https://www.budapest13.hu/rendelet/2000-34/
https://www.budapest13.hu/rendelet/2000-34/
Aktuális változat
Időállapot váltás
34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az építményadóról
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1. §. és 6. §-ának felhatalmazása alapján a XIII. ker. Önkormányzat illetékességi területén az építményadót bevezeti, és arról az alábbi rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a XIII. kerületi Önkormányzat illetékességi területén a Hatv. 11. §. (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott építményekre.1
2. § A rendelet személyi hatálya a Hatv. 3. §. és 12. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.2
Adókötelezettség
3. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – a település rendezési tervében előírt, illetve ennek hiányában az építmény alapterületének 10 %-os mértékét meg nem haladó – földrészlet.
(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)3
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.4
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.5
(4)6
(5)7
(6)8
(7)9
Adómentességek
5. § 10
6. § (1) Adómentes az adóalanyok közül
a) a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző adóévben11 folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak;12
b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.13
(2) A Hatv. 13. §-ában foglaltakon túl adómentes a lakás céljára szolgáló építmény, kivéve, ha – az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül – kizárólag nem lakás céljára használják.
(3) Tárgyi adómentes továbbá:
a)14
b) a garázs céljára szolgáló építmény.
(4) Adómentes a 65 évnél idősebb magánszemély, kivéve, ha építménye vagy annak egy része hasznosításából bevételhez jut.
(5)15 A (2) bekezdés és a (3) bekezdés b/ pontja vonatkozásában a vállalkozó üzleti célt szolgáló építményének adómentessége 2007. december 31. napjáig alkalmazható. A vállalkozó az adómentességet az e rendelet 11. § (6) bekezdésében foglalt feltételek mellett veheti igénybe.
7. § Adókötelezettség alá eső építmény létesítése esetén az építmény használatbavételi engedélyének kiadásától számított egy évig adómentes az adóalany, aki az adóköteles építmény létesítésével legalább 10 fő részére új, állandó munkahelyet teremt. Az adó-mentesség 2004. december 31. napjáig alkalmazható.16
Adókötelezettség keletkezése és megszűnése
8. §17
Az adó alapja és mértéke
9. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2)18
10. § Az adó mértéke az építmény adókötelezettség alá eső minden egész m2-re 900,-Ft/év.
Adókedvezmények
11. § (1) A beruházás befejezésének évére előírt adó mértékéig adókedvezmény adható:
a) a környezetvédelmi beruházásra fordított összeg 50%-ára;
b) a mozgásukban korlátozottak részére készített létesítményeknél a beruházás értékének 90%-ára.19
(2) Az építmény állagának a városképet jelentős mértékben javító, a közterületről látható homlokzat teljes, vagy társasház és lakásszövetkezet esetében részleges (is), felületének felújítása – nyílászárók, magastető tetőhéjalás, homlokzati esővíz elvezető szerkezetek cseréje, felújítása, átalakítása, átfestése – esetén adókedvezmény vehető igénybe. A felújításra fordított összeg 30 %-a – a társasház és a lakásszövetkezet esetében a beruházásra saját forrásból biztosított összeg 50 %-a -, a beruházás befejezésének évében, a költségét igazoló végszámla benyújtása ellenében – a tárgyévben esedékes adó mértékéig – levonható.20
(2) Az adókedvezményre való jogosultságot az érintetteknek a Polgármesteri Hivatalnál hitelt érdemlő módon (számla, postai feladóvevény stb.) igazolniuk kell. A számlát, végszámlát keltezésének évében kell az Önkormányzat adóhatóságához benyújtani.21
(4) Az adókedvezmény alapjául szolgáló összeget a kérelmezőnek az (1)-(4) bekezdésben felsorolt munkákra vonatkozó, műszaki ellenőr által kollaudált végszámlával hitelt érdemlően igazolnia kell.
(5)22 A vállalkozó üzleti célt szolgáló építményén elvégzett (1) bekezdés szerinti beruházásokra 2003. december 31. napjáig, a (2) bekezdés szerinti beruházásra 2004. december 31. napjáig adható adókedvezmény a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett.
