Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
1. § (1) A Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. §-a új 10.a. ponttal egészül ki:
„10.a. épülethézag: a telekhatár mentén a közterület felé eső zárt térfalat megszakító, a szomszédos telken álló meglévő épület nyílászáróval ellátott homlokzatától való távolság biztosítása céljából kialakított, terepszint felett nem, a terepszint alatt beépíthető terület;”
(2) A Rendelet 2. §-a új 10.b. ponttal egészül ki:
„10.b. épületköz: zártsorú beépítési módú övezetben a közterület felé eső zárt térfalat az átlátás vagy átközlekedés érdekében megszakító – terepszint felett nem vagy csak kivételesen, a terepszint alatt beépíthető terület egy, vagy két szomszédos telken;”
(3) A Rendelet 2. §-a új 11.a. ponttal egészül ki:
„11.a. garázs (gépjárműtároló): személygépjárművek és kerékpárok tárolására kialakított maximum két gépjárművet befogadó helyiség vagy építményrész, melyen belül a közlekedőn (lépcsőház, lift) kívül más helyiség nem létesül;”
(4) A Rendelet 2. §-a új 12.a. ponttal egészül ki:
„12.a. a hátsókert mérete: a hátsókert legkisebb mélységi mérete;”
(5) A Rendelet 2. §-a új 18.a. ponttal egészül ki:
„18.a. lakórendeltetésű épület: az a lakóépület, amelyben a lakások és a lakásokat kiszolgáló önálló rendeltetési egységeken kívül más önálló rendeltetési egység csak a földszinten van vagy létesül;”
(6) A Rendelet 2. § 24.a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24.a. az oldalkert mérete: az oldalkert legkisebb szélességi mérete;”
(7) A Rendelet 2. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. parkolási szintterület: egy épület kizárólag parkolási célú építményszint részeinek (garázs, teremgarázs, mélygarázs) összesített bruttó alapterülete;”
(8) A Rendelet 2. § 27.a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27.a. szintterületi mutató kedvezmény: a telek általános szintterületi mutatójának a rendeletben meghatározott feltételekkel adott többletértéke.”
(9) A Rendelet 2. §-a új 27.b. ponttal egészül ki:
„27.b. tároló: a lakás rendeltetési egységen kívül elhelyezett és lakásonként elhatárolt, vagy több lakáshoz tartozó közös tároló helyiség az épületen belül;”
(10) A Rendelet 2. §-a új 30.b. ponttal egészül ki:
„30.b. Telekszélesség: az építési teleknek a közterülettel vagy magánúttal határos telekhatárának mérete;”
(11) A Rendelet 2. § 31.a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31.a. telek legnagyobb terepszint alatti beépítettsége: a telek terepszint alatti beépítettségének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke;”
(12) A Rendelet 2. §-a új 31.b. ponttal egészül ki:
„31.b. Teremgarázs: Kettőnél több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterű helység, helységcsoport, melyen belül a gépjárműtárolást szolgáló egyéb helyiség, közlekedő, lépcsőház, lift, illemhely, gépészeti helyiség is létesülhet, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel vagy nem;”
(13) A Rendelet 2. §-a új 34. ponttal egészül ki:
„34. Toronyépület: olyan magasépület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – a 65 métert meghaladja, de legfeljebb 90 méter;”
(14) A Rendelet 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. udvari sáv: a keretes beépítés esetén az udvar felőli, a terepszint alatt a telek teljes szélességében beépíthető, a terepszint felett nem, vagy csak meghatározott szabályok figyelembevételével korlátozottan beépíthető az utcai sávhoz csatlakozó, azzal párhuzamos sáv;”
2. § A Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ah) a Duna-parton az FRSZ-ben feltüntetett szerkezeti jelentőségű és a Szabályozási terven jelölt Duna-parti városias jellegű sétány DÉSZ és DKÉSZ hatálya alá nem tartozó területe, a sétány jelentős átalakítása, új szakaszának kiépítése esetén, továbbá”
3. § A Rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó a 33. § rendelkezései alapján,”
4. § (1) A Rendelet 8. §-a új (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Közterület területe szakaszosan is kialakítható.”
(2) A Rendelet 8. § (4) bekezdése új d) ponttal egészül ki:
„d) a magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani, azok építési helyét meghatározni, valamint az építményeket, épületeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.”
5. § A Rendelet 9. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ba) az Ln–2., Ln–3 és Vt-M jelű építési övezetbe sorolt 1500 m2-nél,”
6. § A Rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a tervezett térszín alatti beépítésnél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről, a talajvíz áramlásának lehetősége műszaki eszközökkel biztosítandó a talaj vízháztartásának és a térszín alatti épületszerkezet károsodásának megelőzése céljából, figyelembe véve a szomszédos meglévő épületek pinceszintjeit is.”
7. § A Rendelet 11. §-a új f) ponttal egészül ki:
„f) lakóterületi építési övezetbe sorolt ingatlanon legfeljebb 10 férőhelyes parkoló létesíthető átmenetileg, amennyiben a szomszédos ingatlanon lakóépület van.”
8. § (1) A Rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) a) a személygépjárművek számát – a (3a) bekezdés kivételével – az 5.a melléklet szerinti eltérő szabályozású területeken az 5.b mellékletben,
b) a kerékpárok számát az 5.c mellékletben,
c) az autóbuszok számát az 5.d mellékletben
előírt mértékben kell megállapítani egész számra kerekítéssel.”
(2) A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személygépjárművek, tehergépjárművek telken belüli elhelyezésének férőhelyszám engedményei a következők:
a) az építéssel, vagy a rendeltetésmódosítással érintett telken belül a biztosítandó férőhelyszám igény csökkenése esetén, a telken meglévő parkolók száma annak megfelelő mértékben csökkenthető
b) az előírt személygépjármű parkoló-férőhelyek a (3) bekezdésben felsorolt esetekben az építéssel, vagy rendeltetésmódosítással érintett telken kívül is biztosíthatók az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel, az alábbiak szerint:
ba) a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belül lévő parkoló-létesítményben (parkolóházban, mélygarázsban), vagy
bb) 500 méteren belül saját tulajdonban lévő más ingatlanon, vagy
bc) az 5.b mellékletben előírt mértékig közterületen, vagy közforgalmú magánúton a (4) bekezdés figyelembevételével.”
(3) A Rendelet 12. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okokból nem engedhető meg, vagy
b) a telken a már meglévő épület vagy más műszaki adottság nem teszi lehetővé a parkolási műtárgy megépítését, vagy az építési övezetben lehetővé tett felszíni parkoló kialakítását,”
(4) A Rendelet 12. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) a c) pont szerinti kialakított férőhely megszüntetése esetén az más telken, vagy más közterületen pótlásra kerül.”
(5) A Rendelet 12. §-a új (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.”
(6) A Rendelet 12. § (8) bekezdése új c) ponttal egészül ki:
„c) Tehergépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.”
9. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdése új e) ponttal egészül ki:
„e) épületrésszel, vagy tetőzettel fedett felszíni parkoló esetén a b)–c) pont rendelkezései nem alkalmazandók.”
(2) A Rendelet 13. § (2) bekezdése új c) ponttal egészül ki:
„c) egy telektömb megosztásával létrejövő telkek esetében a szomszédos garázsok telekhatáron összeköthetők a tűzvédelmi követelmények betartásával, de a telekhatáron ebben az esetben is egymástól független épületszerkezettel alakítható csak ki.”
10. § (1) A Rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) önálló kialakítással nem helyezhető el
aa) a lakóterületi övezetben,
ab) a Róbert Károly körút mentén és az attól délre eső területeken, a Gksz építési övezetbe, vagy Köu–2 övezetbe sorolt terület kivételével,
ac) a Róbert Károly körúttól északra eső területeken a Duna és a Váci út közötti területen, valamint a Váci út menti egy tömbmélységben,”
(2) A Rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) önálló kialakítással az építményeinek a legkisebb távolsága egészségügyi, szociális, valamint oktatási rendeltetésű meglévő épülettől, illetve azok építési helyétől legalább 50 méter kell legyen, továbbá”
11. § A Rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építési helyet, valamint annak a terepszint felett is beépíthető és a kizárólag terepszint alatt beépíthető részét a Szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában a Rendelet építési helyre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni, [7. melléklet 2. ábra]”
12. § (1) A Rendelet 18. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az építési hely a szabadonálló és ikres beépítési módú területeken”
(2) A Rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A szabadonálló beépítési mód építési helyét – ha az építési övezet, a Szabályozási terv és a VII. Fejezet Kiegészítő előírása eltérő építési helyet nem állapít meg – a következők szerint kell meghatározni:
a) ahol a Szabályozási terv előkerti sávot nem jelöl, ott nincs előkert,
b) az oldalkert mérete az építési övezethez tartozó 4. mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagasság felével megegyező,
c) a hátsókert mérete az építési övezethez tartozó 4. mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagassággal azonos méretű.”
13. § A Rendelet új 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az ikres beépítési mód esetében az előkertet a Szabályozási terv rögzíti az oldalkert és a hátsókert méretét az építési övezet határozza meg.”
14. § (1) A Rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a foghíjtelek közterület felőli sávjában legfeljebb 10 méter épületmélységű épület akkor is elhelyezhető, ha a hátsókert vagy a hátulsó távolság azt egyébként nem tenné lehetővé és a Szabályozási terven építési hely nem került rögzítésre.”
(2) A Rendelet 19. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A zártsorú építési helyen belül a telek oldalhatára egyben építési vonal, melyen az épület tűzfallal áll, és csatlakozik a szomszédos épülethez, kivéve a légudvar, a légakna szakaszára eső részét. Nem kell az építési vonalon állnia az épületnek az épületköz, az épülethézag kialakítása, a telek oldalhatárán közös nyitott udvar, épülethátraléptetés, továbbá a ZSZ jelű építési övezet szabályai szerint elhelyezett épületrész esetén.”
(3) A Rendelet 19. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A zártsorú beépítési mód esetén a Szabályozási terven előírt előkerttől el kell tekinteni, amennyiben a szomszéd telekre a korábbi szabályok alapján érvényes építési engedély van, az épület már építés alatt áll vagy megépült, és az az építési övezetben meghatározott beépítési magasság legalább 2/3-át eléri.”
15. § A Rendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keretes építési helyet az utcai sáv, és az udvari sáv alkotja, melyek szabályai alapján az építési övezetek „A”, „B” és „C” típusú keretes beépítést különböztetnek meg, és betűvel való jelölésüket az építési övezet kódja tartalmazza.”
16. § (1) A Rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A zártsorú építési helyen belül szabadonálló jellegű az épületelhelyezés, ha az épületrészek nem csatlakoznak zártan a telekhatáron a szomszédos telkek épületeihez.”
(2) A Rendelet 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zártsorú beépítési módú, szabadonálló jellegű épületelhelyezésre kijelölt „ZSz” jelű építési övezetben
a) az épület vagy épületrész – a szomszédos beépítés függvényében – szabadonálló jelleggel helyezhető el, melynek során
aa) a terepszint alatti épületrész, továbbá a földszint és az I. emelet épületrésze bárhol elhelyezhető, a telekhatárig tűzfalasan is kiépíthető,
ab) az aa) alpont szerinti terepszint alatti építményszintek vagy a földszint és az I. emeleti építményszintek feletti épületrész a meglévő vagy a tervezett szomszédos épülettől való telepítési távolság betartásával kerülhet elhelyezésre;
b) az a) pont szerinti szabadon álló jellegű épületrészekre vonatkozóan nem kell figyelembe venni az építési vonal szabályait.”
17. § (1) A Rendelet 24. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) létesíthetőségét az építési övezet előírása határozza meg, és”
(2) A Rendelet 24. §-a új (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Épülethézag nem létesíthető, amennyiben a szomszédos telek
a) nem beépített, vagy
b) meglévő épülete a Pmu értékének felét nem éri el, kivéve, ha az épületcsatlakozás műszaki okból másként nem lehetséges, vagy kedvezőtlen építészeti vagy műszaki következménnyel jár.”
18. § A Rendelet 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az általános és az eltéréssel szabályozott építési vonalon nem kell, hogy homlokzat álljon
a) az épületköz vagy épülethézag helyén,
b) 27. § szerinti épületrész hátraléptetése, nyitott udvar, vagy nyitott sarok kialakítása helyén, továbbá
c) a Szabályozási terven feltüntetett
ca) „zöldfelület létesítés preferált helye” jelölés helyén, valamint
cb) az építési vonallal érintkező első- vagy másodrendű zöldfelület jelölés helyén
a területre vonatkozó építési övezetek előírásainak figyelembevételével, továbbá;
d) a „ZSz” szabadonálló jellegű épületelhelyezést lehetővé tevő építési övezetek területén a szabadonálló jelleggel elhelyezett épület, épületrész helyén, kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.”
19. § (1) A Rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a telek oldalhatárától mért 4 méteres távolságon belül az épület az építési vonalon áll, kivéve, ha a hátraléptetés két, vagy több épületre vonatkozik, mely esetben a telekhatáron csatlakozó épületek épületrészeinek hátraléptetése azonos méretű,”
(2) A Rendelet 27. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az épületrész közterületi határvonaltól történő hátraléptetésének legkisebb szélessége
ca) egy épület esetén 8,0 méter,
cb) két telek közös határán hátralépő épületek estében együttesen legalább 12 méter, mely esetben egy-egy telekhez legalább 5 méter kell, hogy tartozzon,”
(3) A Rendelet 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) megfelel a hátraléptetés felsorolt követelményeinek, ha az a)–c) pontokban foglalt méretek megtartásával a földszinten és az I. emeleti szinten az épület érintett része nem lép hátra és a hátraléptetés az ezek feletti építményszinteken kerül kialakításra.”
