XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/rendelet/2011-19/

Témák A-Z

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről


Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a rendeletben meghatározott kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A lakások bérbeadására a pályázatot a lakásgazdálkodási feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező Bizottság (továbbiakban: Bizottság) írja ki.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. § A pályázat általános feltételei, illetve szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, úgy a pályázat nyertese olyan (határozott vagy határozatlan idejű) bérleti jogot szerez, amilyennel a leadásra kerülő lakásra rendelkezett.

2. A lakás leadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre kerülnek bérbeadásra, kivéve, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, melyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ez esetben a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot szerez.

3. A pályázó csak olyan együtt költöző személyeket jelölhet meg, akiket a leendő bérlő az Ltv. alapján, vagy a Bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhat.

4. A pályázattal érintett lakások bérleti díja minden évben a Képviselő-testület döntésében foglaltak szerint változik. A lakbérfizetésen túl a bérlő köteles megfizetni a közüzemi díjakat. Amennyiben a lakáshoz erkély/loggia tartozik, úgy az erkély/loggia alapterületének az 50%-a után kell a bérleti díjat fizetni.

5. Bérlőtársi jogviszonyban álló személyek esetében a pályázat csak az összes bérlőtárs aláírása esetén érvényes.

6. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

7. A meghirdetett lakásokra az a személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának és a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, illetve amennyiben a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkeznek, úgy arról térítés nélkül a pályázat elnyerése esetén a Bérbeadó javára lemondanak. Ha a lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

8. A pályázatok személyesen vagy meghatalmazott útján, az arra rendszeresített formanyomtatványon a Megbízottnál nyújthatók be.

9. Pályázatban a pályázónak 3 db lakás megjelölésére van lehetősége. A pályázó által megjelölt lakások sorrendisége a pályázat elbírálását nem befolyásolja. A Bizottság a pályázó által megjelölt bármelyik lakásra jelölheti helyezettként a pályázót.

10. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

6. § A pályázó nyilatkozatai:

1. A pályázó tudomásul veszi, hogy a pályázat elnyerésével a lakásra bérleti jogot szerez.

2. A lakbér és közüzemi díj megfizetését vállalja, tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékéről a Képviselő-testület dönt.

3. A Bérbeadó birtokába visszaadott lakásba bejelentett személyek kijelentéséről gondoskodik.

4. A pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a felajánlott lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban – a pályázatban megjelölt határidőben – a tulajdonos rendelkezésére bocsátja.

5. A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt, vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások nem támasztanak alá és ezzel a Bizottságot tévedésbe ejtette, 2 éven belül érvényesen újabb pályázatot nem adhat be.

7. § Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó

1. a pályázati feltételeknek nem felel meg, vagy

2. a pályázatot nem személyesen vagy meghatalmazott útján és nem határidőben nyújtotta be a Bérbeadónál, vagy

3. a pályázatát hiányosan, nem egyértelműen, vagy nem az arra rendszeresített nyomtatványon adja be, vagy

4. vagy a vele együtt költöző személyek – lakóközösséget zavaró – magatartása miatt az elmúlt 5 évben a lakásbérleti jogviszonyt érintő bírósági per, vagy a Bérbeadónál szabálysértési eljárás, vagy a Megbízottnál a lakásbérleti jogviszonyt érintő elmarasztaló eljárás volt folyamatban, vagy

5. igénye meghaladja a méltányolható lakásnagyság mértékét, vagy

6. jelenlegi bérleményén más szerv részére bérlőkijelölési jog áll fenn és arról a bérlőkijelölő szerv nem mond le írásban, vagy

7. által leadandó önkormányzati bérlakás esetén bérleti díj- vagy közüzemi díj tartozás van, vagy

8. a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl.

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Bizottság bírálja el.

(2) A Bizottság – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3) A Bizottság a pályázó által megjelölt lakások közül a pályázó pályázatát annál a lakásnál bírálja el érdemben, amelyiknél a legmagasabb helyezést érheti el.

(4) A döntésről az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton írásban értesítést kapnak. A többi pályázó a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján kifüggesztésre kerülő hirdetményen keresztül értesül.

(5) A nyertesnek a Bizottság döntéséről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződés a pályázat első helyezettjével kerül megkötésre. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására, és a szerződéskötésre.

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból 2 évre történő kizárásáról a Bizottság dönt.

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Bizottság dönt.

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a Bizottság megszüntetheti.

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A Bizottság annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a gondnoki, házmesteri feladatokat ellátja.

(2) A lakásbérleti jogviszony elválaszthatatlanul összefügg a munkaviszony időtartamával, a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése a lakáshasználati szerződést megszünteti.

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy
1 + félszobás lakás 2-5 személy
2 szobás lakás 2-6 személy
1 + két félszobás lakás 3-7 személy
2 + félszobás lakás 4-8 személy
3 szobás lakás 4-8 személy
1 + három félszobás lakás 5-9 személy
2 + két félszobás lakás 5-9 személy
4 szobás lakás 5-9 személy
4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:

a) akinek, vagy házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol a bérlő és az együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát folyamatosan felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

15. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 14. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, illetve bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, a bérleti szerződést költségalapú, ha a négyszeresét meghaladja, piaci alapú szerződésre kell módosítani.

(2) Az a szociális, vagy költségalapú lakbérrel rendelkező bérlő, aki a lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális vagy költség alapú lakásra lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el, a lakbér mértékét szociális lakbér esetén költség, költség alapúnál pedig piaci alapon köteles fizetni.

16. § (1) A bérlő a saját, valamint a lakásban jogszerűen vele lakó megváltozott jövedelmi helyzete alapján kérheti a költség, valamint a piaci alapú lakbérének szociális, illetve költség alapúra történő módosítását.

(2) Az új építésű, jogszabály szerint költség alapon meghatározott és a lakbérrendeletben a XI. és XIII. kategóriában lévő lakások lakbérét szociális, illetve költség alapúra módosítani nem lehet.

(3) A megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak:

a) a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, vagy

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, vagy

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, vagy

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, vagy

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, vagy

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, vagy

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, vagy

i) különélés tényének igazolása.

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Bizottság a Bérbeadó szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottsága véleménye figyelembevételével bírálja el.

(5) A Bizottság – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, illetve költség alapú lakbér fizetéséhez.

(6) A Bizottság 1 év elteltével a szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottság véleménye alapján felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.

(7) A kérelmező az 1 éven belül is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a szociális vagy költség alapú bérbeadás feltételei nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Megbízott a lakás bérlőjét a kieső lakbér és kamatai megfizetésére kötelezi.

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bizottság részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.

(9) A Bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a épület bontása esetén történő cserelakás bérbeadásnál, valamint a szerződés felülvizsgálata során történő szerződésmódosításoknál.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a távollét okát megfelelően indokolni és igazolni.

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha az együtt lakó személy a 18. életévét betöltötte és a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a Bizottság döntése alapján a lakás 1-5 évre újra bérbe adható, amennyiben a bérlő maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3) A bérlő részére a lakás újra bérbeadásakor a bérlő jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel kell a lakásbérleti díjat megállapítani.

(4) Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérleti díjat nem fogadja el, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a Bérbeadó részére visszaadni.

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § Lakás bérbeadása, vagy bérleti szerződés módosítása esetén a Bérbeadónak és a lakás bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, és a szerződés fennállása alatt a karbantartási kötelezettségre, a lakásbérleti szerződés megszűnésekor és a lakás Bérbeadó részére történő visszaadásakor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a használati díj két hónap elteltével a lakásra megállapítható bérleti díj ötszöröséig terjedhet.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás hatályát veszti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni,

a) akinek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, vagy

b) nem rendelkezik a Bérbeadó tulajdonában álló másik bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Bérbeadó a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogáról térítés ellenében nem lehet lemondani.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § Helyiséget a Bérbeadó által meghatározott célra lehet bérbe adni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A Bérbeadó dönti el, hogy a helyiség bérbeadására pályázatot ír ki.

(3) A Bérbeadó a Magyar Köztársaság Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a megszűnést követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó, illetve a Megbízottja részére visszaadni.

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, ha a bérleti szerződésben vállalt, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díj, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2) A határozott idejű szerződés lejártával a bérlő kérheti a szerződés határozatlan időre történő módosítását.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 10 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6) A közjegyzői díjat a bérleti szerződés aláírásától számított egy év elteltét követően – a bérlő írásbeli kérelmére – a Bérbeadó visszatéríti, amennyiben annak díját a bérlő a Bérbeadó nevére kiszámlázza és másolatban csatolja a közjegyző által kibocsátott – a helyiség címét is tartalmazó – számla másolatát.

(7) A közjegyzői díj visszafizetésének feltétele a bérlő bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése.

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben bérleti díj tartozása volt.

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot legalább egy országos napilapban meg kell jelentetni, valamint legalább 15 napig a Bérbeadó és a Megbízott honlapján közzé kell tenni, illetve a Megbízott hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül pályázók részére – a második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás aláírásáig – több olyan kérelem érkezik, mely a Bérbeadó számára elfogadható, úgy a kérelmezők között tartandó licittel kerül a leendő bérlő kiválasztásra a 35. §-ban lévő szabályok alkalmazásával. Ez esetben a licit a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba,

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A tulajdonos hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) Amennyiben az albérletbe adás engedélyezése során a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt is felmondhatja.

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő felmondása esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás és nem jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a Bizottság dönt.

(3) A Bizottság döntésénél a következőket veheti figyelembe:

a) az érintett lakás melyik társasházban van, kerületfejlesztés érdekében esetleges jövőbeni bontását,

b) a társasházon belül az Bérbeadó tulajdoni hányadot,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát és jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a lakásbérlet után fizetendő bérleti díj bevétel milyen arányban áll a Bérbeadót terhelő kiadásokkal.

(4) A Bizottság vizsgálja, hogy az adott lakás elidegenítésre kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását.

(5) Ha a lakást a Bizottság elidegenítésre kijelölte, a Megbízott a forgalmi érték megállapítására értékbecslést készíttet.

(6) A Bizottság a lakás elidegenítése kérdésében a végső döntést a vételárjavaslat figyelembevételével hozza meg.

(7) A Bizottság döntése után a Bérbeadó a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) az értékbecslést,

e) a vételár mértékét,

f) a vételár összegét,

g) a vételárelőleg összegét,

h) a többletfizetés, vagy egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt, és összegét,

i) figyelmeztetést az ajánlati kötöttség időtartamára, mely 90 nap és

j) a szociális kedvezményre való felhívást.

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A Bizottság a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100%
b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a
c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben befizeti, akkor

a) összkomfortos és komfortos lakás esetében 15%
b) félkomfortos lakás esetében 20%
c) komfort nélküli lakás esetében 30%
d) szükséglakás esetében 35%

vételárengedményt kap.

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) Ha a részletfizetésre jogosult vevő a szerződés megkötésekor a 10% részlettörlesztés fölött további egyösszegű befizetést teljesít, többletbefizetéséből 15% vételárengedmény illeti meg.

(5) Részletfizetés esetén, ha a vevő vállalja a szerződésben foglalt határidő előtt a vételárhátralék teljes kiegyenlítését, úgy a teljesítés időpontjában a hátralévő időre számított kamatokat nem kell megfizetnie és az így megállapított vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a Bizottság vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(3) A Képviselő-testület a Bizottság javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a VI. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a Képviselő-testület vagy a Bizottság dönt.

(4) Ha a helyiséget a Bizottság elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.

(5) A Bizottság értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a Bizottság által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a Bizottság indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a Bizottság döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a Bizottság dönt.

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a Bizottság által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a Bizottság dönt.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A tulajdonos, illetve Bérbeadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a rendeletben meghatározott kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A lakások bérbeadására a pályázatot a lakásgazdálkodási feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező Bizottság (továbbiakban: Bizottság) írja ki.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. § A pályázat általános feltételei, illetve szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, úgy a pályázat nyertese olyan (határozott vagy határozatlan idejű) bérleti jogot szerez, amilyennel a leadásra kerülő lakásra rendelkezett.

2. A lakás leadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre kerülnek bérbeadásra, kivéve, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, melyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ez esetben a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot szerez.

3. A pályázó csak olyan együtt költöző személyeket jelölhet meg, akiket a leendő bérlő az Ltv. alapján, vagy a Bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhat.

4. A pályázattal érintett lakások bérleti díja minden évben a Képviselő-testület döntésében foglaltak szerint változik. A lakbérfizetésen túl a bérlő köteles megfizetni a közüzemi díjakat. Amennyiben a lakáshoz erkély/loggia tartozik, úgy az erkély/loggia alapterületének az 50%-a után kell a bérleti díjat fizetni.

5. Bérlőtársi jogviszonyban álló személyek esetében a pályázat csak az összes bérlőtárs aláírása esetén érvényes.

6. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

7. A meghirdetett lakásokra az a személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának és a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, illetve amennyiben a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkeznek, úgy arról térítés nélkül a pályázat elnyerése esetén a Bérbeadó javára lemondanak. Ha a lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

8. A pályázatok személyesen vagy meghatalmazott útján, az arra rendszeresített formanyomtatványon a Megbízottnál nyújthatók be.

9. Pályázatban a pályázónak 3 db lakás megjelölésére van lehetősége. A pályázó által megjelölt lakások sorrendisége a pályázat elbírálását nem befolyásolja. A Bizottság a pályázó által megjelölt bármelyik lakásra jelölheti helyezettként a pályázót.

10. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

6. § A pályázó nyilatkozatai:

1. A pályázó tudomásul veszi, hogy a pályázat elnyerésével a lakásra bérleti jogot szerez.

2. A lakbér és közüzemi díj megfizetését vállalja, tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékéről a Képviselő-testület dönt.

3. A Bérbeadó birtokába visszaadott lakásba bejelentett személyek kijelentéséről gondoskodik.

4. A pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a felajánlott lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban – a pályázatban megjelölt határidőben – a tulajdonos rendelkezésére bocsátja.

5. A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt, vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások nem támasztanak alá és ezzel a Bizottságot tévedésbe ejtette, 2 éven belül érvényesen újabb pályázatot nem adhat be.

7. § Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó

1. a pályázati feltételeknek nem felel meg, vagy

2. a pályázatot nem személyesen vagy meghatalmazott útján és nem határidőben nyújtotta be a Bérbeadónál, vagy

3. a pályázatát hiányosan, nem egyértelműen, vagy nem az arra rendszeresített nyomtatványon adja be, vagy

4. vagy a vele együtt költöző személyek – lakóközösséget zavaró – magatartása miatt az elmúlt 5 évben a lakásbérleti jogviszonyt érintő bírósági per, vagy a Bérbeadónál szabálysértési eljárás, vagy a Megbízottnál a lakásbérleti jogviszonyt érintő elmarasztaló eljárás volt folyamatban, vagy

5. igénye meghaladja a méltányolható lakásnagyság mértékét, vagy

6. jelenlegi bérleményén más szerv részére bérlőkijelölési jog áll fenn és arról a bérlőkijelölő szerv nem mond le írásban, vagy

7. által leadandó önkormányzati bérlakás esetén bérleti díj- vagy közüzemi díj tartozás van, vagy

8. a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl.

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Bizottság bírálja el.

(2) A Bizottság – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3) A Bizottság a pályázó által megjelölt lakások közül a pályázó pályázatát annál a lakásnál bírálja el érdemben, amelyiknél a legmagasabb helyezést érheti el.

(4) A döntésről az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton írásban értesítést kapnak. A többi pályázó a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján kifüggesztésre kerülő hirdetményen keresztül értesül.

(5) A nyertesnek a Bizottság döntéséről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződés a pályázat első helyezettjével kerül megkötésre. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására, és a szerződéskötésre.

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból 2 évre történő kizárásáról a Bizottság dönt.

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Bizottság dönt.

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a Bizottság megszüntetheti.

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A Bizottság annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a gondnoki, házmesteri feladatokat ellátja.

(2) A lakásbérleti jogviszony elválaszthatatlanul összefügg a munkaviszony időtartamával, a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése a lakáshasználati szerződést megszünteti.

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy
1 + félszobás lakás 2-5 személy
2 szobás lakás 2-6 személy
1 + két félszobás lakás 3-7 személy
2 + félszobás lakás 4-8 személy
3 szobás lakás 4-8 személy
1 + három félszobás lakás 5-9 személy
2 + két félszobás lakás 5-9 személy
4 szobás lakás 5-9 személy
4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:

a) akinek, vagy házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol a bérlő és az együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát folyamatosan felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

15. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 14. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, illetve bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, a bérleti szerződést költségalapú, ha a négyszeresét meghaladja, piaci alapú szerződésre kell módosítani.

(2) Az a szociális, vagy költségalapú lakbérrel rendelkező bérlő, aki a lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális vagy költség alapú lakásra lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el, a lakbér mértékét szociális lakbér esetén költség, költség alapúnál pedig piaci alapon köteles fizetni.

16. § (1) A bérlő a saját, valamint a lakásban jogszerűen vele lakó megváltozott jövedelmi helyzete alapján kérheti a költség, valamint a piaci alapú lakbérének szociális, illetve költség alapúra történő módosítását.

(2) Az új építésű, jogszabály szerint költség alapon meghatározott és a lakbérrendeletben a XI. és XIII. kategóriában lévő lakások lakbérét szociális, illetve költség alapúra módosítani nem lehet.

(3) A megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak:

a) a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, vagy

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, vagy

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, vagy

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, vagy

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, vagy

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, vagy

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, vagy

i) különélés tényének igazolása.

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Bizottság a Bérbeadó szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottsága véleménye figyelembevételével bírálja el.

(5) A Bizottság – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, illetve költség alapú lakbér fizetéséhez.

(6) A Bizottság 1 év elteltével a szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottság véleménye alapján felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.

(7) A kérelmező az 1 éven belül is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a szociális vagy költség alapú bérbeadás feltételei nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Megbízott a lakás bérlőjét a kieső lakbér és kamatai megfizetésére kötelezi.

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bizottság részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.

(9) A Bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a épület bontása esetén történő cserelakás bérbeadásnál, valamint a szerződés felülvizsgálata során történő szerződésmódosításoknál.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a távollét okát megfelelően indokolni és igazolni.

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha az együtt lakó személy a 18. életévét betöltötte és a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a Bizottság döntése alapján a lakás 1-5 évre újra bérbe adható, amennyiben a bérlő maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3) A bérlő részére a lakás újra bérbeadásakor a bérlő jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel kell a lakásbérleti díjat megállapítani.

(4) Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérleti díjat nem fogadja el, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a Bérbeadó részére visszaadni.

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § Lakás bérbeadása, vagy bérleti szerződés módosítása esetén a Bérbeadónak és a lakás bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, és a szerződés fennállása alatt a karbantartási kötelezettségre, a lakásbérleti szerződés megszűnésekor és a lakás Bérbeadó részére történő visszaadásakor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a használati díj két hónap elteltével a lakásra megállapítható bérleti díj ötszöröséig terjedhet.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás hatályát veszti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni,

a) akinek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, vagy

b) nem rendelkezik a Bérbeadó tulajdonában álló másik bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Bérbeadó a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogáról térítés ellenében nem lehet lemondani.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § Helyiséget a Bérbeadó által meghatározott célra lehet bérbe adni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A Bérbeadó dönti el, hogy a helyiség bérbeadására pályázatot ír ki.

(3) A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.1

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a megszűnést követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó, illetve a Megbízottja részére visszaadni.

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, ha a bérleti szerződésben vállalt, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díj, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2) A határozott idejű szerződés lejártával a bérlő kérheti a szerződés határozatlan időre történő módosítását.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 10 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6) A közjegyzői díjat a bérleti szerződés aláírásától számított egy év elteltét követően – a bérlő írásbeli kérelmére – a Bérbeadó visszatéríti, amennyiben annak díját a bérlő a Bérbeadó nevére kiszámlázza és másolatban csatolja a közjegyző által kibocsátott – a helyiség címét is tartalmazó – számla másolatát.

