Témák A-Z

27/2000. (IX. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Babér utca – Madarász V. utca – Fiastyúk utca által határolt terület építési szabályzatáról*

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bek. c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet és jóváhagyja a szabályozási tervet.

I. Fejezet (Alkalmazási előírások)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. ker. Váci út – Babér utca – Madarász V. utca – Fiastyúk utca által határolt, a rendelet mellékletét képező szabályozási tervben lehatárolt területére (a 26090/4., 26090/5, 26090/6, 26091, 26092, 26103, 26104, 26105 és 26106 helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) Jelen helyi építési szabályzat csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként is értelmezni kell.

(2) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló tanulmány (1997. évi LXXVIII. törvény 35. § (1) alapján), amelyre az elvi engedélyre vonatkozó előírások (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet) érvényesek.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni a hatályos általános rendezési tervnek, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos szabványoknak, e rendeletnek és a mellékleteinek megfelelően szabad.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek, illetve az övezetek határait,

d) az építési hely határát

e) a kötelező építési vonalat és

f/ az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelezõ elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében);

b) a közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembevételével, valamint

c) tetőfelépítmény építészeti kialakításának és

d) tetőnyílás kialakításának módját.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelõ telekalakításokat a mellékelt szabályozási terv tartalmazza.

(2) A mellékelt szabályozási tervben meghatározott telekhatárok a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók minden, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatnak (a továbbiakban: BVKSZ) megfelelő telekalakítás esetén, az övezeti előírásokban meghatározott minimális telekméretek betartása mellett.

(3) Újabb tel(k)ek csak a jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható ki.

(4) A telekalakítások feltétele a telekalakítással érintett építmények bontása.

II. Fejezet (Általános előírások)

Területfelhasználás

5. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi területfelhasználási egységek közé tartozik:

a) beépítésre szánt területek:

1. M……….munkahelyi területek;

2. I…………intézményterületek;

b) beépítésre nem szánt területek:

1. KL-KT ……közlekedési és közműterület, továbbá

2. Keretövezetbe nem sorolt közterület.

(2) A beépítésre szánt területek közül a munkahelyi (M) területek intézményi (I) keretszabályozási övezetbe sorolódnak át a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bek. f) pontja alapján.

Építmények elhelyezése

6. § (1) A terület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál a BVKSZ 36. § (3) pontja alapján:

a) közintézmények épületei,

b) igazgatási és irodaépületek,

c) szálláshely-szolgáltató épületek,

d) vendéglátás épületei,

e) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

f) sportépítmények,

g) lakóépületek (legalább négylakásos),

h) parkolóházak,

i) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi építmények,

j) zöldfelületi építmények,

k) közlekedési építmények,

l) közmű építmények, illetve

m) köztárgyak,

valamint az a/-m/ pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) A fentiekben meg nem határozott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén a környezetnek történő megfelelést településrendezési hatástanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is.

(3) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(Kivétel ez alól a parkolóház.)

(4) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhetõ el.

(5) A területen kerítés a közterületi telekhatáron csak építési engedély alapján létesíthető.

(6) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között – az erre vonatkozó helyi rendelet hatályba lépéséig – környezetvizsgálat alapján helyezhető el.

(7) A területen DIN A0 méretet elemeiben, vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – un. „óriás reklám” – csak a kerületi reklámszabályzat szerint helyezhető el. A reklámszabályzat hatályba lépéséig a DIN A0 méretet meghaladó reklámhordozó – az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett óriásreklám és az épület részeként kialakított cégfelirat kivételével – nem helyezhető el.

(8) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.

(9) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhetõ el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § (1) A területen, épület pinceszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el, vagy gépjárműtároló.

(2) A területen, épület földszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A területen az építmények a zártsorú beépítési mód szabályai szerint helyezhetők el (az építési hely(ek)et a mellékelt szabályozási terv rögzíti).