20. § A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § Az épületrész közterület fölé történő benyúlásának szabályai, ha az építési övezet, vagy a kiegészítő előírás másként nem rendelkezik:
a) a benyúló épületrész alsó síkja és a járdatő szintjének távolsága legalább 4,5 méter legyen,
b) a Váci út, a Róbert Károly körút mentén a d) pont rendelkezését nem kell figyelembe venni,
c) erkély az oldalsó telekhatártól legalább 1,20 méter távolságra létesíthető,
d) a legalább 14 méter széles közterület esetén
da) az erkélyek, zárterkélyek benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a, de legfeljebb 1,50 méter,
db) az erkélyek, zárterkélyek összesített hossza egy épületszinten legfeljebb a homlokzatszélesség 3/5-e lehet,
dc) zárterkélynek nem számító épületkiugrás benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/30-a lehet, egybefüggő szélessége nem haladhatja meg a homlokzatszélesség 2/5-ét, 21 méternél szélesebb közterület esetén a 3/5-ét,
dd) a közterület fölé benyúló erkély, zárterkély, a legalább 0,6 méterre benyúló (épített vagy szerelt) árnyékoló-szerkezet vagy más épületrész homlokzattal párhuzamos összesített hossza nem haladhatja meg a homlokzatszélesség épületszintenkénti összesített hosszának felét – a földszint kihagyásával –, melynek számítása során az ereszt, az előtetőt, az építménydíszt figyelmen kívül kell hagyni,
e) a 14 méternél kisebb, de legalább 12 méter széles közterület esetén
ea) az erkélyek, zárterkélyek benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a,
eb) az erkélyek, zárterkélyek összesített hossza egy épületszinten legfeljebb a homlokzatszélesség 2/5-e lehet,
ec) zárterkélynek nem számító épületkiugrás benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/30-a lehet, homlokzati egybefüggő felülete nem haladhatja meg a teljes homlokzatfelület 1/5-ét,
ed) a közterület fölé árnyékoló-szerkezet benyúlása legfeljebb 0,4 méter lehet,
f) előtető legfeljebb a homlokzat 1/3-a szélességében létesülhet, a közúti űrszelvény figyelembevételével.”
21. § A Rendelet 29. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem építhető be az a beépítetlen és korábban sem beépített telek, amelynek területe vagy szélességi mérete az övezetben előírt méret 50%-át nem éri el.”
22. § A Rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A parkolási szintterületbe kizárólag a gépjárműtárolást szolgáló garázs, teremgarázs, mélygarázs parkoláshoz szükséges építményszint részei, helyiségei és helyiségrészei tartoznak, melybe beszámítható
a) a parkolóhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,
b) a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló útfelület, egyéb manipulációs tér területe,
c) a lehajtó és felhajtó rámpa területe,
d) a parkoló területén belüli lépcső, lift és gyalogos megközelítésre szolgáló felület, továbbá
e) a parkoló üzemeltetését szolgáló és a parkolóval azonos szinten lévő helyiségek: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, valamint raktár területe, továbbá
f) a kerékpártároló területe, és
g) az előírtak szerint a lakásokhoz tartozó legfeljebb 4 m2 tároló területe,
melyek figyelembevétele során az azonos építményszinten a határoló szerkezeti elemek (falak, pillérek) területe is hozzászámolandó, továbbá hozzáadódik az általános szintterülethez tartozó építményrésztől elválasztó határfal felezővonalától számított területe, ha az nem kerül beszámításra az általános szintterületbe.”
23. § A Rendelet 32. §-a új (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A meglévő épület utólagos rendeltetésmódosítása, átalakítása, bővítése során utólag új építményszintként létrejövő parkolási szintterület legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott parkolási szintterületi mutató fele lehet, kivéve,
a) ha egy telken több meglévő épület van, melynek esetében a 2. melléklet szerinti parkolási szintterületi mutatót kell alkalmazni, továbbá
b) az FRSZ szerint jelentős változással érintett területen a 2. melléklet szerinti parkolási szintterületi mutató 75%-át kell alkalmazni.”
24. § A Rendelet 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó, ha
a) az építési övezetben, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírásában kifejezetten e célból meghatározott feltétel vagy az építés infrastrukturális feltétele teljesül, vagy
b) a telek egy része közhasználatú területként kerül kialakításra, vagy
c) a Szabályozási terven közhasználatra javasolt előkerti sáv kialakításra kerül, vagy
d) új épület létesítése esetén, ha az épület BREEAM, LEED, DGNB vagy más nemzetközi vagy hazai akkreditációval rendelkező környezeti minősítő-rendszer szerinti minősítéssel tervezett.”
25. § (1) A Rendelet 37. §-a előtti alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Magasépület – magasház és toronyépület – elhelyezési és magassági szabályai”
(2) A Rendelet 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Toronyház nem építhető.
(2) Magasház és toronyépület kizárólag a 4. mellékletben e célból kijelölt területek azon részén létesíthető, ahol a Szabályozási terv kifejezetten rögzíti az építési hely magasház vagy toronyépület céljára kijelölt részét, és az elhelyezésére alkalmas telken a 4. melléklet meghatározza a telekre vonatkozóan
a) a magasépület (magasház, toronyépület) létesíthető legmagasabb pontját, melyről a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása kisebb értékben is rendelkezhet, továbbá
b) a magasépületnek nem minősülő épület, épületrész párkánymagasságát, vagy
c) a magasépületnek nem minősülő épület, épületrész épületmagasságát,
továbbá több magasház vagy toronyépület 350 méteren belül való elhelyezése esetén figyelembe kell venni azok egymáshoz és a környezethez való viszonyát, összképét.
(3) A Szabályozási terven rögzített építési hely magasház vagy toronyépület céljára kijelölt részén
a) magasház, toronyépület vagy annak minősülő épületrész az (2) bekezdés a) pont szerint,
b) magasépületnek nem minősülő épület, épületrész az (2) bekezdés b) vagy az (2) bekezdés c) pont szerint
létesíthető.
(4) Magasház esetén az épület OTÉK szerinti legmagasabb pontja az (5) bekezdésben foglalt kivétellel legfeljebb 45,0 méter lehet.
(5) A Váci út és Róbert Károly körút két oldalán lévő Vt-M mellékközponti övezet területén
a) a magasház OTÉK szerinti legmagasabb pontja 65 méter lehet,
b) toronyépület legmagasabb pontja a 2. § 34. pontja figyelembevételével 90 méter lehet,
kivéve, ha a Szabályozási terv, az építési övezeti előírások vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása azt kisebb értékben határozza meg.
(6) A magasház, vagy toronyépület méretezése során a 30 méter feletti építményszintek kiterjedésére vonatkozóan az FRSZ előírásait kell figyelembe venni.
(7) A magasház vagy toronyépületek távolságának meghatározása során
a) azok 30 méter feletti magasságú épületrészeinek más épülettől való legkisebb távolságát a tűzvédelmi és biztonsági követelmények mellett az elhelyezés helyszínének együttes figyelembevételével kell meghatározni, és
b) az a) pont szerinti legkisebb távolság nem lehet kisebb sem a magasabbik épület legmagasabb pontja magasságának harmadánál, sem 25 méternél, kivéve, ha az építési övezet, a Szabályozási terv, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik, továbbá
c) eltérő magasságú épületek létesítése esetén a nagyobb távolságot kell figyelembe venni.
(8) Magas műtárgy nem létesíthető.
(9) A magasháznak vagy toronyépületnek minősülő épületrész esetén nem kell betartani a 35. § szerinti magassági idom szabályait.
(10) Magasház vagy toronyépület létesítése esetén
a) az épület környezetének rendezése meg kell, hogy feleljen a magasépület elhelyezéséből adódó sajátos városépítési igényeknek,
b) a forgalomtechnikailag szükséges beavatkozások, közlekedési, és közúti fejlesztések meg kell, hogy feleljenek az épület által igényelt forgalmi követelményeknek, feltételeknek,
c) az épület ellátásának sajátos közműfeltételeit biztosítani kell,
d) felszíni parkoló a telken nem létesíthető.”
26. § (1) A Rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakóhelyiségek legkisebb padlószintmagassága
a) új épületek létesítésénél a közterület felé eső épületrészben az utcai járdatőtől legalább 7,0 méter, vagy a földszinti üzlethelyiségek galériás kialakítása esetén legalább 6,0 méter
aa) a Szent István körút,
ab) a Váci út,
ac) a Róbert Károly körút,
ad) a Dózsa György út,
ae) az Újpesti rakpart,
af) a Pozsonyi út,
ag) a Pannónia utca,
ah) a Hegedűs Gyula utca,
ai) a Lehel utca,
aj) a Dráva utca,
ak) az Esztergomi út
mentén,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben új épület létesítése, és meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység rendeltetésmódosítása esetén
ba) előkert hiányában legalább 3,0 méter,
bb) 2,0 – 5,0 méteres előkerti méret esetén legalább 1,5 méter,
bc) legalább 5,0 méteres előkerti méret esetén legalább 0,3 méter.”
(2) A Rendelet 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Meglévő magasföldszintes saroképületben az (1) bekezdés a) pont szerinti közterülettel közvetlenül határos épületrészében új rendeltetés nem telepíthető.”
27. § (1) A Rendelet 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Lakás rendeltetési egységre (a továbbiakban: lakás) vonatkozó szabályok:
a) az újonnan létesülő lakások esetén
aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;
ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és
ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;
b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül
c) nem létesíthető lakás
ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben, továbbá
cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak.”
(2) A Rendelet 39. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Ln–1, Ln–2, Ln–3 jelű építési övezetek zártsorúan lakórendeltetésű épülettel beépült telkeivel szomszédos ingatlanokon talajvibrációt okozó építési technológia nem alkalmazható.”
28. § (1) A Rendelet 42. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ca) a Duna-part felőli párkány magassága legfeljebb 22 méter lehet, kivéve, ahol a Szabályozási terv az építési hely magasház céljára kijelölt részét rögzíti,”
(2) A Rendelet 42. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„k) a Cserhalom utca Csavargyár utca és Rákos-patak közötti szakasza mentén az épületek sarkaitól számított 30 méter hosszon az épület legmagasabb pontja elérheti a 31 métert.”
29. § A Rendelet 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Lakás rendeltetési egység létesítése során
a) az újonnan létesülő lakások esetén
aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;
ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és
ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;
b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;
c) nem létesíthető lakás a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben a magasföldszint kivételével.”
30. § (1) A Rendelet 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Lakás rendeltetési egység létesítése során
a) az újonnan létesülő lakások esetén
aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;
ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és
ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;
b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;
c) nem létesíthető lakás
ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben a magasföldszint kivételével.
cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;
d) földszinti udvarra nyíló lakás rendeltetése nem módosítható közhasználatú rendeltetésre, ha ugyanazon udvarra még más lakások is nyílnak.”
(2) A Rendelet 45. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Lk–1, Lk–2 jelű építési övezetek zártsorúan lakórendeltetésű épülettel beépült telkeivel szomszédos ingatlanokon talajvibrációt okozó építési technológia nem alkalmazható.”
31. § (1) A Rendelet 46. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) meglévő épület bővítése során
da) meglévő zártudvaros beépítés esetén emeletráépítés csak az épület közterület felé eső részében, a közterülettel párhuzamosan megengedett,
db) a padlástér tetőtérként legfeljebb egy önálló lakószinttel építhető be,
dc) a tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,5 méterrel növelhető a Pmu érték egyidejű betartásával;”
(2) A Rendelet 46. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) építményrész
ea) 16,0 méternél szélesebb közterület fölé legfeljebb 1,0 métert, a homlokzathossz legfeljebb 1/3-án,
eb) 16,0 méter széles, vagy annál keskenyebb közterület fölé csak az eresz, a párkány, az erkély vagy loggia eleme, legfeljebb 0,50 méterre
nyúlhat be;”
32. § (1) A Rendelet 46/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Lke–1 jelű kertvárosias lakóterület övezetei – az építési övezettől függően zártsorú, ikres vagy szabadonálló – általában egy vagy két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően az 5,5 méteres beépítési magasságot nem meghaladó, elsősorban lakórendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.”
(2) A Rendelet 46/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) egy főépítmény és egy felszín feletti garázs létesíthető, amennyiben a telken való gépjárműtárolásra nincs más megoldás;”
(3) A Rendelet 46/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hátsókertben csak garázs létesíthető.”
