Témák A-Z

5/2003. (I. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet¹

a Budapest XIII. kerület Szent István körút – Visegrádi utca – Katona József utca – Hegedűs Gyula utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

Általános és különleges előírások – a szabályozási terv hatálya

1. § (1) A szabályozási terv a Budapest XIII. ker. Szent István körút – Visegrádi utca – Katona József utca – Hegedűs Gyula utca által határolt területre vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/1998. (X. 15.) Budapest Főváros Közgyűlés rendelete (továbbiakban: FSZKT), a 47/1998. (X. 15.) Budapest Főváros Közgyűlés rendelete (továbbiakban: BVKSZ), továbbá az 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének rendeletével jóváhagyott Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, telekalakítást végrehajtani, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeken bármilyen rendezést végrehajtani csak a jelen rendelettel jóváhagyott, jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező szabályozási terv, valamint vonatkozó egyéb jogszabályok alapján lehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területen a szabályozási tervben kötelező jelleggel rögzített elemeket, illetőleg jelen rendeletben meghatározott előírásokat csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni.

A szabályozási terv szabályozási elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei:

a) építési övezet és határa

b) kötelező építési vonal

c) új építés esetén kötelezően bontandó épület

d) kötelező megszüntető jel.

(2) A szabályozási terv irányadó elemei:

a) meglévő épület

b) emeletráépítési, tetőtér beépítési lehetőség

c) gépkocsi behajtó.

(3) Egyéb jogszabályban meghatározott kötelezően figyelembe veendő tájékoztató szabályozási elem:

a) műemléki környezet határa szomszédsági alapon

b) műemlék

c) helyi értékvédelmi terület határa

d) felszín alatti vízvédelmi terület határa

e) védett fasor.

Telekalakítás előírása

3. § (1) A telektömb területén a telkek tovább nem oszthatók.

(2) A HRSZ 25085-25084 sz. telkek összevonandók.

Az építési hely

4. § (1) A területen az építési hely határai a telkek közterületi, oldal és hátsó telek határvonalai.

(2) A közterületi telekhatár homlokvonalán rögzített építési határvonal esetében az emeleti szinteken az épület külső falsíkja a teljes szélesség 1/3-ának megfelelő mértékben nyúlhat a közterület fölé. A megengedett legnagyobb kinyúlás mértéke legfeljebb 1,00 m. Az oldalsó telekhatártól mért 1,00 m-es homlokzati sávon belül kinyúlás a közterület fölé nem megengedett. A telkek beépítésénél a kötelező építési vonalon kell az épületek külső homlokzati síkjának az építési vonal hosszának legalább 2/3-án lennie, legalább az alsó négy építményszint magasságáig.

A VK-XIII-ZU jelű övezetbe sorolt egyes telkekre vonatkozó egyéb részletes előírások

5. § (1) A szabályozási terven jelölt épületek emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel bővíthetők, s e bővítések lakások céljára beépíthetők. A magas tetők arányait és a tető hajlásszögét kell figyelembe venni. A lakások megvalósításához, a lakásszám többletnek megfelelő parkolóhelyeket biztosítani kell, vagy telken belül, vagy a KVSZ 35. § (9) pontjának figyelembevételével.

(2) A meglévő épületek rendeltetése változatlanul megtartható és felújításuk lehetséges, de bővíteni csak a szabályozási tervlapon bontással nem érintett épületeket lehet.

(3) Emeletráépítés esetén a szomszédos magasabb épület párkány magasságához kell igazodni, legfeljebb 0,80 m-es eltéréssel. A csatlakozó homlokzatmagasság a szomszédos épülethez csatlakozó homlokzatmagassága a telekhatáron, melynek meghatározó mérete vízszintes irányban legalább 3,00 m legyen.

(4) Új beépítés esetén – amennyiben a szomszédos épületre emeletráépítést tesz lehetővé a szabályozási terv, vagy új épület elhelyezését, úgy a párkány magassággal a szomszédos épület tervezett magassági értékéhez kell igazodni 0,80 m-es eltéréssel.

(5) Az utcaképbe való illeszkedést elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni – a tömb egész utca szakaszára készített utcaképpel és színezési tervvel.

(6) Az építménymagasság legnagyobb értéke maximum 25 m lehet, melyet egy-egy közterületre néző építménymagassági érték sem haladhat meg.

