XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió Akadálymentes verzió ikon

https://www.budapest13.hu/rendelet/2004-30/

Témák A-Z

30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az állattartás rendjéről


30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az állattartás rendjéről

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely állat tulajdonosa, az állattal rendelkezni jogosult, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban állattartó);

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra.

(3) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, amelyet legfeljebb 8 napig lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) gazdasági haszonállatok:

1. nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc;

2. kisállat: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb), prémesállat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény), valamint házinyúl;

3. méh.

b) lakásban tartható állatok: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadár, díszhal, kisemlős, rágcsáló, kétéltű, hüllő, gerinctelenek.

(2) Kutyasétáltatás: közterületen az állatnak pórázon, és támadó természetű ebnek szájkosáron történő vezetése, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(3) Kutyafuttatás: az állat póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(4) Őrző-védő kutya: amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(5) Vakvezető eb: amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, és bármely EU-tagállamban vakvezető kutyának minősül.

(6) Jelző-eb: a hallássérültek segítését szolgálja, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(7) Közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével), a közösségi célt szolgáló helyiség az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.

(8) Közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

(9) Közvetlen szomszédok: többlakásos épület esetén az állattartó lakása feletti, alatti, melletti, azzal közvetlenül érintkező határos lakások tulajdonosai, valamint azon lakások tulajdonosai, akiknél a lakás ajtaja egy légtérbe nyílik, illetve közös folyosóra nyílik; kertes ház esetén pedig a telekszomszéd tulajdonosok.

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) A XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül tartható.

(2) A kerület közigazgatási területén gazdasági haszonállat nem tartható.

(3) Állat tulajdonosa bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, de az állat felügyeletét nagykorú természetes személynek kell ellátnia.

(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, életfeltételeinek biztosításáról, takarmányozásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(6) Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen.

(7) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles eladni, elajándékozni, vagy bármely állatvédő szervezetnek átadni, illetve előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatot a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepével elszállíttatni.

(8) Közterületen állatot etetni tilos.

(9) Jelen rendeletben meghatározott egyedszám feletti állat tartásához az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75%-ának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ingatlanonként 1 tulajdonos írásbeli hozzájárulása vehető figyelembe. Ez alapján a polgármester adhat engedélyt a rendeletben meghatározott egyedszám feletti állattartáshoz.

(10) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén e rendelet hatálya alá tartozó állatot tartani nem szabad. Művelődési intézmények és szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet. Ugyanezen korlátozást kell alkalmazni a gyermek- és oktatási intézményekben is, kiegészítve a 6. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott feltétellel.

(11) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, amelyet a Fővárosi Állategészségügyi Telepe útján lát el.

(12) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 245/1998. (XII. 31.) kormányrendelet 7. §-a alapján a jegyző az állat tartását megtiltotta, az állat eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepe végzi el.

(13) A befogott állatot – a tartás költségeinek megtérítését követően – az állattartó 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a Fővárosi Közterület-felügyelet szabadon rendelkezhet a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglaltak szerint.

(14) Amennyiben az állattartó a jelen rendeletben foglaltakat megszegi és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az állat tartását a polgármester megtiltja.

Ebtartás

4. § (1) Kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. Közös használatú udvaron csak az udvart használó szomszédok írásbeli belegyezésével lehet ebet tartani.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos.

(5) Vakvezető és jelző-ebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.

5. § (1) Közterületen, lakóház folyosóján, udvarán, épületek közös használatú területein, helyiségeiben, lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. A támadó természetű ebet szájkosárral is el kell látni. Támadó természetű ebet csak 14. életévét betöltött személy sétáltathat.

(2) Közterületen ebet sétáltatni mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja.

(3) Élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzemek, üzletek, helyiségek előtt hagyott ebet pórázon meg kell kötni, gondoskodva arról, hogy ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne tudjon elkóborolni. Támadó természetű ebet még pórázon megkötve, szájkosárral ellátva sem szabad felügyelet nélkül hagyni.

6. § (1) A vakvezető és jelző-eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni:

a) vásárcsarnok, illetve piac területén,

b) egészségügyi intézmények területén, valamint kegyeleti helyen,

c) gyermek- és oktatási intézményekben, kivéve, ha azt nevelési vagy oktatási, demonstrációs célból az intézmény vezetője engedélyezi,

d) ügyfélforgalmat bonyolító középületekben,

e) szórakozóhelyeken,

f) vendéglátó üzemekben, üzletekben, helyiségekben,

g) parkokban, zöldterületen, ahol tábla tiltja.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

7. § (1) Az ebtartó köteles az ebét gondozni és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni.

(2) Az ebek szabad mozgásának biztosítására, futtatásukra a kerületi Önkormányzat az illetékes szervezetek bevonásával forgalommentes, elkülönített területeket jelöl ki. Az eb futtatójának a kutyafuttatás alkalmával is gondosan mérlegelni kell az összes körülmény figyelembevételével a póráz és a szájkosár használatának szükségességét. A kerületben jelenleg kijelölt kutyafuttatók helyét jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Ebeket tenyészteni csak önálló kerttel (udvarral) rendelkező ingatlanon lehet. Az ebtenyésztéshez az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztőkénti elismerés szükséges. Ezek alapján a polgármester adhat engedélyt ebek tenyésztésére.

(4) Egyebekben az ebtartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Macskatartás

8. § (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos társasházban lakásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) Nem tartható macska a társasházi közösség belegyezése nélkül a közös használatú helyiségekben.

(4) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni az állatvédő szervezetek bevonásával.

(5) A társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a társasház közössége felelős.

(6) Nem szabad macskát beengedni, bevinni, illetve tűrni a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyeken.