(6)23 Az a vállalkozó jogosult 2003. március 31. napját követően az adókedvezményt, adómentességet igénybe venni, aki (amely) ennek igénybevételére 2003. március 31-ig már jogosultságot szerzett vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte. A vállalkozónak az adókedvezmény igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31. napjáig be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz.
Adómérséklés, adóelengedés
12. § (1) Az adóhatóság kérelem alapján az adó-, bírság vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, illetve a jogi személy gazdálkodását ellehetetleníti. A gazdálkodás ellehetetlenülését külső szakértő véleményével igazolni kell, ezt a kérelmező köteles beszerezni és kérelméhez mellékelni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók arra az esetre, ha az adózó az építmény vagy annak egy része hasznosításából bevételhez jut.
(3)24
Bejelentési, bevallási és nyilatkozattételi kötelezettség
13. §25
Záró rendelkezések
14. § Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv. rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló mód. 1990. évi XCI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § (1) E rendelet hatálybalépésének időpontja 2001. január 1. napja. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/1995.(IV.18.)Ö.K. sz. rendelet, valamint az azt módosító 42/1995.(IX.29.)Ö.K. sz. rendelet, 55/1995.(XI.27.)Ö.K. sz. rendelet, 34/1996.(XII.2.)Ö.K. sz. rendelet, 32/1997.(XI.17.)Ö.K. sz. rendelet, 27/1998. (XII.1.)Ö.K. sz. rendelet és a 39/1999.(XI.22.)Ö.K. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni.
| Dr. Sinka József s. k. | Dr. Tóth József s. k. |
| jegyző | polgármester |
M e l l é k l e t az építményadóról szóló 34/2000.(XI.15.)Ö.K. sz. rendelethez
Adó alanya: (Hatv. 3. §.) alapján:
1)26
2) Adómentes az (1) bekezdés b/-c/ pontjaiban felsorolt adóalanyok közül
a) a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző adóévben27 folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak;28
b/ az Északi-atlanti Szerződés Szervezete.29
3)30
4)31
II.32
III. E rendelet alkalmazásában a Hatv. 52. §-a alapján:
1/-8/33
9/ Környezetvédelmi beruházás: olyan beruházás, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, illetve a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása érdekében végzett építési-szerelési munka.
(1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól, 4. §. z/ pont)
IV. Az e rendeletben foglaltakra irányadók a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. – adókötelezettség vonatkozásában 11. §-ának, az adó alanya vonatkozásában 12. §-ának, az adómentesség vonatkozásában 13. §-ának, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése vonatkozásában 14. §-ának, az adó alapja vonatkozásában 15. §-ának, az adó mértéke vonatkozásában 16. §-ának – rendelkezései.
34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az építményadóról
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1. §. és 6. §-ának felhatalmazása alapján a XIII. ker. Önkormányzat illetékességi területén az építményadót bevezeti, és arról az alábbi rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a XIII. kerületi Önkormányzat illetékességi területén a Hatv. 11. §. (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott építményekre.1
2. § A rendelet személyi hatálya a Hatv. 3. §. és 12. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.2
Adókötelezettség
3. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – a település rendezési tervében előírt, vagy ennek hiányában az építmény alapterületének 10 %-os mértékét meg nem haladó – földrészlet.3
(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)4
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.5
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.6
(4)7
(5)8
(6)9
(7)10
Adómentességek
5. § 11
6. § (1) Adómentes az adóalanyok közül
a) a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.12
b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.13
(2) A Hatv. 13. §-ában foglaltakon túl adómentes a lakás céljára szolgáló építmény, kivéve, ha – az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül – kizárólag nem lakás céljára használják.
(3) Tárgyi adómentes továbbá:
a)14
b) a garázs céljára szolgáló építmény.
(4) Adómentes a 65 évnél idősebb magánszemély, kivéve, ha építménye vagy annak egy része hasznosításából bevételhez jut.
