XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/ugy/fennmaradasi-engedely/

Témák A-Z

Fennmaradási engedély

Szabálytalanul (pld. építési engedély nélkül, építési engedélytől eltérően, bejelentés nélkül) végzett építési tevékenységek által megvalósult építményekre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie.

Ha a fennmaradási engedély nem adható meg, akkor a hatóság az építmény szabályossá tételét (bontását, átalakítását) rendeli el.


Általános információk:

Az építésügyi hatóság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

A fennmaradási engedély iránti kérelemben:

  • az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
  • jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény továbbépítésére vagy használatbavételére irányuló kérelem is előterjeszthető.

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről.

Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi.

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni, amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött, vagy az Étv. 33/A. §- a szerinti egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet.

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló  312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 7. § (1) bek. és 42. § (4) és (6) bek. alapján az építési engedély iránti kérelemhez a tartalomtól függően mellékelni kell (a kérelemnek tartalmaznia kell):

  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
  • a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
  • a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
  • a kérelem tárgyával összefüggésben
    •  az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    •  a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    •  a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
  • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
  • – a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével – az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
  • meghatalmazott esetén az építtető eredeti meghatalmazását és
  • az építtető eredeti aláírását.

A fennmaradási engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:

  • jogszabályban előírt esetekben
    • a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy
    • a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
  • az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték,
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Amennyiben a kérelmező birtokában van

  • a) a Khvr.-ben meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
  • b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
  • c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
  • az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

  • a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
  • b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 5. melléklet szerinti dokumentációt.

A kérelemhez mellékelni lehet:

  • a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
  • b) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, és az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

Eljárási illeték:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XV. melléklet I.8. pontja szerint a melléklet 1. és 7. pontokban megállapított illeték másfélszerese. (lásd. építési-, bontási engedélyezési eljárásoknál)

Az eljárás menete:

  • a kérelem és mellékleteinek benyújtása
  • függő hatályú döntés, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel
  • helyszíni szemle megtartása
  • tényállás tisztázása
  • szakhatóságok megkeresése
  • szükség esetén hiánypótlás
  • a döntés meghozatala
  • a döntés kézbesítése (postázás)
  • döntés jogerőre emelkedése.

Az eljárási határidő:

Az ügyintézési határidő huszonegy nap, melybe nem számít be:

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá adat nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama.
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Vonatkozó jogszabályok:

Az eljárással kapcsolatos illetékességi terület:

A XIII. kerület közigazgatási területe

A ténylegesen eljáró szerv neve, elérhetősége

  • Építésügyi Osztály
  • 1139 Budapest, Béke tér 1.
  • tel.: 452-41-00 / 5051-es mellék
  • e-mail: epites@bp13.hu

Ügyfélfogadási idő:

  • hétfő: 13.30-18.00,
  • szerda: 8.00-16.30,
  • péntek: 8.00-11.30
Vissza

Díjaink, elismeréseink