XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/ugy/birtokvedelem/

Témák A-Z

Birtokvédelem

Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.


Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.

 A jegyzői birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

  • a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
  • a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
  • az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
  • a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését (ideértve a cselekmény leírását),
  • a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
  • a birtoksértés időpontjára történő utalást (folyamatosan fennálló birtoksértő állapot esetén a birtoksértés kezdő időpontja),
  • a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
  • a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A kérelemhez csatolni kell:

  • A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. A bizonyítékoknak igazolnia kell, hogy a kérelmező birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.
  • Képviselő (meghatalmazott) eljárása esetén szabályszerű meghatalmazást.  Cég esetében a képviseletet ellátó személy aláírási címpéldány másolattal igazolja képviseleti jogosultságát. Társasház esetében a közös képviseletet ellátó igazolja képviseleti jogosultságát.
  • Amennyiben a birtoksértés ingatlant érint az érintett ingatlan tulajdoni lapjának, vagy bérleti szerződésének, vagy adásvételi szerződésének másolatát.
  • 3.000 Ft eljárási illetéket a kérelmen illetékbélyegben leróva.
  • Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

Az ellenérdekű fél (akivel szemben a birtokvédelmet kérik) a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban, vagy szóban nyilatkozatot tehet.

A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az ügyintézési határidő kezdetétől számított tízedik ügyintézési napig fogadhatja be. Ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles meghozni határozatát. A határozatban – ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta – elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartástól.

A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha:

  • a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
  • valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
  • a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
  • a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,
  • a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
  • ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

Felhívjuk a birtokvédelmi eljárásban érintettek figyelmét, hogy a bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek. A felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Bizonyítékot kizárólag a bizonyítási eljárás befejezéséig szolgáltathatnak a jegyző részére.

Az elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani.

A határozatot sérelmesnek tartó fél, az ellenérdekű féllel szemben a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25., http://birosag.hu/torvenyszekek/jaras-birosag/pesti-kozponti-keruleti-birosag), amelyben kérheti a határozat megváltoztatását, végrehajtásának felfüggesztését. A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő illetve, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia. (Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben: http://birosag.hu/uke-bunteto-nyomtatvanyok/urlap-keresetlevel-beterjesztesehez-jegyzo-birtokvedelmi-hatarozatanak )

A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

 A birtokvédelem jogszabályi háttere:

Fogalommagyarázat, tájékoztatás a birtokvédelem további eszközeiről:

Birtokos: Az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került. A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.

A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben – annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.

Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

Birtoksértő: A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be. A birtoksértő általában a saját érdekében cselekszik.

Tilos önhatalom: Tilos önhatalmat gyakorol, aki a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy birtoklásában zavarja.

 A birtokvédelem további eszközei:

 A Polgári Törvénykönyv a jegyző birtokvédelem mellett a birtokvédelem további két eszközét ismeri:

Önhatalom:

A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Birtokper:

Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.  A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.

Ügyintéző elérhetőségei:

Gaál János
1139 Budapest, Béke tér 1. III. emelet 343. szoba
452-4100/5079 mellék
gaaljanos@bp13.hu

Vissza

Díjaink, elismeréseink