Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2018. (XI. 13.) önkormányzati rendelete

a Népsziget Duna-parti Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek, az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, illetve a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános előírások

I. Fejezet

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Budapest Főváros XIII. kerület 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).

(2) A Területen

a) településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel és

c) a Településképi helyi önkormányzati rendeletben foglaltakkal együtt

kell alkalmazni.

2. § A rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.

2. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.

3. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

4. Szintterületi mutató: Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.

II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások

1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések

3. § Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti természet közeli sétány” kialakítása során a természet közeli állapot megőrzése érdekében

a) a sétány nyomvonalát, szélességét az igénybevételtől függően úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen és

b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.

2. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

4. § (1) Legalább 14 méter szélességű közúthálózati elemek mentén kétoldali, legalább 2,0 – 2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a fák életterének biztosításával.

(2) Fasortelepítésnél és kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

III. Fejezet

A természeti környezet védelmére, valamint a környezet védelmére vonatkozó előírások

5. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” és „Megtartandó értékes faegyed” a külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével

a) csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, továbbá az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából vágható ki;

b) egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.

(2) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területén új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalja el.

(3) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területére eső fák 2. § 2. pontja szerinti életterének védelmét biztosítani kell.

(4) A fa élettere földfelszín alatt kis lombkoronát növelő fák esetében legalább 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 m a fa tövének közepe és a közművezeték között.

(5) Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeket a telek zöldfelületeként meg kell őrizni az erdészeti üzemterv szerint fenntartva.

(6) Az 1. mellékleten „Meghatározó zöldfelületi kapcsolat a Duna telkén” elemmel jelölt terület:

a) közhasználat elől nem zárható el és

b) az árvízvédelmi védvonal és a vízfelület közötti rész a katasztrófavédelmi szempontok és a terület rekreációs használatának figyelembevételével, zöldfelületként alakítandó ki.

(7) A telkek építési övezethez előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján számított, a telken kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után telken belül egy db nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni.

(8) A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.

(9) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.

IV. Fejezet

Telekalakítással kapcsolatos előírások

6. § (1) Övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki.

(2) A sajátos építményfajták számára az övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3) A Területen nyeles telek nem alakítható ki.

(4) A Területen magánút nem alakítható ki.

(5) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.

V. Fejezet

Közművek előírásai

3. Általános előírások

7. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 8. § figyelembevételével.

(2) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

4. Vízi közművek

8. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.

(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(3) Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(4) A K–Rek/SZ–3 jelű övezet területén új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

5. Elektronikus hírközlés létesítményei

9. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

MÁSODIK RÉSZ

A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések

VI. Fejezet

6. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások

10. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(7) bekezdések szerinti előírások figyelembevételével kell teljesíteni.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni a meglévő gépjármű tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül kell teljesíteni.

(4) Az Újpesti-öbölben hajók téli tárolása céljából elhelyezésre kerülő kikötői létesítmény rendeltetésszerű használatához személygépjármű várakozóhelyeket nem kell biztosítani.

(5) A nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló hajóosztályok kikötői létesítményeinek rendeltetésszerű használatához a 3. melléklet szerinti mennyiségben a hajó funkciójának megfelelő számú személygépjármű várakozóhelyet kell biztosítani a partkapcsolati ponttól számított 200 m gyaloglási távolságon belül közterületen vagy egyéb telken.

(6) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés (parkoló gép) nem telepíthető.

(7) Felszíni gépjármű elhelyezés céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

7. Autóbuszok tárolására vonatkozó előírások

11. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához minden 200 férőhelyük után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani rendszeres forgalom esetén. Rendszeres forgalomra kell számítani:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,

b) 200 férőhelyet meghaladó sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység esetén és

c) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet autóbusz elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

8. Tehergépjárművek tárolására vonatkozó előírások

12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell teljesíteni.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) Tehergépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

9. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások

13. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpár elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell teljesíteni.

10. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások

14. § (1) Építési telek közúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) személygépjárművek esetén 400 férőhelyes parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárat létesítendő,

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.

(2) Az építési telek közúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltő útról kell biztosítani.

11. Közlekedési létesítmények védőtávolsága

15. § Az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével lehet.

