Témák A-Z

39/2003 (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Vizafogó utca – Esztergomi út – Dagály utca – Népfürdő utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet

I. ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

A szabályzat és a szabályozási terv hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest, XIII. kerület Vizafogó utca – Esztergomi út – Dagály utca – Népfürdő utca által határolt területre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen a 36/2002.(III.7.) sz. Korm. rendelettel módosított Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/1998. (X.15.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: FSZKT rendelet), a 47/1998. (X.15.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), 48/1998. (X.15.) Főv. KGY. rendelet valamint a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (továbbiakban: KVSZ) szóló 56/2001.(XII.20.) Ö.K. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, telekalakítást végrehajtani, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeken bármilyen rendezést végrehajtani csak a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján lehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területen a szabályozási tervben kötelező jelleggel rögzített szabályozási elemeket illetőleg jelen rendeletben meghatározott előírásokat csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni.

A szabályozási terv szabályozási elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei:

a) építési övezet és határa,

b) tervezett szabályozási vonal,

c) meglévő szabályozási vonal

d) kötelező megszüntető jel,

e) építési hely határa – az 5.§ (1) bekezdésben foglalt eltérésekkel,

f) kizárólag mélygarázs és építményei céljára meghatározott építési hely,

g) új építés esetén kötelezően bontandó épület,

h) kötelező építési vonal,

i) részben meghatározott építési vonal (a homlokzatsík legalább 1/3 része az építési vonalon kell legyen),

j) csatlakozó homlokzatmagasság eltérési mértéke,

k) építménymagasság külön meghatározott értéke

l) építhető homlokzatmagasság,

m) meghatározott minimális méretek,

n) kötelezően megtartandó sportpályák,

o) kötelezően megtartandó fasor,

p) kötelezően ültetendő fasor,

q) árkád vagy épülethézag létesítendő

(2) Egyéb jogszabályban meghatározott szabályozási elem:

a) FSZKT szerinti régészeti védelem,

b) szennyvíz-átemelő védőtávolsága,

c) ivóvíz-főnyomócső védőtávolsága

(3) A szabályozási terv nem kötelező, irányadó elemei:

a) irányadó telekhatár,

b) meglévő épület (megtartható vagy bontható),

c) kialakítható magánút,

d) tetőráépítési lehetőség,

e) közhasználat céljára átadható árkád

A telektömbök szabályozása – közterületek, magánutak kialakítása

3. § (1) A közterületek kiszabályozását a szabályozási tervlap szerinti módon kell megvalósítani. A közterületek legkisebb szabályozási szélessége:

(2) Az Esztergomi út szabályozási szélességén belül kétszer kétsoros fasor telepítését kell biztosítani.

(3) A Bodor utca menti közterületi fasorokat kötelezően meg kell tartani és fenntartásukról gondoskodni kell.

(4) A további új közterületeken legalább kétoldali fasort kell ültetni.

(5) A Bodor utca és a Népfürdő utca közötti gyalogos kapcsolatot biztosítani kell, az utcát zsákutcaként kell kialakítani.

(6) A Turbina utca folytatásaként magánút alakítható ki, 14 m-es szélességgel. A magánút kialakítása nem kötelező. Kialakítása esetén önálló telekként kell lejegyezni, és azt az ingatlan-nyilvántartásba útként be kell jegyeztetni.

A telekalakítások előírásai

4. § (1) A Jakab József utca és az Esztergomi út közötti tömb a Bodor utcától északra kialakuló telektömbön belül a telkek – a javasolt irányadó telekhatáron túl, illetőleg a magánúton kívül – tovább nem oszthatók. Az irányadó telekhatártól legfeljebb 10,0 m-rel lehet eltérni, mely esetben az oldalkert méreteket kell betartani.

(2) A Bodor utca meghosszabbításától délre eső új telektömbök, illetőleg telkek legfeljebb két-két további telekre oszthatók, észak-déli irányú telekhatár mentén.

(3) Az IZ-XIII jelű építési övezet területén az irányadó telekhatár szerinti területeket lehet kialakítani.

(4) Az L7-XIII-1 jelű építési övezetbe sorolt terület további telkekre nem osztható.