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) A területen az építési telkeken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig – kötelező elvi engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

(4) Telkek összevonásával az elhelyezhető építmények bruttó beépített területe és bruttó szintterülete nem növekedhet az övezeti előírásokban meghatározott határértékek fölé.

(5) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét – eltérő rendelkezés hiányában

1. a közterület felõli kötelezõ építési vonal,

a meglévő épület részleges, vagy teljes bontása esetén a bontott épület

2. közterület felőli építési vonala

határozza meg.

b) saroktelek esetén a közterületi határvonallal párhuzamos hátsó építési határ-vonal – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a csatlakozó szomszédos meglévő épületek hátsó építési határvonalától maximum 3,0 méterrel eltérő, a közterületi határvonallal (építési vonallal) párhuzamos vonal.

c) a hátsókert mérete – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában:

1. a hátsókert mértéke legalább 20 méter kell, hogy legyen, illetve

2. a hátsókerti építési határvonal a szomszédos épületek telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól legfeljebb 3,0 m-rel térhet el, a telekhatártól mért 3 m-es sávon belül.

d) az építmények – beleértve a magasházakat is – közötti legkisebb távolságot, a szabályozási terv eltérõ rendelkezése hiányában, a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság elõírásai alapján.

(6) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Új, vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

c) Ahol a szabályozási terv meghatározott bővítést (emeletráépítést) jelöl, az illeszkedést ehhez az értékhez kell biztosítani.

d) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

e) A tűzfal mértéke az utcai építési vonaltól legfeljebb 35 méter lehet.

f) A területen a közterületek – elsősorban a Váci út – felől látható takaratlan tűzfal nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével vagy közterület (beleértve a belső és magánutat is) megbontásával alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon, tűzfaltakarással kell kialakítani. Az épületek alatt a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható.

(7) Építmények részleges vagy teljes bontása

a) A szabályozási tervben meghatározott, az építési engedély feltételeként bontandó építmények, építményrészek bővítése nem megengedett.

b) Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból lehet végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület, meglévő épület bontása esetén a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25 %-át.

(3) A területen előtető, előlépcső, kizárólag gyalogosok által használható lejtő (rámpa) az építési hely határán – közterület esetében annak területébe csak a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között – túlnyúlhat.

BŐVÍTÉS

(4) A területen meglévő épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére csak a hatályos előírások alapján, a szabályozási tervnek megfelelően kerülhet sor.

(5) Tetőtérbeépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető:

a) ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerülhet sor,

b) új önálló rendeltetési egység kialakítható, ha annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható,

c) ha a tetőtérbeépítésnek műszaki és

d) egyéb akadálya nincs.

(6) A szabályozási tervben meglévőként jelölt és a fenti előírásokkal nem érintett épület átalakítása esetén bármely, az épület megjelenésének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetében lévő épület(ek)hez.

UDVAR LEFEDÉSE

(7) A szabályozási tervben meghatározott épületek esetében bővítmény létesítésére – a terepszint alatti bővítmény kivételével – az új épületek kialakítására vonatkozó előírások érvényesek.

(8) A területen egyszintes kialakítású fedett udvar létesíthető az udvar lefedésével, ahol:

a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított,

b) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak,

c) az udvar lefedésére növényzettel telepített és fenntartott tetőkertként, vagy üvegtetővel kerül sor.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

b) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

d) A Perion Akkumulátorgyár Rt. területén meglévő épületet átalakítani, bővíteni, használati módját megváltoztatni, bontani, illetve új épületet létesíteni a talaj és a talajvíz szennyezettsége és a gyár üzemeltetéséből adódó környezetterhelés komplex vizsgálata alapján meghatározott feltételek, valamint az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően szabad.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba. A Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékei betartandók.

(3) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) A területen a felszíni vizek védelme – a bemosódás elkerülése – érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

c) A területen található kutak állapotát a tulajdonváltás, tereprendezés után is meg kell őrizni.

d) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezetõ csatornahálózaton keresztül a befogadóba. A 4/1984. OVH 2. vízvédelmi rendelet határértékei betartandók. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni.

