XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/rendelet/2015-18/

Témák A-Z

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2015. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről

Aktuális változat

Időállapot váltás


Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2015. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében foglalt, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területén található olyan belterületi földrészletre, amely

a) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott és a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében áll, vagy

b) a tulajdonosa által közhasználatra átadott és az Önkormányzat kezelésében és üzemeltetésében áll.

(2) A rendelet hatálya a 17. § rendelkezése vonatkozásában Budapest XIII. kerület közigazgatási területén lévő közterületekre és a tulajdonosa által közhasználatra átadott és az Önkormányzat kezelésében és üzemeltetésében lévő területekre terjed ki.

(3) A rendelet rendelkezéseit természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre, a gépjárművek üzemben tartóira kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény.

2. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény.

3. Nyílt szerkezetű pult, állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet.

4. Kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő vagy annak tevékenységével összefüggő, elsősorban árubemutatásra szolgáló közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló üvegezett felület.

5. Reklámvitrin: egyedi megjelenésű, egy vagy több oldalon üveglappal borított szerkezetű, jellemzően termék elhelyezésére, valamely üzlet, vállalkozás áruválasztékának bemutatását szolgáló kirakatnak nem minősülő hirdető-berendezés.

6. Hirdető-berendezés: azon vizuális, audió vagy audióvizuális berendezés, amely felületén vagy amelynek működése közben reklámnak vagy hirdetésnek minősülő információk jelennek meg.

7. Cégtábla, címtábla: a tevékenység helyén általában a fal síkjával párhuzamosan elhelyezett, a cég jelképét, nevét, az ott folytatott tevékenységre utaló feliratot tartalmazó tábla.

8. Cégér: valamely tevékenységet szimbolizáló, a tevékenység helyét képező ingatlanon elhelyezett, általában a fal síkjából derékszögben kiemelkedő, kisméretű tárgy.

9. Vendéglátó terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vagy a vendéglátás céljára a közterületen elhatárolt, kereskedelmi egységhez kapcsolódó szabadtéri vendégtér (kivéve ezalól a dohányzás céljára külön törvény előírásai szerint kialakított, 1 m2 területnagyságot meg nem haladó terület), amelynek része a hozzá kapcsolódó napernyő, árnyékolástechnika.

a) Idényjellegű terasz: 240 napot meg nem haladó időtartamra létesített, elbontási kötelezettséggel engedélyezett, ideiglenes szabadtéri vendégtér.

b) Tartós használatú terasz: 240 napot meghaladó időtartamra létesített, tartós szerkezetű szabadtéri vendégtér.

10. E rendelet hatálya alá eső, növényzettel fedett közterületek esetében:

a) zöldterület: az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó, zöldfelülettel is rendelkező, rekreációs funkciójú, közterületi besorolású belterületi földrészlet.

b) zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel fedett biológiailag aktív felület.

11. Molinó felület: az épületeken, az épületek vagy közterületen lévő oszlopok között kifeszített textil vagy műanyag reklámhordozó.

12. Reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt.

13. Koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénzt vagy egyéb dolgot kéregetve gyűjtő tevékenység vagy erre utaló magatartás tanúsítása, mely nem jár együtt mások zaklatásával, házalással, és nem gyermekkorú személy társaságában vagy a gyermekkorú személy rábírásával történik.

14. Szórólaposztás: kis terjedelmű, hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő) vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása.

15. Jogcím nélküli közterület-használat: a közterület rendeltetéstől eltérő, olyan igénybevétele, amelynek során a használó a közterületet a tulajdonos hozzájárulása nélkül, erre vonatkozó, érvényes használati megállapodás nélkül használja.

16. Vendéglátó terasz létesítéséhez szükséges lakóházi hozzájárulás: a lakóközösség – irányadó jogszabályi előírások és működési rendje szerinti – hozzájárulása a lakóház épülete előtt 7 méteren belüli, kereskedelmi célú, szabadtéri terasz üzemeléséhez.

17. Szeszes ital: gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, ezek felhasználásával készült termék, valamint az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital.

3. Hatásköri szabályok

3. § A rendelet hatálya alá tartozó közterületek használatához történő hozzájárulásról, a közterület-használati díj mértékének csökkentéséről, a védnökségvállalásról szóló szerződés megkötéséről, a filmforgatás céljából történő közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

4. § A tulajdonosi jog gyakorlója a közterület-használati eljárás lebonyolításával, a tulajdonosi, közútkezelői hozzájárulás beszerzésével, az Önkormányzatot megillető díjak beszedésével, valamint a használati megállapodás megkötésével – közszolgáltatási szerződés alapján – a közterületet kezelő és üzemeltető szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

4. A közterületi kategóriák

5. § A rendelet hatálya alá tartozó közterületeket I. (kiemelt), II. (minősített) és III. (általános) közterületi kategóriákba kell sorolni. Az egyes kategóriákat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az I. (kiemelt) közterületi kategóriába sorolt közterületek turisztikailag kiemelt közterületeknek minősülnek.

5. A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

6. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét a rendeletben meghatározott módon akadályozza.

7. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati hozzájárulás és a hozzájárulást is tartalmazó írásbeli szerződés megkötése (továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges.

(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

1. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet és azon hirdető-berendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezést is), kirakat, reklámvitrin, a közterületbe 10 cm-en túl benyúló cég- vagy címtábla létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;

2. hirdető-berendezés, molinó felület, reklámzászló és reklám céllal elhelyezett termékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben a hirdető-berendezés 10 cm-t meghaladóan közterületre nyúlik; továbbá a közterületre kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra felszerelt reklám, reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés, óriásplakát közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is; valamint bármilyen kép vagy reklám közterületre történő vetítéséhez;

3. árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület létesítéséhez, fennmaradásához, a már meglévő ilyen fülkék, pavilonok, épületek működéséhez;

4. az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenes vagy idényjellegű árusításhoz, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához;

5. üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés, a dunai rakparton közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség létesítéséhez, fennmaradásához, hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához, a rakpart használatához;

6. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;

7. utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videófal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;

8. utcai árusító és egyéb (különösen pénzváltó-, ital-, tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegy-, telefonkártya-, bank-, ATM) automaták felállításához, fennmaradásához;

9. építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához;

10. alkalmi árusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, különösen utcazenéléshez, valamint a portrérajzoláshoz;

11. a mozgóképről szóló törvény hatálya alá nem tartozó film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza;

12. sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használatához, mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;

13. a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (különösen vendéglátó terasz, előkert);

14. települési szilárdhulladék-gyűjtő konténer elhelyezéséhez vagy hulladékgyűjtő edény állandó elhelyezéséhez (kivéve Budapest Főváros XIII. kerület területén a köztisztasági feladatokat ellátó szerv vagy jogi személy által kezelt kommunális hulladék részére rendszeresített gyűjtőedény);

15. őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához;

16. alkalmankénti rakodás céljából közterület kizárólagos használatához;

17. civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

18. ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

19. hőlégballon, motoros légi járművek alkalmi tartózkodásához (különösen fel- és leszállóhely);

20. a Kerületi Emlékhely területén megemlékezés, megemlékezés céljára szolgáló rendezvény tartásához;

21. megújuló energiaforrások műtárgyai elhelyezéséhez;

22. a közterület minden olyan nem rendeltetésszerű használatához, amely a jelen rendelet szerint közterület-használati hozzájárulás és közterület-használati díj megfizetése nélkül nem végezhető.

(3) A településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet erre vonatkozó előírása esetén a közterület-használati hozzájárulás feltétele a bejelentési eljárás kezdeményezése, valamint a bejelentés tudomásulvétele. A közterület használójának a településképi kikötések teljesítését a használati megállapodásban is vállalnia kell.

8. § (1) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez;

b) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

c) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

d) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;

e) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, illetve a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, televízió-, videó- és hangfelvételek készítéséhez, továbbá, ha turisztikai vagy családi célból készül a felvétel;

f) reklámot nem tartalmazó előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg;

g) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzéséhez, ide nem értve az élet- és balesetveszély elhárítását követő további építési munkálatokat;

h) futóversenyek útvonalának biztosításához.

(2) Tulajdonosi hozzájárulás nélkül vagy használati megállapodás megkötése nélkül végezhető közterület-használat tényét is be kell jelenteni a Megbízottnak a használat megkezdése előtt.

(3) A közterület tulajdonosának hozzájárulását, valamint a közútkezelésért felelős tudomásulvételét követően, használati megállapodás megkötése nélkül használható a közterület az Önkormányzat és a Megbízott által szervezett szabadtéri rendezvény, program céljára.

6. Vendéglátó terasz-előkert létesítése

9. § (1) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább 1,5 méter.

(2) Lakóépület homlokzata előtti vendéglátó terasz létesítéséhez és üzemeltetéséhez csak akkor adható közterület-használati hozzájárulás, amennyiben:

a) az érintett lakóház, társasház vagy szövetkezeti lakóház tulajdonosai – az irányadó jogszabályi előírások és működési rendjük szerint – az erre rendszeresített formanyomtatványon hozzájárulásukat adják, továbbá

b) a vendéglátó egységet üzemeltető a használati megállapodás keretében kötelezettséget vállal arra, hogy a használat időtartama alatt a lakóházi hozzájárulásban kikötött feltételeket teljesíti, az érintett épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítését biztosítja, a terasz üzemeltetésével az épület rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(3) Ha a terasz létesítési kérelemmel érintett épületben van olyan földszinti vagy magasföldszinti lakás, amelynek ablaka a teraszra nyílik, a vendéglátó terasz kialakításához – a lakóközösség hozzájárulásán túl – az érintett lakás tulajdonosának és életvitelszerű lakójának hozzájárulását is be kell szerezni.

(4) Vendéglátó terasz üzemeltetésére kötött használati megállapodásban a használónak vállalnia kell, hogy az idényjellegű vendéglátó teraszt az idény leteltével, a tartós használatú teraszt a megállapodás megszűnésével haladéktalanul elbontja és az eredeti állapotot helyreállítja. A bontási kötelezettség elmulasztása esetén a közterület tulajdonosa a közterület-használati díj tízszereséig terjedő közterület-használati díjat jogosult megállapítani.

(5) Amennyiben a terasz üzemeltetéssel érintett lakóházközösség vagy lakó a közterület-használat időtartama alatt a (2) vagy (3) bekezdés szerinti hozzájárulását visszavonja vagy attól eltérő nyilatkozatot tesz, az a közterület-használati hozzájárulás érvényességét nem érinti.

(6) Amennyiben vendéglátó terasz létesítéséhez benyújtott (2) bekezdés szerinti lakóházi hozzájárulásról utóbb kiderül, hogy a közterület-használati hozzájárulás kiadására, a jelen rendelet által előírt feltételeknek nem felelt meg, az Önkormányzat a közterület-használati hozzájárulás visszavonására jogosult. A hozzájárulás visszavonása a használati megállapodás megszűnését eredményezi.