33. § (1) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés a) pont új ad) alponttal egészül ki:
„ad) a meglévő épületközt figyelembe kell venni, új épületköz nem létesíthető;”
(2) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) meglévő épületköz esetében, továbbá saroktelken az építési helyet a d) és e) pontban foglaltak szerint kell megállapítani;”
(3) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„db) a da) alpont szerinti területen kívül az építési hely kizárólag terepszint alatt építhető be;”
(4) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ed) a rövidebb oldalsó telekhatártól mért 6 méteres sáv nem építhető be, kivéve a gd) alpontban foglalt esetben;”
(5) A Rendelet 46/B. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) garázs
ga) terepszint alatti önálló építményként legalább 0,5 méteres földtakarással létesíthető, vagy
gb) épületen belül kell kialakítani a gc)–gd) alpontok szerint,
gc) a Nővér utcai 26085/357, 358, 359, 360 hrsz-ú és a Násznagy utcai 26085/308, 309, 310, 311 hrsz-ú ingatlanokon térszínt felett ikresen csatlakozva is elhelyezhető, a Rokon utca, illetve a Sógor utca felőli megközelítéssel, mely esetben az alapterülete nem haladhatja meg a bruttó 18 m2-t, ahhoz csatlakozóan más funkciójú tároló (barkácsműhely, egyéb) nem építhető,
gd) ahol a behajtás megoldható – a hátsókertben, vagy saroktelek esetén a telek rövidebb oldalsó határa melletti 6 méteres sávban legfeljebb 18 m² bruttó alapterülettel létesíthető, elsősorban a szomszédos telkek garázselhelyezéséhez igazodóan.”
(6) A Rendelet 46/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Lke–1/IK–1 és Lke–1/SZ–1 jelű építési övezet területén
a) az előkert méretét a Szabályozási terv határozza meg;
b) az oldalkert
ba) az Lke–1/IK–1 építési övezet területén a telek egyik oldalhatárától számítva a kialakult állapot szerinti, vagy 3,0 méter,
bb) az Lke–1/SZ–1 építési övezet területén mindkét oldalon a kialakult állapot szerinti, vagy 3,0 méter;
c) a hátsókert 5,5 méter;
d) garázs
da) új épület esetében az épületen belül,
db) bővítés esetében a mélyebb előkert felőli bővítményben, vagy önálló terepszint alatti építményben, mely esetben az oldalkertben lehajtó létesíthető, vagy az építési helyen belül, vagy a hátsó telekhatár menti 6 méteres sávban létesíthető, ahol a mélyebb előkert alatt a szabályozási terven a „KA+4,0” jelölésű kialakult állapot szerinti előkert + 4,0 méter értékében meghatározott előkerti szakasz értendő;
e) a gépjárműtároló különálló épületben való elhelyezése esetén
ea) egy legfeljebb bruttó 18,0 m2 alapterületű garázs, és
eb) vele egy tömegben összesen további maximum bruttó 12,0 m2-en a háztartással kapcsolatos tároló, barkácsműhely, műterem létesíthető.”
34. § (1) A Rendelet 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Lakás rendeltetési egység létesítése során
a) az újonnan létesülő lakások esetén
aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;
ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és
ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;
b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;
c) nem létesíthető lakás
ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben, továbbá
cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;”
(2) A Rendelet 47. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Vt-V jelű építési övezetek zártsorúan lakórendeltetésű épülettel beépült telkeivel szomszédos ingatlanokon talajvibrációt okozó építési technológia nem alkalmazható.”
35. § (1) A Rendelet 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Vt-M jelű építési övezetek a kerület mellékközpontjainak területei, melyek a kerületi, a fővárosi, valamint az országos szintű igazgatási és kulturális intézmények, a gazdasági élet irányításában szerepet játszó üzleti központok, irodaházak, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek mellett lakóépületek és lakások, továbbá a 47. §-ban foglalt rendeltetések is létesíthetők.”
(2) A Rendelet 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Vt-M/ZSz–1 és Vt-M/ZSz–3 jelű építési övezetek területén toronyépület létesítésének feltételei az (5) bekezdésben foglaltakon túl – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) a toronyépület 65 métert meghaladó épületrésze
aa) kizárólag a Szabályozási terven a toronyépület számára kijelölt helyen beépítési terv alapján létesíthető,
ab) a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzatától, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől való távolsága legalább az adott épületrész legmagasabb pontja magasságának fele legyen;
b) a toronyépületek 30 méter magasságot meghaladó épületrészeinek
ba) egymástól, vagy más magasépület (magasház, toronyépület) 30 méter magasságot meghaladó épületrészétől való távolsága legalább a 37. § (4) bekezdés szerinti legyen a tűzvédelmi előírások figyelembevétele mellett,
bb) a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzatától, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől való távolsága legalább az adott épületrész legmagasabb pontja magasságának fele legyen.”
(3) A Rendelet 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Vt-M/ZSz–1 jelű építési övezet területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik – magasház és toronyépület létesítésének általános feltételei
a) a telekterület legalább 25%-án a közhasználatú terület biztosítása – a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaiban rögzítettek szerint;
b) a magasház részére kijelölt építési helyen belül egy telken két azonos magasságú, magasépületnek minősülő épületrész nem létesíthető;
c) a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírásokban meghatározott pontokból nézve a magasházak, toronyépületek nem képezhetnek egybefüggőnek látszó épülettömeget, homlokzatfelületet;
d) az épületek 20,0 méternél alacsonyabb lapostetős részeit tetőkertként kell kialakítani;
e) a megengedett legnagyobb általános szintterületi mutató kedvezményekkel növelt értéke összesen 6,0 m²/m² lehet, aminek feltétele, hogy
ea) a telekterület legalább 25%-a közhasználatú területként kerül kialakításra, mely esetben a kedvezmény legnagyobb értéke 0,5 m²/m², vagy
eb) az épület(ek) a 33. § szerinti környezeti minősítőrendszer szerint kerül(nek) megtervezésre és megvalósításra, mely esetben a kedvezmény legnagyobb értéke 0,5 m²/m²;
f) az épület minden szintje a 3. melléklet 7. számú táblázata szerint 100%-osan építhető be, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 10%-a, amely legalább 20 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez;
g) önálló kereskedelmi létesítmény vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 10 000 négyzetmétert;
h) lakórendeltetésű épület nem létesíthető, az épület általános szintterületének legfeljebb 25%-a lehet lakásrendeltetés;
i) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározottak szerinti fásítás a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területén kívül történik.”
(4) A Rendelet 49. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Vt-M/ZSz–3 és a Vt-M/ZSz–4 jelű építési övezet területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) amennyiben az övezet teljes területére vonatkozóan a terepszinten a közhasználatú terület aránya nem éri el a telektömb teljes területére vonatkozóan a 35%-ot, akkor
aa) a beépítés mértéke legfeljebb 40%,
ab) a terepszint felett létesíthető általános szintterületi mutató 2,5 m²/m²,
ac) a terepszint alatt létesíthető általános szintterületi mutató 0,5 m²/m²,
ad) a parkolási szintterületi mutató 2,0 m²/m²;
b) lakórendeltetésű épület nem létesíthető, az épület(ek) létesíthető szintterületének legalább 25%-a nem lakásrendeltetésű kell, hogy legyen;
c) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározottak szerinti fásítás a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területén kívül történik;
d) felszíni parkoló nem alakítható ki;
e) a Vt-M/ZSz–3 jelű építési övezet Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca – Esztergomi út által határolt együttes területén magasház és toronyépület létesítésének feltétele, elhelyezési és méretbeli szabályai
ea) a telektömb területének legalább 50%-án a közhasználatú terület biztosítása – a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaiban rögzítettek szerint,
eb) a metró aluljáróhoz akadálymentes műszaki kialakítással kapcsolódó legalább 5000 négyzetméter összesített szintterületű kereskedelmi és szolgáltató rendeltetési egységet kell létesíteni,
ec) a telekosztástól függetlenül – legfeljebb négy magasépület(rész) (magasház, toronyépület) létesíthető az e célból kijelölt építési helyen belül,
ed) a VII. Fejezet Kiegészítő előírásában meghatározott pontokból nézve a magasházak, toronyépületek nem képezhetnek egybefüggőnek látszó épülettömeget, homlokzatfelületet.”
(5) A Rendelet 49. § (13) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„bb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,”
(6) A Rendelet 49. § (14) bekezdése új d) ponttal egészül ki:
„d) a földszinten teremgarázs létesíthető.”
36. § (1) A Rendelet 50. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„bb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,”
(2) A Rendelet 50. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) lakórendeltetésű épület, lakás létesíthető;”
(3) A Rendelet 50. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„bb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,”
(4) A Rendelet 50. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) lakórendeltetésű épület nem létesíthető;”
37. § A Rendelet 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Lakás rendeltetési egység akkor létesíthető, ha azt az építési övezet nem tiltja, és amelynek során
a) az újonnan létesülő lakások esetén
aa) nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;
ab) az egy épületen belüli lakások nettó alapterületének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat és
ac) egy épületen belül legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb, kivéve a meglévő épületen belüli átalakítással létrejött lakásokat;
b) az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani a lakáson kívül az épületen belül;
c) nem létesíthető lakás
ca) a közterülettel közvetlenül határos földszinti épületrészben, továbbá
cb) olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;”
38. § (1) A Rendelet 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Vi–1/Z–1, Vi–1/Z–2, Vi–1/Z–3, Vi–1/Z–4, Vi–1/Z–5, Vi–1/Z–6, Vi–1/Z–7, Vi–1/Z–8, Vi–1/Z–9, Vi–1/Z–10, Vi–1/Z–11, Vi–1/Z–12, Vi–1/Z–13, Vi–1/Z–14, Vi–1/Z–15, Vi–1/Z–16, Vi–1/Z–17, Vi–1/Z–18, Vi–1/Z–19, Vi–1/Z–20, Vi–1/Z–21, Vi–1/Z–22, Vi–1/Z–23, Vi–1/Z–24, Vi–1/Z–25, Vi–1/Z–26, Vi–1/Z–27, Vi–1/Z–28, Vi–1/Z–29, Vi–1/Z–30, Vi–1/Z–31,Vi–1/Z–32, Vi–1/Z–33, Vi–1/Z–34, Vi–1/Z–35, Vi–1/Z–36, Vi–1/Z–37, Vi–1/Z–38, Vi–1/Z–39, Vi–1/Z–40, Vi–1/Z–41és Vi–1/Z–42 és Vi–1/Z–45 jelű építési övezetek területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) a telek az általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be;
b) hátsókert új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter;
c) hátsókert általános zártsorú vagy keretes beépítésnél
ca) 35 méteres vagy annál kisebb telekmélység esetében 0 méter,
cb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,
cc) 50 méternél mélyebb telek esetében 12,0 méter,
cd) területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,
ce) területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;
d) új épület elhelyezése során
da) épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,
db) az épületek zárt sora épületközzel megszakítható, kivéve, ha a Szabályozási terv attól eltérően építési vonalat határoz meg,
dc) a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;
e) lakás létesítése
ea) nem létesíthető lakás az övezetek Váci út, Róbert Károly körút, Dózsa György út felőli telkein,
eb) az ea) alponton kívüli területen lakás létesíthető, de a közterület felé eső földszinten, magasföldszinten nem helyezhetők el;
f) az épület párkánymagassága nem lehet kisebb, mint
fa) 20 méter, a Róbert Károly körút és a Váci útnak a Lehel tértől a Rákos patakig terjedő szakasza menti telkeken,
fb) 18 méter, a Váci útnak a Rákos patak és az északi kerülethatár közötti szakasza menti telkeken,
fc) az fa) és fb) alpontoktól legfeljebb a közterület felé eső homlokzathossz 20%-a térhet el;
g) az udvar az épület bármely szintjén lefedhető üvegtetővel, amennyiben az épületben az így lefedésre kerülő udvarra nem néz lakásrendeltetési egység;
h) a földszinti beépítés mértéke növelhető és elérheti a 3. melléklet 9. számú táblázata szerinti kedvezményes értéket, amennyiben a Szabályozási terv másként nem rendelkezik, és ha az alábbiak teljesülnek
ha) a földszinten a következő funkciók kerülnek elhelyezésre: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális vagy sport rendeltetési egység, iroda, szállásszolgáltatáshoz, irodaházhoz tartozó kiegészítő rendeltetések (nagy területet igénylő helyiségek és funkciók, valamint ezek működését szolgáló kiegészítő helyiségek), az épület közösségi terei, továbbá a földszint területének legfeljebb 25%-án garázsrendeltetés, de önálló raktározás nem létesíthető, és
hb) a 100%-osan beépített szint feletti szintek beépítési mértéke – a már meglévő épületek utólagos udvarbeépítése, udvarlefedése kivételével – nem haladja meg a 70%-ot, továbbá
hc) a földszintes, vagy egyemeletes épületrész feletti zárófödém területének minimum 35%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesül, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti vagy az I. emeleti épületrész területének legalább 50%-a;
i) a telek beépítési mértéke a 3. melléklet 9. számú táblázata szerint 100%-ig növelhető az épület egésze tekintetében, kivéve a Vi–1/Z–37, a Vi–1/Z–39 és Vi–1/Z–45 jelű építési övezetek területén, amennyiben
ia) a Váci út és a Róbert Károly körút menti telkek esetében kulturális, művelődési, kereskedelmi épület kerül elhelyezésre, vagy meglévő épület rendeltetésének e célra való megváltoztatása történik és
ib) ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, amely legalább 10 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez,
ic) a ia)–ib) alpontoktól függetlenül, ha az udvar üvegtetővel kerül lefedésre az épület bármely szintjén, mely esetben a lefedett udvarra nem nézhet lakásrendeltetési egység;
j) udvari épületszárnyak létesítésére és csatlakozására vonatkozó szabályok:
ja) azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken nem áll épület, új épületszárny – az utcai épületszárny kivételével – nem létesülhet,
jb) az épület kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a Pmu értéket eléri és a tömb egészére a zártudvaros beépítés a jellemző,
jc) az épület tetőgerince, vagy lapostető esetén az attikája a jb) alpont szerinti szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;
k) meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;
l) meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg
la) a Pmu értéket, és
lb) a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;
m) földszinten az utca felé csak a környező területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők, földszinten lakás nem hozható létre;
n) kereskedelmi rendeltetés esetén a bruttó kereskedelmi szintterület
na) az épület pinceszintjén, földszintjén és I. és II. emeletén összesen legfeljebb 6.000 négyzetméter;
nb) az épületben összesen legfeljebb 10.000 négyzetméter a 15. § figyelembevételével, továbbá
nc) az épület minden szintjén a Róbert Károly körút menti telkek esetében összesen legfeljebb 15.000 négyzetméter;
o) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése
oa) mélygarázsban, vagy részben földszinti és a Vi–1/Z–8, a Vi–1/Z–9, a Vi–1/Z–10, a Vi–1/Z–16, Vi–1/Z–18, a Vi–1/Z–26, a Vi–1/Z–28, a Vi–1/Z–29, a Vi–1/Z–30, a Vi–1/Z–31, Vi-/Z–37, a Vi–1/Z–39 és a Vi–1/Z–40 jelű építési övezetek kivételével I. emeleti teremgarázsban,
ob) a Vi–1/Z–26 és a Vi–1/Z–39 építési övezet területén a létesítendő parkolók legfeljebb 25%-a számára – az előkert területének kivételével – felszíni parkolóban történhet;
p) parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;
q) további előírások a Vi–1/Z–37, a Vi–1/Z–39 és Vi–1/Z–45 jelű építési övezetek területén, melyeken a korábbi ipari, raktározási területek átalakulása jellemző:
qa) az általános zártsorú és a keretes beépítés is megengedett a zártsorú építési helyen belül, kivéve, ahol a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírásai eltérően rendelkeznek,
qb) ha a Szabályozási terv nem rögzít építési helyet, a zártsorú keretes beépítés „B” típusa alapján lehet új épületet elhelyezni,
qc) lakóépület nem létesíthető a Vi–1/Z–45 építési övezetben, továbbá az Vi–1/Z–37 és a Vi–1/Z–39 építési övezetek Váci út menti telkein,
qd) az 1. emelet felett a homlokzat szélességének maximum 2/3-a legfeljebb 1,0 méterrel az előkert fölé nyúlhat;
r) az általános szintterületi mutató 0,5 (m²/m²) értékkel csökken a Vi–1/Z–41 építési övezet kivételével, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;
s) a 3. melléklet 9. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó,
sa) ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy
sb) ha közhasználatú terület kerül kialakításra
vagy
sc) a Vi–1/Z–28 és a Vi–1/Z–39 építési övezetben, amennyiben a távvezeték földkábeles kiváltása a fejlesztés terhére történik;
t) meglévő magasföldszint esetén az na) pontot nem kell figyelembe venni.
