Témák
A-ZRadnóti Miklós „Nem tudhatom” című versét Bálint András szavalta el. Műsort adtak a Herman Ottó Tagiskola tanulói. A szobor avatásának aktualitását az adja, hogy 90 évvel ezelőtt 1925. szeptember 15-én az Új Századok című diáklapban jelent meg Radnóti Miklós első publikációja, a Mi szeretnék lenni? A rendezvényen megjelentek Hiszékeny Dezső és Horváth Imre, a kerület egyéni országgyűlési képviselői.
Dr. Tóth József polgármester megtisztelő büszkeségnek említette, hogy ezzel a szoborral géniuszának állított emléket a kerület. Beszélt arról is, hogy a költő a Kádár utcában született, 1923-tól a mai Szent István körúton, majd 1935-ben kötött házasságát követően a Pozsonyi út 1-ben lakott, ahol életének hátralevő részét élte le. Az utókor emléktáblákkal, a kerületi lakosok szavazatának köszönhetően új művelődési központ névadásával emlékezett szülöttére. A polgármester megemlékezett Gyarmati Fanniról, a kerület díszpolgáráról is, aki méltósággal őrizte a költő emlékét.
Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára gondolatai szerint Petőfi Sándor és József Attila mellett Radnóti Miklós is tagja az ő „szentháromságának”. A költő munkásságát méltatva kiemelte: Radnóti halhatatlanságát – többek között – az jelentette, hogy a legsötétebb körülmények között is az volt a legfőbb gondja, hogy emberi szót hallasson, ezért rendjén való, hogy szobra legyen „minálunk”. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását méltatva kiemelte, hogy az ő alkotásai nem szoborszerűek, hanem az eleven élő ember idézik, ez a szobor is olyan hatást gyakorol a szemlélőre, mintha a költő éppen csak egy percre megpihent volna és máris indulna tovább.
Radnóti Miklós „ezer” szállal kötődik a XIII. kerülethez. A kerület három emléktáblával adózik a tragikus sorsú költő emlékének. Szülőházán a Kádár utca 8. sz. alatt, a Pozsonyi út 1. ház falán egykori lakhelyén és a Radnóti Miklós utca 45. sz. ház falán, melyet a Sziget utca Radnóti Miklós utcára való átnevezésekor, a költő születésének 60. évfordulóján avattak.
2010-ben a Radnóti Miklós Művelődési Központ (RaM) a nevét pályázat útján kapta, a XIII. kerület lakosságának szavazataival. 2015. március 11. óta látogatható a költő és felesége bútoraival és személyes tárgyaival berendezett Radnóti Emlékszoba az intézményben, emlékezve a mártír költőre és özvegyére, a kerület díszpolgárára (1999), Gyarmati Fannira. Ferencz Győző egyetemi tanár, a Radnóti hagyaték gondozója szerint az Emlékszoba kultuszhellyé tette az intézményt. A művelődési központban is található két, a költőt ábrázoló szobor.
A szoborra az önkormányzat meghívásos pályázatot írt ki képzőművészek, művészettörténészek által javasolt művészek részére. A Budapest Galéria javaslata alapján a pályázatot Janzer Frigyes Munkácsy-díjas, Érdemes művész nyerte el. A művész 1966 óta szerepel kiállításokon, minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Közel félszáz köztéri munkája között találhatók Illyés Gyuláról, József Attiláról, Kodály Zoltánról és Simándy Józsefről, Lukács Györgyről, Dantéról készült alkotások.
Az átadott szobor 210 cm, anyaga öntött bronz, mészkő alapzata 188×120 cm, 175 m2 bazalt kiskockakő burkolaton. A szobor körbejárható, a hátterét hét frissen ültetett gyertyán képezi. A beruházás összköltsége bruttó 25 millió Ft (szobor 15 millió Ft, a környezeti munka 10 millió Ft).
Kapcsolódó galéria:
Radnóti Miklós szobrot avattunk
