XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/2017/10/09/tatrai-vilmosra-emlekeztunk/

Témák A-Z

Tátrai Vilmosra emlékeztünk

2017. október 09. Kulturális hírek

Az egykori lakóépületén elhelyezett emléktáblánál, koszorúzási ünnepség keretében emlékeztek a 105 évvel ezelőtt, 1912 október 7-én született Tátrai Vilmos Liszt Ferenc és Kossuth-díjas hegedűművészre, a kerület díszpolgárára.

Az eseményen dr. Tóth József polgármester és az önkormányzat képviselő-testületének több tagja mellett megjelentek Tátrai Vilmos gyermekei: Tátrai Zsuzsanna és ifjabb Tátrai Vilmos, a zenei élet képviselői, a művész tisztelői, egykori barátai és a kerületi lakosság reprezentánsai is.  Az ünnepség elején az egybegyűltek meghallgatták a hegedűvirtuóz születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent CD lemez egyik zeneművét, Hayd Le midi C-dúr Adagio tételét, amelyet a művész a Magyar Kamarazenekarral rögzített.

Ezt követően ifj. Tátrai Vilmos művészettörténész emlékezett édesapjára, felidézve életútjának és művészi pályafutásának jelentősebb állomásait. – Édesapám a példaképem volt, jó volt a fiának lenni – mondotta ifj. Tátrai Vilmos. – Sokszor került életveszélyes helyzetbe, mert egész életében az igazságot kereste. Többször előfordult, hogy csak a hírneve mentette meg kiállásának súlyosabb következményeitől. Most, hogy ipari méretekben folyik a történelemhamisítás, az agymosókat lebeszélem arról, hogy édesapámmal foglalkozzanak, mert baloldali világszemléletét, szociális érzékenységét a történelem viharai ellenére haláláig megőrizte.

Gyakran mondogatta, hogy a tehetség: szorgalom. A zene mellett nagyon szerette az irodalmat, rengeteget olvasott. Szeretett velünk kirándulni, gyermeki örömmel várta a vonaton a Balaton feltűnését, amire sohasem felejtette el felhívni Zsuzsa és az én figyelmemet. Nyílt seb volt számára, hogy az ötvenes években nem utazhatott szabadon, és így játékát csak a keleti blokkban ragyogtathatta fel. Szeretett tanítani, felelősséget érzett a felnövekvő művész generációért.

Ifjabb Tátrai Vilmos ünnepi megemlékezését Horatius gondolatával zárta: – Non omnis moriar, azaz „Nem halok meg egészen!”. Íme, édesapám emléke elevenen él, amit valamennyien bizonyíthatunk akik eljöttünk most az emléktáblájához, és mindazok, akik ma is őrzik a művészetét megidéző felvételeket.

A megemlékezés elhangzását követően előbb dr. Tóth József polgármester helyezte el az önkormányzat koszorúját Tátrai Vilmos emléktáblájánál, majd a hegedűművész gyermekei koszorúztak.

 

Vissza

Díjaink, elismeréseink