XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/rendelet/2015-3/

Témák A-Z

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról


Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) települési támogatás megállapításáról;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről.

(2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

da) az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;

db) a kiskorú gyermek részére tanulmányi ösztöndíjról;

dc) az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról;

dd) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról.

(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

A települési támogatás

6. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

7. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

8. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Szociális szolgáltatások

9. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

10. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

II. Fejezet

A települési támogatás formái

11. § Települési támogatás

a) a létfenntartási gondok enyhítése;

b) a lakhatás támogatása;

c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;

f) ápolási támogatás

céljából nyújtható.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(4) Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000 Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(5) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat
– kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg.

13. § Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központjával vagy a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával.

14. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként

a) fűtési támogatás október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;

b) lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;

c) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással

állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) saját háztartásban legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(3) Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(4) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

15. § (1) A 14. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000 Ft.

(2) A 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege 5.000 Ft, de nem haladhatja meg a bérleti díjról kiállított havi számla összegének 50%-át.

(3) A 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege 2.500 Ft, de nem haladhatja meg a havi számla összegét.

(4) A 14. § (1) bekezdésben meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.

(5) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

16. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át;

ab) esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;

b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére

ba) a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;

bb) felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.

(2) Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 3.000 Ft-ot.

(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

17. § (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

18. § (1) Települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatásra nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként

a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) a gyermek köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a táborozási-nyaralási költségére.

(2) Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik.

19. § (1) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben lehet beváltani.

(3) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 6.000 Ft.

(4) A 18. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b) összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(5) A 18. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(6) A 18. § (3) bekezdésében szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;

b) összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.

20. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

21. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.

(2) A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.

(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

22. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások

23. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

a) egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalása,

b) középfokú és általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére tanulmányi ösztöndíj,

c) öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalása,

d) közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A bizottság a benyújtott pályázatokat folyamatosan bírálja el a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

24. § (1) Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki XIII. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a) akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, – a házi gyermekorvos javaslatára – méhnyakrák elleni oltássorozat (HPV) költségének átvállalását igényli;

b) aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére – a házi gyermekorvos javaslatára – rotavírus okozta hasmenés elleni védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;

c) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte a háziorvos javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdés a) pontja esetében a költség 90%-a.

(3) A támogatás összege az (1) bekezdés b) pontja esetében a költség 70%-a.

(4) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.

25. § (1) Pályázat útján az a törvényes képviselő, szülő, gyám a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után tanulmányi ösztöndíjban részesíthető,

a) aki XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, valamint

b) a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 15.000 Ft.

26. § (1) Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(2) A támogatás összege a bérlet költségének 50%-a.

27. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(4) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.

(5) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.

(6) A támogatást az együttműködés hiánya miatt nem lehet újból megállapítani a megszűnést követő 12 hónapon belül.

28. § A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátásnál az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

b) akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;

c) aki vállalja együttműködési megállapodás kötését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával;

d) akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg;

e) aki a tartozás kiegyenlítése érdekében az önrészt – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a -, ezt meghaladó mértékben vállalja.

Köztemetés

29. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

30. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) családsegítés;

e) közösségi ellátások;

f) nappali ellátás;

g) gyermekjóléti szolgáltatás;

h) helyettes szülői hálózat;

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása;

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése;

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Ellátások biztosítása

31. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(3) A szociális alapszolgáltatásokat – a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

Szociális Kerekasztal

32. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

33. § (1) Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) nappali ellátás

da) idősek klubja;

db) nappali melegedő;

dc) fogyatékos személyek ellátása.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.

(3) Étkezésre jogosult

a) az a 65. év alatti személy, aki

aa) korhatár előtti ellátásban,

ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,

ac) fogyatékossági támogatásban,

ad) aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.

(6) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.

(8) A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(9) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

(10) A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.

Prevenciós Központ

34. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Családsegítőn keresztül családsegítést nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A Prevenciós Központ a Gyermekjóléti Központon keresztül gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

(5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

a) a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe;

b) a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

Gondozóház

35. § (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Ellátások megszüntetésének esetei

36. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül,

b) az intézményvezető ( szolgáltató vezetője)

ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3) A felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

37. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

38. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

39. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 30%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 50%-a;

d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos.

(4) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a felett van, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 40%-a.

40. § (1) A családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a családi napközi ellátás során az intézményi térítési díj 20%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 20%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 30%-a;

d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 401% és 500%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 60%-a;

e) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 501%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos.

41. § Önkormányzat átvállalja az óvodai, általános iskolai, középiskolai gyermekétkeztetésben részesülő gyermek személyi térítési díját, ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a gyermek normatív kedvezményre nem jogosult.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

42. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.

(2) A települési támogatások megállapítása során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban – egy naptári éven belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.

(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

Korlátozó rendelkezések

43. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

44. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

45. § Hatályát veszti a 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról.

46. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Dr. Bujdosó Sándor Dr. Tóth József
jegyző polgármester

1. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Szolgáltatás megnevezése Egység Tárgyévi
költségvetés
eFt
Önköltség
Ft
központi támogatás központi támogatás összege egy egység/Ft intézményi térítési díj Ft/egység
Átmeneti
elhelyezést
nyújtó ellátás
hónap/
nap
66 186 204 7730 személyi
üzemeltetési
111 601eFt
4633 nap
3095 92850
Idősek nappali ellátása Napközbeni tartózkodás ellátási nap 1008

700

248.351

179.033

982

1019

109.000/fő

55.360/fő

434

221

550

800

Étkeztetés
Összesen 1350
Fogyaté-kos sze- mélyek nappali ellátása Napközbeni tartózkodás ellátási
nap
30 53.398 7091 430.000/fő 1713 5380
Étkeztetés 30 8.629 1146 70.000/fő 279 865
Összesen 30 62.027 500.000/fő 6245

Étkezte-tés

Helyben/ elvitel

ellátási nap

700 179.032 1019 55.360/fő 221 800
Kiszállítás 500 131.645 1049 55.360/fő 221 830
Összesen 1200 310.678
Házi segítségnyújtás gondo-zási óra 226 241.508 532 145.000/fő 72 460
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási nap 210 37.333 487 27.154/fő 74 415
Szolgáltatás megnevezése Egység tárgyévi
költségvetés
eFt
önköltség
Ft
eFt
központi támogatás számított önköltség
(fő)
intézményi térítési díj Ft/egység
bölcsődei gondozási díj nap (235) 800 857.792 783.776 397.998 4.169 1893
családi napközi nap (240) 60 82.373 82.373 16.092 5720 4256

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 394 Ft/nap

2. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi kategóriák Térítési díj az önköltség %-os arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 170% 10%
ÖNYM 180% 25%
ÖNYM 190% 35%
ÖNYM 220% 45%
ÖNYM 270% 65%
ÖNYM 290% 75%
ÖNYM 310% 85%
ÖNYM 350% 90%
ÖNYM 400% 95%
ÖNYM 400% felett 100%

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) települési támogatás megállapításáról;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről.

(2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

da) az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;

db) a kiskorú gyermek részére tanulmányi ösztöndíjról;

dc) az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról;

dd) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról.

(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. §1 (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik

a) abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál,

b) ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és

c) ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, és ahonnan életét szervezi.

(3) A 14. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy köteles együttműködni a háztartási tanácsadóval.

(4) Az energiatakarékosság tanácsadóval való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

b) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

c) aktív közreműködést a programban.

(5) A (4) bekezdés szerint vállalt kötelezettség teljesítéséről a kijelölt energiatakarékosság tanácsadó a teljesítést követő 5 munkanapon belül értesíti a támogatást megállapító hatóságot.

(6) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

(7) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

A települési támogatás

6. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

7. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztály által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,2

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

8. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Szociális szolgáltatások

9. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

10. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

II. Fejezet

A települési támogatás formái

11. § Települési támogatás

a) a létfenntartási gondok enyhítése;

b) a lakhatás támogatása;

c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;

f) ápolási támogatás

céljából nyújtható.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,

g)3 A GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyagi helyzetét a kisgyermekesek Havi-Budapest bérlet megvásárlása veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – kivéve a g) pontban foglalt esetet – a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.4

(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(4) Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000 Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(5) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat
– kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg.

(6)5 Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától, a GYES, GYED, GYET jogviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a támogatás összege a kisgyermekeseknek Havi-Budapest bérlet árának 50%-a.

13. §6 Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztályával vagy a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával.

14. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként

a) fűtési támogatás október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;

b) lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;

c) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással

állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) saját háztartásban legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 350%-át.7

(3) Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.8

(4) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 230%-át.9

15. § (1) A 14. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000 Ft.

(2) A 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege

a) 4 000 Ft,

b) 6 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a bérleti díjról kiállított havi számla összegének 50%-át.10

(3) A 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege

a) 2 500 Ft,

b) 5 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.11

(4) A 14. § (1) bekezdésben meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.

(5) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

16. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át;

ab) az esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át;

b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére

ba) a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;

bb) felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.12

(2)13 Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg. A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

Egy főre jutó havi jövedelem
öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének
Egyedül élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)
Családban élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)
– 200% 6 000 5 000 201% – 300% 5 000 4 000 301% – 400% 4 500 3 500

(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

17. § (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.14

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

18. § (1) Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és más jogcímen nem jogosult támogatásra

a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a gyermek táborozási-nyaralási költségére.15

(2) Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A kérelem a gyermek egy éves koráig nyújtható be.16

19. § (1) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben lehet beváltani.

(3) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 6.000 Ft.

(4) A 18. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b) összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(5) A 18. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(6) A 18. § (2) bekezdésében szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;

b) összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.17

20. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

21. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.

(2) A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.

(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

22. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege 23.600 Ft.18

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások

23. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

a) egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalása,

b) középfokú és általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére tanulmányi ösztöndíj,

c) öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalása,

d) közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A bizottság a benyújtott pályázatokat folyamatosan bírálja el a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

24. § (1) Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki XIII. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a) akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, – a házi gyermekorvos javaslatára – HPV oltássorozat költségének átvállalását igényli;19

b) aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére – a házi gyermekorvos javaslatára – rotavírus okozta hasmenés elleni védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;

c) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte a háziorvos javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdés a) pontja esetében a költség 90%-a.

(3) A támogatás összege az (1) bekezdés b) pontja esetében a költség 70%-a.

(4) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.

25. § (1) Pályázat útján az a törvényes képviselő, szülő, gyám a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után tanulmányi ösztöndíjban részesíthető,

a) aki XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, valamint

b) a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 15.000 Ft.

26. § (1) Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(2) A támogatás összege a bérlet költségének 50%-a.

27. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(4) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.

(5) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.

(6) A támogatást az együttműködés hiánya miatt nem lehet újból megállapítani a megszűnést követő 12 hónapon belül.

28. §20 (1) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátásnál az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

b) akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;

c) aki vállalja együttműködési megállapodás kötését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával;

d) akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg;

e) aki a tartozás kiegyenlítése érdekében az önrészt – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a – ezt meghaladó mértékben vállalja.

(2) A támogatás összege az összes díjtartozás 50%-a, de nem haladhatja meg a 200.000 Ft-ot.

