Témák A-Z

37/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Duna – Meder utca – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Fővárosi Önkormányzat egyetértésével az alábbi rendeletet alkotja.

Szabályozási előírások hatálya

1. § (1) Jelen előírások hatálya a Budapest XIII. kerület Meder u. – Cserhalom u. – Rákos-patak – Duna folyam által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen előírások csak a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényesek.

Általános előírások

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket kialakítani, területhasználati egységet kijelölni, építési tevékenységet folytatni, vagy bármely engedélyhez kötött berendezést elhelyezni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni csak a hatályos törvények és jogszabályok (Étv-OTÉK-BVKSZ-egyéb jogszabályok, rendeletek) és jelen előírások együttes figyelembevételével szabad.

(2) Azokban a kérdésekben, amelyekben jelen szabályozási előírások külön nem rendelkeznek, az OTÉK, valamint az általános egyéb rendelkezések az irányadók. A partisáv-partvonal vonatkozásában 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet előírásai betartandók.

(3) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen építési telket a rendelet jóváhagyása után telekalakítással kell létrehozni.

(4) A szabályozási tervben kötelező szabályozási vonalak és irányadó építési vonalak, valamint határvonalak szerepelnek.

(5) A beépítés alkalmazott kötelező szabályozási elemei: szabályozási vonal – építési övezet határa, kialakítható legkisebb telekterület, a beépítés módja, a beépítettség megengedett legnagyobb értéke, a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság értéke, szintterületi mutató, a zöldterületi minimum, építési hely határa, építési vonal, megszüntető jel, megtartandó fa, elővásárlási jog, módosítás esetén a meghatározott területegység határa.

(6) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint az előírásokban nem részletezett elemek a terv módosítása nélkül megváltoztathatók.

(7) A kötelező erejű elemek módosítása, a terv és ezen rendelet módosítását vonja maga után a jelenleg érvényes jogszabályoknak megfelelően.

(8) Új KSZT-t legalább jelen tervben lehatárolt egy területegységre kiterjedően kell elkészíteni, ezek:

a) 1/a-1-es jelű tömb területe,

b) 2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-es jelű tömb területe,

c) 12-13-14-15-16-17-es jelű tömb területe,

d) 18-19-20-21-42-es jelű tömb területe.

Telekalakítás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen a közterületi telekhatárok kiszabályozása a szabályozási tervlapokon megadottak szerint (1-2 melléklet) történhet. A tömbökön belüli telekosztás nem kötelező a tömbökön belüli telekosztásnál az övezetre előírt minimális telekméretnél kisebb méretű telek nem alakítható.

(2) A telkek összevonása a meglévő, de megszüntetésre javasolt telekhatárok törlésével történik.

(3) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen belül az újonnan kialakítandó-tervezett telektömböket határoló közterületeket ki kell szabályozni és tömbönként kialakítani az építés feltételeként.

(4) A telekalakítási térrajzot legalább a telektömb mélységig egységesen az egész területre el kell készíttetni.

(5) A tervezés által érintett területen az övezetekben meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb telek, telekalakítás során nem hozható létre.

(6) A szabályozott irányadó telekhatárok változtatása, illetve elhagyása új szabályozási terv készítése nélkül azzal a feltétellel hajtható végre, hogy a kialakítandó telek formája szabályos, továbbá a tömbön belül a szomszédos tulajdonságok érdekeit nem sérti.

Területfelhasználás

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű terület (FSZT), mely területhasználati mód szerint a következő kategóriákba sorolt:

– Városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (L2 keretövezet).

– Jelentős zöldfelületű intézmény terület (IZ).

– Közpark (Z-KP) a Duna-parton végighúzódó zöldterület.

– Közkert (Z-KK) a Rákos-patak mentén húzódó zöld terület.

– Övezetbe nem sorolt közterületek, közlekedési terület, közút, járda, kerékpárút, gyalogút, mindezek zöldsávjai-fasorai, felszíni parkolók.

(2) A terület övezeti besorolása

L2-XIII-K

IZ-XIII

Z-KP-XIII

Z-KK-XIII

A beépítés általános szabályai

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen a szabályozási tervlapon „bontandó”-nak jelölt épületek közül, melyek a kialakítandó közterületekre esnek, le kell bontani – ezen épületekre nem adható ki építési engedély s övezeti besorolásával ellentétes funkcióváltás sem megengedhető.