(7) A közjegyzői díj visszafizetésének feltétele a bérlő bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése.

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben bérleti díj tartozása volt.

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot legalább egy országos napilapban meg kell jelentetni, valamint legalább 15 napig a Bérbeadó és a Megbízott honlapján közzé kell tenni, illetve a Megbízott hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül pályázók részére – a második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás aláírásáig – több olyan kérelem érkezik, mely a Bérbeadó számára elfogadható, úgy a kérelmezők között tartandó licittel kerül a leendő bérlő kiválasztásra a 35. §-ban lévő szabályok alkalmazásával. Ez esetben a licit a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba,

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A tulajdonos hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) Amennyiben az albérletbe adás engedélyezése során a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt is felmondhatja.

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő felmondása esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás és nem jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a Bizottság dönt.

(3) A Bizottság döntésénél a következőket veheti figyelembe:

a) az érintett lakás melyik társasházban van, kerületfejlesztés érdekében esetleges jövőbeni bontását,

b) a társasházon belül az Bérbeadó tulajdoni hányadot,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát és jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a lakásbérlet után fizetendő bérleti díj bevétel milyen arányban áll a Bérbeadót terhelő kiadásokkal.

(4) A Bizottság vizsgálja, hogy az adott lakás elidegenítésre kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását.

(5) Ha a lakást a Bizottság elidegenítésre kijelölte, a Megbízott a forgalmi érték megállapítására értékbecslést készíttet.

(6) A Bizottság a lakás elidegenítése kérdésében a végső döntést a vételárjavaslat figyelembevételével hozza meg.

(7) A Bizottság döntése után a Bérbeadó a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) az értékbecslést,

e) a vételár mértékét,

f) a vételár összegét,

g) a vételárelőleg összegét,

h) a többletfizetés, vagy egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt, és összegét,

i) figyelmeztetést az ajánlati kötöttség időtartamára, mely 90 nap és

j) a szociális kedvezményre való felhívást.

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A Bizottság a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100%
b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a
c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben befizeti, akkor

a) összkomfortos és komfortos lakás esetében 15%
b) félkomfortos lakás esetében 20%
c) komfort nélküli lakás esetében 30%
d) szükséglakás esetében 35%

vételárengedményt kap.

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) Ha a részletfizetésre jogosult vevő a szerződés megkötésekor a 10% részlettörlesztés fölött további egyösszegű befizetést teljesít, többletbefizetéséből 15% vételárengedmény illeti meg.

(5) Részletfizetés esetén, ha a vevő vállalja a szerződésben foglalt határidő előtt a vételárhátralék teljes kiegyenlítését, úgy a teljesítés időpontjában a hátralévő időre számított kamatokat nem kell megfizetnie és az így megállapított vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a Bizottság vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(3) A Képviselő-testület a Bizottság javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a VI. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a Képviselő-testület vagy a Bizottság dönt.

(4) Ha a helyiséget a Bizottság elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.

(5) A Bizottság értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a Bizottság által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a Bizottság indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a Bizottság döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a Bizottság dönt.

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a Bizottság által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a Bizottság dönt.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A tulajdonos, illetve Bérbeadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1
A bekezdést a 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a rendeletben meghatározott kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A lakások bérbeadására a pályázatot a lakásgazdálkodási feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező Bizottság (továbbiakban: Bizottság) írja ki.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. § (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, úgy a pályázat nyertese olyan (határozott vagy határozatlan idejű) bérleti jogot szerez, amilyennel a leadásra kerülő lakásra rendelkezett.

2. A lakás leadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre kerülnek bérbeadásra, kivéve, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, melyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ez esetben a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot szerez.

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra az a személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának és a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, vagy amennyiben a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkeznek, úgy arról térítés nélkül a pályázat elnyerése esetén a Bérbeadó javára lemondanak. Ha a lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

5. Pályázatban a pályázónak 3 db lakás megjelölésére van lehetősége. A pályázó által megjelölt lakások sorrendisége a pályázat elbírálását nem befolyásolja. A Bizottság a pályázó által megjelölt bármelyik lakásra jelölheti helyezettként a pályázót.

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A lakáspályázat részletes szabályait a Bizottság határozatban szabályozza.

6. § A pályázó nyilatkozatai:

1. A pályázó tudomásul veszi, hogy a pályázat elnyerésével a lakásra bérleti jogot szerez.

2. A lakbér és közüzemi díj megfizetését vállalja, tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékéről a Képviselő-testület dönt.

3. A Bérbeadó birtokába visszaadott lakásba bejelentett személyek kijelentéséről gondoskodik.

4. A pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a felajánlott lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban – a pályázatban megjelölt határidőben – a tulajdonos rendelkezésére bocsátja.

5. A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt, vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások nem támasztanak alá és ezzel a Bizottságot tévedésbe ejtette, vagy a kért igazolásokat a megadott határidőben nem csatolja be, vagy a pályázattól az eredményhirdetés után visszalép, 2 éven belül érvényesen újabb pályázatot nem adhat be.

7. § Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó

1. a pályázati feltételeknek nem felel meg, vagy

2. a pályázatot nem személyesen vagy meghatalmazott útján és nem határidőben nyújtotta be a Megbízottnál, vagy

3. a pályázatát hiányosan, nem egyértelműen, vagy nem az arra rendszeresített nyomtatványon adja be, vagy

4. vagy a vele együtt költöző személyek – lakóközösséget zavaró – magatartása miatt az elmúlt 5 évben a lakásbérleti jogviszonyt érintő bírósági per, vagy a Bérbeadónál szabálysértési eljárás, vagy a Megbízottnál a lakásbérleti jogviszonyt érintő elmarasztaló eljárás volt folyamatban, vagy

5. igénye meghaladja a méltányolható lakásnagyság mértékét, vagy

6. jelenlegi bérleményén más szerv részére bérlőkijelölési jog áll fenn és arról a bérlőkijelölő szerv nem mond le írásban, vagy

7. általa leadandó önkormányzati bérlakás esetén bérleti díj- vagy közüzemi tartozás van, vagy az általa korábban bármely jogcímen bérelt (használt), a Bérbeadó tulajdonában álló ingatlannal kapcsolatban tartozása van a Bérbeadó felé, vagy

8. a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl,

9. a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül a Bérbeadó tulajdonában álló lakásról pénzbeli térítés ellenében mondott le, vagy azt magánforgalomban elcserélte, vagy

10. lakásbérleti jogviszonya a Bérbeadó tulajdonában álló lakásra 5 éven belül lakbértartozás miatt szűnt meg, vagy a lakásból bármely okból kilakoltatásra került, vagy

11. együtt költöző családtagja ugyanazon a lakáspályázaton külön pályázatot nyújt be.

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 90 napon belül a Bizottság bírálja el.

(2) A Bizottság – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3) A Bizottság a pályázó által megjelölt lakások közül a pályázó pályázatát annál a lakásnál bírálja el érdemben, amelyiknél a legmagasabb helyezést érheti el.

(4) A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.

(5) A pályázat nyertesének a Bizottság döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződés a pályázat első helyezettjével kerül megkötésre. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására, és a szerződéskötésre.

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból 2 évre történő kizárásáról a Bizottság dönt.

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Bizottság dönt.

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a Bizottság megszüntetheti.

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A Bizottság annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a gondnoki, házmesteri feladatokat ellátja.

(2) A lakásbérleti jogviszony elválaszthatatlanul összefügg a munkaviszony időtartamával, a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése a lakáshasználati szerződést megszünteti.

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás

1-4 személy

1 + félszobás lakás

2-5 személy

2 szobás lakás

2-6 személy

1 + két félszobás lakás

3-7 személy

2 + félszobás lakás

4-8 személy

3 szobás lakás

4-8 személy

1 + három félszobás lakás

5-9 személy

2 + két félszobás lakás

5-9 személy

4 szobás lakás

5-9 személy

4 szobásnál nagyobb lakás

fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:

a) akinek, vagy házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol a bérlő és az együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát folyamatosan felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

15. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 14. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, illetve bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, a bérleti szerződést költségalapú, ha a négyszeresét meghaladja, piaci alapú szerződésre kell módosítani.

(2) Az a szociális, vagy költségalapú lakbérrel rendelkező bérlő, aki a lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális vagy költség alapú lakásra lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el, a lakbér mértékét szociális lakbér esetén költség, költség alapúnál pedig piaci alapon köteles fizetni.

16. § (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele lakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség, valamint a piaci alapú lakbérének szociális vagy költség alapúra történő módosítását.

(2) Az új építésű, jogszabály szerint költség alapon meghatározott és a lakbérrendeletben a XI. és XIII. kategóriában lévő lakások lakbérét szociális, illetve költség alapúra módosítani nem lehet.

(3) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására az alábbi okiratok alkalmasak:

a) a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, vagy

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, vagy

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, vagy

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, vagy

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, vagy

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, vagy

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, vagy

i) különélés tényének igazolása,

j) orvosi igazolás vagy hatósági határozat.

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Bizottság a Bérbeadó szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottsága véleménye figyelembevételével bírálja el.

(5) A Bizottság – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, illetve költség alapú lakbér fizetéséhez.

(6) A Bizottság 1 év elteltével a szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottság véleménye alapján felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.

(7) A kérelmező az 1 éven belül is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a szociális vagy költség alapú bérbeadás feltételei nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Megbízott a lakás bérlőjét a kieső lakbér és kamatai megfizetésére kötelezi.

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bizottság részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.

(9) A Bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a épület bontása esetén történő cserelakás bérbeadásnál, valamint a szerződés felülvizsgálata során történő szerződésmódosításoknál.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a távollét okát megfelelően indokolni és igazolni.

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b) a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a Bizottság döntése alapján a lakás 1-5 évre újra bérbe adható, vagy a határidő lejárta előtt a szerződés módosítható, amennyiben a bérlő eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3) A bérlő részére a lakás újra bérbeadásakor, vagy a szerződés módosításakor a bérlő jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel kell a lakásbérleti díjat megállapítani.

(4) Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérleti díjat nem fogadja el, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a Bérbeadó részére visszaadni.

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § Lakás bérbeadása, vagy bérleti szerződés módosítása esetén a Bérbeadónak és a lakás bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, és a szerződés fennállása alatt a karbantartási kötelezettségre, a lakásbérleti szerződés megszűnésekor és a lakás Bérbeadó részére történő visszaadásakor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a használati díj két hónap elteltével a lakásra megállapítható bérleti díj ötszöröséig terjedhet.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás hatályát veszti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni,

a) akinek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, vagy

b) nem rendelkezik a Bérbeadó tulajdonában álló másik bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4) Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5) A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Bérbeadó a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogáról térítés ellenében nem lehet lemondani.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § Helyiséget a Bérbeadó által meghatározott célra lehet bérbe adni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A Bérbeadó dönti el, hogy a helyiség bérbeadására pályázatot ír ki.

(3) A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, ha a bérleti szerződésben vállalt, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díj, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2) A határozott idejű szerződés lejártával a bérlő kérheti a szerződés határozatlan időre történő módosítását.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6) A közjegyzői díjat a bérleti szerződés aláírásától számított egy év elteltét követően – a bérlő írásbeli kérelmére – a Bérbeadó visszatéríti, amennyiben annak díját a bérlő a Bérbeadó nevére kiszámlázza és másolatban csatolja a közjegyző által kibocsátott – a helyiség címét is tartalmazó – számla másolatát.

(7) A közjegyzői díj visszafizetésének feltétele a bérlő bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése.

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben bérleti díj tartozása volt.

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot legalább egy országos napilapban meg kell jelentetni, valamint legalább 15 napig a Bérbeadó és a Megbízott honlapján közzé kell tenni, illetve a Megbízott hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül pályázók részére – a második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás aláírásáig – több olyan kérelem érkezik, mely a Bérbeadó számára elfogadható, úgy a kérelmezők között tartandó licittel kerül a leendő bérlő kiválasztásra a 35. §-ban lévő szabályok alkalmazásával. Ez esetben a licit a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba,

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A tulajdonos hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) Amennyiben az albérletbe adás engedélyezése során a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt is felmondhatja.

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás és nem jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a Bizottság dönt.

(3) A Bizottság döntésénél a következőket veheti figyelembe:

a) az érintett lakás melyik társasházban van, kerületfejlesztés érdekében esetleges jövőbeni bontását,

b) a társasházon belül az Bérbeadó tulajdoni hányadot,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát és jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a lakásbérlet után fizetendő bérleti díj bevétel milyen arányban áll a Bérbeadót terhelő kiadásokkal.

(4) A Bizottság vizsgálja, hogy az adott lakás elidegenítésre kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását.

(5) Ha a lakást a Bizottság elidegenítésre kijelölte, a Megbízott a forgalmi érték megállapítására értékbecslést készíttet.

(6) A Bizottság a lakás elidegenítése kérdésében a végső döntést a vételárjavaslat figyelembevételével hozza meg.

(7) A Bizottság döntése után a Bérbeadó a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) az értékbecslést,

e) a vételár mértékét,

f) a vételár összegét,

g) a vételárelőleg összegét,

h) a többletfizetés, vagy egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt, és összegét,

i) figyelmeztetést az ajánlati kötöttség időtartamára, mely 90 nap és

j) a szociális kedvezményre való felhívást.

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A Bizottság a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték

100%

b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték

90%-a

c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték

75%-a.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben befizeti, akkor

a) összkomfortos és komfortos lakás esetében

15%

b) félkomfortos lakás esetében

20%

c) komfort nélküli lakás esetében

30%

d) szükséglakás esetében

35%

vételárengedményt kap.

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) Ha a részletfizetésre jogosult vevő a szerződés megkötésekor a 10% részlettörlesztés fölött további egyösszegű befizetést teljesít, többletbefizetéséből 15% vételárengedmény illeti meg.

(5) Részletfizetés esetén, ha a vevő vállalja a szerződésben foglalt határidő előtt a vételárhátralék teljes kiegyenlítését, úgy a teljesítés időpontjában a hátralévő időre számított kamatokat nem kell megfizetnie és az így megállapított vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a Bizottság vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(3) A Képviselő-testület a Bizottság javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a Képviselő-testület vagy a Bizottság dönt.

(4) Ha a helyiséget a Bizottság elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.

(5) A Bizottság értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a Bizottság által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a Bizottság indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a Bizottság döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a Bizottság dönt.

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a Bizottság által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a Bizottság dönt.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A tulajdonos, illetve Bérbeadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k.

Dr. Tóth József s. k.

jegyző

polgármester

 

 

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a rendeletben meghatározott kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

(3)1 A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A lakások bérbeadására a pályázatot a lakásgazdálkodási feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező Bizottság (továbbiakban: Bizottság) írja ki.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. §2 (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, úgy a pályázat nyertese olyan (határozott vagy határozatlan idejű) bérleti jogot szerez, amilyennel a leadásra kerülő lakásra rendelkezett.

2. A lakás leadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre kerülnek bérbeadásra, kivéve, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, melyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ez esetben a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot szerez.

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra az a személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának és a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, vagy amennyiben a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkeznek, úgy arról térítés nélkül a pályázat elnyerése esetén a Bérbeadó javára lemondanak. Ha a lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

5. Pályázatban a pályázónak 3 db lakás megjelölésére van lehetősége. A pályázó által megjelölt lakások sorrendisége a pályázat elbírálását nem befolyásolja. A Bizottság a pályázó által megjelölt bármelyik lakásra jelölheti helyezettként a pályázót.

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A lakáspályázat részletes szabályait a Bizottság határozatban szabályozza.

6. § A pályázó nyilatkozatai:

1. A pályázó tudomásul veszi, hogy a pályázat elnyerésével a lakásra bérleti jogot szerez.

2. A lakbér és közüzemi díj megfizetését vállalja, tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékéről a Képviselő-testület dönt.

3. A Bérbeadó birtokába visszaadott lakásba bejelentett személyek kijelentéséről gondoskodik.

4. A pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a felajánlott lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban – a pályázatban megjelölt határidőben – a tulajdonos rendelkezésére bocsátja.

5. A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt, vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások nem támasztanak alá és ezzel a Bizottságot tévedésbe ejtette, vagy a kért igazolásokat a megadott határidőben nem csatolja be, vagy a pályázattól az eredményhirdetés után visszalép, 2 éven belül érvényesen újabb pályázatot nem adhat be.3

7. § Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó

1. a pályázati feltételeknek nem felel meg, vagy

2. a pályázatot nem személyesen vagy meghatalmazott útján és nem határidőben nyújtotta be a Megbízottnál, vagy4

3. a pályázatát hiányosan, nem egyértelműen, vagy nem az arra rendszeresített nyomtatványon adja be, vagy

4. vagy a vele együtt költöző személyek – lakóközösséget zavaró – magatartása miatt az elmúlt 5 évben a lakásbérleti jogviszonyt érintő bírósági per, vagy a Bérbeadónál szabálysértési eljárás, vagy a Megbízottnál a lakásbérleti jogviszonyt érintő elmarasztaló eljárás volt folyamatban, vagy

5. igénye meghaladja a méltányolható lakásnagyság mértékét, vagy

6. jelenlegi bérleményén más szerv részére bérlőkijelölési jog áll fenn és arról a bérlőkijelölő szerv nem mond le írásban, vagy

7. általa leadandó önkormányzati bérlakás esetén bérleti díj- vagy közüzemi tartozás van, vagy az általa korábban bármely jogcímen bérelt (használt), a Bérbeadó tulajdonában álló ingatlannal kapcsolatban tartozása van a Bérbeadó felé, vagy5

8. a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl,

9.6 a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül a Bérbeadó tulajdonában álló lakásról pénzbeli térítés ellenében mondott le, vagy azt magánforgalomban elcserélte, vagy

10.7 lakásbérleti jogviszonya a Bérbeadó tulajdonában álló lakásra 5 éven belül lakbértartozás miatt szűnt meg, vagy a lakásból bármely okból kilakoltatásra került, vagy

11.8 együtt költöző családtagja ugyanazon a lakáspályázaton külön pályázatot nyújt be.

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 90 napon belül a Bizottság bírálja el.9

(2) A Bizottság – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3) A Bizottság a pályázó által megjelölt lakások közül a pályázó pályázatát annál a lakásnál bírálja el érdemben, amelyiknél a legmagasabb helyezést érheti el.

(4) A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.10

(5) A pályázat nyertesének a Bizottság döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.11

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződés a pályázat első helyezettjével kerül megkötésre. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására, és a szerződéskötésre.

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból 2 évre történő kizárásáról a Bizottság dönt.

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Bizottság dönt.

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a Bizottság megszüntetheti.

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A Bizottság annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a gondnoki, házmesteri feladatokat ellátja.

(2) A lakásbérleti jogviszony elválaszthatatlanul összefügg a munkaviszony időtartamával, a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése a lakáshasználati szerződést megszünteti.

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy
1 + félszobás lakás 2-5 személy
2 szobás lakás 2-6 személy
1 + két félszobás lakás 3-7 személy
2 + félszobás lakás 4-8 személy
3 szobás lakás 4-8 személy
1 + három félszobás lakás 5-9 személy
2 + két félszobás lakás 5-9 személy
4 szobás lakás 5-9 személy
4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:

a) akinek, vagy házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol a bérlő és az együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát folyamatosan felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

15. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 14. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, illetve bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, a bérleti szerződést költségalapú, ha a négyszeresét meghaladja, piaci alapú szerződésre kell módosítani.

(2) Az a szociális, vagy költségalapú lakbérrel rendelkező bérlő, aki a lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális vagy költség alapú lakásra lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el, a lakbér mértékét szociális lakbér esetén költség, költség alapúnál pedig piaci alapon köteles fizetni.

