Témák A-Z

A képviselő-testület megállapította, hogy a tervezett mélyreható változások a fővárosi településrendezési gondolkodás és módszertan reformjának lehetőségét is magukban hordozták, de ezzel az előkészítők nem éltek, tradicionális felfogással készültek el a dokumentációk, elsősorban a hatályos jogszabályoknak való megfelelés alapulvételével. A tervezésre rendelkezésre álló idő nem volt elégséges azon részletek kitárgyalására a kerületek szakmai vezetésével és az építéshatóságokkal, melyek a jogalkalmazás során településirányítási, kártalanítási problémákat okozhatnak. Ezen veszélyt legmarkánsabban a szintterület sűrűségek becslés alapján történt határértékei hordozzák, s ez a meglévő épületek esetén lesz kritikus a jogalkalmazás során.

Az összvárosi érdekű infrastruktúra elemek feltüntetése mindkét tervműveletben kiemelt szerepet kapott, mellyel egyetértett a testület. Az új szabályozási rendszerhez képest viszont a jelenlegit jóval kiszámíthatóbbnak tekinti, mivel az Állami Főépítész feladatellátása a későbbi kerületi szabályzatok egyeztetési eljárásai során elégséges szakmai és törvényességi garanciát jelent. Hiányolta a testület az eljárási rendet, a későbbi módosításokat kezdeményező kerületi indítványok intézését bemutató leírásokat, melyek eddig szabályozva voltak.

A TSZT terület-felhasználási javaslatait elfogadhatónak, a kerületi önkormányzat szándékaival megegyezőnek ítélte a testület. A tervlapján egy kivételével szerepelnek mindazon szerkezeti jelentőségű elemek (Aquincumi híd, Körvasútsori körút, Szegedi úti felüljáró a 3-as villamos átvezetésével, VOLÁN buszpályaudvar végleges helye, gyalogoshíd a Margitszigetre, és a Népszigetre, és a Rákos-pataki kerékpáros híd), melyek a kerület átjárhatóságát erősítik. A TSZT elemei összhangban állnak a kerületi hosszú távú településfejlesztési koncepcióval – kiemelten a “kompakt város” elvével. Az alsó rakparti út északi irányú meghosszabbításának elmaradása azonban környezetvédelmileg káros hatásokkal jár, ezért az a kerület számára nem elfogadható.

Az FRSZ legfőbb jellemzőjeként állapította meg a testület, hogy túlterjeszkedik a jogszabályi felhatalmazásokon és kezelhetetlen helyzeteket teremthet a kerületi szabályzatok készítése és az építéshatósági eljárások során. Emiatt jelen formájában a rendelet hatálybalépése a kerületi önkormányzat érdekeit súlyosan sérti, ezért azt elfogadni nem tudta sem szakmai, sem településirányítási, jogi szempontból.