(5)15 A (2) bekezdés és a (3) bekezdés b/ pontja vonatkozásában a vállalkozó üzleti célt szolgáló építményének adómentessége 2007. december 31. napjáig alkalmazható. A vállalkozó az adómentességet az e rendelet 11. § (6) bekezdésében foglalt feltételek mellett veheti igénybe.
7. § Adókötelezettség alá eső építmény létesítése esetén az építmény használatbavételi engedélyének kiadásától számított egy évig adómentes az adóalany, aki az adóköteles építmény létesítésével legalább 10 fő részére új, állandó munkahelyet teremt. Az adó-mentesség 2004. december 31. napjáig alkalmazható.16
Adókötelezettség keletkezése és megszűnése
8. §17
Az adó alapja és mértéke
9. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2)18
10. § Az adó mértéke az építmény adókötelezettség alá eső minden egész m2-re 900,-Ft/év.
Adókedvezmények
11. § (1) A beruházás befejezésének évére előírt adó mértékéig adókedvezmény adható:
a) a környezetvédelmi beruházásra fordított összeg 50%-ára;
b) a mozgásukban korlátozottak részére készített létesítményeknél a beruházás értékének 90%-ára.19
(2) Az építmény állagának a városképet jelentős mértékben javító, a közterületről látható homlokzat teljes, vagy társasház és lakásszövetkezet esetében részleges (is), felületének felújítása – nyílászárók, magastető tetőhéjalás, homlokzati esővíz elvezető szerkezetek cseréje, felújítása, átalakítása, átfestése – esetén adókedvezmény vehető igénybe. A felújításra fordított összeg 30 %-a – a társasház és a lakásszövetkezet esetében a beruházásra saját forrásból biztosított összeg 50 %-a -, a beruházás befejezésének évében, a költségét igazoló végszámla benyújtása ellenében – a tárgyévben esedékes adó mértékéig – levonható.20
(3) Az adókedvezményre való jogosultságot az érintetteknek a Polgármesteri Hivatalnál hitelt érdemlő módon (számla, postai feladóvevény stb.) igazolniuk kell. A számlát, végszámlát keltezésének évében kell az Önkormányzat adóhatóságához benyújtani.21
(4) Az adókedvezmény alapjául szolgáló összeget a kérelmezőnek az (1)-(4) bekezdésben felsorolt munkákra vonatkozó, műszaki ellenőr által kollaudált végszámlával hitelt érdemlően igazolnia kell.
(5)22 A vállalkozó üzleti célt szolgáló építményén elvégzett (1) bekezdés szerinti beruházásokra 2003. december 31. napjáig, a (2) bekezdés szerinti beruházásra 2004. december 31. napjáig adható adókedvezmény a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett.
(6)23 Az a vállalkozó jogosult 2003. március 31. napját követően az adókedvezményt, adómentességet igénybe venni, aki (amely) ennek igénybevételére 2003. március 31-ig már jogosultságot szerzett vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte. A vállalkozónak az adókedvezmény igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31. napjáig be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz.
Adómérséklés, adóelengedés
12. §24
Bejelentési, bevallási és nyilatkozattételi kötelezettség
13. §25
Záró rendelkezések
14. § Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.26
15. § (1) E rendelet hatálybalépésének időpontja 2001. január 1. napja. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/1995.(IV.18.)Ö.K. sz. rendelet, valamint az azt módosító 42/1995.(IX.29.)Ö.K. sz. rendelet, 55/1995.(XI.27.)Ö.K. sz. rendelet, 34/1996.(XII.2.)Ö.K. sz. rendelet, 32/1997.(XI.17.)Ö.K. sz. rendelet, 27/1998. (XII.1.)Ö.K. sz. rendelet és a 39/1999.(XI.22.)Ö.K. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni.