7. Taxiállomások létesítése és használata

10. § (1) Közterületen taxiállomás létesítése, használata és üzemeltetése a Budapest főváros közterületein a taxiállomások létesítéséről, használatáról és üzemeltetésének rendjéről szóló fővárosi közgyűlési rendelet és a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezhető, végezhető.

(2) A közterület-használati hozzájárulásban – indokolt esetben – a vonatkozó jogszabályban meghatározott számú taxi férőhely közterületi burkolaton történő felfestése írható elő a taxiállomás üzemeltetője részére.

(3) A taxiállomás üzemeltetőjének kötelessége az elfoglalt terület és közvetlen környezetének tisztántartása és a lakosságot zavaró tevékenységek (különösen rádiózás, gépjármű motorjának indokolatlan üzemeltetése) megakadályozása.

(4) Az érvényes közterület-használati szerződésben meghatározott számú taxi férőhelyen az e számot meghaladó taxi várakozása a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.

8. Filmforgatás céljára történő használat jóváhagyása

11. § (1) A mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás céljára történő közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a közútkezelő a véleményében, a forgalomtechnikai kezelő-üzemeltető az általa jóváhagyott forgalomtechnikai tervben, a zöldfelület kezelője-üzemeltetője a hozzájárulásban, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz. A közút közterület-használatára vonatkozó közútkezelői vélemény hiányában a hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(3) A közterület filmforgatási célú használata együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb parkolás) nem haladhatja meg

a) a 100 m2 területet a I. kategóriába sorolt, turisztikailag kiemelt közterületeken,

b) a 200 m2 területet a II. kategórába sorolt, minősített közterületen,

c) a 300 m2 területet a III. kategóriába tartozó, általános közterületen.

12. § (1) Filmforgatás céljából történő közterület-használat folyamatos időtartama nem haladhatja meg az 5 napot.

(2) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.

(3) Olyan közterületre nem hagyható jóvá közterület-használat, amelyen a kérelemben megjelölt első forgatási napot megelőző egy hónapon belül filmforgatás zajlott.

13. § (1) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogosan vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(2) A hatósági szerződésben ki kell kötni, hogy a közterület-használati díj megfizetése a hatósági szerződés hatályba lépésének feltétele, e nélkül a kérelmező a használatra a kétoldalúan aláírt és előzetesen jóváhagyott szerződés birtokában sem válik jogosulttá, köteles viselni a jogellenes használat jogkövetkezményeit.

14. § (1) Amennyiben a közterületre vonatkozóan több közterület-használat iránti kérelmet nyújtottak be, a korábban benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.

(2) Ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a hatósági szerződés jóváhagyását meg kell tagadni.

(3) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, aki a kérelem benyújtását megelőző egy évben a közterületet jogellenesen, a használati megállapodástól vagy a jóváhagyott hatósági szerződéstől eltérően használta, avagy a kérelem benyújtásakor az Önkormányzat felé díjtartozása van.

9. A közterület használati hozzájárulás megtagadásának esetei

15. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

1. olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést akadályozza, továbbá olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a közúti keresztezések és gyalogos átkelőhelyek rálátási háromszögében 50 cm-nél magasabb rálátási akadályt képez, és a kérelmező kérelméhez nem csatolta a közterület megváltozó használatát biztosító, a közút forgalomtechnikai kezelője által jóváhagyott, ideiglenes forgalomtechnikai tervet;

2. zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;

3. a közút és a járda felületének reklám – ideértve a politikai reklámot is – céljára történő használatához;

4. büfétermék és sütőipari termék, zöldség és gyümölcs nyílt szerkezetű elárusító pulton, berendezésen vagy járművön történő értékesítéséhez az I. és II. kategóriába tartozó közterületen;

5. árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítéséhez, kivéve a virág-, hírlap- és könyvárusítást;

6. árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló zárt szerkezetű épületek létesítéséhez;

7. olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;

8. olyan létesítmények és berendezések létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg;

9. jármű iparszerű javítására;

10. építési reklám-háló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzat-felújítása kapcsán 10 éven belül építési reklám-háló már kihelyezésre került, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják;

11. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező vagy a közlekedésben részt nem vevő olyan járművek, utánfutók, pótkocsik elhelyezéséhez, tárolásához, amelyeken reklámhordozó kerül elhelyezésre;

12. főútvonalon üzemképtelen jármű tárolására;

13. mutatványos tevékenységre, kivéve ünnepnap vagy rendezvény alkalmából az ünnep, illetve a rendezvény időtartamára;

14. reklámberendezésekre:

a) zöldfelületen,

b) közutak mentén a közlekedési tábla, útbaigazító tábla elhelyezésére szolgáló területen,

c) közúti közlekedési jelzőtáblákon, illetve azok 10 m-es körzetében,

d) a Kerületi Emlékhelyen;

15. az utcanévtábla, emléktábla szélétől számított 3 méteren belül reklámtáblák és fényreklámok elhelyezésére;

16. annak, akinek a közterület-használati megállapodása a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt megszűnt;

17. azoknak, akiknek az Önkormányzattal szemben közterület-használati díj hátraléka van;

18. új pavilon létesítésére, kivéve a hírlap- és virágárusítás céljára szolgáló pavilonokat;

19. asztali és mozgóárusításra a Kerületi Emlékhely területén;

20. olyan építményekre, amelyek elhelyezését a kerületi építési szabályok nem teszik lehetővé;

21. mozgó, alkalmi és kézi árusításra a kiemelt és minősített közterületi kategóriába tartozó területeken;

22. nem közlekedési célú úszóműves kikötő létesítéséhez;

23. az I. közterületi kategória zöldterületein lovas rendezvényre, lovagoltatásra, hadászati eszközök, járművek, nehézgépjárművek közlekedésére, bemutatására;

24. a közterület közlekedésre szolgáló részén gépjárműről, annak platójáról, csomagtartójából, utánfutóból történő árusításra;

25. ha a működési engedéllyel rendelkező kereskedelmi vállalkozás az üzlethelyisége homlokzatával érintkező közterületet a falsíkjától számított 50 centiméteren túl kívánja használatba venni, és ezzel leszűkíti a zavartalan gyalogos közlekedéshez szükséges min. 1,5 m-es járda sávszélességet vagy egyébként a meglévő parkolási módot befolyásolja;

26. forgalomból ideiglenesen kivont járművek tárolásához.

16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területeken 6 óra és 22 óra között kolduló, kéregető tevékenység nem folytatható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területeken tilos kéretlenül, másokat zavaró módon különböző szolgáltatásokat nyújtani, árusítani, osztogatni Ennek minősül különösen a piros lámpánál történő autóablak-tisztítás, hírlapárusítás, szórólaposztás.

(3) Tilos telepengedélyhez vagy bejelentéshez kötött vállalkozói tevékenységet közterületen folytatni.

(4) Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan tevékenységre irányul, amelyhez gépjármű ki-és behajtás szükséges, a szolgáltatáshoz kapcsolódóan a gépjárművek tárolása nem akadályozhatja és nem zavarhatja a közterület gyalogos- és gépjárműforgalmát (különösen iparszerű autószerelés, gumijavítás).

(5) Amennyiben a rendezvényen illemhelyek telepítése szükséges, akkor a rendezvényen az egyidejűleg résztvevők száma alapján 500 főre vetítve legalább 1 akadálymentesített illemhely kihelyezése is kötelező.

(6) Építési reklámháló kihelyezéséhez, fennmaradásához csak olyan épület vonatkozásában adható közterület-használati hozzájárulás, amely épület homlokzati felújításához szükséges építési állványzat közterület-használata a 9 hónapot nem haladja meg.

(7) Fenyőfaárusítás céljára történő közterület-használatra minimum 10 m2 nagyságú terület engedélyezhető.

17. § (1) A Budapest XIII. kerület közigazgatási területén lévő közterületeken és közhasználatra átadott területen – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem terjed ki:

a) közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátó terasz területére az előírt nyitvatartási időben;

b) közterület-használati hozzájárulással és a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel rendelkező rendezvény területére a rendezvény engedélyezett ideje alatt.

10. A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem

18. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében és az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie. Szórólaposztás esetén a közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, akinek érdekében a szórólapot osztani kívánják.

(2) A közterület-használat iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek kötelező tartalmi elemei a használat céljára tekintet nélkül az alábbiak:

a) a magánszemély kérelmező neve, állandó lakcíme, értesítési címe, a nem magánszemély székhelye, levelezési címe, elektronikus levelezési címe;

b) a közterület-használat célja, időtartama;

c) a közterület-használat helyének pontos megjelölése helyrajzi számmmal, természetbeni fekvéssel, szükség szerint további egyedi körülmények meghatározásával, a használni kívánt területnagysággal, helyszínrajz csatolásával;

d) a kérelmező arra vonatkozó előzetes kötelezettségvállalása, hogy a közterületen folytatni kívánt tevékenységet jogszabály által előírt engedélyek birtokában kezdi meg;

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők (közreműködők) neve és elérhetősége.

19. § A közterület-használati kérelemhez a használat céljától függően az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

a) rendezvények esetén a rendezvénytartási engedély;

b) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazás és a jogerős építésügyi hatósági engedély;

c) reklámtáblák, hirdető-berendezések, kirakatok, reklámvitrinek, védőtetők, előtetők és ernyőszerkezetek esetén vázrajz a megjelenítésről;

d) települési szilárd hulladék képződésével járó tevékenység esetén annak igazolása, hogy a kérelmező a települési szilárd hulladék elszállítására jogosult közszolgáltatótól a szolgáltatást igénybe veszi;

e) a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet erre vonatkozó előírása esetén a bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés.

20. § (1) A hozzájárulás iránti kérelemnek vendéglátó teraszok létesítése esetén a 18. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a 9. § (2) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot;

b) a terasz mögötti épület földszinti helyiségei rendeltetésének megnevezését;

c) az épület földszinti helyiségeinek és kirakatainak megközelítéséről készült vázlatrajzot;

d) a terasz kialakítására vonatkozó településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntést;

e) szükség esetén a 9. § (3) bekezdésében előírt hozzájáruló nyilatkozatot.

(2) A hozzájárulás iránti kérelemnek a 18. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül taxiállomás létesítése esetén tartalmaznia kell:

a) az állomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények funkciójának megnevezését;

b) az állomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények megközelítési lehetőségeit tartalmazó helyszínrajzot;

c) a taxiállomáson elhelyezni kívánt reklámtábla szövegét és az elhelyezésére vonatkozó rajzot.

21. § (1) A közterület-használati hozzájárulás előzetes feltétele:

a) közút és járda területét érintő közterület-használatoknál a közútkezelő hozzájárulása;

b) kereskedelmi, vendéglátó-ipari, kisipari tevékenységek esetén az ipar-kereskedelmi hatóság támogató véleménye;

c) műemléki védettség alatt álló területen a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása;

d) a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés.

(2) A kérelmet a közterület-használat megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltétel beszerzéséről a közterület-használati eljárást lebonyolító Megbízott intézkedik. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti követelmény rendelkezésre bocsátása a kérelmező kötelezettsége.

