Kulturális hírek

Ajándék volt ez a nap!

A kellemesen induló hétvége több választási lehetőséget is tartogatott a gyermekes szülőknek, nagyszülőknek, akik a vasárnapi gyermeknap egyfajta vigíliájaként, bevezetéseként is felfoghatták a kerület születésnapja alkalmából, a polgármesteri hivatal tőszomszédságában megrendezett egész napos rendezvényt.

A téren különböző méretű légvárak mellett arcfestés, ügyességi játékok, tájékoztató pavilonok, lufihajtogató bohóc, és felhőcukor készítő gondoskodtak a kisebb nagyobb, fiatalabb és öregebb gyermekek szórakoztatásáról, délután pedig a Gyermek és Ifjúsági Ház Tücsökkertjében is gazdag programmal várták a gyerekeket.

Ám az igazi móka, a voltaképpeni születésnapi ünnepség napszálltakor, a világhírű Boban Marković Orkestar műsorának megkezdésekor következett.

Boban Marković fúvószenekara ünnepelt vendég a világ bármely koncert dobogóján. Balkáni hangulatokkal fűszerezett világzenei produkciójukat olyanok is gyakran fütyörészik elfoglaltságaik közben, akik nem is tudják, hogy a fülbemászó dallamot, ami makacsul meg-megszólal a fejükben, egy hétéves korától muzsikáló szerb-cigány trombitaművész zenekarának az előadásában hallhatták valahol, valamikor.

A Béke téri születésnapi hangversenyen az együttes élén Boban Marković mellett ott állt és játszott a fia, Marko is, aki 2006-ban vette át a zenekar irányítását édesapjától, az együttes megalapítójától és névadójától. A zenekar fergeteges produkciója szavakban leírhatatlan. Nem csoda, hogy a hallgatóság között nem csak kerületi lakosok verték a taktust, de olyanok is tapsoltak a produkciónak, akik Kőbányáról, a távoli  Kispestről, Pestlőrincről, vagy éppen Debrecenből érkeztek a kerület születésnapi hangversenyére.

A Boban Marković fúvószenekar fellépése nagyon magasra tette a képzeletbeli lécet. Találgatni sem merünk, hogy a két esztendő múlva esedékes nyolcvanadik születésnapon melyik együttesnek tapsolhatunk majd a Béke tér sokat látott fáinak lombjai alatt. Ám akkor sem lennénk csalódottak, ha ismét a Boban Marković fúvószenekarral oszthatnánk majd meg a városrészünk fennmaradása, élni akarása, és fejlődése felett érzett őszinte örömünket.