| Dr. Sinka József s. k. | Dr. Tóth József s. k. |
| jegyző | polgármester |
M e l l é k l e t az építményadóról szóló 34/2000.(XI.15.)Ö.K. sz. rendelethez27
34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az építményadóról
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1. §. és 6. §-ának felhatalmazása alapján a XIII. ker. Önkormányzat illetékességi területén az építményadót bevezeti, és arról az alábbi rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a XIII. kerületi Önkormányzat illetékességi területén a Hatv. 11. §. (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott építményekre.1
2. § A rendelet személyi hatálya a Hatv. 3. §. és 12. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.2
Adókötelezettség
3. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.3
(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)4
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.5
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.6
(4)7
(5)8
(6)9
(7)10
Adómentességek
5. § 11
6. § (1) Adómentes az adóalanyok közül
a) a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.12
b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.13
(2) A Hatv. 13. §-ában foglaltakon túl adómentes a lakás céljára szolgáló építmény, kivéve, ha – az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül – kizárólag nem lakás céljára használják.
(3) Tárgyi adómentes továbbá:
a)14
b) a garázs céljára szolgáló építmény.
(4) Adómentes a 65 évnél idősebb magánszemély, kivéve, ha építménye vagy annak egy része hasznosításából bevételhez jut.
(5)15 A (2) bekezdés és a (3) bekezdés b/ pontja vonatkozásában a vállalkozó üzleti célt szolgáló építményének adómentessége 2007. december 31. napjáig alkalmazható. A vállalkozó az adómentességet az e rendelet 11. § (6) bekezdésében foglalt feltételek mellett veheti igénybe.
7. § Adókötelezettség alá eső építmény létesítése esetén az építmény használatbavételi engedélyének kiadásától számított egy évig adómentes az adóalany, aki az adóköteles építmény létesítésével legalább 10 fő részére új, állandó munkahelyet teremt. Az adó-mentesség 2004. december 31. napjáig alkalmazható.16
Adókötelezettség keletkezése és megszűnése
8. §17
Az adó alapja és mértéke
9. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2)18
10. §19 (1) Az adó évi mértéke a 9. § (1) bekezdés szerinti adóalap-számításra: 900 Ft/m2 a 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összege.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott adómértéket e rendelet függeléke tartalmazza.
Adókedvezmények
11. § (1) A beruházás befejezésének évére előírt adó mértékéig adókedvezmény adható:
a) a környezetvédelmi beruházásra fordított összeg 50%-ára;
b) a mozgásukban korlátozottak részére készített létesítményeknél a beruházás értékének 90%-ára.20
(2) Az építmény állagának a városképet jelentős mértékben javító, a közterületről látható homlokzat teljes, vagy társasház és lakásszövetkezet esetében részleges (is), felületének felújítása – nyílászárók, magastető tetőhéjalás, homlokzati esővíz elvezető szerkezetek cseréje, felújítása, átalakítása, átfestése – esetén adókedvezmény vehető igénybe. A felújításra fordított összeg 30 %-a – a társasház és a lakásszövetkezet esetében a beruházásra saját forrásból biztosított összeg 50 %-a -, a beruházás befejezésének évében, a költségét igazoló végszámla benyújtása ellenében – a tárgyévben esedékes adó mértékéig – levonható.21
(3) Az adókedvezményre való jogosultságot az érintetteknek a Polgármesteri Hivatalnál hitelt érdemlő módon (számla, postai feladóvevény stb.) igazolniuk kell. A számlát, végszámlát keltezésének évében kell az Önkormányzat adóhatóságához benyújtani.22
(4) Az adókedvezmény alapjául szolgáló összeget a kérelmezőnek az (1)-(4) bekezdésben felsorolt munkákra vonatkozó, műszaki ellenőr által kollaudált végszámlával hitelt érdemlően igazolnia kell.
(5)23 A vállalkozó üzleti célt szolgáló építményén elvégzett (1) bekezdés szerinti beruházásokra 2003. december 31. napjáig, a (2) bekezdés szerinti beruházásra 2004. december 31. napjáig adható adókedvezmény a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett.
(6)24 Az a vállalkozó jogosult 2003. március 31. napját követően az adókedvezményt, adómentességet igénybe venni, aki (amely) ennek igénybevételére 2003. március 31-ig már jogosultságot szerzett vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte. A vállalkozónak az adókedvezmény igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31. napjáig be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz.
