Témák A-Z

Az ünnepségen Hiszékeny Dezső  országgyűlési képviselő mellett megjelentek az önkormányzat, az Írószövetség, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a kerületi civil szervezetek képviselői, valamint Fejes Endre tisztelőinek és olvasóinak reprezentánsai is.

Dr. Tóth József polgármester avató beszédében hangsúlyozta, hogy a kerület értékeinek ápolása, őrzése keretében ez a 211. emléktábla, amit az önkormányzat az emlékezés és a nem múló tisztelet jegyében felavat városrészünkben. Az író alakját megidézve a polgármester emlékeztetett arra, hogy Fejes Endre 1923. szeptember 15-én született Budapesten. A négy polgári osztály elvégzése után szabóinasként dolgozott, majd 17 éves korától vasesztergályos tanuló volt. 1944-ben besorozták, de megszökött a hadseregből, és 1945 tavaszáig Budapesten bujkált. 1945 őszétől 1949-ig munkásként, bányászként dolgozott Nyugat-Európa különböző országaiban. Hazatérése után Budapesten, az angyalföldi Bosch-gyárban helyezkedett el esztergályosként. 1951-ben „disszidált”, de elfogták, és nyolc hónapra Kistarcsára internálták. Szabadulása után segédmunkásként helyezkedett el az Épületelem gyárban, majd ismét esztergályosként dolgozott Angyalföldön. 1955-től, 32 évesen kezdett publikálni különböző irodalmi folyóiratokban. Első írásai A hazudós (1958) és a Vidám cimborák című kötetekben (1966) jelentek meg. – Az író legfontosabb és legsikeresebb műve, a Rozsdatemető 1962-ben óriási kritikai visszhangot váltott ki, egyben a korszak meghatározó olvasmánya, kultuszregénye lett – mondotta dr. Tóth József. A könyv első három kiadását elkapkodták, majd több mint harminc nyelvre lefordították. A regény színdarabváltozatát 1963 novemberében mutatta be a Thália Színház Kazimir Károly, a kerület díszpolgára  rendezésében Szabó Gyula, Madaras József és Horváth Teri főszereplésével. Spiró György, aki szintén a XIII. kerület díszpolgára,  a Rozsdatemető című regényről Fejes Endre temetésén a következőket mondta: „… akármi legyen is a műfaja, a Rozsdatemető nagy mű.” A hatvanas évek végétől kezdve Fejes a magyar színpadok kedvelt szerzője lett, a munkások, kisemberek világát bemutató színdarabjait (Mocorgó, Cserepes Margit házassága, Vigyori, Vonó Ignác, Az angyalarcú) sorra játszották a színházak. Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971) című  novellájának nagysikerű tévéfilm-változata egy hatvanas évek elején megtörtént esetet dolgoz fel, a Váci úti Csőgyárban lakatosként dolgozó nyírségi fiú tragédiáját. A Vígszínház 1977-ben mutatta be a mű zenés színpadi változatát. Fejes Endre önálló kötettel utoljára a kilencvenes évek közepén jelentkezett, Lemaradt angyalok címmel elbeszéléseit közölte, majd Szabadlábon címmel saját válogatásában adott közre novellákat és regényrészleteket.

Fejes arról írt, amit igazán ismer: szegény emberek, munkások és munkanélküliek álmairól, elérhetetlen céljairól, boldogságkereséséről, hűségéről, szeretetéről, etikájáról. Ő maga így vallott erről: „Akiket megírtam, élők maradtak. Fiatalok, boldogságkeresők. Álmodók. Nem igaz, hogy pótolhatók. Helyükre jöttek mások. Új vágyak, hitek, álmok. Nehéz sorsok, kemény életek.” A 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, a múlt század nyomorúságos hétköznapjainak őszinte hangú, érzékeny lelkű, igaz krónikása távozott közülünk egy évvel ezelőtt, 2015. augusztus 25-én. 92 éves volt. Az író hamvait, kérésére  egy hajóról a Dunába szórták a Dráva utcai kikötőben – mondotta végezetül dr. Tóth József polgármester. Ezt követően Harsányi Gábor  színművész elevenítette fel annak a találkozásnak az emlékét, amelynek 24 éves korában, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című film főszerepére készülődve lehetett a részese Fejes Endrével.

A továbbiakban Sumonyi Papp Zoltán osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Fejes Endre pályafutásáról, emberi és írói teljesítményéről, egyetértően idézve Örkény István véleményét, aki egy levélben azt írta egy fiatal pályatársának: „Olvasd el a Rozsdatemetőt, hogy lásd, hogy írnak Európában…” – Fejes regénye iskolát teremtett a konszolidálódó Magyar Népköztársaság kritikai bemutatásához – mondotta végezetül Sumonyi Papp Zoltán.

Az ünnepi beszédek elhangzását követően dr. Tóth József polgármester leplezte le Fejes Endre emléktábláját, majd az esemény koszorúzással zárult.

Fejes Endre, akit Pilinszky János a XX. század legnagyobb magyar írójának nevezett, munkásságáért több elismerést kapott, többek között 1963-ban József Attila-, 1975-ben Kossuth-, 1992-ben Nagy Lajos-díjat. 1994-ben Józsefváros Becsületkeresztjével tüntették ki, 1999-ben Pro Urbe Budapest díjat kapott. 2003-ban – írói életműve elismeréseként – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, kitüntetésben részesült, 2009-ben Prima Primissima-díjat vehetett át, 2011-ben Babits Mihály Alkotói Emlékdíjat kapott.