12. A légi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

16. § A Területen rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely kizárólag egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi és államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén létesíthető.

13. A vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások

17. § (1) A Népsziget Duna meder felőli oldalán parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) közszolgáltatási személyhajó,

b) vízitaxi,

c) csónak,

d) sportlétesítmény és

e) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

(2) Az Újpesti-öbölben a parthasználat biztosítása, ehhez szükséges kikötői létesítmény elhelyezése az 1. melléklet figyelembevételével

a) csónakkikötő,

b) álló rendezvényhajó,

c) kulturális és oktatási intézmény,

d) vízre telepített lakó- vagy üdülőegység,

e) sportlétesítmény és

f) közhasználatú rekreációs létesítmény

hajóosztályok számára megengedett.

VII. Fejezet

Az építés általános szabályai

14. Épületek, építmények elhelyezésének szabálya

18. § (1) A Területen új épület terepszint felett, kizárólag lábakon álló módon helyezhető el úgy, hogy az épület legalsó padlószintjét 1,30 m-rel a mértékadó árvízszint felett kell kialakítani.

(2) Az új épület legalsó padlószintje alatt olyan rendeltetés nem helyezhető el, ami árvíz esetén az ár levonulását akadályozza.

(3) Építési helyen kívüli meglévő épület, épületrész az épület térfogatát nem növelő módon átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.

(4) Hullámtérben csak lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető.

VIII. Fejezet

Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai

15. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai

19. § A területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek övezetei

IX. Fejezet

Különleges területek

16. Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület
(K–Rek/SZ–2, K–Rek/SZ–3)

20. § (1) Az építési övezetek területei szabadonálló, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, nagy zöldfelülettel rendelkező, rekreációt, sportot és az aktív pihenést szolgáló épületek, továbbá az azokhoz tartozó kiegészítő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) K–Rek/SZ–2 építési övezetben – amennyiben az 1. mellékletben másképp nincs lehatárolva – az előkert mérete 10,0 méter.

(3) K–Rek/SZ–2 építési övezet területén csak olyan telek alakítható ki, amelynek minimális telekszélessége 30 méter és Kt-Kk övezet területéről közvetlenül, zöldfelület sérelme nélkül megközelíthető.

(4) K–Rek/SZ–2 és K–Rek/SZ–3 építési övezet ingatlanai az építési övezettel közvetlenül szomszédos, azonos övezeti paraméterekkel rendelkező ingatlanokkal összevonhatóak.

(5) K–Rek/SZ–2 építési övezet területén új épület Dunával párhuzamos homlokzathossza legfeljebb 30 méter lehet.

(6) Az építési övezetek területén épület

a) sportépítmény,

b) strand építményei,

c) kereskedelmi, szolgáltató,

d) szállás jellegű,

e) vendéglátó és

f) nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(7) Az építési övezetek területén lakás nem létesíthető.

(8) Az építési övezetekben a melléképítmények közül elhelyezhető

a) közmű-becsatlakozás építménye,

b) épülettől különálló hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény és

d) szabadonálló, építménynek minősülő, legfeljebb 6,0 méter magas zászlótartó oszlop.

(9) Az építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek övezetei

X. Fejezet

Közlekedési területek

17. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

21. § (1) Az övezet a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A kiszolgáló utak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.

(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

18. Önálló gyalogos utak területe (Kt-Kgy)

22. § (1) Az övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények, elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

19. Természet közeli sétány területe (Kt-St)

23. § (1) Az övezet területén elhelyezhető:

a) pihenést, testedzést szolgáló építmények,

b) ismeretterjesztés építményei,

c) a terület fenntartásához szükséges építmények és

d) kikötői építmények.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területét közhasználat elől elzárni nem lehet.

(4) A víz partját természet közeli állapotban kell kialakítani és fenntartani.

(5) A zöldfelületeket a tájra jellemző növényekből kell kialakítani, vízpartra jellemző fákat kell ültetni.

(6) A sétány csak közterület-alakítási terv szerint alakítható ki.