Köztemetés

29. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

30. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) családsegítés;

e) közösségi ellátások;

f) nappali ellátás;

g) gyermekjóléti szolgáltatás;

h) helyettes szülői hálózat;

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása;

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése;

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Ellátások biztosítása

31. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(3) A szociális alapszolgáltatásokat – a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

Szociális Kerekasztal

32. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

33. § (1) Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) nappali ellátás

da) idősek klubja;

db) nappali melegedő;

dc) fogyatékos személyek ellátása.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.

(3) Étkezésre jogosult

a) az a 65. év alatti személy, aki

aa) korhatár előtti ellátásban,

ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,

ac) fogyatékossági támogatásban,

ad) aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.

(6) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.

(8) A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(9) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

(10) A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.

Prevenciós Központ

34. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.21

(2) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint speciális szolgáltatást nyújt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.22

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

(5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

a) a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe;

b) a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

Gondozóház

35. § (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Ellátások megszüntetésének esetei

36. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül,

b) az intézményvezető ( szolgáltató vezetője)

ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3) A felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

37. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

38. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

39. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 30%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 50%-a;

d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos.

(4) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a felett van, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 40%-a.

40. § (1) A családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a családi napközi ellátás során az intézményi térítési díj 20%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 20%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 30%-a;

d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 401% és 500%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 60%-a;

e) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 501%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos.

41. § Önkormányzat átvállalja az óvodai, általános iskolai, középiskolai gyermekétkeztetésben részesülő gyermek személyi térítési díját, ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a gyermek normatív kedvezményre nem jogosult.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

42. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.

(2) A települési támogatások megállapítása során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban – egy naptári éven belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.

(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

Korlátozó rendelkezések

43. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

44. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

45. § Hatályát veszti a 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról.

46. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Dr. Bujdosó Sándor Dr. Tóth József jegyző polgármester

1. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Szolgáltatás megnevezése Egység Tárgyévi
költségvetés
eFt
Önköltség
Ft
központi támogatás központi támogatás összege egy egység/Ft intézményi térítési díj Ft/egység
Átmeneti
elhelyezést
nyújtó ellátás
hónap/
nap
66 186 204 7730 személyi
üzemeltetési
111 601eFt
4633 nap
3095 92850
Idősek nappali ellátása Napközbeni tartózkodás ellátási nap 1008

700

248.351

179.033

982

1019

109.000/fő

55.360/fő

434

221

550

800

Étkeztetés
Összesen 1350
Fogyaté-kos sze- mélyek nappali ellátása Napközbeni tartózkodás ellátási
nap
30 53.398 7091 430.000/fő 1713 5380
Étkeztetés 30 8.629 1146 70.000/fő 279 865
Összesen 30 62.027 500.000/fő 6245

Étkezte-tés

Helyben/ elvitel

ellátási nap

700 179.032 1019 55.360/fő 221 800
Kiszállítás 500 131.645 1049 55.360/fő 221 830
Összesen 1200 310.678
Házi segítségnyújtás gondo-zási óra 226 241.508 532 145.000/fő 72 460 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási nap 210 37.333 487 27.154/fő 74 415
Szolgáltatás megnevezése Egység tárgyévi
költségvetés
eFt
önköltség
Ft
eFt
központi támogatás számított önköltség
(fő)
intézményi térítési díj Ft/egység bölcsődei gondozási díj nap (235) 800 857.792 783.776 397.998 4.169 1893 családi napközi nap (240) 60 82.373 82.373 16.092 5720 4256

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 394 Ft/nap

2. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi kategóriák Térítési díj az önköltség %-os arányában ÖNYM 150% 0% ÖNYM 170% 10% ÖNYM 180% 25% ÖNYM 190% 35% ÖNYM 220% 45% ÖNYM 270% 65% ÖNYM 290% 75% ÖNYM 310% 85% ÖNYM 350% 90% ÖNYM 400% 95% ÖNYM 400% felett 100%

1Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.2Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.3Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.4Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.5Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.6Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.7Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.8Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.9Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.10Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.11Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.12Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.13Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.14Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.15Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.16Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.17Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.18Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.19Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.20Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.21Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.22Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) települési támogatás megállapításáról;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;

c)1 a pályázati eljárás útján biztosított települési támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

ca) az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;

cb) a kiskorú gyermek részére tanulmányi ösztöndíjról.

(2)2 Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

da) az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról;

db) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról;

e) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatások tekintetében a jegybanki alapkamat elengedéséről.

(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. §3 (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik

a) abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál,

b) ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és

c) ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, és ahonnan életét szervezi.

(3) A 14. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy köteles együttműködni a háztartási tanácsadóval.

(4) Az energiatakarékosság tanácsadóval való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

b) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

c) aktív közreműködést a programban.

(5) A (4) bekezdés szerint vállalt kötelezettség teljesítéséről a kijelölt energiatakarékosság tanácsadó a teljesítést követő 5 munkanapon belül értesíti a támogatást megállapító hatóságot.

(6) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

(7) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

A települési támogatás

6. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

7. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztály által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,4

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

8. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Szociális szolgáltatások

9. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

10. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

II. Fejezet

A települési támogatás formái

11. § Települési támogatás

a) a létfenntartási gondok enyhítése;

b) a lakhatás támogatása;

c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;

f) ápolási támogatás

céljából nyújtható.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,

g)5 A GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyagi helyzetét a kisgyermekesek Havi-Budapest bérlet megvásárlása veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – kivéve a g) pontban foglalt esetet – a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.6

(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(4) Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000 Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(5) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat
– kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg.

(6)7 Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától, a GYES, GYED, GYET jogviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a támogatás összege a kisgyermekeseknek Havi-Budapest bérlet árának 50%-a.

13. §8 Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztályával vagy a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával.

14. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként

a) fűtési támogatás október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;

b) lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;

c) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással

állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) saját háztartásban legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 350%-át.9

(3) Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.10

(4) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 230%-át.11

15. § (1) A 14. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000 Ft.

(2) A 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege

a) 4 000 Ft,

b) 6 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a bérleti díjról kiállított havi számla összegének 50%-át.12

(3) A 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege

a) 2 500 Ft,

b) 5 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.13

(4) A 14. § (1) bekezdésben meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.

(5) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

16. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át;

ab) az esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át;

b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére

ba) a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;

bb) felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.14

(2)15 Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg. A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

Egy főre jutó havi jövedelem
öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének
Egyedül élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)
Családban élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)
– 200% 6 000 5 000 201% – 300% 5 000 4 000 301% – 400% 4 500 3 500

(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

17. § (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.16

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

18. § (1) Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és más jogcímen nem jogosult támogatásra

a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a gyermek táborozási-nyaralási költségére.17

(2) Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A kérelem a gyermek egy éves koráig nyújtható be.18

19. § (1) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben lehet beváltani.

(3) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 6.000 Ft.

(4) A 18. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b) összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(5) A 18. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(6) A 18. § (2) bekezdésében szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;

b) összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.19

20. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

21. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.

(2) A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.

(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

22. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege 23.600 Ft.20

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások

23. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

a) egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalása,

b) középfokú és általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére tanulmányi ösztöndíj,

c) öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalása,

d) közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában a polgármester, (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetésről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A benyújtott pályázatok elbírálása folyamatosan a pályázati kiírásban foglaltak alapján történik.21

(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

24. § (1) Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki XIII. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a) akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, – a házi gyermekorvos javaslatára – HPV oltássorozat költségének átvállalását igényli;22

b) aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére – a házi gyermekorvos javaslatára – rotavírus okozta hasmenés elleni védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;

c) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte a háziorvos javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdés a) pontja esetében a költség 90%-a.

(3) A támogatás összege az (1) bekezdés b) pontja esetében a költség 70%-a.

(4) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.

25. § (1) Pályázat útján az a törvényes képviselő, szülő, gyám a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után tanulmányi ösztöndíjban részesíthető,

a) aki XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, valamint

b) a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 15.000 Ft.

26. § (1) Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(2) A támogatás összege a bérlet költségének 50%-a.

27. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(4) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.

(5) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.

(6) A támogatást az együttműködés hiánya miatt nem lehet újból megállapítani a megszűnést követő 12 hónapon belül.

28. §23 (1) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátásnál az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

b) akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;

c) aki vállalja együttműködési megállapodás kötését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával;

d) akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg;

e) aki a tartozás kiegyenlítése érdekében az önrészt – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a – ezt meghaladó mértékben vállalja.

(2) A támogatás összege az összes díjtartozás 50%-a, de nem haladhatja meg a 200.000 Ft-ot.

Köztemetés

29. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

30. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) családsegítés;

e) közösségi ellátások;

f) nappali ellátás;

g) gyermekjóléti szolgáltatás;

h) helyettes szülői hálózat;

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása;

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése;

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Ellátások biztosítása

31. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(3) A szociális alapszolgáltatásokat – a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

Szociális Kerekasztal

32. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

33. § (1) Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) nappali ellátás

da) idősek klubja;

db) nappali melegedő;

dc) fogyatékos személyek ellátása.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.

(3) Étkezésre jogosult

a) az a 65. év alatti személy, aki

aa) korhatár előtti ellátásban,

ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,

ac) fogyatékossági támogatásban,

ad) aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.

(6) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.

(8) A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(9) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

(10) A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.

Prevenciós Központ

34. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.24

(2) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint speciális szolgáltatást nyújt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.25

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

(5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

a) a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe;

b) a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

Gondozóház

35. § (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Ellátások megszüntetésének esetei

36. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül,

b) az intézményvezető ( szolgáltató vezetője)

ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3) A felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

37. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

38. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

39. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 30%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 50%-a;

d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos.

(4) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a felett van, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 40%-a.

40. § (1) A családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a családi napközi ellátás során az intézményi térítési díj 20%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 20%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 30%-a;

d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 401% és 500%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 60%-a;

e) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 501%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos.

41. § Önkormányzat átvállalja az óvodai, általános iskolai, középiskolai gyermekétkeztetésben részesülő gyermek személyi térítési díját, ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a gyermek normatív kedvezményre nem jogosult.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

42. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.

(2) A települési támogatások megállapítása során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban – egy naptári éven belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.

(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

Korlátozó rendelkezések

43. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

44. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

45. § Hatályát veszti a 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról.

46. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Dr. Bujdosó Sándor Dr. Tóth József jegyző polgármester

1. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Szolgáltatás megnevezése Egység Tárgyévi
költségvetés
eFt
Önköltség
Ft
központi támogatás központi támogatás összege egy egység/Ft intézményi térítési díj Ft/egység
Átmeneti
elhelyezést
nyújtó ellátás
hónap/
nap
66 186 204 7730 személyi
üzemeltetési
111 601eFt
4633 nap
3095 92850
Idősek nappali ellátása Napközbeni tartózkodás ellátási nap 1008

700

248.351

179.033

982

1019

109.000/fő

55.360/fő

434

221

550

800

Étkeztetés
Összesen 1350
Fogyaté-kos sze- mélyek nappali ellátása Napközbeni tartózkodás ellátási
nap
30 53.398 7091 430.000/fő 1713 5380
Étkeztetés 30 8.629 1146 70.000/fő 279 865
Összesen 30 62.027 500.000/fő 6245

Étkezte-tés

Helyben/ elvitel

ellátási nap

700 179.032 1019 55.360/fő 221 800
Kiszállítás 500 131.645 1049 55.360/fő 221 830
Összesen 1200 310.678
Házi segítségnyújtás gondo-zási óra 226 241.508 532 145.000/fő 72 460 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási nap 210 37.333 487 27.154/fő 74 415
Szolgáltatás megnevezése Egység tárgyévi
költségvetés
eFt
önköltség
Ft
eFt
központi támogatás számított önköltség
(fő)
intézményi térítési díj Ft/egység bölcsődei gondozási díj nap (235) 800 857.792 783.776 397.998 4.169 1893 családi napközi nap (240) 60 82.373 82.373 16.092 5720 4256

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 394 Ft/nap

2. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi kategóriák Térítési díj az önköltség %-os arányában ÖNYM 150% 0% ÖNYM 170% 10% ÖNYM 180% 25% ÖNYM 190% 35% ÖNYM 220% 45% ÖNYM 270% 65% ÖNYM 290% 75% ÖNYM 310% 85% ÖNYM 350% 90% ÖNYM 400% 95% ÖNYM 400% felett 100%

1Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. november 1-től.2Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. november 1-től.3Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.4Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.5Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.6Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.7Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.8Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.9Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.10Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.11Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.12Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.13Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.14Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.15Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.16Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.17Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.18Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.19Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.20Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.21Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos 2015. november 1-től.22Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.23Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.24Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.25Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) települési támogatás megállapításáról;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;

c)1 a pályázati eljárás útján biztosított települési támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

ca) az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;

cb) a kiskorú gyermek részére tanulmányi ösztöndíjról.

(2)2 Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

da) az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról;

db) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról;

e) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatások tekintetében a jegybanki alapkamat elengedéséről.

(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. §3 (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik

a) abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál,

b) ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és

c) ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, és ahonnan életét szervezi.

(3) A 14. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy köteles együttműködni a háztartási tanácsadóval.

(4) Az energiatakarékosság tanácsadóval való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

b) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

c) aktív közreműködést a programban.

(5) A (4) bekezdés szerint vállalt kötelezettség teljesítéséről a kijelölt energiatakarékosság tanácsadó a teljesítést követő 5 munkanapon belül értesíti a támogatást megállapító hatóságot.

(6) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

(7) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

A települési támogatás

6. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

7. § (1)4 Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta az alábbiakat:

a) a tárgyévi nyugdíjáról a folyósító szerv által kiállított igazolást;

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolást;

c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot;

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos hivatalos igazolást;

e) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról;

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztály által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot;

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, amennyiben felülvizsgálati időpontja későbbi, mint a kérelem benyújtásának hónapja.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

8. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival, a lakhatással és a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlásával összefüggő kiadások támogatása.5

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Szociális szolgáltatások

9. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

10. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

(3)6 A 14. § (1) bekezdésében a lakhatás elősegítése érdekében nyújtott települési támogatás, a 16. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a b) pont ba) alpontjában az egészségmegőrzést jelentő szolgáltatások részbeni hozzájárulásaként nyújtott települési támogatás, valamint a 20-22. §-okban szabályozott ápolási célú települési támogatás folyósításának megszüntetése, a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napja.

II. Fejezet

A települési támogatás formái

11. § Települési támogatás

a) a létfenntartási gondok enyhítése;

b) a lakhatás támogatása;

c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;

f) ápolási támogatás

céljából nyújtható.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,

g)7 A GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyagi helyzetét a kisgyermekesek Havi-Budapest bérlet megvásárlása veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – kivéve a g) pontban foglalt esetet – a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.8

(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(4) Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000 Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(5) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat
– kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg.

(6)9 Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától, a GYES, GYED, GYET jogviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a támogatás összege a kisgyermekeseknek Havi-Budapest bérlet árának 50%-a.

13. §10 Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztályával vagy a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával.

14. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként

a) fűtési támogatás október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;

b) lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;

c) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással

állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) saját háztartásban legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 350%-át.11

(3) Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.12

(4) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 230%-át.13

15. § (1) A 14. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000 Ft.

(2) A 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege

a) 4 000 Ft,

b) 6 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a bérleti díjról kiállított havi számla összegének 50%-át.14

(3) A 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege

a) 2 500 Ft,

b) 5 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.15

(4) A 14. § (1) bekezdésben meghatározott lakhatást elősegítő települési támogatások közül háztartásonként egy, és háztartásonként egy személy részére állapítható meg.16

(5) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

16. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át;

ab) az esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át;

b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére

ba) a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;

bb) felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.17

(2)18 Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg. A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

Egy főre jutó havi jövedelem
öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének
Egyedül élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)
Családban élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)
– 200% 6 000 5 000 201% – 300% 5 000 4 000 301% – 400% 4 500 3 500

(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

17. § (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.19

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

18. § (1) Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és más jogcímen nem jogosult támogatásra

a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a gyermek táborozási-nyaralási költségére.20

(2) Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A kérelem a gyermek egy éves koráig nyújtható be.21

(3)22 Természetbeni települési támogatás, 7000 Ft értékű babakelengye nyújtható a területi védőnő javaslatára annak a szülőnek, aki a gyermek születésekor kerületi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él. A természetbeni juttatást a területi védőnő a gyermek születését követő egy hónapon belül adja át a szülő részére.

19. § (1) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben lehet beváltani.

(3) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 6.000 Ft.

(4) A 18. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b) összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(5) A 18. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(6) A 18. § (2) bekezdésében szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;

b) összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.23

20. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

21. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.

(2) A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.

(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

22. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege 23.600 Ft.24

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások

23. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

a) egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalása,

b) középfokú és általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére tanulmányi ösztöndíj,

c) öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalása,

d) közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában a polgármester, (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetésről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A benyújtott pályázatok elbírálása folyamatosan a pályázati kiírásban foglaltak alapján történik.25

(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

24. § (1) Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki XIII. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a) akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, – a házi gyermekorvos javaslatára – HPV oltássorozat költségének átvállalását igényli;26

b) aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére – a házi gyermekorvos javaslatára – rotavírus okozta hasmenés elleni védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;

c) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte a háziorvos javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdés a) pontja esetében a költség 90%-a.

(3) A támogatás összege az (1) bekezdés b) pontja esetében a költség 70%-a.

(4) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.

25. § (1) Pályázat útján az a törvényes képviselő, szülő, gyám a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után tanulmányi ösztöndíjban részesíthető,

a) aki XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, valamint

b) a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 15.000 Ft.

26. § (1) Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(2) A támogatás összege a bérlet költségének 50%-a.

27. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(4) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.

(5) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.

(6) A támogatást az együttműködés hiánya miatt nem lehet újból megállapítani a megszűnést követő 12 hónapon belül.

28. §27 (1) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátásnál az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

b) akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;

c) aki vállalja együttműködési megállapodás kötését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával;

d) akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg;

e) aki a tartozás kiegyenlítése érdekében az önrészt – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a – ezt meghaladó mértékben vállalja.

(2) A támogatás összege az összes díjtartozás 50%-a, de nem haladhatja meg a 200.000 Ft-ot.

Köztemetés

29. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

30. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) családsegítés;

e) közösségi ellátások;

f) nappali ellátás;

g) gyermekjóléti szolgáltatás;

h) helyettes szülői hálózat;

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása;

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése;

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Ellátások biztosítása

31. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(3) A szociális alapszolgáltatásokat – a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

Szociális Kerekasztal

32. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

33. § (1) Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) nappali ellátás

da) idősek klubja;

db) nappali melegedő;

dc) fogyatékos személyek ellátása.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.

(3) Étkezésre jogosult

a) az a 65. év alatti személy, aki

aa) korhatár előtti ellátásban,

ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,

ac) fogyatékossági támogatásban,

ad) aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.

(6) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.

(8) A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(9) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

(10) A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.

Prevenciós Központ

34. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.28

(2) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint speciális szolgáltatást nyújt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.29

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

(5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

a) a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe;

b) a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

Gondozóház

35. § (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Ellátások megszüntetésének esetei

36. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül,

b) az intézményvezető ( szolgáltató vezetője)

ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3) A felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

37. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

38. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

39. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3)30 Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 337 és 350%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 30%-a;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 351 és 400%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 50%-a;

c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos.

(4) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a felett van, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 40%-a.

40. § (1) A családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a családi napközi ellátás során az intézményi térítési díj 20%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 20%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 30%-a;

d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 401% és 500%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 60%-a;

e) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 501%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos.

41. §31

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

42. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.

(2) A települési támogatások méltányosságból történő megállapítása során a megállapított települési támogatás összege nem haladhatja meg a települési támogatás rendeletben meghatározott mértékét. A rendkívüli települési támogatás esetében – egy naptári éven belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.32

(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor,

f)33 Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által megválasztott díszpolgár, díszpolgár házastársa, élettársa, vele egy háztartásban élő gyermeke.

Korlátozó rendelkezések

43. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

44. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

45. § Hatályát veszti a 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról.

46. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Dr. Bujdosó Sándor Dr. Tóth József jegyző polgármester

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról  
 
 
 2016.12.14. óta hatályos szöveg
 

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

 I. Fejezet

 

Általános rendelkezések 

 A rendelet célja 

1. §  

(1)  E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2)  A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3)  E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

 A rendelet hatálya 

2. §  

(1)  E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a)  magyar állampolgárokra,

b)  bevándoroltakra és letelepedettekre,

c)  hontalanokra,

d)  a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2)  E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3)  E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4)  E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5)  E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

 Hatásköri szabályok 

3. §  

(1)  Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a)  települési támogatás megállapításáról;

b)  köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;

c)  [1] a pályázati eljárás útján biztosított települési támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

ca)  az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;

cb)  [2] a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatás megállapításáról;

(2)  [3] Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a)  a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b)  a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c)  a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d)  a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

da)  az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról;

db)  a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról;

dc)  [4] Lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásról.

e)  a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatások tekintetében a jegybanki alapkamat elengedéséről.

(3)  Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a)  dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b)  a Szt 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

 Eljárási rendelkezések 

4. §  

(1)  A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2)  A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. §  

[5] (1)  A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a)  megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b)  megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c)  megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d)  elrendelheti környezettanulmány készítését,

e)  megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2)  E rendelet alkalmazásában a kérelmező egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik

a)  abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál,

b)  ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és

c)  ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, és ahonnan életét szervezi.

(3)  A 14. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy köteles együttműködni a háztartási tanácsadóval.

(4)  Az energiatakarékosság tanácsadóval való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a)  nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

b)  az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

c)  aktív közreműködést a programban.

(5)  A (4) bekezdés szerint vállalt kötelezettség teljesítéséről a kijelölt energiatakarékosság tanácsadó a teljesítést követő 5 munkanapon belül értesíti a támogatást megállapító hatóságot.

(6)  Amennyiben a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

(7)  Amennyiben a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

(8)  [6] A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) foglaltakat kell alkalmazni.

5/A. §  

[7] (1)  A 12. § (1) bekezdés ab) pontja szerinti települési támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) a Prevenciós Központtal köteles együttműködni.

(2)  A kötelezett a települési támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles a Prevenciós Központtal együttműködési megállapodást kötni.

(3)  A Prevenciós Központ az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása vagy a megjelenési kötelezettség nem teljesítése esetén minden esetben értesíti a kötelezettet és a szociális ügyekkel foglalkozó osztályt.

(4)  A szociális ügyekkel foglalkozó osztály az értesítés alapján az együtt nem működő jogosulttal szemben az együttműködési megállapodásban foglaltak nem teljesítése miatt a juttatást megszünteti.