16. § (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele lakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség, valamint a piaci alapú lakbérének szociális vagy költség alapúra történő módosítását.12

(2) Az új építésű, jogszabály szerint költség alapon meghatározott és a lakbérrendeletben a XI. és XIII. kategóriában lévő lakások lakbérét szociális, illetve költség alapúra módosítani nem lehet.

(3) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására az alábbi okiratok alkalmasak13:

a) a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, vagy

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, vagy

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, vagy

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, vagy

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, vagy

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, vagy

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, vagy

i) különélés tényének igazolása,

j)14 orvosi igazolás vagy hatósági határozat.

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Bizottság a Bérbeadó szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottsága véleménye figyelembevételével bírálja el.

(5) A Bizottság – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, illetve költség alapú lakbér fizetéséhez.

(6) A Bizottság 1 év elteltével a szociális feladatok ellátására hatáskörrel rendelkező bizottság véleménye alapján felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.

(7) A kérelmező az 1 éven belül is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a szociális vagy költség alapú bérbeadás feltételei nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Megbízott a lakás bérlőjét a kieső lakbér és kamatai megfizetésére kötelezi.

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bizottság részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.

(9) A Bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a épület bontása esetén történő cserelakás bérbeadásnál, valamint a szerződés felülvizsgálata során történő szerződésmódosításoknál.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a távollét okát megfelelően indokolni és igazolni.

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b) a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.15

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a Bizottság döntése alapján a lakás 1-5 évre újra bérbe adható, vagy a határidő lejárta előtt a szerződés módosítható, amennyiben a bérlő eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.16

(3) A bérlő részére a lakás újra bérbeadásakor, vagy a szerződés módosításakor a bérlő jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel kell a lakásbérleti díjat megállapítani.17

(4) Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérleti díjat nem fogadja el, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a Bérbeadó részére visszaadni.

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § Lakás bérbeadása, vagy bérleti szerződés módosítása esetén a Bérbeadónak és a lakás bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, és a szerződés fennállása alatt a karbantartási kötelezettségre, a lakásbérleti szerződés megszűnésekor és a lakás Bérbeadó részére történő visszaadásakor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a használati díj két hónap elteltével a lakásra megállapítható bérleti díj ötszöröséig terjedhet.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.18

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás hatályát veszti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni,

a) akinek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, vagy

b) nem rendelkezik a Bérbeadó tulajdonában álló másik bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4)19 Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5)20 A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Bérbeadó a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogáról térítés ellenében nem lehet lemondani.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

18/A Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések21

29/A. §22 (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. §23 (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkezzen.

(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;

b) bérlője önkormányzati lakásnak.

(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

a) a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy

b) a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.

(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § Helyiséget a Bérbeadó által meghatározott célra lehet bérbe adni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A Bérbeadó dönti el, hogy a helyiség bérbeadására pályázatot ír ki.

(3) A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.24

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.25

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, ha a bérleti szerződésben vállalt, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díj, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2) A határozott idejű szerződés lejártával a bérlő kérheti a szerződés határozatlan időre történő módosítását.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.26

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6) A közjegyzői díjat a bérleti szerződés aláírásától számított egy év elteltét követően – a bérlő írásbeli kérelmére – a Bérbeadó visszatéríti, amennyiben annak díját a bérlő a Bérbeadó nevére kiszámlázza és másolatban csatolja a közjegyző által kibocsátott – a helyiség címét is tartalmazó – számla másolatát.

(7) A közjegyzői díj visszafizetésének feltétele a bérlő bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése.

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben bérleti díj tartozása volt.

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot legalább egy országos napilapban meg kell jelentetni, valamint legalább 15 napig a Bérbeadó és a Megbízott honlapján közzé kell tenni, illetve a Megbízott hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül pályázók részére – a második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás aláírásáig – több olyan kérelem érkezik, mely a Bérbeadó számára elfogadható, úgy a kérelmezők között tartandó licittel kerül a leendő bérlő kiválasztásra a 35. §-ban lévő szabályok alkalmazásával. Ez esetben a licit a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba,

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A tulajdonos hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) Amennyiben az albérletbe adás engedélyezése során a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt is felmondhatja.

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás és nem jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.27

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a Bizottság dönt.

(3) A Bizottság döntésénél a következőket veheti figyelembe:

a) az érintett lakás melyik társasházban van, kerületfejlesztés érdekében esetleges jövőbeni bontását,

b) a társasházon belül az Bérbeadó tulajdoni hányadot,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát és jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a lakásbérlet után fizetendő bérleti díj bevétel milyen arányban áll a Bérbeadót terhelő kiadásokkal.

(4) A Bizottság vizsgálja, hogy az adott lakás elidegenítésre kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását.

(5) Ha a lakást a Bizottság elidegenítésre kijelölte, a Megbízott a forgalmi érték megállapítására értékbecslést készíttet.

(6) A Bizottság a lakás elidegenítése kérdésében a végső döntést a vételárjavaslat figyelembevételével hozza meg.

(7) A Bizottság döntése után a Bérbeadó a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) az értékbecslést,

e) a vételár mértékét,

f) a vételár összegét,

g) a vételárelőleg összegét,

h) a többletfizetés, vagy egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt, és összegét,

i) figyelmeztetést az ajánlati kötöttség időtartamára, mely 90 nap és

j) a szociális kedvezményre való felhívást.

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A Bizottság a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100%
b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a
c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben befizeti, akkor

a) összkomfortos és komfortos lakás esetében 15%
b) félkomfortos lakás esetében 20%
c) komfort nélküli lakás esetében 30%
d) szükséglakás esetében 35%

vételárengedményt kap.

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) Ha a részletfizetésre jogosult vevő a szerződés megkötésekor a 10% részlettörlesztés fölött további egyösszegű befizetést teljesít, többletbefizetéséből 15% vételárengedmény illeti meg.

(5) Részletfizetés esetén, ha a vevő vállalja a szerződésben foglalt határidő előtt a vételárhátralék teljes kiegyenlítését, úgy a teljesítés időpontjában a hátralévő időre számított kamatokat nem kell megfizetnie és az így megállapított vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a Bizottság vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(3) A Képviselő-testület a Bizottság javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.28

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a Képviselő-testület vagy a Bizottság dönt.

(4) Ha a helyiséget a Bizottság elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.

(5) A Bizottság értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a Bizottság által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a Bizottság indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a Bizottság döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a Bizottság engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a Bizottság dönt.

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a Bizottság által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a Bizottság dönt.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A tulajdonos, illetve Bérbeadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
2
A paragrafust a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
3
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
4
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
5
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
6
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
7
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
8
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
9
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
10
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
11
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
12
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
13
A mondatot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
14
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
15
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
16
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
17
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
18
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
19
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
20
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
21
A címet a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
22
A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
23
A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
24
A bekezdést a 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
25
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
26
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
27
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
28
A paragrafust a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.1

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

(3)2 A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A lakások bérbeadására a pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kiírni.3

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. § (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, úgy a pályázat nyertese olyan (határozott vagy határozatlan idejű) bérleti jogot szerez, amilyennel a leadásra kerülő lakásra rendelkezett.

2. A lakás leadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre kerülnek bérbeadásra, kivéve, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, melyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ez esetben a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot szerez.

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra az a személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának és a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, vagy amennyiben a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkeznek, úgy arról térítés nélkül a pályázat elnyerése esetén a Bérbeadó javára lemondanak. Ha a lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

5. Pályázatban a pályázónak 3 db lakás megjelölésére van lehetősége. A pályázó által megjelölt lakások sorrendisége a pályázat elbírálását nem befolyásolja. A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a pályázó által megjelölt bármelyik lakásra jelölheti helyezettként a pályázót.4

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.5

6. § A pályázó nyilatkozatai:

1. A pályázó tudomásul veszi, hogy a pályázat elnyerésével a lakásra bérleti jogot szerez.

2. A lakbér és közüzemi díj megfizetését vállalja, tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékéről a Képviselő-testület dönt.

3. A Bérbeadó birtokába visszaadott lakásba bejelentett személyek kijelentéséről gondoskodik.

4. A pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a felajánlott lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban – a pályázatban megjelölt határidőben – a tulajdonos rendelkezésére bocsátja.

5. A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt, vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások nem támasztanak alá és ezzel a Bérbeadót tévedésbe ejtette, vagy a kért igazolásokat a megadott határidőben nem csatolja be, vagy a pályázattól az eredményhirdetés után visszalép, 2 éven belül érvényesen újabb pályázatot nem adhat be.6

7. § Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó

1. a pályázati feltételeknek nem felel meg, vagy

2. a pályázatot nem személyesen vagy meghatalmazott útján és nem határidőben nyújtotta be a Megbízottnál, vagy7

3. a pályázatát hiányosan, nem egyértelműen, vagy nem az arra rendszeresített nyomtatványon adja be, vagy

4. vagy a vele együtt költöző személyek – lakóközösséget zavaró – magatartása miatt az elmúlt 5 évben a lakásbérleti jogviszonyt érintő bírósági per, vagy a Bérbeadónál szabálysértési eljárás, vagy a Megbízottnál a lakásbérleti jogviszonyt érintő elmarasztaló eljárás volt folyamatban, vagy

5. igénye meghaladja a méltányolható lakásnagyság mértékét, vagy

6. jelenlegi bérleményén más szerv részére bérlőkijelölési jog áll fenn és arról a bérlőkijelölő szerv nem mond le írásban, vagy

7. általa leadandó önkormányzati bérlakás esetén bérleti díj- vagy közüzemi tartozás van, vagy az általa korábban bármely jogcímen bérelt (használt), a Bérbeadó tulajdonában álló ingatlannal kapcsolatban tartozása van a Bérbeadó felé, vagy8

8. a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl,

9.9 a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül a Bérbeadó tulajdonában álló lakásról pénzbeli térítés ellenében mondott le, vagy azt magánforgalomban elcserélte, vagy

10.10 lakásbérleti jogviszonya a Bérbeadó tulajdonában álló lakásra 5 éven belül lakbértartozás miatt szűnt meg, vagy a lakásból bármely okból kilakoltatásra került, vagy

11.11 együtt költöző családtagja ugyanazon a lakáspályázaton külön pályázatot nyújt be.

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejáratától számított 90 napon belül a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója bírálja el.12

(2) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.13

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a pályázó által megjelölt lakások közül a pályázó pályázatát annál a lakásnál bírálja el érdemben, amelyiknél a legmagasabb helyezést érheti el.14

(4) A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.15

(5) A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.16

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződés a pályázat első helyezettjével kerül megkötésre. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására, és a szerződéskötésre.

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból 2 évre történő kizárásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.17

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.18

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.19

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.20

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.21

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a gondnoki, házmesteri feladatokat ellátja.

(2) A lakásbérleti jogviszony elválaszthatatlanul összefügg a munkaviszony időtartamával, a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése a lakáshasználati szerződést megszünteti.

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy
1 + félszobás lakás 2-5 személy
2 szobás lakás 2-6 személy
1 + két félszobás lakás 3-7 személy
2 + félszobás lakás 4-8 személy
3 szobás lakás 4-8 személy
1 + három félszobás lakás 5-9 személy
2 + két félszobás lakás 5-9 személy
4 szobás lakás 5-9 személy
4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:

a) akinek, vagy házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol a bérlő és az együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát folyamatosan felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

15. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 14. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, illetve bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, a bérleti szerződést költségalapú, ha a négyszeresét meghaladja, piaci alapú szerződésre kell módosítani.

(2) Az a szociális, vagy költségalapú lakbérrel rendelkező bérlő, aki a lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális vagy költség alapú lakásra lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el, a lakbér mértékét szociális lakbér esetén költség, költség alapúnál pedig piaci alapon köteles fizetni.

16. § (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele lakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség, valamint a piaci alapú lakbérének szociális vagy költség alapúra történő módosítását.22

(2) Az új építésű, jogszabály szerint költség alapon meghatározott és a lakbérrendeletben a XI. és XIII. kategóriában lévő lakások lakbérét szociális, illetve költség alapúra módosítani nem lehet.

(3) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására az alábbi okiratok alkalmasak23:

a) a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, vagy

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, vagy

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, vagy

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, vagy

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, vagy

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, vagy

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, vagy

i) különélés tényének igazolása,

j)24 orvosi igazolás vagy hatósági határozat.

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.25

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.26

(6) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.27

(7) A kérelmező az 1 éven belül is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a szociális vagy költség alapú bérbeadás feltételei nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Megbízott a lakás bérlőjét a kieső lakbér és kamatai megfizetésére kötelezi.

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bérbeadó részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.28

(9) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.29

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a épület bontása esetén történő cserelakás bérbeadásnál, valamint a szerződés felülvizsgálata során történő szerződésmódosításoknál.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a távollét okát megfelelően indokolni és igazolni.

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b) a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.30

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján a lakás 1-5 évre újra bérbe adható, vagy a határidő lejárta előtt a szerződés módosítható, amennyiben a bérlő eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.31

(3) A bérlő részére a lakás újra bérbeadásakor, vagy a szerződés módosításakor a bérlő jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel kell a lakásbérleti díjat megállapítani.32

(4) Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérleti díjat nem fogadja el, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a Bérbeadó részére visszaadni.

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § Lakás bérbeadása, vagy bérleti szerződés módosítása esetén a Bérbeadónak és a lakás bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, és a szerződés fennállása alatt a karbantartási kötelezettségre, a lakásbérleti szerződés megszűnésekor és a lakás Bérbeadó részére történő visszaadásakor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a használati díj két hónap elteltével a lakásra megállapítható bérleti díj ötszöröséig terjedhet.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.33

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.34

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás hatályát veszti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni,

a) akinek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, vagy

b) nem rendelkezik a Bérbeadó tulajdonában álló másik bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4)35 Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5)36 A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Bérbeadó a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogáról térítés ellenében nem lehet lemondani.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

18/A Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések37

29/A. §38 (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. §39 (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkezzen.

(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;

b) bérlője önkormányzati lakásnak.

(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

a) a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy

b) a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.

(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § Helyiséget a Bérbeadó által meghatározott célra lehet bérbe adni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A Bérbeadó dönti el, hogy a helyiség bérbeadására pályázatot ír ki.

(3) A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.40

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.41

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, ha a bérleti szerződésben vállalt, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díj, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2) A határozott idejű szerződés lejártával a bérlő kérheti a szerződés határozatlan időre történő módosítását.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.42

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6) A közjegyzői díjat a bérleti szerződés aláírásától számított egy év elteltét követően – a bérlő írásbeli kérelmére – a Bérbeadó visszatéríti, amennyiben annak díját a bérlő a Bérbeadó nevére kiszámlázza és másolatban csatolja a közjegyző által kibocsátott – a helyiség címét is tartalmazó – számla másolatát.

(7) A közjegyzői díj visszafizetésének feltétele a bérlő bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése.

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben bérleti díj tartozása volt.

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot legalább egy országos napilapban meg kell jelentetni, valamint legalább 15 napig a Bérbeadó és a Megbízott honlapján közzé kell tenni, illetve a Megbízott hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül pályázók részére – a második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás aláírásáig – több olyan kérelem érkezik, mely a Bérbeadó számára elfogadható, úgy a kérelmezők között tartandó licittel kerül a leendő bérlő kiválasztásra a 35. §-ban lévő szabályok alkalmazásával. Ez esetben a licit a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba,

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A tulajdonos hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) Amennyiben az albérletbe adás engedélyezése során a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt is felmondhatja.

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás és nem jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.43

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.44

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a döntésénél a következőket veheti figyelembe:

a) az érintett lakás melyik társasházban van, kerületfejlesztés érdekében esetleges jövőbeni bontását,

b) a társasházon belül a Bérbeadó tulajdoni hányadot,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát és jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a lakásbérlet után fizetendő bérleti díj bevétel milyen arányban áll a Bérbeadót terhelő kiadásokkal.45

(4) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott lakás elidegenítésre kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását.46

(5) Ha a lakást a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, a Megbízott a forgalmi érték megállapítására értékbecslést készíttet.47

(6) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a lakás elidegenítése kérdésében a végső döntést a vételárjavaslat figyelembevételével hozza meg.48

(7) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által hozott döntés után a Bérbeadó a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) az értékbecslést,

e) a vételár mértékét,

f) a vételár összegét,

g) a vételárelőleg összegét,

h) a többletfizetés vagy egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt és összegét,

i) figyelmeztetést az ajánlati kötöttség időtartamára, mely 90 nap és

j) a szociális kedvezményre való felhívást.49

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.50

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100%
b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a
c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben befizeti, akkor

a) összkomfortos és komfortos lakás esetében 15%
b) félkomfortos lakás esetében 20%
c) komfort nélküli lakás esetében 30%
d) szükséglakás esetében 35%

vételárengedményt kap.

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) Ha a részletfizetésre jogosult vevő a szerződés megkötésekor a 10% részlettörlesztés fölött további egyösszegű befizetést teljesít, többletbefizetéséből 15% vételárengedmény illeti meg.

(5) Részletfizetés esetén, ha a vevő vállalja a szerződésben foglalt határidő előtt a vételárhátralék teljes kiegyenlítését, úgy a teljesítés időpontjában a hátralévő időre számított kamatokat nem kell megfizetnie és az így megállapított vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.51

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.52

(3) A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.53

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.54

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.55

(4) Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.56

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.57

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.58

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.59

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.60

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.61

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.62

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.63

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A tulajdonos, illetve Bérbeadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
2
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
3
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
4
A pontot a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
5
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
6
A pontot a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
7
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
8
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
9
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
10
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
11
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
12
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
13
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
14
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
15
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
16
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
17
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
18
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
19
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
20
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
21
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. § módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
22
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
23
A mondatot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
24
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
25
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
26
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
27
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
28
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
29
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
30
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
31
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
32
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
33
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
34
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
35
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
36
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
37
A címet a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
38
A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
39
A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
40
A bekezdést a 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
41
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
42
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
43
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
44
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
45
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
46
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
47
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
48
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
49
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
50
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
51
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
52
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
53
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
54
A paragrafust a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
55
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
56
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
57
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
58
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 19. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
59
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
60
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
61
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 21. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
62
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
63
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.1

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával – külön megállapodás alapján – vagyonkezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

(3)2 A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A lakások bérbeadására a pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kiírni.3

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. § (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, úgy a pályázat nyertese olyan (határozott vagy határozatlan idejű) bérleti jogot szerez, amilyennel a leadásra kerülő lakásra rendelkezett.

2. A lakás leadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre kerülnek bérbeadásra, kivéve, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, melyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ez esetben a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot szerez.

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra az a személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának és a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, vagy amennyiben a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkeznek, úgy arról térítés nélkül a pályázat elnyerése esetén a Bérbeadó javára lemondanak. Ha a lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

5. Pályázatban a pályázónak 1 db lakás megjelölésére van lehetősége.4

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.5

6. § A pályázó nyilatkozatai:

1. A pályázó tudomásul veszi, hogy a pályázat elnyerésével a lakásra bérleti jogot szerez.

2. A lakbér és közüzemi díj megfizetését vállalja, tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékéről a Képviselő-testület dönt.

3. A Bérbeadó birtokába visszaadott lakásba bejelentett személyek kijelentéséről gondoskodik.

4. A pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a felajánlott lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban – a pályázatban megjelölt határidőben – a tulajdonos rendelkezésére bocsátja.