(7) Egyebekben a macskatartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Egyéb állatok tartásának szabályozása

9. § A rendeletben fel nem sorolt, egyéb, lakásban tartható állatokra vonatkozóan az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, és végrehajtási rendeletei, a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) kormányrendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) számú kormányrendelet, a 1974. évi 17. törvényerejű rendelet az állam- és közbiztonságról, valamint a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének rendelkezései az irányadóak.

Szabálysértési előírások

10. § (1) A külön jogszabályban meghatározott állatkínzás, köztisztasági, közegészségügyi, veszélyeztetés kutyával, állatbetegség elleni védekezés elmulasztása, a házirend megsértése szabálysértésen túlmenően szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki

a) állatát úgy tartja, hogy az a házban, illetve a szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul zavarja, anyagi kárt, félelmet okoz, testi épséget vagy egészséget veszélyeztet (3. § (6) bekezdés),

b) közterületen állatot etet (3. § (8) bekezdés),

c) bekerítetlen ingatlanon, vagy többlakásos épület erkélyén, folyosóján ebet tart (4. § (3) és (4) bekezdés),

d) az ebnek a közterületen való vezetésére vonatkozó előírásokat (póráz, szájkosár) nem tartja be (5. § (1) és (2) bekezdés),

e) élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzem, üzlet, helyiség előtt ebet póráz nélkül hagy, vagy nem gondoskodik arról, hogy az eb ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne kóboroljon el (5.§ (3) bekezdés),

f) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre ebet bevisz, vagy beenged,

g) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre macskát visz be, illetve megtűr (8. § (6) bekezdés).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Fővárosi Közterület-felügyelet külön jogszabályban meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.

Átmeneti rendelkezés

11. § Amely állattartó a rendelet hatálybalépésekor a rendeletben meghatározott egyedszám felett, vagy engedély nélkül tart állatot, köteles azt 1 éven belül megszüntetni, illetve az engedélykérelmet előterjeszteni.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértési törvény előírásait, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többszörösen módosított és kiegészített 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben:

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,

– az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,

– az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény,

– az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,

– a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény,

– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény,

– az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet,

– az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet,

– a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) számú kormányrendelet,

– a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) számú kormányrendelet,

– az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) számú kormányrendelet,

– a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) számú kormányrendelet,

– az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet,

– a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelete,

– a Fővárosi Közterület-felügyelet feladatáról szóló 79/1995. (XII. 13.) Főv. Kgy. rendelet

szabályait kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II. 17.) Ö.K. számú rendelet 1. számú melléklete – átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke – I./ polgármester döntéseit tartalmazó fejezet a következő M ponttal egészül ki:

„M/ Állattartással kapcsolatos hatáskör

– dönt az állattartás rendjéről szóló 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletben meghatározott egyedszám feletti állat tartásának engedélyezéséről;

– amennyiben az állattartó az állattartás rendjéről szóló 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletben foglaltakat megszegi és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az állat tartását megtiltja;

– dönt az ebtenyésztés engedélyezéséről.”

(4) Jelen rendelet 2004. szeptember 15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 37/1999. (XI. 22.) számú rendelete hatályát veszti.

Dr. Sinka József s.k.

Dr. Tóth József s.k.

jegyző

polgármester

Melléklet a 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

A XIII. kerület kutyafuttatói

1/ A Kárpát utcai lakótelep Duna-part felöli füves területének 230×7 m-es szakasza a Kárpát utca 58-60. számú házak mögött.

2/ A Szent István park Duna-part felöli 300×3 m-es szakasza.

3/ A Lőportár utca 23-25. számú parkterület 65×9 m-es szakasza a Kassák Lajos és a Tüzér utca között.

4/ Az Apály utca páros oldalán található, az utcával párhuzamosan futó parkterület 130×6 m-es szakasza az Apály utca 2. sz. alatti ingatlan és a Kassák Lajos utca között.

5/ A Lehel utca 22. számú épület előtti, Lehel utcával párhuzamos parkterületének 250×5 m-es szakasza.

6/ A Lehel utca 24. számú, Hun u. 15. számú épületek előtt, a Lehel utcával párhuzamos parkterület 250×5 m-es szakasza.

7/ A Népfürdő utca 15-17/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 110×5 m-es füves terület.

8/ A Népfürdő utca 17/F-19/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 140×6 m-es füves terület.

9/ A Népfürdő utca 19/F-21. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 70×4 m-es füves terület.

10/ Az Árpád-hídi lakótelep pontházaival (Róbert K. krt. 20-24. számú) párhuzamos, az Árpád-hídi rézsű melletti 60×5 m-es terület.

11/ A Dagály utca 20. számú közpark déli oldalán, a Jakab J. utcai Gondozóházzal párhuzamos 47×5 m-es terület.

12/ A Rákos-patak északi partján a Cserhalom utcától számított 100×4 m-es szakasz a Duna-part felé.

13/ A Rákos-patak déli partján a Madarász utcai CSM sorompótól a Lövészklub bejáratáig tartó 150×6 m-es szakasz.

14/ A Rákos patak déli partjával párhuzamosan, a Göncöl utcától a Béke utca felé vezető 250×4 m-es szakasz.

15/ A Göncöl utca osztósávján a Fiastyúk utcától a Mosoly utcáig terjedő 110×5 m-es szakasz.

16/ Göncöl utca osztósávján a Mosoly utcától a Babér utca felé vezető 110×4 m-es szakasz.

17/ A Göncöl utca osztósávján a Göncöl utca 77-89. számok közötti 100×5 m-es szakasz.