(4) Csendvédelem

A csend védelmét szolgáló kérdésekben a 4/1984. EÜM sz. zajvédelmi rendelet előírásai szerint kell eljárni. Lakóházakban a 45 dBA határérték zárt nyílászárók mellett biztosítandó.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 5-szörös mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – meghatározhatja.

c) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat zöldfelületként, fásítva kell kialakítani és fenntartani.

d) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a tűzfalakon takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl. rácsozat, stb.).

e) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

f) A megmaradó értékes és védett (Váci út fái) növényzet építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó beruházás, tereprendezés előtt a beruházó-építtető a földmunkák kezdési időpontját jelezze a Budapesti Történeti Múzeumnak, hogy a területért felelős régész szakember a földmunkákat figyelemmel kísérhesse, és az esetleges leletmentést elvégezhesse.

III. Fejezet Övezeti előírások

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a mellékelt szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú, keretes beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell kialakítani.

(4) ÉPÜLETMAGASSÁG:

a) Az épületek magassága – magasház létesítésére vonatkozó eltérő előírás, illetve a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában, – legfeljebb a beépített terület 50%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 30 méternél, a 26,0 m-es építménymagasság keretei között.

b) Az épületek közterületi homlokzatának magassága legalább 16 méter kell, hogy legyen.

c) A Váci út – Babér utca saroképület esetében az épület városképi megjelenésének javítása, városképi illeszkedése érdekében, a tetőtömeg átépítése során lapostetős emelet létesíthető. Az így kialakuló tetőemelettel az épület megengedett közterületi magassága (26,0 m) túlléphető, de nem lehet magasabb 30 méternél.

(5) BEÉPÍTETTSÉG

a) Az épületek elhelyezésére kijelölt területek határait a mellékelt szabályozási terv rögzíti (építési hely).

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

c) Egy saroktelek és egy közbülső telek összevonásával kialakított telket sarokteleknek kell tekinteni.

(6) ZÖLDFELÜLETEK

a) A telkek zöldfelületének minden 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

b) A 26092 hrsz. telek területén egy legalább 40 m x 40 m méretű, teljes értékű összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(21 igen, 3 nem, 9 tartózkodott)

Beépítésre szánt területek

I-XIII-Z/1 jelű építési övezet

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

Z 55(65)

I-XIII-Z/1 26,0 2500 jelű építési övezet

I-XIII-Z/1: I keretövezetbe sorolt intézményterületek teljes közművesítéssel kialakított telkein

Z: zártsorú beépítési módú,

2500: legalább 2500 m2-es telekterületen,

26,0: a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában az építménymagasság max. 26,0 m

55(65): A beépítettség (beépítési %) – új beépítés esetén – nem haladhatja meg az 55 %-ot, a saroktelek kivételével, de ott sem haladhatja meg a 65 %-ot.

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 20 %.

(3) A szintterületi mutató 4,00 épület m2/telek m2.

(4) Az építési övezetek jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

I-XIII-Z/2 jelű építési övezet

14. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

Z 60

(1) I-XIII-Z/2 22,5 1200 jelű építési övezet

I-XIII-Z/2: I keretövezetbe sorolt intézményterületek teljes közművesítéssel kialakított telkein

Z: zártsorú beépítési módú,

1200: legalább 1200 m2-es telekterületen,

22,5: az építménymagasság max. 22,5 m.

60: A beépítettség (beépítési %) – új beépítés esetén – nem haladhatja meg a 60 %-ot.

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 20 %.

(3) A szintterületi mutató 4,00 épület m2/telek m2.

(4) Az építési övezetek jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

1. számú táblázat

* Csak saroktelek esetén alkalmazható!

** Csak parkoló mélygarázs építése esetén alkalmazható!

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

15. § (1) A közlekedési területek közé tartoznak a – közlekedési célú közterület – célzott területfelhasználási módú övezetekbe sorolt és a keretövezetbe nem sorolt közterületek.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásai szerint kell eljárni. (BVKSZ 51. §)

Közlekedési építmények elhelyezése

16. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélessége:

a) A kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

b) Lakóút szabályozási szélessége: 16 méter.