(5)  Ha az ellátás (2) bekezdés alapján szűnik meg, új kérelem az ellátás ismételt megállapítása iránt a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltét követően nyújtható be.

 A települési támogatás 

6. §  A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

7. §  

[8] (1)  Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta az alábbiakat:

a)  a tárgyévi nyugdíjáról a folyósító szerv által kiállított igazolást;

b)  a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolást;

c)  a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot;

d)  a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos hivatalos igazolást;

e)  a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról;

f)  [9] álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztály által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot vagy egészségi okból nem regisztrált álláskereső esetén a Prevenciós Központ által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást;

g)  a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, amennyiben felülvizsgálati időpontja későbbi, mint a kérelem benyújtásának hónapja.

(2)  Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(3)  [10] Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.

(4)  [11] A Rendelet 12. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott települési támogatás iránti kérelemhez – jövedelem igazolásokon túl – mellékelni kell

a)  orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleményt,

b)  igazolást arról, hogy kérelmező rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve rendszeres pénzellátásra nem jogosult,

c)  nyilatkozatot a Prevenciós Központtal történő együttműködési kötelezettség vállalásáról,

d)  az állami foglalkoztatási szerv igazolását a nyilvántartásból való törlés tényéről.

8. §  

(1)  A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2)  [12] A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival, a lakhatással és a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlásával összefüggő kiadások támogatása.

(3)  A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(4)  A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

 Szociális szolgáltatások 

9. §  

(1)  Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2)  A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3)  A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4)  A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

 Az ellátások folyósítása 

10. §  

(1)  A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(2)  A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

(3)  [13] A 14. § (1) bekezdésében a lakhatás elősegítése érdekében nyújtott települési támogatás, a 16. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a b) pont ba) alpontjában az egészségmegőrzést jelentő szolgáltatások részbeni hozzájárulásaként nyújtott települési támogatás, valamint a 20-22. §-okban szabályozott ápolási célú települési támogatás folyósításának megszüntetése, a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napja.

(4)  [14] Meg kell szüntetni a rendszeres ellátásként megállapított települési támogatásra való jogosultságot az együttműködés hiányát megállapító hónap utolsó napjával annak a személynek, aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha

a)  jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat nem szolgáltat vagy

b)  jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozóan téves adatot szolgáltat vagy az eljáró szociális hatóságot jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan megtéveszti vagy

c)  a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé.

 II. Fejezet

 

A települési támogatás formái 

11. §  Települési támogatás

a)  a létfenntartási gondok enyhítése;

b)  a lakhatás támogatása;

c)  az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d)  az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e)  a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;

f)  ápolási támogatás

céljából nyújtható.

12. §  

(1)  Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a)  [15] tartós betegség vagy egészségkárosodottság miatt

aa)  jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

ab)  törlik az álláskeresők nyilvántartásából és rendszeres ellátásra nem jogosult vagy

b)  elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c)  nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d)  önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e)  nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f)  gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,

g)  [16] A GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyagi helyzetét a kisgyermekesek Havi-Budapest bérlet megvásárlása veszélyezteti.

(2)  [17] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – kivéve az ab) és a g) pontban foglalt eseteket – a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3)  A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(4)  Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000 Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(5)  Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat

– kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg.

(6)  [18] Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától, a GYES, GYED, GYET jogviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a támogatás összege a kisgyermekeseknek Havi-Budapest bérlet árának 50%-a.

(7)  [19] Az (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott esetben, a Prevenciós Központtal együttműködő aktív korú részére a települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

13. §  [20] Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztályával vagy a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával.

14. §  

(1)  [21] A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként a kérelmező által lakott lakásra

a)  fűtési támogatás október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;

b)  lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;

c)  közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással

állapítható meg.

(2)  Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki

a)  nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b)  saját háztartásban legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 350%-át.[22]

(3)  [23] Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.

(4)  [24] Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 230%-át.

15. §  

(1)  A 14. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000 Ft.

(2)  A 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege

a)  4 000 Ft,

b)  6 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a bérleti díjról kiállított havi számla összegének 50%-át.[25]

(3)  A 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege

a)  2 500 Ft,

b)  5 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.[26]

(4)  [27] A 14. § (1) bekezdésben meghatározott lakhatást elősegítő települési támogatások közül háztartásonként egy, és háztartásonként egy személy részére állapítható meg.

(5)  Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a)  aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b)  olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c)  akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d)  aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

e)  akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(6)  A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

16. §  

(1)  Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a)  aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

aa)  igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át;

ab)  az esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át;

b)  aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére

ba)  a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;

bb)  [28] felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.

(2)  [29] Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg. A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltségének 50%-a, 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

 

 Egy főre jutó havi jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

Egyedül élő esetében a támogatás havi összege (Ft)

Családban élő esetében a támogatás havi összege (Ft)

 – 200%

6 000

5 000

 201% – 300%

5 000

4 000

 301% – 400%

4 500

3 500

 

(3)  Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4)  Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

17. §  

[30] (1)  Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(2)  A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3)  A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

18. §  

(1)  Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és más jogcímen nem jogosult támogatásra

a)  a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b)  a gyermek étkezési támogatására;

c)  [31] köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a gyermek táborozási-nyaralási költségére.

(2)  [32] Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A kérelem a gyermek egy éves koráig nyújtható be.

(3)  [33] Természetbeni települési támogatás, 7000 Ft értékű babakelengye nyújtható a területi védőnő javaslatára annak a szülőnek, aki a gyermek születésekor kerületi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él. A természetbeni juttatást a területi védőnő a gyermek születését követő egy hónapon belül adja át a szülő részére.

19. §  

(1)  A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2)  A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben lehet beváltani.

(3)  A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 6.000 Ft.

(4)  A 18. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás

a)  iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b)  összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(5)  A 18. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(6)  A 18. § (2) bekezdésében szabályozott települési támogatás

a)  iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;

b)  [34] összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.

20. §  Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a)  az igénylő

aa)  18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab)  kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac)  regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad)  családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

ae)  nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b)  a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c)  az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

21. §  

(1)  Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.

(2)  A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.

(3)  A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4)  A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a)  a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b)  a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c)  egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5)  Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

22. §  

[35] (1)  Az ápolási célú települési támogatás összege 23.600 Ft.

(2)  Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

(3)  [36] Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási célú települési támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

(4)  [37] Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a)  az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;

b)  az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti;

c)  az ápolt személy meghal;

d)  az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

e)  a 20. §-ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be;

f)  az ápolást végző személy a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha nyilatkozattételi, adatszolgáltatási, hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a környezettanulmány lefolytatásában nem működik együtt;

g)  az ápolt vagy az ápolást végző személy kéri.

 Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások 

23. §  

(1)  Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

a)  egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalása,

b)  [38] a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatások;

c)  öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalása,

d)  közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása.

e)  [39] lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulás.

(2)  [40] Az (1) bekezdés a)-b) pontjában a polgármester, (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetésről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A benyújtott pályázatok elbírálása folyamatosan a pályázati kiírásban foglaltak alapján történik.

(3)  A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.

(4)  A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5)  A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)  a pályázat célját,

b)  a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

c)  az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,

d)  a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

24. §  

(1)  Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki XIII. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a)  [41] akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, – a házi gyermekorvos javaslatára – HPV oltássorozat költségének átvállalását igényli;

b)  aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére – a házi gyermekorvos javaslatára – rotavírus okozta hasmenés elleni védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;

c)  aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte a háziorvos javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.

(2)  A támogatás összege az (1) bekezdés a) pontja esetében a költség 90%-a.

(3)  A támogatás összege az (1) bekezdés b) pontja esetében a költség 70%-a.

(4)  A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.

25. §  

[42] (1)  Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő, törvényes képviselő, szülő, gyám, akinek

a)  középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga kiválóan megfelelt eredményt eléri tanulmányi ösztöndíjban;

b)  középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke adott tanévben tett érettségi vizsga eredménye valamennyi érettségi tárgyból jeles, elismerésben;

c)  középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke a pályázat benyújtását megelőző tanévben tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladta ECDL (7 modul), vagy ECDL Start (4 modul) vizsga díjainak részbeni átvállalásában;

d)  középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke a pályázat benyújtását megelőző tanévben tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladta gyermeke jogosítványának, első nyelvvizsga díjának részbeni átvállalásában;

e)  középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke országos, vagy nemzetközi versenyeken, kiállításokon már kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételhez történő támogatásban

részesülhet pályázat útján.

(2)  Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő felsőfokú oktatásban résztvevő fiatal, aki legalább két országos és/vagy nemzetközi versenyen, kiállításon kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételéhez felkészülési támogatásban részesülhet.

(3)  A települési támogatás összege

a)  az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben gyermekenként, a tárgyévi tanév féléveként 7 500 Ft;

b)  az (1) bekezdés b) pontjában sazbályozott esetben gyermekenként 30 000 Ft;

(1)  bekezdés d), e) pontjában és (2) bekezdésben szabályozott esetekben gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300%-a, de nem haladhatja meg a költség 50%-át.

(4)  Az (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló települési támogatás iránti pályázat az adott tanév végét követő augusztus 31. napjáig adható be.

26. §  

(1)  Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(2)  A támogatás összege a bérlet költségének 50%-a.

27. §  

(1)  Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2)  A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3)  Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(4)  Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.

(5)  Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.

(6)  A támogatást az együttműködés hiánya miatt nem lehet újból megállapítani a megszűnést követő 12 hónapon belül.

27/A. §  

[43] (1)  Lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásként lakáskarbantartási, akadálymentesítési támogatás (továbbiakban: lakáskarbantartási támogatás) nyújtható pályázat útján annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki a kérelem benyújtását megelőző legalább öt évben az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti támogatás

a)  orvos szakértői szerv által kiadott szakértői vélemény alapján akadálymentesített lakókörnyezet kialakításához;

b)  festéshez, mázoláshoz, burkoláshoz;

c)  elektromos hálózat, vízvezeték-hálózat cseréjéhez, javításához;

d)  nyílászáró cseréjéhez

nyújtható.

(3)  A lakáskarbantartási támogatás összege nem haladhatja meg 500.000 Ft-ot, de legfeljebb a tényleges költség 50%-áig terjedhet.

(4)  A lakáskarbantartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5)  A lakáskarbantartási támogatás megállapítását követő harmadik évtől nyújtható be újabb kérelem.

(6)  Nem igényelhet lakáskarbantartási támogatást az, akinek az önkormányzat felé köztartozása van, valamint aki tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződés alapján tartásra, vagy járadékra jogosult.

(7)  A bérlő kérelméről az önkormányzat az ingatlankezelő szervezetének javaslata alapján dönt a rendelkezésére álló költségvetési források erejéig.

28. §  

[44] (1)  A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátásnál az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,

a)  akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

b)  akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;

c)  aki vállalja együttműködési megállapodás kötését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával;

d)  akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg;

e)  aki a tartozás kiegyenlítése érdekében az önrészt – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a – ezt meghaladó mértékben vállalja.

(2)  A támogatás összege az összes díjtartozás 50%-a, de nem haladhatja meg a 200.000 Ft-ot.

