Témák A-Z

36/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Róbert Károly krt. – Hajdú utca – Gömb utca – Szegedi út – Csata utca – Kartács utca – Üteg utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Róbert Károly krt. – Hajdú utca – Gömb utca – Szegedi út – Csata utca – Kartács utca – Üteg utca által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen rendelet csak a szabályozási tervvel együtt alkalmazható.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló tanulmány. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és a településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is, és igazolni kell a környezetre vonatkozó terhelési határértéknek való megfelelést.

(2) Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala, illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Általános előírások

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9.§ b) pontnak megfelelően felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv.Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ),

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK),

a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001.(XII.20.) Ö.K. sz. a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelete (továbbiakban: KVSZ),

valamint az általános érvényű egyéb rendelkezések előírásait be kell tartani.

(3) Jelen építési szabályzat csak a szabályozási tervvel, valamint a KVSZ-el együtt alkalmazható.

(4) A szabályozási tervben az alábbi szabályozási elemek és előírások kötelező érvényűek és megtartandók:

a) építési övezeti határvonalak

b) az építési övezeti, ill. övezeti besorolások, az övezeti jellemzők és szabályozási határértékek (beépítési mód, beépítettség legnagyobb mértéke, legnagyobb szintterületi mutató, legnagyobb/ legkisebb építménymagasság, legkisebb telekterületméret, a zöldfelület legkisebb mértéke, terepszint alatti beépítésre vonatkozó előírások, közművesítettség mértékére vonatkozó előírások, környezetterhelési határértékek)

c) az építési hely, és arra vonatkozó előírások

d) meglévő szabályozási vonalak (tömbhatárok)

e) kötelező építési vonal

f) az elhelyezhető funkciók és építmények köre

(5) Jelen rendelet kötelező szabályozási elemeinek és előírásainak módosítása csak a rendelet módosítása keretében történhet.

(6) A 3. § (4) bekezdésben nem említett szabályozási elemek és előírások irányadó jellegűek, ezért azoktól a rendelet módosítása nélkül el lehet térni az építési hatóság engedélyével.

(7) Minden esetben elvi építési engedélyben kell meghatározni az alábbi feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját,

b) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

c) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldásokat.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Újabb telekalakítások csak a telekalakításra vonatkozó jogszabályok és a KVSZ 7.§-ban leírtak szerint engedélyezhetők.

II. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

5. § (1) Az 1.§ (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt (ezen belül lakó és intézményi) területekre, valamint beépítésre nem szánt területekre (ezen belül, közlekedési és keretövezetbe nem sorolt közterületekre) tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

a) L2 városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek keretövezetbe tartoznak az 1.§ (1) bekezdésében lehatárolt terület tömbjei, kivéve a Róbert Károly krt. – Hajdú utca – Kartács utca – Üteg utca által határolt tömböt. A keretövezet a városias, jellemzően zártsorú beépítésű területek számára fenntartott terület.

b) I intézményterület keretövezetbe tartozik a Róbert Károly krt. – Hajdú utca – Kartács utca – Üteg utca által határolt tömb. A keretövezet az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgál, amelyben a lakófunkció is megengedett.

(3) A beépítésre nem szánt területek besorolása az FSZKT szerint:

a) KL-KT közlekedési célú közterület területfelhasználási módú területbe sorolt a Róbert Károly krt. és a Szegedi út.

b) Az. 5.§. (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában nem említett területek keretövezetbe nem sorolt közterületek, melyek a Gömb utca, Hajdú utca, Üteg utca, Csata utca, Kartács utca.

Építmények általános előírásai

6. § (1) Az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások:

a) Meglévő épületet bővíteni és új épületet létesíteni csak az épületek elhelyezésére szolgáló területen (építési helyen) belül szabad. Az építési hely határát a szabályozási terv tartalmazza.

b) Az építési telek beépítési paramétereit az övezeti előírások tartalmazzák.

c) Telkek összevonásával az elhelyezhető építmények bruttó beépített területe és bruttó szintterülete nem növekedhet az övezeti előírásokban meghatározott határértékek fölé.

d) A hátsókert nagyságát a szabályozási terv határozza meg, mely az építési határvonal hátsókerti eleme.