Adómérséklés, adóelengedés
12. §25
Bejelentési, bevallási és nyilatkozattételi kötelezettség
13. §26
Záró rendelkezések
14. § Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.27
15. § (1) E rendelet hatálybalépésének időpontja 2001. január 1. napja. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/1995.(IV.18.)Ö.K. sz. rendelet, valamint az azt módosító 42/1995.(IX.29.)Ö.K. sz. rendelet, 55/1995.(XI.27.)Ö.K. sz. rendelet, 34/1996.(XII.2.)Ö.K. sz. rendelet, 32/1997.(XI.17.)Ö.K. sz. rendelet, 27/1998. (XII.1.)Ö.K. sz. rendelet és a 39/1999.(XI.22.)Ö.K. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni.
| Dr. Sinka József s. k. | Dr. Tóth József s. k. |
| jegyző | polgármester |
F Ü G G E L É K28
az építményadóról szóló 34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
| A) Az adó évi mértékének a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 16. § a) pontja által meghatározott felső mértéke | B) Fogyasztói árszínvonal változása 2005-ben | A)-B) alapján az adó mértéke 2007-ben |
| 900 Ft/m2 | 3,6 % | 1042 Ft/m2 |
34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az építményadóról
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1. §. és 6. §-ának felhatalmazása alapján a XIII. ker. Önkormányzat illetékességi területén az építményadót bevezeti, és arról az alábbi rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a XIII. kerületi Önkormányzat illetékességi területén a Hatv. 11. §. (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott építményekre.1
2. § A rendelet személyi hatálya a Hatv. 3. §. és 12. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.2
Adókötelezettség
3. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.3
(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)4
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.5
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.6
(4)7
(5)8
(6)9
(7)10
Adómentességek
5. § 11
6. § (1)12
(2) A Hatv. 3. § (2)-(3) bekezdéseiben, 3/A. §-ában, valamint 13. §-ában foglaltakon túl adómentes a lakás céljára szolgáló építmény, kivéve, ha – az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül – részben vagy egészben vállalkozó üzleti céljára szolgál. E bekezdés alkalmazásában a cégnyilvántartásban székhelyként, telephelyként, vállalkozó levelezési címeként bejegyzett lakás is vállalkozó üzleti céljára szolgáló építménynek minősül.13
(3) Adómentes a garázs céljára szolgáló építmény, kivéve, ha vállalkozó üzleti céljára szolgál.14
(4) Adómentes a 65 évnél idősebb magánszemély, kivéve, ha építménye vagy annak egy része hasznosításából bevételhez jut.
(5)15
7. §16
Adókötelezettség keletkezése és megszűnése
8. §17
Az adó alapja és mértéke
9. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2)18
10. §19 (1) Az adó évi mértéke a 9. § (1) bekezdés szerinti adóalap-számításra: 900 Ft/m2 a 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összege.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott adómértéket e rendelet függeléke tartalmazza.
Adókedvezmények
11. §20
Adómérséklés, adóelengedés
12. §21
Bejelentési, bevallási és nyilatkozattételi kötelezettség
13. §22
Záró rendelkezések
14. § Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.23
15. § (1) E rendelet hatálybalépésének időpontja 2001. január 1. napja. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/1995.(IV.18.)Ö.K. sz. rendelet, valamint az azt módosító 42/1995.(IX.29.)Ö.K. sz. rendelet, 55/1995.(XI.27.)Ö.K. sz. rendelet, 34/1996.(XII.2.)Ö.K. sz. rendelet, 32/1997.(XI.17.)Ö.K. sz. rendelet, 27/1998. (XII.1.)Ö.K. sz. rendelet és a 39/1999.(XI.22.)Ö.K. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni.