(7) Parkolóházzal kombinált, a keretövezetben megengedett más funkciójú vegyes rendeltetésű épület elhelyezése esetén a szintterületi mutató értéke 8 lehet. Ennek feltétele, hogy a parkoló szintek száma, mely a telek 100 %-os beépítésével létrehozható, legalább elérje a vele kombinált funkció szintjeinek számát, és minimum 125 közhasználatú parkoló férőhely kialakításra kerül. Csak a parkolóház szintjei építhetők be 100 %-osan, az e feletti beépítés max. 80 %-os lehet. Ez esetben a kialakuló udvarterületek legalább 50 %-át 50 cm-es talajvastagságú tetőkertként kell kialakítani. A parkoló szinteken el kell helyezni a kapcsolódó funkció OTÉK szerint kötelező gépkocsi számát – e terület nem számít bele a szintterületi mutatóba. Az épület földszintjének közterületi frontján minimum egy traktus mélységig kereskedelmi-vendéglátó szolgáltató funkció alakítandó ki. A lakóhelyiségek padlószint magassága a KVSZ 34. § (1) és (2) bek. figyelembevételével határozandó meg.

(8) A parkolóházat csak zárt kialakításban, megfelelő gépészeti berendezések alkalmazásával lehet megvalósítani és az elszívott szennyezett levegőt a tető felett kell a környezetbe juttatni.

Egyéb előírások

6. § (1) A terület a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti érdekű terület. Ezért a régészeti örökség védelme érdekében a földmunkával járó munkák megkezdése előtt a beruházónak egyeztetnie kell a Budapesti Történeti Múzeummal.

(2) A Katona J. u. 4/b, a Szent István krt. 20. és a Visegrádi u. 12. épületekben lakossági óvóhely található, ezek megszüntetéséhez, átalakításához a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság hozzájárulása szükséges.

(3) Mélygarázs építése esetén a létesítmény a talajvízszintjének káros mértékű megváltozását tartósan nem okozhatja.

(4) Mélygarázs építési engedélyezési eljárásba a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(5) Mélygarázsnál elhelyezett olajfogó műtárgyra a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kérni.

Közmű szabályozási előírások

7. § (1) A külső oltóvízigény biztosítására a Katona József utca 15. házszám előtt 1 db földfeletti tűzcsap telepítendő a DN 150-es közcsőre.

(2) A Katona József utca 4/b-ben lévő 1559-es számú transzformátort az építkezések (bontás, új épület) miatt át kell építeni.

(3) A Katona József utca 6-ban a megnövekedett igények miatt új transzformátort kell építeni.

(4) Az új transzformátorok részére 15-18 m2 alapterületű, 2,6 m belmagasságú, közterületről közvetlenül megközelíthető helyiséget kell kialakítani.

(5) Gázellátás esetében a Katona József utcában lévő DN 150 mm méretű vezetéket DN 200 mm méretűre kell átépíteni.

(6) Távközlési kábelek csak alépítményben helyezhetők el. Magas házak esetén mobiltelefon antennák (bázis állomások) elhelyezhetők.

Közterületi fasor és járda

8. § (1) A közterületekre, a növényzetre, a járda berendezésére vonatkozó OTÉK, BVKSZ és KVSZ előírásokat a (2) bekezdésben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) A Szent István körút fasorában és a járda berendezési sávján jelentős beavatkozás csak a teljes pesti körút rendezését tartalmazó egységes szabályozási terv alapján történhet.

Kertek, udvarok, földszinti szabad terek

9. § (1) A kertekre – udvarokra és a földszinti szabad terekre vonatkozó OTÉK, BVKSZ és KVSZ előírásokat a (2)-(5) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A műemlék és a városképileg védett épületek udvaraiban és kapualjaiban az eredeti díszburkolatot kell megtartani vagy újjáépíteni.

(3) A (2) pontban nem érintett épületek udvarai díszburkolattal vagy kertesítve alakítandók ki. A díszburkolatnál előnyben kell részesíteni az eredeti díszburkolatot, annak megmaradt részeit meg kell tartani.

(4) Kertesítés – növényzet telepítése – esetén gondoskodni kell öntözőcsapról. A kert folyamatos ápolásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(5) Az udvarok felújítása vagy átalakítása M=1:100 léptékű kertépítészeti engedélyezési terv alapján készülhet.

Környezetvédelem

10. § (1) Biztosítani kell, hogy az új létesítmények a környezetük zajterhelését ne növeljék meg, az ipari létesítményekre vonatkozó zajkibocsátási követelményértékek teljesüljenek.

(2) A tervezett létesítményeken belül a védendő helyiséget úgy kell elhelyezni, hogy a környezeti zaj- és rezgésvédelem előírásai teljesüljenek. Amennyiben ez nem megoldható, akkor legalább a belső terekre vonatkozó előírások betartását kell biztosítani.

(3) Az újonnan telepítendő hőtermelő, illetve egyéb technológiai berendezések esetében minden esetben be kell tartani a mindenkor érvényes levegőtisztaság-védelmi jogszabályok által előírt kibocsátási határértékeket.

(4) Biztosítani kell – az érvényes jogszabályok betartásával, zöldfelületek kialakításával – környezeti levegő szennyezettségének minimális, határérték alatti értéken tartását, azaz a határértékek betartását.

Záró rendelkezések

11. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

1

Módosította a 8/2008. (III. 26.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.