(e) Az épületek közötti legkisebb távolságot, amennyiben a szabályozási terv nem tartalmazza, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján kell meghatározni.

f) A területen bódé, lakókocsi, mobil árusítóhely nem helyezhető el.

(2) Az elhelyezhető épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

Az OTÉK-ban és BVKSZ-ben nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) létesítése esetén az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII. 29.) KTM rendelet 11. § b) pontja szerinti elvi építési engedély kérése kötelező. Az elvi építési engedély kérelemben a környezetnek történő megfelelést településrendezési tanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között.

(3) Az építmények kialakítására vonatkozó előírások:

a) Meglévő épület bővítése és új épület létesítésekor a jelen rendeletben és a vonatkozó hatályos rendeletekben leírtakat az illeszkedés szabályaira vonatkozóan kell figyelembe venni.

b) Az épületeken a tetőfelépítmények (antenna, lift-gépház) területe nem haladhatja meg a beépített terület 20%-át.

c) Emeletráépítés és/vagy magastető létesítése, illetve meglévő épületben tetőtérbeépítés csak az övezetben előírt funkciók elhelyezésére vonatkozó előírások betartása és jelen rendeletnek megfelelően akkor létesíthető,

– ha az új rendeltetési egységhez tartozó parkolóigény telken belül biztosítható,

– annak műszaki megfelelősége statikai és talajmechanikai szakvéleménnyel alátámasztott.

d) Építmény(rész) a közterület fölé csak a hatályos előírások betartása szerint nyúlhat.

e) Az építmények közösségi közlekedési rendszereit (főbejáratok, közlekedők, közös helységek) úgy kell kialakítani és fenntartani, hogy azok a mozgásukban korlátozottak számára is elérhetők legyenek.

(4) Az építmények bontására vonatkozó előírások:

a) A szabályozási terven bontandóként jelölt épületeken szerkezeti változtatás, funkcióváltás nem megengedett.

b) Bontandóként jelölt épületeken csak az állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetők el.

Városképi illeszkedés szabályai

7. § (1) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

(2) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg azonos legyen a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

(3) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért legalább 3,0 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

(4) Az épület utcai (külső vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától – a szabályozási terv eltérő előírás hiányában – legfeljebb 1,5 méterrel térhet el, de nem lehet magasabb a szabályozási tervben meghatározott értéknél.

(5) Az épület udvari (belső vagy közterületről nem látható) csatlakozó homlokzatának magasságát úgy kell meghatározni, hogy a telek közterületről nem látható (takart) részén és csatlakozó tűzfalak magasságánál legfeljebb 1,5 méterrel lehet magasabb. Ugyanakkor az új udvari homlokzat a csatlakozó – az előzőek szerint növelt magasságú – tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat sem metszheti és nem lehet magasabb a szabályozási tervben meghatározott értéknél.

(6) Amennyiben a meglévő épület homlokzata az utca felől a telekhatáron van a csatlakozó új homlokzat a szabályozási tervben meghatározott építési vonalon kell legyen.

(7) Ahol az illeszkedés szabályainak alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt elvi építési engedélyben kell tisztázni.

(8) A területen a közterületek – elsősorban a Róbert Károly krt. és Szegedi út – felől látható takaratlan tűzfal nem alakítható ki még akkor sem, ha az a zártsorú, illetve keretes beépítés megbontásával alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan, illetve keretesen tűzfaltakarással kell kialakítani. Az épületek alatt és a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható.

Értékvédelem

8. § A tervezési területen az épített környezet elemei közül az alábbiak állnak védelem alatt:

FŐVÁROSI VÉDELEM

(1) Fővárosi jelentőségű védett fasor a Róbert Károly körúton és a Kartács utcában.

KERÜLETI VÉDETTSÉG

(2) Kerületi városkép szempontjából kiemelt terület a Róbert Károly krt. – Hajdú utca – Kartács utca – Üteg utca által határolt terület.

