A XIII. kerület az Egyensúly Intézet szakmai támogatásával átfogó, adatalapú rendszert hozott létre működésének és fejlődésének vizsgálatára. Segítségével az önkormányzat pontosabb képet kaphat a kerület helyzetéről, felismerheti az erősségeket, a gyengeségeket és a beavatkozási pontokat, majd mérhető célokat rendelhet a fejlesztésekhez. A rendszeres mérés azt is megmutatja, hogy az egyes intézkedések közelebb viszik-e a kerületet ezekhez a célokhoz.
A rendszer a nemzetközi városkutatásban elterjedt hatdimenziós okosváros-modellre épül. Ez a megközelítés azért vált széles körben alkalmazottá, mert egyetlen keretben fogja össze a városi fejlődés legfontosabb összetevőit: a gazdaság teljesítményét, a lakosság képzettségét és részvételét, a helyi kormányzás minőségét, a közlekedést, a természeti környezet állapotát és az életminőséget meghatározó feltételeket. A hat terület együtt kellően átfogó képet ad a kerület működéséről, ugyanakkor külön-külön is mérhető, így mindegyikhez konkrét mutatók és fejlesztési célok rendelhetők.
Az okos kormányzás az átlátható és hatékony önkormányzati működést, az ügyintézést és a lakosság bevonását vizsgálja. Az okos emberek dimenziója a lakosság képzettségére, tanulási lehetőségeire, digitális készségeire, kreativitására és közösségi részvételére összpontosít. Az okos gazdaság a vállalkozások, a foglalkoztatás és az innováció helyzetét követi. Az okos életkörülményekhez a lakhatás, az egészségügyi és szociális ellátások, a közbiztonság, valamint a kulturális és szabadidős lehetőségek tartoznak. Az okos mobilitás a biztonságos, fenntartható és jól hozzáférhető közlekedési lehetőségeket vizsgálja. Az okos környezet pedig a zöldfelületek állapotát, a víz- és energiafelhasználást, a környezetterhelést, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást fogja át.
A teljes képhez olyan folyamatokat is figyelni kell, amelyekre az önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása. Ezek is alakítják az életminőséget, ismeretük pedig segít felmérni, a helyi döntéshozóknak hol és milyen eszközökkel van lehetőségük változást elérni.
A mérési rendszer két különböző kérdésre is választ ad. A kerületi összehasonlító index mind a 23 budapesti kerületet azonos szempontok alapján, 109 mutatón keresztül vizsgálja. Megmutatja, hol helyezkedik el a XIII. kerület a fővárosi mezőnyben, mely területeken tartozik az élvonalba, és hol mutatkozik lemaradás. A 2018 óta gyűjtött adatokból az is kirajzolódik, hogyan változik a helyzete. Mivel főként hivatalos statisztikákra épül, késleltetve mutatja be a folyamatokat.
A XIII. kerület fejlődési indexe a kerület saját működését és szakpolitikai céljainak teljesülését követi 92 indikátor segítségével. Elsősorban olyan helyi adatokat használ, amelyek a kerület saját programjaihoz, szolgáltatásaihoz és intézményeihez kapcsolódnak. Ezek más kerületekben nem feltétlenül állnak rendelkezésre, máshogyan gyűjtik őket, vagy nincs hozzájuk hasonló önkormányzati program és számszerű cél rendelve. Emiatt kerületek közötti összehasonlításuk sok esetben nem lenne indokolt. A mutatók feladata annak jelzése, hogy a XIII. kerület a 2023-as kiinduló állapothoz képest közelebb került-e saját vállalásaihoz. Mivel az adatok közvetlenül a kerületi intézményektől és szolgáltatóktól érkeznek, gyorsabban jelezhetik azt is, ha egy program vagy beavatkozás nem a kívánt eredményt hozza.
Az adatbázis kialakítása jelentős kutatói munkát igényelt. A hagyományos statisztikai adatforrások (pl. KSH) mellett célzott adatgyűjtésre és önálló feldolgozásra is szükség volt. Így került a mutatók közé például a műholdas adatokból számított zöldfelületi intenzitás, a csőtörések száma, a közösségi költségvetésben való részvétel és több, kerületi szinten is feldolgozott oktatási adat.
A statisztikai mutatók mellett a kerület a helyben élők véleményét és mindennapi tapasztalatait is figyelembe veszi, ugyanis a számok nem minden esetben mutatják meg, hogyan érzékelik a lakosok a változásokat. Egy szolgáltatás kapacitása például önmagában nem árulja el, hogy a lakosság mennyire tartja azt elérhetőnek vagy megfelelőnek. A visszajelzések így árnyalják az adatokból kirajzolódó képet, és olyan problémákra is ráirányíthatják a figyelmet, amelyek pusztán a mutatók alapján nem lennének láthatók.
Az így létrejövő tudás a fejlesztések rangsorolásához, a források elosztásához és az eredmények ellenőrzéséhez egyaránt támpontot ad. Segítségével az önkormányzat nemcsak azt láthatja, hol van szükség változásra, hanem azt is, hogy a megtett lépések valóban javítják-e a kerületben élők mindennapjait. Egy következő cikkben arról is számot adunk, hogy milyen fontos eredmények születtek a XIII. kerület kapcsán.