(4) A közterület-használati hozzájárulás nem mentesíti a használót a tevékenységére vonatkozóan a jogszabályokban előírt (különösen építésügyi, népegészségügyi, rendészeti, környezetvédelmi, iparkereskedelmi) hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzése alól.

(5) A Megbízott a jelen rendeletben foglaltakon túlmenően – a kérelemben megjelölt tevéknységhez igazodóan – további, a kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok benyújtására, adatok közlésére hívhatja fel a kérelmezőt.

22. § (1) A közterület nem rendeltetésszerű, de közterület-használati hozzájárulást nem igénylő igénybevételét – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – legkésőbb a használat megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni.

(2) A 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti futóversenyt legalább 30 nappal az igénybevétel előtt kell bejelenteni.

(3) A 8. § (1) bekezdés e) pontja szerinti igénybevételt nem kell bejelenteni.

(4) A 8. § (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott esetekben legalább 15 nappal az igénybevétel előtt kell bejelenteni.

(5) A 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt igénybevétel esetén a bejelentést minden esetben haladéktalanul meg kell tenni, és a bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület igénybevételét a Megbízott jogosult ellenőrizni.

23. §1

11. A közterület-használati hozzájárulás megadása

24. § (1) A közterület-használat iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a kerületi építési szabályozás előírásait, a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, zajterhelési, közegészségügyi és köztisztasági, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, és azokat a használati megállapodás megkötése során érvényesíteni kell.

(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a Megbízott a kérelmezőt egy alkalommal, határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a Megbízott javaslatára a közterület-használat megtagadására jogosult.

(4) A közterület tulajdonosa – az ügy egyedi körülményei alapján és a rendelet keretei között – jogosult a közterület-használati hozzájárulását a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra megadni. A felek egyező akarattal a használati megállapodást a kérelemtől eltérő feltételekkel is megköthetik.

25. § (1) A közterület-használati megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét, vagy a nem természetes személy székhelyét, képviseletre jogosultjának nevét, levelezési címét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a megállapodás érvényes;

c) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek meghatározását, a hozzájárulástól eltérő más célra történő használat tilalmát;

d) a használó kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az arra illetékes hatóságok által a használatra vonatkozóan előírtakat a használat teljes időtartama alatt teljesíti és betartja;

e) a használó kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a megállapodás megszűnése esetén a közterület eredeti állapotát kártalanítási igény nélkül helyreállítja;

f) közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját, a díjmentesség vagy díjkedvezmény jogalapját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, a díjfizetési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit;

g) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét, elérhetőségét;

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását;

j) a közterület-használati jog átruházásának tilalmát;

k) a használati megállapodás megszűnésének eseteit, így különösen a közterület-használati hozzájárulás visszavonásának kikötését, annak rögzítésével, hogy az Önkormányzat a jogcím nélküli használóval szemben a használati jog megszűnését követő naptól az eredeti állapot helyreállításáig a közterület-használati díj tízszereséig terjedő díjat jogosult érvényesíteni;

l) a használó felhatalmazását arra, hogy az Önkormányzat és a Megbízott a vonatkozó jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, illetve a közterület-használati megállapodás megkötése érdekében szükségesek.

(2) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni a kérelmezőnek.

(3) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a) Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyeletet,

b) a Budapesti Rendőr-főkapitányságot a rendezvényekkel kapcsolatban.

(4) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelettel.

(5) A kérelmező a közterület-használati megállapodást a közterület-használati hozzájárulás kézhezvételétől követő 30 napon belül jogosult megkötni, ezt követően a hozzájárulás érvényét veszíti. A mulasztást követő egy évig nem adható közterület-használati hozzájárulás annak a kérelmezőnek, aki 6 hónapon belül két alkalommal is elmulasztja a szerződéskötési határidőt.

26. § A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet kizárólag a jogosult, valamint a használati megállapodásban feltüntetett közreműködők használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

27. § (1) Fontos közérdekből vagy üzemzavar elhárítása miatt a közterület használatának szünetelése rendelhető el.

(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába, és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás megszűnéséig még hátralévő idő.

(3) A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét külön döntés nélkül vissza kell fizetni – a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint – a jogosult részére.

28. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy szünetel, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(3) Az Önkormányzat jogosult a közterület-használati hozzájárulás visszavonására:

a) fontos közérdekből, vagy a köztulajdon védelmében bármikor;

b) amennyiben a használó a használati jogát jogosulatlanul más személynek átengedi;

c) amennyiben a használó a közterületet a hozzájárulástól eltérő célra, nagyobb mértékben vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy helyen használja, és a jogellenes tevékenységgel az erre irányuló felszólításra sem hagy fel;

d) amennyiben a használó a használati díjfizetési kötelezettségének 2 egymást követő hónapban nem tesz eleget;

e) amennyiben a használó a közterület használata során olyan reklámtevékenységet végez, amelyre a tulajdonosi hozzájárulás nem terjed ki, vagy amely jogszabályba ütközik.

(4) A közterület-használati megállapodás megszűnik:

a) a megállapodásban meghatározott idő elteltével, vagy az előírt feltétel bekövetkeztével;

b) ha az Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását a jelen rendelet szerint visszavonja;

c) közös megegyezéssel;

d) magánszemély használó halálával, vagy a nem magánszemély használó jogutód nélküli megszűnésével;

e) ha a használó a közterületen végzett tevékenységéhez szükséges jogosultságát bármely okból elveszíti.

12. A közterület-használat időtartama és díja

29. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(3) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati, valamint az egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő 15. napig terjedő időszakra adható közterület-használati hozzájárulás.

(4) A közterület-használati hozzájárulás – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb egy évre adható. A közterület-használati hozzájárulás mutatványos, ugrálóasztal esetén legfeljebb tizenöt napra, idényjellegű árusítás és alkalmi árusítás (ünnepek előtti vásár, karácsony, húsvét) esetén legfeljebb harminc napra adható.

(5) Egy évet meghaladó időtartamra szóló közterület-használat iránti kérelemről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tulajdonosi jog gyakorlója dönt. Közterület-használati hozzájárulás legfeljebb tíz évre adható.

(6) Egy évet meghaladó időtartamra szóló közterület-használati megállapodás megkötésének feltétele az éves bruttó közterület-használati díjnak megfelelő, de minimum 300.000,- Ft összegű – esedékes közterület-használati díjon felüli – szerződéskötési díj előre, egy összegben történő megfizetése. A tulajdonosi jog (5) bekezdés szerinti gyakorlója – a használó kérelmére – indokolt esetben dönthet úgy, hogy a szerződéskötési díjtól eltekint.

(7) A szerződéskötési díj a közterület-használat bármely okból történő megszűnése esetén – a tulajdonosi hozzájárulás közérdekből történő visszavonásának esetét kivéve – nem jár vissza.

(8) A szerződéskötési díj megfizetése esetén a közterület tulajdonosa a közterület-használati hozzájárulásának visszavonására – a rendelet 28. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a használati megállapodás érvényességi ideje alatt és a közterület jogszerű használata esetén nem jogosult.

30. § (1) A közterület-használatért a hozzájárulás jogosultja díjat köteles fizetni.

(2) A közterület-használati díj mértékét – a filmforgatási célú, ahhoz kapcsolódó technikai vagy stáb parkolási célú, továbbá a közterület-hasznosítási pályázat útján nyert közterület-használatot kivéve – közterület kategóriák szerint a rendelet 2. melléklete határozza meg. A díjtételeket az Önkormányzat minden évben, a KSH által közzétett általános fogyasztói árindexek szorzatával jogosult emelni. A közterület-használati díjak éves mértékét a Megbízott az Önkormányzat és a Megbízott hivatalos honlapján és hirdetőtábláján is nyilvánosságra hozza. A közterület-használati díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(3) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egy napnak, minden megkezdett hét egy hétnek, minden megkezdett hónap egy hónapnak számít A közterület-használati díjat előre,

a) egyösszegben vagy

b) a közterület-használati megállapodásban meghatározott időszakonként kell megfizetni.

(4) A közterület-használati díj összegét és megfizetésének módját közterület-használati szerződésben, filmforgatás céljára történő használat esetén hatósági szerződésben kell rögzíteni.

(5) A közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül a használati megállapodás szerinti időtartamra és módon kell megfizetni. A közterület használatának díját a jogcím nélküli használó erre vonatkozó megállapodás nélkül, a használatra tekintettel köteles megfizetni.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(7) Közterület-hasznosítási pályázat kiírása esetén a közterület-használati díj legalacsonyabb mértéke a rendelet 2. mellékletében a használati jogcímre megállapított díjtétel. A Megbízott a pályázat nyertesével jogosult magasabb összegű közterület-használati díjban is megállapodni.

31. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni.

(2) Hirdetőtábla, hirdető-berendezés és óriásplakát esetén annak hirdetőfelületét, a vetített képek és reklámok esetén a vetítéssel érintett négyzetméterben kifejezett felületet, a kivetítő- és videófal-berendezés esetén a képernyő felületét kell számításba venni, míg a hirdetőoszlop és a zászló esetében azok darabszámát kell figyelembe venni, míg a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók esetén folyóméterben kell a használatba adott területet meghatározni.

(3) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter, folyóméter egész négyzetméternek, folyóméternek számít.

(4) A kézből történő utcai árusítás, továbbá a szórólaposztás esetében a fizetendő díj szempontjából az 1 fő által elfoglalt terület egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.

32. § (1) A közterület használója a használat feltételeként legkésőbb a használati megállapodás aláírásáig, a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni. Az óvadék mértéke a használat típusára előírt bruttó közterület-használati díj 1-3 havi mértékének megfelelő összeg. Az óvadék visszajár, amennyiben a használó az eredeti állapotot helyreállítja és a használati díjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.

(2) Az Önkormányzat jogosult a tulajdonosi hozzájárulásban előírni, hogy a használó azonnali beszedési megbízásra szóló, a használó számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazást adjon a közterület-használati díj megfizetésének biztosítékául.

13. A jogellenes közterület-használat következményei

33. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek, utánfutók, pótkocsik reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

34. § (1) Aki a közterületet tulajdonosi hozzájárulás nélkül, vagy a használati megállapodástól eltérő módon használja, a közterület-használati díj tízszereséig terjedő díj megfizetésére köteles, amíg a felszólításban foglaltaknak eleget nem tesz, vagy az eredeti állapotot helyre nem állítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén is megfelelően alkalmazni kell.