(2) A kiszabályozott közterületekkel határolt tömbökön belül a koncepció megvalósulása érdekében “bontandó” épületként jelölt épületet – épületrészeket az új beépítés megkezdéséig meg lehet tartani, átmenetileg az övezetnek megfelelően lehet hasznosítani, s ez időn belül felújítás, belső átalakítás megengedhető.

(3) Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalat a mellékleteken jelölt helyre át kell helyezni az építkezések megkezdése előtt.

(4) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen építési engedély csak a következő feltételekkel adható ki:

– teljes terület telekalakítási térrajzának (tömbön belüli telekhatárok kivételével) elkészülte,

– a teljes terület út, közmű hálózatának megtervezése,

– a Cserhalom u. mentén elhelyezkedő tömböknél a 120 kW-os légvezeték földbe helyezése,

– az érintett tömb közterületeinek – út, közmű hálózat kiépítése,

– a lakóövezetbe sorolt tömbök épületeit tömbönként egy ütemben tervezik és valósítják meg.

(5) Az érintett terület egymás melletti telkein a terepszint alatt, illetve földszintjén összeköthető módon is kialakítható mélygarázs – önálló rendeltetési egységként is – a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak figyelembevételével.

(6) Az épületek közterületi homlokzatain, tetőzetén nem lehet elhelyezni reklámcélú és hirdetési szerkezetet, fényreklámot. Közterületen önálló reklámhordozó csak tetszőleges alaprajzú hirdető oszlopként helyezhető el.

(7) Óriás plakát csak az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen helyezhető el.

(8) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületen, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége min. 1,5 m.

(9) Ha az épület magasföldszintjén lakás rendeltetésű egység található, akkor a vendéglátó terasz kialakítása nem megengedett.

(10) Önálló nyilvános illemhely csak terepszint alatt létesíthető.

(11) A terület középtengelyében haladó utca felületét, a gyalogos övezet kiemelt területeit a meghatározó útszakaszon és tereken egységes díszburkolattal kell ellátni, egységes kiviteli terv szerint.

(12) A közterületeken biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését (közvilágítás, korlát stb.).

(13) A közterületen telepítendő fasorokat egy útszakaszon azonos fafajtákkal kell megoldani és folyamatosan karban kell tartani.

(14) Közterületeken a közpark területének kivételével épületet – átlátást biztosító autóbuszváró és telefonfülke kivételével – nem szabad engedélyezni.

(15) Bármilyen földmunkával járó beruházás megkezdése előtt értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot. Az építkezésnél amennyiben a földmunkák során régészeti tárgyak, objektumok kerülnek elő, azt a Budapesti Történeti Múzeumnak haladéktalanul be kell jelenteni, bármilyen beruházás esetén a földmunkával érintett részeken előzetes szondázó jellegű régészeti kutatást szükséges végezni.

(16) A kötelező építési vonal legalább 3/4-én épülethomlokzati síkot kell elhelyezni, a beugró homlokzati sík a kötelező építési vonaltól legfeljebb 5 m-re állhat.

(17) A kötelező hátsókert min. 12 m, az oldalkert min. 10 m kell legyen a parkolószint, illetve terepszint felett az L2-XIII-K övezetnél.

(18) Az építési hely határa a kötelező építési vonaltól a tömbbelső irányába max. 18 m lehet, tömbbelsőbe épületszárny az itt általánosan meghatározott építési helyen túl, legfeljebb 15 m szélességben és 10 m mélységben nyúlhat be az L2-XIII-K övezetnél.

(19) Magastetős beépítés esetén a tető hajlásszöge 21-36 közötti lehet.

(20) Magastetős beépítés esetén a tetőtérben nem alakítható ki önálló rendeltetési egység.

(21) Az utolsó használati szint magassága nem haladhatja meg a maximális homlokzatmagasság mértékét.

(22) A tömbök közterületi homlokzatait építészeti eszközökkel min. 30 m-enként tagolni kell, még abban az esetben is, ha a közterülettel határolt tömb egy telket alkot.

(23) Minden földszintesnél magasabb épület építési engedélyezési tervéhez kötelezően készítendő talajmechanikai szakvélemény.

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

L2-XIII-K

Keretes beépítésű, városias zártsorú lakóterület

6. § (1) Az övezet az L2-es keretövezet területének keretes jelleggel beépíthető lakóterülete.

(2) Az L2-XIII-K építési övezet területén lakóépületeken kívül:

a) szálláshely, szolgáltató épület,

b) közintézmény épület,

c) irodaház,

d) maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület, illetve rendeltetési egység,

e) parkolóház, mélygarázs helyezhető el.