18/ A Tatai utca 132-138. számú épületek előtti 63×5 m-es füves terület.

19/ Az Országbíró lakótelepen az ÁPISZ Áruház parkolója és az Üteg utca közötti füves terület 53×12 m-es szakasza.

30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az állattartás rendjéről

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely állat tulajdonosa, az állattal rendelkezni jogosult, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban állattartó);

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra.

(3) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, amelyet legfeljebb 8 napig lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) gazdasági haszonállatok:

1. nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc;

2. kisállat: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb), prémesállat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény), valamint házinyúl;

3. méh.

b) lakásban tartható állatok: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadár, díszhal, kisemlős, rágcsáló, kétéltű, hüllő, gerinctelenek.

(2) Kutyasétáltatás: közterületen az állatnak pórázon, és támadó természetű ebnek szájkosáron történő vezetése, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(3) Kutyafuttatás: az állat póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(4) Őrző-védő kutya: amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(5) Vakvezető eb: amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, és bármely EU-tagállamban vakvezető kutyának minősül.

(6) Jelző-eb: a hallássérültek segítését szolgálja, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(7) Közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével), a közösségi célt szolgáló helyiség az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.

(8) Közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

(9) Közvetlen szomszédok: többlakásos épület esetén az állattartó lakása feletti, alatti, melletti, azzal közvetlenül érintkező határos lakások tulajdonosai, valamint azon lakások tulajdonosai, akiknél a lakás ajtaja egy légtérbe nyílik, illetve közös folyosóra nyílik; kertes ház esetén pedig a telekszomszéd tulajdonosok.

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) A XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül tartható.

(2) A Szent István körút – Pesti alsó rakpart – Dráva utca – Népfürdő utca – Vizafogó utca – Váci út – Szekszárdi utca – Újpalotai út – Kámfor utca – Tatai út – Szegedi út – Dévényi utca – Vágány utca – Dózsa György út – Szabolcs utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Váci út által határolt területen belül, továbbá a Margitszigeten gazdasági haszonállat nem tartható. Kivétel a Fővárosi Állat- és Növénykert kihelyezett kisállatkertje.1

(3) Állat tulajdonosa bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, de az állat felügyeletét nagykorú természetes személynek kell ellátnia.

(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, életfeltételeinek biztosításáról, takarmányozásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(6) Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen.

(7) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles eladni, elajándékozni, vagy bármely állatvédő szervezetnek átadni, illetve előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatot a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepével elszállíttatni.

(8) Közterületen állatot etetni tilos.

(9) Jelen rendeletben meghatározott egyedszám feletti állat tartásához az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75%-ának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ingatlanonként 1 tulajdonos írásbeli hozzájárulása vehető figyelembe. Ez alapján a polgármester adhat engedélyt a rendeletben meghatározott egyedszám feletti állattartáshoz.

(10) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén e rendelet hatálya alá tartozó állatot tartani nem szabad. Művelődési intézmények és szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet. Ugyanezen korlátozást kell alkalmazni a gyermek- és oktatási intézményekben is, kiegészítve a 6. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott feltétellel.

(11) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, amelyet a Fővárosi Állategészségügyi Telepe útján lát el.

(12) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 245/1998. (XII. 31.) kormányrendelet 7. §-a alapján a jegyző az állat tartását megtiltotta, az állat eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepe végzi el.

(13) A befogott állatot – a tartás költségeinek megtérítését követően – az állattartó 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a Fővárosi Közterület-felügyelet szabadon rendelkezhet a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglaltak szerint.

(14)2

Ebtartás

4. § (1) Kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. Közös használatú udvaron csak az udvart használó szomszédok írásbeli belegyezésével lehet ebet tartani.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos.

(5) Vakvezető és jelző-ebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.

5. § (1) Közterületen, lakóház folyosóján, udvarán, épületek közös használatú területein, helyiségeiben, lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. A támadó természetű ebet szájkosárral is el kell látni. Támadó természetű ebet csak 14. életévét betöltött személy sétáltathat.

(2) Közterületen ebet sétáltatni mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja.

(3) Élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzemek, üzletek, helyiségek előtt hagyott ebet pórázon meg kell kötni, gondoskodva arról, hogy ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne tudjon elkóborolni. Támadó természetű ebet még pórázon megkötve, szájkosárral ellátva sem szabad felügyelet nélkül hagyni.

6. § (1) A vakvezető és jelző-eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni:

a) vásárcsarnok, illetve piac területén,

b) egészségügyi intézmények területén, valamint kegyeleti helyen,

c) gyermek- és oktatási intézményekben, kivéve, ha azt nevelési vagy oktatási, demonstrációs célból az intézmény vezetője engedélyezi,

d) ügyfélforgalmat bonyolító középületekben,

e) szórakozóhelyeken,

f) vendéglátó üzemekben, üzletekben, helyiségekben,

g) parkokban, zöldterületen, ahol tábla tiltja.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

7. § (1) Az ebtartó köteles az ebét gondozni és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni.

(2) Az ebek szabad mozgásának biztosítására, futtatásukra a kerületi Önkormányzat az illetékes szervezetek bevonásával forgalommentes, elkülönített területeket jelöl ki. Az eb futtatójának a kutyafuttatás alkalmával is gondosan mérlegelni kell az összes körülmény figyelembevételével a póráz és a szájkosár használatának szükségességét. A kerületben jelenleg kijelölt kutyafuttatók helyét jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Ebeket tenyészteni csak önálló kerttel (udvarral) rendelkező ingatlanon lehet. Az ebtenyésztéshez az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztőkénti elismerés szükséges.3

(4) Egyebekben az ebtartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Macskatartás

8. § (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos társasházban lakásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) Nem tartható macska a társasházi közösség belegyezése nélkül a közös használatú helyiségekben.