14. A közterület-használati díjfizetés alóli mentesség és kedvezmény esetei

35. § (1) A közterület-használati díjfizetés alóli mentesség illeti meg:

a) az Önkormányzat által támogatott vagy jóváhagyott programok szervezőit;

b) az önkormányzati tulajdonú épületek felújításával, önkormányzati beruházásban megvalósuló épületek építésével, önkormányzati beruházásban megvalósuló közutak, közterületek felújításával, fenntartásával kapcsolatos munkák kivitelezőit;

c) műemlékvédelem vagy helyi védettség alatt álló épületek felújítási munkálataival kapcsolatos közterület-használatot, amennyiben a használat időtartama az egy évet nem haladja meg;

d) a közműveknek (elektromos, gáz, víz, csatornázás, távfűtés), a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményeit;

e) az országos és helyi közforgalmú vasutak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményeit;

f) az Önkormányzat, az Önkormányzat költségvetési szervei, a Polgármesteri Hivatal, vagy az Önkormányzat gazdasági társasága által szervezett rendezvények, programok szervezőjét, a közterületnek a jelen pontban felsoroltak általi, közfeladat ellátása céljából történő igénybevételét;

g) közterület ételosztás céljából használóját;

h) taxiállomások üzemeltetőjét;

i) önkormányzati tulajdonú választási vagy egyéb tájékoztatási célú, Megbízó által kihelyezett hirdető berendezések használóját az Önkormányzattal erre vonatkozóan kötött együttműködési megállapodás alapján.

(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség a közforgalmú közúti közlekedési vállalatok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő árusító és vendéglátó-ipari helyiségek által elfoglalt területekre.

(3) Csökkenthető a közterület-használati díj mértéke:

a) legfeljebb 40% mértékben

aa) új lakás építéssel járó beruházás esetén,

ab) ha a kérelmező hadigondozott, csökkent munkaképességű, rokkantsági vagy rehabilitációs járadékban részesül;

b) legfeljebb 50% mértékben

ba) kiemelt területen 18.00 óra és reggel 8.00 óra közötti időszakban rakodás céljára történő közterület-használat esetén,

bb) amennyiben a magasépítési munkák során a használó vállalja, hogy a gyalogos forgalom zavartalan biztosítása és a közlekedés biztonsága érdekében a járda űrszelvénye fölé védőtetőt épít vagy olyan állványzatot helyez ki, amely alatt a gyalogosok biztonságos közlekedése biztosított,

bc) ha a közterület-használat célja adománygyűjtés vagy humanitárius, karitatív tevékenység;

c) legfeljebb 80%-kal:

ca) kérelemre, különösen indokolt esetben, amennyiben a kérelmező személyi vagy szociális körülményei azt indokolják;

cb) a társasházak és szövetkezeti lakóházak épületfelújítási, homlokzat helyreállítási munkához szükséges közterület-használat esetén.

(4) Egyidejűleg csak egy jogcímen csökkenthető a közterület-használati díj.

36. § (1) A közterület-használati megállapodás közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a használó az általa előre megfizetett használati díj időarányos részét – a megkezdett teljesítési időszak kivételével – jogosult visszaigényelni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható filmforgatás céljából történő közterület-használat jóváhagyása esetén.

15. A zöldterületekre és egyes közterületekre vonatkozó külön rendelkezések

37. § (1) A zöldfelületeket és a zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja, az eltérő használathoz a jogszabályok és e rendelet szerint lehet hozzájárulást adni.

(2) A zöldfelületek és a zöldterületek használata során az élő növényzet védelméről, a zöldfelületekhez tartozó tárgyak, építmények, létesítmények, a zöldterületi funkció megőrzéséről és a károsítás megelőzéséről gondoskodni kell.

38. § (1) A zöldfelületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő szándékos vagy gondatlan megrongálása, elpusztítása, károsítása.

(2) Zöldterületeken járművel, kerékpárral csak az erre a célra kijelölt utakon szabad közlekedni.

(3) Zöldterületen labdajátékokat folytatni csak az arra kijelölt helyen a kifüggesztett házirend betartásával és mások testi épségére figyelemmel lehet.

(4) Tilos:

a) a zöldfelületeken lévő fákról, növényekről engedély nélkül a virágok, termések szedése, a fák – talaj feletti vagy alatti részeinek – megcsonkítása;

b) az élő fára plakátot vagy más hirdetést kihelyezni;

c) zöldfelületre járművel behajtani, várakozni, kivéve a Megbízott gépjárműveit a közszolgáltatási szerződésben megjelölt feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékben;

d) zöldfelületen közkifolyónál, kútnál járművet mosni;

e) zöldfelületen szemetelni, törmeléket vagy egyéb, a zöldfelületet károsító tárgyat lerakni;

f) közterületen kempingezni;

g) a zöldterület fenntartását akadályozó vagy közegészségügyi veszélyeztetést okozó tevékenységet folytatni.

39. § (1) A társasházak védnökséget vállalhatnak a háztömbökkel körülhatárolt, a háztömbök épületek közé beékelődött vagy a háztömbbel közvetlenül határos közterületek felett.

(2) A védnökség alatt a közterület tisztántartását, karbantartását és szépítését kell érteni, amelyhez a szükséges munkálatokat a társasházaknak saját költségükön kell elvégezniük. A közterület rendeltetése nem változtatható meg.

(3) A védnökséget vállaló társasháznak biztosítania kell, hogy a védnökséggel érintett közterületet a nyári időszámítás szerint 8 és 21 óra, téli időszámítás szerint 8 és 18 óra között bárki igénybe vehesse annak eredeti rendeltetése szerinti célból.

(4) A védnökség vállalásáról az Önkormányzattal szerződést kell kötni.

(5) A közterületeket kezelő és üzemeltető Megbízott a védnökségbe vett közterületet és az erre vonatkozó megállapodásban vállaltak teljesítését jogosult és köteles ellenőrizni.

40. § (1) Az Önkormányzat – az erre kiírt lakossági pályázati eljárás útján – vissza nem térítendő támogatást biztosít azon XIII. kerületi társasházak és szövetkezeti lakóházak lakóközösségeinek, akik vállalják az épület előtti közterületek, előkertek, jól elhatárolható parkrészletek, parkolót elválasztó zöldsávok ápolását, gondozását. Az érvényes pályázatok a védnökségbe vett terület nagyságához igazodó támogatásra jogosultak.

(2)2

(3) A pályázati eljárás lebonyolításával, a támogatási szerződés megkötésével, kertészeti és környezetvédelmi szaktanácsadás nyújtásával és a zöldterület védnökségi tevékenység ellenőrzésével az Önkormányzat – közszolgáltatási szerződés keretében – a közterületet kezelő és üzemeltető Megbízottat bízza meg.

(4) A Megbízott jogosult a támogatási megállapodásban foglaltak megvalósulását vizsgálni, a vegetációs idő alatt a támogatott által vállalt feladatok elvégzését a helyszínen ellenőrizni.

(5) A lakóközösség a támogatást kizárólag a pályázati célnak megfelelő eszközök megvásárlására, illetve a védnökségi feladataival összefüggő költségek fedezésére fordíthatja.

(6) A lakóközösségnek a támogatási megállapodás keretében vállalnia kell különösen, hogy

a) védnökségi tevékenységével az Önkormányzat jó hírnevét, más jogait nem sérti, a védnöki feladatai során politikai tevékenységet nem végez;

b) védnöki tevékenységéről összefoglaló szakmai beszámolót készít, számlával vagy más, a felhasználást igazoló bizonylattal – a tárgyév november 30. napjáig – igazolja a támogatási összeg támogatási célra történő felhasználását;

c) gondoskodik arról, hogy a védnökséggel érintett közterületet a nyári időszámítás szerint 8 és 21 óra, a téli időszámítás szerint 8 és 18 óra között bárki igénybe vehesse annak közterületi rendeltetése szerint;

d) ha a támogatott cél bármely okból meghiúsul, a támogatási összeg teljes összegét a meghiúsulási ok felmerülésekor haladéktalanul vissza kell fizetnie az Önkormányzat részére.

(7) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés vagy az elszámolás során nyilvánvalóvá válik, hogy a támogatott nem a támogatási megállapodásban foglaltak szerint használta fel a támogatás összegét vagy nem tett eleget a támogatási megállapodásban vállalt kötelezettségének, a visszafizetési kötelezettség érvényesítése mellett az Önkormányzat jogosult a lakóközösséget a következő három évre kizárni a támogatásra jogosultak köréből.

(8)3

41. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában és kezelésében lévő közterületeken lehetőséget biztosít a lakosság, vállalkozások, civil szervezetek, magánszemélyek részére arra, hogy a környezetükben található zöldfelületeket – társadalmi felelősségvállalás keretében -gondozzák, szépítsék.

(2) A közterület gondozási tevékenység kizárólag az Önkormányzattal erre vonatkozó írásban kötött megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint, térítési igény nélkül végezhető.

42. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, a kerületi polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen, vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik. Az ellenőrzés során a közterület használója köteles igazolni a használat jogalapját a közútkezelői hozzájárulás, a közterület-használati szerződés vagy a közterület-használati hozzájárulás eredeti vagy hiteles másolati példányának átadásával.

16. Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 15. napján lép hatályba.

(2) A rendelet 23. §-a és a 40. § (2) és (8) bekezdése 2015. november 1. napján lép hatályba.

44. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően megkötött használati megállapodásokra kell alkalmazni.

45. § Hatályát veszti Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1999. (I. 22.) önkormányzati rendelete a szeszesital fogyasztásának korlátozásáról az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről.

Dr. Bujdosó Sándor

jegyző

Dr. Tóth József

polgármester

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2015. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében foglalt, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területén található olyan belterületi földrészletre, amely

a) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott és a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében áll, vagy

b) a tulajdonosa által közhasználatra átadott és az Önkormányzat kezelésében és üzemeltetésében áll.

(2) A rendelet hatálya a 17. § rendelkezése vonatkozásában Budapest XIII. kerület közigazgatási területén lévő közterületekre és a tulajdonosa által közhasználatra átadott és az Önkormányzat kezelésében és üzemeltetésében lévő területekre terjed ki.

(3) A rendelet rendelkezéseit természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre, a gépjárművek üzemben tartóira kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény.

2. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény.

3. Nyílt szerkezetű pult, állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet.

4. Kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő vagy annak tevékenységével összefüggő, elsősorban árubemutatásra szolgáló közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló üvegezett felület.

5. Reklámvitrin: egyedi megjelenésű, egy vagy több oldalon üveglappal borított szerkezetű, jellemzően termék elhelyezésére, valamely üzlet, vállalkozás áruválasztékának bemutatását szolgáló kirakatnak nem minősülő hirdető-berendezés.

6. Hirdető-berendezés: azon vizuális, audió vagy audióvizuális berendezés, amely felületén vagy amelynek működése közben reklámnak vagy hirdetésnek minősülő információk jelennek meg.

7. Cégtábla, címtábla: a tevékenység helyén általában a fal síkjával párhuzamosan elhelyezett, a cég jelképét, nevét, az ott folytatott tevékenységre utaló feliratot tartalmazó tábla.

8. Cégér: valamely tevékenységet szimbolizáló, a tevékenység helyét képező ingatlanon elhelyezett, általában a fal síkjából derékszögben kiemelkedő, kisméretű tárgy.