u) terepszint feletti létesítés során a teremgarázs
ua) tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát,
ub) utcai homlokzata a Váci út, a Róbert Károly körút és a Dózsa György út felé nem nézhet.”
(2) A Rendelet 52. § (3a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a b) pont kivételével a hátsókert
ca) 35 méteres vagy annál kisebb telekmélység esetében 0 méter,
cb) 35 méternél mélyebb telek esetében 6,0 méter,
cc) 50 méternél mélyebb telek esetében 12,0 méter,
cd) területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,
ce) területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;”
(3) A Rendelet 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Vi–1/ZSZ–1 jelű építési övezet területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) a telek zártsorú építési helyén belül szabadon álló jelleggel is elhelyezhetők az épületek;
b) lakórendeltetésű épület, lakás nem létesíthető;
c) kereskedelmi rendeltetés csak a földszinten és az első emeleten létesíthető;
d) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése
da) mélygarázsban történhet, melyek a telekhatáron egymással összeköthetők,
db) felszíni parkoló nem létesíthető.
e) a 3. melléklet 9. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény alkalmazandó,
ea) ha az épület környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy
eb) ha közhasználatú terület kerül kialakításra;
f) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározottak szerinti fásítás a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területén kívül történik.”
(4) A Rendelet 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Vi–1/SZ–2, Vi–1/SZ–3, Vi–1/SZ–4 és a Vi–1/SZ–5 jelű építési övezetek területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) a telek a szabadon álló beépítés szabályai szerint építhető be;
b) lakórendeltetésű épület nem, de lakás létesíthető;
c) kereskedelmi rendeltetés, szolgáltatás csak a földszinten és az első emeleten létesíthető;
d) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése
da) mélygarázsban, illetve
db) a létesítendő parkolók legfeljebb 15%-a számára felszíni parkolóban történhet;
e) A Vi–1/SZ–4 övezet területén a szomszédos panelépületek magasságát az új épületek nem haladhatják meg.”
39. § (1) A Rendelet 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Vi–2/SZ–1 jelű építési övezet területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) az övezet telkei a szabadon álló beépítési módú építési helyen belül jellemzően lakóépület elhelyezésére szolgálnak;
b) az előkert 3,0 méter;
c) az épület földszintjén nem helyezhető el
ca) lakás és
cb) teremgarázs, a megközelítés épületrészei kivételével;
d) kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10 000 négyzetméter;
e) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet.”
(2) A Rendelet 53. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) lakások nem helyezhetők el
ca) az épületek közterület felé eső épületrészének földszintjén, magasföldszintjén és
cb) a Váci út, Róbert K. krt., Dózsa György út felé eső épületrészben, továbbá
cc) a Cserhalom utca felé eső épületrész I. emeletén”
(3) A Rendelet 53. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„k) a Vi–2/SZ–5 és Vi–2/SZ–9 jelű építési övezet területén az elektromos alállomás működéséig lakás nem létesíthető.”
(4) A Rendelet 53. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Vi–2/Z–1 jelű építési övezetek területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) az épületek a zártsorú építési helyen belül szabadonálló jelleggel is elhelyezhetők, az építési helyet a Szabályozási terv határozza meg,
b) a földszint felett a telekhatáron épített épület tűzfala legfeljebb 20,0 méter hosszú lehet, és a telekhatáron már meglévő új épület tűzfalához zártsorúan kell csatlakozni,
c) ahol a telekhatáron meglévő épület van, ott zártsorúan kell annak tűzfalához csatlakozni,
d) lakás létesíthető az 51. §-ban foglaltakon túl,
e) az épületek Röppentyű utca felé eső földszintjén és első emeletén lakás nem létesíthető;
f) a belső udvarok mentén a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 24,0 m lehet
g) a kedvező benapozás biztosítása érdekében a kialakuló belső (hátsó) kertek légtéraránya legalább 1:1 kell legyen.”
40. § A Rendelet 56. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 12. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, fásított felszíni parkolóba vagy előkertbe kerülnek telepítésre,”
41. § (1) A Rendelet 58. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A K–Rek/SZ–3-SP jelű építési övezet területén a (4) bekezdésben foglaltakon túl a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 13. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, vagy előkertbe kerülnek telepítésre, amelybe a fásított felszíni parkolóban ültetett fák nem számíthatók bele.”
(2) A Rendelet 58. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 13. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, vagy előkertbe kerülnek telepítésre, amelybe a fásított felszíni parkolóban ültetett fák nem számíthatók bele.”
42. § (1) A Rendelet 59. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ba) a nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális rendeltetések,”
(2) A Rendelet 59. § (5) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„j) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (4a) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 14. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, burkolt területre, fásított felszíni parkolóba vagy előkertbe kerülnek telepítésre.”
43. § (1) A Rendelet 61. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A beépítésre szánt területfelhasználás területére eső közkertek Zkk–1/Ln3 övezetbe soroltak.”
(2) A Rendelet 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Zkp-Kp, a Zkp-Kk és a Zkk–1/Ln jelű övezetek területén – ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik – elhelyezhető
a) fenntartáshoz szükséges építmény,
b) a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény,
c) kerti építmény,
d) épületnek nem minősülő sportépítmény,
e) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,
f) közhasználatú út,
g) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építménye,
h) a Zkk–1/Ln jelű övezet kivételével nyilvános illemhely.”
(3) A Rendelet 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Zkp-Kp, a Zkp-Kk és a Zkk–1/Ln jelű övezetek területén, ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -:
a) a zöldterületeket a közhasználat elől elzárni nem lehet, de sötétedés után közbiztonsági okból a területük lezárható,
b) a zöldterületek területén csak áttört kerítés létesíthető,
c) terepszint alatti beépítés csak a Szabályozási terven jelölt „terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt hely telken, vagy közterületen” lehatároláson belül létesíthető,
d) a c) pont szerinti terepszint alatti beépítés zárófödémén háromszintes növényállományú intenzív zöldtetőt kell létesíteni a zárófödém legalább 65%-án,
e) a fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 négyzetméter kell, hogy legyen.”
(4) A Rendelet 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Zkp-Kk közkert és a Zkk–1/Ln övezetbe az 1 hektárnál kisebb rekreációs zöldterületek tartoznak, melyeken az elhelyezhető épület bruttó beépített alapterülete – a testedzést szolgáló építmények kivételével – nem lehet nagyobb 50 négyzetméternél.”
44. § A Rendelet 62. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az övezet területén kerítés nem létesíthető.”
45. § A Rendelet 63/B. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az építési hely magasház céljára kijelölt részén
aa) legfeljebb 3 magasház(rész) létesíthető,
ab) a magasházak 30 méter feletti magasságú épületrészei között legalább 22 méter távolság biztosítandó;”
46. § (1) A Rendelet 67/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egy telken belül az egymással átfedésben lévő épülethomlokzatok távolsága a magasabbik épület homlokzatmagasságának legalább
a) az egyharmada legyen, ha az átfedés hossza kisebb 20 méternél,
b) a fele legyen, ha az átfedés hossza 20 méter, vagy annál nagyobb, de legfeljebb 48 méter,
c) a kétharmada legyen, ha az átfedés hossza 48 méter, vagy annál nagyobb.”
(2) A Rendelet 67/C. § új (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az előtető kivételével az épületrészek felsőbb szintekről látható tetőfelületein tetőkertet, vagy legalább biológiailag aktív zöldtetőt kell létesíteni.
(5) Közhasználat céljára átadott terület fölé nyúló előtető beépítésbe beszámító területével az építési övezetben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mutató – legfeljebb 5%-kal – növelhető.”
47. § A Rendelet 68/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Csele utca közforgalmú magánútként is kialakítható.”
48. § (1) A Rendelet 68/E. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a közhasználatú előkerttel, valamint a Dagálysétány utcával egységes megjelenés biztosítandó,”
(2) A Rendelet 68/E. § (3) bekezdés b) pontja ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ba) kizárólag a Jakab József utca és Bodor utca közötti lakóépületek parkolási igényei céljára, legfeljebb 350 férőhellyel,”
(3) A Rendelet 68/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építés infrastrukturális feltétele kiterjed a Dagálysétány utca közhasználatú szakaszától északra eső terület beépítése esetén az Esztergomi út Turbina utca és Vizafogó utca közötti szakaszának csomópontokkal együtt történő forgalomba helyezésére.”
49. § (1) A Rendelet 68/F. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a közhasználatra javasolt telekrész (Dagálysétány utca)
aa) használata időben nem korlátozható,
ab) széleitől számított, legfeljebb 3–3 méteres sávban helyezhető el a területén vendéglátó terasz;”
(2) A Rendelet 68/F. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) közhasználatú szabadtéri vagy nem idényjellegű sportfunkció biztosítandó telkenként a Szabályozási terven jelölt „szöveges szabályozási elem”-ként lehatárolt területen belül
aa) a Bodor utca és a Dagálysétány utca között a lehatárolás területének legalább 30%-án,
ab) a Dagálysétány utca és a szennyvízátemelő telep déli telekhatára között a lehatárolás területének legalább 20%-án;”
50. § A Rendelet 71/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építmények elhelyezése és illeszkedése során
a) a magasház, toronyépület elhelyezését meghatározó alábbi távlati nézőpontokból az épületek kompozíciós egységet kell, hogy mutassanak:
aa) Halászbástya (GPS: 47°30’6.92”É / 19° 2’5.93” K),
ab) Sikló – Sándor palota (GPS: 47°29’51.03”É / 19° 2’19.15” K),
ac) Palota – Savoyai terasz (GPS: 47°29’47.22”É / 19° 2’24.36” K),
ad) Várkert Bazár (GPS: 47°29’43.74”É / 19° 2’29.14” K),
továbbá
b) az épületek együttlátása az a) pont szerinti pontokból nézve nem eredményezheti a jelenlegi látványhoz képest a parlamenti kupola uralkodó sziluettjének városképi sérülését,
c) az a) pont szerint meghatározott pontokból az egyben látszódó épülettömegek szélessége nem haladhatja meg az adott nézetben a parlamenti kupola szélességének felét,
d) a tervezés során figyelembe kell venni a 71/B. § szerinti terület magasházaival, toronyépületeivel együtt mutatkozó látványt, a megadott nézőpontokból feltárulkozó együttes városképi megjelenést, azok ismert tervei, vagy városléptékben modellezett magasházak, toronyépületek látványaival együtt,
e) kerítés kizárólag a Vt-M/Z–3 építési övezet telkein létesíthető, az alábbiak szerint
ea) legfeljebb 50 centiméter magas lábazattal,
eb) a lábazat felett legalább 70%-os áttörtséggel.”
