Témák A-Z

9/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Lehel utca – Gömb utca – Csata utca – Béke tér által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

I. FEJEZET (ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. ker. igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére (a 27435/8, 27435/16, illetve a (27404), (27418), (27436) és (27433) helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) A rendelet csak a rendelet mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló tanulmány. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is, és igazolni kell a környezetre vonatkozó terhelési határértékeknek való megfelelést.

(2) Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala, illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban: a területen) az országos és a fővárosi hatályos jogszabályokat, az általános érvényű egyéb rendelkezéseket és hatósági előírásokat, a vonatkozó hatályos szabványokat e rendeletnek és függelékének megfelelő kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) az építési övezetek, illetve az övezetek határait,

c) az építési hely határát,

d) a kötelező építési vonalat,

e) a közhasználat céljára átadott területet és

f) az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében);

b) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját, valamint

c) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját.

Telekalakítás

4. § (1)A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Újabb tel(k)ek csak a telekalakításra vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható(k) ki.

II. FEJEZET (ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK)

Területfelhasználás

5. § A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi keretövezetekbe tartozik:

Építmények elhelyezése

6. § (1) Az intézményterületen (I) a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhető el önálló rendeltetési egységként nagykereskedelem és raktár. Az övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6.000 m2-t.

(2) A fentiekben meg nem határozott, az OTÉK-ban és a BVKSZ-ben nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 11. § b/ pontja szerinti elvi építési engedély kérése kötelező. Az elvi építési engedély kérelemben a környezetnek történő megfelelést településrendezési hatástanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között.

(3) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(4) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el.

(5) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(6) A területen reklámfelület, reklámhordozó csak a kerületi reklámszabályzat szerint helyezhető el. A területen az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett DIN A0 méretet elemeiben vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – ún. „óriás reklám” -, valamint az épület részeként kialakított cégfelirat elhelyezhető.

(7) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § A területen, épület pinceszintjén és földszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók, valamint gépjárműtárolók helyezhetők el az övezeti előírásoknak megfelelően. A földszinten legfeljebb a beépített terület 50%-a alakítható ki gépjárműtárolónak.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A területen az építmények a zártsorú beépítési mód szabályai szerint helyezhetők el (az építési helyet a szabályozási terv rögzíti).

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) A területen az építési telkeken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig – az építési engedélyezést megelőző kötelező elvi engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

(4) Telkek összevonásával az elhelyezhető építmények bruttó beépített területe és bruttó szintterülete nem növekedhet az övezeti előírásokban meghatározott határértékek fölé.

(5) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét:

1. új építés esetén az építési vonal,

2. meglévő épület bővítése esetén az épület közterület felőli homlokzatának síkja határozza meg.

b) a hátsókert mérete: – amennyiben a szabályozási terv nem határozza meg – a hátsókerti építési határvonal, mely a szomszédos épületek telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól legfeljebb 3,0 m-rel térhet el, a telekhatártól mért 3,0 m-es sávon belül.

c) az építmények közötti legkisebb távolságot – amennyiben a szabályozási terv nem határozza meg – a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(6) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

c) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért legalább 3 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

d) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától – a szabályozási terv eltérő előírása hiányában – legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de nem lehet magasabb a szabályozási tervben meghatározott értéknél.

e) Az épület udvari (belső vagy közterületről nem látható) csatlakozó homlokzatának magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a telek közterületről nem látható (takart) részén és a csatlakozó tűzfalak magasságánál legfeljebb 1,50 méterrel lehet magasabb. Ugyanakkor az új udvari homlokzat a csatlakozó – az előzőek szerint növelt magasságú – tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat sem metszheti, és nem lehet magasabb a szabályozási tervben meghatározott értéknél.

f) Amennyiben a meglévő épület homlokzata az utca felől a telekhatáron van, a csatlakozó új homlokzat a szabályozási tervben meghatározott építési vonalon kell, hogy álljon.

g) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

h) A tűzfal mérete a csatlakozó épület hátsó (nem közterület felőli) homlokzatsíkjától 1,5 méterrel térhet el, de a tűzfal nem lehet szélesebb (mélyebb) az utcai építési vonaltól mért 18 méternél. Ennél szélesebb (mélyebb) épület(rész) a telekhatár mentén csak az oldalkertre vonatkozó előírások keretei között alakítható ki.

i) A területen a közterületek – elsősorban a Lehel utca – felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) akkor sem alakítható ki, ha az a zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon, tűzfaltakarással kell kialakítani. Az épületek alatt és a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható.

(7) Építmények részleges vagy teljes bontása

A szabályozási tervben meghatározott, az építési engedély feltételeként bontandó építmények, építményrészek:

a) bővítése nem megengedett,

b) átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból lehet végezni,

c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület, meglévő épület bontása esetén, a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift-gépház, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

(3) A területen építmény(rész) a közterület fölé csak a hatályos előírások szerint nyúlhat.

BŐVÍTÉS

(4) A területen meglévő épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére csak a hatályos előírások alapján, a szabályozási tervnek megfelelően kerülhet sor.

(5) Tetőtérbeépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető:

a) ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

b) új önálló rendeltetési egység kialakítható, ha annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható,

c) ha a tetőtérbeépítésnek műszaki és

d) egyéb akadálya nincs.

(6) A szabályozási tervben meglévőként jelölt és a fenti előírásokkal nem érintett épület átalakítása, illetve bármely, az épület megjelenésének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetében lévő épület(ek)hez.

Környezetvédelem

10. § (1) A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet 2/1 számú melléklete szerint “A” fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.

