Emlékszik még? 2015. november 23-án a XVII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton a FIABCI Magyar Tagozata és a Magyar Ingatlanszövetség I. díját, és a környezettudatos építés kategória első díját Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat kapta a 100 lakásos passzívházért. Az elmúlt években a kerületi média részletekbe menően tudósított a díjnyertes beruházás megvalósulásának minden lényeges mozzanatáról. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen érzés lakónak lenni ebben az Európában is egyedülállónak számító épületben.
Vendéglátóink Pál Attila és felesége, Bori voltak, akik az elsők között költöztek az épületbe. A negyedik emeleti, hangulatos lakásba lépve kellemes meleg fogadja az érkezőt. A cipőmből kilépve érzem, hogy nem csak a lakás falai, hanem a padló is meleget áraszt: a hőmérő szerint 25 fok van az amerikai konyhával és étkezővel egy légtérben lévő nappaliban.
– Köztudomású, hogy a passzívházban csak pályázati úton lehet bérleti jogviszonyt létesíteni az önkormányzattal, és a sikeres pályázat feltétele egy önkormányzati lakás leadása. Önöknek hogyan sikerült teljesíteniük ezt a feltételt?
– Édesapám önkormányzati bérleményét ajánlottuk fel a jelentkezéskor – mondja Bori -, és mivel a többi feltételnek is megfeleltünk, nem volt akadálya a költözésünknek. 2014 november 14-én vettük birtokunkba a 60 négyzetméteres, egy szoba két félszobás, összkomfortos, erkélyes lakást, amihez a teremgarázsban egy parkolóhely, és ezen felül egy tároló helyiség is tartozik. Az elmúlt egy esztendő tapasztalatai alapján jól döntöttünk, amikor ide költöztünk.
– Korábban hol laktak?
– Vecsésen, albérletben éltünk, mivel ez volt számunkra megfizethető – emlékezik Pál Attila. – Bár mindketten itt, a XIII. kerületben dolgozunk, kényszerűen vállalnunk kellett a meglehetősen időrabló és fárasztó utazgatást.
– Úgy tudom, hogy a passzívház bizonyos kötöttségek vállalását követeli meg az itt lakóktól.
– Könnyen betartható, ésszerű szabályokról van szó, amelyeket a beköltözés előtt részletesen ismertettek mindenkivel. Hogy néhány példát is mondjak, nem szabad tapétázni a falakat, hosszasan nyitva tartani az ablakot, vagy körültekintés nélkül megfúrni a lakás falait. Egyik szabály sem betarthatatlan. Cserében egész évben kiegyensúlyozott, kellemes hőmérséklet van az egész lakásban, kiváló a hangszigetelés, és a lakás négyzetméterenkénti 1100 forintos bérleti díja a havonta kifizetett mintegy 5000-5000 forint villany és vízdíjjal együtt, beleértve a gépkocsi parkolóért fizetett 9.900 forintot, mélyen alatta marad a korábbi vecsési albérletünk havi költségeinek.
– Azt mondta, hogy télen-nyáron kellemes a lakás hőmérséklete. Mit tapasztaltak a nyári kánikula idején, hiszen sehol sem látok légkondicionáló berendezést?
– A lakás valamennyi helyiségében légcserélő gondoskodik az egyenletes hőmérsékletről és a folyamatos szellőzésről. Ennek köszönhetően a legmelegebb nyári napokon sem volt magasabb a lakás hőmérséklete 25 foknál, ami kifejezetten kellemes volt.
– Banális közhelynek számít, hogy a tízemeletes lakótelepi épületekben elmagányosodnak az emberek, a szomszédok alig ismerik egymást. Mi a helyzet itt, a passzívházban ebben a tekintetben?
– Tekintettel arra, hogy az itt élő emberek valamennyien elkötelezték magukat a környezettudatos életmód mellett, természetes alapja van egymás tiszteletének, a közös érdeklődési körnek. Az elmúlt évben szinte kivétel nélkül minden lakóval összeismerkedtünk, a szomszédokkal szót váltunk minden találkozás alkalmával. Kicseréljük a tapasztalatainkat, ötleteket adunk egymásnak bevásárlással, növényápolással kapcsolatban. Túlzás nélkül mondhatom, hogy odafigyelünk egymásra,a melynek eredményeként kellemes közösségi élet formálódik a passzívház falai között.
– Ez kétségtelenül kihat a lakókörnyezet biztonsági helyzetére is.
– Csakugyan, a beköltözésünket követő hetek egy-két kellemetlen eseményét leszámítva az átlagot meghaladó szintű biztonságról beszélhetünk. A teremgarázsban törtek fel egy gépkocsit, és – ha jól emlékszem – egy tárolóból tűnt el valami. Ezt követően kiépült a ház belső, zárt láncú kamerarendszere, ami lehetetlenné teszi az észrevétlen mozgást, és gyors lebukással fenyegeti az ártó szándékkal közeledőket.
– Változtatott-e az életvitelükön az a tény, hogy passzívházban laknak?
– Szinte észrevétlen, de jelentős változásokat eredményezett. A lakásban minden világítótestbe energiatakarékos LED lámpákat vettünk, odafigyelünk a takarékos vízhasználatra, és ok nélkül nem nyitunk ablakot. A háztartási hulladékot szelektíven gyűjtjük, és sohasem dobunk a szemétbe ételt – mondja Attila. – A környezettudatos életmód aktív magatartást követel, ami naponta megtapasztalható, kézzel fogható, pénzben mérhető előnyöket eredményez. Különösen itt, a passzívházban.