(4) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni az állatvédő szervezetek bevonásával.

(5) A társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a társasház közössége felelős.

(6) Nem szabad macskát beengedni, bevinni, illetve tűrni a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyeken.

(7) Egyebekben a macskatartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Egyéb állatok tartásának szabályozása

9. § A rendeletben fel nem sorolt, egyéb, lakásban tartható állatokra vonatkozóan az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, és végrehajtási rendeletei, a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) kormányrendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) számú kormányrendelet, a 1974. évi 17. törvényerejű rendelet az állam- és közbiztonságról, valamint a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének rendelkezései az irányadóak.

Szabálysértési előírások

10. § (1) A külön jogszabályban meghatározott állatkínzás, köztisztasági, közegészségügyi, veszélyeztetés kutyával, állatbetegség elleni védekezés elmulasztása, a házirend megsértése szabálysértésen túlmenően szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki

a) állatát úgy tartja, hogy az a házban, illetve a szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul zavarja, anyagi kárt, félelmet okoz, testi épséget vagy egészséget veszélyeztet (3. § (6) bekezdés),

b) közterületen állatot etet (3. § (8) bekezdés),

c) bekerítetlen ingatlanon, vagy többlakásos épület erkélyén, folyosóján ebet tart (4. § (3) és (4) bekezdés),

d) az ebnek a közterületen való vezetésére vonatkozó előírásokat (póráz, szájkosár) nem tartja be (5. § (1) és (2) bekezdés),

e) élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzem, üzlet, helyiség előtt ebet póráz nélkül hagy, vagy nem gondoskodik arról, hogy az eb ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne kóboroljon el (5.§ (3) bekezdés),

f) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre ebet bevisz, vagy beenged,

g) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre macskát visz be, illetve megtűr (8. § (6) bekezdés).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Fővárosi Közterület-felügyelet külön jogszabályban meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.

Átmeneti rendelkezés

11. § Amely állattartó a rendelet hatálybalépésekor a rendeletben meghatározott egyedszám felett, vagy engedély nélkül tart állatot, köteles azt 1 éven belül megszüntetni, illetve az engedélykérelmet előterjeszteni.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény előírásait, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.4

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben:

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,

– az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,

– az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény,

– az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,

– a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény,

– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény,

– az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet,

– az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet,

– a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) számú kormányrendelet,

– a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) számú kormányrendelet,

– az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) számú kormányrendelet,

– a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) számú kormányrendelet,

– az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet,

– a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelete,

– a Fővárosi Közterület-felügyelet feladatáról szóló 79/1995. (XII. 13.) Főv. Kgy. rendelet

szabályait kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II. 17.) Ö.K. számú rendelet 1. számú melléklete – átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke – I./ polgármester döntéseit tartalmazó fejezet a következő M ponttal egészül ki:

„M/ Állattartással kapcsolatos hatáskör

– dönt az állattartás rendjéről szóló 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletben meghatározott egyedszám feletti állat tartásának engedélyezéséről;

– amennyiben az állattartó az állattartás rendjéről szóló 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletben foglaltakat megszegi és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az állat tartását megtiltja;

– dönt az ebtenyésztés engedélyezéséről.”

(4) Jelen rendelet 2004. szeptember 15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 37/1999. (XI. 22.) számú rendelete hatályát veszti.

Dr. Sinka József s.k.

Dr. Tóth József s.k.

jegyző

polgármester

Melléklet a 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

A XIII. kerület kutyafuttatói

1/ A Kárpát utcai lakótelep Duna-part felöli füves területének 230×7 m-es szakasza a Kárpát utca 58-60. számú házak mögött.

2/ A Szent István park Duna-part felöli 300×3 m-es szakasza.

3/ A Lőportár utca 23-25. számú parkterület 65×9 m-es szakasza a Kassák Lajos és a Tüzér utca között.

4/ Az Apály utca páros oldalán található, az utcával párhuzamosan futó parkterület 130×6 m-es szakasza az Apály utca 2. sz. alatti ingatlan és a Kassák Lajos utca között.

5/ A Lehel utca 22. számú épület előtti, Lehel utcával párhuzamos parkterületének 250×5 m-es szakasza.

6/ A Lehel utca 24. számú, Hun u. 15. számú épületek előtt, a Lehel utcával párhuzamos parkterület 250×5 m-es szakasza.

7/ A Népfürdő utca 15-17/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 110×5 m-es füves terület.

8/ A Népfürdő utca 17/F-19/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 140×6 m-es füves terület.

9/ A Népfürdő utca 19/F-21. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 70×4 m-es füves terület.

10/ Az Árpád-hídi lakótelep pontházaival (Róbert K. krt. 20-24. számú) párhuzamos, az Árpád-hídi rézsű melletti 60×5 m-es terület.

11/ A Dagály utca 20. számú közpark déli oldalán, a Jakab J. utcai Gondozóházzal párhuzamos 47×5 m-es terület.

12/ A Rákos-patak északi partján a Cserhalom utcától számított 100×4 m-es szakasz a Duna-part felé.

13/ A Rákos-patak déli partján a Madarász utcai CSM sorompótól a Lövészklub bejáratáig tartó 150×6 m-es szakasz.

14/ A Rákos patak déli partjával párhuzamosan, a Göncöl utcától a Béke utca felé vezető 250×4 m-es szakasz.

15/ A Göncöl utca osztósávján a Fiastyúk utcától a Mosoly utcáig terjedő 110×5 m-es szakasz.