5. A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt, vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások nem támasztanak alá és ezzel a Bérbeadót tévedésbe ejtette, vagy a kért igazolásokat a megadott határidőben nem csatolja be, vagy a pályázattól az eredményhirdetés után visszalép, 2 éven belül érvényesen újabb pályázatot nem adhat be.6

7. § Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó

1. a pályázati feltételeknek nem felel meg, vagy

2. a pályázatot nem személyesen vagy meghatalmazott útján és nem határidőben nyújtotta be a Megbízottnál, vagy7

3. a pályázatát hiányosan, nem egyértelműen, vagy nem az arra rendszeresített nyomtatványon adja be, vagy

4. vagy a vele együtt költöző személyek – lakóközösséget zavaró – magatartása miatt az elmúlt 5 évben a lakásbérleti jogviszonyt érintő bírósági per, vagy a Bérbeadónál szabálysértési eljárás, vagy a Megbízottnál a lakásbérleti jogviszonyt érintő elmarasztaló eljárás volt folyamatban, vagy

5. igénye meghaladja a méltányolható lakásnagyság mértékét, vagy

6. jelenlegi bérleményén más szerv részére bérlőkijelölési jog áll fenn és arról a bérlőkijelölő szerv nem mond le írásban, vagy

7. általa leadandó önkormányzati bérlakás esetén bérleti díj-, vagy közüzemi tartozás van, vagy bár tartozását már megfizette, de bérleti jogviszonya tartozás miatt felmondással megszűnt, vagy bármilyen más jogcímen tartozása van a bérbeadó felé, vagy8

8. a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl,

9.9 a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül a Bérbeadó tulajdonában álló lakásról pénzbeli térítés ellenében mondott le, vagy azt magánforgalomban elcserélte, vagy

10.10 lakásbérleti jogviszonya a Bérbeadó tulajdonában álló lakásra 5 éven belül lakbértartozás miatt szűnt meg, vagy a lakásból bármely okból kilakoltatásra került, vagy

11.11 együtt költöző családtagja ugyanazon a lakáspályázaton külön pályázatot nyújt be.

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság bírálja el.12

(2) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.13

(3)14

(4) A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.15

(5) A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.16

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződés a pályázat első helyezettjével kerül megkötésre. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására, és a szerződéskötésre.

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, vagy a nyertes pályázó a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság dönt.17

8/A §18 A Passzívházban lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól a Bérbeadó külön rendelkezik.

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.19

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.20

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.21

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.22

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a gondnoki, házmesteri feladatokat ellátja.

(2) A lakásbérleti jogviszony elválaszthatatlanul összefügg a munkaviszony időtartamával, a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése a lakáshasználati szerződést megszünteti.

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy
1 + félszobás lakás 2-5 személy
2 szobás lakás 2-6 személy
1 + két félszobás lakás 3-7 személy
2 + félszobás lakás 4-8 személy
3 szobás lakás 4-8 személy
1 + három félszobás lakás 5-9 személy
2 + két félszobás lakás 5-9 személy
4 szobás lakás 5-9 személy
4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:

a) akinek, vagy házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol a bérlő és az együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és23

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát folyamatosan felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

15. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 14. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, a bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, egyedülálló esetében a háromszorosát, a bérleti szerződést költségalapú, ha a négyszeresét egyedülálló esetében az ötszörösét meghaladja, piaci alapú szerződésre kell módosítani.24

(2) Az a szociális, vagy költségalapú lakbérrel rendelkező bérlő, aki a lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális vagy költség alapú lakásra lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el, a lakbér mértékét szociális lakbér esetén költség, költség alapúnál pedig piaci alapon köteles fizetni.

16. § (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele lakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség, valamint a piaci alapú lakbérének szociális vagy költség alapúra történő módosítását.25

(2) A lakbérrendeletben a XI., XII., XIII. és XIV. kategóriában lévő lakások lakbérét szociális, vagy költség alapúra módosítani nem lehet.26

(3) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására az alábbi okiratok alkalmasak27:

a) a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, vagy

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, vagy

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, vagy

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, vagy

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, vagy

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, vagy

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, vagy

i) különélés tényének igazolása,

j)28 orvosi igazolás vagy hatósági határozat.

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.29

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.30

(6) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.31

(7) A kérelmező az 1 éven belül is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a szociális vagy költség alapú bérbeadás feltételei nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Megbízott a lakás bérlőjét a kieső lakbér és kamatai megfizetésére kötelezi.

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bérbeadó részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.32

(9) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.33

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a épület bontása esetén történő cserelakás bérbeadásnál, valamint a szerződés felülvizsgálata során történő szerződésmódosításoknál.

(6)34 A befizetett óvadék a lakásnak a Megbízott részére történő igazolt átadás-átvételét követően fizethető ki a bérlő részére.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a távollét okát megfelelően indokolni és igazolni.

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b) a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.35

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján a lakás 1-5 évre újra bérbe adható, vagy a határidő lejárta előtt a szerződés módosítható, amennyiben a bérlő eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.36

(3) A bérlő részére a lakás újra bérbeadásakor, vagy a szerződés módosításakor a bérlő jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel kell a lakásbérleti díjat megállapítani.37

(4) Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérleti díjat nem fogadja el, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a Bérbeadó részére visszaadni.

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § Lakás bérbeadása, vagy bérleti szerződés módosítása esetén a Bérbeadónak és a lakás bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, és a szerződés fennállása alatt a karbantartási kötelezettségre, a lakásbérleti szerződés megszűnésekor és a lakás Bérbeadó részére történő visszaadásakor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a használati díj két hónap elteltével a lakásra megállapítható bérleti díj ötszöröséig terjedhet.

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.38

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.39

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás hatályát veszti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni,

a) akinek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, vagy

b) nem rendelkezik a Bérbeadó tulajdonában álló másik bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4)40 Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5)41 A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Bérbeadó a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti jogáról térítés ellenében nem lehet lemondani.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

18/A Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések42

29/A. §43 (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. §44 (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkezzen.

(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;

b) bérlője önkormányzati lakásnak.

(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

a) a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy

b) a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.

(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § Helyiséget a Bérbeadó által meghatározott célra lehet bérbe adni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A Bérbeadó dönti el, hogy a helyiség bérbeadására pályázatot ír ki.

(3) A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.45

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.46

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, ha a bérleti szerződésben vállalt, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díj, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2) A határozott idejű szerződés lejártával a bérlő kérheti a szerződés határozatlan időre történő módosítását.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.47

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel és a módosításokkal megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.48

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6)49

(7)50

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, köztartozása volt.51

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot a kerületi Hírnök újságban meg kell jelentetni, valamint legalább 15 napig a Bérbeadó és a Megbízott honlapján közzé kell tenni, és a Megbízott hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.52

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére – második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.53

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11)54 Amennyiben az érvényesen pályázó a licittárgyaláson nem jelenik meg, úgy az a pályázattól való visszalépésnek minősül, mely esetben a befizetett biztosíték összegét a pályázó elveszíti, visszatérítésre nem tarthat igényt.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás aláírásáig – több olyan kérelem érkezik, mely a Bérbeadó számára elfogadható, úgy a kérelmezők között tartandó licittel kerül a leendő bérlő kiválasztásra a 35. §-ban lévő szabályok alkalmazásával. Ez esetben a licit a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba,

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A tulajdonos hozzájárulásával a bérlő a helyiség egészét nem, csak egy részét adhatja albérletbe azon a bérleti díjon, melyen a helyiséget az Önkormányzattól bérli.55

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) Amennyiben az albérletbe adás engedélyezése során a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

(5)56 A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.57

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás és nem jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.58

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.59

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a döntésénél a következőket veheti figyelembe:

a) az érintett lakás melyik társasházban van, kerületfejlesztés érdekében esetleges jövőbeni bontását,

b) a társasházon belül a Bérbeadó tulajdoni hányadot,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát és jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a lakásbérlet után fizetendő bérleti díj bevétel milyen arányban áll a Bérbeadót terhelő kiadásokkal.60

(4) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott lakás elidegenítésre kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását.61

(5) Ha a lakást a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, a Megbízott a forgalmi érték megállapítására értékbecslést készíttet.62

(6) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a lakás elidegenítése kérdésében a végső döntést a vételárjavaslat figyelembevételével hozza meg.63

(7) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által hozott döntés után a Bérbeadó a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) az értékbecslést,

e) a vételár mértékét,

f) a vételár összegét,

g) a vételárelőleg összegét,

h) a többletfizetés vagy egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt és összegét,

i) figyelmeztetést az ajánlati kötöttség időtartamára, mely 90 nap és

j) a szociális kedvezményre való felhívást.64

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.65

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100%
b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a
c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben befizeti, akkor

a) összkomfortos és komfortos lakás esetében 15%
b) félkomfortos lakás esetében 20%
c) komfort nélküli lakás esetében 30%
d) szükséglakás esetében 35%

vételárengedményt kap.

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) Ha a részletfizetésre jogosult vevő a szerződés megkötésekor a 10% részlettörlesztés fölött további egyösszegű befizetést teljesít, többletbefizetéséből 15% vételárengedmény illeti meg.

(5) Részletfizetés esetén, ha a vevő vállalja a szerződésben foglalt határidő előtt a vételárhátralék teljes kiegyenlítését, úgy a teljesítés időpontjában a hátralévő időre számított kamatokat nem kell megfizetnie és az így megállapított vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.66

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.67

(3) A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.68

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.69

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.70

(4) Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.71

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.72

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.73

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.74

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.75

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.76

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.77

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.78

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A tulajdonos, illetve Bérbeadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
2
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
3
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
4
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
5
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
6
A pontot a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
7
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
8
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
9
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
10
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
11
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
12
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. október 16-tól.
13
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
14
Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.
15
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
16
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
17
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. október 16-tól.
18
Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
19
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
20
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
21
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
22
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. § módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
23
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
24
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
25
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
26
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
27
A mondatot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
28
A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
29
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
30
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
31
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
32
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
33
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
34
Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
35
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
36
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
37
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
38
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
39
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
40
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
41
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
42
A címet a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
43
A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
44
A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.
45
A bekezdést a 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
46
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
47
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
48
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
49
Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.
50
Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.
51
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.
52
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.
53
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.
54
Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.
55
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.
56
Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.
57
Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.
58
A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
59
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
60
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
61
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
62
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
63
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
64
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
65
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
66
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
67
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
68
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
69
A paragrafust a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.
70
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
71
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
72
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
73
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 19. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
74
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
75
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
76
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 21. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
77
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
78
A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.1

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával, a pályázati eljárások előkészítésével és lebonyolításával, valamint a Bérbeadót megillető bérleti díjak beszedésével – közszolgáltatási szerződés alapján – ingatlankezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).2

2/A. §3 E rendelet alkalmazásában:

a) lakásleadás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás bérleti jogáról való lemondás másik, a Bérbeadó tulajdonában lévő bérlakás bérleti jogáért, vagy pénzbeli térítésért cserébe;

b) felajánlott lakás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás, amelynek bérleti jogáról a bérlő lakáspályázati feltétel teljesítéseként lemond;

c) felajánlott magántulajdonú lakás: a pályázó saját – vagy együtt költöző bérlőtárssal közös – tulajdonú, per-, teher- és igénymentes, legalább komfortos vagy összkomfortos, Budapest közigazgatási területén található, beköltözésre és életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, amelynek tulajdonjogáról pályázati feltétel teljesítéseként a Bérbeadó javára lemond;

d) beköltözhető lakás: a műszaki, esztétikai, közegészségügyi és kiürített állapota alapján az érintett személy számára azonnali birtokbavételre és az életvitelszerű lakhatásra ténylegesen alkalmas lakás;

e) jogcím nélküli használó: minden olyan használó, aki a Bérbeadó tulajdonában álló lakást vagy helyiséget a Bérbeadó hozzájárulása és érvényes bérleti szerződés hiányában használja;

f) önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli használó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy arra korábban bérleti joggal nem rendelkezett, avagy a lakást a kiürítést követően újra önkényesen elfoglalta;

g) bérleti díj: az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott lakbér és külön szolgáltatások díja;

h) használati díj: a lakás vagy helyiség jogcím nélküli használata esetén a volt bérlő vagy a lakást vagy helyiséget ténylegesen használó által fizetendő, a Bérbeadó által – a bérleti díj alapulvételével – megállapított díj.

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

(3)4 A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.

(4)5 A Bérbeadó a lakások 3. § (1) bekezdés f) pontja szerint történő bérbeadásához csak az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott V. lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával, határozott időre adhat hozzájárulást.

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.6

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.7

5. § (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, úgy a pályázat nyertese olyan (határozott vagy határozatlan idejű) bérleti jogot szerez, amilyennel a leadásra kerülő lakásra rendelkezett.

2. A lakás leadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre kerülnek bérbeadásra, kivéve, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, melyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik. Ez esetben a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot szerez.

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra az a személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának és a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, vagy amennyiben a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkeznek, úgy arról térítés nélkül a pályázat elnyerése esetén a Bérbeadó javára lemondanak. Ha a lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

5. Pályázatban a pályázónak 1 db lakás megjelölésére van lehetősége.8

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

7.9 Amennyiben a pályázatban meghirdetett lakásra önkormányzati lakás leadásának feltételével lehet pályázni, a pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles – a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben – a felajánlott lakást tiszta, üres, kifestett, tehermentes és beköltözhető állapotban a Megbízó birtokába visszaadni. A bérlő köteles továbbá a leadott lakásba bejelentett személyek kijelentése iránt, legkésőbb a birtok átadásáig gondoskodni.

(2) A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.10

(3)11 A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a Megbízó a rendelkezésére álló adatok, valamint a Bérbeadótól kért adatszolgáltatás alapján ellenőrzi. Amennyiben a pályázó a pályázati kérelmében vagy annak mellékleteiben a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, vagy a pályázatától az eredményhirdetés után visszalép, vagy a pályázati feltételeket hiánypótlási határidőben sem teljesíti, a pályázat kiírását követő 2 éven belül benyújtott újabb pályázatát érvénytelennek kell tekinteni.

6. §12

7. §13

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság bírálja el. A tulajdonosi döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.14

(2) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.15

(3)16

(4) A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.17

(5) A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.18

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződést a pályázat első helyezettjével a Bérbeadó képviseletében a Megbízó köti meg. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést a jelen rendelet szerinti határidőben nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására és a szerződéskötésre.19

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, vagy a nyertes pályázó a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság dönt.20

8/A §21 A Passzívházban lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól a Bérbeadó külön rendelkezik.

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.22

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.23

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.24

(2) Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.25

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.26

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.27

(4)28 Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság a lakáshasználó jogviszonyát, a kiürítésről rendelkező jogerős bírósági ítélet meghozataláig benyújtott kérelmére, 1-5 évig tartó határozott időre helyreállíthatja, amennyiben a lakáshasználó díjtartozását megfizette, a felmondást követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, valamint a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeinek eleget tett.

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a Bérbeadóval, a Bérbeadó költségvetési szervével, vagy a Megbízottal kötött szerződés alapján gondnoki, házmesteri, koordinátori feladatokat lát el.29

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó a munkaviszony megszűnése esetén jogosult felmondani.30

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy 1 + félszobás lakás 2-5 személy 2 szobás lakás 2-6 személy 1 + két félszobás lakás 3-7 személy 2 + félszobás lakás 4-8 személy 3 szobás lakás 4-8 személy 1 + három félszobás lakás 5-9 személy 2 + két félszobás lakás 5-9 személy 4 szobás lakás 5-9 személy 4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:

a) akinek, vagy házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás,

b) ahol a bérlő és az együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és31

c) ahol a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője a szociális lakbérre vonatkozó jogosultságát – a Bérbeadó felhívására – 2 évente igazolni köteles.32

15. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 14. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, a bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, egyedülálló esetében a háromszorosát, a bérleti szerződést költségalapú, ha a négyszeresét egyedülálló esetében az ötszörösét meghaladja, piaci alapú szerződésre kell módosítani.33

(2) Az a szociális, vagy költségalapú lakbérrel rendelkező bérlő, aki a lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális vagy költség alapú lakásra lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el, a lakbér mértékét szociális lakbér esetén költség, költség alapúnál pedig piaci alapon köteles fizetni.

16. § (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele lakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség, valamint a piaci alapú lakbérének szociális vagy költség alapúra történő módosítását.34

(2)35

(3) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására az alábbi okiratok alkalmasak36:

a) a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, vagy

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, vagy

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, vagy

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, vagy

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, vagy

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Fővárosi Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, vagy

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, vagy

i) különélés tényének igazolása,

j)37 orvosi igazolás vagy hatósági határozat.

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.38

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.39

(6) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.40

(7) A kérelmező az (5) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényességi ideje alatt is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a kedvezményes díjfizetés feltételei már nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérlőt a különbözet megfizetésére kötelezheti.41

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bérbeadó részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.42

(9) A lakbércsökkentés engedélyezéséről, valamint a lakbér mértékének visszaállításáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.43

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a épület bontása esetén történő cserelakás bérbeadásnál, valamint a szerződés felülvizsgálata során történő szerződésmódosításoknál.

(6)44 A befizetett óvadék a lakásnak a Megbízott részére történő igazolt átadás-átvételét követően fizethető ki a bérlő részére.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a Bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő köteles továbbá a távollét okát indokolni, munkáltatói vagy egészségügyi, oktatási intézmény által kiállított igazolással alátámasztani.45

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b) a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.46

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) Határozott idejű lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlő által a határozott idő lejárta után benyújtott kérelme alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakás 1-5 évre történő ismételt bérbeadásáról, vagy a bérlő által a határozott idő lejárta előtt benyújtott kérelme alapján a szerződés hatályának 1-5 évre szóló meghosszabbításáról. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő eleget tett a jogszabály által előírt és a lejáró szerződésben vállalt kötelezettségeinek.47

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a bérlőnek a kérelem benyújtásakor fennálló jövedelmi, szociális és vagyoni helyzetére tekintettel kell elbírálni.48

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti körülmények alapján a lakás a bérlő részére magasabb díjkategória szerint adható bérbe, és azt a bérlő nem fogadja el, a bérleti szerződés lejártával a lakás jogcím nélküli használójává válik, és a lakás kiürítésére köteles. Amennyiben a lakásbérleti szerződés a tulajdonosi döntést megelőzően már megszűnik, a jogcím nélküli használónak a kiürítési határidejét a döntés közlésétől kell számítani.49

(5) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. § A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.50

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a Bérbeadó jogosult a lakáshasználóval szemben használati díj címén a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő két hónap elteltével, önkényes lakáshasználat esetén a foglalás megállapításától a lakásra vonatkozó bérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.51

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.52

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

(4)53 Amennyiben a bérlő a lakást jelen rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a Bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.54

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás hatályát veszti.

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni,

a) akinek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében lakás, vagy

b) nem rendelkezik másik önkormányzati bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.55

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4)56 Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5)57 A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A Bérbeadó a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3)58 Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti joga is megváltható a bérlő erre irányuló kérelmére. A kérelemről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni az éves költségvetés és a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében. E rendelkezés szerinti megváltás esetén pénzbeli térítés a lakás forgalmi értékének és a bérleti jogviszonyból még hátralévő idő alapulvételével, az alábbiak szerint fizethető ki:

szerződés lejártáig
hátralévő idő
forgalmi érték
kifizethető hányada
0-1 év maximum 10% 1-2 év maximum 15% 2-3 év maximum 20%

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – közös megegyezéssel – úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás tulajdonjog értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni.

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

18/A Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések59

29/A. §60 (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. §61 (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezzen.62

(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;

b) bérlője önkormányzati lakásnak.

(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

a) a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy

b) a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.