(2) Az irányadó szabályozási vonallal meghatározott közterület tervezett szélessége kötelező érvényű, de nyomvonala a közlekedési szakhatóság és az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalása alapján a 26092 hrsz. telken belül módosítható.

(3) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(4) A területen – a mellékelt szabályozási tervben meghatározott közterületeken („közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(5) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(6) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről – általában – telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell gondoskodni.

(7) Az épületek (kivéve lakóházak) parkolási igényének meghatározásakor az OTÉK rendelkezéseiben foglaltakhoz képest maximum 50 %-os csökkentés engedélyezhető az OTÉK 42. § (10) bekezdés szerinti forgalmi vizsgálat alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával:

a) metróállomás 400 méteres körzetén belül új épület építése,

b) meglévő magastetős épület tetőterének beépítése,

c) meglévő lapostetős épületen magastető létesítése és a tetőtér beépítése esetén.

(8) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

17. § (1) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(2) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség mellett, az MSz 7487/2 szerint.

(3) A közművek elhelyezéséről közterületen kell gondoskodni, illetve az esetleges szolgalmi jog alakításáról legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig kell rendelkezni.

(4) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(5) A meglévő kutak védelmét, megközelíthetőségét és a meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(6) A DN400-as ivóvíz gerincvezeték épület alapjától mért védőtávolsága ……..……5,0 m.

(7) Az egyesített rendszerű csatornahálózat védőtávolsága épülettől ………………….3,0 m.

(8) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(9) A tervezési területen keresztülhaladó, illetve annak közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített – biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(10) Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek részére az IpM 6/1982.(V.6.) sz. rendelet és az MSz 7084. sz. szabvány szerint a nyomásfokozattól függő védőtávolságok terjedelme:

a) nagyközépnyomású hálózatok esetében………………………………………9,0-9,0 m,

b) kisnyomású (max. 1 bar-os) vezetéknél………………………………………3,0-3,0 m.

(11) Villamos és távbeszélő hálózatok esetében a 2/1979. (I. 26.) sz. NIM és az IpM 11/1984. (VIII. 22.) sz. rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabványban rögzített védőtávolságok terjedelme:

a) A 30 kV-os nagyfeszültségű kábelhálózat,

a 10 kV-os középfeszültségű és

0,4 kV-os kisfeszültségű földkábelek,

az ELMŰ hírközlő-kábel,

a távbeszélő törzskábel és alépítmények esetében…………………………1,0-1,0 m,

b/ 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

IV. Fejezet (Egyéb előírások)

Egyéb rendelkezések

18. § A Budapest Főváros Tanácsának Városrendezési és Építészeti Főosztálya „Építési korlátozások a metró védelmi zónája által érintett ingatlanokra” c. határozata alapján a KM. Tanácsi Közlekedési Főosztálya által jóváhagyott 959.292/1979 sz. Metró Tervezési Irányelvek szerint, a Váci út mentén létesítendő építmények engedélyezési eljárása során el kell végeztetni, és mellékelni kell a metró védelmi zóna vizsgálatot, különös tekintettel az építési technológiákra.

Átmeneti rendelkezések magasépület létesítésének feltételeire

19. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezések hiányában a területen 30 métert meghaladó épületmagasságú magasház csak a szabályozási tervben meghatározott építési hely(ek)en létesíthető.

(2) A magasház létesítésének szabályaira vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában:

a) a területen a szabályozási tervben meghatározott helyen,

b) látványtervben igazolt építészeti megoldás szerint,

c) a magasépület környezeti hatásait feltáró hatástanulmány alapján

létesíthető.

