor köteles a pályázati kiírásban előírtakat betartani.

(2) Lakásfelújítási kötelezettség esetén a bérlő a bérleti szerződés megkötésétől számított 90 napon belül köteles a felújítást elvégezni.

(3) A bérbeadó a felújítási munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérelmére – indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(4) A bérbeadó a lakásfelújítás megtörténtét köteles ellenőrizni, és amennyiben azt állapítja meg, hogy a bérlő vállalt kötelezettségeinek a meghosszabbított határidőben sem tett eleget, a bérleti szerződést a tulajdonos felmondja.

(5) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi a bérlő költségére rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

19. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával átalakíthatja, korszerűsítheti, rendeltetésszerű használatra alkalmassá teheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

a) konkrét megjelölését,

b) befejezésének határidejét,

c) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(3) Amennyiben a bérlő a lakás felújítását, átalakítását, korszerűsítését a bérbeadó hozzájárulása nélkül végzi, úgy utólag a bérbeadótól nem követelheti a költségek – egyébként a Tv. alapján – bérbeadót terhelő részének a megtérítését.

(4) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő az általa bérelt lakáshoz csatolja az Önkormányzat tulajdonában álló szomszédos lakást, lakóhelyiséget, tetőteret.

(5) A csatoláshoz való hozzájárulásról a polgármester a Lakásgazdálkodási Bizottság véleménye ismeretében dönt.

(6) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell.

20. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 6 havi összege.

21. § (1) A bérlő – függetlenül a lakásbérleti jogviszony fajtájától – a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a távollét okát megfelelően indokolni és igazolni.

V. fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

22. § (1) A bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, az élettársát, élettársa kiskorú gyermekét, unokáját a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

Hozzájárulás tartási szerződés esetén

23. § (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.

(3) A bérleti jogviszony csak akkor folytatható, ha a bérbeadó hozzájárulásától a bérlő (eltartott) haláláig legalább 1 év eltelt és az eltartó eleget tett a tartási szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

Hozzájárulás albérletbe adáshoz

24. § (1) Egyszobás lakás albérletbe adásához – a (3) és (6) bekezdésben szabályozott esetek kivételével – nem adható tulajdonosi hozzájárulás.

(2) Az albérletbe adáshoz csak akkor adható hozzájárulás, ha

a) legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában maradt, és

b) az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a lakásban már jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakószobarész jut, valamint

c) a lakásra lakbér és közüzemidíj-hátralék nincs.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tilalmat és feltételeket nem kell alkalmazni, ha a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt feltételek esetén is kizárólag egyéves határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adható tulajdonosi hozzájárulás. A szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti kérelemről a Lakásgazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás albérletbe adásához – a lakás szobaszámától függetlenül – tulajdonosi hozzájárulás adható annak a kiskorú bérlő gyámjának, illetve annak a nagykorú bérlő képviselőjének, aki a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a kiskorú bérlő állami gondozása, illetve a nagykorú bérlő szociális otthoni elhelyezése megszűnik.

Hozzájárulás lakáscseréhez

25. § (1) Az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

(2) A tulajdonosi hozzájárulás kiadása előtt a Tv. 29. §-ában szabályozott eljárást kell lefolytatni, illetve az abban szereplő nyilatkozatokat és okiratokat kell beszerezni.

(3) Amennyiben a benyújtott nyilatkozatok és iratok valóságtartalma tekintetében kétség merül fel, a tulajdonosi hozzájárulás megadása előtt azok megfelelőségéről – szükség szerint helyszíni szemlével – meg kell győződni.

(4) Ha a bérbeadó a lakáscsere-szerződéshez történő hozzájárulást a Tv. rendelkezései alapján nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakbér megállapítására, ha a csere folytán bérleti jogot szerző cserélő fél a Tv. 34. § (1) bekezdésére tekintettel a korábbi bérlőtől eltérő lakbérbesorolásba esik.

