Kulturális hírek

Szlovák ünnepség Angyalföldön

Az emléktábla avatást követően a Debrecen parkban a Nemzetiségek Háza mögötti parkban egy tutajt építettek fel, majd a „Szlovák tutajosok Pesten” címmel kiállítással egybekötött szimpóziumon vettek részt az érdeklődők.Mint azt Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszony elmondta szlovák személyekhez kötődően három tábla található a kerületben: Vydareny Iván festő- és fotóművész táblája a Visegrádi utcában, Pozdech József harangöntő mester domborműves táblája a Lehel utcában és Uhlár Béla kanonok emléktáblája a Béke téri Szent László templomban.A XIX. században Angyalföld egész területe még nem volt lakott. A lakosságot egykoron révész, halász és hajós nép alkotta. A fövenyes, homokos part alkalmas volt a fenyőszállító tutajok kikötésére, az Újlipótváros szélén működött fafeldolgozó üzemekhez kapcsolódva. Több hullámban érkeztek szlovák telepesek és munkások Magyarországra. A szlovákságot, mint a palócokat is, nagyobb számban az iparosodás, az ipari üzemek munkalehetősége csábította a kerületbe. A magyar és a német nemzetiség mellett a 19. század végéig a szlovákok Budapest harmadik nagy csoportját alkották.Angyalföld területén már a 19. század első felében letelepedtek a Dunán tutajozó szlovákok. A nagyobb folyók, a Vág, Garam és az Ipoly és a völgyeikbe vezető utak a Dunához és onnan Budapestre vezettek. Az Angyalföldi Szlovák Önkormányzat a Tutaj utca elejére kihelyezett emléktáblával emlékezett az árvai és liptói szlovák munkásokra, akik egykor tutajon szállították Budapestre a faanyagokat az építkezésekhez. A tábla hirdeti a szlovák munkásokat, akik részt vettek a magyar és az angyalföldi iparosodás kialakításában.A Nemzetiségek Háza mögötti Debrecen parkban a tutajépítés nehéz munkálatait az Oravan Senior folklór együttes előadása könnyítette. A szimpóziumon dr. Kovács Anna az országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézetének igazgatója „Korrajz az angyalföldi szlovákokról”, dr. Róbert Péter egyetemi docens „Tutatajosokból munkások” címmel tartott előadást. Ezt követően az árvai és a liptói tutajozásról szóltak Szlovákiából érkezett vendégek.