(5) A területen jelölt telekösszevonások kötelezőek.

Az építési hely

5. § (1) A területen az építési hely határait a szabályozási terv rögzíti. A 2.§ (1) bekezdés e) pont szerinti építési helyen kívül a telek beépítési mértékbe beszámító építményrész nem nyúlhat. A 2.§ (1) bekezdés f) pont szerinti mélygarázs és építményei céljára meghatározott építési helyen belül kizárólag a mélygarázs és a hozzátartozó műtárgyak létesíthetők (rámpa, lépcső, támfal, mellvéd stb.).

(2) A telekhatár homlokvonalán rögzített építési határvonal esetében az emeleti szinteken az épület külső falsíkja a teljes szélesség legfeljebb 2/3-ának megfelelő mértékben nyúlhat a közterület fölé. A megengedett legnagyobb kinyúlás mértéke a teljes homlokzathossz 1/3-án legfeljebb 1,5 m, és maradék 1/3-án legfeljebb 1,0 m lehet. Az oldalsó telekhatártól számított 1,0 m-es homlokzati sávon belül épületkinyúlás a közterület fölé nem megengedett.

(3) Új építés esetén az építési helyen kívül eső bármilyen bontandónak jelölt építmény vagy építményrész elbontandó.

Az L7-XIII-1 jelű építési övezetbe sorolt egyes telkekre vonatkozó egyéb részletes előírások

6. § (1) Az L7-XIII-1 jelű építési övezetek meglévő lapostetős épületek magastetővel bővíthetők, melyek lakások céljára beépíthetők. A magastetők kialakításánál a már meglévő telektömbön belüli magastetők arányait és tetőhajlásszögét kell figyelembe venni. A lakások megvalósításához a telken belüli, a lakásszám többletnek megfelelő parkolóférőhelyeket biztosítani kell.

(2) A 25868/1 hrsz telken, a szabályozási tervlapon jelölt területen a lakótelepet szolgáló mélygarázs létesíthető.

(3) Az L7-XIII-1 építési övezet telkeinek szabályozási határértékeit az 1. számú táblázat rögzíti.

Az I-XIII-V jelű építési övezetbe sorolt egyes telkekre vonatkozó egyéb részletes előírások

7. § (1) A meglévő épületek rendeltetése változatlanul megtartható és felújításuk lehetséges, de bővíteni csak a szabályozási tervlapon kötelező bontással nem érintett épületeket lehet.

(2) A telkek beépítésénél az épületek külső homlokzati síkja az Esztergomi út felőli irányadó építési vonal hosszának legalább 2/3-án legyen, legalább az alsó négy építményszint magasságáig.

(3) Az építménymagasság legnagyobb értéke maximum 22 m lehet, melyet egy-egy közterületre néző építménymagassági érték sem haladhat meg.

Az épület legmagasabb építménypontja nem haladhatja meg a 30 m-t.

(4) A külön e célból jelölt helyeken a mélygarázs a telek határán összeépíthető, és egy közös lehajtóval is megközelíthető a tűzvédelmi szakhatóságok előírásainak figyelembevételével.

(5) Ahol új épület – a szabályozási tervlapon bontásra nem jelölt – meglévő épület határfalához csatlakozik a telekhatáron, ott az épülethez csatlakozó homlokzatmagassági eltérés legfeljebb 0,8 m lehet. A csatlakozó homlokzatmagasság a szomszédos épülethez csatlakozó homlokzat magassága a telekhatáron, melynek meghatározó mérete vízszintes irányban legalább 3,0 m legyen.

(6) Amennyiben a telken belül a mélygarázs létesítését a meglévő épület adottságai nem teszik lehetővé, úgy a parkolásnak legfeljebb harmada a földszinti teremgarázsban, vagy az udvaron is biztosítható.

(7) Új épületek elhelyezésénél az Esztergomi út felőli épületek földszinti belmagassága legalább 3,5 m, az első emeleti szintet mezzaninszintként kell kialakítani. A földszint és mezzaninszint homlokzati megjelenése olyan legyen, hogy az együtt egy épületszint képét mutassa.