(3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a kiszolgáló helységeken, valamint felsorolt funkció-körökön kívül önálló rendeltetési egységként:

a) vendéglátás,

b) kiskereskedelmi,

c) irodai,

d) szolgáltatási,

e) kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) egészségügyi,

g) egyházi,

h) szociális

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások figyelembevételével.

(4) Az övezet területén

a) önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület,

b) önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi funkciójú rendeltetési egység,

c) üzemanyagtöltő állomás önállóan, vagy más rendeltetésű épületben

nem létesíthető.

(5) Az övezet területén az épületeket kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú önálló épületek – a terepszint alatt létesíthető önálló jármű tároló kivételével – nem létesíthetők.

(6) Az övezetben lakófunkció létesítése a földszinten nem megengedett.

(7) Az első lakószint padlóvonala a 3 m-es előkert esetén min. a járdaszint felett 1,5 m, egyéb esetben min. 3 m.

(8) Az övezet területén elhelyezhető legnagyobb bruttó kiskereskedelmi szintterület legfeljebb 4000 m2 – lakóépületben elhelyezett önálló rendeltetésű kereskedelmi egység max. 1000 m2 bruttó szintterület lehet.

(9) Az övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység csak az épület pince szintjén, földszintjén és I. emeletén alakítható ki.

(10) A telek terepszint alatti 100%-os beépítése esetén tetőkertet kell kialakítani a pinceszint felszín felett be nem épített részének legalább 50%-án.

(11) Az övezet területén az épületeket az építési vonalon zártsorúan – hézagosan zártsorúan kell elhelyezni.

(12) Az övezet területén csak teljes közműves telken lehet épületet elhelyezni.

(13) Az övezet területén a 6. § (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt funkciójú fő rendeltetési egységek a telek méretének függvényében több épületként is lehelyezhetők.

(14) Az övezet területén az alábbi környezetterhelési határértékeket kell betartani:

a) imisszió – MSZ 21865-1990. (levegőtisztasági hat. ért.) (Védett I. Kategória)

b)emisszió – 21/1986-MT rend. és a 4/1986-os OKTM 1-es mellékletében meghatározott határértékeket, továbbá az MSZ 21/854-1990. szabványban előírt környezeti levegő minőségére vonatkozó határértéket.

(15) Az övezet területén terepszint alatt – felépítmény nélkül – gépkocsitároló építményei és közmű műtárgyai helyezhetők el.

(16) Az övezet területén az OTÉK által meghatározott parkolószámot telken belül, épület alatt, vagy terepszint alatti parkolóban, illetve parkolóházban kell biztosítani.

L2-XIII-K1

7. § Az övezet a lakóövezeten belül kizárólagosan vízilétesítmények kiszolgálását biztosító építmény elhelyezésére használható terület.

A területen kerítés nem létesíthető – a telek be nem épített részének korlátozás nélküli közcélú hasznosítása biztosítandó.

L2-XIII-K2

8. § Az övezet a lakóövezeten belül kizárólagosan vízisport, vendéglátás létesítmény elhelyezésére szolgáló része.

Az övezet területén kerítés nem létesíthető, a be nem épített rész időbeni korlátozás nélküli közhasználatát biztosítani kell.

IZ-XIII.

Jelentős zöldfelületű intézmény terület

9. § (1) Az övezet, a szabadon álló intézmények elhelyezésére szolgáló jelentős zöldfelületű terület.

(2) Az IZ-XIII. jelű övezet területén

a) lakóépület,

b) szálláshely, szolgáltató épület,

c) közintézmény épület,

d) közösségi, szórakoztató épület,

e) vendéglátási,

f) kulturális, művelődési és oktatási,

g) egészségügyi, szociális,

h) egyházi,

i) kiskereskedelmi,

j) iroda,

k) sportolási

épület, illetve rendeltetési egység helyezhető el, a hozzátartozó kiegészítő funkciójú egyéb épületekkel.

(3) Az övezet területén

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) önálló parkolóház,

c) 1000 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi célú építmény önállóan, vagy egyéb rendeltetésű épületen belül önálló rendeltetési egységként,

d) nagykereskedelmi rendeltetési egység

nem létesíthető.

(4) Az övezet területén az elhelyezkedő funkciók OTÉK szerint előírt parkolószáma telken belül biztosítandó.

(5) A telken belüli parkolás részben épület alatt, másrészt fásított felszíni parkolóban is biztosítható.