16/ Göncöl utca osztósávján a Mosoly utcától a Babér utca felé vezető 110×4 m-es szakasz.

17/ A Göncöl utca osztósávján a Göncöl utca 77-89. számok közötti 100×5 m-es szakasz.

18/ A Tatai utca 132-138. számú épületek előtti 63×5 m-es füves terület.

19/ Az Országbíró lakótelepen az ÁPISZ Áruház parkolója és az Üteg utca közötti füves terület 53×12 m-es szakasza.


1

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

2

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

3

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

4

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az állattartás rendjéről

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely állat tulajdonosa, az állattal rendelkezni jogosult, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban állattartó);

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra.

(3) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, amelyet legfeljebb 8 napig lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) gazdasági haszonállatok:

1. nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc;

2. kisállat: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb), prémesállat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény), valamint házinyúl;

3. méh.

b) lakásban tartható állatok: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadár, díszhal, kisemlős, rágcsáló, kétéltű, hüllő, gerinctelenek.

(2) Kutyasétáltatás: közterületen az állatnak pórázon, és támadó természetű ebnek szájkosáron történő vezetése, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(3) Kutyafuttatás: az állat póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(4) Őrző-védő kutya: amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(5) Vakvezető eb: amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, és bármely EU-tagállamban vakvezető kutyának minősül.

(6) Jelző-eb: a hallássérültek segítését szolgálja, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(7) Közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével), a közösségi célt szolgáló helyiség az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.

(8) Közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

(9) Közvetlen szomszédok: többlakásos épület esetén az állattartó lakása feletti, alatti, melletti, azzal közvetlenül érintkező határos lakások tulajdonosai, valamint azon lakások tulajdonosai, akiknél a lakás ajtaja egy légtérbe nyílik, illetve közös folyosóra nyílik; kertes ház esetén pedig a telekszomszéd tulajdonosok.

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) A XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül tartható.

(2) A Szent István körút – Pesti alsó rakpart – Dráva utca – Népfürdő utca – Vizafogó utca – Váci út – Szekszárdi utca – Újpalotai út – Kámfor utca – Tatai út – Szegedi út – Dévényi utca – Vágány utca – Dózsa György út – Szabolcs utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Váci út által határolt területen belül, továbbá a Margitszigeten gazdasági haszonállat nem tartható. Kivétel a Fővárosi Állat- és Növénykert kihelyezett kisállatkertje.1

(3) Állat tulajdonosa bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, de az állat felügyeletét nagykorú természetes személynek kell ellátnia.

(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, életfeltételeinek biztosításáról, takarmányozásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(6) Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen.

(7) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles eladni, elajándékozni, vagy bármely állatvédő szervezetnek átadni, illetve előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatot a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepével elszállíttatni.

(8) Közterületen állatot etetni tilos.

(9) Jelen rendeletben meghatározott egyedszám feletti állat tartásához az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75%-ának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ingatlanonként 1 tulajdonos írásbeli hozzájárulása vehető figyelembe. Ez alapján a polgármester adhat engedélyt a rendeletben meghatározott egyedszám feletti állattartáshoz.

(10) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén e rendelet hatálya alá tartozó állatot tartani nem szabad. Művelődési intézmények és szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet. Ugyanezen korlátozást kell alkalmazni a gyermek- és oktatási intézményekben is, kiegészítve a 6. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott feltétellel.

(11) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, amelyet a Fővárosi Állategészségügyi Telepe útján lát el.

(12) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 245/1998. (XII. 31.) kormányrendelet 7. §-a alapján a jegyző az állat tartását megtiltotta, az állat eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepe végzi el.

(13) A befogott állatot – a tartás költségeinek megtérítését követően – az állattartó 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a Fővárosi Közterület-felügyelet szabadon rendelkezhet a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglaltak szerint.

(14)2

Ebtartás

4. § (1) Kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. Közös használatú udvaron csak az udvart használó szomszédok írásbeli belegyezésével lehet ebet tartani.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos.

(5) Vakvezető és jelző-ebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.

5. § (1) Közterületen, lakóház folyosóján, udvarán, épületek közös használatú területein, helyiségeiben, lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. A támadó természetű ebet szájkosárral is el kell látni. Támadó természetű ebet csak 14. életévét betöltött személy sétáltathat.

(2) Közterületen ebet sétáltatni mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja.

(3) Élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzemek, üzletek, helyiségek előtt hagyott ebet pórázon meg kell kötni, gondoskodva arról, hogy ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne tudjon elkóborolni. Támadó természetű ebet még pórázon megkötve, szájkosárral ellátva sem szabad felügyelet nélkül hagyni.

6. § (1) A vakvezető és jelző-eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni:

a) vásárcsarnok, illetve piac területén,

b) egészségügyi intézmények területén, valamint kegyeleti helyen,

c) gyermek- és oktatási intézményekben, kivéve, ha azt nevelési vagy oktatási, demonstrációs célból az intézmény vezetője engedélyezi,

d) ügyfélforgalmat bonyolító középületekben,

e) szórakozóhelyeken,

f) vendéglátó üzemekben, üzletekben, helyiségekben,

g) parkokban, zöldterületen, ahol tábla tiltja.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

7. § (1) Az ebtartó köteles az ebét gondozni és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni.

(2) Az ebek szabad mozgásának biztosítására, futtatásukra a kerületi Önkormányzat az illetékes szervezetek bevonásával forgalommentes, elkülönített területeket jelöl ki. Az eb futtatójának a kutyafuttatás alkalmával is gondosan mérlegelni kell az összes körülmény figyelembevételével a póráz és a szájkosár használatának szükségességét. A kerületben jelenleg kijelölt kutyafuttatók helyét jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Ebeket tenyészteni csak önálló kerttel (udvarral) rendelkező ingatlanon lehet. Az ebtenyésztéshez az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztőkénti elismerés szükséges.3

(4) Egyebekben az ebtartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Macskatartás

8. § (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos társasházban lakásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) Nem tartható macska a társasházi közösség belegyezése nélkül a közös használatú helyiségekben.

