Témák A-Z

„Okos kerületté válni egy hosszú, véget nem érő folyamat. Fontosnak tartjuk, hogy tanuljunk a hazai és nemzetközi smart city példákból, a jó gyakorlatokat megismerjük és megosszuk más településekkel is”, mondta a 4. SMARTX!!! Konferencia felvezetőjében dr. Tóth József polgármester. Az önkormányzat által már negyedszerre megrendezett és nyilvánosan közvetített nemzetközi online konferencia rangos szakértői – az Egyesült Királyságból, Romániából, Ausztriából, Magyarországról – előadásaikban a smart city terület egyik jelentős kérdésével, a digitális átállással és az azzal járó adatgazdálkodással, adatkezeléssel, adatökoszisztémával foglalkoztak. Miként Brigitte Lutz (Bécs) mondta: „Adatok nélkül nincs átalakulás és fejlődés, hiszen szükségünk van adatokra ahhoz, hogy jobb döntéseket hozzunk, hogy legyenek viszonyítási pontjaink, hogy a krízisekre választ tudjunk adni megfelelő időben, s hogy vonzzuk a tehetségeket.” Sokan csatlakoztak hallgatóként az online konferenciához – köztük más kerületek polgármesterei, főpolgármesterhelyettesek, egyházak és civil szervezetek képviselői is.

Dr. Tóth József polgármester a nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében elmondta, hogy a XIII. kerület az elmúlt 30 évben jelentős változásokon ment keresztül. Átalakult és folyamatosan megújul. „A magyarországi rendszerváltás után határozott víziót fogalmaztunk meg annak érdekében, hogy fejlődő pályára állítsuk a XIII. kerületet – tiszteletben tartva a városrész tradícióit és értékeit. A rövid-, közép- és hosszú távú terveink találkoztak a lakosság igényeivel és meggyőzték a befektetőket is. A főváros legdinamikusabban fejlődő kerületében a régi ipari területek helyét mára korszerű, nemzetközi minősítésű, környezettudatos épületek vették át. A passzív technológia és a megújuló energiaforrások alkalmazásával példát mutatunk a fejlesztők számára és hozzájárulunk a globális felmelegedés káros hatásainak mérsékléséhez.” A polgármester hozzátette: a smart city szemlélet régóta jelen van a XIII. kerületben. Az „intelligens város”, „intelligens kerület” integrált településfejlesztési stratégia keretében három éve megszavazta az önkormányzat a Smart 13 akciótervet is, amelyben megfogalmazták: a klímaváltozásra, az erőforrásigények növekedésére, a demográfiai változásokra, a digitális átalakulásra és a COVID-19 társadalmi és gazdasági hatásaira adott válaszok új megközelítést igényelnek, ezekhez a smart city módszer vezethet el. „Ezzel tudjuk elérni a legfőbb stratégiai célokat, a helyiek életminőségének javítását, a környezet terhelésének csökkentését, a fenntartható növekedéshez való hozzájárulást. Okos kerületté válni egy hosszú, véget nem érő folyamat. Fontosnak tartjuk, hogy tanuljunk a hazai és nemzetközi smart példákból, a jó gyakorlatokat megismerjük és megosszuk más településekkel is”, fogalmazott dr. Tóth József – ezzel is jelezve a konferencia céljait.

Szokolay Örs évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a városfejlesztés, közösségfejlesztés, városkormányzás és részvételi tervezéssel támogatott döntéselőkészítés terén, ennek kapcsán vett részt a XIII. kerület smart city ökoszisztémájának megalapozásában. Ő szervezi – a kerület megbízásából – SMARTX!!! konferenciákat is. Idén is moderátora volt az online eseménynek. Előadásában azzal foglalkozott, hogy egy smart city alapú, innovatív várostervezés, városirányítás hogyan vezethet el az emberközpontú város létrehozásáig. Hangsúlyozta: „Maga a smart city – infokommunikációs eszközökre alapuló, hatékonyságot növelő eszköz, gondolkodásmód. Egy smart city akkor tud jól működni, ha az emberek közvetlen igényeiből, szükségleteiből indul ki. A lényeg az emberközpontúság, az információmegosztás és a jobb életkörülmények biztosítása az önkormányzati területen.” Az adatgazdálkodás, adatkezelés témáját is érintve kiemelte: „Az utóbbi két évben az emberiség annyi adatot termelt, amennyit addig összesen. Ezeknek az adatoknak a 96-98%-a feldolgozatlan marad, tehát nem foglalkozunk vele. Mindenféle kütyüket, szenzorokat használunk a mérésekhez, de nem használjuk őket megfelelőképpen, szerintem a közeljövőben erre kell fókuszálnunk.”