 Köztemetés 

29. §  Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a)  egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b)  50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

 III. Fejezet

 

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 

 A szociális szolgáltatások formái 

30. §  

(1)  Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a)  étkeztetés;

b)  házi segítségnyújtás;

c)  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d)  családsegítés;

e)  közösségi ellátások;

f)  nappali ellátás;

g)  gyermekjóléti szolgáltatás;

h)  helyettes szülői hálózat;

i)  gyermekek és családok átmeneti gondozása;

j)  gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.

(2)  Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a)  idősek átmeneti elhelyezése;

b)  hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.

 Ellátások biztosítása 

31. §  

(1)  Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a)  a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b)  szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;

c)  a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;

d)  ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.

(2)  A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(3)  A szociális alapszolgáltatásokat – a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

 Szociális Kerekasztal 

32. §  

[45] (1)  Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése alapján Szociális Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre, amely a szakma képviselői közötti rendszeres párbeszéd fóruma, véleményező és javaslattevő testület.

(2)  A Kerekasztal feladatait, működésének rendjét, a résztvevők körét a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság által elfogadott Kerekasztal ügyrendje határozza meg.

(3)  A Kerekasztal elnöke a szociális ügyekkel foglalkozó Alpolgármester.

(4)  A Kerekasztal feladata, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban és az esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(5)  A Kerekasztal üléseit az Alpolgármester hívja össze, a feladatok koordinálását a szociális ügyekkel foglalkozó osztály végzi.

 Szociális Szolgáltató Központ 

33. §  

(1)  Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a)  étkeztetés;

b)  házi segítségnyújtás;

c)  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d)  nappali ellátás

da)  idősek klubja;

db)  nappali melegedő;

dc)  fogyatékos személyek ellátása.

(2)  A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.

(3)  Étkezésre jogosult

a)  az a 65. év alatti személy, aki

aa)  korhatár előtti ellátásban,

ab)  rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,

ac)  fogyatékossági támogatásban,

ad)  aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b)  az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c)  hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.

(4)  Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a)  mozgásában korlátozott,

b)  krónikus vagy akut betegségben szenved,

c)  fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d)  pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5)  Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.

(6)  Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(7)  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.

(8)  A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(9)  A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

(10)  A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.

 Prevenciós Központ 

34. §  

[46] (1)  A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2)  [47] A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint speciális szolgáltatást nyújt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(3)  A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4)  A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

(5)  Az ellátást meg kell szüntetni, ha

a)  a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe;

b)  a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

 Gondozóház 

35. §  

(1)  A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2)  Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

 Ellátások megszüntetésének esetei 

36. §  

(1)  A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a)  az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b)  a jogosult halálával;

c)  határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d)  a megállapodás felmondásával.

(2)  A megállapodást felmondhatja

a)  az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül,

b)  az intézményvezető ( szolgáltató vezetője)

ba)  az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb)  az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc)  az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3)  A felmondási idő

a)  alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b)  bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4)  Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

 Térítési díjak 

 Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai 

37. §  

(1)  Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(2)  A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3)  A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.

(4)  Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5)  A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.

 Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke 

38. §  

(1)  A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2)  A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3)  Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4)  Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

39. §  

(1)  A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.

(2)  A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3)  [48] Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a)  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 337 és 350%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 30%-a;

b)  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 351 és 400%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 50%-a;

c)  meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos.

(4)  A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(5)  Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a)  nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b)  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a felett van, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 40%-a.

40. §  

(1)  A családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(2)  Az Önkormányzat a családi napközi ellátás során az intézményi térítési díj 20%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.

(3)  Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a)  nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b)  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 és 300%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 20%-a;

c)  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 és 400%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 30%-a;

d)  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 401% és 500%-a között van, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 60%-a;

e)  meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 501%-át, a családi napközi ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos.

41. §  [49]

 IV. Fejezet

 

Vegyes és záró rendelkezések 

 Méltányosság 

42. §  

(1)  Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.

(2)  [50] A települési támogatások méltányosságból történő megállapítása során a megállapított települési támogatás összege nem haladhatja meg a települési támogatás rendeletben meghatározott mértékét. A rendkívüli települési támogatás esetében – egy naptári éven belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.

(3)  A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.

(4)  A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:

a)  az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b)  a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c)  szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5)  A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6)  A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a)  a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy

b)  egyedülélő vagy egyedülálló,

c)  korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d)  aktív korú álláskeresők esetében:

da)  illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy

db)  együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e)  méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor,

f)  [51] Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által megválasztott díszpolgár, díszpolgár házastársa, élettársa, vele egy háztartásban élő gyermeke.

 Korlátozó rendelkezések 

43. §  E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

 Záró és hatályba léptető rendelkezések 

44. §  Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

45. §  [52]

46. §  A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

 

Dr. Bujdosó Sándor

Dr. Tóth József

jegyző

polgármester

 

 1. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez [53] 

 

Szolgáltatás
 megnevezése

Egység

Tárgyévi
 kts.vetés
 eFt

Önköltség
 Ft

Központi
 támogatás

Központi
 támogatás
 összege egy
 egység/Ft

Intézményi
 térítési díj
 Ft/egység

 

 

Átmeneti elhelyezést
 nyújtó ellátás

hónap
 /nap

66

193.099

7994

személyi
 üzemel-
 tetési
 116.086
 eFt

4.806

nap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3188
 3190

95.700

 

 

Idősek
 nappali
 ellátása

Napközbeni
 tartózkodás

ellátási
 nap

1010

257.847

1013

109.000

433

580

 

 

 

Étkeztetés

 

600

153.906

1018

55.360

220

800

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

1380

 

 

Fogyaté-
 kos
 személyek
 nappali
 ellátása

Napközbeni
 tartózkodás

ellátási
 nap

30

54.228

7173

430.000

1706

5467 5465

 

 

 

Étkeztetés

 

30

8.828

1168

70.000

278

890

 

 

 

Összesen

 

30

63.056

 

500.000

 

6355

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Étkeztetés

Helyben/
 elvitel

ellátási
 nap

600

153.906

1018

55.360

220

800

 

 

 

Kiszállítás

 

590

155.802

1048

55.360

220

830

 

 

 

Összesen

 

1190

309.708

 

 

 

 

 

 

Házi
 segítség-
 nyújtás

Szociális
 segítés

gondo-
 zási
 óra

10

8.221

408

145.000

72

336 335

 

 

 

Személyi
 gondozás

 

290

238.422

408

145.000

72

336 335

 

 

 

Összesen

 

300

246.643

 

 

 

 

 

 

Jelzőrendszeres házi
 segítségnyújtás

ellátási
 nap

210

37. 923

493

27.154

74

419 420

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szolgáltatás
 megnevezése

Egység

Tárgyévi
 kts.vetés
 eFt

Önköltség
 eFt

Központi
 támogatás

Számított
 önköltség
 (fő)

Intézményi
 térítési díj
 Ft/egység

Bölcsődei
 gondozási díj

nap (230)

724

827 000

735 043

357 728

4414

2265

Családi
 napközi

nap (240)

65

93 820

93 820

17 433

6014

4896

 

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyagköltség ÁFA-val növelt összege: 336,55 Ft/nap

 2. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez 

 Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához 

 

Jövedelmi kategóriák

Térítési díj az önköltség %-os arányában

ÖNYM 150%

0%

ÖNYM 170%

10%

ÖNYM 180%

25%

ÖNYM 190%

35%

ÖNYM 220%

45%

ÖNYM 270%

65%

ÖNYM 290%

75%

ÖNYM 310%

85%

ÖNYM 350%

90%

ÖNYM 400%

95%

ÖNYM 400% felett

100%

 



[1] Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. november 1-től.

[2] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 3. §. (1) bekezdés cb) pontja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[3] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. november 1-től.

[4] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 3. §. (2) bekezdés dc) pontját a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[5] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[6] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[7] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 5/A. §-át a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[8] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[9] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdés f) pontja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[10] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[11] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[12] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[13] Beiktatta a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[14] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 10. § (4) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[15] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[16] Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[17] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[18] Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[19] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 12. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[20] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[21] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[22] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[23] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[24] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[25] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[26] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[27] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[28] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[29] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[30] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[31] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[32] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[33] Beiktatta a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[34] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[35] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[36] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 22. § (3) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[37] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 22. § (4) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[38] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 23. § (1) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[39] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 23. § (1) bekezdés e) pontját a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[40] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[41] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[42] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 25. §-a a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 11. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[43] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 27/A. §-át a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.12.14.

[44] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[45] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 32. §-a a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 13. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.12.14.

[46] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[47] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[48] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[49] Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatálytalan 2016. február 17-től.

[50] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 17-től.

[51] Beiktatta a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 17-től.

[52] A 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezésre került.