XI. Fejezet

Zöldterületek

20. Közkert területe (Kt-Zkk)

24. § (1) Az övezet területén elhelyezhető

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épületek és nyilvános illemhelyek;

b) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló – épületnek nem minősülő –építmények,

c) ismeretterjesztés – épületnek nem minősülő – építményei és

d) a terület fenntartásához szükséges – épületnek nem minősülő – építmények.

(2) Az övezet területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.

(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.

XII. Fejezet

Erdőterületek

21. Közjóléti erdőterület (Ek)

25. § (1) Az övezet területén elhelyezhető

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épületek és nyilvános illemhelyek,

b) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények,

c) vízi turizmust szolgáló épületek,

d) ismeretterjesztés építményei és

e) a terület fenntartásához szükséges építmények.

(2) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja tartalmazza.

XIII. Fejezet

Vízgazdálkodási területek

22. Folyóvizek medre és partja (Vf)

26. § (1) A vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

(2) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2019. július 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. kerület Népsziget, Nagy Duna-ág – Északi összekötő vasúti híd – Téli kikötő öböl által határolt terület építési szabályzatáról szóló 23/2000. (IX. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.

Dr. Bujdosó Sándor s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 18/2018. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

Népsziget Szabályzási Terv

2. melléklet a 18/2018. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

1. Különleges területek

A B C D E F G H I J
1 Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Legkisebb Legnagyobb mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 K–Rek/SZ–2 4000 szabadonálló 25 - 12,0 50 25 0,8 0,3
4 K–Rek/SZ–3 1600 szabadonálló 15 - 8,0 60 0 0,3 0,15

2. Közkert területe

A B C D E F G H I J
1 Övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Legkisebb Legnagyobb mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Kt-Zkk 1 000 - 3 - 6,0 - 0 - -

3. Közjóléti erdőterületek

A B C D E F G H I J
1 Övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (%) Legkisebb Legnagyobb mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
3 Ek 10 000 - 3 - 6,0 - 0 - -

3. melléklet a 18/2018. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez * 

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani a B oszlop szerinti mennyiség után:
A B
s.sz. Funkció és norma
1. lakás és üdülő önálló rendeltetési egység minden megkezdett 100 m2 bruttó szintterülete után
2.a. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett 20 m2-e után
2.b  *  kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 – 1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett 20 m2-e után
2.c.  *  kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett 20 m2-e után
3. szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) minden vendégszobája után
4. Vendéglátó önálló rendeltetési egység funkcióváltással, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő minden megkezdett 5 m2 fogyasztótere után
5. bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után
6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után
7.a kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető – minden 5 férőhelye után
7.b kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető – minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után
8.a. lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után
8.b. lelátóval rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 15 férőhelye után
9. igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után
10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden 4 betegágya után
11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után
12. raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 1.500 m2-e után
13. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkoló létesítési kötelezettség
14. iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után
15. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett 500 m2-e után
16. kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden 10 férőhelye után
17. hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után

4. melléklet a 18/2018. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

Építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

A B C D E
1. rendeltetés helyiség, terület, egyéb mérték egység meghatározás biztosítandó
2. Lakás, üdülőegység minden lakás és üdülő egység után 1 db
3. Szálláshely szolgáltató egység minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db
4. Kereskedelmi egység 0–1000 m2-ig az árusítótér minden megkezdett 150 m2 nettó alapterülete után 2 db
5. Kereskedelmi egység 1000 m2 felett az árusítótér minden megkezdett 500 m2 2 db
6. Vendéglátó egység a fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 2 db
7. Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység a foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 2 db
8. Felsőfokú oktatási egység oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 2 db
9. Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) a kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 5 db, de maximum 50 db
10. Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett 100 m2 1 db
11. Egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db
12. Sportolás, strand célját szolgáló egység minden megkezdett 20 db 2 db
13. Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység minden megkezdett 50 db ágy után 1 db
14. Ipari egység minden megkezdett 10 db munkahely után 1 db
15. Raktározási, logisztikai egység a raktárterület minden megkezdett 10.000 m2 bruttó alapterülete után 1 db
16. Közösségi helyközi közlekedési megállóhely Megállóhelyenként minimum 5 db
17. Közösségi helyközi közlekedési végállomás A tervezett vagy mért napi utasszám 5%-ával azonos darabszám