Témák A-Z

Indoklás: a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel módosított Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 22. § (4) bekezdése, a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 3. § (4) bekezdése, 5. és 6. §, és az 1. számú melléklet XIII. kerületre vonatkozó rendelkezése sérti

– az Alaptörvény B cikk (1) bekezdését:

“(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”

– F cikk (2) bekezdését

„(2) Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók.”:

– I. cikk (3)-(4) bekezdését

“(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.”

– XV. cikk (1)-(2) bekezdését:

” (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

– Q cikk (2) bekezdését:

„(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.”

A XIII. kerület kilépett a Budapesti Önkormányzati Szövetségből

A képviselő-testület június 27-i ülésén Azonnali hatállyal megszüntette a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Budapesti Önkormányzatok Szövetségében fennálló tagsági jogviszonyát. 

A parlament 2013. június 26-án a Margitszigetet a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül irányított igazgatási területté nyilvánította. A tervezet nyilvánosságra hozatala után a kerület polgármestere több alkalommal fordult a BÖSZ elnökségéhez, kérelmezve, hogy a szövetség – mint a kerületi önkormányzatok érdekképviseleti és érdekérvényesítő szervezete – alakítson ki állásfoglalást az önkormányzat jogait és érdekeit sértő jogalkotási kezdeményezéssel kapcsolatban. A témában véleményt a szövetség nem nyilvánított. Az elnökség ülésére a polgármester meghívást kapott, de a határozatképességhez szükséges létszám nem volt biztosított. A BÖSZ tagjait képviselő polgármesterek országgyűlési képviselőként támogatták a kerületi önkormányzatot hátrányosan érintő törvényjavaslatot.

A képviselő-testület megállapította, hogy a BÖSZ hallgatása különösen aggályos, tekintve, hogy a törvénytervezetet a Fővárosi Önkormányzat és a kormány „titokban” az érintettekkel való egyeztetés nélkül kezdeményezte. A Margitszigettel új, eddig nem létező közigazgatási egység keletkezik a fővárosban. Ez precedenst jelenthet a főváros közigazgatási rendszerének feldúlásához, a kerületi önkormányzatok elsorvasztásához, mely nem érdeke a kerületi önkormányzatoknak, a fővárosi polgároknak.

Az eset kapcsán a képviselő-testület leszűrhette, hogy a BÖSZ érdekképviseleti szervezetként, nem töltötte be elsődleges feladatát, a kerületi önkormányzatok érdekeinek érvényesítését a kormányzat felé. Az állásfoglalás kialakításának mellőzése is egyfajta véleménynek tekinthető, mely alapján a kerületi önkormányzat joggal veszítette el a szövetségbe vetett bizalmát. Erre tekintettel, a szervezetben fennálló tagsági jogviszonyt megszüntette.

Amennyiben a későbbiekben olyan változások történnek a szervezetben, amelyek előmozdítják, hogy céljának megfelelően a fővárosi önkormányzatok valódi érdekérvényesítő szerveként működjön, megfontolás tárgyává teszi, hogy az önkormányzatunk újra a BÖSZ tagjainak sorába lépjen.

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok összefogása és hatékonyabb érdekérvényesítésének szerepe, ezen célkitűzések intézményesített formában való megvalósítása érdekében 2011. június 15-én létrejött a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. A szövetségben alapító tagként való részvételről a XIII. kerületi Képviselő-testület határozatával döntött.

A BÖSZ elsődleges feladata, hogy képviselje és védje a fővárosi önkormányzatok érdekeit, felszólaljon jogaik védelmében, ne hagyja vélemény-nyilvánítás nélkül a kerületi önkormányzatokat, vagy bármely kerületi önkormányzatot hátrányosan érintő döntéseket, kezdeményezéseket. A BÖSZ Alapszabályának 1.3. pontja is rögzíti a szervezet céljaként a kerületi érdekek hatékony érvényesítését a mindenkori kormányzat felé.

A parlament 2013. június 26-án a Margitszigetet a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül irányított igazgatási területté nyilvánította. A tervezet nyilvánosságra hozatala után a kerület polgármestere több alkalommal fordult a BÖSZ elnökségéhez, kérelmezve, hogy a szövetség – mint a kerületi önkormányzatok érdekképviseleti és érdekérvényesítő szervezete – alakítson ki állásfoglalást az önkormányzat jogait és érdekeit sértő jogalkotási kezdeményezéssel kapcsolatban. A témában véleményt a szövetség nem nyilvánított. Az elnökség ülésére a polgármester meghívást kapott, de a határozatképességhez szükséges létszám nem volt biztosított. A BÖSZ tagjait képviselő polgármesterek országgyűlési képviselőként támogatták a kerületi önkormányzatot hátrányosan érintő törvényjavaslatot.

A képviselő-testület megállapította, hogy a BÖSZ hallgatása különösen aggályos, tekintve, hogy a törvénytervezetet a Fővárosi Önkormányzat és a kormány „titokban” az érintettekkel való egyeztetés nélkül kezdeményezte. A Margitszigettel új, eddig nem létező közigazgatási egység keletkezik a fővárosban. Ez precedenst jelenthet a főváros közigazgatási rendszerének feldúlásához, a kerületi önkormányzatok elsorvasztásához, mely nem érdeke a kerületi önkormányzatoknak, a fővárosi polgároknak.

Az eset kapcsán a képviselő-testület leszűrhette, hogy a BÖSZ érdekképviseleti szervezetként, nem töltötte be elsődleges feladatát, a kerületi önkormányzatok érdekeinek érvényesítését a kormányzat felé. Az állásfoglalás kialakításának mellőzése is egyfajta véleménynek tekinthető, mely alapján a kerületi önkormányzat joggal veszítette el a szövetségbe vetett bizalmát. Erre tekintettel, a szervezetben fennálló tagsági jogviszonyt megszüntette.

Amennyiben a későbbiekben olyan változások történnek a szervezetben, amelyek előmozdítják, hogy céljának megfelelően a fővárosi önkormányzatok valódi érdekérvényesítő szerveként működjön, megfontolás tárgyává teszi, hogy az önkormányzatunk újra a BÖSZ tagjainak sorába lépjen.

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok összefogása és hatékonyabb érdekérvényesítésének szerepe, ezen célkitűzések intézményesített formában való megvalósítása érdekében 2011. június 15-én létrejött a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. A szövetségben alapító tagként való részvételről a XIII. kerületi Képviselő-testület határozatával döntött.

A BÖSZ elsődleges feladata, hogy képviselje és védje a fővárosi önkormányzatok érdekeit, felszólaljon jogaik védelmében, ne hagyja vélemény-nyilvánítás nélkül a kerületi önkormányzatokat, vagy bármely kerületi önkormányzatot hátrányosan érintő döntéseket, kezdeményezéseket. A BÖSZ Alapszabályának 1.3. pontja is rögzíti a szervezet céljaként a kerületi érdekek hatékony érvényesítését a mindenkori kormányzat felé.