[53] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2016. április 1-től.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.
(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.
Hatásköri szabályok
3. § (1) Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:
a) települési támogatás megállapításáról;
b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;
c) 1 a pályázati eljárás útján biztosított települési támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére
ca) az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;
cb) 2 a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatás megállapításáról;
(2) 3 Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:
a) a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;
b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;
c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;
d) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére
da) az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról;
db) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról;
dc) 4 Lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásról.
e) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatások tekintetében a jegybanki alapkamat elengedéséről.
(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:
a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;
b) a Szt 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.
Eljárási rendelkezések
4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.
(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.
5. § 5 (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:
a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
d) elrendelheti környezettanulmány készítését,
e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
(2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik
a) abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál,
b) ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és
c) ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, és ahonnan életét szervezi.
(3) A 14. § (1) bekezdés a)c) pontja szerinti személy köteles együttműködni a háztartási tanácsadóval.
(4) Az energiatakarékosság tanácsadóval való együttműködési kötelezettség magában foglalja:
a) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,
b) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,
c) aktív közreműködést a programban.
(5) A (4) bekezdés szerint vállalt kötelezettség teljesítéséről a kijelölt energiatakarékosság tanácsadó a teljesítést követő 5 munkanapon belül értesíti a támogatást megállapító hatóságot.
(6) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.
(7) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.
(8) 6 A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) foglaltakat kell alkalmazni.
5/A. § 7 (1) A 12. § (1) bekezdés ab) pontja szerinti települési támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) a Prevenciós Központtal köteles együttműködni.
(2) A kötelezett a települési támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles a Prevenciós Központtal együttműködési megállapodást kötni.
(3) A Prevenciós Központ az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása vagy a megjelenési kötelezettség nem teljesítése esetén minden esetben értesíti a kötelezettet és a szociális ügyekkel foglalkozó osztályt.
(4) A szociális ügyekkel foglalkozó osztály az értesítés alapján az együtt nem működő jogosulttal szemben az együttműködési megállapodásban foglaltak nem teljesítése miatt a juttatást megszünteti.
(5) Ha az ellátás (2) bekezdés alapján szűnik meg, új kérelem az ellátás ismételt megállapítása iránt a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltét követően nyújtható be.
A települési támogatás
6. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
7. § 8 (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta az alábbiakat:
a) a tárgyévi nyugdíjáról a folyósító szerv által kiállított igazolást;
b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolást;
c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot;
d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos hivatalos igazolást;
e) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról;
f) 9 álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztály által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot vagy egészségi okból nem regisztrált álláskereső esetén a Prevenciós Központ által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást;
g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, amennyiben felülvizsgálati időpontja későbbi, mint a kérelem benyújtásának hónapja.
(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.
(3) 10 Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.
(4) 11 A Rendelet 12. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott települési támogatás iránti kérelemhez – jövedelem igazolásokon túl – mellékelni kell
a) orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleményt,
b) igazolást arról, hogy kérelmező rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve rendszeres pénzellátásra nem jogosult,
c) nyilatkozatot a Prevenciós Központtal történő együttműködési kötelezettség vállalásáról,
d) az állami foglalkoztatási szerv igazolását a nyilvántartásból való törlés tényéről.
8. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) 12 A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival, a lakhatással és a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlásával összefüggő kiadások támogatása.
(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.
(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.
Szociális szolgáltatások
9. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.
(2) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.
(3) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.
(4) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.
Az ellátások folyósítása
10. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.
(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.
(3) 13 A 14. § (1) bekezdésében a lakhatás elősegítése érdekében nyújtott települési támogatás, a 16. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a b) pont ba) alpontjában az egészségmegőrzést jelentő szolgáltatások részbeni hozzájárulásaként nyújtott települési támogatás, valamint a 2022. §-okban szabályozott ápolási célú települési támogatás folyósításának megszüntetése, a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napja.
(4) 14 Meg kell szüntetni a rendszeres ellátásként megállapított települési támogatásra való jogosultságot az együttműködés hiányát megállapító hónap utolsó napjával annak a személynek, aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha
a) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat nem szolgáltat vagy
b) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozóan téves adatot szolgáltat vagy az eljáró szociális hatóságot jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan megtéveszti vagy
c) a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé.
II. Fejezet
A települési támogatás formái
11. § Települési támogatás
a) a létfenntartási gondok enyhítése;
b) a lakhatás támogatása;
c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;
d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;
e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;
f) ápolási támogatás
céljából nyújtható.
12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert
a) 15 tartós betegség vagy egészségkárosodottság miatt
aa) jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
ab) törlik az álláskeresők nyilvántartásából és rendszeres ellátásra nem jogosult vagy
b) elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,
g) 16 A GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyagi helyzetét a kisgyermekesek Havi-Budapest bérlet megvásárlása veszélyezteti.
(2) 17 Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – kivéve az ab) és a g) pontban foglalt eseteket – a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.
(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.
(4) Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000 Ft a 100. életévüket betöltötteknek.
(5) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat
– kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg.
(6) 18 Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától, a GYES, GYED, GYET jogviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a támogatás összege a kisgyermekeseknek Havi-Budapest bérlet árának 50%-a.
(7) 19 Az (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott esetben, a Prevenciós Központtal együttműködő aktív korú részére a települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.
13. § 20 Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztályával vagy a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával.
14. § (1) 21 A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként a kérelmező által lakott lakásra
a) fűtési támogatás október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;
b) lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;
c) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással
állapítható meg.
(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki
a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;
b) saját háztartásban legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;
feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 350%-át.22 
(3) 23 Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.
(4) 24 Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 230%-át.
15. § (1) A 14. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000 Ft.
(2) A 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege
a) 4 000 Ft,
b) 6 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,
de nem haladhatja meg a bérleti díjról kiállított havi számla összegének 50%-át.25 
(3) A 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege
a) 2 500 Ft,
b) 5 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,
de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.26 
(4) 27 A 14. § (1) bekezdésben meghatározott lakhatást elősegítő települési támogatások közül háztartásonként egy, és háztartásonként egy személy részére állapítható meg.
(5) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra
a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;
b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;
c) akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;
d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;
e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.
(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.
16. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,
a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és
aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át;
ab) az esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át;
b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére
ba) a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;
bb) 28 felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.
(2) 29 Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg. A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltségének 50%-a, 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:
Egy főre jutó havi jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének Egyedül élő esetében a támogatás havi összege (Ft) Családban élő esetében a támogatás havi összege (Ft)
– 200% 6 000 5 000
201% – 300% 5 000 4 000
301% – 400% 4 500 3 500
(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.
17. § 30 (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.
18. § (1) Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és más jogcímen nem jogosult támogatásra
a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;
b) a gyermek étkezési támogatására;
c) 31 köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a gyermek táborozási-nyaralási költségére.
(2) 32 Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A kérelem a gyermek egy éves koráig nyújtható be.
(3) 33 Természetbeni települési támogatás, 7000 Ft értékű babakelengye nyújtható a területi védőnő javaslatára annak a szülőnek, aki a gyermek születésekor kerületi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él. A természetbeni juttatást a területi védőnő a gyermek születését követő egy hónapon belül adja át a szülő részére.
19. § (1) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.
(2) A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben lehet beváltani.
(3) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 6.000 Ft.
(4) A 18. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás
a) iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;
b) összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.
(5) A 18. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.
(6) A 18. § (2) bekezdésében szabályozott települési támogatás
a) iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;
b) 34 összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.
20. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
a) az igénylő
aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;
ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;
ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;
ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;
ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;
b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;
c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.
21. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.
(2) A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.
(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.
(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja
a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,
b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,
c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.
(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.
22. § 35 (1) Az ápolási célú települési támogatás összege 23.600 Ft.
(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.
(3) 36 Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási célú települési támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.
(4) 37 Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti;
c) az ápolt személy meghal;
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
e) a 20. §-ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be;
f) az ápolást végző személy a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha nyilatkozattételi, adatszolgáltatási, hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a környezettanulmány lefolytatásában nem működik együtt;
g) az ápolt vagy az ápolást végző személy kéri.
Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások
23. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:
a) egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalása,
b) 38 a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatások;
c) öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalása,
d) közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása.
e) 39 lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulás.
(2) 40 Az (1) bekezdés a)b) pontjában a polgármester, (1) bekezdés c)e) pontjában meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetésről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A benyújtott pályázatok elbírálása folyamatosan a pályázati kiírásban foglaltak alapján történik.
(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.
(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat célját,
b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,
c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,
d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.
24. § (1) Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki XIII. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és
a) 41 akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, – a házi gyermekorvos javaslatára – HPV oltássorozat költségének átvállalását igényli;
b) aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére – a házi gyermekorvos javaslatára – rotavírus okozta hasmenés elleni védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;
c) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte a háziorvos javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.
(2) A támogatás összege az (1) bekezdés a) pontja esetében a költség 90%-a.
(3) A támogatás összege az (1) bekezdés b) pontja esetében a költség 70%-a.
(4) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.
25. § 42 (1) Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő, törvényes képviselő, szülő, gyám, akinek
a) középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga kiválóan megfelelt eredményt eléri tanulmányi ösztöndíjban;
b) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke adott tanévben tett érettségi vizsga eredménye valamennyi érettségi tárgyból jeles, elismerésben;
c) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke a pályázat benyújtását megelőző tanévben tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladta ECDL (7 modul), vagy ECDL Start (4 modul) vizsga díjainak részbeni átvállalásában;
d) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke a pályázat benyújtását megelőző tanévben tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladta gyermeke jogosítványának, első nyelvvizsga díjának részbeni átvállalásában;
e) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke országos, vagy nemzetközi versenyeken, kiállításokon már kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételhez történő támogatásban
részesülhet pályázat útján.
(2) Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő felsőfokú oktatásban résztvevő fiatal, aki legalább két országos és/vagy nemzetközi versenyen, kiállításon kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételéhez felkészülési támogatásban részesülhet.
(3) A települési támogatás összege
a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben gyermekenként, a tárgyévi tanév féléveként 7 500 Ft;
b) az (1) bekezdés b) pontjában sazbályozott esetben gyermekenként 30 000 Ft;
(1) bekezdés d), e) pontjában és (2) bekezdésben szabályozott esetekben gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300%-a, de nem haladhatja meg a költség 50%-át.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló települési támogatás iránti pályázat az adott tanév végét követő augusztus 31. napjáig adható be.
26. § (1) Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.
(2) A támogatás összege a bérlet költségének 50%-a.
27. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.
(2) A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.
(3) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.
(4) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.
(5) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.
(6) A támogatást az együttműködés hiánya miatt nem lehet újból megállapítani a megszűnést követő 12 hónapon belül.
27/A. § 43 (1) Lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásként lakáskarbantartási, akadálymentesítési támogatás (továbbiakban: lakáskarbantartási támogatás) nyújtható pályázat útján annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki a kérelem benyújtását megelőző legalább öt évben az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás
a) orvos szakértői szerv által kiadott szakértői vélemény alapján akadálymentesített lakókörnyezet kialakításához;
b) festéshez, mázoláshoz, burkoláshoz;
c) elektromos hálózat, vízvezeték-hálózat cseréjéhez, javításához;
d) nyílászáró cseréjéhez
nyújtható.
(3) A lakáskarbantartási támogatás összege nem haladhatja meg 500.000 Ft-ot, de legfeljebb a tényleges költség 50%-áig terjedhet.
(4) A lakáskarbantartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(5) A lakáskarbantartási támogatás megállapítását követő harmadik évtől nyújtható be újabb kérelem.
(6) Nem igényelhet lakáskarbantartási támogatást az, akinek az önkormányzat felé köztartozása van, valamint aki tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződés alapján tartásra, vagy járadékra jogosult.
(7) A bérlő kérelméről az önkormányzat az ingatlankezelő szervezetének javaslata alapján dönt a rendelkezésére álló költségvetési források erejéig.
28. § 44 (1) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátásnál az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;
b) akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;
c) aki vállalja együttműködési megállapodás kötését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával;
d) akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg;
e) aki a tartozás kiegyenlítése érdekében az önrészt – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a – ezt meghaladó mértékben vállalja.
(2) A támogatás összege az összes díjtartozás 50%-a, de nem haladhatja meg a 200.000 Ft-ot.
Köztemetés
29. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól
a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
III. Fejezet
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
A szociális szolgáltatások formái
30. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:
a) étkeztetés;
b) házi segítségnyújtás;
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
d) családsegítés;
e) közösségi ellátások;
f) nappali ellátás;
g) gyermekjóléti szolgáltatás;
h) helyettes szülői hálózat;
i) gyermekek és családok átmeneti gondozása;
j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.
(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:
a) idősek átmeneti elhelyezése;
b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.
Ellátások biztosítása
31. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha
a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;
c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;
d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.
(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.
(3) A szociális alapszolgáltatásokat – a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.
Szociális Kerekasztal
32. § 45 (1) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése alapján Szociális Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre, amely a szakma képviselői közötti rendszeres párbeszéd fóruma, véleményező és javaslattevő testület.
(2) A Kerekasztal feladatait, működésének rendjét, a résztvevők körét a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság által elfogadott Kerekasztal ügyrendje határozza meg.
(3) A Kerekasztal elnöke a szociális ügyekkel foglalkozó Alpolgármester.
(4) A Kerekasztal feladata, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban és az esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(5) A Kerekasztal üléseit az Alpolgármester hívja össze, a feladatok koordinálását a szociális ügyekkel foglalkozó osztály végzi.
Szociális Szolgáltató Központ
33. § (1) Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) étkeztetés;
b) házi segítségnyújtás;
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
d) nappali ellátás
da) idősek klubja;
db) nappali melegedő;
dc) fogyatékos személyek ellátása.
(2) A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.
(3) Étkezésre jogosult
a) az a 65. év alatti személy, aki
aa) korhatár előtti ellátásban,
ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,
ac) fogyatékossági támogatásban,
ad) aktív korúak ellátásában részesül,
és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.
(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki
a) mozgásában korlátozott,
b) krónikus vagy akut betegségben szenved,
c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,
d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.
(6) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.
(8) A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.
(9) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.
(10) A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.
Prevenciós Központ
34. § 46 (1) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) 47 A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint speciális szolgáltatást nyújt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.
(5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha
a) a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe;
b) a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.
Gondozóház
35. § (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.
(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
Ellátások megszüntetésének esetei
36. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;
b) a jogosult halálával;
c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;
d) a megállapodás felmondásával.
(2) A megállapodást felmondhatja
a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül,
b) az intézményvezető ( szolgáltató vezetője)
ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,
bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(3) A felmondási idő
a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,
b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.
(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.
Térítési díjak
Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai
37. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.
(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.
(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.
Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke
38. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.
(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.
(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.
39. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.
(3) 48 Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem
a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/B. § (1) bekezdés ad) pontjában meghatározott összeg és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 50%-a;
b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos.
(4) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem
a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a felett van, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 40%-a.
40. § 49 (1) A családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat a családi bölcsődei ellátás során az intézményi térítési díj 20%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.
(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem
a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201%-a és 300%-a között van, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 20%-a;
c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301%-a és 400%-a között van, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 30%-a;
d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 401%-a és 500%-a között van, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 60%-a;
e) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 501%-át, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos.
41. § 50 
IV. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
Méltányosság
42. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.
(2) 51 A települési támogatások méltányosságból történő megállapítása során a megállapított települési támogatás összege nem haladhatja meg a települési támogatás rendeletben meghatározott mértékét. A rendkívüli települési támogatás esetében – egy naptári éven belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.
(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.
(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:
a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;
b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;
c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.
(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:
a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy
b) egyedülélő vagy egyedülálló,
c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,
d) aktív korú álláskeresők esetében:
da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy
db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,
e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor,
f) 52 Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által megválasztott díszpolgár, díszpolgár házastársa, élettársa, vele egy háztartásban élő gyermeke.
Korlátozó rendelkezések
43. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
44. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
45. § 53 
46. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
Dr. Bujdosó Sándor Dr. Tóth József
jegyző polgármester
1. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez54 