(6) Az övezet területén csak teljes közműves telken lehet épületet elhelyezni.

(7) Az övezet területén az alábbi környezetterhelési határértékeket kell betartani:

a) imisszió – MSZ 21865-1990 (levegőtisztasági hat.ért.)

b) emisszió – 21/1986-MT rendelet és a 4/1986-os OKTM határértékeket.

Z-KK-XIII

Közkert

10. § (1) A Z-KK-XIII közkert területén játszókertet és pihenőkertet lehet létesíteni.

(2) A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket alakítani nem lehet.

(3) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

(4) Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 100 m2-nél.

(5) Az övezet területén építményként, illetve épületként

a) vendéglátás építményei, illetve közterületi pavilonjai közül cukrászda, fagylaltozó,

b) terepszint alatti gyalogos aluljáró,

c) terepszint alatti nyilvános illemhely

létesíthető.

(6) A Z-KK-XIII övezet területén

a) a beépítés legnagyobb mértékét,

b) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

c) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

d) és a területen építhető építmény építménymagasságának előírt legkisebb vagy legnagyobb értékét az alábbi táblázat határozza meg.

Z-KP-XIII

Közpark

11. § (1) A Z-KP-XIII közpark területén játszókertet, sportkertet és pihenőkertet lehet létesíteni.

(2) Az övezetbe tartozó területeken további telket alakítani nem lehet.

(3) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

(4) Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó alapterület nem lehet nagyobb 100 m2-nél.

(5) Az övezet területén terepszint alatti építmény legfeljebb a terület 10 %-án létesíthető.

(6) Az övezet területén építményként, illetve épületként

a) a vendéglátás építményei, illetve közterületi pavilonjai közül cukrászda, fagylaltozó,

b) terepszint alatti gyalogos aluljáró,

c) terepszint alatti nyilvános illemhely

d) esőtető

létesíthető.

(7) A Z-KP-XIII övezet területén

a) a beépítés legnagyobb mértékét,

b) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

c) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

d) és a területen építhető építmény építménymagasságának előírt legkisebb vagy

legnagyobb értékét a táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

Egyes telkekre-telektömbökre vonatkozó egyedi előírások

12. § (1) A 20-19-16-15-13-12-11-3-7-es tömbök – díszburkolatú főtengelyre fűződő közterületi frontjainak földszintjén intézményi, szolgáltató, vendéglátás, kulturális, kiskereskedelmi funkciókat kell elhelyezni. Ezen területen a közterület felé kerítés nem létesíthető, továbbá garázs lehajtó, földszinti garázssor nem építhető.

(2) A keretes beépítésű tömböknél a fent felsorolt tömbökre vonatkozó előíráson túlmenően az előkert közterület felőli vonalán áttört, átlátást biztosító kerítés létesíthető.

(3) A lakótömbök tömbbelsőben kialakítható telek – határvonalán alacsony átlátást biztosító kerítés – élősövény létesíthető, de biztosítani kell a tömbbelső megközelítését.

(4) A 16-os, 13-as, 12-es, 11-es, 3-as, 2-es tömbbelsőben kialakítható mélygarázs, a tömb gépkocsi parkolásának kiszolgálását biztosítja – s ez a telken belül elhelyezett parkolási igény kielégítésébe beszámítható.

(5) A 21-j tömbben a Népsziget akadálymentes megközelítését szolgáló liftet el kell helyezni – annak közhasználatát biztosítani kell, továbbá a híddal való kapcsolatot kiépíteni.

Közlekedés

13. § (1) A tervezett új beépítések OTÉK szerint számított parkolási igényét funkciótól függetlenül teljes egészében telken belül – elsősorban épületben és terepszint alatt, vagy parkolóházban kell megoldani.

(2) A közkert és közpark parkolóigényét a Cserhalom u. mentén fásított felszíni parkoló oldja meg.

(3) A gyalogos közlekedés elősegítése érdekében a járda és zöldsávok mérete közterületi parkolóhelyek kijelölésével nem csökkenthetők.

(4) Az iparvágány tengelyétől 5-5 m távolság szükséges. Az iparvágány megszűnése után a felszabaduló terület csak zöldterületként használható. Addig is a MÁV kihúzóvágány forgalmát napi egyszeri délelőtti forgalomra kell korlátozni. A MÁV-terület zöldterületi kialakításáról és kezeléséről gondoskodni kell a tulajdonosnak.