(4) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni az állatvédő szervezetek bevonásával.

(5) A társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a társasház közössége felelős.

(6) Nem szabad macskát beengedni, bevinni, illetve tűrni a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyeken.

(7) Egyebekben a macskatartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Egyéb állatok tartásának szabályozása

9. § A rendeletben fel nem sorolt, egyéb, lakásban tartható állatokra vonatkozóan az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, és végrehajtási rendeletei, a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) kormányrendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) számú kormányrendelet, a 1974. évi 17. törvényerejű rendelet az állam- és közbiztonságról, valamint a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének rendelkezései az irányadóak.

Szabálysértési előírások

10. § (1) A külön jogszabályban meghatározott állatkínzás, köztisztasági, közegészségügyi, veszélyeztetés kutyával, állatbetegség elleni védekezés elmulasztása, a házirend megsértése szabálysértésen túlmenően szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki

a) állatát úgy tartja, hogy az a házban, illetve a szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul zavarja, anyagi kárt, félelmet okoz, testi épséget vagy egészséget veszélyeztet (3. § (6) bekezdés),

b) közterületen állatot etet (3. § (8) bekezdés),

c) bekerítetlen ingatlanon, vagy többlakásos épület erkélyén, folyosóján ebet tart (4. § (3) és (4) bekezdés),

d) az ebnek a közterületen való vezetésére vonatkozó előírásokat (póráz, szájkosár) nem tartja be (5. § (1) és (2) bekezdés),

e) élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzem, üzlet, helyiség előtt ebet póráz nélkül hagy, vagy nem gondoskodik arról, hogy az eb ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne kóboroljon el (5.§ (3) bekezdés),

f) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre ebet bevisz, vagy beenged,

g) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre macskát visz be, illetve megtűr (8. § (6) bekezdés).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Fővárosi Közterület-felügyelet külön jogszabályban meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.

Átmeneti rendelkezés

11. § Amely állattartó a rendelet hatálybalépésekor a rendeletben meghatározott egyedszám felett, vagy engedély nélkül tart állatot, köteles azt 1 éven belül megszüntetni, illetve az engedélykérelmet előterjeszteni.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény előírásait, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.4

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben:

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,

– az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,

– az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény,

– az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,

– a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény,

– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény,

– az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet,

– az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet,

– a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) számú kormányrendelet,

– a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) számú kormányrendelet,

– az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) számú kormányrendelet,

– a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) számú kormányrendelet,

– az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet,

– a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelete,

– a Fővárosi Közterület-felügyelet feladatáról szóló 79/1995. (XII. 13.) Főv. Kgy. rendelet

szabályait kell alkalmazni.

(3)5

(4) Jelen rendelet 2004. szeptember 15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 37/1999. (XI. 22.) számú rendelete hatályát veszti.

Dr. Sinka József s.k.

Dr. Tóth József s.k.

jegyző

polgármester

Melléklet a 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

A XIII. kerület kutyafuttatói

1/ A Kárpát utcai lakótelep Duna-part felöli füves területének 230×7 m-es szakasza a Kárpát utca 58-60. számú házak mögött.

2/ A Szent István park Duna-part felöli 300×3 m-es szakasza.

3/ A Lőportár utca 23-25. számú parkterület 65×9 m-es szakasza a Kassák Lajos és a Tüzér utca között.

4/ Az Apály utca páros oldalán található, az utcával párhuzamosan futó parkterület 130×6 m-es szakasza az Apály utca 2. sz. alatti ingatlan és a Kassák Lajos utca között.

5/ A Lehel utca 22. számú épület előtti, Lehel utcával párhuzamos parkterületének 250×5 m-es szakasza.

6/ A Lehel utca 24. számú, Hun u. 15. számú épületek előtt, a Lehel utcával párhuzamos parkterület 250×5 m-es szakasza.

7/ A Népfürdő utca 15-17/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 110×5 m-es füves terület.

8/ A Népfürdő utca 17/F-19/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 140×6 m-es füves terület.

9/ A Népfürdő utca 19/F-21. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 70×4 m-es füves terület.

10/ Az Árpád-hídi lakótelep pontházaival (Róbert K. krt. 20-24. számú) párhuzamos, az Árpád-hídi rézsű melletti 60×5 m-es terület.

11/ A Dagály utca 20. számú közpark déli oldalán, a Jakab J. utcai Gondozóházzal párhuzamos 47×5 m-es terület.

12/ A Rákos-patak északi partján a Cserhalom utcától számított 100×4 m-es szakasz a Duna-part felé.

13/ A Rákos-patak déli partján a Madarász utcai CSM sorompótól a Lövészklub bejáratáig tartó 150×6 m-es szakasz.

14/ A Rákos patak déli partjával párhuzamosan, a Göncöl utcától a Béke utca felé vezető 250×4 m-es szakasz.

15/ A Göncöl utca osztósávján a Fiastyúk utcától a Mosoly utcáig terjedő 110×5 m-es szakasz.

16/ Göncöl utca osztósávján a Mosoly utcától a Babér utca felé vezető 110×4 m-es szakasz.

17/ A Göncöl utca osztósávján a Göncöl utca 77-89. számok közötti 100×5 m-es szakasz.

18/ A Tatai utca 132-138. számú épületek előtti 63×5 m-es füves terület.