(3) A városképvédelem alá tartozó területeken e rendelet hatálybalépése után a meglévő épület bontásával megüresedett telket a lebontástól számított három éven belüli építési kötelezettség terheli. A három év indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(4) Egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően csak építési engedély alapján végezhető a városképvédelmi területeken és az egyedi védelem alatt álló épületek esetében:

a) az épület közterületről látható homlokzatát vagy tűzfalát érintő felületképzés átalakítása, színezése, valamint

b) a felületek nagyságától függetlenül kirakatszekrény,

c) a kiugrás nagyságától függetlenül védőtető, előtető, üzleti ernyőszerkezet

építése, elhelyezése, átalakítása, bővítése.

EGYÉB VÉDETTSÉG

(5) Kiemelt kerületi közterület a Kartács utca, Csata utca, Szegedi út.

(6) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját előre egyeztetni a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy a régészek a földmunkákat figyelemmel kísérhessék, és a régészeti örökség védelme érdekében a szükséges munkát elvégezhessék.

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

L2-XIII/K jelű építési övezet

9. § (1) L2-XIII/K – jelű építési övezet jellemzői és szabályozási értékei:

– beépítési mód: keretes

– a beépítettség legnagyobb mértéke: 60%, saroktelek esetén 65%

– szintterületi mutató: 3, 5 m2/m2

– megengedett legkisebb építménymagasság: 12, 5 m

– megengedett legnagyobb építménymagasság: 16, 0 m

– a zöldfelület legkisebb mértéke: 30%

– közművesítettség mértéke: teljes (kialakult)

– környezetterhelési határérték:

– 23/2001.(IX.13.) KöM rendelet határértékei

– 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet határértékei

A telek és az építmények jellemzőit az 1. sz. táblázatban megadott paraméterek alapján kell meghatározni.

(2) Az építési övezet építményeire, az általános előírásokat kiegészítő rendelkezések:

a) A területen építmények a keretes beépítési mód szabályai szerint létesíthetők.

b) Az övezetben a fő lakófunkció mellett a BVKSZ 24. § (3) bekezdésében felsorolt, fő rendeltetést kiegészítő funkciók helyezhetők el.

c) A területen az épület földszintjén és I. emeletén alakítható ki kereskedelmi rendeltetésű egység. Az elhelyezhető bruttó kereskedelmi szintterület legfeljebb 4000 m2 lehet.

d) A területen a terepszint alatti 100%-os beépítés a KVSZ felhatalmazása alapján csak a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokon engedélyezett. Ez esetekben tetőkertet kell kialakítani a pinceszint felszín felett be nem épített részének legalább 50%-án.

Terepszint alatti gépjárműelhelyezés esetén tisztán gázüzemű, vegyesüzemű, ill. kettősüzemű járművek elhelyezése az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 62.§ (7) bekezdés alapján tilos.

e) Jelen rendelet 9.§ (2) bekezdés d) pontjában fel nem sorolt ingatlanokon a terepszint alatti beépítés mértékénél az OTÉK ide vonatkozó előírásai a mérvadóak.

f) Az övezet építési telkén csak egy, a fő funkciót szolgáló épület elhelyezése megengedett. A fő funkciót kiegészítő funkciókat (garázs, kereskedelem, szolgáltatás) főépületen belül kell elhelyezni.

(3) Amennyiben az építési telek adottságai kedvezőtlenül befolyásolják az optimális beépíthetőséget a hrsz: 27506, 27505, 27504, 27460, valamint a 27461-ből megosztással létrejövő Gömb utcai építési telkeken, úgy az alábbi feltételek teljesítése mellett az építési övezetben meghatározott paraméterek egyes elemeitől el lehet térni a megadott mértékben és szerint:

– a fő funkció, mint lakófunkció megtartása, illetve telepítése és ezzel párhuzamosan a szintterületi mutató 3,0 m2/m2 érték alatt tartása esetén,

– a térszín alatti beépítés max:85% lehet, ahol emelt terep kialakítását (az eredeti terep 1,0 m-nél magasabb megváltoztatása) jelen terv lehetővé teszi a KVSZ 6.§.(10) bekezdésben előírt szakvélemények alapján,

– az ingatlan hátsó kerti telekhatárától H/2 de min:2,0 m az építési hely határa. Ezen sávon belül burkolt felület nem lehet,

– a fennmaradó zöldfelületi minimum teljesítésénél intenzív tetőkertek megoldása javasolt olyan zárófödémek, teraszok esetében, ahol annak folyamatos fenntartása biztosítható.

