Témák A-Z

Ragaszkodik iskoláihoz a XIII. kerület

– Hány gyermeket érint a tanévkezdés, amely a korábbiakhoz képest mintha feszültebb lenne?

– Ebben az iskolaévben 9650 gyermekről – 3200 óvodásról, 4600 általános iskolásról és 1850 gimnazistáról – gondoskodunk. Jóllehet számomra – pedagógus társaimhoz hasonlóan – kiemelkedően jeles ünnep a tanévkezdet, ám az új nemzeti köznevelési törvény elfogadása óta rengeteg a bizonytalanság. Voltak már ugyan módosítások, ennek ellenére a kérdőjelek nem csökkentek, sőt, egyre több van belőlük.

– Mi változik meg a korábbi évekhez képest?

– Most egy olyan tanév indult szeptemberben, amelyben az önkormányzat december 31-ig még óvoda- és iskolafenntartóként döntési helyzetben lévő felelős gazda, január 1-jétől pedig pusztán a kerületi óvodák fenntartása és az iskolák működtetése marad nála. A lényegi, az oktató-nevelő munkára irányuló feladatok az államhoz kerülnek. Aggódunk a közoktatási intézményeink jövőjéért. A törvény nem helyi közügyként kezeli a közoktatást: a lokális adottságokat és igényeket legjobban ismerő helyhatóságokat számlafizető gondnoki pozícióba helyezi. A „közszolgálat” jegyében elrendelt, mindenre kiterjedő állami felügyelet sérti az önkormányzatiságot és a helyi autonómiát.

Holopné Schramek Kornélia

– Mit tesznek, ha a kormányzat mereven ragaszkodik az elképzeléséhez?

– Ami biztos: szeretnénk megtartani oktatási intézményeinket, hogy az iskoláknak továbbra is jó és felelősségteljes gazdái lehessünk. Ha szándékunk ellenére csak a működtetés marad a kerületnél, egyeztetéseket kezdeményezünk róla, amelynek részletei azonban végrehajtási rendelet hiányában még a tanév kezdetén sem ismertek. Számos kérdés merül fel ezzel kapcsolatosan: mennyi forrás áll majd rendelkezésünkre; mit takar a „működés feltételeinek” biztosítása; ki fog gondoskodni az úszásoktatásról és a diáksportkörökről, a napközis és egyéb táboroztatásról; hogyan lehet garantálni az eddigi takarékos, kiszámítható gazdálkodást; mi lesz az igazgatók szerepe, ha nem lesz önálló gazdálkodási és valódi munkáltatói jogkörük; hogyan tud majd együtt dolgozni az államilag kinevezett intézményvezető és az önkormányzati munkavállaló?

– Ebben a felemás helyzetben hogyan készült az önkormányzat erre a tanévre?

– Az eddigi gyakorlat szerint idén is igyekeztünk biztosítani tanintézményeinkben a magas szintű oktatáshoz szükséges feltételeket. Tervszerűen folytatódtak a felújítások, karbantartások. Megkezdődött a Velencei Gyermek- és Ifjúsági Tábor korszerűsítése. Növeltük az óvodai helyek számát, a Napsugár, a Pitypang és a Gyermekkert Tagóvodák 1-1 csoporttal, a Madarász Tagóvoda két csoporttal bővül. Jelenleg 3367 kisgyermek magas színvonalú elhelyezését tudjuk biztosítani, bölcsődéink továbbra is ingyenesek. A Fiastyúk utca 35-ben a Madarász Viktor Tagóvoda befogadására alkalmas hat csoportszobát alakítottunk ki, felújították a konyhát, az étkezőt és a kiszolgáló helyiségeket 30,5 millió forintért. A gyermekek addig maradnak itt, ameddig tart az óvodáik felújítása. A Pöttyös Tagóvoda és a Madarász Viktor Tagóvoda teljes rekonstrukciójára 789 millió forintot fordít az önkormányzat, első eszközbeszerzésre pedig 20 milliót. A jogerős használatba vételi engedély birtokában az óvodások várhatóan november elsején vehetik birtokba a megújult épületet. Elkészült a Gyöngyszem Tagóvodában a fényforrások korszerűsítése, a bejárati ajtók cseréje, a Pitypang Tagóvoda akadálymentes felvonója, valamint a Berzsenyi Dániel Gimnázium lapos tetejének felújítása. Ezek együttesen 24 millió forintba kerültek.

– Folytatódik-e a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése?