Szolgáltatás
megnevezése

Egység

Tárgyévi
kts.vetés
eFt

Önköltség
Ft

Központi
támogatás

Központi
támogatás
összege egy
egység/Ft

Intézményi
térítési díj
Ft/egység

Átmeneti elhelyezést
nyújtó ellátás

hónap
/nap

66

212 862

8 836

személyi
üzemel-
tetési
123.783 eFt

5138

nap

3698~3700

111 000

Idősek
nappali
ellátása

Napközbeni
tartózkodás

ellátási
nap

990

292 739

1178

109 000

434

744~745

Étkeztetés

330

87 405

1055

55 360

221

834 ~835

Összesen

 

 

 

 

 

1580

Fogyaté-
kos
személyek
nappali
ellátása

Napközbeni
tartózkodás

ellátási
nap

30

57 592

7648

435 000

1733

5915

Étkeztetés

30

8 606

1143

65 000

259

884~885

Összesen

30

66 198

 

500 000

 

6 800

 

 

 

 

 

 

 

 

Étkeztetés

Helyben/
elvitel

ellátási
nap

330

87 405

1055

55 360

221

834~835

Kiszállítás

500

136 197

1085

55 360

221

864~865

Összesen

830

223 602

 

 

 

 

Házi
segítség-
nyújtás

Szociális
segítés

gondo-
zási
óra

10

 

 

269 449

447

25 000

 

102

345

Személyi
gondozás

290

210 000

345

Összesen

300

 

 

 

 

Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás

ellátási
nap

210

38 709

505

27 154

74

431~430

55 

Szolgáltatás
megnevezése

Egység

Tárgyévi
kts.vetés
eFt

Önköltség
eFt

Központi
támogatás

Számított
önköltség
(fő)

Intézményi
térítési díj
Ft/egység

Bölcsődei
gondozási díj

nap (230)

980

954 977

556 460

398 516

2469

988

Családi
bölcsőde

nap (240)

88

147 686

127 035

20 651

6 015

1 203

56 

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés
Bölcsődei ellátás: nyersanyagköltség ÁFA-val növelt összege: 419,1 Ft/nap
2. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez
Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához
Jövedelmi kategóriák Térítési díj az önköltség %-os arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 170% 10%
ÖNYM 180% 25%
ÖNYM 190% 35%
ÖNYM 220% 45%
ÖNYM 270% 65%
ÖNYM 290% 75%
ÖNYM 310% 85%
ÖNYM 350% 90%
ÖNYM 400% 95%
ÖNYM 400% felett 100%

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §‑ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) települési támogatás megállapításáról;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;

c)[1] a pályázati eljárás útján biztosított települési támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

ca) az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;

cb) a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatás megállapításáról[2].

(2)[3] Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

da) az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról;

db) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról;

dc)[4] lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásról;

e) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatások tekintetében a jegybanki alapkamat elengedéséről.

(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. §[5] (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik

a) abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál,

b) ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és

c) ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, és ahonnan életét szervezi.

(3) A 14. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy köteles együttműködni a háztartási tanácsadóval.

(4) Az energiatakarékosság tanácsadóval való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

b) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

c) aktív közreműködést a programban.

(5) A (4) bekezdés szerint vállalt kötelezettség teljesítéséről a kijelölt energiatakarékosság tanácsadó a teljesítést követő 5 munkanapon belül értesíti a támogatást megállapító hatóságot.

(6) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

(7) Amennyiben a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségének, abban az esetben a támogatás kezdő időpontját követő 4. hónap első napjától a korábban megállapított támogatási időszak végéig a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kerül folyósításra.

(8)[6] A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) foglaltakat kell alkalmazni.

5/A. §[7] (1) A 12. § (1) bekezdés ab) pontja szerinti települési támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) a Prevenciós Központtal köteles együttműködni.

(2) A kötelezett a települési támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles a Prevenciós Központtal együttműködési megállapodást kötni.

(3) A Prevenciós Központ az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása vagy a megjelenési kötelezettség nem teljesítése esetén minden esetben értesíti a kötelezettet és a szociális ügyekkel foglalkozó osztályt.

(4) A szociális ügyekkel foglalkozó osztály az értesítés alapján az együtt nem működő jogosulttal szemben az együttműködési megállapodásban foglaltak nem teljesítése miatt a juttatást megszünteti.

(5) Ha az ellátás (2) bekezdés alapján szűnik meg, új kérelem az ellátás ismételt megállapítása iránt a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltét követően nyújtható be.

A települési támogatás

6. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

7. § (1)[8] Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta az alábbiakat:

a) a tárgyévi nyugdíjáról a folyósító szerv által kiállított igazolást;

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolást;

c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot;

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos hivatalos igazolást;

e) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról;

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztály által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot vagy egészségi okból nem regisztrált álláskereső esetén a Prevenciós Központ által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást[9];

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, amennyiben felülvizsgálati időpontja későbbi, mint a kérelem benyújtásának hónapja.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(3)[10] Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.

(4)[11] A Rendelet 12. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott települési támogatás iránti kérelemhez – jövedelem igazolásokon túl – mellékelni kell

a) orvos szakértői szerv által kiadott szakértői  véleményt,

b) igazolást arról, hogy kérelmező rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve rendszeres pénzellátásra nem jogosult,

c) nyilatkozatot a Prevenciós Központtal történő együttműködési kötelezettség vállalásáról,

d) az állami foglalkoztatási szerv igazolását a nyilvántartásból való törlés tényéről.

8. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival, a lakhatással és a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlásával összefüggő kiadások támogatása.[12]

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Szociális szolgáltatások

9. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

10. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

(3)[13] A 14. § (1) bekezdésében a lakhatás elősegítése érdekében nyújtott települési támogatás, a 16. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a b) pont ba) alpontjában az egészségmegőrzést jelentő szolgáltatások részbeni hozzájárulásaként nyújtott települési támogatás, valamint a 20-22. §-okban szabályozott ápolási célú települési támogatás folyósításának megszüntetése, a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napja.

(4)[14] Meg kell szüntetni a rendszeres ellátásként megállapított települési támogatásra való jogosultságot az együttműködés hiányát megállapító hónap utolsó napjával annak a személynek, aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha

a) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat nem szolgáltat vagy

b) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozóan téves adatot szolgáltat vagy az eljáró szociális hatóságot jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan megtéveszti vagy

c) a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé.

II. Fejezet

A települési támogatás formái

11. § Települési támogatás

a) a létfenntartási gondok enyhítése;

b) a lakhatás támogatása;

c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;

f) ápolási támogatás

céljából nyújtható.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a)[15] tartós betegség vagy egészségkárosodottság miatt

aa) jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

ab) törlik az álláskeresők nyilvántartásából és rendszeres ellátásra nem jogosult vagy

b) elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,

g)[16] A GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyagi helyzetét a kisgyermekesek Havi-Budapest bérlet megvásárlása veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – kivéve az ab) és a g) pontban foglalt eseteket – a települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.[17]

(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.


(4) Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000 Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(5) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat
– kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg.

(6)[18] Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától, a GYES, GYED, GYET jogviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a támogatás összege a kisgyermekeseknek Havi-Budapest bérlet árának 50%-a.

(7)[19] Az (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott esetben, a Prevenciós Központtal együttműködő aktív korú részére a települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

13. §[20] Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Foglalkoztatási Osztályával vagy a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával.

14. § (1)[21] A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként a kérelmező által lakott lakásra

a) fűtési támogatás október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;

b) lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;

c) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással

állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) saját háztartásban legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 350%-át.[22]

(3) Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%‑át.[23]

(4) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 230%-át.[24]

15. § (1) A 14. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000 Ft.

(2) A 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege

a) 4 000 Ft,

b) 6 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a bérleti díjról kiállított havi számla összegének 50%-át.[25]

(3) A 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege

a) 2 500 Ft,

b) 5 000 Ft, ha a kérelmező vállalja az energiatakarékossági tanácsadáson való részvételt, és a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül ennek eleget tesz,

de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.[26]

(4) A 14. § (1) bekezdésben meghatározott lakhatást elősegítő települési támogatások közül háztartásonként egy, és háztartásonként egy személy részére állapítható meg.[27]

(5) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

16. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át;

ab) az esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át;

b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére

ba) a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;

bb) felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.[28]

(2)[29] Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg. A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltségének 50%-a, 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

Egy főre jutó havi jövedelem
öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének

Egyedül élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)

Családban élő esetében a
támogatás havi összege
(Ft)

– 200%

6 000

5 000

201% – 300%

5 000

4 000

301% – 400%

4 500

3 500

(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

17. § (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.[30]

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

18. § (1) Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként annak, akinek  a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és más jogcímen nem jogosult támogatásra


a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a gyermek táborozási-nyaralási költségére.[31]

(2) Települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A kérelem a gyermek egy éves koráig nyújtható be.[32]

(3)[33] Természetbeni települési támogatás, 7000 Ft értékű babakelengye nyújtható a területi védőnő javaslatára annak a szülőnek, aki a gyermek születésekor kerületi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él. A természetbeni juttatást a területi védőnő a gyermek születését követő egy hónapon belül adja át a szülő részére.

19. § (1) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben  lehet beváltani.

