Témák A-Z

7/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút – Üteg utca -Kartács utca – Lehel utca által határolt terület építési szabályzatáról¹

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

FEJEZET (ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. ker. igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére (a 27406, 27407, 27408, 27409/1, 27409/2, 27410, 27412, 27413, 27414, 27417, 27472/1, 27472/2, 27472/3, 27472/4, 27473/1, 27473/2, 27474, 27476, 27477, 27480/1, 27480/2, 27481, 27482, 27483, 27484, 27485, 27486, valamint a (27816/1), (27404), (27418), (27419), (27471) és (27487) helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) A rendelet csak a rendelet mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala, melyet övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.

(2) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló tanulmány. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is, és igazolni kell a környezetre vonatkozó terhelési határértékeknek való megfelelést.

(3) Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala, illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban: a területen) az országos és a fővárosi hatályos jogszabályokat, az általános érvényű egyéb rendelkezéseket és hatósági előírásokat, a vonatkozó hatályos szabványokat e rendeletnek megfelelő kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) az építési övezetek, illetve az övezetek határait,

c) az építési hely határát,

d) a kötelező építési vonalat,

e) a közhasználat céljára átadott területet és

f) az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében);

b) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját, valamint

c) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Amennyiben a hrsz. 27410 telek megosztásra kerül, az irányadó szabályozási vonallal határolt területet (minimum a szabályozási tervben feltüntetett méretekkel) magánútként kell kialakítani, önálló helyrajzi számmal. A telek terepszint fölött árkádosan, terepszint alatt teljesen beépíthető, illetve a telken terepszint alatti gépjárműtároló megközelítéséhez szükséges le- és felhajtórámpa elhelyezhető. Kialakításától eltekinteni csak akkor lehet, ha a telek nem kerül megosztásra.

(3) Újabb tel(k)ek csak a telekalakításra vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható ki.

II. FEJEZET (ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK)

Területfelhasználás

5. § A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi keretövezetekbe tartozik:

a) beépítésre szánt területek:

1.I ……………………………intézményterületek;

b) beépítésre nem szánt területek:

1. KL-KT ………………….közlekedési és közműterület, továbbá

2. Keretövezetbe nem sorolt közterület.

Építmények elhelyezése

6. § (1) Az intézményterületen (I) a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhető el önálló rendeltetési egységként nagykereskedelem és raktár. Az övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6.000 m2-t.

(2) A fentiekben meg nem határozott, az OTÉK-ban és a BVKSZ-ben nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet) szerinti elvi építési engedély kérése kötelező. Az elvi építési engedély kérelemben a környezetnek történő megfelelést településrendezési hatástanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között.

(3) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el.

(4) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(5) A területen reklámfelület, reklámhordozó csak a kerületi reklámszabályzat szerint helyezhető el. A területen az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett DIN A0 méretet elemeiben vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – ún. „óriás reklám” -, valamint az épület részeként kialakított cégfelirat elhelyezhető.

(6) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § A területen, épület pinceszintjén és földszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók, valamint gépjárműtárolók helyezhetők el az övezeti előírásoknak megfelelően.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A területen az építmények a zártsorú beépítési mód szabályai szerint helyezhetők el (az építési helyet a szabályozási terv rögzíti).

(2) Telkek összevonásával az elhelyezhető építmények bruttó beépített területe és bruttó szintterülete nem növekedhet az övezeti előírásokban meghatározott határértékek fölé.

(3) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét:

1. új építés esetén a kötelező és irányadó építési vonal,

2. meglévő épület bővítése esetén az épület közterület felőli homlokzatának síkja

határozza meg.

b) a hátsókert mérete: – amennyiben a szabályozási terv nem határozza meg – a hátsókerti építési határvonal, mely a szomszédos épületek telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól legfeljebb 3,0 m-rel térhet el, a telekhatártól mért 3,0 m-es sávon belül.

c) az építmények közötti legkisebb távolságot – amennyiben a szabályozási terv nem határozza meg – a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(4) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

c) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért legalább 3 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

d) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától – a szabályozási terv eltérő előírása hiányában – legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de nem lehet magasabb a szabályozási tervben meghatározott értéknél.

e) Az épület udvari (belső vagy közterületről nem látható) csatlakozó homlokzatának magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a telek közterületről nem látható (takart) részén és a csatlakozó tűzfalak magasságánál legfeljebb 1,50 méterrel lehet magasabb. Ugyanakkor az új udvari homlokzat a csatlakozó – az előzőek szerint növelt magasságú – tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat sem metszheti, és nem lehet magasabb a szabályozási tervben meghatározott értéknél.

f) Amennyiben a meglévő épület homlokzata az utca felől a telekhatáron van, a csatlakozó új homlokzat a szabályozási tervben meghatározott építési vonalon kell, hogy álljon.

g) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

h) A tűzfal mérete a csatlakozó épület hátsó (nem közterület felőli) homlokzatsíkjától 3,0 méterrel térhet el.

i) A területen a közterületek – elsősorban a Róbert Károly körút és a Lehel utca – felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) akkor sem alakítható ki, ha az a zártsorú beépítés megbontásával alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon, tűzfaltakarással kell kialakítani. Az épületek alatt és a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható.