(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. § Helyiséget a Bérbeadó által meghatározott célra lehet bérbe adni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A helyiség bérbeadására szóló pályázat kiírásáról, valamint a helyiség bérbeadásáról, profilmódosításhoz való hozzájárulásról, bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez való hozzájárulásról, és a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.63

(3) A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.64

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.65

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, ha a bérleti szerződésben vállalt, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.66

(2) A bérlő a határozott idejű szerződés időtartama alatt bármikor kérheti a szerződésnek az (1) bekezdés szerinti, határozatlan időre történő módosítását.67

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.68

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel és a módosításokkal megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.69

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6)70

(7)71

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, köztartozása volt.72

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, erre a célra hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 15 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.73

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére – második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.74

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11)75 Amennyiben az érvényesen pályázó a licittárgyaláson nem jelenik meg, úgy az a pályázattól való visszalépésnek minősül, mely esetben a befizetett biztosíték összegét a pályázó elveszíti, visszatérítésre nem tarthat igényt.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás megadásáig – több bérbevételi kérelem érkezik, úgy a Megbízó a kérelmezők között – a 35. §-ban foglaltak szerint – licittárgyalást tart. A bérleti jogot a magasabb bérbevételi ajánlatot adó kérelmező szerzi meg. A licit – a Bérbeadó eltérő rendelkezése hiányában – a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.76

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(3)77 Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a Bérbeadó jogosult a bérbeadást, a profilmódosításra irányuló kérelmet megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, továbbá nem ellentétes a helyiséggel érintett társasház szervezeti és működési szabályzatával;

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit;

d) a helyiség profilmódosítással járó átalakítása a településképi előírásoknak megfelel.78

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését.79

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) Amennyiben az albérletbe adás engedélyezése során a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

(5)80 A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.81

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás és nem jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.82

(3)83 A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő a tulajdonosi hozzájárulásban előírt határidőben, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a Bérbeadó vagy a Megbízó részére, a birtokba adáskor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(4)84 Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a Bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

(5)85 Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya díjtartozása miatt megszűnik, a jogviszonyának visszaállítása, kérelme alapján, 1-5 évre szóló határozott időre és előbérleti jog biztosítása nélkül abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a bérlő a tartozását rendezte, a felmondást követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeit teljesítette, valamint a tulajdonosi hozzájárulásban előírt további díjfizetési biztosítékot a szerződéskötésig rendelkezésre bocsátja.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.86

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a döntésénél a következőket veheti figyelembe:

a) az érintett lakás melyik társasházban van, kerületfejlesztés érdekében esetleges jövőbeni bontását,

b) a társasházon belül a Bérbeadó tulajdoni hányadot,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát és jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a lakásbérlet után fizetendő bérleti díj bevétel milyen arányban áll a Bérbeadót terhelő kiadásokkal.87

(4) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott lakás elidegenítésre kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását.88

(5) Ha a lakást a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, a Megbízott a forgalmi érték megállapítására értékbecslést készíttet.89

(6) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a lakás elidegenítése kérdésében a végső döntést a vételárjavaslat figyelembevételével hozza meg.90

(7) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által hozott döntés után a Bérbeadó a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) az értékbecslést,

e) a vételár mértékét,

f) a vételár összegét,

g) a vételárelőleg összegét,

h) a többletfizetés vagy egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt és összegét,

i) figyelmeztetést az ajánlati kötöttség időtartamára, mely 90 nap és

j) a szociális kedvezményre való felhívást.91

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.92

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100% b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben befizeti, akkor

a) összkomfortos és komfortos lakás esetében 15% b) félkomfortos lakás esetében 20% c) komfort nélküli lakás esetében 30% d) szükséglakás esetében 35%

vételárengedményt kap.

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4) Ha a részletfizetésre jogosult vevő a szerződés megkötésekor a 10% részlettörlesztés fölött további egyösszegű befizetést teljesít, többletbefizetéséből 15% vételárengedmény illeti meg.

(5) Részletfizetés esetén, ha a vevő vállalja a szerződésben foglalt határidő előtt a vételárhátralék teljes kiegyenlítését, úgy a teljesítés időpontjában a hátralévő időre számított kamatokat nem kell megfizetnie és az így megállapított vételárhátralékból 10% engedmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.93

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.94

(3) A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.95

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.96

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.97

(4) Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.98

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.99

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.100

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.101

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.102

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.103

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.104

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.105

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A tulajdonos, illetve Bérbeadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k. jegyző polgármester

1A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.2Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. április 1-től.3Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. április 1-től.4A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.5Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2015. április 1-től.6Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.7Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.8Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.9Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.10A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.11Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.12Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.13Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.14Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.15A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.16Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.17A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.18A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.19Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.20Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. október 16-tól.21Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.22A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.23A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.24Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.25Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.26A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.27A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. § módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.28Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2015. április 1-től.29Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.30Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.31Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.32Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatályos 2015. április 1-től.33Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.34A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.35Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.36A mondatot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.37A pontot a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.38A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.39A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.40A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.41Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.42A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.43Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.44Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.45Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2015. április 1-től.46A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.47Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.48Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.49Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.50Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos 2015. április 1-től.51Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2015. április 1-től.52A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.53Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos 2015. április 1-től.54A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.55Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 17. §. Hatályos 2015. április 1-től.56A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.57A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.58Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 18. §. Hatályos 2015. április 1-től.59A címet a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.60A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.61A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.62Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos 2015. április 1-től.63Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 20. §. Hatályos 2015. április 1-től.64A bekezdést a 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.65A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.66Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.67Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 21. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.68A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.69Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.70Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.71Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.72Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.73Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 22. §. Hatályos 2015. április 1-től.74Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.75Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.76Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 23. §. Hatályos 2015. április 1-től.77Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 24. §. Hatályos 2015. április 1-től.78Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 25. §. Hatályos 2015. április 1-től.79Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 26. §. Hatályos 2015. április 1-től.80Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.81Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.82A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.83Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.84Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.85Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.86A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.87A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.88A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.89A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.90A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.91A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.92A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.93A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.94A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.95A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.96A paragrafust a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.97A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.98A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.99A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.100A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 19. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.101A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.102A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.103A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 21. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.104A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.105A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §1 (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat, Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra, a korlátozottan forgalomképes vagyonra – így különösen az Önkormányzat intézményeinek használatában lévő vagyonra, a sportpályákra és sportcélú létesítményekre, az egészségügyi ellátást szolgáló vagyonra, valamint a kulturális és művelődési feladatok ellátását szolgáló vagyonra – továbbá nem terjed ki a 1134 Budapest, Váci út 9-15. szám alatti Lehel Csarnok létesítményben található helyiségre.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzatra, mint bérbeadóra és eladóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása, elidegenítése során ajánlattevőkre, vevőkre egyaránt.

2. § (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.2

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával, a pályázati eljárások előkészítésével és lebonyolításával, valamint a Bérbeadót megillető bérleti díjak beszedésével – közszolgáltatási szerződés alapján – ingatlankezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).3

2/A. §4 E rendelet alkalmazásában:

a) lakásleadás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás bérleti jogáról való lemondás másik, a Bérbeadó tulajdonában lévő bérlakás bérleti jogáért, vagy pénzbeli térítésért cserébe;

b) felajánlott lakás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás, amelynek bérleti jogáról a bérlő lakáspályázati feltétel teljesítéseként lemond;

c) felajánlott magántulajdonú lakás: a pályázó saját – vagy együtt költöző bérlőtárssal közös – tulajdonú, per-, teher- és igénymentes, legalább komfortos vagy összkomfortos, Budapest közigazgatási területén található, beköltözésre és életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, amelynek tulajdonjogáról pályázati feltétel teljesítéseként a Bérbeadó javára lemond;

d) beköltözhető lakás: a műszaki, esztétikai, közegészségügyi és kiürített állapota alapján az érintett személy számára azonnali birtokbavételre és az életvitelszerű lakhatásra ténylegesen alkalmas lakás;

e) jogcím nélküli használó: minden olyan használó, aki a Bérbeadó tulajdonában álló lakást vagy helyiséget a Bérbeadó hozzájárulása és érvényes bérleti szerződés hiányában használja;

f) önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli használó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy arra korábban bérleti joggal nem rendelkezett, avagy a lakást a kiürítést követően újra önkényesen elfoglalta;

g) bérleti díj: az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott lakbér és külön szolgáltatások díja;

h) használati díj: a lakás vagy helyiség jogcím nélküli használata esetén a volt bérlő vagy a lakást vagy helyiséget ténylegesen használó által fizetendő, a Bérbeadó által – a bérleti díj alapulvételével – megállapított díj;

i)5 család: a bérlő és a vele együttköltözők együttes megnevezése.

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat

a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f) lakások cseréje, vagy

g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j) szolgálati lakás biztosítása, vagy

k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

(3)6 A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.

(4)7 Önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonú ingatlan tulajdonjogával történő cseréje esetén a Bérbeadó az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben a cserével érintett bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával adhat hozzájárulást.8

2. A lakáspályázat szabályai

4. § (1) A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.9

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.10

5. § (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, a pályázat nyertese olyan 5 évre szóló határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogot szerez, amellyel a felajánlott lakásra vonatkozóan rendelkezett.11

2. A lakásleadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre adhatóak bérbe, kivéve, ha a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot ajánl fel.12

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra olyan személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a Bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.13

5. Pályázatban a pályázónak 1 db lakás megjelölésére van lehetősége.14

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

7.15 Amennyiben a pályázatban meghirdetett lakásra önkormányzati lakás leadásának feltételével lehet pályázni, a pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles – a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben – a felajánlott lakást tiszta, üres, kifestett, tehermentes és beköltözhető állapotban a Megbízó birtokába visszaadni. A bérlő köteles továbbá a leadott lakásba bejelentett személyek kijelentése iránt, legkésőbb a birtok átadásáig gondoskodni.

(2) A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.16

(3)17 A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a Megbízó a rendelkezésére álló adatok, valamint a Bérbeadótól kért adatszolgáltatás alapján ellenőrzi. Amennyiben a pályázó a pályázati kérelmében vagy annak mellékleteiben a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, vagy a pályázatától az eredményhirdetés után visszalép, vagy a pályázati feltételeket hiánypótlási határidőben sem teljesíti, a pályázat kiírását követő 2 éven belül benyújtott újabb pályázatát érvénytelennek kell tekinteni.

6. §18

7. §19

8. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság bírálja el. A tulajdonosi döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.20

(2) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.21

(3)22

(4) A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.23

(5) A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.24

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7) A lakásbérleti szerződést a pályázat első helyezettjével a Bérbeadó képviseletében a Megbízó köti meg. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést a jelen rendelet szerinti határidőben nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására és a szerződéskötésre.25

(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, vagy a nyertes pályázó a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság dönt.26

8/A §27 A Passzívházban lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól a Bérbeadó külön rendelkezik.

3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

9. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.28

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.29

4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

10. § (1) A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.30

(2) Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.31

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.32

5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.33

(4)34 Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság, a kiürítésről rendelkező jogerős bírósági ítélet meghozataláig benyújtott kérelemre, a bérleti jogviszonyt 1-5 évig tartó határozott időre, jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelő lakbér megállapításával helyreállíthatja, amennyiben a lakáshasználó díjtartozását megfizette, a tartozás maradéktalan rendezését követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, valamint a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeinek is eleget tett.35

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a Bérbeadóval, a Bérbeadó költségvetési szervével, vagy a Megbízottal kötött szerződés alapján gondnoki, házmesteri, koordinátori feladatokat lát el.36

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó a munkaviszony megszűnése esetén jogosult felmondani.37

7. A lakásigény mértéke

13. § Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás 1-4 személy 1 + félszobás lakás 2-5 személy 2 szobás lakás 2-6 személy 1 + két félszobás lakás 3-7 személy 2 + félszobás lakás 4-8 személy 3 szobás lakás 4-8 személy 1 + három félszobás lakás 5-9 személy 2 + két félszobás lakás 5-9 személy 4 szobás lakás 5-9 személy 4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő

8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

14. § (1) Szociális alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult, akinek és vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.38

(2) A szociális alapú, határozatlan időre szóló, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát erre irányuló felülvizsgálati eljárás során, a Bérbeadó képviseletében eljáró Megbízott felhívására igazolni köteles (a továbbiakban: szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata).39

(3)40 A szociális lakbérre jogosultság igazolására – a bérlőre és az együttlakó személyekre egyaránt – az alábbi okiratok alkalmasak:

a) a benyújtást megelőző folyamatos 6 havi, ennél rövidebb idejű munkaviszony esetén a rendelkezésre álló, legalább egy havi nettó átlagkeresetről szóló munkáltatói igazolás,

b) tárgyévi nyugdíjról, időskorúak járadékáról szóló igazolás,

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása,

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat,

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy annak igazolása, hogy tartósan beteg ellátásáért ápolási díjban részesül,

f) oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

g) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás, határozat,

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igazolása,

i) különélés tényének igazolása,

j) egyéb orvosi igazolás vagy hatósági határozat,

k) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról szóló igazolás.

(4)41 Amennyiben a bérlő a Megbízott felhívására, a felhívásban előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz kért adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális lakbérre való jogosultságát, a Megbízott legfeljebb további két alkalommal, jogvesztő határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.

(5)42 A szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és a Megbízott rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani. Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a szociális lakbér fizetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a bérlő a bérlakásra meghatározott lakbérkategória és a jelen rendelet szerinti piaci vagy költség alapú lakbért köteles fizetni.

(6)43 Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális vagy a költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét, a tulajdonosi jog gyakorlója jogosult dönteni a költség alapú lakbér megállapítása helyett a lakbér mértékének változatlanul hagyásáról, valamint a piaci alapú lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról.

(7)44 Amennyiben a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságának fennállását felhívásra nem igazolja, a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(8)45 Költség alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult,

a) akinek és a vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát, de nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét, egyedülálló esetén az ötszörösét, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja,

b) az a szociális alapú lakbért fizető bérlő, aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális alapú lakbérre lenne jogosult, de a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el.

(9)46 Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy,

a) akinek és az együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedülálló esetében az ötszörösét,

b) az a költség alapú lakbért fizető bérlő, aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján költség alapú lakbérre lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el.

15. § (1)47

(2)48

16. § (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele együttlakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség alapú bérleti díjának szociális alapúra, valamint a piaci alapú lakbérének költség alapúra történő ideiglenes módosítását.49

(2)50

(3) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására a 14. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok alkalmasak.51

(4) A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.52

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.53

(6) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.54

(7) A kérelmező az (5) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényességi ideje alatt is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a kedvezményes díjfizetés feltételei már nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérlőt a különbözet megfizetésére kötelezheti.55

(8) A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a) a Bérbeadó részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b) lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.56

(9) A lakbércsökkentés engedélyezéséről, a lakbér csökkentés meghosszabbításáról, valamint a kedvezmény megvonásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.57

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5) Az (1)-(3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a lakásból bármely okból történő kihelyezés esetén.58

(6)59 A befizetett óvadék a lakásnak a Megbízott részére történő igazolt átadás-átvételét követően fizethető ki a bérlő részére.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a Bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő köteles továbbá a távollét okát indokolni, munkáltatói vagy egészségügyi, oktatási intézmény által kiállított igazolással alátámasztani.60

9. Bérbeadás bérlőtársak részére

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b) a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.61

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

10. A bérbeadás időtartama

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) Határozott idejű lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlő által a határozott idő lejárta után benyújtott kérelme alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakás 1-5 évre történő ismételt bérbeadásáról, vagy a bérlő által a határozott idő lejárta előtt benyújtott kérelme alapján a szerződés hatályának 1-5 évre szóló meghosszabbításáról. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő eleget tett a jogszabály által előírt és a lejáró szerződésben vállalt kötelezettségeinek.62

(3)63

(4)64

(5)65

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

11. Bérleményellenőrzés

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) A Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.66

12. Bérbeadó és bérlő megállapodása

22. §67 (1) A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.

(2) A lakás bérleti jogviszony ideje alatt történő átalakítása, korszerűsítése, felújítása, a lakás alkotórészévé váló elemek beépítése kizárólag előzetes bejelentéssel, a Bérbeadó jóváhagyása alapján, ennek tárgyában írásba foglalt megállapodás szerint végezhetőek. A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a Bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.

(3) A bérlő a Bérbeadót terhelő munkálatokat a Bérbeadó helyett és költségére csak akkor végezheti el előzetes, írásos megállapodás nélkül, amennyiben az azonnali beavatkozást igényel, vagy annak előzetes bejelentésére már nincs lehetőség.

(4) Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a Bérbeadó jogosult a lakáshasználóval szemben használati díj címén a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő két hónap elteltével, önkényes lakáshasználat esetén a foglalás megállapításától a lakásra vonatkozó bérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.68

14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

24. § (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.69

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

(4)70 Amennyiben a bérlő a lakást jelen rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a Bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.

15. Albérletbe adás szabályai

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.71

16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.72

17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást nem lehet bérbe adni olyan személy részére, akivel szemben az 5. § (1) bekezdés 4. pontban rögzített kizáró feltétel fennáll. A Bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.73

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4)74 Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5)75 A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.76

(3)77 Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti joga is megváltható a bérlő erre irányuló kérelmére. A kérelemről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében. E rendelkezés szerinti megváltás esetén pénzbeli térítés a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értéke és a bérleti jogviszonyból még hátralévő idő együttes figyelembevételével, az alábbiak szerint állapítható meg:

szerződés lejártáig
hátralévő idő
forgalmi érték
kifizethető hányada
0-1 év maximum 10% 1-2 év maximum 15% 2-3 év maximum 20%

(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6) Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás ingatlanszakértői értékbecsléssel megállapított forgalmi értékének 25-50%-a fizethető ki.78

(7)79

(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

18/A Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések80

29/A. §81 (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. §82 (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezzen.83

(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;

b) bérlője önkormányzati lakásnak.

(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

a) a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy

b) a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.

(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

30. §84 (1) Helyiséget a Bérbeadó által elfogadott célra lehet bérbe adni.

(2) A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

31. § (1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A helyiség bérbeadására szóló pályázat kiírásáról, valamint a helyiség bérbeadásáról, profilmódosításhoz való hozzájárulásról, bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez való hozzájárulásról, és a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.85

(3) A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.86

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.87

20. A bérbeadás időtartama

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) a pályázati kiírás tartalmazza és

b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4) A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, amennyiben a bérleti szerződésben vállalt, és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, az előbérleti jog gyakorlására irányuló kérelmét a határozott időtartam megszűnése előtt legalább 90 nappal a Bérbeadó részére írásban benyújtja, és a Bérbeadóval a bérleti díj mértékében megállapodik.88

21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai

33. § (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.89

(2) A bérlő a határozott idejű szerződés időtartama alatt bármikor kérheti a szerződésnek az (1) bekezdés szerinti, határozatlan időre történő módosítását.90

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.91

22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4) Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel és a módosításokkal megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.92

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6)93

(7)94

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

35. § (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség rendeltetését,

d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h) a bérleti jogviszony időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k) a helyiség megtekintésének időpontját,

l) a licittárgyalás időpontját és helyét,

m) óvadék mértékét, és

n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, köztartozása volt.95

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8) A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, erre a célra hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 15 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.96

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére – második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.97

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11)98 Amennyiben az érvényesen pályázó a licittárgyaláson nem jelenik meg, úgy az a pályázattól való visszalépésnek minősül, mely esetben a befizetett biztosíték összegét a pályázó elveszíti, visszatérítésre nem tarthat igényt.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében,

c) a fizetendő óvadék összegében, és

d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3) Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás megadásáig – több bérbevételi kérelem érkezik, úgy a Megbízó a kérelmezők között – a 35. §-ban foglaltak szerint – licittárgyalást tart. A bérleti jogot a magasabb bérbevételi ajánlatot adó kérelmező szerzi meg. A licit – a Bérbeadó eltérő rendelkezése hiányában – a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.99

25. A helyiséghasználat szabályai

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(3)100 Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a Bérbeadó jogosult a bérbeadást, a profilmódosításra irányuló kérelmet megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Bérbeadás bérlőtársak részére

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

28. Hozzájárulás profilmódosításhoz

40. § (1) A Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, továbbá nem ellentétes a helyiséggel érintett társasház szervezeti és működési szabályzatával;

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit;

d) a helyiség profilmódosítással járó átalakítása a településképi előírásoknak megfelel.101

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését. A bérlő az emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni mindaddig, amíg az albérleti szerződés megszűnését írásban be nem jelenti, és a felek a bérleti szerződésben a bérleti díjra vonatkozóan eltérően nem rendelkeznek.102

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérleti hozzájárulás érvényességének lejártával, vagy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő és az albérlő a helyiség – elhelyezési, kártalanítási igény nélküli – kiürítésére egyetemlegesen kötelesek.103

(4) Az albérletbe adás engedélyezése esetén, a bérleti szerződés módosításakor a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.104

(5)105 A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

43. § (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.106

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás, és kizárólag a Bérbeadó erről szóló előzetes hozzájárulása esetén jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.107

(3)108 A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő a tulajdonosi hozzájárulásban előírt határidőben, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a Bérbeadó vagy a Megbízó részére, a birtokba adáskor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(4)109 Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a Bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

(5)110 Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya díjtartozása miatt, felmondással megszűnik, a jogviszonyának visszaállítása, kérelme alapján, 1-5 évre szóló határozott időre és előbérleti jog biztosítása nélkül abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a bérlő a tartozását maradéktalanul rendezte, a kiegyenlítést követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeit teljesítette, valamint a tulajdonosi hozzájárulásban előírt további díjfizetési biztosítékot a szerződéskötésig rendelkezésre bocsátja.111

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2) A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelem beérkezése esetén a lakás elidegenítésre kijelöléséről és az elidegenítéshez való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni.112

(3)113 Az elidegenítésre kijelölésnél figyelembe kell venni különösen:

a) a lakással érintett társasház kerületfejlesztési szempontú értékelése, jövőbeni bontását,

b) a Bérbeadó társasházon belüli tulajdoni hányadát,

c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d) a lakásbérleti szerződés típusát, jellegét, létrejöttének körülményeit,

e) a bérleti díj bevétel és a Bérbeadót terhelő kiadások egymáshoz viszonyítását az érintett lakás vonatkozásában,

f) a lakás elidegenítése esetén felmerülő lakásgazdálkodási feladatokat.