9. Vendéglátó terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vagy a vendéglátás céljára a közterületen elhatárolt, kereskedelmi egységhez kapcsolódó szabadtéri vendégtér (kivéve ezalól a dohányzás céljára külön törvény előírásai szerint kialakított, 1 m2 területnagyságot meg nem haladó terület), amelynek része a hozzá kapcsolódó napernyő, árnyékolástechnika.

a) Idényjellegű terasz: 240 napot meg nem haladó időtartamra létesített, elbontási kötelezettséggel engedélyezett, ideiglenes szabadtéri vendégtér.

b) Tartós használatú terasz: 240 napot meghaladó időtartamra létesített, tartós szerkezetű szabadtéri vendégtér.

10. E rendelet hatálya alá eső, növényzettel fedett közterületek esetében:

a) zöldterület: az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó, zöldfelülettel is rendelkező, rekreációs funkciójú, közterületi besorolású belterületi földrészlet.

b) zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel fedett biológiailag aktív felület.

11. Molinó felület: az épületeken, az épületek vagy közterületen lévő oszlopok között kifeszített textil vagy műanyag reklámhordozó.

12. Reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt.

13. Koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénzt vagy egyéb dolgot kéregetve gyűjtő tevékenység vagy erre utaló magatartás tanúsítása, mely nem jár együtt mások zaklatásával, házalással, és nem gyermekkorú személy társaságában vagy a gyermekkorú személy rábírásával történik.

14. Szórólaposztás: kis terjedelmű, hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő) vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása.

15. Jogcím nélküli közterület-használat: a közterület rendeltetéstől eltérő, olyan igénybevétele, amelynek során a használó a közterületet a tulajdonos hozzájárulása nélkül, erre vonatkozó, érvényes használati megállapodás nélkül használja.

16. Vendéglátó terasz létesítéséhez szükséges lakóházi hozzájárulás: a lakóközösség – irányadó jogszabályi előírások és működési rendje szerinti – hozzájárulása a lakóház épülete előtt 7 méteren belüli, kereskedelmi célú, szabadtéri terasz üzemeléséhez.

17. Szeszes ital: gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, ezek felhasználásával készült termék, valamint az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital.

3. Hatásköri szabályok

3. § A rendelet hatálya alá tartozó közterületek használatához történő hozzájárulásról, a közterület-használati díj mértékének csökkentéséről, a védnökségvállalásról szóló szerződés megkötéséről, a filmforgatás céljából történő közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

4. § A tulajdonosi jog gyakorlója a közterület-használati eljárás lebonyolításával, a tulajdonosi, közútkezelői hozzájárulás beszerzésével, az Önkormányzatot megillető díjak beszedésével, valamint a használati megállapodás megkötésével – közszolgáltatási szerződés alapján – a közterületet kezelő és üzemeltető szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

4. A közterületi kategóriák

5. § A rendelet hatálya alá tartozó közterületeket I. (kiemelt), II. (minősített) és III. (általános) közterületi kategóriákba kell sorolni. Az egyes kategóriákat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az I. (kiemelt) közterületi kategóriába sorolt közterületek turisztikailag kiemelt közterületeknek minősülnek.

5. A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

6. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét a rendeletben meghatározott módon akadályozza.

7. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati hozzájárulás és a hozzájárulást is tartalmazó írásbeli szerződés megkötése (továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges.

(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

1. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet és azon hirdető-berendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezést is), kirakat, reklámvitrin, a közterületbe 10 cm-en túl benyúló cég- vagy címtábla létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;

2. hirdető-berendezés, molinó felület, reklámzászló és reklám céllal elhelyezett termékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben a hirdető-berendezés 10 cm-t meghaladóan közterületre nyúlik; továbbá a közterületre kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra felszerelt reklám, reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés, óriásplakát közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is; valamint bármilyen kép vagy reklám közterületre történő vetítéséhez;

3. árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület létesítéséhez, fennmaradásához, a már meglévő ilyen fülkék, pavilonok, épületek működéséhez;

4. az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenes vagy idényjellegű árusításhoz, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához;

5. üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés, a dunai rakparton közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség létesítéséhez, fennmaradásához, hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához, a rakpart használatához;

6. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;

7. utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videófal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;

8. utcai árusító és egyéb (különösen pénzváltó-, ital-, tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegy-, telefonkártya-, bank-, ATM) automaták felállításához, fennmaradásához;

9. építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához;

10. alkalmi árusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, különösen utcazenéléshez, valamint a portrérajzoláshoz;

11. a mozgóképről szóló törvény hatálya alá nem tartozó film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza;

12. sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használatához, mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;

13. a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (különösen vendéglátó terasz, előkert);

14. települési szilárdhulladék-gyűjtő konténer elhelyezéséhez vagy hulladékgyűjtő edény állandó elhelyezéséhez (kivéve Budapest Főváros XIII. kerület területén a köztisztasági feladatokat ellátó szerv vagy jogi személy által kezelt kommunális hulladék részére rendszeresített gyűjtőedény);

15. őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához;

16. alkalmankénti rakodás céljából közterület kizárólagos használatához;

17. civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

18. ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

19. hőlégballon, motoros légi járművek alkalmi tartózkodásához (különösen fel- és leszállóhely);

20. a Kerületi Emlékhely területén megemlékezés, megemlékezés céljára szolgáló rendezvény tartásához;

21. megújuló energiaforrások műtárgyai elhelyezéséhez;

22. a közterület minden olyan nem rendeltetésszerű használatához, amely a jelen rendelet szerint közterület-használati hozzájárulás és közterület-használati díj megfizetése nélkül nem végezhető.

(3) A településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet erre vonatkozó előírása esetén a közterület-használati hozzájárulás feltétele a bejelentési eljárás kezdeményezése, valamint a bejelentés tudomásulvétele. A közterület használójának a településképi kikötések teljesítését a használati megállapodásban is vállalnia kell.

8. § (1) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez;

b) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

c) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

d) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;

e) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, illetve a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, televízió-, videó- és hangfelvételek készítéséhez, továbbá, ha turisztikai vagy családi célból készül a felvétel;

f) reklámot nem tartalmazó előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg;

g) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzéséhez, ide nem értve az élet- és balesetveszély elhárítását követő további építési munkálatokat;

h) futóversenyek útvonalának biztosításához.

(2) Tulajdonosi hozzájárulás nélkül vagy használati megállapodás megkötése nélkül végezhető közterület-használat tényét is be kell jelenteni a Megbízottnak a használat megkezdése előtt.

(3) A közterület tulajdonosának hozzájárulását, valamint a közútkezelésért felelős tudomásulvételét követően, használati megállapodás megkötése nélkül használható a közterület az Önkormányzat és a Megbízott által szervezett szabadtéri rendezvény, program céljára.

6. Vendéglátó terasz-előkert létesítése

9. § (1) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább 1,5 méter.

(2) Lakóépület homlokzata előtti vendéglátó terasz létesítéséhez és üzemeltetéséhez csak akkor adható közterület-használati hozzájárulás, amennyiben:

a) az érintett lakóház, társasház vagy szövetkezeti lakóház tulajdonosai – az irányadó jogszabályi előírások és működési rendjük szerint – az erre rendszeresített formanyomtatványon hozzájárulásukat adják, továbbá

b) a vendéglátó egységet üzemeltető a használati megállapodás keretében kötelezettséget vállal arra, hogy a használat időtartama alatt a lakóházi hozzájárulásban kikötött feltételeket teljesíti, az érintett épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítését biztosítja, a terasz üzemeltetésével az épület rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(3) Ha a terasz létesítési kérelemmel érintett épületben van olyan földszinti vagy magasföldszinti lakás, amelynek ablaka a teraszra nyílik, a vendéglátó terasz kialakításához – a lakóközösség hozzájárulásán túl – az érintett lakás tulajdonosának és életvitelszerű lakójának hozzájárulását is be kell szerezni.

(4) Vendéglátó terasz üzemeltetésére kötött használati megállapodásban a használónak vállalnia kell, hogy az idényjellegű vendéglátó teraszt az idény leteltével, a tartós használatú teraszt a megállapodás megszűnésével haladéktalanul elbontja és az eredeti állapotot helyreállítja. A bontási kötelezettség elmulasztása esetén a közterület tulajdonosa a közterület-használati díj tízszereséig terjedő közterület-használati díjat jogosult megállapítani.

(5) Amennyiben a terasz üzemeltetéssel érintett lakóházközösség vagy lakó a közterület-használat időtartama alatt a (2) vagy (3) bekezdés szerinti hozzájárulását visszavonja vagy attól eltérő nyilatkozatot tesz, az a közterület-használati hozzájárulás érvényességét nem érinti.

(6) Amennyiben vendéglátó terasz létesítéséhez benyújtott (2) bekezdés szerinti lakóházi hozzájárulásról utóbb kiderül, hogy a közterület-használati hozzájárulás kiadására, a jelen rendelet által előírt feltételeknek nem felelt meg, az Önkormányzat a közterület-használati hozzájárulás visszavonására jogosult. A hozzájárulás visszavonása a használati megállapodás megszűnését eredményezi.

7. Taxiállomások létesítése és használata

10. § (1) Közterületen taxiállomás létesítése, használata és üzemeltetése a Budapest főváros közterületein a taxiállomások létesítéséről, használatáról és üzemeltetésének rendjéről szóló fővárosi közgyűlési rendelet és a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezhető, végezhető.

(2) A közterület-használati hozzájárulásban – indokolt esetben – a vonatkozó jogszabályban meghatározott számú taxi férőhely közterületi burkolaton történő felfestése írható elő a taxiállomás üzemeltetője részére.

(3) A taxiállomás üzemeltetőjének kötelessége az elfoglalt terület és közvetlen környezetének tisztántartása és a lakosságot zavaró tevékenységek (különösen rádiózás, gépjármű motorjának indokolatlan üzemeltetése) megakadályozása.

(4) Az érvényes közterület-használati szerződésben meghatározott számú taxi férőhelyen az e számot meghaladó taxi várakozása a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.

8. Filmforgatás céljára történő használat jóváhagyása

11. § (1) A mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás céljára történő közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a közútkezelő a véleményében, a forgalomtechnikai kezelő-üzemeltető az általa jóváhagyott forgalomtechnikai tervben, a zöldfelület kezelője-üzemeltetője a hozzájárulásban, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz. A közút közterület-használatára vonatkozó közútkezelői vélemény hiányában a hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(3) A közterület filmforgatási célú használata együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb parkolás) nem haladhatja meg

a) a 100 m2 területet a I. kategóriába sorolt, turisztikailag kiemelt közterületeken,

b) a 200 m2 területet a II. kategórába sorolt, minősített közterületen,

c) a 300 m2 területet a III. kategóriába tartozó, általános közterületen.

12. § (1) Filmforgatás céljából történő közterület-használat folyamatos időtartama nem haladhatja meg az 5 napot.

(2) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.

(3) Olyan közterületre nem hagyható jóvá közterület-használat, amelyen a kérelemben megjelölt első forgatási napot megelőző egy hónapon belül filmforgatás zajlott.