Kézy Béla, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda ügyvezetője, URBACT vezető szakértő előadásában bemutatta, mi is az URBACT: 2002 óta működik az URBACT Program, az első európai területi együttműködési program, amely a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Az URBACT működésének három fő alapelve: részvételi, részvételen alapuló tervezés, a városi kihívásoknak való megfelelés és cselekvésközpontú megközelítés.

Példaként említette Kézy Béla, miként valósította meg sikeresen Nyíregyháza a változás folyamatát 2015-től, amikor elkezdtek dolgozni a TechTown URBACT nemzetközi projekten. Az URBACT III program keretében megvalósuló TechTown projekt célja a digitális gazdaság fejlesztése a kis- és közepes városokban. Vagyis a TechTown egy akciótervezési hálózat, amelyhez európai városok csatlakoztak, köztük Nyíregyháza is.

„Bár a TechTown a digitális gazdaság fejlesztésére koncentrál, Nyíregyházán először hátra kellett lépni és megnézni, hogyan tudjuk a gazdaságot és a fenntartható városi mobilitást fejleszteni. Most már van egy 600 hektárnyi ipari parkunk is, ahol már folynak a fejlesztések, három nagy befektető is megjelent, munkahelyeket létesítenek és óriási befektetéseket hoznak a városunkba. Emellett Nyíregyházának lett egy tehetségvonzásra és tehetségmegtartásra épülő stratégiája is”, magyarázta Kézy Béla.

Tracey Johnson – az Egyesült Királyságbeli Barnsley önkormányzatában a digitális gazdaság vezető tisztviselője – arról beszélt, milyen utat tett meg a városa, milyen kihívásokkal szembesült, s milyen válaszokat adott ezekre a városi ökoszisztémák összekötésével. „Fontos tanulság: a digitális gazdaságot nem lehet felülről lefelé erőltetni, ez egy közösségi cselekvés, amelyben mindenki benne van, a vállalkozások is. Nekik is meg kell adni a lehetőséget, hogy a véleményüket megfogalmazzák, különböző technológiákat alkalmazzanak, kockázatot vállaljanak”, jegyezte meg Tracey Johnson. Barnsley kapcsán arról szólt: a nehézipari múlttal rendelkező várost elmozdították a digitális ipar, a tudásalapú iparágak felé. A TechTown program új hálózata egy mechanizmust jelentett, hogyan tudják a kis és közepes városok a digitális gazdaságokat fejleszteni. Számukra újabb kihívást jelentett az is, hogy Nagy-Britannia kilépett időközben az Európai Unióból.

Brigitte Lutz Bécsből jelentkezett be online a konferenciára. Bécs városának ügyvezető hivatalánál dolgozik, a folyamatmenedzsmenttel és IKT-stratégiával foglalkozó csoportnál. A Bécsi Nyílt Kormányzati Kompetencia Központ koordinálásáért is felelős. Arról beszélt: adatok nélkül nincs átalakulás és fejlődés, és ez a fejlődés az adatkormányzás és az adatkiválóság útján át vezet. „Bécs városa 2019-ben közreadta az első adatkiválósági stratégiáját, amelynek új alapelve a tervezéstől nyitott adatok közzététele. Több mint 600 adatállományt tettünk közzé, geo-adatokat, statisztikai adatokat, valós idejű adatokat, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy több mint 330 alkalmazást készítettünk a bécsi nyílt adatokkal kapcsolatban.” Ismertette azt is: néhány héttel ezelőtt a Világgazdasági Fórum (The World Economic Forum) közreadta jelentését arról, hogy milyen előnyei vannak az adatok használatának a városokban. „Szükségünk van adatokra ahhoz, hogy jobb döntéseket hozzunk, hogy legyenek viszonyítási pontjaink, hogy a krízisekre választ tudjunk adni megfelelő időben, és hogy vonzzuk a tehetségeket. Mi hiszünk az adatökoszisztémákban. A jövőben az adatkezelés és adatkormányzás területén az adatszabályozás, az adatszuverenitás kérdését kell megoldanunk, bizalmat kell építenünk az adathasználatban”, zárta mondandóját Brigitte Lutz.