19/ Az Országbíró lakótelepen az ÁPISZ Áruház parkolója és az Üteg utca közötti füves terület 53×12 m-es szakasza.


1

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

2

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

3

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

4

A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.

5

A bekezdést az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 68.§ (5) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2007. március 1-jével hatályos.

30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az állattartás rendjéről

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely állat tulajdonosa, az állattal rendelkezni jogosult, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban állattartó);

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra.

(3) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, amelyet legfeljebb 8 napig lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) gazdasági haszonállatok:

1. nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc;

2. kisállat: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb), prémesállat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény), valamint házinyúl;

3. méh.

b) lakásban tartható állatok: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadár, díszhal, kisemlős, rágcsáló, kétéltű, hüllő, gerinctelenek.

(2) Kutyasétáltatás: közterületen az állatnak pórázon, és támadó természetű ebnek szájkosáron történő vezetése, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(3) Kutyafuttatás: az állat póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(4) Őrző-védő kutya: amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(5) Vakvezető eb: amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, és bármely EU-tagállamban vakvezető kutyának minősül.

(6) Jelző-eb: a hallássérültek segítését szolgálja, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(7) Közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével), a közösségi célt szolgáló helyiség az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.

(8) Közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

(9) Közvetlen szomszédok: többlakásos épület esetén az állattartó lakása feletti, alatti, melletti, azzal közvetlenül érintkező határos lakások tulajdonosai, valamint azon lakások tulajdonosai, akiknél a lakás ajtaja egy légtérbe nyílik, illetve közös folyosóra nyílik; kertes ház esetén pedig a telekszomszéd tulajdonosok.

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) A XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül tartható.

(2) A Szent István körút – Pesti alsó rakpart – Dráva utca – Népfürdő utca – Vizafogó utca – Váci út – Szekszárdi utca – Újpalotai út – Kámfor utca – Tatai út – Szegedi út – Dévényi utca – Vágány utca – Dózsa György út – Szabolcs utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Váci út által határolt területen belül, továbbá a Margitszigeten gazdasági haszonállat nem tartható. Kivétel a Fővárosi Állat- és Növénykert kihelyezett kisállatkertje.1

(3) Állat tulajdonosa bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, de az állat felügyeletét nagykorú természetes személynek kell ellátnia.

(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, életfeltételeinek biztosításáról, takarmányozásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(6) Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen.

(7) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles eladni, elajándékozni, vagy bármely állatvédő szervezetnek átadni, illetve előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatot a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepével elszállíttatni.

(8) Közterületen állatot etetni tilos.

(9) Jelen rendeletben meghatározott egyedszám feletti állat tartásához az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75%-ának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ingatlanonként 1 tulajdonos írásbeli hozzájárulása vehető figyelembe. Ez alapján a polgármester adhat engedélyt a rendeletben meghatározott egyedszám feletti állattartáshoz.

(10) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén e rendelet hatálya alá tartozó állatot tartani nem szabad. Művelődési intézmények és szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet. Ugyanezen korlátozást kell alkalmazni a gyermek- és oktatási intézményekben is, kiegészítve a 6. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott feltétellel.

(11) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, amelyet a Fővárosi Állategészségügyi Telepe útján lát el.

(12) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 245/1998. (XII. 31.) kormányrendelet 7. §-a alapján a jegyző az állat tartását megtiltotta, az állat eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepe végzi el.

(13) A befogott állatot – a tartás költségeinek megtérítését követően – az állattartó 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a Fővárosi Közterület-felügyelet szabadon rendelkezhet a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglaltak szerint.

(14)2

Ebtartás

4. § (1) Kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. Közös használatú udvaron csak az udvart használó szomszédok írásbeli belegyezésével lehet ebet tartani.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos.

(5) Vakvezető és jelző-ebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.

5. § (1) Közterületen, lakóház folyosóján, udvarán, épületek közös használatú területein, helyiségeiben, lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. A támadó természetű ebet szájkosárral is el kell látni. Támadó természetű ebet csak 14. életévét betöltött személy sétáltathat.

(2) Közterületen ebet sétáltatni mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja.

(3) Élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzemek, üzletek, helyiségek előtt hagyott ebet pórázon meg kell kötni, gondoskodva arról, hogy ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne tudjon elkóborolni. Támadó természetű ebet még pórázon megkötve, szájkosárral ellátva sem szabad felügyelet nélkül hagyni.

6. § (1) A vakvezető és jelző-eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni:

a) vásárcsarnok, illetve piac területén,

b) egészségügyi intézmények területén, valamint kegyeleti helyen,

c) gyermek- és oktatási intézményekben, kivéve, ha azt nevelési vagy oktatási, demonstrációs célból az intézmény vezetője engedélyezi,

d) ügyfélforgalmat bonyolító középületekben,

e) szórakozóhelyeken,

f) vendéglátó üzemekben, üzletekben, helyiségekben,

g) parkokban, zöldterületen, ahol tábla tiltja.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

7. § (1) Az ebtartó köteles az ebét gondozni és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni.

(2) Az ebek szabad mozgásának biztosítására, futtatásukra a kerületi Önkormányzat az illetékes szervezetek bevonásával forgalommentes, elkülönített területeket jelöl ki. Az eb futtatójának a kutyafuttatás alkalmával is gondosan mérlegelni kell az összes körülmény figyelembevételével a póráz és a szájkosár használatának szükségességét. A kerületben jelenleg kijelölt kutyafuttatók helyét jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Ebeket tenyészteni csak önálló kerttel (udvarral) rendelkező ingatlanon lehet. Az ebtenyésztéshez az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztőkénti elismerés szükséges.3

(4) Egyebekben az ebtartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Macskatartás

8. § (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos társasházban lakásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) Nem tartható macska a társasházi közösség belegyezése nélkül a közös használatú helyiségekben.