(2) A föld védelme

a) A területen fellelhető szennyezett talaj és talajvíz eltávolításáról, illetve mentesítéséről új beruházás megkezdése előtt gondoskodni kell. A mentesítést a Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzése mellett kell elvégezni, a kikerülő anyagok veszélyes hulladék lerakóhelyre szállítandók.

b) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

c) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

d) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(3) Levegőtisztaság-védelem

a) A hatályos előírásokban (a szabályozási terv hatályba lépésekor a 14/2001.(V.9.) KÖM-EÜM-FVM sz. rendeletben) előírt, valamint a Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékei betartandók. A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.

c) Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(4) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj- és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. A hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. OVH 2. vízvédelmi rendelet) szerinti határértékek betartandók.

c) Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(5) Zaj- és rezgés elleni védelem

a) A csend védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. EÜM sz. zajvédelmi rendelet) szerint kell eljárni. Határérték túllépés esetén a többletterheléssel arányos védelem eszközeit meg kell határozni és azokat (aktív vagy passzív zajvédelmi beavatkozás) meg kell valósítani.

b) A Lehel utca mentén az engedélyezési tervek készítése során részletes épületakusztikai vizsgálatokkal kell igazolni a beltéri zajhatárértékek betarthatóságát.

(6) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 1,5-szörös mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – meghatározhatja.

c) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat zöldfelületként, (ha a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi) fásítva kell kialakítani és fenntartani.

d) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a tűzfalakon takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl.: rácsozat, stb.).

e) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

f) A megmaradó értékes és védett növényzet (közterületen és telken belül) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(7) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) Az üzemépületek bontásánál keletkező olajjal, vagy más módon szennyezett törmelékek veszélyes hulladékként kezelendők. Elszállításuk, lerakásuk a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendeletek, szabványok szerint történhet.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé (Budapesti Történeti Múzeum) a földmunkák figyelemmel kísérése és az esetleges leletmentés érdekében.

III. FEJEZET (ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK)

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell kialakítani.

(4) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA:

a) Az épületek magassága – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 75 %-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb – egyetlen pontja sem – 27 méternél, az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

b) Az új épületek közterület felé néző homlokzatának legnagyobb magassága nem haladhatja meg a közterületi járdaszint magasságától mért:

1. 27 métert a Lehel utca felé,

2. 24 métert a Béke tér felé és a Gömb utca felé egy rövid szakaszon,

3. valamint 22 méter a Csata utca felé és a Gömb utca felé, annak 85 méteres szakaszán.

Új épület nem emelkedhet a homlokzatsíkra, az épület felé emelkedő 45 fokos sík fölé. A magasság számítása alapjául a rendezett közterületi járdaszint magasságát kell tekinteni.

(5) BEÉPÍTETTSÉG

a) Az épületek elhelyezésére szolgáló terület (építési hely) határát a szabályozási terv rögzíti.

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

I-XIII-Z jelű építési övezet

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 20 %.

(3) A szintterületi mutató 4,50 épület m2/telek m2.

(4) A telek és az építmények jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KL-KT-XIII jelű és keretövezetbe nem sorolt közterületek

14. § (1) A KL-KT-XIII – közlekedési célú közterület – célzott területfelhasználási módú övezetekbe sorolt és a keretövezetbe nem sorolt közterületek a közlekedési területek közé tartoznak.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásai szerint kell eljárni.

Közlekedési építmények elhelyezése

15. § (1) A kialakult (meglévő) közlekedési területek szabályozási szélessége nem változik.

(2) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell gondoskodni.

(6) Az épületek, rendeltetési egységek parkolási igényének meghatározásakor az OTÉK rendelkezéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

16. § (1) A tervezési terület közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és egyéb létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő (a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített) biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(4) Az új közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487/2.) szerint.

(5) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron, vagy épületen belül kell kialakítani.

(6) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(7) A talaj- és talajvízviszonyok megfelelőségét az építési tervekhez szakvéleményben kell igazolni.

(8) Házi vízbekötés csak az egyesített rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötést követően engedélyezhető.

(9) A hálózaton közterületen csak föld feletti tűzcsapok telepíthetők.

(10) A csapadékvíz elvezetést zárt csatornába való bekötéssel kell megoldani.

(11) A közterületen elhelyezett vezetékek védőtávolsága a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487/2-80 szabvány) alapján:

(12) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó-állomások, körzeti- és iparigáz-nyomás-szabályozó berendezések biztonsági övezeteit a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: IpM 6/1982.(V.6.) számú törvényerejű rendelet, a GOMBSZ rendeletei, továbbá az MSz 7084 és az MSz 7487 számú szabványok) a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik:

(13) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a hatályos előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487 számú szabványban) rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(14) Villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek villamos szabadvezetékek, alállomások és villamosművek a hatályos előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: a 2/1979.(I.26.) sz. NIM, az IpM 11/1984.(VIII.22.) sz. törvényerejű rendelet, az 1994. évi XLVIII. sz. törvény, a 34/1995.(IV.5.) sz. Kormányrendelet, valamint az MSz 151, MSz 172 és MSz 7487 sz. szabvány) rögzített biztonsági övezetekkel rendelkeznek, melyek terjedelme:

(15) Távközlési hálózatok, földalatti kábelek és alépítmények a hatályos előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: az 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, az 1994. évi XLVIII. sz. törvény, a 29/1999.(X.6.) sz. KHV rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabvány) rögzített biztonsági övezetekkel rendelkeznek, melyek terjedelme:

(16) Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem építhető.

IV. FEJEZET (EGYÉB ELŐÍRÁSOK)

Záró rendelkezések

17. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1. FÜGGELÉK

VÉDETTSÉGEK

A hatályos jogszabályok (a szabályozási terv hatályba lépésekor: a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet 5. számú melléklete) alapján a Lehel utcában lévő fasor védett.