13. § (1) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogosan vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(2) A hatósági szerződésben ki kell kötni, hogy a közterület-használati díj megfizetése a hatósági szerződés hatályba lépésének feltétele, e nélkül a kérelmező a használatra a kétoldalúan aláírt és előzetesen jóváhagyott szerződés birtokában sem válik jogosulttá, köteles viselni a jogellenes használat jogkövetkezményeit.

14. § (1) Amennyiben a közterületre vonatkozóan több közterület-használat iránti kérelmet nyújtottak be, a korábban benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.

(2) Ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a hatósági szerződés jóváhagyását meg kell tagadni.

(3) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, aki a kérelem benyújtását megelőző egy évben a közterületet jogellenesen, a használati megállapodástól vagy a jóváhagyott hatósági szerződéstől eltérően használta, avagy a kérelem benyújtásakor az Önkormányzat felé díjtartozása van.

9. A közterület használati hozzájárulás megtagadásának esetei

15. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

1. olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést akadályozza, továbbá olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a közúti keresztezések és gyalogos átkelőhelyek rálátási háromszögében 50 cm-nél magasabb rálátási akadályt képez, és a kérelmező kérelméhez nem csatolta a közterület megváltozó használatát biztosító, a közút forgalomtechnikai kezelője által jóváhagyott, ideiglenes forgalomtechnikai tervet;

2. zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;

3. a közút és a járda felületének reklám – ideértve a politikai reklámot is – céljára történő használatához;

4. büfétermék és sütőipari termék, zöldség és gyümölcs nyílt szerkezetű elárusító pulton, berendezésen vagy járművön történő értékesítéséhez az I. és II. kategóriába tartozó közterületen;

5. árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítéséhez, kivéve a virág-, hírlap- és könyvárusítást;

6. árusító, kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló zárt szerkezetű épületek létesítéséhez;

7. olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;

8. olyan létesítmények és berendezések létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg;

9. jármű iparszerű javítására;

10. építési reklám-háló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzat-felújítása kapcsán 10 éven belül építési reklám-háló már kihelyezésre került, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják;

11. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező vagy a közlekedésben részt nem vevő olyan járművek, utánfutók, pótkocsik elhelyezéséhez, tárolásához, amelyeken reklámhordozó kerül elhelyezésre;

12. főútvonalon üzemképtelen jármű tárolására;

13. mutatványos tevékenységre, kivéve ünnepnap vagy rendezvény alkalmából az ünnep, illetve a rendezvény időtartamára;

14. reklámberendezésekre:

a) zöldfelületen,

b) közutak mentén a közlekedési tábla, útbaigazító tábla elhelyezésére szolgáló területen,

c) közúti közlekedési jelzőtáblákon, illetve azok 10 m-es körzetében,

d) a Kerületi Emlékhelyen;

15. az utcanévtábla, emléktábla szélétől számított 3 méteren belül reklámtáblák és fényreklámok elhelyezésére;

16. annak, akinek a közterület-használati megállapodása a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt megszűnt;

17. azoknak, akiknek az Önkormányzattal szemben közterület-használati díj hátraléka van;

18. új pavilon létesítésére, kivéve a hírlap- és virágárusítás céljára szolgáló pavilonokat;

19. asztali és mozgóárusításra a Kerületi Emlékhely területén;

20. olyan építményekre, amelyek elhelyezését a kerületi építési szabályok nem teszik lehetővé;

21. mozgó, alkalmi és kézi árusításra a kiemelt és minősített közterületi kategóriába tartozó területeken;

22. nem közlekedési célú úszóműves kikötő létesítéséhez;

23. az I. közterületi kategória zöldterületein lovas rendezvényre, lovagoltatásra, hadászati eszközök, járművek, nehézgépjárművek közlekedésére, bemutatására;

24. a közterület közlekedésre szolgáló részén gépjárműről, annak platójáról, csomagtartójából, utánfutóból történő árusításra;

25. ha a működési engedéllyel rendelkező kereskedelmi vállalkozás az üzlethelyisége homlokzatával érintkező közterületet a falsíkjától számított 50 centiméteren túl kívánja használatba venni, és ezzel leszűkíti a zavartalan gyalogos közlekedéshez szükséges min. 1,5 m-es járda sávszélességet vagy egyébként a meglévő parkolási módot befolyásolja;

26. forgalomból ideiglenesen kivont járművek tárolásához.

16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területeken 6 óra és 22 óra között kolduló, kéregető tevékenység nem folytatható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területeken tilos kéretlenül, másokat zavaró módon különböző szolgáltatásokat nyújtani, árusítani, osztogatni Ennek minősül különösen a piros lámpánál történő autóablak-tisztítás, hírlapárusítás, szórólaposztás.

(3) Tilos telepengedélyhez vagy bejelentéshez kötött vállalkozói tevékenységet közterületen folytatni.

(4) Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan tevékenységre irányul, amelyhez gépjármű ki-és behajtás szükséges, a szolgáltatáshoz kapcsolódóan a gépjárművek tárolása nem akadályozhatja és nem zavarhatja a közterület gyalogos- és gépjárműforgalmát (különösen iparszerű autószerelés, gumijavítás).

(5) Amennyiben a rendezvényen illemhelyek telepítése szükséges, akkor a rendezvényen az egyidejűleg résztvevők száma alapján 500 főre vetítve legalább 1 akadálymentesített illemhely kihelyezése is kötelező.

(6) Építési reklámháló kihelyezéséhez, fennmaradásához csak olyan épület vonatkozásában adható közterület-használati hozzájárulás, amely épület homlokzati felújításához szükséges építési állványzat közterület-használata a 9 hónapot nem haladja meg.

(7) Fenyőfaárusítás céljára történő közterület-használatra minimum 10 m2 nagyságú terület engedélyezhető.

17. § (1) A Budapest XIII. kerület közigazgatási területén lévő közterületeken és közhasználatra átadott területen – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem terjed ki:

a) közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátó terasz területére az előírt nyitvatartási időben;

b) közterület-használati hozzájárulással és a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel rendelkező rendezvény területére a rendezvény engedélyezett ideje alatt.

10. A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem

18. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében és az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie. Szórólaposztás esetén a közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, akinek érdekében a szórólapot osztani kívánják.

(2) A közterület-használat iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek kötelező tartalmi elemei a használat céljára tekintet nélkül az alábbiak:

a) a magánszemély kérelmező neve, állandó lakcíme, értesítési címe, a nem magánszemély székhelye, levelezési címe, elektronikus levelezési címe;

b) a közterület-használat célja, időtartama;

c) a közterület-használat helyének pontos megjelölése helyrajzi számmmal, természetbeni fekvéssel, szükség szerint további egyedi körülmények meghatározásával, a használni kívánt területnagysággal, helyszínrajz csatolásával;

d) a kérelmező arra vonatkozó előzetes kötelezettségvállalása, hogy a közterületen folytatni kívánt tevékenységet jogszabály által előírt engedélyek birtokában kezdi meg;

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők (közreműködők) neve és elérhetősége.

19. § A közterület-használati kérelemhez a használat céljától függően az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

a) rendezvények esetén a rendezvénytartási engedély;

b) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazás és a jogerős építésügyi hatósági engedély;

c) reklámtáblák, hirdető-berendezések, kirakatok, reklámvitrinek, védőtetők, előtetők és ernyőszerkezetek esetén vázrajz a megjelenítésről;

d) települési szilárd hulladék képződésével járó tevékenység esetén annak igazolása, hogy a kérelmező a települési szilárd hulladék elszállítására jogosult közszolgáltatótól a szolgáltatást igénybe veszi;

e) a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet erre vonatkozó előírása esetén a bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés.

20. § (1) A hozzájárulás iránti kérelemnek vendéglátó teraszok létesítése esetén a 18. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a 9. § (2) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot;

b) a terasz mögötti épület földszinti helyiségei rendeltetésének megnevezését;

c) az épület földszinti helyiségeinek és kirakatainak megközelítéséről készült vázlatrajzot;

d) a terasz kialakítására vonatkozó településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntést;

e) szükség esetén a 9. § (3) bekezdésében előírt hozzájáruló nyilatkozatot.

(2) A hozzájárulás iránti kérelemnek a 18. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül taxiállomás létesítése esetén tartalmaznia kell:

a) az állomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények funkciójának megnevezését;

b) az állomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények megközelítési lehetőségeit tartalmazó helyszínrajzot;

c) a taxiállomáson elhelyezni kívánt reklámtábla szövegét és az elhelyezésére vonatkozó rajzot.

21. § (1) A közterület-használati hozzájárulás előzetes feltétele:

a) közút és járda területét érintő közterület-használatoknál a közútkezelő hozzájárulása;

b) kereskedelmi, vendéglátó-ipari, kisipari tevékenységek esetén az ipar-kereskedelmi hatóság támogató véleménye;

c) műemléki védettség alatt álló területen a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása;

d) a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés.

(2) A kérelmet a közterület-használat megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltétel beszerzéséről a közterület-használati eljárást lebonyolító Megbízott intézkedik. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti követelmény rendelkezésre bocsátása a kérelmező kötelezettsége.

(4) A közterület-használati hozzájárulás nem mentesíti a használót a tevékenységére vonatkozóan a jogszabályokban előírt (különösen építésügyi, népegészségügyi, rendészeti, környezetvédelmi, iparkereskedelmi) hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzése alól.

(5) A Megbízott a jelen rendeletben foglaltakon túlmenően – a kérelemben megjelölt tevéknységhez igazodóan – további, a kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok benyújtására, adatok közlésére hívhatja fel a kérelmezőt.

22. § (1) A közterület nem rendeltetésszerű, de közterület-használati hozzájárulást nem igénylő igénybevételét – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – legkésőbb a használat megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni.

(2) A 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti futóversenyt legalább 30 nappal az igénybevétel előtt kell bejelenteni.

(3) A 8. § (1) bekezdés e) pontja szerinti igénybevételt nem kell bejelenteni.

(4) A 8. § (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott esetekben legalább 15 nappal az igénybevétel előtt kell bejelenteni.

(5) A 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt igénybevétel esetén a bejelentést minden esetben haladéktalanul meg kell tenni, és a bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület igénybevételét a Megbízott jogosult ellenőrizni.

23. § (1) A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a közterület fenntartási és fejlesztési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult a közterület meghatározott célú használatára pályázatot kiírni, a pályázat egyedi feltételeit és érvénytelenségi okait meghatározni és közterület-használati hozzájárulásáról a pályázati eljárás eredménye alapján dönteni.