(4)114

(5) Az elidegenítésre kijelölést követően a tulajdonosi jog gyakorlója az érintett lakásra készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján dönt a lakás elidegenítéséről.115

(6)116

(7)117 Az elidegenítésről szóló tulajdonosi döntés alapján a Megbízott a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez az Önkormányzat 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a) a címzett nevét, lakcímét,

b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d) a vételár mértékét,

e) a vételár összegét,

f) a vételárelőleg összegét,

g) egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt és összegét,

h) az ajánlati kötöttség időtartamát és

i) a kedvezményekről szóló tájékoztatást.

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. § (1) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.118

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

33. A lakásvételár megállapításának szabályai

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100% b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.

(2)119

(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4)120

(5)121

(6)122 Amennyiben az elővásárlási jogával élő bérlő a lakás vételárát egyösszegben teljesíti, a vételárból 10% vételárkedvezmény illeti meg.

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a) a nyugdíjasnak, vagy

b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § (1) A lakásra a vételárhátralék teljes kifizetéséig, valamint a vételár kiegyenlítését követő, további 5 évre szólóan elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.123

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a lakást a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.124

34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2) A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.125

(3) A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.126

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. § Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.127

35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3) A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.128

(4) Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.129

(5) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.130

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok

54. § (1) A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.131

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. § (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.132

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.133

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.134

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2) A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.135

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4) Amennyiben a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.136

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § A Bérbeadó és a Megbízott – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadásról, valamint az elidegenítésről szóló döntéshez, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében, valamint a bérleti jogviszony során kelt tulajdonosi döntések meghozatalához szükségesek.137

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k. jegyző polgármester

1Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. február 1-től.2A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.3Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. április 1-től.4Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. április 1-től.5Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2016. február 1-től.6A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.7Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2015. április 1-től.8Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2016. február 1-től.9Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.10Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.11Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.12Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.13Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.14Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.15Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.16A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.17Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.18Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.19Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.20Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.21A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.22Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.23A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.24A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.25Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.26Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. október 16-tól.27Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.28A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.29A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.30Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.31Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.32A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.33A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. § módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.34Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2015. április 1-től.35Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2016. február 1-től.36Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.37Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.38Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.39Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.40Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.41Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.42Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (5) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.43Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (6) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.44Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.45Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (8) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.46Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (9) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.47Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.48Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.49Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.50Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.51Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.52A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.53A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.54A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.55Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.56A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.57Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.58Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2016. február 1-től.59Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.60Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2015. április 1-től.61A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.62Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.63Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.64Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.65Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.66Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2016. február 1-től.67Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatályos 2016. február 1-től.68Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2015. április 1-től.69A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.70Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos 2015. április 1-től.71A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.72Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2016. február 1-től.73Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos 2016. február 1-től.74A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.75A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.76Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.77Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.78Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.79Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.80A címet a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.81A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.82A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.83Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos 2015. április 1-től.84Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos 2016. február 1-től.85Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 20. §. Hatályos 2015. április 1-től.86A bekezdést a 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.87A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.88Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2016. február 1-től.89Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.90Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 21. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.91A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.92Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.93Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.94Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.95Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.96Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 22. §. Hatályos 2015. április 1-től.97Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.98Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.99Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 23. §. Hatályos 2015. április 1-től.100Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 24. §. Hatályos 2015. április 1-től.101Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 25. §. Hatályos 2015. április 1-től.102Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.103Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.104Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.105Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.106Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.107Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.108Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.109Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.110Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.111Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.112Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.113Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.114Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.115Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.116Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.117Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (4) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.118A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.119Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.120Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.121Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.122Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos 2016. február 1-től.123Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 20. §. Hatályos 2016. február 1-től.124A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.125A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.126A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.127A paragrafust a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.128A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.129A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.130A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.131A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 19. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.132A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.133A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.134A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 21. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.135A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.136A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.137Módosította az 1/2016. (I. 17.) önkormányzati rendelet 21. §. Hatályos 2016. február 1-től.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről    
 
 2016.11.01. óta hatályos szöveg
 

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:

 I. Fejezet

 

Általános rendelkezések 

1. §.  

[1] (1)  A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat, Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.

(2)  Nem terjed ki e rendelet hatálya az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra, a korlátozottan forgalomképes vagyonra – így különösen az Önkormányzat intézményeinek használatában lévő vagyonra, a sportpályákra és sportcélú létesítményekre, az egészségügyi ellátást szolgáló vagyonra, valamint a kulturális és művelődési feladatok ellátását szolgáló vagyonra – továbbá nem terjed ki a 1134 Budapest, Váci út 9-15. szám alatti Lehel Csarnok létesítményben található helyiségre.

(3)  E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzatra, mint bérbeadóra és eladóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása, elidegenítése során ajánlattevőkre, vevőkre egyaránt.

2. §.  

[2] (1)  A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.

(2)  [3] A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával, a pályázati eljárások előkészítésével és lebonyolításával, valamint a Bérbeadót megillető bérleti díjak beszedésével – közszolgáltatási szerződés alapján – ingatlankezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

2/A. §.  [4] E rendelet alkalmazásában:

a)  lakásleadás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás bérleti jogáról való lemondás másik, a Bérbeadó tulajdonában lévő bérlakás bérleti jogáért, vagy pénzbeli térítésért cserébe;

b)  felajánlott lakás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás, amelynek bérleti jogáról a bérlő lakáspályázati feltétel teljesítéseként lemond;

c)  felajánlott magántulajdonú lakás: a pályázó saját – vagy együtt költöző bérlőtárssal közös – tulajdonú, per-, teher- és igénymentes, legalább komfortos vagy összkomfortos, Budapest közigazgatási területén található, beköltözésre és életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, amelynek tulajdonjogáról pályázati feltétel teljesítéseként a Bérbeadó javára lemond;

d)  beköltözhető lakás: a műszaki, esztétikai, közegészségügyi és kiürített állapota alapján az érintett személy számára azonnali birtokbavételre és az életvitelszerű lakhatásra ténylegesen alkalmas lakás;

e)  jogcím nélküli használó: minden olyan használó, aki a Bérbeadó tulajdonában álló lakást vagy helyiséget a Bérbeadó hozzájárulása és érvényes bérleti szerződés hiányában használja;

f)  önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli használó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy arra korábban bérleti joggal nem rendelkezett, avagy a lakást a kiürítést követően újra önkényesen elfoglalta;

g)  bérleti díj: az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott lakbér és külön szolgáltatások díja;

h)  használati díj: a lakás vagy helyiség jogcím nélküli használata esetén a volt bérlő vagy a lakást vagy helyiséget ténylegesen használó által fizetendő, a Bérbeadó által – a bérleti díj alapulvételével – megállapított díj;

i)  [5] család: a bérlő és a vele együttköltözők együttes megnevezése.

 II. Fejezet

 

A lakásbérlet szabályai 

 1. A lakások bérbeadásának jogcímei 

3. §.  

(1)  A lakásokat

a)  bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

b)  törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

c)  a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

d)  lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

e)  közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

f)  lakások cseréje, vagy

g)  elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

h)  a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

i)  jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

j)  szolgálati lakás biztosítása, vagy

k)  a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2)  Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.

(3)  [6] A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.

(4)  [7] [8] Önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonú ingatlan tulajdonjogával történő cseréje esetén a Bérbeadó az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben a cserével érintett bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával adhat hozzájárulást.

 2. A lakáspályázat szabályai 

4. §.  

[9] (1)  A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.

(2)  Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3)  [10] A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. §.  

(1)  A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, a pályázat nyertese olyan 5 évre szóló határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogot szerez, amellyel a felajánlott lakásra vonatkozóan rendelkezett.[11]

2. A lakásleadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre adhatóak bérbe, kivéve, ha a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot ajánl fel.[12]

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra olyan személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a Bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.[13]

5. Pályázatban a pályázónak 1 db lakás megjelölésére van lehetősége.[14]

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

7.  [15] Amennyiben a pályázatban meghirdetett lakásra önkormányzati lakás leadásának feltételével lehet pályázni, a pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles – a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben – a felajánlott lakást tiszta, üres, kifestett, tehermentes és beköltözhető állapotban a Megbízó birtokába visszaadni. A bérlő köteles továbbá a leadott lakásba bejelentett személyek kijelentése iránt, legkésőbb a birtok átadásáig gondoskodni. Amennyiben a pályázó e pontban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Bérbeadó a felajánlott önkormányzati bérlakásra szóló, és a pályázatban meghirdetett lakásra kötött bérleti szerződés felmondására is jogosult.

(2)  [16] A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.

(3)  [17] A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a Megbízó a rendelkezésére álló adatok, valamint a Bérbeadótól kért adatszolgáltatás alapján ellenőrzi. Amennyiben a pályázó a pályázati kérelmében vagy annak mellékleteiben a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, vagy a pályázatától az eredményhirdetés után visszalép, vagy a pályázati feltételeket hiánypótlási határidőben sem teljesíti, a pályázat kiírását követő 2 éven belül benyújtott újabb pályázatát érvénytelennek kell tekinteni.

6. §.  [18]

7. §.  [19]

8. §.  

[20] (1)  A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság bírálja el. A tulajdonosi döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(2)  [21] A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3)  [22]

(4)  [23] A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.

(5)  [24] A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(6)  A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7)  [25] A lakásbérleti szerződést a pályázat első helyezettjével a Bérbeadó képviseletében a Megbízó köti meg. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést a jelen rendelet szerinti határidőben nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására és a szerződéskötésre.

(8)  A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(9)  [26] Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, vagy a nyertes pályázó a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság dönt.

8/A. §.  [27] A Passzívházban lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól a Bérbeadó külön rendelkezik.

 3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján 

9. §.  

[28] (1)  Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2)  Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3)  A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a)  a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,

b)  a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c)  határozatlan időre kell bérbe adni.

(4)  [29] Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

 4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében 

10. §.  

[30] (1)  A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.

(2)  [31] Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.

(3)  [32] A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.

 5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése 

11. §.  

(1)  Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2)  Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 13-15. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3)  [33] A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

(4)  [34] [35] Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság, a kiürítésről rendelkező jogerős bírósági ítélet meghozataláig benyújtott kérelemre, a bérleti jogviszonyt 1-5 évig tartó határozott időre, jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelő lakbér megállapításával helyreállíthatja, amennyiben a lakáshasználó díjtartozását megfizette, a tartozás maradéktalan rendezését követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, valamint a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeinek is eleget tett.

 6. Szolgálati lakás bérbeadása 

12. §.  

[36] (1)  Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a Bérbeadóval, a Bérbeadó költségvetési szervével, vagy a Megbízottal kötött szerződés alapján gondnoki, házmesteri, koordinátori feladatokat lát el.

(2)  [37] Az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó a munkaviszony megszűnése esetén jogosult felmondani.

 7. A lakásigény mértéke 

13. §.  Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

 

1 szobás lakás

1-4 személy

1 + félszobás lakás

2-5 személy

2 szobás lakás

2-6 személy

1 + két félszobás lakás

3-7 személy

2 + félszobás lakás

4-8 személy

3 szobás lakás

4-8 személy

1 + három félszobás lakás

5-9 személy

2 + két félszobás lakás

5-9 személy

4 szobás lakás

5-9 személy

4 szobásnál nagyobb lakás

fél vagy egy szobánként + 1 fő

 

 8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai 

14. §.  

[38] (1)  Szociális alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult, akinek és vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2)  [39] A szociális alapú, határozatlan időre szóló, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát erre irányuló felülvizsgálati eljárás során, a Bérbeadó képviseletében eljáró Megbízott felhívására igazolni köteles (a továbbiakban: szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata).

(3)  [40] A szociális lakbérre jogosultság igazolására – a bérlőre és az együttlakó személyekre egyaránt – az alábbi okiratok alkalmasak:

a)  a benyújtást megelőző folyamatos 6 havi, ennél rövidebb idejű munkaviszony esetén a rendelkezésre álló, legalább egy havi nettó átlagkeresetről szóló munkáltatói igazolás,

b)  tárgyévi nyugdíjról, időskorúak járadékáról szóló igazolás,

c)  társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása,

d)  a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat,

e)  a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy annak igazolása, hogy tartósan beteg ellátásáért ápolási díjban részesül,

f)  oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

g)  álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás, határozat,

h)  a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igazolása,

i)  különélés tényének igazolása,

j)  egyéb orvosi igazolás vagy hatósági határozat,

k)  a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról szóló igazolás.

(4)  [41] Amennyiben a bérlő a Megbízott felhívására, a felhívásban előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz kért adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális lakbérre való jogosultságát, a Megbízott legfeljebb további két alkalommal, jogvesztő határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.

(5)  [42] A szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és a Megbízott rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani. Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a szociális lakbér fizetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a bérlő a bérlakásra meghatározott lakbérkategória és a jelen rendelet szerinti piaci vagy költség alapú lakbért köteles fizetni.

(6)  [43] Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális vagy a költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét, a tulajdonosi jog gyakorlója jogosult dönteni a költség alapú lakbér megállapítása helyett a lakbér mértékének változatlanul hagyásáról, valamint a piaci alapú lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról.

(7)  [44] Amennyiben a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságának fennállását felhívásra nem igazolja, a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(8)  [45] Költség alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult,

a)  akinek és a vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát, de nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét, egyedülálló esetén az ötszörösét, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja,

b)  az a szociális alapú lakbért fizető bérlő, aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális alapú lakbérre lenne jogosult, de a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el.

(9)  [46] Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy,

a)  akinek és az együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedülálló esetében az ötszörösét,

b)  az a költség alapú lakbért fizető bérlő, aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik – még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján költség alapú lakbérre lenne jogosult – és a Bérbeadó által felajánlott kisebb szobaszámú lakást nem fogadja el.

(10)  [47] A Rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti lakbér kiigazítást két részletben kell végrehajtani. A lakbér összegét a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér és a korábbi szociális alapú lakbér különbözetének a felével lehet emelni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig lezárul, a bérlő a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő év július 1. napjától köteles fizetni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig nem zárul le, a bérlő a lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő második év január 1. napjától fizeti.

15. §.  

[48] (1)   

(2)  [49]

16. §.  

[50] (1)  A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele együttlakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség alapú bérleti díjának szociális alapúra, valamint a piaci alapú lakbérének költség alapúra történő ideiglenes módosítását.

(2)  [51]

(3)  [52] A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására a 14. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok alkalmasak.

(4)  [53] A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.

(5)  [54] A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.

(6)  [55] A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.

(7)  [56] A kérelmező az (5) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényességi ideje alatt is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a kedvezményes díjfizetés feltételei már nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérlőt a különbözet megfizetésére kötelezheti.

(8)  A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

a)  a Bérbeadó részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy

b)  [57] lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik, és nem fogadja el a Bérbeadó által felajánlott kisebb alapterületű, szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást.

(9)  [58] A lakbércsökkentés engedélyezéséről, a lakbér csökkentés meghosszabbításáról, valamint a kedvezmény megvonásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

17. §.  

(1)  A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2)  Az óvadék mértéke

a)  költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,

b)  piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.

(3)  Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4)  A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5)  [59] Az (1)-(3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a lakásból bármely okból történő kihelyezés esetén.

(6)  [60] A befizetett óvadék a lakásnak a Megbízott részére történő igazolt átadás-átvételét követően fizethető ki a bérlő részére.

18. §.  

(1)  A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2)  [61] A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a Bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő köteles továbbá a távollét okát indokolni, munkáltatói vagy egészségügyi, oktatási intézmény által kiállított igazolással alátámasztani. E kötelezettség megszegése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult.

 9. Bérbeadás bérlőtársak részére 

19. §.  

(1)  Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2)  A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a)  a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,

b)  [62] a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.

(3)  Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4)  Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5)  Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

 10. A bérbeadás időtartama 

20. §.  

(1)  Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2)  [63] Határozott idejű lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlő által a határozott idő lejárta után benyújtott kérelme alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakás 1-5 évre történő ismételt bérbeadásáról, vagy a bérlő által a határozott idő lejárta előtt benyújtott kérelme alapján a szerződés hatályának 1-5 évre szóló meghosszabbításáról. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő eleget tett a jogszabály által előírt és a lejáró szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3)  [64]

(4)  [65]

(5)  [66]

(6)  Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7)  Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a)  határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b)  a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c)  ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

 11. Bérleményellenőrzés 

21. §.  

(1)  A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2)  [67] A Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

 12. Bérbeadó és bérlő megállapodása 

22. §.  

[68] (1)  A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.

(2)  A lakás bérleti jogviszony ideje alatt történő átalakítása, korszerűsítése, felújítása, a lakás alkotórészévé váló elemek beépítése kizárólag előzetes bejelentéssel, a Bérbeadó jóváhagyása alapján, ennek tárgyában írásba foglalt megállapodás szerint végezhetőek. A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a Bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.

(3)  A bérlő a Bérbeadót terhelő munkálatokat a Bérbeadó helyett és költségére csak akkor végezheti el előzetes, írásos megállapodás nélkül, amennyiben az azonnali beavatkozást igényel, vagy annak előzetes bejelentésére már nincs lehetőség.

(4)  Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

 13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj 

23. §.  

(1)  A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2)  A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3)  [69] Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a Bérbeadó jogosult a lakáshasználóval szemben használati díj címén a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő két hónap elteltével, önkényes lakáshasználat esetén a foglalás megállapításától a lakásra vonatkozó bérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

 14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz 

24. §.  

[70] (1)  A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.

(2)  A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3)  A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

(4)  [71] Amennyiben a bérlő a lakást jelen rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a Bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.

 15. Albérletbe adás szabályai 

25. §.  

(1)  Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a)  a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b)  a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3)  [72] A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

 16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai 

26. §.  

(1)  Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2)  A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

a)  a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b)  bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3)  [73] A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.

 17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok 

27. §.  

(1)  Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2)  [74] Ha a bérleti szerződés megkötését követően a Bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlőnek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás van, a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult. A Bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult akkor is, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.

(3)  Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4)  [75] Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5)  [76] A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

28. §.  

(1)  A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2)  A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3)  Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4)  Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

 18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel 

29. §.  