(4) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni az állatvédő szervezetek bevonásával.

(5) A társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a társasház közössége felelős.

(6) Nem szabad macskát beengedni, bevinni, illetve tűrni a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyeken.

(7) Egyebekben a macskatartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Egyéb állatok tartásának szabályozása

9. §4

Szabálysértési előírások

10. § (1)5 Külön jogszabályban meghatározott szabálysértéseken túlmenően „a helyi állattartási szabályok megsértése” szabálysértést követi el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki

a) állatát úgy tartja, hogy az a házban, illetve a szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul zavarja, anyagi kárt, félelmet okoz, testi épséget vagy egészséget veszélyeztet (3. § (6) bekezdés),

b) közterületen állatot etet (3. § (8) bekezdés),

c) bekerítetlen ingatlanon, vagy többlakásos épület erkélyén, folyosóján ebet tart (4. § (3) és (4) bekezdés),

d) az ebnek a közterületen való vezetésére vonatkozó előírásokat (póráz, szájkosár) nem tartja be (5. § (1) és (2) bekezdés),

e) élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzem, üzlet, helyiség előtt ebet póráz nélkül hagy, vagy nem gondoskodik arról, hogy az eb ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne kóboroljon el (5.§ (3) bekezdés),

f) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre ebet bevisz, vagy beenged,

g) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre macskát visz be, illetve megtűr (8. § (6) bekezdés).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő külön jogszabályban meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.6

Átmeneti rendelkezés

11. § Amely állattartó a rendelet hatálybalépésekor a rendeletben meghatározott egyedszám felett, vagy engedély nélkül tart állatot, köteles azt 1 éven belül megszüntetni, illetve az engedélykérelmet előterjeszteni.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény előírásait, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.7

(2)8

(3)9

(4) Jelen rendelet 2004. szeptember 15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 37/1999. (XI. 22.) számú rendelete hatályát veszti.

Dr. Sinka József s.k. Dr. Tóth József s.k. jegyző polgármester

Melléklet a 30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

A XIII. kerület kutyafuttatói

1/ A Kárpát utcai lakótelep Duna-part felöli füves területének 230×7 m-es szakasza a Kárpát utca 58-60. számú házak mögött.

2/ A Szent István park Duna-part felöli 300×3 m-es szakasza.

3/ A Lőportár utca 23-25. számú parkterület 65×9 m-es szakasza a Kassák Lajos és a Tüzér utca között.

4/ Az Apály utca páros oldalán található, az utcával párhuzamosan futó parkterület 130×6 m-es szakasza az Apály utca 2. sz. alatti ingatlan és a Kassák Lajos utca között.

5/ A Lehel utca 22. számú épület előtti, Lehel utcával párhuzamos parkterületének 250×5 m-es szakasza.

6/ A Lehel utca 24. számú, Hun u. 15. számú épületek előtt, a Lehel utcával párhuzamos parkterület 250×5 m-es szakasza.

7/ A Népfürdő utca 15-17/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 110×5 m-es füves terület.

8/ A Népfürdő utca 17/F-19/F. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 140×6 m-es füves terület.

9/ A Népfürdő utca 19/F-21. számú épületek előtt, a Népfürdő utcával párhuzamos 70×4 m-es füves terület.

10/ Az Árpád-hídi lakótelep pontházaival (Róbert K. krt. 20-24. számú) párhuzamos, az Árpád-hídi rézsű melletti 60×5 m-es terület.

11/ A Dagály utca 20. számú közpark déli oldalán, a Jakab J. utcai Gondozóházzal párhuzamos 47×5 m-es terület.

12/ A Rákos-patak északi partján a Cserhalom utcától számított 100×4 m-es szakasz a Duna-part felé.

13/ A Rákos-patak déli partján a Madarász utcai CSM sorompótól a Lövészklub bejáratáig tartó 150×6 m-es szakasz.

14/ A Rákos patak déli partjával párhuzamosan, a Göncöl utcától a Béke utca felé vezető 250×4 m-es szakasz.

15/ A Göncöl utca osztósávján a Fiastyúk utcától a Mosoly utcáig terjedő 110×5 m-es szakasz.

16/ Göncöl utca osztósávján a Mosoly utcától a Babér utca felé vezető 110×4 m-es szakasz.

17/ A Göncöl utca osztósávján a Göncöl utca 77-89. számok közötti 100×5 m-es szakasz.

18/ A Tatai utca 132-138. számú épületek előtti 63×5 m-es füves terület.

19/ Az Országbíró lakótelepen az ÁPISZ Áruház parkolója és az Üteg utca közötti füves terület 53×12 m-es szakasza.


1A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.2A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.3A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.4A paragrafust a 31/2007. (X. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2007. november 1-jével hatályos.5A bekezdést a 31/2007. (X. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a módosította; a rendelkezés 2007. november 1-jével hatályos.6A bekezdést a 31/2007. (X. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2007. november 1-jével hatályos.7A bekezdést a 15/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2006. június 1-jén lép hatályba.8A bekezdést a 31/2007. (X. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2007. november 1-jével hatályos.9A bekezdést az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 68.§ (5) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2007. március 1-jével hatályos.

30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az állattartás rendjéről[1]    
 
 2011.05.15. óta hatályos szöveg
 



[1] A rendeletet a 18/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. május 15-ével hatályos.

Vissza

Díjaink, elismeréseink


                            Idősbarát önkormányzat díj