Ezen engedmények kihasználását alátámasztó és betartását igazolandó elvi építési engedély készítése kötelező.

(4) A Csata utcai általános iskola (hrsz: 27467) épületére vonatkozó előírások:

a) Az épület funkciója megtartandó, annak megváltoztatásáról csak kerületi képviselő-testület rendelkezhet.

b) A beépítés jelenlegi kialakult mértéke nem növelhető, a meglévő épület megtartandó.

c) Az épület homlokzati kialakítása, eredeti téglaarchitektúrája megtartandó.

I-XIII/Z jelű építési övezet

10. § (1) I-XIII/Z – jelű építési övezet jellemzői és szabályozási értékei:

– beépítési mód: zártsorú

– a beépítettség legnagyobb mértéke: 70%

– szintterületi mutató: 4, 5 m2/m2

– megengedett legkisebb építménymagasság: 16, 0 m

– megengedett legnagyobb építménymagasság: 25, 0 m

– a zöldfelület legkisebb mértéke: 20%

– közművesítettség mértéke: teljes (kialakult)

– Környezetterhelési határérték:

– 23/2001.(IX.13.) KöM rendelet határértékei

– 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet határértékei

– A telek és az építmények jellemzőit a 2. sz. táblázatban megadott paraméterek alapján kell meghatározni.

(2) Az építési övezet építményeire az általános előírásokat kiegészítő rendelkezések:

a) A területen építmények a zártsorú beépítési mód szabályai szerint létesíthetők.

b) Parkolóházzal kombinált, a keretövezetben megengedett más funkciójú vegyes rendeltetésű épület elhelyezése esetén a szintterületi mutató értéke 7,00 lehet. Ennek feltétele, hogy a parkoló szintek száma, mely a telek 100 %-os beépítésével létrehozható, legalább elérje a vele kombinált funkció szintjeinek számát, és minimum 125 közhasználatú parkoló férőhely kialakításra kerüljön. Csak parkolóház szintjei építhetők be 100 %-osan, az e feletti beépítés maximum 70 %-os lehet. Ez esetben a kialakuló udvarterületek legalább 50 %-át 50 cm-es talajvastagságú tetőkertként kell kialakítani. A parkoló szinteken el kell helyezni a kapcsolódó funkció OTÉK szerint kötelező gépkocsi számát – e területe nem számít bele a szintterületi mutatóba. Az épület földszintjének közterületi frontján minimum egy traktus mélységig kereskedelmi – vendéglátó szolgáltató funkció alakítandó ki. A lakóhelyiségek padlószint magassága a KVSZ 34.§ (1) és (2) bekezdés figyelembe vételével határozandó meg.

c) A területen az épület pinceszintjén és földszintjén és I. emeletén csak a kereskedelmi funkciók, valamint gépjárműtárolók helyezhetők el. A földszinten legfeljebb a beépített terület 50%-a alakítható ki gépjárműtárolónak.

d) Terepszint alatti gépjárműelhelyezés esetén tisztán gázüzemű, vegyesüzemű, ill. kettősüzemű járművek elhelyezése az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 62.§ (7) bekezdés alapján tilos.

e) Az övezet területén megengedett a földszinti és I. emeleti építményszintek 100%-os beépítése, de az e feletti szintek beépítési mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. Ez esetben a kialakuló udvarterültek legalább 50%-át minimum 50 cm-es talajvastagságú tetőkertként kell kialakítani és fenntartani.

f) Az övezetben az építési telken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig – az építési engedélyt megelőző kötelező elvi építési engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

g) Az épületek magassága a Róbert Károly krt. menti ingatlanokon – a szabályozási terv eltérő rendelkezései hiányában – legfeljebb a beépített terület 25%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott határértéket, de ott sem lehet magasabb – egyetlen pontja sem – 28,0 m-nél az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

h) Új épületek közterület felé néző homlokzatának legnagyobb magassága nem haladhatja meg a közterületi járdaszint magasságától mért:

