Témák A-Z

– Ön a két éve tartott országgyűlési választásokon harmadszor nyert egyéni mandátumot, így gazdag képviselői tapasztalatokkal rendelkezik. A ciklus félidejében milyennek ítéli az elmúlt két évet?

– Az elmúlt két esztendő sem különbözött az előző évek általános gyakorlatától, eszközeiben egyre durvábbá váló politikai harc volt a jellemző a parlamentben. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a jobboldal a hatalmát kihasználva a demokratikus jogállam szétverésére törekszik. Brutális gyorsasággal és ellentmondást nem tűrő módon borították fel a fékek és ellensúlyok rendszerére épülő alkotmányos berendezkedést. A kormány gazdaságpolitikája homályos, nélkülözi a világos koncepciókat, a távlatos terveket. A legnagyobb és legkárosabb hatású, jóvátehetetlen intézkedésük a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magánnyugdíjak „lenyúlása” volt. A csaknem 3000 milliárd forintos vagyon jelentős részét az államadósság csökkentésére fordították, mégis, a statisztikák szerint az államadósság nagysága minden korábbi rekordot megdöntött.

– Nem az ellenzéki politikus nézőpontját tükrözik ezek a súlyos szavak? A kormányoldal politikusai az eltelt két évet a siker időszakának mondják.

– Ezzel szemben tény, hogy elvesztegettünk két évet. A gazdasági szabadságharc vargabetűje után ott tartunk, hogy most a korábban büszkén „hazapaterolt” IMF pénzéért kalapozunk. Egyedül maradtunk. Nehéz gazdasági helyzetünkben nincs nemzetközi szövetségesünk, akire támaszkodhatnánk. A külföldi beruházók bizalmatlanul tekintenek ránk, egyre inkább elkerülnek minket. Így ahelyett, hogy a munkahelyek tíz év alatt ígért egymillióval szaporodnának, számuk inkább csökken. A társadalom drasztikus kettéosztását éljük: a tehetősebb réteget a szegényebbektől elvett pénzekből segítik, ebből építik klientúrájukat is.

– A forradalmi jogalkotásnak köszönhetően két év alatt több mint három és félszáz új törvény született, ami – sporthasonlattal szólva – lehet, hogy világcsúcs.

– Itt is érvényes a mondás: a kevesebb több lett volna. A törvényalkotás nem a sportpályák, stadionok műfaja. A parlamentben a nagy rohanás, a kapkodás sok selejttel járt, nem csoda, hogy most a viszszavonások idejét éljük. Több esetben módosító javaslatot nyújtottam be a kormányoldal által beterjesztett törvényjavaslatokhoz. Az önkormányzatokról szóló törvény tárgyalásán a szocialista frakció vezérszónokaként kifejtettem aggályaimat; csak ehhez a törvényjavaslathoz 93, az Állami Számvevőszékről szólóhoz pedig 33 módosító indítványt nyújtottunk be képviselőtársaimmal. A 2012-es költségvetés általános vitájában azt hangsúlyoztam, hogy az önkormányzatok finanszírozása nem elegendő, és a sok törvényi változás miatt nagy a bizonytalanság, így a helyhatóságok nehezen tudják megtervezni a büdzséjüket.

– Segítette képviselői munkáját, hogy polgármester?

– Parlamenti képviselőként én inkább az emberek köznapi ügyeivel és az őket érintő dolgokkal foglalkozom az ország házában. Azokkal, amelyekkel polgármesteri munkám során találkozom. Fontosnak ítélem, hogy a mindennapokból, az átélt eseményekből építkezzek hozzászólásaimban. Interpelláltam például a nemzetgazdasági minisztert annak ügyében, hogy mit tesz a kormány a közfoglalkoztatásból kiesett munkanélküliekkel. Az Út a munkához program több tízezer ember megélhetésén segített, fontosnak tartottam, hogy a korábbiakhoz hasonló színvonalon folytatódjon a jövőben. A nemzeti fejlesztési minisztert interpelláltam abban, hogy milyen segítséget nyújt a kormány az ingyenes internet elterjesztésében, támogatja-e az ehhez szükséges optikai hálózat kiépítésében az önkormányzatokat. Írásbeli kérdést tettem fel szintén a fejlesztési miniszternek, hogy akarják-e folytatni az előző kormányok alatt sikeres panelprogramot, emellett felhívtam a figyelmét a közterületi reklámozás anomáliáira, segítséget kérve a problémák rendezéséhez. A belügyminisztertől pedig arról érdeklődtem, tárcája milyen módon segíti a településeket a térfigyelő rendszerek kiépítésében. Az említett témákban sajnos nem kaptam sok segítséget a kormányzati szervektől.