– A XIII. kerület általános iskoláiban az első osztályos tanulók továbbra is ingyenesen kapják tankönyveiket. A többi évfolyamra járók kérelemre, jogosultsági alapon különböző mértékű önkormányzati kedvezményt kaphatnak. Az óvodákban, iskolákban havonta átlagosan 7363 gyermek étkezik, kedvezményben 43 százalékuk, 3141 gyermek részesül. A legrászorultabbaknak térítésmentes az étkezés, a szünidőben ingyenesen biztosítottunk meleg ételt a hátrányos helyzetű gyermekeknek. A nyári táborozást és a cseretáborokat idén is anyagilag támogattuk.

– A XIII. kerület messze az átlag felett gondoskodott az oktatási feltételek biztosításáról. Ebből az új helyzetből visszatekintve, megérte?

– Ez nem lehet kérdés. Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy jól felkészült diákok kerültek ki az életbe kerületünk iskoláiból. Nézzük csak az idei vizsgaeredményeket: három gimnáziumunkban 724-en érettségiztek 4,4-es átlageredménnyel, egyötödük kitűnőre. Megjegyzem, hogy hosszú évek óta ez az átlag nálunk. Az elmúlt évtizedben az ECDL-programra összesen 47 millió, az idegen nyelvi programra 160 millió forintot fordítottunk. Megérte? Meg! Idegen nyelvi programunknak köszönhetően az előző tanévben 210 tanuló 928 sikeres modulvizsgát tett, ECDL-jogosítványt 141 tanuló szerzett. A nyelvvizsgaközpontban és az emelt szintű érettségi keretében letett nyelvvizsgák száma 412-re emelkedett az egy évvel korábbi 281-ről.

– Az anyagi, technikai feltételek – bármily fontosak is – önmagukban kevesek az eredményes oktatáshoz.

– Így igaz. Kiváló pedagógusaink vannak. Felkészültségüket jól példázza, hogy elhozzák az országos szakmai kitüntetések jó részét. Idén egy pedagógusunk Karácsony Sándor-díjat, tizenhat pedig Arany Katedra Emlékplakettet kapott, öt oktatónk vehette át Az év pedagógusa elismerést és jutalmat, ketten Teleki Blanka-díjban részesültek. Egy iskolaigazgató Polgármesteri dicséretet, egy pedagógusunk Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott.

– Mindezek ellenére úgy tűnik, bizonytalan a helyzetük.

– Megértem és osztom pedagógusaink aggodalmát. A közelgő óraszámemelés, a bérek állami kézbe kerülése és a pedagógusi életpályamodell bevezetésének bizonytalansága rányomja bélyegét a nevelőtestületek hangulatára. Ám ismerve őket, tudom, hogy ebben a helyzetben is a legtöbbet adják a gyermekeknek.

– Mit tesz, tehet az önkormányzat? A januári államosítás után érzékeny búcsút vesznek tőlük, és elengedik a kezüket?

– A gimnáziumok fenntartását önként, a kötelező jellegű alapfokú oktatást pedig szívesen vállalta önkormányzatunk. Az államosítás és a megvonások ellenére, amíg feladatunk maradhat az iskolai oktatás a kerületben – akár fenntartóként, akár működtetőként – és meglesz rá a forrásunk, a szakmai, személyi és tárgyi feltételeket az eddig megszokott, magas szinten igyekszünk biztosítani. Nem hagyjuk magukra pedagógusainkat.

– A tanévnyitó ünnepségre a kerület legfiatalabb iskolájában került sor.

– Két okból sem véletlenül. Az egyik: az Eötvös József Általános Iskola 2013-ban ünnepli 25 éves jubileumát. Esete jól példázza az önkormányzati erőfeszítéseket: az iskola már nem olyan, mint negyedszázada volt; 2006 és 2009 között teljes rekonstrukción esett át, 570 millió forintért. A másik ok a névadó, Eötvös József szellemisége. Gondolatai napjainkban is érvényesek. Egyre szívesen felhívnám a figyelmet: „Haladni csak úgy lehet, ha míg egyik lábunkkal előre lépünk, a másikat helyén hagyjuk…” A közoktatás egyszerre mindent akaró állami átalakítása a „két lábbal elrugaszkodás” esete. Ami pedig a jövő évet illeti, azon túlmenően, amit elmondtam, eredményeinkre alapozva okunk van az optimizmusra. Jövőre 75 éves lesz a kerület, s ezt a szép évfordulót iskoláinkkal együtt szeretnénk ünnepelni.

Jusztusz Gábor