(5) Építmények részleges vagy teljes bontása

A szabályozási tervben meghatározott az építési engedély feltételeként bontandó építmények, építményrészek:

a) bővítése nem megengedett,

b) átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból lehet végezni,

c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület, meglévő épület bontása esetén, a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift-gépház, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

BŐVÍTÉS

(3) A területen meglévő épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére csak a hatályos előírások alapján, a szabályozási tervnek megfelelően kerülhet sor.

(4) Tetőtérbeépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető:

a) ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

b) új önálló rendeltetési egység kialakítható, ha annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható,

c) ha a tetőtérbeépítésnek műszaki és

d) egyéb akadálya nincs.

(5) A szabályozási tervben meglévőként jelölt és a fenti előírásokkal nem érintett épület átalakítása, illetve bármely, az épület megjelenésének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetében lévő épület(ek)hez.

Környezetvédelem

10. § (1) A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 33/2000.(III.17.)Korm. rendelet 2/1. számú melléklete szerint “A” fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.

(2)A föld védelme

a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(3) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad. A levegőtisztaság védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokban (a szabályozási terv hatályba lépésekor a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet) foglalt határértékek betartandók.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.

c) Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(4) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj- és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. A hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984.(II.7.) OVH rendelkezés a csatornabírságról) szerinti határértékek betartandók. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

c) Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(5) Zaj- és rezgés elleni védelem

A csend védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984.(I.23.) EÜM sz. zajvédelmi rendelet) szerint kell eljárni. Határérték túllépés esetén a többletterheléssel arányos védelem eszközeit meg kell határozni és azokat (aktív vagy passzív zajvédelmi beavatkozás) meg kell valósítani.

(6) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 1,5-szörös mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – meghatározhatja.

c) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat zöldfelületként, (ha a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi) fásítva kell kialakítani és fenntartani.

d) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a tűzfalakon takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl.: rácsozat, stb.).

e) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

f) A megmaradó értékes és védett növényzet (Róbert Károly körút, Kartács utca, Üteg utca, Csata utca fái) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(7) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállíttatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

Épített környezet védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé (Budapesti Történeti Múzeum), a földmunkák figyelemmel kísérése és az esetleges leletmentés érdekében.

III. FEJEZET (ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK)

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú beépítési móddal kell elhelyezni.

(2) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA:

a) Az épületek magassága – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 25%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb – egyetlen pontja sem – 33 m-nél, az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

b) Az új épületek közterület felőli homlokzatának magassága a Róbert Károly körút mentén legalább 16 méter kell, hogy legyen.

c) Az új épületek közterület felőli homlokzatának magassága:

1. a Kartács utcai homlokzatsíkon, a szabályozási terven jelölt szakaszokon legfeljebb 18 méter, illetve 24 méter,

2. a Csata utcai homlokzatsíkon, a szabályozási terven jelölt szakaszokon legfeljebb 24 méter,

3. az Üteg utcai homlokzatsíkon, a szabályozási terven jelölt szakaszokon legfeljebb 24 méter, illetve 26 méter

lehet.

(3) BEÉPÍTETTSÉG:

a) Az épületek elhelyezésére szolgáló terület (építési hely) határát a szabályozási terv rögzíti.

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

c) A lakóutcákban, a zártsorú beépítési mód szerint beépíthető telkeken, a földszinten, a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 1,5 m legyen.

(4) ZÖLDFELÜLETEK:

a) Intézményterületen a telkek zöldfelületének minden 150 m2-e után, lakóterületen minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

b) Ahol az övezeti előírások nem teszik kötelezővé teljes értékű zöldfelület kialakítását, ott a telek terepszint fölött be nem épített területének legalább 65%-át (min. 30 cm-es föld-feltöltéssel vagy azzal egyenértékűen kialakított) zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (Tetőkert is kialakítható területarányosan.)

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások:

a) A Róbert Károly körút és a Csata utca sarkán (hrsz. 27417) kialakítandó tér közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozás nélkül. A terület kerítéssel nem keríthető el.

b) A Róbert Károly körút mentén (10 méteres sávban) nem alakíthatók ki lakások.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

I-XIII-V jelű építési övezet

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 30 %.