(2) A pályázati felhívást az Önkormányzat és a Megbízott honlapján, valamint az Önkormányzat költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 15 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázat benyújtásához szükséges valamennyi feltételt, így különösen:

a) a használatba vehető közterületen folytatható tevékenységre vonatkozó adatokat és előírásokat, az igénybe veendő közterület adatait, továbbá a lebonyolítással kapcsolatos követelményeket és előírásokat;

b) a közterület használatáért fizetendő, rendeletben megállapított minimális díj összegét és a fizetési feltételeket;

c) a pályázóval szemben támasztott esetleges pénzügyi, gazdasági és műszaki követelményeket, az alkalmasság igazolásának módját;

d) a pályázat benyújtására nyitva álló időt;

e) a pályázat felbontásának időpontját;

f) a pályázat elbírálásának határidejét, módját és szempontjait;

g) az elbírálásnál értékelendő szempontok fontossági sorrendjét, ha az elbírálás szempontjai alapján a pályázat nyertese az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó.

(4) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amit a pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg, a pályázati felhívásban szereplő módon és mértékben kell az Önkormányzat rendelkezésére bocsátania.

(5) A pályázó a pályázatban szereplő nyilatkozataihoz (ajánlatához) a pályázat benyújtására nyitva álló idő lejártától a közterület használatára vonatkozó szerződés megkötéséig, de legalább 45 napig kötve van.

(6) A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a Megbízott a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi. Amennyiben a pályázó a pályázati kérelmében, vagy annak mellékleteiben a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, vagy a pályázatától az eredményhirdetés után visszalép, vagy a pályázati feltételeket hiánypótlási határidőben sem teljesíti, az érintett eljárásból ki kell zárni és a pályázat kiírását követő 2 éven belül benyújtott újabb pályázatát is érvénytelennek kell tekinteni.

(7) Ha a pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Egyéb esetekben a biztosítékot a pályázónak vissza kell fizetni, vagy nyertes pályázó esetén a biztosíték összege a fizetendő közterület-használati díjba beszámítható.

(8) A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott idő lejártáig lehet érvényesen benyújtani. A pályázat benyújtására nyitva álló idő nem lehet rövidebb 30 napnál. E határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, az eredeti határidő lejárta előtt meghosszabbítható. A meghosszabbítást az indokok megjelölésével közzé kell tenni.

(9) Érvénytelen a pályázat, ha:

a) a pályázati felhívásban meghatározott idő lejártát követően nyújtották be;

b) nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek és előírásoknak;

c) a pályázó a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre.

(10) A pályázat nyertesének a használati megállapodás megkötésére az eredményhirdetéstől számított 15 nap áll rendelkezésre. E határidő elmulasztása a nyertes visszalépésének minősül, amely esetben az Önkormányzat a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval jogosult megállapodást kötni, aki a pályázati felhívásban meghatározott előírásoknak és követelményeknek megfelel.

11. A közterület-használati hozzájárulás megadása

24. § (1) A közterület-használat iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a kerületi építési szabályozás előírásait, a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, zajterhelési, közegészségügyi és köztisztasági, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, és azokat a használati megállapodás megkötése során érvényesíteni kell.

(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a Megbízott a kérelmezőt egy alkalommal, határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a Megbízott javaslatára a közterület-használat megtagadására jogosult.

(4) A közterület tulajdonosa – az ügy egyedi körülményei alapján és a rendelet keretei között – jogosult a közterület-használati hozzájárulását a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra megadni. A felek egyező akarattal a használati megállapodást a kérelemtől eltérő feltételekkel is megköthetik.

25. § (1) A közterület-használati megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét, vagy a nem természetes személy székhelyét, képviseletre jogosultjának nevét, levelezési címét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a megállapodás érvényes;

c) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek meghatározását, a hozzájárulástól eltérő más célra történő használat tilalmát;

d) a használó kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az arra illetékes hatóságok által a használatra vonatkozóan előírtakat a használat teljes időtartama alatt teljesíti és betartja;

e) a használó kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a megállapodás megszűnése esetén a közterület eredeti állapotát kártalanítási igény nélkül helyreállítja;

f) közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját, a díjmentesség vagy díjkedvezmény jogalapját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, a díjfizetési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit;

g) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét, elérhetőségét;

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását;

j) a közterület-használati jog átruházásának tilalmát;

k) a használati megállapodás megszűnésének eseteit, így különösen a közterület-használati hozzájárulás visszavonásának kikötését, annak rögzítésével, hogy az Önkormányzat a jogcím nélküli használóval szemben a használati jog megszűnését követő naptól az eredeti állapot helyreállításáig a közterület-használati díj tízszereséig terjedő díjat jogosult érvényesíteni;

l) a használó felhatalmazását arra, hogy az Önkormányzat és a Megbízott a vonatkozó jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, illetve a közterület-használati megállapodás megkötése érdekében szükségesek.

(2) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni a kérelmezőnek.

(3) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a) Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyeletet,

b) a Budapesti Rendőr-főkapitányságot a rendezvényekkel kapcsolatban.

(4) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelettel.

(5) A kérelmező a közterület-használati megállapodást a közterület-használati hozzájárulás kézhezvételétől követő 30 napon belül jogosult megkötni, ezt követően a hozzájárulás érvényét veszíti. A mulasztást követő egy évig nem adható közterület-használati hozzájárulás annak a kérelmezőnek, aki 6 hónapon belül két alkalommal is elmulasztja a szerződéskötési határidőt.

26. § A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet kizárólag a jogosult, valamint a használati megállapodásban feltüntetett közreműködők használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

27. § (1) Fontos közérdekből vagy üzemzavar elhárítása miatt a közterület használatának szünetelése rendelhető el.

(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába, és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás megszűnéséig még hátralévő idő.

(3) A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét külön döntés nélkül vissza kell fizetni – a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint – a jogosult részére.

28. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy szünetel, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(3) Az Önkormányzat jogosult a közterület-használati hozzájárulás visszavonására:

a) fontos közérdekből, vagy a köztulajdon védelmében bármikor;

b) amennyiben a használó a használati jogát jogosulatlanul más személynek átengedi;

c) amennyiben a használó a közterületet a hozzájárulástól eltérő célra, nagyobb mértékben vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy helyen használja, és a jogellenes tevékenységgel az erre irányuló felszólításra sem hagy fel;

d) amennyiben a használó a használati díjfizetési kötelezettségének 2 egymást követő hónapban nem tesz eleget;

e) amennyiben a használó a közterület használata során olyan reklámtevékenységet végez, amelyre a tulajdonosi hozzájárulás nem terjed ki, vagy amely jogszabályba ütközik.

(4) A közterület-használati megállapodás megszűnik:

a) a megállapodásban meghatározott idő elteltével, vagy az előírt feltétel bekövetkeztével;

b) ha az Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását a jelen rendelet szerint visszavonja;

c) közös megegyezéssel;

d) magánszemély használó halálával, vagy a nem magánszemély használó jogutód nélküli megszűnésével;

e) ha a használó a közterületen végzett tevékenységéhez szükséges jogosultságát bármely okból elveszíti.

12. A közterület-használat időtartama és díja

29. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(3) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati, valamint az egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő 15. napig terjedő időszakra adható közterület-használati hozzájárulás.

(4) A közterület-használati hozzájárulás – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb egy évre adható. A közterület-használati hozzájárulás mutatványos, ugrálóasztal esetén legfeljebb tizenöt napra, idényjellegű árusítás és alkalmi árusítás (ünnepek előtti vásár, karácsony, húsvét) esetén legfeljebb harminc napra adható.

(5) Egy évet meghaladó időtartamra szóló közterület-használat iránti kérelemről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tulajdonosi jog gyakorlója dönt. Közterület-használati hozzájárulás legfeljebb tíz évre adható.

(6) Egy évet meghaladó időtartamra szóló közterület-használati megállapodás megkötésének feltétele az éves bruttó közterület-használati díjnak megfelelő, de minimum 300.000,- Ft összegű – esedékes közterület-használati díjon felüli – szerződéskötési díj előre, egy összegben történő megfizetése. A tulajdonosi jog (5) bekezdés szerinti gyakorlója – a használó kérelmére – indokolt esetben dönthet úgy, hogy a szerződéskötési díjtól eltekint.

(7) A szerződéskötési díj a közterület-használat bármely okból történő megszűnése esetén – a tulajdonosi hozzájárulás közérdekből történő visszavonásának esetét kivéve – nem jár vissza.

(8) A szerződéskötési díj megfizetése esetén a közterület tulajdonosa a közterület-használati hozzájárulásának visszavonására – a rendelet 28. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a használati megállapodás érvényességi ideje alatt és a közterület jogszerű használata esetén nem jogosult.

30. § (1) A közterület-használatért a hozzájárulás jogosultja díjat köteles fizetni.

(2) A közterület-használati díj mértékét – a filmforgatási célú, ahhoz kapcsolódó technikai vagy stáb parkolási célú, továbbá a közterület-hasznosítási pályázat útján nyert közterület-használatot kivéve – közterület kategóriák szerint a rendelet 2. melléklete határozza meg. A díjtételeket az Önkormányzat minden évben, a KSH által közzétett általános fogyasztói árindexek szorzatával jogosult emelni. A közterület-használati díjak éves mértékét a Megbízott az Önkormányzat és a Megbízott hivatalos honlapján és hirdetőtábláján is nyilvánosságra hozza. A közterület-használati díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(3) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egy napnak, minden megkezdett hét egy hétnek, minden megkezdett hónap egy hónapnak számít A közterület-használati díjat előre,

a) egyösszegben vagy

b) a közterület-használati megállapodásban meghatározott időszakonként kell megfizetni.

(4) A közterület-használati díj összegét és megfizetésének módját közterület-használati szerződésben, filmforgatás céljára történő használat esetén hatósági szerződésben kell rögzíteni.

(5) A közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül a használati megállapodás szerinti időtartamra és módon kell megfizetni. A közterület használatának díját a jogcím nélküli használó erre vonatkozó megállapodás nélkül, a használatra tekintettel köteles megfizetni.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(7) Közterület-hasznosítási pályázat kiírása esetén a közterület-használati díj legalacsonyabb mértéke a rendelet 2. mellékletében a használati jogcímre megállapított díjtétel. A Megbízott a pályázat nyertesével jogosult magasabb összegű közterület-használati díjban is megállapodni.

31. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni.

(2) Hirdetőtábla, hirdető-berendezés és óriásplakát esetén annak hirdetőfelületét, a vetített képek és reklámok esetén a vetítéssel érintett négyzetméterben kifejezett felületet, a kivetítő- és videófal-berendezés esetén a képernyő felületét kell számításba venni, míg a hirdetőoszlop és a zászló esetében azok darabszámát kell figyelembe venni, míg a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók esetén folyóméterben kell a használatba adott területet meghatározni.

(3) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter, folyóméter egész négyzetméternek, folyóméternek számít.

(4) A kézből történő utcai árusítás, továbbá a szórólaposztás esetében a fizetendő díj szempontjából az 1 fő által elfoglalt terület egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.

32. § (1) A közterület használója a használat feltételeként legkésőbb a használati megállapodás aláírásáig, a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni. Az óvadék mértéke a használat típusára előírt bruttó közterület-használati díj 1-3 havi mértékének megfelelő összeg. Az óvadék visszajár, amennyiben a használó az eredeti állapotot helyreállítja és a használati díjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.

