1927. február 27-én született Tápon. Elemi iskoláit szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait a pápai református gimnáziumban végezte. Innen került Budapestre, az egyetem jogi karára. Jogi pályáját 1950-ben a Fővárosi Ügyészségen kezdte, majd az Igazságügyi Minisztériumban és a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott. Az 1956-os forradalom leverését követően nem volt hajlandó részt venni a népbírósági tárgyalásokon, ezért letartóztatták és állását is elvesztette.
Kényszerű pályamódosítással, baráti segítséggel sikerült elhelyezkednie a szentendrei városi tanácsnál, ahol sok tapasztalatot szerzett az önkormányzati jog gyakorlásában. Ezt követően az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezető jogtanácsosaként 23 évig a szakmai érdekeket képviselte, majd 10 évig, nyugállományba vonulásáig az Alkotmánybíróság főtanácsadójaként dolgozott. Nyugdíjasként is rendkívül aktív maradt: társadalmi munkájával több szervezet tevékenységét segítette.
1954 óta folyamatosan a XIII. kerületben, a Visegrádi utcában lakott. 1990-ben elindult a kerületi önkormányzati választásokon és a Magyar Demokrata Fórum színeiben képviselő lett. 1990. október 15-én ő vezette le a Képviselő-testület első ünnepélyes alakuló ülését, majd az Ügyrendi Bizottság elnöke volt. Megalapozott szakmai érveivel, a viták pártpolitikától mentes lezárásával, a kerület érdekeinek következetes védelmével ki tudta vívni mind a testület, mind a választók megbecsülését. Akkori munkájának, nyíltságával és szókimondásával megalapozott tekintélyének köszönhetően 2001-ben a kerület díszpolgárává választották.
A közélet eseményei és a kerület iránti érdeklődése és szeretete végig megmaradt: értő figyelemmel követte a kerület fejlődését, alakulását. A XIII. Kerületi Önkormányzat saját halottjának tekinti. Búcsúztatására szűk családi körben kerül sor. Emlékét megőrizzük.