(3) A szintterületi mutató 4,00 épület m2/telek m2.

(4) A Róbert Károly körút – Üteg utca – Kartács utca – Csata utca által határolt tömbben a legnagyobb építménymagasság 25 m lehet.

(5) A Róbert Károly körút mentén a minimális építménymagasság 21 m.

(6) A telek és az építmények jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KL-KT-XIII jelű és keretövezetbe nem sorolt közterületek

14. § (1) A KL-KT-XIII – közlekedési célú közterület – célzott területfelhasználási módú övezetekbe sorolt és a keretövezetbe nem sorolt közterületek a közlekedési területek közé tartoznak.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásai szerint kell eljárni.

Közlekedési építmények elhelyezése

15. § (1) A kialakult (meglévő) és tervezett (Lehel utca) szabályozási szélességeket a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva. A köztárgy elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának, illetve a közútkezelőnek a hozzájárulása szükséges.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell gondoskodni.

(6) Az épületek (kivéve: lakóépületek), rendeltetési egységek (kivéve: lakások) parkolási igényének meghatározásakor az OTÉK rendelkezéseiben foglaltakhoz képest maximum 50%-os csökkentés parkolási rendelet hiányában akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 42. § (10) bekezdése szerinti forgalmi vizsgálat készül, és az alapján az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárul:

a) a villamosmegálló 400 méteres körzetén belül új épület építése,

b) meglévő magastetős épület tetőterének beépítése

esetén.

(7) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

16. § (1) A terület közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és egyéb létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő (a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített) biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) Az új közműhálózatot közterületen vagy magánúton kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487/2.) szerint.

(4) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron vagy épületen belül kell kialakítani.

(5)A területen, épületen belül és kívül tereprendezési és közmű feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(6) A továbbtervezés során a talaj- és talajvízviszonyok tisztázása érdekében talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni.

(7) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha a közterületi szennyvíz csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(8) A hálózaton közterületen csak föld feletti tűzcsapok telepíthetők.

(9) A csapadékvíz elvezetést zárt csatornába való bekötéssel kell megoldani. A közterületen elhelyezett vezetékek védőtávolsága a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487/2-80 szabvány) alapján:

a) Ivóvíz vezeték távolsága épület alapjától:DN 300 mm-ig ………………………………3,0 m.

b) Zárt gravitációs csatorna távolsága épület alapjától:……………………………………….3,0 m.

(10)Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó-állomások, körzeti- és iparigáz-nyomás-szabályozó berendezések biztonsági övezeteit a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: IpM 6/1982.(V.6.) számú törvényerejű rendelet, a GOMBSZ rendeletei, továbbá az MSz 7084 és az MSz 7487 számú szabványok) a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik:

Kisnyomású hálózatnál ……………………………………………………………………………..3,0 – 3,0 m.

(11) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a hatályos előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487 számú szabványban) rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(12) Villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások és villamosművek a hatályos előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: a 2/1979.(I.26.) sz. NIM, az IpM 11/1984.(VIII.22.) sz. törvényerejű rendelet, az 1994. évi XLVIII. sz. törvény, a 34/1995.(IV.5.) sz. Kormányrendelet, valamint az MSz 151, MSz 172 és MSz 7487 sz. szabvány) rögzített biztonsági övezetekkel rendelkeznek, melyek terjedelme:

a) kisfeszültségű légkábelnél …………………………………………………………………….1,0-1,0 m

b) 10 kV-os és 0,4 kV-os földkábelek, távbeszélő törzskábel és alépítmény esetében……………………………………………………………………………………………………..1,0-1,0 m

c) 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

(13) Távközlési hálózatok, földalatti kábelek és alépítmények vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: a 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, az 1994. évi XLVIII. sz. törvény, a 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet és a 29/1999.(X.6.) sz. KHV rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabvány) szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(14) A területen légvezetéket létesíteni tilos.

FEJEZET (EGYÉB ELŐÍRÁSOK)

Záró rendelkezések

17. § (1) E rendelet hatálybalépésével a R 35.590 tervtári számú, 99/1993.(III.4.)Ö.K. számú határozattal jóváhagyott részletes rendezési terv jelen területre vonatkozóan hatályát veszti.

(2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1. függelék

VÉDETTSÉGEK

A hatályos jogszabályok (a szabályozási terv hatályba lépésekor: a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet 5. számú melléklete) alapján a Róbert Károly körúton és a Kartács utcában lévő fasor védett.

1

A rendeletet módosította a 19/2002. (VII. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.