| Dr. Sinka József s. k. | Dr. Tóth József s. k. |
| jegyző | polgármester |
F Ü G G E L É K24
az építményadóról szóló 34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
| A) Az adó évi mértékének a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 16. § a) pontja által meghatározott felső mértéke | B) Fogyasztói árszínvonal változása 2005-ben | A)-B) alapján az adó mértéke 2007-ben |
| 900 Ft/m2 | 3,6 % | 1042 Ft/m2 |
34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az építményadóról
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1. §. és 6. §-ának felhatalmazása alapján a XIII. ker. Önkormányzat illetékességi területén az építményadót bevezeti, és arról az alábbi rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a XIII. kerületi Önkormányzat illetékességi területén a Hatv. 11. §. (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott építményekre.1
2. § A rendelet személyi hatálya a Hatv. 3. §. és 12. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.2
Adókötelezettség
3. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.3
(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)4
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.5
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.6
(4)7
(5)8
(6)9
(7)10
Adómentességek
5. § 11
6. §12 (1) A Hatv. 3. § (2)-(3) bekezdéseiben, 3/A. §-ában, valamint 13-13/A. §-aiban foglaltakon túl adómentes a lakás megnevezésű építmény, kivéve, ha részben vagy egészben vállalkozó üzleti céljára szolgál. E bekezdés alkalmazásában – a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével – vállalkozó üzleti céljára szolgáló építménynek minősül az a lakás, amely a cégnyilvántartásban székhelyként, telephelyként, vállalkozó levelezési címeként van bejegyezve.
(2) Egyéni vállalkozó és magánszemély lakás megnevezésű építménye akkor minősül vállalkozó üzleti céljára szolgáló építménynek, ha annak egy vagy több helyiségében, illetve egészében üzleti célú tevékenységet folytatnak. Adómentes az építmény üzleti célú tevékenységgel nem érintett helyiségének vagy helyiségeinek hasznos alapterülete.
(3) Egyéni vállalkozó lakás megnevezésű építménye a (2) bekezdésben foglaltakon túl akkor minősül vállalkozó üzleti céljára szolgáló építménynek, ha az egyéni vállalkozó az adóévet megelőző évben személyi jövedelemadóban vagy a helyi iparűzési adóban a lakás fenntartásával kapcsolatos költséget számolt el.
(4) Adómentes a garázs céljára szolgáló építmény, kivéve, ha vállalkozó üzleti céljára szolgál.
(5) Adómentes a 65 évnél idősebb magánszemély, kivéve, ha építménye vagy annak egy része hasznosításából bevételhez jut.
7. §13
Adókötelezettség keletkezése és megszűnése
8. §14
Az adó alapja és mértéke
9. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2)15
10. §16 (1) Az adó évi mértéke a 9. § (1) bekezdés szerinti adóalap-számításra: 900 Ft/m2 a 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összege.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott adómértéket e rendelet függeléke tartalmazza.
Adókedvezmények
11. §17
Adómérséklés, adóelengedés
12. §18
Bejelentési, bevallási és nyilatkozattételi kötelezettség
13. §19
Záró rendelkezések
14. § Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.20
15. § (1) E rendelet hatálybalépésének időpontja 2001. január 1. napja. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/1995.(IV.18.)Ö.K. sz. rendelet, valamint az azt módosító 42/1995.(IX.29.)Ö.K. sz. rendelet, 55/1995.(XI.27.)Ö.K. sz. rendelet, 34/1996.(XII.2.)Ö.K. sz. rendelet, 32/1997.(XI.17.)Ö.K. sz. rendelet, 27/1998. (XII.1.)Ö.K. sz. rendelet és a 39/1999.(XI.22.)Ö.K. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni.
| Dr. Sinka József s. k. | Dr. Tóth József s. k. |
| jegyző | polgármester |
F Ü G G E L É K21
az építményadóról szóló 34/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez
| A) Az adó évi mértékének a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 16. § a) pontja által meghatározott felső mértéke |
B) Fogyasztói árszínvonal változása 2007-ben |
A)-B) alapján az adó mértéke 2009-ben |
| 900 Ft/m2 | 8,0 % | 1169 Ft/m2 |
Önkormányzat
Témák
A-Z