Témák A-Z

Október 5-én, a nevét viselő városrész parkosított területén a kerületi önkormányzat által rendezett ünnepség keretében felavatták Göncz Árpád egész alakos szobrát, Erős Apolka szobrászművész alkotását. Az eseményen megjelent Szanyi Tibor az Európai Parlament képviselője, Hiszékeny Dezső és Varjú László, a kerület országgyűlési képviselői, ott voltak az önkormányzat vezetői, a képviselő-testület több tagja, a Fővárosi Önkormányzat képviselője, a magyar kulturális közélet több személyisége, Göncz Árpád gyermekei és unokái, valamint a  IV. Magyar Köztársaság első köztársasági elnökének tisztelői, emlékének ápolói, a kerület lakosságának reprezentánsai is.

A szobor leleplezését megelőzően előbb dr. Tóth József polgármester, majd dr. Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet.

–Göncz Árpád szellemiségét, az emberekről, a világról alkotott véleményét, életútját követendő példának tekinti a XIII. kerület. Ezzel a szoborral az egykori államfő emléke, történelmi személyisége előtt is tisztelgünk – mondta ünnepi beszédében Dr. Tóth József polgármester, majd emlékeztetett arra, hogy az egykori köztársasági elnök a legmagasabb méltóságában is a köz embere maradt. Közvetlensége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása párosult a tekintéllyel.

–Göncz Árpád egyetemes emberi értékeket képviselt. Érzékeny volt az emberi problémákra, szolgálta a védteleneket, fontosnak tartotta az emberi méltóság sérthetetlenségét. A hazafiság, a demokrácia és az emberiség értékrendjéhez volt hű egész életében. Kereste és szorgalmazta azon megoldásokat, amelyek előreviszik az országot és jobbá teszik az emberek életét. Göncz Árpád – feljegyezték róla sokan – erkölcsi formát adott a Magyar Köztársaságnak. Amikor először választották köztársasági elnökké 1990. augusztus 3-án, beszédében azt mondta: „Világéletemben a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni. Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei. Akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat. S akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.”

A humanizmus, a tolerancia, a védtelenek iránti elkötelezettség, a demokrácia, a fejlődés szolgálata a XIII. kerület önkormányzatának értékrendje is. Ezért is nevezett el Göncz Árpádról városrészt az önkormányzat s ezért is emelt szobrot most neki a róla elnevezett városrészben, az Árpád hídi metróállomás észak-pesti oldalán. Ez a hely a következő tíz év kerületi és fővárosi megújításának egyik központi terepe lesz, dinamikus fejlődésének emblematikus területe. Göncz Árpád egy interjúban így fogalmazott: „Egy köztársasági elnöknek nincs – nem lehet – felkentség tudata. A hatalmát a néptől kapja. A népből jött, oda tér vissza. És a népnek tartozik felelősséggel tetteiért. Csak kérni tud vagy meggyőzni. Kérni az igaza elfogadását, vagy az igazáról meggyőzni valakit.” – mondotta végezetül dr. Tóth József polgármester.

Ezt követően dr. Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke emlékezett az egykori köztársasági elnökre. –Az utolsó, vele készült interjúban Göncz Árpád arról beszélt, hogy kevesli Bibó István munkásságának jelenlétét a magyar politikai közéletben, pedig Bibó olyan értékeket képviselt, amelyek aktuálisak napjainkban is. Én ehhez annyit tennék hozzá, hogy Bibó István mellett Göncz Árpád szellemisége is nagyon hiányzik napjaink Magyarországáról – mondotta dr. Gulyás András, aki végezetül Göncz Árpád felesége és családja, valamint a maga nevében  köszönetét fejezte ki a XIII. Kerületi önkormányzatnak Göncz Árpád emlékének ápolásáért.

Az ünnepi beszédek elhangzását követően dr. Tóth József polgármester és Göncz Árpád gyermekei együtt leplezték le a városrész névadójának egész alakos szobrát, Erős Apolka szobrászművész alkotását, majd a jelenlévők elhelyezték a szobor talapzatánál az emlékezés és a tisztelet koszorúit és virágait.

A szoboravató ünnepségen Bródy János, a kerület díszpolgára előadta a „Ha én rózsa volnék” című szerzeményét, József Attila: A Hetedik című versét Papp János színművész tolmácsolásában hallgatták meg az egybegyűltek. Az ünnepi esemény a Himnusz elhangzásával zárult, amit a Hortus M Singers Együttes adott elő.