51. § A Rendelet 71/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az építmények elhelyezése és illeszkedése során
a) a magasházak, toronyépületek egymáshoz viszonyított magasságát úgy kell meghatározni, hogy a Váci út – Róbert Károly körút csomópontja felől a Duna irányába és a déli irányba a magasházak, toronyépületek legmagasabb pontja csökkenjen,
b) a Róbert Károly körút menti épületek 30 méter magasság feletti, Róbert Károly körúttal párhuzamos szélességi mérete nem haladhatja meg a Szabályozási terven meghatározott térfal hosszának 1/5-ét,
c) a magasház, toronyépület elhelyezését meghatározó alábbi távlati nézőpontokból az épületek kompozíciós egységet kell, hogy mutassanak:
ca) Halászbástya (GPS: 47°30’6.92”É / 19° 2’5.93” K),
cb) Sikló – Sándor palota (GPS: 47°29’51.03”É / 19° 2’19.15” K),
cc) Palota – Savoyai terasz (GPS: 47°29’47.22”É / 19° 2’24.36” K),
cd) Várkert Bazár (GPS: 47°29’43.74”É / 19° 2’29.14” K),
továbbá
d) az épületek együttlátása a c) pont szerinti pontokból nézve nem eredményezheti a jelenlegi látványhoz képest a parlamenti kupola uralkodó sziluettjének városképi sérülését,
e) a c) pont szerint meghatározott pontokból az egyben látszódó épülettömegek szélessége nem haladhatja meg az adott nézetben a parlamenti kupola szélességének felét,
f) a tervezés során figyelembe kell venni a 71/A. § szerinti terület magasházaival, toronyépületeivel együtt mutatkozó látványt, a megadott nézőpontokból feltárulkozó együttes városképi megjelenést, azok ismert tervei, vagy városléptékben modellezett épületek látványaival együtt.”
52. § A Rendelet 41. § (6) bekezdés l) pontjában, (7) bekezdés k) pontjában, (9) bekezdés m) pontjában, (10) bekezdés j) pontjában, (11) bekezdés f) pontjában, a 42. § (3) bekezdés g) pontjában, (4) bekezdés j) pontjában, a 44. § (5) bekezdés c) pontjában, a 48. § (6) bekezdés n) pontjában, a 49. § (9) bekezdés n) pontjában, (10) bekezdés o) pontjában, (11) bekezdés e) pontjában, (12) bekezdés e) pontjában, az 50. § (3) bekezdés h) pontjában, (4) bekezdés g) pontjában, (5) bekezdés g) pontjában, (6) bekezdés g) pontjában, (8) bekezdés e) pontjában, az 52. § (3) bekezdés s) pontjában, (3a) bekezdés m) pontjában, (4) bekezdésében, az 53. § (4) bekezdés j) pontjában, a 63/B. § (5) bekezdésében, a 65/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, a 67/B. § (3) bekezdésében, a 68/D. § (4) bekezdésében, a 68/E. § (4) bekezdésében, a 68/F. § (6) bekezdésében az „alkalmazható” szövegrész helyébe az „alkalmazandó” szöveg lép.
53. § A Rendelet 41. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 41. § (7) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 41. § (9) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 41. § (10) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 46. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 48. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „legalább 6,0 méter” szövegrész helyébe a „6 méter” szöveg lép.
54. § A Rendelet 41. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 41. § (9) bekezdés c) pont cc) alpontjában, 41. § (10) bekezdés c) pont cc) alpontjában, 42. § (9) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „legalább 12 méter” szövegrész helyébe a „12 méter” szöveg lép.
55. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe a jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe a jelen rendelet 2. melléklete lép.
(3) A Rendelet 4. melléklete helyébe a jelen rendelet 3. melléklete lép.
(4) *
(5) A Rendelet 5.d. melléklete helyébe a jelen rendelet 5. melléklete lép.
(6) A Rendelet 6. melléklete helyébe a jelen rendelet 6. melléklete lép.
(7) A Rendelet 7. melléklete helyébe a jelen rendelet 7. melléklete lép.
56. § *
57. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2019. június 15. napján lép hatályba.
(2) Az 55. § (4) bekezdése, az 56. §, az 58. § (2) bekezdése és az 59. § 2019. július 1. napján lép hatályba.
58. § (1) Hatályát veszti a Rendelet 8. § (5) bekezdése, a 12. § (3) bekezdés c) pontja, a 24. § (2) bekezdés a) pontja, a 24. § (3) bekezdés d) pontja, a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja, a 68/F. § (7) bekezdés b) pontja, és a 76. § (6) bekezdése.
(2) *
59. § *
| Dr. Bujdosó Sándor s. k. | Dr. Tóth József s. k. | |
| jegyző | polgármester |
„1. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
| ” |
„3. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
Az építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok
1. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Ln–1 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Ln–1/ZU–1 | ZU | 800 | 18 | 80 100 F§ | 100 | 4,5 5,0 S | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 5 | Ln–1/ZU–2 | ZU | 800 | 18 | 75 100 F§ | 100 | 3,5 4,0 S | 2,2 | 20 | párkány-magasság | |
| 6 | Ln–1/ZU–3 | ZU | 800 | 18 | 75 100 F§ | 100 | 3,5 | 2,2 | 20 | párkány-magasság | |
| 7 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 8 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 9 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 10 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 11 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 12 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 13 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 14 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 15 | KA | kialakult állapot | |||||||||
2. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Ln–2 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Ln–2/ZU–1 | ZU | 800 | 18 | 80 100 F§ | 100 | 4,5 5,0 S | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 5 | Ln–2/ZU–2 | ZU | 800 | 18 | 70 100 F§ | 100 | 4 4,5 S | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 6 | Ln–2/Z–1 | Z | 1000 | 18 | 80 90 F | 90 | 4,5 0,5 KH | 2 | 10 | párkány-magasság | |
| 7 | Ln–2/Z–2 | Z | 800/ 1200 § | 18 | 65 70 S | 70 | 4 0,5KH | 0 | 20 | párkány-magasság | |
| 8 | Ln–2/Z–3 | Z | 800 | 18 | 70 100 F§ | 100 | 4,5 | 2,5 | 20 | párkány-magasság | |
| 9 | Ln–2/Z–4 | Z | 800 | 18 | 70 75 F | 100 | 4,25 | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 10 | Ln–2/Z–5 | Z | 3000 | 30 | 65 | 75 | 3,5 0,5 KH 0,25 E§ | 2 | 35 | párkány-magasság | |
| 11 | Ln–2/Z–6 | Z | 800 | 18 | 70 | 100 | 4 | - | 25 20 S | párkány-magasság | |
| 12 | Ln–2/Z–7 | Z | 800 | 18 | 70 100 F§ | 100 | 4 | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 13 | Ln–2/Z–8 | Z | 800/ 1500 § | 18 | 70 100 F§ | 100 | 4 | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 14 | Ln–2/Z–9 | Z | 800/ 720SZ | 18 | 70 | 100 | 4 | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 15 | Ln–2/Z–10 | Z | 1000 | 18 | 75 85 F | 90 | 4 | 2 | 10 | párkány-magasság | |
| 16 | Ln–2/Z–11 | Z | 800/ 720SZ | 18 | 70 | 100 | 4 | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 17 | Ln–2/Z–12 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 75 S | 4 | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 18 | Ln–2/Z–13 | Z | 800 | 18 | 45 50 F | 65 | 3,5 | - | 35 | párkány-magasság | |
| 19 | Ln–2/Z–14 | Z | 600 | 18 | 65 70 S | 70 | 3,5 | - | 30 | párkány-magasság | |
| 20 | Ln–2/Z–15 | Z | 600 | 18 | 60 65 S | 70 | 3,5 | - | 30 | párkány-magasság | |
| 21 | Ln–2/Z–16 | Z | 800 | 18 | 60 70 S | 70 | 3,5 | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 22 | Ln–2/Z–17 | Z | 800 | 18 | 60 70 S | 70 | 3,5 | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 23 | Ln–2/Z–18 | Z | 800 | 18 | 60 70 S | 70 | 3,5 | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 24 | Ln–2/Z–19 | Z | 800 | 14 | 60 70 S | 80 | 3,25 3,5 S | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 25 | Ln–2/Z–20 | Z | 2000 | 30 | 50 70 S | 50 70 S | 2,5 0,5 KH 0,25 E§ | 2 | 50 | párkány-magasság | |
| 26 | Ln–2/Z–21 | Z | 800/ 2500 § | 18 | 60 70 S | 75 | 3 | 2 | 35 30 S | párkány-magasság | |
| 27 | Ln–2/Z–22 | Z | 4000 | 30 | 55 65 F | 80 | 2,75 0,25 E§ | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 28 | Ln–2/Z–23 | Z | 800 | 16 | 60 70 S | 70 70 S | 2,5 | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 29 | Ln–2/Z–24 | Z | 600 | 18 | 70 100 F§ | 100 | 4,5 | 2 | 15 | párkány-magasság | |
| 30 | Ln–2/A–1 | ZK–A | 800 | 0 | 60 70 S | 70 | 3,5 4,0 S 0,25 KH 0,5 E§ | - | 25 | párkány-magasság | |
| 31 | Ln–2/A–2 | ZK–A | 0 | 18 | - | - | - | - | 0 | párkány-magasság | |
| 32 | Ln–2/A–3 | ZK–A | 600 | 18 | - | - | - | - | 15 | párkány-magasság | |
| 33 | Ln–2/A–4 | ZK–A | 800 | 18 | - | - | - | - | 20 | párkány-magasság | |
| 34 | Ln–2/A–5 | ZK–A | 800 | 0 | - | - | - | - | 25 15§ | párkány-magasság | |
| 35 | Ln–2/B–1 | ZK–B | 800 | 18 | 70 100 F§ | 100 | 5 | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 36 | Ln–2/B–2 | ZK–B | 800 | 18 | 70 | 100 | 4,5 | 2,5 | 20 | párkány-magasság | |
| 37 | Ln–2/B–3 | ZK–B | 600 | 18 | 65 75 S | 70 75 S | 4 | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 38 | Ln–2/B–4 | ZK–B | 1500 | 30 | 65 75 S | 70 75 S | 4 4,5 S | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 39 | Ln–2/B–5 | ZK–B | 600 | 18 | 65 75 S | 70 75 S | 3,5 | 2 | 30 25 S | párkány-magasság | |
| 40 | Ln–2/B–6 | ZK–B | 1000 | 30 | 50 | 75 | 3,5 | 2 | 35 | párkány-magasság | |
| 41 | Ln–2/B–7 | ZK–B | 1500 | 30 | 65 | 75 | 3,5 | 2 | 35 | párkány-magasság | |
| 42 | Ln–2/B–8 | ZK–B | 800 | 18 | 75 100 F§ | 100 | 3,5 | 2 | 20 | párkány-magasság | |
| 43 | Ln–2/B–9 | ZK–B | 1500 | 30 | 65 | 75 | 3 0,25 E | 2 | 35 | párkány-magasság | |
| 44 | Ln–2/B–10 | ZK–B | 800 | 18 | 60 70 S | 70 | 3 | 2 | 20 | párkány-magasság | |
| 45 | Ln–2/B–11 | ZK–B | 800 | 18 | 60 70 S | 70 | 2,75 | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 46 | Ln–2/B–12 | ZK–B | 1000/ 900SZ | 18 | 50 | 65 | 2,75 | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 47 | Ln–2/B–13 | ZK–B | 800 | 18 | 60 70 S | 70 | 2,75 | 2 | 20 | párkány-magasság | |
| 48 | Ln–2/B–14 | ZK–B | 800 | 16 | 50 70 S | 65 70 S | 2,25 | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 49 | Ln–2/C–1 | ZK–C | 800 | 16 | 50 70 S | 65 70 S | 2,5 | 2 | 25 20 S | párkány-magasság | |
| 50 | Ln–2/C–2 | ZK–C | 800 | 16 | 50 70 S | 65 70 S | 2,25 | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 51 | Ln–2/C–3 | ZK–C | 800/ 500SZ | 16 | 50 70 S | 65 70 S | 2,25 | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 52 | Ln–2/KA–1 | KA | 800 | 18 | KA | KA | KA | KA | 20 | párkány-magasság | |
| 53 | Ln–2/KA–2 | KA | 600 | 18 | KA | KA | KA | KA | 30 | párkány-magasság | |
| 54 | Ln–2/ZSz–1 | Z/Sz | 1500 | 30 | 60 65 S | 75 | 3,5 0,25 KH | 2 | 30 | épület-magasság | |
| 55 | Ln–2/ZSz–2 | Z/Sz | 1500/ 5000 § | 18 | 70 | 100 | 3,5 0,5 KH 0,25 E§ | 3 | 35 | épület-magasság | |
| 56 | Ln–2/ZSz–3 | Z/Sz | 1500/ 5000 § | 30 | 65 | 70 | 3,5 0,5 KH | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 57 | Ln–2/ZSz–4 | Z/Sz | 3000 | 30 | 65 | 75 | 3,75 0,25 KH | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 58 | Ln–2/ZSz–5 | Z/Sz | 1500 | 30 | 65 | 75 | 3 0,5 KH 0,25 E§ | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 59 | Ln–2/ZSz–6 | Z/Sz | 2500 | 40 | 50 70 S | 65 70 S | 2,5 | 1,75 | 45 | épület-magasság | |
| 60 | Ln–2/ZSz–7 | Z/Sz | 3000 | - | KA | KA | KA | KA | 20 | épület-magasság | |
| 61 | Ln–2/SZ–1 | SZ | 4000 | 30 | 65 | 70 | 3,5 | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 62 | Ln–2/SZ–2 | SZ | 3000 | 30 | 40 | 50 | 2 | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 63 | Ln–2/SZ–3 | SZ | 4000 | 30 | 65 | 65 | - | - | 35 | épület-magasság | |
| 64 | Ln–2/SZ–1-AI | SZ | 2500 | 40 | 50 | 60 | 2 | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 65 | Ln–2/SZ–2-AI | SZ | 1500 | 30 | 65 | 70 | 2 | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 66 | Ln–2/T–1 | T | - | - | - | - | - | 1 | KA | párkány-magasság | |
| 67 | Ln–2/Kp–1 | közpark | - | - | - | - | - | - | 50 | párkány-magasság | |