Országh Örs az Interticket Kft. innovációs igazgatója. Egyik legfőbb felelősségi körébe az Interticket Okos Közösség platformjának fejlesztése, stratégiai kiterjesztése tartozik. Partnerei között van a XIII. Kerületi Önkormányzat is, ahol a Budapest13 Smart City applikáció fejlesztésében is részt vett. Online előadásában kiemelte: „Ne maradjunk le. Mit is jelent ez? Legyen közösségi megoldásunk azokra a feladatokra, funkciókra, amelyekről digitálisan szeretnénk beszélni, hogy ez egy mobilalkalmazás vagy sem, ezt nem szeretném definiálni. És ne csak kipipálandó dologként kezeljük, hanem valóban foglalkozzunk vele. Például kérjünk visszajelzést már a tervezéskor is az ügyfelektől. Emellett nem elég csak, mondjuk, az önkormányzatra, vagy a lakosokra fókuszálni, van egy harmadik fontos stakeholder is minden egyes városban, kerületben, mégpedig a helyi kereskedők és szolgáltatók. Az ő integrációjuk is kiemelten fontos, sőt azt gondolom, az ő integrációjuk nélkül nem tud sikeres lenni egy alkalmazás. És ha már digitalizálunk, tegyük ezt jól abban az értelemben, hogy ne csináljunk egy digitális sorban állást, igenis minél több dolgot tegyünk fel erre a platformunkra, ahol minél több mindent fog tudni intézni a lakos.”

Vámos Krisztina, a Főpolgármesteri Hivatal adatirányítási csoportvezetője arról beszélt: mik a városi adatok, és miért fontosak ezek a városoknak, például Budapestnek. „Óriási adat gyűlik össze a városokban, és ez az adatállomány új lehetőségeket nyújt számunkra, amit nekünk önkormányzatként ki kell használnunk. A fő kihívás az, hogy szuper töredezettek az adatok, hiszen különböző adatbázisokban, formátumokban kerülnek tárolásra. Nehéz ezeket átfogóan elemezni, a legidőigényesebb része az adatgyűjtésnek, hogy ezeket egységesítsük, majd önkormányzatként biztosítsuk az adatvédelmet és adatbiztonságot, és a nyilvánosság bizalmát is elnyerjük e téren”, mondta.

Martin Howitt, az angol The Data Place társadalmi vállalkozás technológiai vezetője arról beszélt: „Azt tartjuk fontosnak, hogy a közösségek meg tudják tervezni a saját adatvagyonukat. Platformok jönnek-mennek, de a közösségek megmaradnak. A részvétel tartósabb változást eredményezhet, mint a tisztán technikai innováció.” Hangsúlyozta azt is „Az adatkészségek javítása a szervezetek számára fókuszterület.”

Nicolae Urs, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettese előadásában érzékletesen elmesélte, miként sikerült Kolozsvárnak a digitális átállás a közigazgatásban, a közszférában, hogy a közintézmények is több és jobb szolgáltatást tudjanak nyújtani a lakosaiknak. „Másrészt kidolgoztuk a város átfogó stratégiáját, amelynek alapja az életminőség. Ehhez pedig azonosítottunk három stratégiai tényezőt. Az egyik az innováció, nemcsak a technikai, hanem a társadalmi innováció is – beleértve az egyetemeket. A 400 ezer lakosból 100 ezer a diák. Másrészt szükségünk van olyan platformokra és módszerekre, amelyek révén az állampolgárok részt vehetnek a város fejlesztésében. Tehát a részvétel fontos építőelem. De fontos az integráció is, hogy a szolgáltatásaink, köztük a digitális szolgáltatásaink összefogva működjenek, és integráljuk ezeket egy olyan városi jövőképbe, amely releváns a város állampolgárai számára is. A közintézmények digitalizációjától elmozdultunk a közösség digitalizációja felé. A technológia nem egy végleges megoldás, hanem csak egy eszköz ahhoz, hogy jobb közösséget, jobb életminőséget hozzunk létre”, összegzett Nicolae Urs.