(1)  A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2)  [77] A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3)  [78] Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti joga is megváltható a bérlő erre irányuló kérelmére. A kérelemről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében. E rendelkezés szerinti megváltás esetén pénzbeli térítés a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értéke és a bérleti jogviszonyból még hátralévő idő együttes figyelembevételével, az alábbiak szerint állapítható meg:

 

szerződés lejártáig
 hátralévő idő

forgalmi érték
 kifizethető hányada

0-1 év

maximum 10%

1-2 év

maximum 15%

2-3 év

maximum 20%

 

(4)  A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(5)  A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.

(6)  [79] Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás ingatlanszakértői értékbecsléssel megállapított forgalmi értékének 25-50%-a fizethető ki.

(7)  [80]

(8)  A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.

(9)  Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.

(10)  A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.

 18/A Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések[81] 

29/A. §.  

[82] (1)  A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2)  Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3)  A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4)  A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. §.  

[83] [84] (1)  A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezzen.

(2)  A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

a)  beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;

b)  bérlője önkormányzati lakásnak.

(3)  A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4)  A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

a)  a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy

b)  a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.

(5)  A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

 III. Fejezet

 

A helyiségbérlet szabályai 

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

 19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai 

30. §.  

[85] (1)  Helyiséget a Bérbeadó által elfogadott célra lehet bérbe adni.

(2)  A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

31. §.  

(1)  A helyiségeket

a)  pályázat vagy

b)  bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2)  [86] A helyiség bérbeadására szóló pályázat kiírásáról, valamint a helyiség bérbeadásáról, profilmódosításhoz való hozzájárulásról, bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez való hozzájárulásról, és a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.

(3)  [87] A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.

(4)  [88] Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.

 20. A bérbeadás időtartama 

32. §.  

(1)  Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2)  Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

a)  a pályázati kiírás tartalmazza és

b)  a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.

(3)  A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.

(4)  [89] A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, amennyiben a bérleti szerződésben vállalt, és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, az előbérleti jog gyakorlására irányuló kérelmét a határozott időtartam megszűnése előtt legalább 90 nappal a Bérbeadó részére írásban benyújtja, és a Bérbeadóval a bérleti díj mértékében megállapodik.

 21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai 

33. §.  

[90] (1)  A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2)  [91] A bérlő a határozott idejű szerződés időtartama alatt bármikor kérheti a szerződésnek az (1) bekezdés szerinti, határozatlan időre történő módosítását.

(3)  [92] Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.

 22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai 

34. §.  

(1)  A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2)  Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(3)  Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4)  [93] Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel és a módosításokkal megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5)  A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6)  [94]

(7)  [95]

 23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján 

35. §.  

(1)  A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.

(2)  A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)  a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b)  a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,

c)  a helyiség rendeltetését,

d)  a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,

e)  a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,

f)  a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

g)  a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

h)  a bérleti jogviszony időtartamát,

i)  a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

j)  a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

k)  a helyiség megtekintésének időpontját,

l)  a licittárgyalás időpontját és helyét,

m)  óvadék mértékét, és

n)  a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.

(3)  A pályázatnak tartalmaznia kell:

a)  a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b)  a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c)  amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d)  a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4)  A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a)  a pályázati feltételeknek megfelel,

b)  a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c)  a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5)  [96] A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, köztartozása volt.

(6)  Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7)  A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.

(8)  [97] A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, erre a célra hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 15 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(9)  [98] Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére – második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10)  A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11)  [99] Amennyiben az érvényesen pályázó a licittárgyaláson nem jelenik meg, úgy az a pályázattól való visszalépésnek minősül, mely esetben a befizetett biztosíték összegét a pályázó elveszíti, visszatérítésre nem tarthat igényt.

 24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján 

36. §.  

(1)  Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a)  a helyiségbérlet időtartamában,

b)  a bérleti díj mértékében,

c)  a fizetendő óvadék összegében, és

d)  a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

(2)  Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3)  [100] Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás megadásáig – több bérbevételi kérelem érkezik, úgy a Megbízó a kérelmezők között – a 35. §-ban foglaltak szerint – licittárgyalást tart. A bérleti jogot a magasabb bérbevételi ajánlatot adó kérelmező szerzi meg. A licit – a Bérbeadó eltérő rendelkezése hiányában – a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

 25. A helyiséghasználat szabályai 

37. §.  

(1)  A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2)  A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(3)  [101] Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a Bérbeadó jogosult a bérbeadást, a profilmódosításra irányuló kérelmet megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.

 26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok 

38. §.  

(1)  A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2)  A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a)  a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b)  a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c)  az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d)  a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3)  A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4)  Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

 27. Bérbeadás bérlőtársak részére 

39. §.  

(1)  A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2)  Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3)  A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

 28. Hozzájárulás profilmódosításhoz 

40. §.  

(1)  [102] A Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

a)  a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, továbbá nem ellentétes a helyiséggel érintett társasház szervezeti és működési szabályzatával;

b)  a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c)  a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit;

d)  a helyiség profilmódosítással járó átalakítása a településképi előírásoknak megfelel.

(2)  Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

 29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez 

41. §.  

(1)  A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2)  Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3)  A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a)  a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b)  amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4)  A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a)  a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b)  a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c)  a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d)  a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5)  A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz 

42. §.  

[103] (1)  A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését. A bérlő az emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni mindaddig, amíg az albérleti szerződés megszűnését írásban be nem jelenti, és a felek a bérleti szerződésben a bérleti díjra vonatkozóan eltérően nem rendelkeznek.

(2)  Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3)  [104] Az albérleti hozzájárulás érvényességének lejártával, vagy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő és az albérlő a helyiség – elhelyezési, kártalanítási igény nélküli – kiürítésére egyetemlegesen kötelesek.

(4)  [105] Az albérletbe adás engedélyezése esetén, a bérleti szerződés módosításakor a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

(5)  [106] A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

 31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok 

43. §.  

[107] (1)  A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.

(2)  [108] A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás, és kizárólag a Bérbeadó erről szóló előzetes hozzájárulása esetén jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

(3)  [109] A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő a tulajdonosi hozzájárulásban előírt határidőben, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a Bérbeadó vagy a Megbízó részére, a birtokba adáskor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(4)  [110] Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a Bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

(5)  [111] [112] Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya díjtartozása miatt, felmondással megszűnik, a jogviszonyának visszaállítása, kérelme alapján, 1-5 évre szóló határozott időre és előbérleti jog biztosítása nélkül abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a bérlő a tartozását maradéktalanul rendezte, a kiegyenlítést követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeit teljesítette, valamint a tulajdonosi hozzájárulásban előírt további díjfizetési biztosítékot a szerződéskötésig rendelkezésre bocsátja.

 IV. Fejezet

 

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések 

 32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések 

44. §.  

(1)  A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2)  [113] A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelem beérkezése esetén a lakás elidegenítésre kijelöléséről és az elidegenítéshez való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni.

(3)  [114] Az elidegenítésre kijelölésnél figyelembe kell venni különösen:

a)  a lakással érintett társasház kerületfejlesztési szempontú értékelése, jövőbeni bontását,

b)  a Bérbeadó társasházon belüli tulajdoni hányadát,

c)  a lakás komfortfokozatát, alapterületét,

d)  a lakásbérleti szerződés típusát, jellegét, létrejöttének körülményeit,

e)  a bérleti díj bevétel és a Bérbeadót terhelő kiadások egymáshoz viszonyítását az érintett lakás vonatkozásában,

f)  a lakás elidegenítése esetén felmerülő lakásgazdálkodási feladatokat.

(4)  [115]

(5)  [116] Az elidegenítésre kijelölést követően a tulajdonosi jog gyakorlója az érintett lakásra készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján dönt a lakás elidegenítéséről.

(6)  [117]

(7)  [118] Az elidegenítésről szóló tulajdonosi döntés alapján a Megbízott a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez az Önkormányzat 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

a)  a címzett nevét, lakcímét,

b)  az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,

c)  az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,

d)  a vételár mértékét,

e)  a vételár összegét,

f)  a vételárelőleg összegét,

g)  egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt és összegét,

h)  az ajánlati kötöttség időtartamát és

i)  a kedvezményekről szóló tájékoztatást.

(8)  A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9)  Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. §.  

[119] (1)  A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

 33. A lakásvételár megállapításának szabályai 

46. §.  

(1)  Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

 

a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték

100%

b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték

90%-a

c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték

75%-a.

 

(2)  [120]

(3)  A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(4)  [121]

(5)  [122]

(6)  [123] Amennyiben az elővásárlási jogával élő bérlő a lakás vételárát egyösszegben teljesíti, a vételárból 10% vételárkedvezmény illeti meg.

47. §.  

(1)  Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

a)  a nyugdíjasnak, vagy

b)  a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy

c)  a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek

a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.

(2)  Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. §.  

(1)  Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2)  Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. § [124]  

(1)  Részletfizetés esetén a lakásra a vételárhátralék teljes kifizetéséig szóló jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.

(2)  Egyösszegű kifizetés vagy a vételár szerződéskötést követő három éven belüli teljes kiegyenlítése esetén a vételár kiegyenlítését követő, további 3 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a vevő a lakást úgy idegenítheti el, cserélheti el, vagy terhelheti meg, hogy az általa megvásárolt ingatlan forgalmi értékének és kedvezményes vételárának különbözetét, valamint az egyösszegű fizetésre tekintettel megállapított kedvezményt (a továbbiakban együtt: kedvezmény) az Önkormányzat részére megfizeti. A vevő kérelmére a kedvezmény visszafizetése nélkül a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni az elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.

 34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai 

50. §.  

(1)  A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2)  [125] A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(3)  [126] A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.

51. §.  

(1)  Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2)  A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3)  Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4)  A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5)  A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6)  A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. §.  [127] Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

 35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok 

53. §.  

(1)  Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

a)  az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,

b)  a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,

c)  a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

d)  a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és

e)  a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.

(2)  A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3)  [128] A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

(4)  [129] Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.

(5)  [130] A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.

(6)  Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok 

54. §.  

[131] (1)  A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.

(2)  Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. §.  

[132] (1)  A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.

(2)  A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3)  Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4)  [133] Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.

56. §.  

(1)  A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2)  [134] Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

(3)  Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

 37. Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek eladásának feltételeire vonatkozó rendelkezések 

57. §.  Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

 38. Önkormányzati tulajdonú szabad rendelkezésű lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések 

58. §.  

(1)  A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2)  [135] A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

(3)  Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4)  [136] Amennyiben a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése – 2 éven belül – háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

 V. Fejezet

 

Záró rendelkezések 

59. §.  [137] A Bérbeadó és a Megbízott – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadásról, valamint az elidegenítésről szóló döntéshez, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében, valamint a bérleti jogviszony során kelt tulajdonosi döntések meghozatalához szükségesek.

60. §.  

(1)  Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

 

Dr. Prehlik Lajos s. k.

Dr. Tóth József s. k.

jegyző

polgármester

 



[1] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[2] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[3] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[4] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[5] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[6] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.

[7] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[8] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[9] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[10] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[11] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[12] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[13] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[14] Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.

[15] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. §. (1) bekezdés 7. pontja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.11.01.

[16] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[17] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[18] Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.

[19] Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.

[20] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[21] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[22] Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.

[23] A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[24] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[25] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[26] Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. október 16-tól.

[27] Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.

[28] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[29] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[30] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[31] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[32] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[33] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. § módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[34] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[35] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[36] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[37] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[38] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[39] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[40] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[41] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[42] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (5) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[43] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (6) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[44] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[45] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (8) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[46] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (9) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[47] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. §. (10) bekezdését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (X. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.11.01.

[48] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[49] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[50] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[51] Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2015. április 1-től.

[52] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[53] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[54] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[55] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[56] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[57] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[58] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[59] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[60] Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.

[61] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (X. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.11.01.

[62] A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[63] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[64] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[65] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[66] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[67] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[68] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[69] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[70] A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[71] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[72] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[73] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[74] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 27. §. (2) bekezdése a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (X. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016.11.01.

[75] A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[76] A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[77] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[78] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[79] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[80] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[81] A címet a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.

[82] A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.

[83] A paragrafust a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be; a rendelkezés 2012. december 21-ével hatályos.

[84] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[85] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[86] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 20. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[87] A bekezdést a 44/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.

[88] A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[89] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[90] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[91] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 21. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[92] A bekezdést a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[93] Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.

[94] Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.

[95] Hatályon kívül helyezte a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan 2013. október 16-tól.

[96] Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.

[97] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 22. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[98] Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.

[99] Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.

[100] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 23. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[101] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 24. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[102] Módosította a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 25. §. Hatályos 2015. április 1-től.

[103] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[104] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[105] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[106] Beiktatta a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés. Hatályos 2013. október 16-tól.

[107] Módosította a 30/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2013. október 16-tól.

[108] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[109] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[110] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[111] Beiktatta a 7/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdés. Hatályos 2015. április 1-től.

[112] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[113] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[114] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[115] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[116] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[117] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[118] Módosította az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (4) bekezdés. Hatályos 2016. február 1-től.

[119] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[120] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[121] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[122] Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés. Hatálytalan 2016. február 1-től.

[123] Beiktatta az 1/2016. (I. 19.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos 2016. február 1-től.

[124] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 49. §-a a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (X. 18.) önkormányzati rendelete 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2016. 11. 01.

[125] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[126] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[127] A paragrafust a 6/2012. (III. 12.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította; a rendelkezés 2012. március 13-ával hatályos.

[128] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[129] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[130] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[131] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 19. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[132] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[133] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[134] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 21. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[135] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[136] A bekezdést a 61/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