VI. fejezet

A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

26. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről akkor lehet megállapodni, ha a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(2) Az (1) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben az Önkormányzat részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(3) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a szóban forgó lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(4) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A pénzbeli térítés fele a megállapodás aláírásakor, a fennmaradó része pedig a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(6) Amennyiben az Önkormányzat javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást az Önkormányzattól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, (pl. szanálás, vagy pályázati eljárás során) úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(7) A (6) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ahol a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

(8) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogáról térítés ellenében nem lehet lemondani.

VII. fejezet

A helyiségek bérbeadása

A bérbeadás célja és módja

27. § (1) Helyiséget kereskedelmi, ipari, szolgáltatási továbbá irodai, raktározási, valamint gépkocsi tárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a tulajdonos döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

28. § A helyiséget annak lehet bérbe adni,

a) aki a helyiségbérleti díj mértékében, a fizetendő 3-6 havi bérleti díjnak megfelelő óvadék összegében, valamint a helyiség bérbeadót terhelő felújításával kapcsolatban a bérbeadóval megállapodást kötött,

b) akinek előbérleti joga van, és az újbóli bérbeadást a bérlő felróható magatartása nem zárja ki,

c) aki a helyiségbérlet feltételeit elfogadja, vagy egyébként cserehelyiségre jogosult,

d) akit a bérlő-kiválasztási vagy bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv meghatározott.

A helyiséghasználat szabályai

29. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő és igazolt jogutódja részére a szerződéstől eltérő helyiséghasználathoz – különösen albérletbe, haszonbérletbe, üzemeltetésbe adáshoz – hozzájárulást csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet adni. A hozzájárulás megadását a 35. § (3) bekezdésében szereplő feltételhez kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni.

VIII. fejezet

Bérbeadás bérlőtársak részére

30. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A polgármester a nem lakás céljára szolgáló helyiség határozott időre szóló bérleti jogának bérlőtársi jogviszonyban történő közös használatához a tulajdonosi hozzájárulást csak abban az esetben adja meg, amennyiben a bérlőtársak az új bérleti díjban megegyeztek, valamint vállalják a 35. § (3) bekezdésében szereplő feltételeket.

A bérbeadás időtartama

31. § (1) Helyiséget bérbe adni csak 5 éves határozott időre, további 5 évre szóló előbérleti jog biztosításával vagy feltétel bekövetkeztéig lehet. Az előbérleti jog csak akkor illeti meg a bérlőt, ha a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(2) Feltétel bekövetkeztéig adható bérbe a helyiség, ha az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a tulajdonos határozott, de ennek időpontja még nem ismert.

Megállapodás a helyiség bérleti díjában

32. § A bérbeadó és a bérlő a bérleti díjban szabadon állapodnak meg, melyet szerződésben rögzítenek.

Bérlő kötelezettségei

33. § (1) A bérlő – a szakhatóságok és a társasház közgyűlésének határozatában megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakítani, illetve felújítani, amelyhez a tulajdonos hozzájárulását előzetesen meg kell kérni.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (előtető), ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, valamint a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

IX. fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

Hozzájárulás profilmódosításhoz

34. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, továbbá

a) a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása,

b) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötését, valamint

c) a rendelet 35. § (3) bekezdésében szereplő feltételeket.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

35. § (1) A helyiség bérleti jogát a határozatlan vagy határozott időre szóló bérleti joggal rendelkező bérlő jogosult átruházni a tulajdonos hozzájárulásával.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében – 5 évre vonatkozóan – a bérbeadóval meg kell állapodnia, valamint vállalnia kell 3-6 havi bérleti díjnak megfelelő óvadék megfizetését,

b) amennyiben a helyiség bérleti jogát átadó határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkezik, úgy a helyiség átadásához akkor adható tulajdonosi hozzájárulás, ha az átvevő vállalja, hogy a helyiségre 5 évre szóló határozott idejű szerződést köt, további 5 éves előbérleti jog biztosítása mellett,

c) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség (épület) 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül szanálásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, illetve a tevékenység végzéséhez a társasház nem járul hozzá,

c) a helyiségre bérleti díj hátralék áll fenn,

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

X. fejezet

A helyiségbérlet megszűnésével kapcsolatos szabályok

36. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja – és amennyiben felek másként nem állapodtak meg – a felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet.

(2) A határozott idejű helyiségbérleti szerződést a tulajdonos a Tv. 24. § (1) bekezdésében szabályozott feltételeken kívül akkor is felmondhatja kártalanítás nélkül, ha a helyiséget tartalmazó épület bontására még a bérleti szerződés időtartama alatt sor kerül.

37. § A határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig szóló helyiségbérleti szerződés a határozott idő leteltével, illetve a feltétel bekövetkeztével megszűnik.

III. RÉSZ

Lakások és helyiségek bérletére vonatkozó közös szabályok

XI. fejezet

A használati díj

38. § (1) A lakás és helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik az egyébként megállapítható bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás vagy helyiség jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a használati díj két hónap elteltével a lakásra és a helyiségre megállapítható bérleti díj ötszöröséig terjedhet.

Bérleményellenőrzés

39. § (1) A bérbeadó a lakás és helyiség rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba, illetve helyiségbe történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a bérbeadó a lakásban vagy helyiségben évente több alkalommal is tarthat bérleményellenőrzést.

Adatvédelmi szabályok

40. § (1) A tulajdonos, illetve megbízottja a törvény keretei között – a szerződés fennállásáig – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a Tv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, illetőleg a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek.

(2) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyijövedelemadó-bevallás alapjául szolgáló adatokat kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együtt élő nagykorú hozzátartozóktól származó jövedelemre is kiterjed.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(4) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a tulajdonos Önkormányzat jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel.

(5) A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel.

Vegyes és záró rendelkezések

41. § (1) A rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. tv. rendelkezéseit, továbbá a Ptk. megfelelő szabályait kell alkalmazni.

(3) A XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletének 1. számú melléklete – átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke – I./ polgármester döntéseit tartalmazó fejezet I./B. pontjának 1-7. franciabekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„B/ – dönt a helyi támogatás visszavonásáról, a kölcsönszerződés felmondásáról, a támogatási feltételek megváltoztatásról, a részletfizetés módosításáról és a méltányossági kérelmek elbírálásáról. Döntéséről az érintett felet és a Lakásgazdálkodási Bizottságot írásban értesíti, valamint aláírja a módosító szerződést;

– dönt a hat hónapot meg nem haladó telekbérbeadás tárgyában;

– gyakorolja a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokat, melynek keretében:

= szerződést köt a bérbeadói jogok ellátásában való közreműködésre a vagyonkezelő szervezettel,

= hozzájárul a lakás pályázaton kívüli szociális, költségalapú vagy piaci feltételekkel történő bérbeadásához a rendeletben meghatározott feltételek esetén,

= megállapodást köt a törvényen, bírósági határozaton alapuló bérbeadási kötelezettség teljesítésének pénzbeli megváltásáról,

= dönt az önkormányzati tulajdonban álló lakás másik lakáshoz való csatolásáról,

= dönt a lakás albérletbe adására kötött szerződés meghosszabbításáról;

= hozzájárul a nem lakás célú helyiség határozott időre szóló bérleti jogának bérlőtársi jogviszonyban történő közös használatához;

– elidegenítési és terhelési tilalom alól a házasság felbontásával és a döntéssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése, valamint lakás-felújítási kölcsön esetén felmentést adhat; illetőleg hozzájárulhat az Önkormányzat jelzálogjogával, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakások értékesítéséhez, cseréjéhez, megterheléséhez;

– dönt a közterületeken közművek nyomvonal, távközlési építmények létesítéséhez történő tulajdonosi hozzájárulásról, megköti a megállapodást a hozzájárulás megadásáról;

– a Tulajdonosi Bizottság döntése alapján szerződést köt az önkormányzati intézmények használatában lévő ingatlanok és ingók egy évnél hosszabb időtartamú bérbeadásáról;

– megköti és aláírja a vagyonkezelő feladatairól szóló vagyonkezelői szerződést;”

(4) A XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletének 1. számú melléklete – átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke – II./ bizottságok döntését tartalmazó II./6. pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„II/6. LAKÁSGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG:

– kiírja a lakások bérbeadására vonatkozó pályázatokat;

– elbírálja a szociális, költségalapú vagy piaci bérletre benyújtott pályázatokat;

– javaslatot tesz a lakás pályázaton kívüli szociális, költség- vagy piaci alapon történő bérbeadására a rendeletben meghatározott feltételek esetén;

– véleményt nyilvánít a bérlő után visszamaradt lakás bérbeadásáról;

– dönt a lakás szolgálati jellegének megszüntetéséről;

– hozzájárul a lakás egészének vagy egy részének lakás céljára történő albérletbe adásához;

– hozzájárul az egész lakás használatának lakás céljára történő időleges átengedéséhez;

– véleményt nyilvánít az önkormányzati tulajdonban álló lakás másik lakáshoz történő csatolásáról;

– véleményezi az albérletbe adásra kötött szerződés meghosszabbítását;

– dönt operatív helyszínelő bizottság létrehozásáról;

– dönt a helyi támogatás odaítéléséről;

– kiírja és elbírálja a Fecskeházban lévő lakóegységek bérleti joga elnyerésére vonatkozó pályázatokat;

– javaslatot tesz a Tulajdonosi Bizottságnak – az elővásárlási jogosultsággal rendelkezők szándékbejelentései alapján a lakásgazdálkodási koncepcióban elfogadott elvek figyelembevételével – a lakás elidegenítésére;

– javaslatot tesz többlakásos épület egészének elidegenítésre történő kijelölésére a Tulajdonosi Bizottságnak, illetve a Képviselő-testületnek.”

(5) A XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelete 1. számú mellékletének II./9 pont 8. franciabekezdése hatályát veszti.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeit szabályozó 25/2004.(IX.13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.

Dr. Sinka József s.k.	Dr. Tóth József s.k.
jegyző	polgármester

7/2006. (III. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

I. RÉSZ

I. fejezet

Általános rendelkezések

(2) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat az e rendeletben meghatározott kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(3) A bérbeadói jogok gyakorlója az Önkormányzat, bérbeadói feladatainak ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: megbízott).

II. RÉSZ

A lakások bérbeadása

II. fejezet

A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei

2. § (1) A lakásokat

a) szociális, költségalapú vagy piaci alapú bérlet,

b) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség,

c) lakásbérleti jog folytatása,

d) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség,

e) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése,

f) közérdekű feladatok megvalósítása,

g) lakások cseréje,

h) elővásárlási jog alapján lakottan az Önkormányzat tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása,

i) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása

alapján lehet határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig bérbe adni.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel pályázat útján lehet bérbe adni.

(5)¹ Ha a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

A pályázat általános szabályai

3. § (1) Lakás bérbeadására vonatkozó pályázatot a Lakásgazdálkodási Bizottság ír ki.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot az Önkormányzat honlapján és helyi lapjában, valamint a kerületi kábeltévében közzé kell tenni és 30 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

4. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) hogy a meghirdetett lakás szociális, költség vagy piaci alapon kerül bérbeadásra,

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,

c) a fizetendő lakbér mértékét,

e) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és az elbírálás szempontjait,

f) az elbírálás eredménye közlésének módját és időpontját,

g) a bérbeadó megnevezését, címét, a szerződéskötés határidejét és annak főbb tartalmi elemeit,

h) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát és az esetleges előbérlet lehetőségre való figyelmeztetést,

i) azt, hogy a pályázók bérlőtársakként is pályázhatnak,

j) az egyéb pályázati feltételeket.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, lakcímét, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát és rokonsági fokát,

b) szociális bérletre történő pályázat esetén a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró feltételek alá, illetve megfelel a szociális bérlet feltételeinek,

c) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását.

(3) A szociális, a piaci, valamint a költségalapú bérletre vonatkozó pályázatot a pályázónak ingyenesen rendelkezésre bocsátott nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A pályázatot a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak szerint kell benyújtani, ellenkező esetben a pályázat érvénytelen.

(5) Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál már figyelembe kell venni.

Szociális alapú bérbeadás általános szabályai

5. § Szociális bérű lakást csak annak a személynek lehet bérbe adni,

b) ahol mind a család, mind az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg,

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja,

– egy személy esetén 1 lakószoba,

– két személy esetén 1 + 1/2 lakószoba,

– három személy esetén 2, vagy 1 + 2 fél lakószoba,

– négy személy esetén 2 + 1/2, vagy 1 + 3 fél lakószoba,

– öt személy esetén 3 lakószoba,

– hat személy esetén 2 + 1/2 de legfeljebb 3 lakószoba,

– hét személy esetén 3, de legfeljebb 3 + 1/2 lakószoba,

– nyolc és ennél több személy esetén 4 lakószoba.

(4)² A határozatlan időre szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát folyamatosan 2010. december 31-ig felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

(5)³ Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az 5. §-ban szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, illetve bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét meghaladja, a bérleti szerződést költségalapú szerződésre kell módosítani.

(6)⁴ A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság a bérlő javára eltérhet a rendelet 6. § (5) és (9) bekezdésében foglaltaktól abban az esetben, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme legfeljebb 15%-kal meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét és a bérlő

a) egyedül élő nyugdíjas

b) emeltszintű családi pótlékban részesül, vagy

c) fogyatékossági támogatást kap.

(7)⁵ A rendelet hatálybalépését követően fennálló szociális alapú lakásbérleti szerződések esetében a bérlő a bérbeadó felé haladéktalanul írásban köteles bejelenteni és igazolni, hogy a vagyoni és jövedelmi helyzete meghaladja az (5) bekezdésben meghatározott mértéket.

(8)⁶ Amennyiben a lakás bérlője a (7) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó intézkedhet a lakásbérleti szerződés felmondása iránt.

(9)⁷ A költségalapú lakásbérletek esetén – a lakbérrendelet XI. és XII. kategóriáiban lévő lakásokat kivéve – a bérlő írásban kérheti, hogy megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintettel a bérbeadó a lakásbérleti szerződést szociális alapúra módosítsa.

(10)⁸ A bérlő megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak:

a) a bejelentés benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás,

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás,

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása,

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat,

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás,

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata,

h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20. § (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi kivonat másolata,

i) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv,

j) különélés tényének igazolása.

A költségalapú, valamint a piaci alapú pályázatra vonatkozó szabályok

7. § (1) A kerületi önkormányzati tulajdonban álló lakások pályázat alapján költség, valamint piaci alapú bérbeadás útján is hasznosíthatóak.

(3) A pályázók csak olyan lakásra nyújthatnak be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg a méltányolható lakásigényének felső határát, amely:

– 1 személy esetén 1-1,5 lakószoba,

– 2 személy esetén 1,5-2 lakószoba,

– 3 személy esetén 2-1+2 fél lakószoba,

– 4 és ennél több személy esetén 2,5-3 lakószoba.

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján

Bérbeadás törvényben előírt kötelezettség alapján

A lakásbérleti jogviszony folytatása

Bérbeadás másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján

(2) Az (1) bekezdésben fennálló feltételek esetén a Lakásgazdálkodási Bizottság véleménye alapján másik lakás helyett a bérlő után visszamaradt lakás is bérbe adható.

(3) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, ha

a) a lakásbérleti jog folytatására jogosult más személy lakik a lakásban,

b) a lakásban lakó személynek – kiskorú esetében szülőjének – bármilyen jogcímen lakása vagy legalább 1/2-ed hányadban beköltözhető lakástulajdona van.

Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a Lakásgazdálkodási Bizottság megszüntetheti.

A bérbeadás időtartama

13. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(3) Ha a bérlő a szerződés lejártakor a rendelet alapján – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel – szociális bérletre már nem jogosult, részére a lakást a továbbiakban a 6. § (5) bekezdése alapján költségalapú szerződéssel lehet bérbe adni. Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérlet lehetőségével nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a bérbeadó részére visszaadni.⁹