A szintbeli, közúti-vasúti kereszteződéseket az OVSZ vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(5) A közutak, kiszolgáló utak és a további közterületek, gyalogutak szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(6) Az akadálymentes közlekedés feltételeit a Meder u. végénél elhelyezkedő közműhíd (gyalogoshíd) korszerűsítésével meg kell teremteni úgy a gyalogos, mint a kerékpár közlekedés számára.

(7) A gépkocsitárolókban talajszintnél mélyebb elhelyezéskor gázüzemű gépjármű nem helyezhető el.

(8) Új közforgalmú kikötőhely és magánhasználatú úszómű csak a hatályos jogszabályok figyelembevételével, továbbá a Közlekedési Felügyelet, Hajózási Felügyelet engedélyével lehet.

(9) Az úszóművek rögzítéséhez szükséges műszaki létesítmények elhelyezéséhez parthasználati engedély beszerzése szükséges, melyet az érintett közterület tulajdonosa ad.

(10) Vízjárta területen építési tevékenység, mely a vízjárást befolyásolja, csak vízjogi engedély alapján végezhető.

(11) Az úszóművek elhelyezésénél figyelembe kell venni a vízi-tömegsport vízfelület igényét.

Közművek

14. § (1) A tervezési területen teljes közművesítést kell biztosítani.

(2) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell lehelyezni, illetve kialakítani.

(3) A közüzemű közműhálózatokat közterület alatt kell elhelyezni, a Váci úti főgyűjtő záporkiömlő nyomvonalának 150 m-es szakaszát közterületre kell áthelyezni, amennyiben a telek azon részét be akarják építeni. Közműlétesítmények helyigényét az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(4) A közművezetékek térszint alatti elhelyezését és biztonsági védőtávolságait az MSZ 7487/2-80 sz. szabvány határozza meg.

(5) A transzformátorok közterületi megközelítését biztosítani kell.

(6) A körzeti gázellátórendszerek vezetékeinek a védőtávolsága az épülettől az MSZ 7048/3-83 sz. szabvány alapján:

(7) Vízellátási és vízelvezetési kérdésekben a 38/1995.(IV.5.) sz. Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.

Vízvédelmi kérdésekben

– a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet,

– az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,

– a csapadékvíz kezelésénél a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelet szerint kell eljárni,

– a közcsatornába bevezetett vizek minőségének s a szennyvíz nyomócső védelmének ki kell elégíteniük a (4/1984. (II. 7.) OVH rendelet) 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított előírásait – amennyiben ez nem teljesülne, a befogadóba vezetés előtt előkezelő építendő.

(8) Az építkezési tevékenység megkezdése előtt az érintett területen szükséges közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.

(9) A tervezési területen áthaladó s a szabályozási terven jelölt  1600-as víznyomó vezeték, a 2 db  1200 mm-es nyomott csatorna vezeték, továbbá a Váci úti főgyűjtő záporkiömlő nyomvonalának pontos helyét a közműtervezés és közterület kiszabályozásakor a szolgáltatótól kért nyilatkozat alapján pontosítani kell.

– Az 1600 mm-es vízvezeték védőtávolsága a vezeték palást szélétől 8-8 m.

– A 2 NA 1200 mm-es szennyvíz nyomóvezeték védőtávolsága a vezeték palást szélétől 7-7 m.

– A záporkiömlő palást szélétől 3,0 m-re.

(10) A Cserhalom u. mentén húzódó nagyfeszültségű vezetéket földkábelbe kell fektetni.

(11) Az 1. § (1) bekezdésében körülhatárolt területen az utak, gyalogutak, parti sétányok közvilágítását egységesen kell megtervezni és egymással harmonizálva kiépíteni.

Zöldfelület

15. § (1) A fák kivágása csak kertészeti szakvélemény által igazolt fakivágási engedély alapján lehetséges. Azok pótlásáról az Önkormányzat által meghatározott módon kell gondoskodni. A fapótlási kötelezettség minimális mértéke a kivágott törzsátmérő mennyisége. Pótlás előnevelt faiskolai fákkal ( 5 cm).

(2) Az új építésű járda és közút közötti közterületeken közműmentes fasori sávot kell létesíteni, melyet a használatba adásig fásítani kell – dupla fasor ültetésével.

(3) A Duna-parti Z-KP-XIII. övezet FOKA-öblöt érintő területén közterületi sétány létesítendő 85%-os zöldfelületi aránnyal.

(4) A 42-es tömbön a (8+330)-(8+900) m közötti Duna-parti szakaszon árvédelmi töltés építendő 6,0 m széles koronszélességgel 4,0 m széles fenntartó úttal.

