1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, az 1989-90-es közép-kelet-európai demokratikus változások kiemelkedő szereplője, a III. magyar köztársaság első elnöke. Tíz éven át töltötte be ezt a közfunkciót. Az egykori államfő születésének századik évfordulóján a XIII. kerületi Önkormányzat megemlékezést tartott a 2018-ban emelt Göncz Árpád szobornál, a róla elnevezett városrészben. A rendezvényen tiszteletét tette – többek között – Hiszékeny Dezső és Varju László országgyűlési képviselő, Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Göncz Árpád családja. Emlékbeszédeket mondtak: Dr. Tóth József polgármester, Dr. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész és Dr. Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke.Dr. Tóth József polgármester beszédében hangsúlyozta: Göncz Árpád szellemisége, felfogása, életútja követendő példának tekinthető. „Göncz Árpád a legmagasabb méltóságában is a köz embere maradt. Népszerűségének és hitelének titka a személyiségében keresendő. Meg tudta szólítani az egész magyar népet. Hatni tudott az emberekre. Erkölcsi tartása, kisugárzása párosult a tekintéllyel. Ez a legnagyobb érték a politikában. Azon kivételek közé emelkedett, akit nem tudott megrontani a hatalom, akiben nem volt kivagyiság, a személyi kultusz megkísértése, és mindvégig szerény, tisztességes ember tudott maradni” – mondta a polgármester.Kiemelte azt is: Göncz Árpád ráérzett az igazságra, a jót és rosszat egyaránt meglátó morális hatalom jelképe volt. „Éreztük, hogy van valaki, akibe belekapaszkodhatunk. Nem beszélt feleslegesen. Mindenre odafigyelt. Mára különösen figyelemre méltó, hogy elnöki szerepét méltósággal, emberséggel tudta kitölteni. Göncz Árpád államférfi volta nehezen vontató kétségbe. Emberi tartásában, az emberekkel való együttérzésében, következetességében hivalkodás nélkül mindig hű maradt önmagához. Azt vallotta, neki az a feladata, hogy a legrászorultabbakat képviselje. Göncz Árpád rendíthetetlenül hitt abban, hogy kialakulhat még értelmes politikai kultúra Magyarországon. Sajnos napjainkban mintha ez tovatűnő álom lenne, és joggal kérdezi meg fentről halk hangján: mit csináltok ma ti? Elnök úr biztos figyelmeztetne, hogy nyitott, szolidáris világra, megértő, alkalmazkodni tudó társadalomra van szükség. Elnök úr mély bölcsességével biztosan felhívná a figyelmet, hogy olyan jövőt kell építeni, ami a nyitottságra, a befogadásra, a szolidaritásra épül. Felelnünk kell, hogy mit tettünk embertársainkkal, magunkkal, hazánkkal, városunkkal, szeretett fővárosunkkal, kerületünkkel, ezzel a sokat szenvedett, mégis tündöklő országgal. Én személy szerint és a mi XIII. kerületi közösségünk szeretne olyan választ adni, amely Elnök úr példamutató életének is megfelel. Ezért javaslom, hogy büszkén emlékezzünk Göncz Árpádra a századik születésnapján, aki sokunknak jelképe lehetett” – zárta a beszédét Dr. Tóth József polgármester.Ezt követően a Szózat hangzott el Papp János színművész előadásában. Majd Dr. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész idézte fel Göncz Árpád egyedülálló életútját, Dr. Gulyás András pedig a Göncz Árpád Alapítvány elnökeként mondott beszédet. Az emlékezők ezután kivetítőn nézhették meg azt a 2006-os felvételt, amelyen Koncz Zsuzsa és Bródy János Göncz Árpád tiszteletére adták elő a Ha én rózsa volnék című kultikus dalt a Budapest Arénában; a koncerten jelen volt akkor Göncz Árpád is.A XIII. Kerületi Önkormányzat rendezvényének végén a jelenlévők főhajtás mellett helyezték el koszorúikat és virágjaikat a szobornál.