(3) A magasépület környezeti hatásait feltáró hatástanulmány tartalmi követelményei:

a) városrendezési feltételek,

b) városképi feltételek (látványterv),

c) forgalmi és parkolási adatok és feltételek

(beleértve a magasépület közforgalom számára megnyitott funkciókra szolgáló terei (kilátó, vendéglátás, stb.), az indegenforgalom által keltett többlet gyalogos-, személygépkocsi- és autóbuszforgalmat, valamint a járműtárolást is),

d) sajátos közművesítési feltételek,

e) sajátos biztonsági feltételek

(kiürítés, tűzvédelem, felújítás-karbantartás, havaria, egyéb sajátos feltételek),

f) mikroklimatikus és meteorológiai hatások,

g/ Az Építésügyi Hatóság a magasház létesítését előkészítő hatástanulmány tartalmát bővítheti, illetve a környezetet nyilvánvaló esetben nem befolyásoló esetben – a kerületi főépítész közreműködésével – szűkítheti.

h/ Elutasító szakvélemény esetén az abban foglaltaktól, csak az érdekelt felek által elfogadott két független szakértő egybehangzó szakvéleménye esetében szabad eltérni.

(4) A magasépület elhelyezhetőségét igazoló látványterv kidolgozásának szempontjai:

a) A látványtervben vizsgálni kell az épület megjelenését az alábbi nézőpontokból:

1. 40 méternél magasabb épület esetében:

– a Gellérthegyről (legalább a Citadella előtere) felől,

– a Budai Vár területéről (legalább a Budavári Palota előtere és a Halászbástya) felől,

2. 60 méternél magasabb épület esetében:

– a láthatóságban meghatározó hidak (legalább az Árpád-híd és a Margithíd) egy-egy jellemző pontja felől, továbbá

– a bevezető utakról (legalább a Váci úton mindkét irányban, az M2 főútvonal és az M3 autópálya bevezető szakaszáról) feltáruló látványban is.

A fenti látványközpontok helykiválasztását az Építésügyi Hatóság további látványközpontokkal bővítheti, illetve nyilvánvalóan takart helyzetben szűkítheti.

b) A látványtervben vizsgálni kell a tervezett épület és a jellemző műemlékek együttláthatóságát. Ennek érdekében meg kell vizsgálni legalább az alábbi épületek és a tervezett magasépület együttláthatóságát:

1. A Parlament kupolája,

2. A Bazilika kupolája és tornyai,

3. A pesti Duna-part tömbjei, továbbá

4. A Lánchíd.

A vizsgálandó építmények és tájképi elemek körét az Építésügyi Hatóság bővítheti, illetve nyilvánvalóan takart helyzetben szűkítheti.

(5) A látványterv felhasználásának szempontjai:

a) A magasépület elhelyezhetőségét igazoló látványtervet az Építésügyi Hatóság – a kerületi főépítész közreműködésével, – az elvi engedélyre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint bírálja el.

b) A magasépület elhelyezhetőségét igazoló látványterv elbírálásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. a magasépület elhelyezésére vonatkozó fővárosi előírásokat,

2. a KVSZ magasépület elhelyezésére vonatkozó előírásait.

c) A magasépület elhelyezhetőségét igazoló látványterv benyújtásához be kell szerezni: a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását a 48/1998.(X. 15.) Főv. Kgy. sz. rendelet szerint,

1. a kerületi főépítész által működtetett Kerületi Tervtanács és

2. a Budapest főépítésze által működtetett Fővárosi Tervtanács jegyzőkönyvét,

3. műemléki épület takarása esetén az illetékes műemlékvédelmi szakhatóság állásfoglalását.

Záró rendelkezések

20. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésével a Képviselő-testület 14/1996. (IV. 26.) Ö.K. számú rendeletével jóváhagyott, Váci út – Fiastyúk utca – Madarász Viktor utca – Agyag utca – Csuka utca – Babér utca – Gyöngyösi utca által határolt területre vonatkozó, R 35.963 tervtári számú részletes rendezési terv (RRT) jelen rendelettel szabályozott területére vonatkozóan hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

* Megjegyzés: a rendelet melléklete megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájában.