Témák
A-Z
2019. március 22-én a XIII. kerület, Pozsonyi út 44. szám alatt egykori lakhelyén emléktábla állítással adózott díszpolgára emlékének a kerületi önkormányzat a 95 évvel ezelőtt, 1924. március 22-én született dr. Tóth Szabolcsnak. Dr. Tóth József polgármester avatóbeszédét követően dr. Csókay András világhírű agysebész emlékezett meg díszpolgárunkról.
Dr. Tóth Szabolcs 1942-ben a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (ma Semmelweis Egyetem) szerzett általános orvosi oklevelet, 1954-ben ideggyógyász, 1959-ben idegsebész szakorvosi vizsgát tett, 1962-ben a filozófia szakot is elvégezte. 1979-ben klinikai neurofiziológiai szakképesítést szerzett. Munkásságáért 1969-ben az orvostudományok kandidátusa, 1982-ben az orvostudományok doktora címet szerezte meg.
Hivatását az Országos Idegsebészeti Intézet tudományos munkatársaként 1954–ben kezdte. Osztályvezető főorvos (1956–1975), majd főigazgató-helyettes főorvos (1975–1987) és címzetes egyetemi tanár lett (1982-től). A DOTE Idegsebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára is volt 1987. júl. 1.–1994. máj. 31. között, közben a Stockholmi Egyetem Idegsebészeti Klinika vendégkutatójaként dolgozott két évet.
Általános és funkcionális idegsebészeti kérdésekkel, elsősorban a jóindulatú agydaganatok, a mozgászavarok, a fájdalmi szindrómák és az epilepszia sebészetével foglalkozott, számos új műtéti megoldást vezetett be és alkalmazott elsőként. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a motoros rendszer ép és patológiás működésének vizsgálata terén. Magyarországon elsőként vezette be az ún. elektromiográfiai (az izomrostok elektromos tevékenységének vizsgálata és rögzítése grafikus módszerrel) vizsgálati módszert, és aktívan részt vett a hazai elektromiográf- készülékek kifejlesztésében. Alapító tagként, majd főorvosként vezető szerepet játszott az Amerikai úti Országos Idegsebészeti Intézet nemzetközi hírűvé válásában.
Dr. Tóth Szabolcs alapító tagja volt a Nemzetközi Sztereotaktikus és Funkcionális Idegsebészeti Társaságnak, tagja az Európai Idegsebészeti Társaságnak és az Európai Sztereotaktikus és Funkcionális Idegsebészeti Társaságnak 1970-től, utóbbinak később alelnöke is.
Gyermekkorában a Hollán Ernő utcában lakott, majd házasságkötése után 1953-től haláláig a Pozsonyi út 44. sz. ház lakója volt. 1999-ben lett a XIII. kerület díszpolgára. Nem csak a tudománynak élt, a közélet ügyei, a városrész fejlődésének perspektívái, a hétköznapok élhetőbbé tételének kérdései is foglalkoztatták. 86 éves korában, 2010. október 29-én Budapest hunyt el.