1. 21, 0 métert a Hajdú utca és Üteg utca egy szakaszán, valamint a

2. 18, 0 métert a Kartács utcán.

i) Új épület nem emelkedhet a homlokzatsíkra, az épület felé emelkedő 45 fokos sík fölé. A magasság számítása alapjául a rendezett közterületi járdaszint magasságát kell tekinteni.

j) A területen reklámfelület, reklámhordozó csak a kerületi reklámrendelet szerint helyezhető el. A területen elhelyezhető az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre – de legfeljebb 6 hónapra – engedélyezett DIN A0 méretet elemeiben vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – óriásreklám -, valamint az épület részeként kialakított cégfelirat.

IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KL-KT-XIII jelű övezet

11. § Az övezet a közlekedési területek közlekedési célú közterületek céljára kijelölt része, lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

Az övezet területén a BVKSZ-ben megengedett építmények közül nem helyezhető el:

– mélygarázs

– üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

12. § (1) E közterületeken terepszint feletti építmény nem helyezhető el.

(2) E közterületen a köztárgyak közül önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

Közlekedési előírások

13. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben lehatárolt terület kialakult közlekedési- és úthálózata, szabályozási szélessége megtartandó.

(2) A keretövezetbe nem sorolt, a kerületi Önkormányzat tulajdonában álló utak, utcák (helyi közút) esetében az OTÉK 26. §. (3) 2. 3. 4. pontjai nem alkalmazhatók.

(3) A terület közterületeinek kialakítása, átalakítása, az utcaberendezési tárgyak elhelyezését tartalmazó terv(ek) szerint létesíthetők a környezetet magába foglaló vizsgálat alapján, a kertészeti tervekkel összehangolva a szakhatóságok egyetértésével.

(4) A területen új építmény elhelyezése estén a szükséges parkolómennyiséget telken belül terepszint alatti garázsban vagy az épület(ek) tömegén belül és az illetékes szakhatóságok előírásainak figyelembe vétele mellett kell biztosítani.

Egyéb esetekben és a parkolási igények meghatározásakor az OTÉK ide vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

(5) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti tervekkel összhangban alakítható ki.

(6) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy azok a mozgásukban korlátozottak számára is elérhetők legyenek.

V. SZAKÁGI RENDELKEZÉSEK

Közműhálózatok előírásai

14. § (1) Az 1. §-ban lehatárolt területen építési engedély csak teljes közművesítés esetén adható ki.

(2) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(3) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(4) A közművezetékek térszint alatti elrendezését az MSZ 7487/2-80. számú szabvány szerint kell elhelyezni.

(5) Közcsatornába a vízminőséget illetően csak a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet előírásainak megfelelő minőségű víz vezethető.

(6) A csapadékvíz elvezetését zárt csatornába való bekötéssel kell megoldani.

(7) A hálózaton közterületen csak föld feletti tűzcsapok telepíthetők.

(8) Házi vízbekötés csak az egyesített rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés után engedélyezhető.

(9) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt az MSZ 7487 számú szabványban rögzített közműsávot és védőtávolságot kell biztosítani.

(10) Villamosenergia hálózatok föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások és villamosművek a 2/1979.(I. 26.) sz. NIM, az IpM 11/1984.(VIII. 22.) sz. törvényerejű rendelet, az 1994. évi XLVIII. sz. törvény, a 34/1995.(IV. 5.) sz. Kormányrendelet, valamint az MSZ 151, MSZ 172 és MSZ 7487 sz. szabványban rögzített biztonsági övezeteket kell biztosítani.

(11) Távközlési hálózatok, földalatti kábelek és alépítmények biztonsági övezeteit a Hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény szerint kell biztosítani. Magas épületek tetején a vezeték nélküli (mobiltelefon) antenna és bázisállomás-telepítést biztosítani kell, figyelembe véve a hálózatok bővítési igényeit.

(12) Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem telepíthető.

(13) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról a 22/1992 (XII. 29.) KTM rendelet előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(14) Mind az építési, mind a bontási munkálatok során a tűzoltás-felvonulási útvonalat, területet, ill. a terület oltóvízellátását folyamatosan biztosítani kell. A földalatti tűzcsapokat földfeletti tűzcsapokkal kell kiváltani.