| 68 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 69 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 70 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 71 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 72 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 73 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 74 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 75 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 76 | KA | kialakult állapot | |||||||||
3. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Ln–3 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Ln–3/B–1 | Z–KB | 800/ 1500 § /500SZ | 30 | 50 70 S | 70 | 2,5 | 2 | 20 | párkány-magasság | |
| 5 | Ln–3/ZSz–1 | Z/SZ | 3500 | 40 | 40 75 F§ | 80 | 4 0,4 KH 0,25 E§ | 2 | 20 | épület-magasság | |
| 6 | Ln–3/ZSz–2 | Z/SZ | 4000 | - | 40 75 F§ | 80 | 3 0,25 KH 0,25 E§ | 2 | 20 | épület-magasság | |
| 7 | Ln–3/ZSz–3 | Z/SZ | 600 | 18 | 60 65 S 70 F§ | 70 100 G | 3 + 0,25 § | 2 | 30 | épület-magasság | |
| 8 | Ln–3/SZ–1 | SZ | 600 | 18 | 60 65 S | 70 100 G | 3 | 2 | 25 | épület-magasság | |
| 9 | Ln–3/SZ–2 | SZ | 1200 | 30 | 50 | 70 | 2,75 | 2 | 20 | épület-magasság | |
| 10 | Ln–3/SZ–3 | SZ | 5000 | 30 | 50 | 65 | 2,5 | 2 | 40 | épület-magasság | |
| 11 | Ln–3/SZ–4 | SZ | 19000 | 120 | 35 | 35 | 1,5 | 1,5 | 60 | épület-magasság | |
| 12 | Ln–3/ZSz–1-AI | Z/SZ | 3000 | 30 | 50 | 60 | 1,5 | 1,2 | 35 | épület-magasság | |
| 13 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 14 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 15 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 16 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 17 | 100 G | a 100% terepszint alatti beépítés csak a terepszint alatti garázs vgy teremgarázs funkció és a lakásokhoz előírt pinceszinti tárolók létesítése esetében | |||||||||
| 18 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 19 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 20 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 21 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 22 | KA | kialakult állapot | |||||||||
4. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Ln-T | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Ln-T/Z–1 | Z | - | - | 50 | 60 | 2,5 | 1 | 30 | párkány-magasság | |
| 4a | Ln-T/Z–2 | Z | - | - | 65 80(F+1) | 80 | 3,0 0,25E§+ | 2 | 20 | párkány-magasság | |
| 5 | Ln-T/Kp–1 | KA | - | - | 2 | 20 | - | 0,5 | 60 | párkány-magasság | |
| 6 | Ln-T/P–1 | KA | - | - | - | - | - | 0,5 | 25 | párkány-magasság | |
| 7 | Ln-T/SZ–1 | SZ | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4 | 0,75 | 35 | épület-magasság | |
| 8 | Ln-T/SZ–1-AI | SZ | - | - | KA+25§ | - | - | - | 35 | épület-magasság | |
| 9 | Ln-T/SZ–2 | SZ | 3000 | 30 | 65 | 70 | 3,5 0,5 KH | 1 | 35 | épület-magasság | |
| 10 | Ln-T/SZ–2-AI | SZ | 1500 | 30 | 65 | 70 | 2 | 0,5 | 30 | épület-magasság | |
| 11 | Ln-T/SZ–3 | SZ | 1500 | 30 | 65 | 75 | 3 | 0,5 | 35 | épület-magasság | |
| 12 | Ln-T/SZ–4 | SZ | 2000 | 30 | 45 | 70 | 2,25 | 0,5 | 30 | épület-magasság | |
| 13 | Ln-T/SZ–5 | SZ | - | - | 45 | 70 | 1,5 1,0 L | 0,5 | 30 | épület-magasság | |
| 14 | Ln-T/T–1 | T | - | - | - | - | - | - | 35 ZÁÉ | épület-magasság | |
| 15 | Ln-T/T–2 | T | - | - | - | - | - | - | 35 ZÁÉ | épület-magasság | |
| 16 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 17 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 18 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 19 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 20 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 21 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 22 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 23 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 24 | KA | kialakult állapot | |||||||||
| 25 | ZÁÉ | zöldfelületi átlagérték a lakótelepi egység övezetére | |||||||||
5. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Lk-1 Lk-2 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi aránya | beépítési magassága | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | 4. melléklet | ||
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Lk–1/B–1 | ZK–B | 500 | 18 | 65 75 S | 90 | 3 | 0,5 | 20 | párkány-magasság | |
| 5 | Lk–1/SZ–1 | SZ | 3000 | 30 | 40 | 50 | 2,25 | 0,5 | 40 | épület-magasság | |
| 6 | Lk–2/SZ–1 | SZ | 4000 | - | 50 | 50 | 1,25 | 0,5 | 45 | épület-magasság | |
| 6a. | Lk–2/SZ–2 | SZ | 4000 | - | 50 | 50 | 1,5 | 0,5 | 35 | épület-magasság | |
| 7 | Lk–2/Z–B–1Á | ZK–B | 1500 | 30 | 50 60 F | 70 | 2,5 | 1 | 35 | párkány- magasság | |
| 8 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 9 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 10 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 11 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 12 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 13 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 14 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 15 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 16 | KA | kialakult állapot | |||||||||
5a. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Lke–1 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Lke–1/Z–1 | Z | 400 | 10 | 35 | 40 | 0,85 | 0,25 | 50 | épület-magasság | |
| 5 | Lke–1/IK–1 | IK | 400 | 12 | 30 | 35 | 0,7 | 0,25 | 50 | épület-magasság | |
| 6 | Lke–1/SZ–1 | SZ | 400 | 18 | 30 | 35 | 0,7 | 0,25 | 50 | épület-magasság | |
| 9 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o IK – ikres o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 10 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 11 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 12 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 13 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 14 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 15 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 16 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 17 | KA | kialakult állapot | |||||||||
6. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Vt-V | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Vt-V/ZU–1 | ZU | 800 | 18 | KA 100 F§ | 100 | - | - | - | párkány-magasság | |
| 5 | Vt-V/ZU–2 | ZU | 800 | 18 | 80 100F+I/70§ | 100 | 5,5 5,0L | 3 | 10 | párkány-magasság | |
| 6 | Vt-V/ZU–3 | ZU | 800 | 18 | 80 100F+I/70§ | 100 | 5,0 4,5L 0,5 KH § | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 7 | Vt-V/ZU–4 | ZU | 800 | 18 | 80 100F+I/70§ | 100 | 5,0 4,5L | 3 | 10 | párkány-magasság | |
| 8 | Vt-V/ZU–5 | ZU | 800 | 18 | 80 100 F § | 100 | 4,5 5,0 S | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 9 | Vt-V/A–1 | ZK–A | 800 | 18 | 80 100 F § | 100 | 5 4,5L 0,25 KH§ 0,25 E§ | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 10 | Vt-V/A–2 | ZK–A | 800 | 18 | 70 80 S | 100 | 5 4,5L 0,25 KH§ 0,25 E§ | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 11 | Vt-V/Z–5-En | Z | 2000 | 30 | 60 70 S | 80 | 2 | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 12 | Vt-V/Z–7-Vcs | Z | 2500 | - | - | - | - | - | - | párkány-magasság | |
| 13 | Vt-V/SZ–6-Te | SZ | - | - | - | 50 | - | - | 20 | épület-magasság | |
| 16 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 17 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 18 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 19 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 20 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 21 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 22 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 23 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 24 | KA | kialakult állapot | |||||||||
| 25 | 100 F 100 F/70 100F+I/70 | földszint 100%-os beépítése földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% földszint + I. emelet 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% | |||||||||
7. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Vt-M | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Vt-M/ZU–1 | ZU | 1500 | 18 | 80 100F+I/70§ | 100 | 5 ,0 4,5L 0,25 KH 0,25 E§ | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 5 | Vt-M/ZU–2 | ZU | 800 | 18 | 70 100 F+I | 100 | 3,5 3,0L | 2,5 | 20 | párkány-magasság | |
| 6 | Vt-M/Z–1 | Z | 1500 | 18 | 80 100F+I/70§ 100§ | 100 | 5,0 4,5L 0,5 KH 0,25 E§ | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 7 | Vt-M/Z–2 | Z | 1500 | 18 | 80 100F+I70§ 100§ | 100 | 5,0 4,5L 0,5 KH 0,25 E§ | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 8 | Vt-M/Z–3 | Z | 1500 | 18 | 80 100F+I/70§ 100§ | 100 | 5,0 4,5L 0,25 KH 0,25 E§ | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 9 | Vt-M/Z–4 | Z | 2000 | 40 | 65 | 70 | 4 0,5 KH | 2,2 | 35 | párkány-magasság | |
| 10 | Vt-M/Z–5 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4 | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 11 | Vt-M/Z–6 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4 0,25 E§ | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 12 | Vt-M/Z–7 | Z | 4000 | 40 | 40 75 F | 80 | 4 0,25 E§ | 1,75 | 20 | párkány-magasság | |
| 13 | Vt-M/Z–8 | Z | 800 | 18 | 65 | 100 | 3,5 | 2,5 | 30 | párkány-magasság | |
| 14 | Vt-M/Z–9 | Z | 1500 | 30 | 60 70 F+I | 80 | 2,5 | 2 | 35 | párkány-magasság | |
| 15 | Vt-M/ZSz–1 | Z/SZ | 1500 | 18 | 80 100§ | 100 | 5 0,5 KH § 0,5 E | 3,5 | 10 5k+5%FA | párkány-magasság | |
| 16 | Vt-M/ZSz–2 | Z/SZ | 1500 | 18 | 80 100 F+I | 100 | 5 0,5 KH | 3 | 10 | párkány-magasság | |
| 17 | Vt-M/ZSz–3 | Z/SZ | 5000 | - | 65§ | 100 | 5,0TF + 0,5 TA 0,25KH§ 0,25KH§+ 0,25 E§ 0,25M§ 2,5 § | 3§ | 10 (+10)+5% FA | párkány-magasság | |
| 17a | Vt-M/ZSz–4 | Z/SZ | 5000 | - | 65§ | 100 | 4,25TF +0,25TA 0,25KH§ 0,25E§ 2,5§ | 3§ | 15 10k+5%FA | párkány-magasság | |
| 18 | Vt-M/SZ–1 | SZ | 4000 | 18 | 60 | 100 | 4 0,25 KH 0,25 E§ | 2 | 30 | épület-magasság | |
| 19 | Vt-M/SZ–2 | SZ | 4000 | 18 | - | - | - | 2 | 40 | épület-magasság | |
| 20 | Vt-M/Kt–1 | - | 1500 | 18 | 15 | 90 | 0,5 TF + 1,5 TA 0,5 KH | 3 | 10 | párkány-magasság | |
| 21 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 22 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 23 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 24 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 25 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 26 | KH+ | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, kiemelt kiterjedésű közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 27 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 28 | M | szintterületi muatató kedvezmény: több magasházas épületrésszel rendelkező beépítés esetén | |||||||||
| 29 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 30 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 31 | 5k | a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke, | |||||||||
| 32 | +5% Fa | a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány | |||||||||
| 33 | KA | kialakult állapot | |||||||||
| 34 | TF / TA | terepszint feletti / terepszint alatti építményszintek | |||||||||
| 35 | 100 F 100 F/70 100F+I/70 | földszint 100%-os beépítése földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% földszint + I. emelet 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% | |||||||||
8. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Vt-H | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Vt-H/Z–1 | Z | 2500 | 30 | 65 100 F § | 100 | 4,0 3,5L 0,25 KH 0,25 E§ | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 5 | Vt-H/Z–2 | Z | 2000 | 30 | 65 | 70 | 3,5 0,5 KH 0,25 E§ | 2,2 | 35 | párkány-magasság | |
| 6 | Vt-H/B–1 | ZK–B | 1500 | 30 | 65 | 70 | 3,75 3,25L 0,25 KH | 2 | 35 | párkány-magasság | |
| 7 | Vt-H/B–2 | ZK–B | 2000 | 30 | 50 55 § 60 § | 75 | 2,8 2,3L 0,2 KH § | 2 | 35 30 § 25§ | párkány-magasság | |
| 8 | Vt-H/SZ–1 | SZ | 2000 | 40 | 65 75 F | 85 | 3,5 | 2 | 20 | épület-magasság | |
| 9 | Vt-H/SZ–2 | SZ | 8000 | 0 | 50 | 65 | 2,5 0,5 KH § | 2,25 | 35 | épület-magasság | |
| 10 | Vt-H/SZ–3 | SZ | 1500 | 30 | 60 | 75 | 3 | 1,5 | 35 | épület-magasság | |
| 11 | Vt-H/SZ–4 | SZ | 1500 | 30 | 60 | 75 | 3 | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 12 | Vt-H/SZ–5 | SZ | 1500 | 30 | 50 | 75 | 3 | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 13 | Vt-H/SZ–6 | SZ | - | - | 70 | 65 | 2,5 | 2,25 | 35 | épület-magasság | |
| 14 | Vt-H/SZ–7-Te | SZ | 1500 | 80 | 65 | 70 | 1,25 0,5 KH § | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 15 | Vt-H/SZ–1-AI | SZ | 2000 | 30 | 50 | 60 | 1 | - | 35 | épület-magasság | |
| 16 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 17 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 18 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 19 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 20 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 21 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 22 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 23 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 24 | KA | kialakult állapot | |||||||||
9. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Vi-1 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Vi–1/Z–1 | Z | 1500 | 18 | 100 | 100 | 4,5 4,0L 0,5 KH 0,25 E§ | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 5 | Vi–1/Z–2 | Z | 800 | 30 | 70 | 100 | 4,5 4,0L 0,5 KH | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 6 | Vi–1/Z–3 | Z | 1000 | 30 | 70 75 S | 100 | 4,5 4,0L 0,5 KH | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 7 | Vi–1/Z–4 | Z | 4000 | 30 | 80 | 100 | 4,5 4,0L 0,25 E§ | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 8 | Vi–1/Z–5 | Z | 1500 | 30 | 65 | 80 | 4,0 3,5L 0,5 KH 0,25 E§ | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 9 | Vi–1/Z–6 | Z | 4000 | 30 | 80 100 F/70 § | 100 | 4,5 4,0L 0,25 E§ | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 10 | Vi–1/Z–7 | Z | 800/ 600SZ | 30 | 70 100 F§ | 100 | 4,5 4,0L | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 11 | Vi–1/Z–8 | Z | 4000 | 40 | 65 75 F | 80 | 4,0 3,5L 0,25 KH 0,25 E§ | 3 | 30 | párkány-magasság | |
| 12 | Vi–1/Z–9 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4,0 3,5L 0,25 KH 0,25 E§ | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 13 | Vi–1/Z–10 | Z | 2500 | 30 | 70 100 F§ | 100 | 4,0 3,5L 0,5 KH | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 14 | Vi–1/Z–11 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4,0 3,5L 0,5 KH | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 15 | Vi–1/Z–12 | Z | 1500 | 18 | 70 100 F§ 100§ | 100 | 4,5 4,0L | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 16 | Vi–1/Z–13 | Z | 800 | 30 | 70 | 100 | 4,5 4,0L | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 17 | Vi–1/Z–14 | Z | 800 | 30 | 80 | 100 | 4,5 4,0L | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 18 | Vi–1/Z–15 | Z | 3000 | 18 | 70 85 F | 100 | 4,25 –3,75L 0,25 E§ | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 19 | Vi–1/Z–16 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 3,75 –3,25L 0,25 KH 0,25 E§ | 3 | 30 | párkány-magasság | |
| 20 | Vi–1/Z–17 | Z | 1000 | 18 | 75 85 F | 90 | 4,0 3,5L 0,25 KH | 3 | 15 | párkány-magasság | |
| 21 | Vi–1/Z–18 | Z | 4000 | 40 | 40 75 F | 100 | 3,75 3,25L 0,25 E§ | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 22 | Vi–1/Z–19 | Z | 1500/ 500SZ | 30 | 65 | 70 | 4,0 3,5L | 3 | 30 | párkány-magasság | |
| 23 | Vi–1/Z–20 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4,0 3,5L | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 24 | Vi–1/Z–21 | Z | 800 | 14 | 70 | 80 | 4,0 3,5L 4,50 S | 3 | 30 | párkány-magasság | |
| 25 | Vi–1/Z–22 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4,0 3,5L | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 26 | Vi–1/Z–23 | Z | 800 | 30 | 70 | 100 | 4,0 3,5L | 3 | 20 | párkány-magasság | |
| 27 | Vi–1/Z–24 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4,0 3,5L | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 28 | Vi–1/Z–25 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4,0 3,5L | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 29 | Vi–1/Z–26 | Z | 3000 | 30 | 65 | 80 | 3,75 3,25L 0,25 E§ | 3 | 25 | párkány-magasság | |
| 30 | Vi–1/Z–27 | Z | 800 | 14 | 65 | 80 | 3,75 3,25L | 3 | 30 | párkány-magasság | |
| 31 | Vi–1/Z–28 | Z | 3000 | 40 | 55 | 70 | 3,5 3,0L 0,25 E 0,25§ | 1,9 | 35 | párkány-magasság | |
| 32 | Vi–1/Z–29 | Z | 2000 | 40 | 40 75 F | 80 | 3,0 2,5L 0,25 KH 0,25 E§ | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 33 | Vi–1/Z–30 | Z | 2000 | 30 | 60 | 65 | 3,0 2,5L 0,25 KH 0,25 E§ | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 34 | Vi–1/Z–31 | Z | 2500 | 30 | 65 | 70 | 3,5 3,0L 0,25 E§ | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 35 | Vi–1/Z–32 | Z | 600 | 0 | 60 | 70 | 3,5 3,0L | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 36 | Vi–1/Z–33 | Z | 600 | 0 | 65 | 70 | 3,5 3,0L | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 37 | Vi–1/Z–34 | Z | 600 | 0 | 65 | 70 | 4,0 3,5L | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 38 | Vi–1/Z–35 | Z | 1500 | 30 | 70 | 90 | 3,5 3,0L | 2,2 | 25 | párkány-magasság | |
| 39 | Vi–1/Z–36 | Z | 800 | 18 | 80 | 100 | 3,5 3,0L | 2 | 20 | párkány-magasság | |
| 40 | Vi–1/Z–37 | Z | 1500 | 30 | 60 | 65 | 3,0 2,5L 0,25 KH | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 41 | Vi–1/Z–38 | Z | 800 | 18 | 80 | 100 | 3,1 2,6L | 2 | 20 | párkány-magasság | |
| 42 | Vi–1/Z–39 | Z | 4000 | 30 | 60 | 70 | 2,5 2,0L 0,25 KH 0,25 E 0,2§ | 2 | 25 | párkány-magasság | |
| 43 | Vi–1/Z–40 | Z | 2000 | 40 | 50 | 65 | 2,5 2,0L | 2 | 30 | párkány-magasság | |
| 44 | Vi–1/Z–41 | Z | 1500 | 30 | 65 | 70 | 3,0 | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 44a | Vi–1/Z–42 | Z | 1500 | 30 | 65 75 S | 70 75 S | 4 4,5 S | 3 | 35 | párkány-magasság | |
| 44b | Vi–1/Z–43 | Z | 1500 | 18 | 55 85F | 85 | 3,5 3,0 L 0,5 KH | 0,6 | 10 | párkány-magasság | |
| 44c | Vi–1/Z–44 | Z | 800 | 30 | 70 100F | 100 | 4,5 | 3,0 | 20 | párkány-magasság | |
| 44d | Vi–1/Z–45 | Z | 1500 | 30 | 70 | 100 | 3,25 0,25 S 0,25 KH 0,25 E§ | 3 | 25 | párkány- magasság | |
| 45 | Vi–1/ZSZ–1 | Z/SZ | 1500 | - | 65 70§ | 95 | 4,5 0,5 KH 0,25 E§ | 3,5 | 35 25k+10%FA | épület-magasság | |
| 46 | Vi–1/SZ–1-AI | SZ | 3000 | 30 | 50 | 70 | 3,0 | 2,2 | 35 | épület-magasság | |
| 47 | Vi–1/SZ–2 | SZ | 1500 | 30 | 65 | 70 | 4 | 3 | 35 | épület-magasság | |
| 48 | Vi–1/SZ–3 | SZ | 3000 | 40 | 65 | 70 | 3,5 | 1,9 | 35 | épület-magasság | |
| 49 | Vi–1/SZ–4 | SZ | 1500 | 30 | 80 | 100 | 3,25 0,5 KH 0,25 E§ | 3,0 | 30 | épület-magasság | |
| 50 | Vi–1/SZ–5 | SZ | 1500 | 30 | 50 | 50 | 1,5 | 2,2 | 35 | épület-magasság | |
| 51 | Vi–1/T–1 | T | - | - | - | 100 | - | 2,2 | 10 | párkány-magasság | |
| 52 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 53 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 54 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 55 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 56 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 57 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 58 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 59 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 60 | KA | kialakult állapot | |||||||||
| 61 | 100 F/70 | földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% | |||||||||
| 62 | 5k | a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke, | |||||||||
| 63 | +5% Fa | a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány | |||||||||
10. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Vi–2 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Vi–2/ZSz–1 | Z/SZ | 2500 | 30 | 60 | 65 | 3 | 2 | 35 | párkány-magasság | |
| 5 | Vi–2/ZSz–2 | Z/SZ | 2500 | 30 | 50 | 65 | 3 | 1,35 | 50 | párkány-magasság | |
| 6 | Vi–2/SZ–1 | SZ | 2000 | 30 | 60 | 70 | 3,5 | 1,35 | 25 | épület-magasság | |
| 7 | Vi–2/SZ–2 | SZ | 2500 | 30 | 60 | 70 | 3,0 2,5L | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 8 | Vi–2/SZ–3 | SZ | 2500 | 30 | 60 | 70 | 3,0 2,5L | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 9 | Vi–2/SZ–4 | SZ | 2000 | 30 | 35 | 35 | 2,5 2,0L 0,25 E§ | 1,35 | 50 | épület-magasság | |
| 10 | Vi–2/SZ–5 | SZ | 1500 | 30 | 65 | 70 | 2,5 2,0L 0,25 KH 0,25 E§ | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 11 | Vi–2/SZ–6 | SZ | 1500 | 30 | 65 | 70 | 2,5 2,0L | 1,4 | 35 | épület-magasság | |
| 12 | Vi–2/SZ–7 | SZ | 2000 | 30 | 35 | 35 | 2,5 2,0L | 1,35 | 50 | épület-magasság | |
| 13 | Vi–2/SZ–8 | SZ | 1500 | 18 | 60 | 70 | 2,5 2,0L | 1,5 | 25 | épület-magasság | |
| 14 | Vi–2/SZ–9 | SZ | 4000 | 30 | 45 | 70 | 2,4 1,9L | 1,4 | 35 | épület-magasság | |
| 15 | Vi–2/SZ–10 | SZ | 3000/ 2500SZ | 40 | 35 | 50 | 2,0 1,5L | 1,35 | 35 | épület-magasság | |
| 16 | Vi–2/SZ–11 | SZ | 1000 | 18 | 35 | 40 | 2,0 1,5L | 2 | 35 | épület-magasság | |
| 17 | Vi–2/SZ–12 | SZ | 15000 | 18 | 50 | 60 | 2,0 0,25 KH 0,25 E§ | 1,5 | 30 | épület-magasság | |
| 17a. | Vi–2/SZ–13 | SZ | 2500 | 30 | 50 | 75 | 2,5 | 1,25 | 25 | épület-magasság | |
| 17b. | Vi–2/Z–1 | Z | 800 | 18 | 65 | 75 | 4,0 3,5L | 1,5 | 25 | párkány-magasság | |
| 18 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 19 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 20 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 21 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 22 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 23 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 24 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 25 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 26 | KA | kialakult állapot | |||||||||
11. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Vi–3 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | |||||||||||
| 5 | |||||||||||
| 6 | Vi–3/SZ–1 | SZ | 1500 | 30 | 50 | 75 | 1,75 | 0,6 | 35 | épület-magasság | |
| 7 | |||||||||||
| 8 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 9 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 10 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 11 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 12 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 13 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 14 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 15 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 16 | KA | kialakult állapot | |||||||||
12. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Gksz–1 Gksz–2 | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi aránya | beépítési magassága | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | 4. melléklet szerint | ||
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | |||||
| 4 | Gksz–1/SZ–1 | SZ | 1500 | 30 | 50 | 65 | 2,25 | - | 25 20k+5%FA | épület-magasság | |
| 5 | Gksz–1/SZ–2 | SZ | 1500 | 30 | 50 | 75 | 0,5 | - | 30 | épület-magasság | |
| 6 | Gksz–2/SZ–1 | SZ | 3000 | 30 | 50 | 65 | 2 | - | 25 20k+5%FA | épület-magasság | |
| 7 | Gksz–2/Z–1 | Z | 800 | 18 | 65 | 100 | 4 | - | 20 15k+5%FA | párkány-magasság | |
| 8 | Gksz–2/Z–2 | Z | 800 | 18 | 80 | 100 | 4,5 | - | 20 15k+5%FA | párkány-magasság | |
| 9 | Gksz–2/Z–3 | Z | 2000 | 30 | 50 | 65 | 2 | - | 25 15k+10%FA | párkány-magasság | |
| 10 | Gksz–2/Z–4 | Z | 2000/ 1000SZ | 30 | 50 60 S | 65 | 2 | - | 25 20k+5%FA | párkány-magasság | |
| 11 | Gksz–2/Z–5 | Z | 2000/ 600SZ | 30 | 50 60 S | 65 | 2 | - | 25 20k+5%FA | párkány-magasság | |
| 12 | Gksz–2/Z–6 | Z | 2000/ 900SZ | 30 | 50 60 S | 65 | 2 | - | 20 15k+5%FA | párkány-magasság | |
| 13 | Gksz–2/Z–7 | Z | 2000/ 900SZ | 30 | 50 60 S | 65 | 2,5 | - | 25 20k+5%FA | párkány-magasság | |
| 14 | Gksz–2/Z–8 | Z | 2000 | 30 | 50 | 55 | 2,5 | - | 20 | párkány-magasság | |
| 15 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 16 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 17 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 18 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 19 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 20 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 21 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 22 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 23 | 5k | a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke, | |||||||||
| 24 | +5% Fa | a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány | |||||||||
| 25 | KA | kialakult állapot | |||||||||
13. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | K-REK K-SP | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi aránya | beépítési magassága | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | 4. melléklet szerint | ||
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | |||||
| 4 | K–REK/SZ–1 | SZ | 2500 | 30 | 35 | 70 | 1 | 0,5 | 40 | épület-magasság | |
| 5 | K–REK/SZ–1-ST | SZ | 20000 | 150 | 35 | 30 | 1 | - | 40 | épület-magasság | |
| 6 | K–REK/SZ–2-SP | SZ | 4000 | 30 | 35 | 35 | 1 | 0,5 | 40 | épület-magasság | |
| 7 | K–REK/SZ–3-SP | SZ | 4000 | - | 30 | 30 | 0,75 | 0,5 | 40 35k+5%FA | épület-magasság | |
| 8 | K–SP/SZ–1 | SZ | 10000 | 15 | 30 | 65 | 1,5 | 0,8 | 40 35k+5%FA | épület-magasság | |
| 9 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 10 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 11 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 12 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 13 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 14 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 15 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 16 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 17 | 5k | a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke, | |||||||||
| 18 | +5% Fa | a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány | |||||||||
| 19 | KA | kialakult állapot | |||||||||
14. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | K–EÜ K–HON K–SZ | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi aránya | beépítési magassága4. melléklet | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | szerint | ||
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | |||||
| 4 | K–EÜ/SZ–1 | SZ | 0 | 0 | 40 | 60 | 2 | 1,5 | 40 | épület-magasság | |
| 5 | K–Hon/SZ–1-Eü | SZ | 50000 | 0 | 60 | 70 | 3,2 | 1 | 25 | épület-magasság | |
| 6 | K–Hon/SZ–2 | SZ | 3000 | 40 | 35 | 50 | 2 | 1 | 40 35k+5%FA | épület-magasság | |
| 7 | K–SZ/SZ–1 | SZ | 25000 | 0 | 15 | 50 | 1 | - | 70 | épület-magasság | |
| 8 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 9 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 10 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 11 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 12 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 13 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 14 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 15 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 16 | 5k | a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke, | |||||||||
| 17 | +5% Fa | a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány | |||||||||
| 18 | KA | kialakult állapot | |||||||||
15. számú táblázat
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | területfelhasználási kategória | a telek beépítési módja / | a kialakítható telek megengedett legkisebb | a telek megengedett legnagyobb | a telek meg-engedett legkisebb | az épület megengedett legnagyobb | |||||
| 2 | Zkp | beépítettsége | szintterületi mutatója | zöldfelületi | beépítési | ||||||
| 3 | építési övezet jele | az épület elhelyezés módja | területe | széles-sége | terepszint felett | terepszint alatt | általános | parkolási | aránya | magassága 4. melléklet | |
| (m²) | (m) | (%) | (%) | (m²/m²) | (m²/m²) | (%) | szerint | ||||
| 4 | Zkp-Kp | SZ | 10000 | - | 2 | 20 | - | - | 70 | Ém=7,5 | |
| 5 | Zkp-Kk | SZ | - | - | 2 | 20 | - | - | 60 | Ém=4,5 | |
| 6 | Z –általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot | ||||||||||
| 7 | 1500/5000§/900SZ | a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén / legkisebb telekterület – telekből történő leszabályozás esetén | |||||||||
| 8 | S | kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték | |||||||||
| 9 | F, F+I | kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet | |||||||||
| 10 | KH | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén | |||||||||
| 11 | E | szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén | |||||||||
| 12 | L | lakófunkció meghatározott aránya esetén | |||||||||
| 13 | § | előírásban foglalt feltétel esetén | |||||||||
| 14 | KA | kialakult állapot” | |||||||||
„4. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK MAGASSÁGI SZABÁLYOZÁSA
| ” |
„5.d. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez:
A TELKEN ELHELYEZENDŐ AUTÓBUSZ VÁRAKOZÓHELYEK SZÁMÁNAK ELŐÍRÁSA
| A | B | C | ||
| 1. | rendeltetés | rendeltetési egység kapacitása | biztosítandó várakozóhely | |
| 2. | szállásjellegű önálló rendeltetési egység | 50 vendégszobát meghaladó | 200 férőhelyenként 1 db | |
| 3. | sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység | 200 férőhelyet meghaladó | ||
| 4. | lelátóval rendelkező sportlétesítmény | 500 férőhelyet meghaladó | ||
| ” | ||||
„6. melléklet a 19/2016.(XI. 15.) önkormányzati rendelethez
FORGALMI SZEREPET BETÖLTŐ GYŰJTŐUTAK JEGYZÉKE
| A | ||
| 1. | a Pannónia utca | |
| 2. | a Hegedűs Gyula utca | |
| 3. | a Csanády utca | |
| 4. | a Victor Hugo utca | |
| 5. | a Kassák Lajos utca (a Dózsa György út és a Róbert Károly körút között) | |
| 6. | a Szent László út (a Vágány utca és Kisgömb utca között) | |
| 7. | a Kisgömb utca (a Reitter Ferenc utca és a Szent László út között) | |
| 8. | a Mór utca (a Reitter Ferenc utca és a Szent László út között) | |
| 9. | a Róbert Károly körút – Népfürdő utca csomópont északi felhajtója | |
| 10. | a Róbert Károly körút – Népfürdő utca csomópont déli felhajtója | |
| 11. | a Dagály utca | |
| 12. | a Frangepán utca (a Váci út és a Reitter Ferenc utca között) | |
| 13. | a Petneházy utca (a Váci út és a Béke utca között) | |
| 14. | a Szegedi út (a Lehel utcától nyugatra) | |
| 15. | a Gömb utca (a Szegedi út és a Pap Károly utca között) | |
| 16. | a Fiastyúk utca | |
| 17. | a Babér utca (a Váci út és a Madarász Viktor utca között) | |
| 18. | a Madarász Viktor utca (a Babér utca és a Gyöngyösi utca között) | |
| 19. | a Gyöngyösi utca (a Madarász Viktor utcától keletre) | |
| 20. | a Juta utca és tervezett folytatása (a Váci út és az Új Palotai út között) | |
| 21. | a Cserhalom utca | |
| 22. | az Esztergomi út (Róbert Károly körút és a Vizafogó utca között) | |
| ” |
„7. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
AZ ÉPÍTÉSI HELY, AZ ÉPÍTÉSI VONAL, AZ ÉPÜLET SZINTTERÜLETÉNEK ÉS A MAGASSÁGÁNAK RAJZI MEGHATÁROZÁSA
2. ábra
Az építési hely részei
3. ábra
Zártudvaros beépítés
4. ábra
Keretes építési hely „A” típus
5. ábra
Keretes építési hely „B” típus
6. ábra
Keretes építési hely „C” típus
7. ábra
Épületköz és épülethézag kialakítása
8.a. ábra
A közterület felé eső építési vonal értelmezése
8.b. ábra
A közterület felé eső építési vonal értelmezése
9. ábra
Az épületrész hátraléptetése, nyitott udvar, nyitott sarok
10. ábra
Első- és másodrendű zöldfelület
11. ábra
A szintterületi mutató alkalmazása
12.a. ábra
A párkánymagasság megállapítása – az utcai párkánymagasság vonala
12.b. ábra
A párkánymagasság megállapítása – a magassági idom szabályai
| ” |
A Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelet (KÉSZ) 2017. január 1-jén hatályba lépett. A jogalkalmazás során észrevételeket tett az építéshatóság, az építésztervezők, a Kerületi Tervtanács, az ingatlantulajdonosok. Az Önkormányzat megalkotta 22/2017. (X. 17.) önkormányzati rendeletét a KÉSZ módosításáról, mely 2018. január 1-jén lépett hatályba. A benyújtott észrevételek alapján készült el jelen módosító rendelet, mely 2019. június 15-től lesz alkalmazandó.
Az értelmező rendelkezések kiegészítése, valamint módosításai váltak szükségessé a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében.
Az átfogalmazást a Duna-parti Építési Szabályzattal és a Duna-parti Kerületi Építési Szabályzattal való összhang megteremtése indokolja.
Az előírások kiegészítésében a szóhasználat került pontosításra.
További két övezet területével bővült a csapadékvíz visszatartásról szóló előírás.
Lakossági panaszok és környezetvédelmi megfontolások miatt szigorodik a be nem épített építési telkek használatára vonatkozó előírás.
A partnerségi egyeztetés során beérkezett javaslatok alapján pontosításra kerülnek a személygépjárművek és autóbusz várakozó helyek, továbbá a rakodóhelyek létesítésének feltételei. Egyértelművé válik az előírás a parkolóhely létesítés engedményéről.
Államigazgatási és partnerségi javaslatok szerint részletezik a parkolóhely kialakítás műszaki meghatározásait – kiemelten a növényzet alkalmazására.
Az üzemanyagtöltő állomások telepítésének jogszabályváltozását követő előírások jelennek meg a rendeletben.
Építéshatósági javaslatra kerül a szabályzatba.
Az építési hely alkalmazásának pontosítása.
Elsősorban megfogalmazásbeli változtatások szerepelnek itt az építési hely adott környezetben sajátos módjának leírásáról.
A zártsorú építési hely értelmezésének alátámasztását szolgáló meghatározások kerülnek kisebb változtatásra a partnerségi egyeztetés során beérkezett javaslatok befogadása céljából.
Nyelvtanilag egyértelműbb meghatározás születik az építéshatóság javaslatára.
Az épületek zártsorú telepítésére vonatkozó pontosítás.
Az épülethézag alkalmazásának pontosítása.
Az építési vonal értelmezésének pontosítása.
A homlokzati hátraléptetés szabályainak kiegészítései.
A közterület fölé nyúló épületrészek szabályainak pontosítása.
Az előírt telekmérettől jelentősen elmaradó ingatlanok beépíthetőségének korlátozása az építési hatóság javaslatára.
A parkolási szintterület értelmezését segítő szövegmódosítás.
A szintterületi mutató számításának további pontosítását kezdeményezte az építési hatóság – figyelembe vételre került.
A magasház és toronyépület szabályainak értelmezését segítő előírások.
A lakóhelyiségek legkisebb padlószint magasságát egyértelműsítő rendelkezés.
A lakóépület lakásmixének kialakítását segítő rendelkezés.
Kiemelt helyszínek épületmagassági előírásainak pontosítása.
Új lakóépületek lakásösszetételének, méreteinek részlet szabályai.
Meglévő épületállomány bővítési lehetőségeinek részlet szabályai.
A kertvárosi övezet szabályainak kiegészítése.
Zártsorú, keretes beépítés részletszabályainak pontosítása indokolt. A földszinti teremgarázs homlokzatkialakításának utcaképi oldása szükséges.
A Vt övezetben épülő lakóházak lakásösszetételre vonatkozó előírásai.
A Vt-M övezetbe sorolt ingatlanok beépítési rendelet szabályainak átfogalmazása a jogalkotás tapasztalatai alapján.
A Vt-H övezetbe sorolt ingatlanok beépítésének új szabályai.
Intézmény övezeti ingatlanok beépítésének pontosításai.
Zöldfelületi szigorítás új szabálya.
Kiemelt állami beruházás építési programja alapján készült módosítás.
Zöldterületi övezet előírásainak pontosításai.
Városképi okokból szükséges előírás a kerítéslétesítés tiltására.
Új Intézményterületi beépítésekre vonatkozó előírások.
Kiegészítő előírások pontosítása.
Egy korábban megszüntetett utca közforgalmúvá minősítése.
Kiemelt lakásépítési terület új részlet szabályai.
Közterület megnevezésének pontosítása.
Magasház és toronyépület létesítésének követelményei.
Hatósági kérésre a lehetőséget kötelezettséggé tévő előírások átfogalmazása.
Szövegpontosítás több szakasznál egységesen.
A rendelet új mellékleteinek felsorolása.
A Népsziget Duna-parti Szabályzat hatályba lépő melléklete.
az 57. §-hoz
A rendelet hatálybalépésének időpontjáról szól a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján.
A hatályukat vesztő rendelkezések felsorolása.