– Mennyiben hatnak az új törvények a városrész tevékenységére?

– A törvénygyár sebtiben „összelapátolt” rendelkezései az önkormányzatiság szinte minden szegmensére hatással vannak, nálunk is éreztetik negatív hatásukat. Gyökeres változások történtek például az intézmény- és az ellátórendszerekben. A korábbi nyolcórás közfoglalkoztatást lecsökkentették négyórásra, ami feleannyi, megalázóan kevés jövedelmet is jelent egyben. A kerületben 3450-en estek ki a nyugdíjszerű ellátásból és részesülnek szociális ellátásban. Elveszítették eddigi kedvezményeiket a közgyógyellátástól kezdve a bérletvásárlásig, ami súlyosan érinti mindennapi életüket.

– Az önkormányzati rendszer átalakítását az érintettek körében nagy értetlenség és felháborodás kíséri…

– A törvényt alkotók felfogása szerint a helyhatóságok nem partnerei, hanem alattvalói az államnak. Az önkormányzatoktól fontos feladatokat vesznek el a hozzájuk tartozó vagyonelemekkel és bevételi forrásokkal egyetemben. Attól tartok, hogy az oktatás, az egészségügy és a hatósági feladatok átvétele komoly színvonalcsökkentést fog eredményezni, aminek a szenvedő alanya a szolgáltatást igénybe vevők köre, a lakosság lesz. Az egészségügyi átalakításokat a kapkodás, az átgondolatlan improvizáció jellemzi. A bizonytalanság és a pénzhiány a kórházak és a szakrendelők működőképességét veszélyezteti. A közoktatási reform ürügyén az iskolák kötelező államosítása zajlik. Láthatóan az állam alattvalónak szeretné nevelni a jövő felnőttjeit, uniformizálni az egyéneket, az iskolákat. Az egységesítés következménye, hogy a kiemelkedő iskolák és tanulók viszszasüllyednek az átlag szintjére. A felsőoktatás átszervezésével egy időben jelentős forráskivonás történik. A diploma a jómódúak kiváltsága lesz.

– Fölmerült, hogy polgármesterek ne lehessenek országgyűlési képviselők, és viszont.

– Évtizedes tapasztalattal a hátam mögött azt mondom, hogy a két funkció esetemben szervesen kiegészíti egymást, közéleti tevékenységem így kerek egész. A polgármesteri munka tapasztalatait a törvényhozásban, míg a parlamentben szerzett ismereteket a polgármesteri munkámban hasznosítom. Ez a párosítás – önfényezés nélkül mondom – eddig jól működött, amit városrészünk eredményei visszaigazolnak. Önkormányzatunk stabil költségvetéssel, hitelfelvétel nélkül működik, és ebben a nehéz időszakban is folytatja fejlesztéseit. Továbbá növeltük a szociális támogatást abban a körben, amelyről az állam levette segítő kezét. Iskoláinkat, egészségügyi intézményeinket felújítottuk, korszerűsítettük. Új óvodákat, bölcsődéket építettünk, ez utóbbiakat ingyen vehetik igénybe a szülők.

Munkánkat több rangos elismeréssel díjazták. A Progresszív Intézet átfogó elemzése szerint 2011-ben is a XIII. kerület volt az ország legjobb önkormányzata, kiemelték pénzügyi stabilitásunkat. Nálunk a legalacsonyabb az adósságállomány, egy lakosra vetítve 654 forint.

– Nem megterhelő a két felelősségteljes pozíció egyidejű ellátása?

– Akik ismernek, tudják, hogy munkamániás vagyok. Amíg nem érzem terhesnek közéleti munkámat és jó színvonalon el tudom látni mindkét funkciómat, addig szívesen dolgozom mindkét területen egyidejűleg. Máskülönben a munkámat a választók minősítették: mint egyéni országgyűlési képviselőnek háromszor, mint polgármesternek ötször szavaztak bizalmat. A döntés jogát hagyjuk meg a választóknak!

Jusztusz Gábor