Zöldfelületek előírásai

15. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt teljes területen fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedély alapján szabad. Az engedélykérés alapjai fakivágási terv és műszaki leírás, valamint számítás, melyben ábrázolt a kivágandó fa, megjelölt a kivágás oka és a pótlás módja. A fapótlás minden esetben kötelező, kivéve a gyümölcsfákat. A pótlást a megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 1,5 szeres mértékének megfelelően új lombhullató, a területen jellemző fafaj ültetésével kell elvégezni.

(2) A telkeken belül is törekedni kell az értékes növényzet védelméről.

(3) A telekhatárok mentén, amennyiben a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi zöldfelületi sávokat kell kialakítani és fásítani.

(4) A tetőkertek kialakítására vonatkozó szabályokat az övezeti előírások tartalmazzák.

(5) A meglévő közterületi hiányos fasorok pótlásáról – az adott utcában honos fatípussal – gondoskodni kell.

(6) A megmaradó értékes fa és védett fa (közterületen és telken belül) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

Környezetvédelem

16 § (1) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(III. 17.) sz. Korm. rendelet 2/1 számú melléklete Budapest Főváros XIII. kerületét „A”= fokozottan érzékeny terület közé sorolja, intézkedési szennyezettségi határérték:Ci=C1.

FÖLD VÉDELME

(2) A területen a feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag és veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(3) A parkolás térszín alatti megoldása esetén az ott keletkező, környezetet károsító folyékony és/vagy vegyes veszélyes hulladékok bekerülésének megakadályozását, a talajvízáramlást szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

VÍZ VÉDELME

(4) A felszíni vizek elvezetésének módját részletes műszaki tervekben a vonatkozó jogszabályok és szakhatósági előírások betartása mellett kell kialakítani.

(5) Az építményekben kialakított helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy a keletkező környezetkárosító anyagok nem kerülhetnek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba.

(6) Mélygarázs építése esetén a létesítmény a talajvíz szintjének káros mértékű megváltozását (pl. pincevizek megjelenése) tartósan nem okozhatja. Mélygarázs építési engedélyezési eljárásába a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME

(7) Az 1.§ (1) bekezdésben lehatárolt területen a 23/2001.(IX.13.) KöM rendelet határértékeit meghaladó emissziót keltő funkció nem telepíthető.

(8) A terepszint alatt létesíthető garázs, parkolóház levegője az illetékes szakhatóságok által előírt feltételek betartása mellett engedhető a szabadba.

ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM

(9) A területen a 8/2002. KöM-EüM sz. Zajvédelmi rendeletben előírt határértékek betartandók.

(10) A Szegedi út és Róbert Károly krt. melletti zajos, túlterhelt zónában épületakusztikai eszközökkel (korszerű nyílászárók) kell a káros hatásokat mérsékelni úgy, hogy az ott kialakítandó funkciókra érvényes határértékek betarthatók legyenek.

(11) Zajtól védett építményekre csak abban az esetben adható ki építési engedély, ha az építtető rendelkezik a Környezetvédelmi Felügyelőség jogerős határérték túllépést engedélyező határozatával.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

(12) Az újonnan beépítésre szánt keretövezetbe sorolt területeken ki kell alakítani az új beépítésű telkek esetében is a szervezett kommunális hulladékgyűjtés rendszerét és műszaki lehetőségét.

(13) Építkezések során a hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről, elszállításáról az illetékes szakhatóság előírásai szerint kell eljárni.

(14) Üzemépületek bontásánál keletkező olajjal vagy más környezetre káros anyaggal szennyezett törmeléket veszélyes hulladékként kell kezelni. Lerakásuk és elszállításuk a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendeletek, szabványok szerint történhet.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen szabályozási terv (KSZT) jóváhagyásával az 1.§. (1) bekezdésben lehatárolt területre korábban érvényes, Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 99/1993. (III. 4.) Ö.K. számú határozatával jóváhagyott R-35.590 tervtári számú részletes rendezési terv hatályát veszti.