(5) A tervezési területen csak tájbaillő növény telepíthető. Az örökzöldek aránya – tekintettel a Duna-part közelségére – nem haladhatja meg a 20%-ot. A Duna-parton javasolt növények: Alnus-égerfa; Platanus-platánfa; Salix-fűzfa (nem a csavartágú változat!); Betula-nyírfa; Acer-juhar.

(6) Szint alatti építmények tetején a terepszinttel azonos magasságban min. 0,5 m-es földtakarással kell zöldfelületet kialakítani fásítással, az intenzív tetőkertépítés szabályai szerint.

(7) A Rákos-patak jobbparti töltése tervezett árvízvédelmi fővédvonal, melyet további feltöltéssel kell kialakítani. A Rákos-patak tervezett revitalizációját és a fővédvonal kiépítését együttesen kell már tervezés szintjén is megoldani.

(8) A parkolók fásítandók: minden négy parkoló mentén egy db fa ültetendő az erre a célra kialakított fasori sávban.

(9) Az L2-XIII. K építési övezetben a tömbbelsőket összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.

Környezetvédelem

16. § (1) A terület a levegőtisztaságvédelmi kategóriák szerint a „Védett I.”-hez tartozik. A légszennyezés tekintetében be kell tartani a mindenkor érvényes levegőtisztaságvédelmi jogszabályok (jelenleg a többször módosított 21/1986. (VI.2.) MT sz. rendelet, az ugyancsak többször módosított 4/1986. (VI.2.) OKTH sz. rendelkezés, valamint az MSZ 21854/1990 és módosításai) előírásait.

(2) A levegőtisztaságvédelem, valamint zaj- és rezgésvédelem biztosítására vonatkozó jogszabályban előírt határértéket meghaladó tevékenységű rendeltetési egység nem létesíthető.

Zajos, bűzös tevékenységgel járó új technológia a területre nem telepíthető.

(3) A zajterhelési határértékek vonatkozásában a 4/1984.(I.23.) EüM rendelet érvényes.

(4) A jelenleg ipari területek beépítésekor el kell végezni a talaj szennyezettségi vizsgálatát. A területen talaj – talajvíz szennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(5) Az érintett területen fel kell tárni a felszín állapotát, előzetes méréseket kell végezni a talaj és talajvíz szennyezettség mértékére és jellegére nézve. Az építkezést csak szennyeződéstől mentes talajon lehet elkezdeni. Ha talajszennyezés eltávolítása válik szükségessé, akkor a mentesítésre vonatkozó technológiát engedélyeztetni kell.

(6) A hulladékgazdálkodást az 1/1986. ÉVM-EüM sz. rendelet szabályozza.

(7) A területen esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok – elszállításig történő – szakszerű tárolásáról és rendszeres elszállításáról gondoskodni kell, a 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni a veszélyes hulladék ártalmatlanításánál.

(8) A tervezési területen található környezetkárosító hulladékokat el kell távolítani.

(9) A területen feltöltésre környezetkárosító anyag nem alkalmazható. Szükséges a feltöltésre szánt anyagok vizsgálata.

(10) Az esetlegesen megvalósuló mélylétesítmények (mélygarázsok) környezetében hidrológiai észlelő helyeket kell telepíteni a hidrológiai hatásvizsgálat által meghatározott irányelvek betartásával.

(11) A volt ipari, potenciálisan szennyezett területeken környezetföldtani vizsgálatra alapozott szakvéleményt kell készíttetni.

(12) Minden F-esnél magasabb épület építési engedélyezési tervéhez – a talajállapot és magas feltöltés miatt a rendeletben meghatározottakon túlmenően – kötelezően készítendő részletes talajmechanikai szakvélemény.

(13) A mélygarázsok szellőztetését a szakhatóságok előírásának megfelelően kell megoldani.

(14) Nyomástartó berendezések, gázüzemű jármű üzemanyag ellátó berendezések telepítése esetén különös gonddal és a vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával kell eljárni.

(15) Az árvízvédelmi töltés áthelyezés tervei engedélyezési eljárása során a KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOT meg kell keresni.

(16) Az árvízvédelmi védvonalon kívül eső Duna-parti területek természetes partvonala védendő.

(17) A kerület közigazgatási területének szennyeződés érzékenységi besorolása „A”-fokozottan érzékeny terület, a 33/2000. Kormányrendelet értelmében meghatározottan.

Záró rendelkezések

17. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.