(3) A 18. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 6.000 Ft.

(4) A 18. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b) összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(5) A 18. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(6) A 18. § (2) bekezdésében szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;

b) összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.[34]

20. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és  vagyonnal nem rendelkeznek;

ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

21. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.

(2) A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója  és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.

(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

22. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege 23.600 Ft.[35]

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

(3)[36] Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási célú települési támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

(4)[37] Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti;

c) az ápolt személy meghal;

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

e) a 20. §-ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be;

f) az ápolást végző személy a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha nyilatkozattételi, adatszolgáltatási, hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a környezettanulmány lefolytatásában nem működik együtt;

g) az ápolt vagy az  ápolást végző személy kéri.

Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások

23. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

a) egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni  átvállalása,

b) a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatások[38],

c) öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalása,

d) közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása,

e)[39] lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában a polgármester, (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetésről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A benyújtott pályázatok elbírálása folyamatosan a pályázati kiírásban foglaltak alapján történik.[40]

(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját,

b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

24. § (1) Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki XIII. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a) akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, – a házi gyermekorvos javaslatára –  HPV oltássorozat költségének átvállalását igényli;[41]

b) aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére – a házi gyermekorvos javaslatára – rotavírus okozta hasmenés elleni védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;

c) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte a háziorvos javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdés a) pontja esetében a költség 90%-a.

(3) A támogatás összege az (1) bekezdés b) pontja esetében a költség 70%-a.

(4) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.


25. §[42] (1) Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő, törvényes képviselő, szülő, gyám, akinek

a) középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga kiválóan megfelelt eredményt eléri tanulmányi ösztöndíjban;

b) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke adott tanévben tett érettségi vizsga eredménye valamennyi érettségi tárgyból jeles, elismerésben;

c) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke a pályázat benyújtását megelőző tanévben tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladta ECDL (7 modul), vagy ECDL Start (4 modul) vizsga díjainak részbeni átvállalásában;

d) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke a pályázat benyújtását megelőző tanévben tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladta gyermeke jogosítványának, első nyelvvizsga díjának részbeni átvállalásában;

e) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke országos, vagy nemzetközi versenyeken, kiállításokon már kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételhez történő támogatásban
részesülhet pályázat útján.

(2) Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő felsőfokú oktatásban résztvevő fiatal, aki legalább két országos és/vagy nemzetközi versenyen, kiállításon kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételéhez felkészülési támogatásban részesülhet.

(3) A települési támogatás összege

a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben gyermekenként, a tárgyévi tanév féléveként 7 500 Ft;

b) az (1) bekezdés b) pontjában sazbályozott esetben gyermekenként 30 000 Ft;

c) (1) bekezdés d), e) pontjában és (2) bekezdésben szabályozott esetekben gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300%-a, de nem haladhatja meg a költség 50%-át.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló települési támogatás iránti pályázat az adott tanév végét követő augusztus 31. napjáig adható be.

26. § (1) Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(2) A támogatás összege a bérlet költségének 50%-a.

27. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(4) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.

(5) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.

(6) A támogatást az együttműködés hiánya miatt nem lehet újból megállapítani a megszűnést követő 12 hónapon belül.

27/A. §[43] (1) Lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásként lakáskarbantartási, akadálymentesítési támogatás (továbbiakban: lakáskarbantartási támogatás) nyújtható pályázat útján annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki a kérelem benyújtását megelőző legalább öt évben az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás

a) orvos szakértői szerv által kiadott szakértői vélemény alapján akadálymentesített lakókörnyezet kialakításához;

b) festéshez, mázoláshoz, burkoláshoz;

c) elektromos hálózat, vízvezeték-hálózat cseréjéhez, javításához;

d) nyílászáró cseréjéhez

nyújtható.

(3) A lakáskarbantartási támogatás összege nem haladhatja meg 500.000 Ft-ot, de legfeljebb a tényleges költség 50%-áig terjedhet.

(4) A lakáskarbantartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A lakáskarbantartási támogatás megállapítását követő harmadik évtől nyújtható be újabb kérelem.

(6) Nem igényelhet lakáskarbantartási támogatást az, akinek az önkormányzat felé köztartozása van, valamint aki tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződés alapján tartásra, vagy járadékra jogosult.

(7) A bérlő kérelméről az önkormányzat az ingatlankezelő szervezetének javaslata alapján dönt a rendelkezésére álló költségvetési források erejéig.

28. §[44] (1) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátásnál az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

b) akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;

c) aki vállalja együttműködési megállapodás kötését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjával;

d) akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg;

e) aki a tartozás kiegyenlítése érdekében az önrészt – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a – ezt meghaladó mértékben vállalja.

(2) A támogatás összege az összes díjtartozás 50%-a, de nem haladhatja meg a 200.000 Ft‑ot.

Köztemetés

29. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

30. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) családsegítés;

e) közösségi ellátások;

f) nappali ellátás;

g) gyermekjóléti szolgáltatás;

h) helyettes szülői hálózat;

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása;

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése;

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Ellátások biztosítása

31. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(3) A szociális alapszolgáltatásokat – a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

Szociális Kerekasztal

32. §[45] (1) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése alapján Szociális Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre, amely a szakma képviselői közötti rendszeres párbeszéd fóruma, véleményező és javaslattevő testület.

(2) A Kerekasztal feladatait, működésének rendjét, a résztvevők körét a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság által elfogadott Kerekasztal ügyrendje határozza meg.

(3) A Kerekasztal elnöke a szociális ügyekkel foglalkozó Alpolgármester.

(4) A Kerekasztal feladata, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban és az esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(5) A Kerekasztal  üléseit az Alpolgármester hívja össze, a feladatok koordinálását a szociális ügyekkel foglalkozó osztály végzi.

Szociális Szolgáltató Központ

33. § (1) Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) nappali ellátás

da) idősek klubja;

db) nappali melegedő;

dc) fogyatékos személyek ellátása.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.

(3) Étkezésre jogosult

a) az a 65. év alatti személy, aki

aa) korhatár előtti ellátásban,

ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,

ac) fogyatékossági támogatásban,

ad) aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.

(6) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.

(8) A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(9) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

(10) A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.

Prevenciós Központ

34. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.[46]

(2) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint speciális szolgáltatást nyújt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.[47]

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

(5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

a) a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást – a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból – nem veszik igénybe;

b) a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

Gondozóház

35. § (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Ellátások megszüntetésének esetei

36. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül,

b) az intézményvezető ( szolgáltató vezetője)

ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3) A felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

37. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

38. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

39. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3)[48] Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/B. § (1) bekezdés ad) pontjában meghatározott összeg és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-a között van, a személyi térítési díj az intézményi térítési díj 50%-a;

b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos.

(4) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a felett van, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 40%-a.

40. §[49] (1) A családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a családi bölcsődei ellátás során az intézményi térítési díj 20%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.

(3) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201%-a és 300%-a között van, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 20%-a;

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301%-a és 400%-a között van, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 30%-a;

d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 401%-a és 500%-a között van, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díj 60%-a;

e) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 501%-át, a családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos.

41. §[50]

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

42. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.

(2) A települési támogatások méltányosságból történő megállapítása során a megállapított települési támogatás összege nem haladhatja meg a települési támogatás rendeletben meghatározott mértékét. A rendkívüli települési támogatás esetében – egy naptári éven belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.[51]

(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor,

f)[52] Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által megválasztott díszpolgár, díszpolgár házastársa, élettársa, vele egy háztartásban élő gyermeke.

Korlátozó rendelkezések

43. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

44. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.


45. § Hatályát veszti a 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról.

46. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Dr. Bujdosó Sándor

Dr. Tóth József

jegyző

polgármester

 


1. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez[53]

Szolgáltatás
megnevezése

Egység

Tárgyévi
kts.vetés
eFt

Önköltség
Ft

Központi
támogatás

Központi
támogatás
összege egy
egység/Ft

Intézményi
térítési díj
Ft/egység

Átmeneti elhelyezést
nyújtó ellátás

hónap
/nap

66

212 862

8 836

személyi
üzemel-
tetési
123 783
eFt

5 138

nap

3 698~
3 700

111 000

Idősek
nappali
ellátása

Napközbeni
tartózkodás

ellátási
nap

990

292 739

1 178

109 000

434

744~745

Étkeztetés

330

87 405

1 055

55 360

221

834~835

Összesen

 

 

 

 

 

1 580

Fogyaté-
kos
személyek
nappali
ellátása

Napközbeni
tartózkodás

ellátási
nap

30

57 592

7 648

435 000

1 733

5 915

Étkeztetés

30

8 606

1 143

65 000

259

884~885

Összesen

30

66 198

 

500 000

 

6 800

 

 

 

 

 

 

 

 

Étkeztetés

Helyben/
elvitel

ellátási
nap

330

87 405

1 055

55 360

221

834~835

Kiszállítás

500

136 197

1 085

55 360

221

864~865

Összesen

830

223 602

 

 

 

 

Házi
segítség-
nyújtás

Szociális
segítés

gondo-
zási
óra

10

269 449

447

25 000

102

345

Személyi
gondozás

290

 

210 000

345

Összesen

300

 

 

 

 

Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás

ellátási
nap

210

38 709

505

27 154

74

431~430

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szolgáltatás
megnevezése

Egység

Tárgyévi
kts.vetés
eFt

Önköltség
eFt

Központi
támogatás

Számított
önköltség
(fő)

Intézményi
térítési díj
Ft/egység

Bölcsődei
gondozási díj

nap (230)

980

954 977

556 460

398 516

2 469

988

Családi
bölcsőde

nap (240)

88

147 686

127 035

20 651

6 015

1 203

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyagköltség ÁFA-val növelt összege: 393,7 Ft/nap

2. melléklet a 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi kategóriák

Térítési díj az önköltség %-os arányában

ÖNYM 150%

0%

ÖNYM 170%

10%

ÖNYM 180%

25%

ÖNYM 190%

35%

ÖNYM 220%

45%

ÖNYM 270%

65%

ÖNYM 290%

75%

ÖNYM 310%

85%

ÖNYM 350%

90%

ÖNYM 400%

95%

ÖNYM 400% felett

100%

 

 

 



[1] Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. november 1-től.

[2] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[3] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. november 1-től.

[4] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[5] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[6] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[7] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[8] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[9] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[10] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[11] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[12] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[13] Beiktatta a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[14] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[15] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[16] Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[17] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[18] Beiktatta a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[19] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[20] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[21] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[22] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[23] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[24] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[25] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[26] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[27] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[28] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[29] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[30] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[31] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[32] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[33] Beiktatta a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2016. február 17-től.

[34] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[35] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[36] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[37] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[38] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[39] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[40] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. december 14-től.

[41] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[42] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[43] Beiktatta a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[44] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[45] Módosította a 21/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos 2016. december 14-től.

[46] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[47] Módosította a 21/2015. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. szeptember 16-tól.

[48] Módosította a 6/2017. (II. 14.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2017. április 1-től.

[49] Módosította a 6/2017. (II. 14.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2017. április 1-től.

[50] Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatálytalan 2016. február 17-től.

[51] Módosította a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 17-től.

[52] Beiktatta a 4/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 17-től.

[53] Módosította a 15/2017. (V. 30.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2017. május 31-től.

Vissza

Díjaink, elismeréseink