(8) Amennyiben a Turbina utcától északra létrejövő új telektömb nem kerül megosztásra, az építési hely – függetlenül a telekhatártól – betartandó.

(9) A telkeken új beépítés elhelyezésének feltétele az Esztergomi út kiépítése.

(10) Az Esztergomi út menti épülettraktusban önálló rendeltetési egységként lakás nem létesíthető az Esztergomi útra néző homlokzattal, de az Esztergomi útra merőleges utcákban – a szennyvízátemelővel határos kialakítandó új közterület menti épülettraktus kivételével -, illetőleg a Jakab József utca mentén lakások létesíthetők.

(11) Közhasználat céljára átadott, minimum 3,00 m szélességű árkád létesítése esetén az érintett telket 0,5-ös szintterületi mutató engedmény illeti meg.

Az IZ-XIII jelű építési övezetbe sorolt egyes telkekre vonatkozó egyéb részletes előírások

8. § (1) Az övezetbe sorolt telkeket össze kell vonni, és az irányadó telekhatárok figyelembevételével kell újraosztani.

(2) A kialakuló Népfürdő utca menti telken kötelezően meg kell tartani a sportolási szabadpályákat, illetőleg azok területe csak az eredeti pályaméretek 50 %-áig csökkenthető.

(3) Az elhelyezhető épület mélygarázsának bejáratát a Népfürdő utca felől, az északi meglévő telekhatár mellett lehet csak kialakítani. A Bodor utca felől mélygarázs behajtót létesíteni nem lehet, kivéve az üzemeltető és a személyzet saját célú, önálló, legfeljebb 20 férőhelyes mélygarázs behajtóját.

(4) A Népfürdő utcai építési helyen belül az épület építménymagassági értéke nem haladhatja meg a 22 m-t. Az egy homlokzat építménymagassága (HÉ.max) a Bodor utca mentén, valamint a Bodor utca Népfürdő utca sarkán és attól legalább 20 m-es távolságban nem haladhatja meg a Bodor utcától délre lévő meglévő épületek párkánymagassági értékeit illetőleg 16, 0 m-t.

(5) Az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 26 m-t, és legfeljebb a Népfürdő utca menti homlokzatszélesség 1/6-ának megfelelő méretű összhosszban a 30,0 m-t.

(6) A telek nem beépíthető területén kötelező módon egy, vagy több sportpályát kell kialakítani, melyek területe nem lehet kevesebb, mint a telek területének 40%-a.

(7) A Népfürdő utca és az Esztergomi út menti új beépítés homlokzatait akusztikailag a mai – mértékadó – zajszintre kell méretezni.

Az KV-SZK-XIII jelű övezetbe sorolt telekre vonatkozó egyéb részletes előírások

9. § (1) Az övezetbe sorolt telken a szennyvízátemelő technológiai korszerűsítésénél a legfeljebb 100 m-es védőtávolságot igénylő technológiát kell alkalmazni.

(2) A telken lévő sportpályákat továbbra is fenn kell tartani.

Egyéb előírások

10. § (1) A közterületeken az ivóvíz-főnyomócső és a szennyvíz-nyomócső előírt és a szabályozási terven rögzített védőtávolságát figyelembe kell venni.

(2) A Dagály utca 17. és 19. számú épületben (hrsz.: 25867/10) lévő polgárvédelmi létesítményeket érintő változás esetén az illetékes szakhatóság állásfoglalását ki kell kérni.

(3) Bármilyen földmunkával járó beruházás, tereprendezés előtt szondázó jellegű régészeti feltárást szükséges végezni a területen.

II. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 430/1991.(XI.21.) Ö.K. határozattal jóváhagyott, Dráva utca – Kárpát utca – Révész utca – Esztergomi út – Vizafogó utca – Duna folyam által határolt területre vonatkozó, R. 35488 tervtári számú , részletes rendezési terv előírásai a területre vonatkozóan hatályukat vesztik.

(3) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(4) Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001.(XII.20.) Ö.K. sz. a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelete 2. sz. mellékletének övezeti tervlapján a 25.875 és a 25.867 hrsz-u telek I-XIII-V övezetbe sorolódik át.