(2) Az Önkormányzat jogosult a tulajdonosi hozzájárulásban előírni, hogy a használó azonnali beszedési megbízásra szóló, a használó számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazást adjon a közterület-használati díj megfizetésének biztosítékául.

13. A jogellenes közterület-használat következményei

33. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek, utánfutók, pótkocsik reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

34. § (1) Aki a közterületet tulajdonosi hozzájárulás nélkül, vagy a használati megállapodástól eltérő módon használja, a közterület-használati díj tízszereséig terjedő díj megfizetésére köteles, amíg a felszólításban foglaltaknak eleget nem tesz, vagy az eredeti állapotot helyre nem állítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén is megfelelően alkalmazni kell.

14. A közterület-használati díjfizetés alóli mentesség és kedvezmény esetei

35. § (1) A közterület-használati díjfizetés alóli mentesség illeti meg:

a) az Önkormányzat által támogatott vagy jóváhagyott programok szervezőit;

b) az önkormányzati tulajdonú épületek felújításával, önkormányzati beruházásban megvalósuló épületek építésével, önkormányzati beruházásban megvalósuló közutak, közterületek felújításával, fenntartásával kapcsolatos munkák kivitelezőit;

c) műemlékvédelem vagy helyi védettség alatt álló épületek felújítási munkálataival kapcsolatos közterület-használatot, amennyiben a használat időtartama az egy évet nem haladja meg;

d) a közműveknek (elektromos, gáz, víz, csatornázás, távfűtés), a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményeit;

e) az országos és helyi közforgalmú vasutak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményeit;

f) az Önkormányzat, az Önkormányzat költségvetési szervei, a Polgármesteri Hivatal, vagy az Önkormányzat gazdasági társasága által szervezett rendezvények, programok szervezőjét, a közterületnek a jelen pontban felsoroltak általi, közfeladat ellátása céljából történő igénybevételét;

g) közterület ételosztás céljából használóját;

h) taxiállomások üzemeltetőjét;

i) önkormányzati tulajdonú választási vagy egyéb tájékoztatási célú, Megbízó által kihelyezett hirdető berendezések használóját az Önkormányzattal erre vonatkozóan kötött együttműködési megállapodás alapján.

(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség a közforgalmú közúti közlekedési vállalatok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő árusító és vendéglátó-ipari helyiségek által elfoglalt területekre.

(3) Csökkenthető a közterület-használati díj mértéke:

a) legfeljebb 40% mértékben

aa) új lakás építéssel járó beruházás esetén,

ab) ha a kérelmező hadigondozott, csökkent munkaképességű, rokkantsági vagy rehabilitációs járadékban részesül;

b) legfeljebb 50% mértékben

ba) kiemelt területen 18.00 óra és reggel 8.00 óra közötti időszakban rakodás céljára történő közterület-használat esetén,

bb) amennyiben a magasépítési munkák során a használó vállalja, hogy a gyalogos forgalom zavartalan biztosítása és a közlekedés biztonsága érdekében a járda űrszelvénye fölé védőtetőt épít vagy olyan állványzatot helyez ki, amely alatt a gyalogosok biztonságos közlekedése biztosított,

bc) ha a közterület-használat célja adománygyűjtés vagy humanitárius, karitatív tevékenység;

c) legfeljebb 80%-kal:

ca) kérelemre, különösen indokolt esetben, amennyiben a kérelmező személyi vagy szociális körülményei azt indokolják;

cb) a társasházak és szövetkezeti lakóházak épületfelújítási, homlokzat helyreállítási munkához szükséges közterület-használat esetén.

(4) Egyidejűleg csak egy jogcímen csökkenthető a közterület-használati díj.

36. § (1) A közterület-használati megállapodás közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a használó az általa előre megfizetett használati díj időarányos részét – a megkezdett teljesítési időszak kivételével – jogosult visszaigényelni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható filmforgatás céljából történő közterület-használat jóváhagyása esetén.

15. A zöldterületekre és egyes közterületekre vonatkozó külön rendelkezések

37. § (1) A zöldfelületeket és a zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja, az eltérő használathoz a jogszabályok és e rendelet szerint lehet hozzájárulást adni.

(2) A zöldfelületek és a zöldterületek használata során az élő növényzet védelméről, a zöldfelületekhez tartozó tárgyak, építmények, létesítmények, a zöldterületi funkció megőrzéséről és a károsítás megelőzéséről gondoskodni kell.

38. § (1) A zöldfelületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő szándékos vagy gondatlan megrongálása, elpusztítása, károsítása.

(2) Zöldterületeken járművel, kerékpárral csak az erre a célra kijelölt utakon szabad közlekedni.

(3) Zöldterületen labdajátékokat folytatni csak az arra kijelölt helyen a kifüggesztett házirend betartásával és mások testi épségére figyelemmel lehet.

(4) Tilos:

a) a zöldfelületeken lévő fákról, növényekről engedély nélkül a virágok, termések szedése, a fák – talaj feletti vagy alatti részeinek – megcsonkítása;

b) az élő fára plakátot vagy más hirdetést kihelyezni;

c) zöldfelületre járművel behajtani, várakozni, kivéve a Megbízott gépjárműveit a közszolgáltatási szerződésben megjelölt feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékben;

d) zöldfelületen közkifolyónál, kútnál járművet mosni;

e) zöldfelületen szemetelni, törmeléket vagy egyéb, a zöldfelületet károsító tárgyat lerakni;

f) közterületen kempingezni;

g) a zöldterület fenntartását akadályozó vagy közegészségügyi veszélyeztetést okozó tevékenységet folytatni.

39. § (1) A társasházak védnökséget vállalhatnak a háztömbökkel körülhatárolt, a háztömbök épületek közé beékelődött vagy a háztömbbel közvetlenül határos közterületek felett.

(2) A védnökség alatt a közterület tisztántartását, karbantartását és szépítését kell érteni, amelyhez a szükséges munkálatokat a társasházaknak saját költségükön kell elvégezniük. A közterület rendeltetése nem változtatható meg.

(3) A védnökséget vállaló társasháznak biztosítania kell, hogy a védnökséggel érintett közterületet a nyári időszámítás szerint 8 és 21 óra, téli időszámítás szerint 8 és 18 óra között bárki igénybe vehesse annak eredeti rendeltetése szerinti célból.

(4) A védnökség vállalásáról az Önkormányzattal szerződést kell kötni.

(5) A közterületeket kezelő és üzemeltető Megbízott a védnökségbe vett közterületet és az erre vonatkozó megállapodásban vállaltak teljesítését jogosult és köteles ellenőrizni.

40. § (1) Az Önkormányzat – az erre kiírt lakossági pályázati eljárás útján – vissza nem térítendő támogatást biztosít azon XIII. kerületi társasházak és szövetkezeti lakóházak lakóközösségeinek, akik vállalják az épület előtti közterületek, előkertek, jól elhatárolható parkrészletek, parkolót elválasztó zöldsávok ápolását, gondozását. Az érvényes pályázatok a védnökségbe vett terület nagyságához igazodó támogatásra jogosultak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okok meghatározásáról és a pályázati eljárás eredményéről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület fenntartási és fejlesztési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottsága jogosult dönteni.

(3) A pályázati eljárás lebonyolításával, a támogatási szerződés megkötésével, kertészeti és környezetvédelmi szaktanácsadás nyújtásával és a zöldterület védnökségi tevékenység ellenőrzésével az Önkormányzat – közszolgáltatási szerződés keretében – a közterületet kezelő és üzemeltető Megbízottat bízza meg.

(4) A Megbízott jogosult a támogatási megállapodásban foglaltak megvalósulását vizsgálni, a vegetációs idő alatt a támogatott által vállalt feladatok elvégzését a helyszínen ellenőrizni.

(5) A lakóközösség a támogatást kizárólag a pályázati célnak megfelelő eszközök megvásárlására, illetve a védnökségi feladataival összefüggő költségek fedezésére fordíthatja.

(6) A lakóközösségnek a támogatási megállapodás keretében vállalnia kell különösen, hogy

a) védnökségi tevékenységével az Önkormányzat jó hírnevét, más jogait nem sérti, a védnöki feladatai során politikai tevékenységet nem végez;

b) védnöki tevékenységéről összefoglaló szakmai beszámolót készít, számlával vagy más, a felhasználást igazoló bizonylattal – a tárgyév november 30. napjáig – igazolja a támogatási összeg támogatási célra történő felhasználását;

c) gondoskodik arról, hogy a védnökséggel érintett közterületet a nyári időszámítás szerint 8 és 21 óra, a téli időszámítás szerint 8 és 18 óra között bárki igénybe vehesse annak közterületi rendeltetése szerint;

d) ha a támogatott cél bármely okból meghiúsul, a támogatási összeg teljes összegét a meghiúsulási ok felmerülésekor haladéktalanul vissza kell fizetnie az Önkormányzat részére.

(7) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés vagy az elszámolás során nyilvánvalóvá válik, hogy a támogatott nem a támogatási megállapodásban foglaltak szerint használta fel a támogatás összegét vagy nem tett eleget a támogatási megállapodásban vállalt kötelezettségének, a visszafizetési kötelezettség érvényesítése mellett az Önkormányzat jogosult a lakóközösséget a következő három évre kizárni a támogatásra jogosultak köréből.

(8) A lakossági zöldterület-védnökségi feladatokat kiemelt színvonalon ellátók részére az Önkormányzat – a kapcsolódó pályázat részeként – minden évben külön díjazást nyújt. A támogatáson felüli, nem célhoz kötött díjazásról az Önkormányzat tulajdonosi kérdésekben hatáskörrel rendelkező bizottsága jogosult dönteni, a Megbízott javaslatára, a rendelkezésre álló költségvetési forrás erejéig.

41. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában és kezelésében lévő közterületeken lehetőséget biztosít a lakosság, vállalkozások, civil szervezetek, magánszemélyek részére arra, hogy a környezetükben található zöldfelületeket – társadalmi felelősségvállalás keretében -gondozzák, szépítsék.

(2) A közterület gondozási tevékenység kizárólag az Önkormányzattal erre vonatkozó írásban kötött megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint, térítési igény nélkül végezhető.

42. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, a kerületi polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen, vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik. Az ellenőrzés során a közterület használója köteles igazolni a használat jogalapját a közútkezelői hozzájárulás, a közterület-használati szerződés vagy a közterület-használati hozzájárulás eredeti vagy hiteles másolati példányának átadásával.

16. Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 15. napján lép hatályba.

(2) A rendelet 23. §-a és a 40. § (2) és (8) bekezdése 2015. november 1. napján lép hatályba.

44. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően megkötött használati megállapodásokra kell alkalmazni.

45. § Hatályát veszti Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1999. (I. 22.) önkormányzati rendelete a szeszesital fogyasztásának korlátozásáról az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről.

Dr. Bujdosó Sándor

jegyző

Dr. Tóth József

polgármester

Vissza

Díjaink, elismeréseink