[137] Módosította az 1/2016. (I. 17.) önkormányzati rendelet 21. §. Hatályos 2016. február 1-től.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelete
a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének feltételeiről
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §. 1 (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat, Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra, a korlátozottan forgalomképes vagyonra – így különösen az Önkormányzat intézményeinek használatában lévő vagyonra, a sportpályákra és sportcélú létesítményekre, az egészségügyi ellátást szolgáló vagyonra, valamint a kulturális és művelődési feladatok ellátását szolgáló vagyonra – továbbá nem terjed ki a 1134 Budapest, Váci út 9-15. szám alatti Lehel Csarnok létesítményben található helyiségre.
(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzatra, mint bérbeadóra és eladóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása, elidegenítése során ajánlattevőkre, vevőkre egyaránt.
2. §. 2 (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.
(2) 3 A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával, a pályázati eljárások előkészítésével és lebonyolításával, valamint a Bérbeadót megillető bérleti díjak beszedésével – közszolgáltatási szerződés alapján – ingatlankezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).
2/A. §. 4 E rendelet alkalmazásában:
a) lakásleadás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás bérleti jogáról való lemondás másik, a Bérbeadó tulajdonában lévő bérlakás bérleti jogáért, vagy pénzbeli térítésért cserébe;
b) felajánlott lakás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás, amelynek bérleti jogáról a bérlő lakáspályázati feltétel teljesítéseként lemond;
c) felajánlott magántulajdonú lakás: a pályázó saját – vagy együtt költöző bérlőtárssal közös – tulajdonú, per-, teher- és igénymentes, legalább komfortos vagy összkomfortos, Budapest közigazgatási területén található, beköltözésre és életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, amelynek tulajdonjogáról pályázati feltétel teljesítéseként a Bérbeadó javára lemond;
d) beköltözhető lakás: a műszaki, esztétikai, közegészségügyi és kiürített állapota alapján az érintett személy számára azonnali birtokbavételre és az életvitelszerű lakhatásra ténylegesen alkalmas lakás;
e) jogcím nélküli használó: minden olyan használó, aki a Bérbeadó tulajdonában álló lakást vagy helyiséget a Bérbeadó hozzájárulása és érvényes bérleti szerződés hiányában használja;
f) önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli használó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy arra korábban bérleti joggal nem rendelkezett, avagy a lakást a kiürítést követően újra önkényesen elfoglalta;
g) bérleti díj: az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott lakbér és külön szolgáltatások díja;
h) használati díj: a lakás vagy helyiség jogcím nélküli használata esetén a volt bérlő vagy a lakást vagy helyiséget ténylegesen használó által fizetendő, a Bérbeadó által – a bérleti díj alapulvételével – megállapított díj;
i) 5 család: a bérlő és a vele együttköltözők együttes megnevezése.
II. Fejezet
A lakásbérlet szabályai
1. A lakások bérbeadásának jogcímei
3. §. (1) A lakásokat
a) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy
b) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy
c) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy
d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy
e) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy
f) lakások cseréje, vagy
g) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy
h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy
i) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy
j) szolgálati lakás biztosítása, vagy
k) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás
alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.
(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag pályázat útján lehet bérbe adni.
(3) 6 A Szobabérlők Házában lévő lakóegység bérbeadására a II. Fejezet 18/A. pontjában szereplő előírások az irányadóak.
(4) 7 8 Önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonú ingatlan tulajdonjogával történő cseréje esetén a Bérbeadó az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben a cserével érintett bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával adhat hozzájárulást.
2. A lakáspályázat szabályai
4. §. 9 (1) A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.
(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.
(3) 10 A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
5. §. (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:
1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, a pályázat nyertese olyan 5 évre szóló határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogot szerez, amellyel a felajánlott lakásra vonatkozóan rendelkezett.11 
2. A lakásleadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, 5 évre adhatóak bérbe, kivéve, ha a pályázat nyertese határozatlan idejű bérleti jogot ajánl fel.12 
3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.
4. A meghirdetett lakásokra olyan személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a Bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.13 
5. Pályázatban a pályázónak 1 db lakás megjelölésére van lehetősége.14 
6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.
7. 15 Amennyiben a pályázatban meghirdetett lakásra önkormányzati lakás leadásának feltételével lehet pályázni, a pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles – a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben – a felajánlott lakást tiszta, üres, kifestett, tehermentes és beköltözhető állapotban a Megbízó birtokába visszaadni. A bérlő köteles továbbá a leadott lakásba bejelentett személyek kijelentése iránt, legkésőbb a birtok átadásáig gondoskodni. Amennyiben a pályázó e pontban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Bérbeadó a felajánlott önkormányzati bérlakásra szóló, és a pályázatban meghirdetett lakásra kötött bérleti szerződés felmondására is jogosult.
(2) 16 A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.
(3) 17 A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a Megbízó a rendelkezésére álló adatok, valamint a Bérbeadótól kért adatszolgáltatás alapján ellenőrzi. Amennyiben a pályázó a pályázati kérelmében vagy annak mellékleteiben a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, vagy a pályázatától az eredményhirdetés után visszalép, vagy a pályázati feltételeket hiánypótlási határidőben sem teljesíti, a pályázat kiírását követő 2 éven belül benyújtott újabb pályázatát érvénytelennek kell tekinteni.
6. §. 18 
7. §. 19 
8. §. 20 (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság bírálja el. A tulajdonosi döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(2) 21 A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.
(3) 22 
(4) 23 A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.
(5) 24 A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.
(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.
(7) 25 A lakásbérleti szerződést a pályázat első helyezettjével a Bérbeadó képviseletében a Megbízó köti meg. Amennyiben a pályázat nyertese a Megbízott írásbeli értesítését követő 8 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést a jelen rendelet szerinti határidőben nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására és a szerződéskötésre.
(8) A pályázó által felajánlott lakásban a Megbízott képviselője helyszíni szemlét tarthat.
(9) 26 Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, vagy a nyertes pályázó a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság dönt.
8/A. §. 27 A Passzívházban lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól a Bérbeadó külön rendelkezik.
3. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján
9. §. 28 (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.
(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.
(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja
a) a Bérbeadó tulajdonában álló lakások béréről szóló rendeletben szereplő lakbéren,
b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,
c) határozatlan időre kell bérbe adni.
(4) 29 Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.
4. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében
10. §. 30 (1) A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.
(2) 31 Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.
(3) 32 A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.
5. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése
11. §. (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.
(2) Ha a visszamaradt személy a lakásba az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére – a 1315. § figyelembevételével – a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.
(3) 33 A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.
(4) 34 35 Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság, a kiürítésről rendelkező jogerős bírósági ítélet meghozataláig benyújtott kérelemre, a bérleti jogviszonyt 1-5 évig tartó határozott időre, jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelő lakbér megállapításával helyreállíthatja, amennyiben a lakáshasználó díjtartozását megfizette, a tartozás maradéktalan rendezését követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, valamint a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeinek is eleget tett.
6. Szolgálati lakás bérbeadása
12. §. 36 (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a Bérbeadóval, a Bérbeadó költségvetési szervével, vagy a Megbízottal kötött szerződés alapján gondnoki, házmesteri, koordinátori feladatokat lát el.
(2) 37 Az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó a munkaviszony megszűnése esetén jogosult felmondani.
7. A lakásigény mértéke
13. §. Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:
1 szobás lakás 1-4 személy
1 + félszobás lakás 2-5 személy
2 szobás lakás 2-6 személy
1 + két félszobás lakás 3-7 személy
2 + félszobás lakás 4-8 személy
3 szobás lakás 4-8 személy
1 + három félszobás lakás 5-9 személy
2 + két félszobás lakás 5-9 személy
4 szobás lakás 5-9 személy
4 szobásnál nagyobb lakás fél vagy egy szobánként + 1 fő
8. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai
14. §. 38 (1) Szociális alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult, akinek és vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.
(2) 39 A szociális alapú, határozatlan időre szóló, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát erre irányuló felülvizsgálati eljárás során, a Bérbeadó képviseletében eljáró Megbízott felhívására igazolni köteles (a továbbiakban: szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata).
(3) 40 A szociális lakbérre jogosultság igazolására – a bérlőre és az együttlakó személyekre egyaránt – az alábbi okiratok alkalmasak:
a) a benyújtást megelőző folyamatos 6 havi, ennél rövidebb idejű munkaviszony esetén a rendelkezésre álló, legalább egy havi nettó átlagkeresetről szóló munkáltatói igazolás,
b) tárgyévi nyugdíjról, időskorúak járadékáról szóló igazolás,
c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása,
d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat,
e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy annak igazolása, hogy tartósan beteg ellátásáért ápolási díjban részesül,
f) oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
g) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás, határozat,
h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igazolása,
i) különélés tényének igazolása,
j) egyéb orvosi igazolás vagy hatósági határozat,
k) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról szóló igazolás.
(4) 41 Amennyiben a bérlő a Megbízott felhívására, a felhívásban előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz kért adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális lakbérre való jogosultságát, a Megbízott legfeljebb további két alkalommal, jogvesztő határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.
(5) 42 A szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és a Megbízott rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani. Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a szociális lakbér fizetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a bérlő a bérlakásra meghatározott lakbérkategória és a jelen rendelet szerinti piaci vagy költség alapú lakbért köteles fizetni.
(6) 43 
(7) 44 Amennyiben a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságának fennállását felhívásra nem igazolja, a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti piaci alapú lakbért köteles fizetni.
(8) 45 Költség alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult,
a) akinek és a vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát, de nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét, egyedülálló esetén az ötszörösét, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja,
b) aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális alapú lakbérre lenne jogosult.
(9) 46 Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy,
a) akinek és a vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedülálló esetében az ötszörösét,
b) aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, még abban az esetben is, ha a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján költség alapú lakbérre lenne jogosult.
(10) 47 A Rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti lakbér kiigazítást két részletben kell végrehajtani. A lakbér összegét a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér és a korábbi szociális alapú lakbér különbözetének a felével lehet emelni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig lezárul, a bérlő a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő év július 1. napjától köteles fizetni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig nem zárul le, a bérlő a lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő második év január 1. napjától fizeti.
15. §. 48 (1)
(2) 49 
16. §. 50 (1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele együttlakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség alapú bérleti díjának szociális alapúra, valamint a piaci alapú lakbérének költség alapúra történő ideiglenes módosítását.
(2) 51 
(3) 52 A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására a 14. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok alkalmasak.
(4) 53 A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.
(5) 54 A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – indokolt esetben – 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.
(6) 55 A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.
(7) 56 A kérelmező az (5) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényességi ideje alatt is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a kedvezményes díjfizetés feltételei már nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérlőt a különbözet megfizetésére kötelezheti.
(8) 57 A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki
a) a Bérbeadó részére nem igazolható, vagy a valóságtól eltérő adatot vagy tényt közöl, vagy
b) a méltányolható lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú lakásban lakik.
(9) 58 A lakbércsökkentés engedélyezéséről, a lakbér csökkentés meghosszabbításáról, valamint a kedvezmény megvonásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
16/A. § 59 A tulajdonosi jog gyakorlója – a méltányolható lakásigény mértékétől függetlenül – jogosult dönteni költség alapú lakbér megállapítása helyett szociális alapú lakbér, piaci lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról
a) a lakbér mértékének felülvizsgálati eljárása során, amennyiben a határozatlan időtartamú bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő igazolt jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális vagy költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét vagy
b) a bérlő által benyújtott lakbér csökkentési kérelem alapján.
17. §. (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.
(2) Az óvadék mértéke
a) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 2 havi összege,
b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 3 havi összege.
(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.
(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.
(5) 60 Az (1)(3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a lakásból bármely okból történő kihelyezés esetén.
(6) 61 A befizetett óvadék a lakásnak a Megbízott részére történő igazolt átadás-átvételét követően fizethető ki a bérlő részére.
18. §. (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) 62 A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a Bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő köteles továbbá a távollét okát indokolni, munkáltatói vagy egészségügyi, oktatási intézmény által kiállított igazolással alátámasztani. E kötelezettség megszegése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult.
9. Bérbeadás bérlőtársak részére
19. §. (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.
(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha
a) a gyermek, unoka és a testvér a 18. életévét betöltötte,
b) 63 a testvér a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta folyamatosan együtt lakik.
(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.
(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.
(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.
10. A bérbeadás időtartama
20. §. (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.
(2) 64 Határozott idejű lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlő által a határozott idő lejárta után benyújtott kérelme alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakás 1-5 évre történő ismételt bérbeadásáról, vagy a bérlő által a határozott idő lejárta előtt benyújtott kérelme alapján a szerződés hatályának 1-5 évre szóló meghosszabbításáról. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő eleget tett a jogszabály által előírt és a lejáró szerződésben vállalt kötelezettségeinek.
(3) 65 
(4) 66 
(5) 67 
(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.
(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni
a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy
b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy
c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.
11. Bérleményellenőrzés
21. §. (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.
(2) 68 A Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.
12. Bérbeadó és bérlő megállapodása
22. §. 69 (1) A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.
(2) A lakás bérleti jogviszony ideje alatt történő átalakítása, korszerűsítése, felújítása, a lakás alkotórészévé váló elemek beépítése kizárólag előzetes bejelentéssel, a Bérbeadó jóváhagyása alapján, ennek tárgyában írásba foglalt megállapodás szerint végezhetőek. A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a Bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.
(3) A bérlő a Bérbeadót terhelő munkálatokat a Bérbeadó helyett és költségére csak akkor végezheti el előzetes, írásos megállapodás nélkül, amennyiben az azonnali beavatkozást igényel, vagy annak előzetes bejelentésére már nincs lehetőség.
(4) Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
13. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj
23. §. (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.
(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.
(3) 70 Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a Bérbeadó jogosult a lakáshasználóval szemben használati díj címén a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő két hónap elteltével, önkényes lakáshasználat esetén a foglalás megállapításától a lakásra vonatkozó bérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.
14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz
24. §. 71 (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.
(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.
(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.
(4) 72 Amennyiben a bérlő a lakást jelen rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a Bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.
15. Albérletbe adás szabályai
25. §. (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha
a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy
b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.
(3) 73 A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.
16. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai
26. §. (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.
(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha
a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és
b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.
(3) 74 A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.
17. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok
27. §. (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.
(2) 75 Ha a bérleti szerződés megkötését követően a Bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlőnek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás van, a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult. A Bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult akkor is, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.
(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.
(4) 76 Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.
(5) 77 A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.
28. §. (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.
(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.
(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.
18. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel
29. §. (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.
(2) 78 A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.
(3) 79 Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti joga is megváltható a bérlő erre irányuló kérelmére. A kérelemről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében. E rendelkezés szerinti megváltás esetén pénzbeli térítés a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értéke és a bérleti jogviszonyból még hátralévő idő együttes figyelembevételével, az alábbiak szerint állapítható meg:
szerződés lejártáig
hátralévő idő
forgalmi érték
kifizethető hányada
0-1 év maximum 10%
1-2 év maximum 15%
2-3 év maximum 20%
(4) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről úgy is meg lehet állapodni, hogy a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.
(5) A (4) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás tulajdonjog értéke különbségének 25-50%-a fizethető, amennyiben a Bérbeadó részére visszaadásra kerülő lakás bérleti jogviszonya határozatlan időtartamra szól.
(6) 80 Ha a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a lakás ingatlanszakértői értékbecsléssel megállapított forgalmi értékének 25-50%-a fizethető ki.
(7) 81 
(8) A pénzbeli térítés a lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.
(9) Amennyiben a Bérbeadó javára olyan határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő mond le térítésért a lakás bérleti jogáról, aki a felajánlott lakást a Bérbeadótól 5 éven belül egy alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, kisebb értékű lakásért kapta, úgy a pénzbeli térítést a korábbi lakása után kell megállapítani.
(10) A (9) bekezdésben szabályozott eljárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a korábbi lakásáért már kapott pénzbeli térítést az értékkülönbség miatt. Ilyen esetben a jelenlegi lakás szolgál a térítés megállapításának alapjául, amennyiben a lakás határozatlan időre van bérbe adva.
18/A Szobabérlők Házára vonatkozó rendelkezések82 
29/A. §. 83 (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.
(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.
(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.
(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.
29/B. §. 84 85 (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezzen.
(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:
a) beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik;
b) bérlője önkormányzati lakásnak.
(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.
(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:
a) a lakóegység használónak egy évre visszamenőleg legalább 3 havi lakbér tartozása van; vagy
b) a lakóegység használó a bérleményt felszólítás ellenére nem rendeltetésszerűen használja.
(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.
III. Fejezet
A helyiségbérlet szabályai
A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
19. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai
30. §. 86 (1) Helyiséget a Bérbeadó által elfogadott célra lehet bérbe adni.
(2) A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
31. §. (1) A helyiségeket
a) pályázat vagy
b) bérbevételi kérelem
alapján lehet bérbe adni.
(2) 87 A helyiség bérbeadására szóló pályázat kiírásáról, valamint a helyiség bérbeadásáról, profilmódosításhoz való hozzájárulásról, bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez való hozzájárulásról, és a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.
(3) 88 A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.
(4) 89 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.
20. A bérbeadás időtartama
32. §. (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.
(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha
a) a pályázati kiírás tartalmazza és
b) a bérbevételi kérelem alapján a Bérbeadó és a bérlő erről megállapodnak.
(3) A helyiséget határozott időre, 5 évre lehet bérbe adni.
(4) 90 A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, amennyiben a bérleti szerződésben vállalt, és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, az előbérleti jog gyakorlására irányuló kérelmét a határozott időtartam megszűnése előtt legalább 90 nappal a Bérbeadó részére írásban benyújtja, és a Bérbeadóval a bérleti díj mértékében megállapodik.
21. A határozatlan időre vonatkozó bérbeadás szabályai
33. §. 91 (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.
(2) 92 A bérlő a határozott idejű szerződés időtartama alatt bármikor kérheti a szerződésnek az (1) bekezdés szerinti, határozatlan időre történő módosítását.
(3) 93 Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.
22. Az óvadék, a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályai
34. §. (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.
(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.
(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.
(4) 94 Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel és a módosításokkal megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.
(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.
(6) 95 
(7) 96 
23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján
35. §. (1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni – licit útján – a nettó havi bérleti díjra lehet.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,
b) a Megbízott megnevezését, címét, telefonszámát,
c) a helyiség rendeltetését,
d) a helyiségben folytatható tevékenység felsorolását,
e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a letétbe helyezendő biztosíték összegét,
f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,
g) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,
h) a bérleti jogviszony időtartamát,
i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,
j) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,
k) a helyiség megtekintésének időpontját,
l) a licittárgyalás időpontját és helyét,
m) óvadék mértékét, és
n) a felhatalmazói levél és a közjegyzői szerződéskötés szabályait.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,
b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,
c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és
d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.
(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki
a) a pályázati feltételeknek megfelel,
b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és
c) a licittárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.
(5) 97 A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, köztartozása volt.
(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.
(7) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 6 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertese a különbözetet a szerződéskötéskor visszakapja.
(8) 98 A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, erre a célra hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 15 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(9) 99 Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére – második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.
(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
(11) 100 Amennyiben az érvényesen pályázó a licittárgyaláson nem jelenik meg, úgy az a pályázattól való visszalépésnek minősül, mely esetben a befizetett biztosíték összegét a pályázó elveszíti, visszatérítésre nem tarthat igényt.
24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján
36. §. (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:
a) a helyiségbérlet időtartamában,
b) a bérleti díj mértékében,
c) a fizetendő óvadék összegében, és
d) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.
(3) 101 Amennyiben a bérbe vehető helyiségre – a tulajdonosi hozzájárulás megadásáig – több bérbevételi kérelem érkezik, úgy a Megbízó a kérelmezők között – a 35. §-ban foglaltak szerint – licittárgyalást tart. A bérleti jogot a magasabb bérbevételi ajánlatot adó kérelmező szerzi meg. A licit – a Bérbeadó eltérő rendelkezése hiányában – a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.
25. A helyiséghasználat szabályai
37. §. (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.
(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.
(3) 102 Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a Bérbeadó jogosult a bérbeadást, a profilmódosításra irányuló kérelmet megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.
26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok
38. §. (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.
(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,
c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és
d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.
(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.
27. Bérbeadás bérlőtársak részére
39. §. (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.
(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.
(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.
28. Hozzájárulás profilmódosításhoz
40. §. (1) 103 A Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha
a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, továbbá nem ellentétes a helyiséggel érintett társasház szervezeti és működési szabályzatával;
b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és
c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés megkötésének a feltételeit;
d) a helyiség profilmódosítással járó átalakítása a településképi előírásoknak megfelel.
(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.
29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez
41. §. (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.
(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.
(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:
a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és
b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven, illetve az 5 éves előbérleti jog időtartamán belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.
(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha
a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy
b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy
c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy
d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.
(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
30. Hozzájárulás albérletbe adáshoz
42. §. 104 (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését. A bérlő az emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni mindaddig, amíg az albérleti szerződés megszűnését írásban be nem jelenti, és a felek a bérleti szerződésben a bérleti díjra vonatkozóan eltérően nem rendelkeznek.
(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.
(3) 105 Az albérleti hozzájárulás érvényességének lejártával, vagy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő és az albérlő a helyiség – elhelyezési, kártalanítási igény nélküli – kiürítésére egyetemlegesen kötelesek.
(4) 106 Az albérletbe adás engedélyezése esetén, a bérleti szerződés módosításakor a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.
(5) 107 A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.
31. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok
43. §. 108 (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.
(2) 109 A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás, és kizárólag a Bérbeadó erről szóló előzetes hozzájárulása esetén jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.
(3) 110 A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő a tulajdonosi hozzájárulásban előírt határidőben, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a Bérbeadó vagy a Megbízó részére, a birtokba adáskor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.
(4) 111 Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a Bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.
(5) 112 113 Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya díjtartozása miatt, felmondással megszűnik, a jogviszonyának visszaállítása, kérelme alapján, 1-5 évre szóló határozott időre és előbérleti jog biztosítása nélkül abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a bérlő a tartozását maradéktalanul rendezte, a kiegyenlítést követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeit teljesítette, valamint a tulajdonosi hozzájárulásban előírt további díjfizetési biztosítékot a szerződéskötésig rendelkezésre bocsátja.
IV. Fejezet
Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések
32. Az elővásárlási joggal érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések
44. §. (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.
(2) 114 A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelem beérkezése esetén a lakás elidegenítésre kijelöléséről és az elidegenítéshez való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni.
(3) 115 Az elidegenítésre kijelölésnél figyelembe kell venni különösen:
a) a lakással érintett társasház kerületfejlesztési szempontú értékelése, jövőbeni bontását,
b) a Bérbeadó társasházon belüli tulajdoni hányadát,
c) a lakás komfortfokozatát, alapterületét,
d) a lakásbérleti szerződés típusát, jellegét, létrejöttének körülményeit,
e) a bérleti díj bevétel és a Bérbeadót terhelő kiadások egymáshoz viszonyítását az érintett lakás vonatkozásában,
f) a lakás elidegenítése esetén felmerülő lakásgazdálkodási feladatokat.
(4) 116 
(5) 117 Az elidegenítésre kijelölést követően a tulajdonosi jog gyakorlója az érintett lakásra készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján dönt a lakás elidegenítéséről.
(6) 118 
(7) 119 Az elidegenítésről szóló tulajdonosi döntés alapján a Megbízott a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez az Önkormányzat 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:
a) a címzett nevét, lakcímét,
b) az elidegeníthető lakás megjelölését az alapító okirat szerint,
c) az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket,
d) a vételár mértékét,
e) a vételár összegét,
f) a vételárelőleg összegét,
g) egyösszegű fizetés esetén a vételárkedvezményt és összegét,
h) az ajánlati kötöttség időtartamát és
i) a kedvezményekről szóló tájékoztatást.
(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal – vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel – az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.
(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.
45. §. 120 (1) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.
33. A lakásvételár megállapításának szabályai
46. §. (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:
a) 1 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 100%
b) 2-6 lakásos házingatlannál a forgalmi érték 90%-a
c) 7 vagy több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 75%-a.
(2) 121 
(3) A vevőt kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményben kell részesíteni. Ebben az esetben az elővásárlásra jogosult a vételárnak legalább 10%-át a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a vevő havi egyenlő részletekben fizeti meg.
(4) 122 
(5) 123 
(6) 124 Amennyiben az elővásárlási jogával élő bérlő a lakás vételárát egyösszegben teljesíti, a vételárból 10% vételárkedvezmény illeti meg.
47. §. (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:
a) a nyugdíjasnak, vagy
b) a saját háztartásban 3 vagy több gyermeket eltartó szülőnek, vagy
c) a saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek
a szerződés megkötésekor nem kell a vételár tíz százalékát készpénzben megfizetnie.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.
48. §. (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.
49. § 125  (1) Részletfizetés esetén a lakásra a vételárhátralék teljes kifizetéséig szóló jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.
(2) Egyösszegű kifizetés vagy a vételár szerződéskötést követő három éven belüli teljes kiegyenlítése esetén a vételár kiegyenlítését követő, további 3 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a vevő a lakást úgy idegenítheti el, cserélheti el, vagy terhelheti meg, hogy az általa megvásárolt ingatlan forgalmi értékének és kedvezményes vételárának különbözetét, valamint az egyösszegű fizetésre tekintettel megállapított kedvezményt (a továbbiakban együtt: kedvezmény) az Önkormányzat részére megfizeti. A vevő kérelmére a kedvezmény visszafizetése nélkül a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni az elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.
34. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások elidegenítésre kijelölésének szabályai
50. §. (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.
(2) 126 A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.
(3) 127 A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.
51. §. (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.
(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.
(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.
(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.
(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.
(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.
52. §. 128 Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
35. Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre kijelölésének, vételár mértékének, valamint megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozó szabályok
53. §. (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:
a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel,
b) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és közműdíj hátraléka,
c) a bérlő jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,
d) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj hátraléka, és
e) a Bérbeadó és a bérlő között nincsen folyamatban a helyiséggel kapcsolatos per.
(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.
(3) 129 A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.
(4) 130 Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.
(5) 131 A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.
(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
36. A vételárengedményre és a részletfizetésre vonatkozó szabályok
54. §. 132 (1) A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.
(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.
55. §. 133 (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez – a vevő kérelmére – a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.
(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra