XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió Akadálymentes verzió ikon

https://www.budapest13.hu/rendelet/2012-4/

Témák A-Z

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról


Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C §-ában, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá (2) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Szociális rászorultság esetén a Szt-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat polgármestere elrendeli:

köztemetést.

(2) Szociális rászorultság esetén a Szt-ben és Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat jegyzője megállapítja:

a) az időskorúak járadékát;

b) aktív korúak ellátását,

c) az ápolási díjat (Szt. 41. § (1) bek. , 43/A § (1) bek.),

d) lakásfenntartási támogatást,

e) a közgyógyellátásra való jogosultságot.

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt,

g) kiegészítő gyermekvédelmi támogatást,

h) egyszeri támogatást,

i) óvodáztatási támogatást.

(3) Szt-ben és Gyvt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális és gyermekjóléti ellátásokban a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester megállapítja:

a) az átmeneti segély formákat,

b) a temetési segélyt,

c) az ápolási díjat ( Szt. 43/B § (1) bek.),

d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást.

(4) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság e rendeletben meghatározott feltételek szerint dönt:

a) az adósságkezelési támogatásról,

b) a (3) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokról,

c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről,

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.

(5) Az intézményvezető az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről,

b) a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások és a gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályon, vagy a Polgármesteri Hivatal címére adható fel postai küldeményként, a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő oktatási, nevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Szociális Osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti a környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) Ha a benyújtott támogatás elbírálására hatáskörrel rendelkező eljáró szerv hivatalos tudomására jut, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak ellentmondásosak:

a) felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a gyermekek gondozásához való támogatások elbírálása során a 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra,

b) megkeresi az állami adóhatóságot, illetékes igazgatóságát.

(3) Az e rendeletben foglalt környezettanulmányt időskorúak által kért ellátások, valamint az ápolási díj esetében a Szociális Szolgáltató Központ, minden egyéb korcsoportnál a Prevenciós Központ végzi.

6. § (1) A határozatlan időre, illetve egy éves időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új igazolások, nyilatkozatok beszerzésével e rendelet szabályai szerint felül kell vizsgálni.

(2) A felülvizsgálathoz szükséges iratokat, okiratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

(3) A jogosultság feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozását a jogosult a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

7. § Az ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

8. § (1) A kérelem elbírálásához a Szociális Osztály köteles bekérni a Szt-ben, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemigazolás szükséges.

(3) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha e rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott – hat hónapnál nem régebbi – igazolást, határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(4) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) Rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást részben természetben kell nyújtani annak a jogosultnak, akinek

a) gyermekét/gyermekeit védelembe vették és

aa) az eljárás során a családgondozója javasolta vagy

ab) az eljáró első fokú gyámhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a gyermek ellátása nevelési, oktatási és egyéb intézményi ellátása veszélyeztetve van.

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A természetben nyújtott segély formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányával összefüggő kiadások kifizetése, a lakásrezsi átutalása.

Szociális szolgáltatások

10. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet:

a) az illetékes intézmény vezetőjénél, vagy

b) a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályánál írásban kell benyújtani.

(2) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, vagy egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(3) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(4) A fogyatékosok lakóotthonába történő felvételi kérelemhez csatolni kell az igénybevevő háziorvosa (kezelőorvosa) szakvéleményét.

(5) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai – nyugdíjszerű ellátásról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről: előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(6) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

(7) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

Az ellátások folyósítása

11. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások – jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékesek.

(2) A megállapított támogatás folyósításáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik, elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással.

(3) A megállapított időskorúak járadékát, az aktív korúak ellátását és az ápolási díjat, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást, átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(4) A természetbeni juttatásként megállapított lakásfenntartási támogatást havonta kell folyósítani. Határozatban kell rendelkezni, hogy mely szolgáltatóhoz, mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.

II. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

12. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult vagy kérelmező személyt, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosságmentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóírtás,

e) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.

(5) A szociális hatóság a felszólítás határidejének meghatározását, a köztisztasággal összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését a családgondozó bevonásával biztosítja.

13. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt a foglalkoztatás egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként alkalmatlannak minősítettek felülvizsgálati idő megjelölése nélkül és kérelmezi a rendszeres szociális segély megállapítását.

(2) Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy köteles együttműködni a HÍD Családsegítővel.

(3) A HÍD Családsegítővel való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést, az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából,

b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

c) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

d) aktív közreműködést a munkaerőpiacra történő visszajutás érdekében,

e) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt,

f) mentálhigiénés tanácsadáson való részvételt,

g) szükség szerint családterápián való részvételt.

(4) Beilleszkedést segítő program típusai:

a) Szintentartás, karbantartás- társadalmi integráció erősítése érdekében:

– segítőbeszélgetés: egészségügyi, szociális, mentális állapot javító,

– re-szocializáció,

b) Foglalkoztathatóság javítása érdekében

– egyéni képességeket fejlesztő programok nyújtása, közvetítése,

– életmód formáló programok,

– kommunikációs készségfejlesztés, kríziskezelő technikák fejlesztése,

– munkavégzésre felkészítő programok,

– csoportos önsegítő foglalkozások,

c) Szolgáltatás közvetítése

– családgondozás, adósságkezelés, jogi-pszichológiai tanácsadás,

– más ellátásba juttatás.

(5) A HÍD Családsegítővel a rendszeres szociális segélyezett személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal felé haladéktalanul továbbítja.

(6) A HÍD Családsegítővel az általa szervezett, beilleszkedést segítő programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíti.

(7) Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles az erről szóló hitelt érdemlő igazolást öt munkanapon belül a HÍD Családsegítőnek eljuttatni.

(8) A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Prevenciós Központ vezetője a felelős.

14. § Az együttműködési kötelezettségét megszegi az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított, a 13. § (7) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztja,

b) a beilleszkedést segítő program elkészítésében való együttműködési kötelezettségét elmulasztja,

c) a megállapodás megkötését elmulasztja,

d) a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

e) a rendszeres kapcsolattartás céljából az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenési kötelezettségét elmulasztja.

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A Szt. 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy a kérelmező, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatait, az eljárás szabályait e Rendelet 12. § (2)-(5) bekezdése határozza meg.

Ápolási díj

16. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ha állandó és tartós felügyeletre szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18. év alatti személy otthoni ápolását, gondozását végzi.

(2) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi, ha a családban az egy főre jutó jövedelem – egyedülálló esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a) igazolását arról, hogy az ápolt

aa) súlyosan fogyatékos, vagy

ab) tartósan beteg,

b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(4) Az ápolási díj mértéke:

a) a Szt. 41. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg;

b) a Szt. 43/A § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 130%-a.

c) a Szt. 43/B § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.

(5) A megállapított díjra való jogosultság felülvizsgálatát, valamint a kötelezettségek (ápolási és gondozási feladatok) teljesítését a polgármester a gondozási központokon keresztül évente ellenőrzi.

(6) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a) az ápolási, gondozási feladatának nem tesz eleget,

b) az ápolt személyi és környezeti feltételei nem felelnek meg,

c) ha az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem található.

Temetési segély

17. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem
– egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A temetési segély összegét a rendeletben foglaltak alapján az egy főre jutó havi jövedelemtől függően kell megállapítani az alábbiak szerint:

Jövedelmi értékhatár Temetési segély mértéke
0 – ÖNYM 100%-a ÖNYM 250%-a
ÖNYM 101%-a – 150%-a ÖNYM 200%-a
ÖNYM 151%-a – 200%-a ÖNYM 150%-a
ÖNYM 201%-a – 300%-a ÖNYM 100%-a

A temetési segély mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, s nem lehet több annak teljes összegénél.

Átmeneti segély

18. § Az átmeneti segély formái:

a) átmeneti segély krízishelyzetre,

b) szépkorúak támogatása,

c) közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása,

d) gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz költségeinek részbeni átvállalása.

19. § (1) Átmeneti segély krízishelyzetre annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, különösen betegség, elemi kár miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-a.

20. § (1) Időskorúak részére a polgármester 20.000 Ft egyszeri támogatást állapíthat meg azoknak, akik betöltötték a 90., vagy a 95. életévüket, illetve 100.000 Ft-ot a 100. életévüket betöltötteknek.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíj 70%-át, – kérelemre – december hónapban egyszeri 5000 Ft összegű támogatás állapítható meg.

(3) Azon öregségi nyugdíjasok részére egészségi állapotuk javítása, fenntartása érdekében, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, a kerületben található uszoda éves bérlet árának 90%-át, és akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, a kerületben található uszoda éves bérlet árának 70%-át az Önkormányzat átvállalja.

21. § (1) Átmeneti segély közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása állapítható meg annak a személynek, családnak

a) október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban fűtési támogatásként, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és bérlő vagy tulajdonos, számlafizető és normatív lakásfenntartási támogatásban nem részesül.

b) közüzemi kompenzációként, aki bérlő vagy tulajdonos és a Szt. 38. §-a alapján normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult.

c) évente, december hónapban benyújtott előző havi, a kérelmező nevére szóló távhő- és gázszámla ellenében, legfeljebb 15.000 Ft-ig, egyszeri helyi fűtési támogatás adható, aki a 62. életévét betöltötte, valamint annak a három vagy ennél több gyermeket nevelő nagycsaládos bérlő, lakás tulajdonosának, aki életvitelszerűen lakik a lakásában és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megállapított támogatás összege a normatív lakásfenntartási támogatás havi összegének és 7000 Ft különbözete.

22. § (1) Gyógyszer-támogatási segély azon személynek adható, aki a 75. életévét betöltötte és közgyógyellátási igazolványra jogosult, valamint igazoltan a közgyógyellátásban támogatott gyógyszerkereten felüli kiadása van.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akik a 65. életévüket betöltötték és közgyógyellátásra jogosultak – a háziorvos javaslatára – pneumococcus védőoltás költségét az Önkormányzat átvállalja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege az igazolt közgyógyellátási kereten felüli gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 5000 Ft-ot.

23. § Azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, az Önkormányzat megállapítja az Angyalföldi Szociális Egyesületi tagságára való jogosultságát.

24. § (1) E rendelet 20. § (3) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló bérlet megvásárlását igazoló számla.

(2) E rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla.

(3) E rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla és a lakásbérleti szerződés vagy a lakás tulajdonjogát igazoló irat.

(4) E rendelet 22. § (1) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerek havi összege.

(5) E rendelet 22. § (2) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a háziorvos által kiírt orvosi vény.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

25. § (1) Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető, a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át , a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell nyújtani.

(2) Rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása,

b) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,

c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának segítése,

d) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

e) a gyermek betegsége.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege, de alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt költséget.

26. § A Képviselő-testület a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez pénzbeli, természetbeni támogatásokkal járul hozzá:

(1) Életkezdési támogatást nyújt a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.

(2) Tanulmányi ösztöndíjat állapít meg a kérelmező gyermeke részére, ha a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elmélet tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette, továbbá a gyermek részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra. A tanulmányi ösztöndíj összege gyermekenként tárgyévi tanévben 15000 Ft.

(3) Az iskola, óvoda javaslatára évente egy alkalommal beiskolázási támogatást nyújt azon kérelmező részére, akinek a családjában általános vagy középiskolás gyermek van, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, ha egyszeri támogatásra nem jogosult. A beiskolázási támogatás összege gyermekenként 10000 Ft.

(4) Az oktatási, nevelési intézmény, sportegyesület javaslatára évente egy alkalommal táborozási-nyaralási támogatást nyújt, azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. A táborozási-nyaralási támogatás összege gyermekenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(5) A házi gyermekorvos javaslatára a méhnyakrák elleni oltássorozat költségének 90%-át átvállalja, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és a gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét.

27. § (1) E rendelet 26. § (1) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata.

(2) E rendelet 26. § (2) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kiskorú iskolai bizonyítványának másolata.

(3) E rendelet 26. § (5) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a házi gyermekorvos által kiírt orvosi vény.

28. § (1) Az átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(2) A készpénzben megállapított átmeneti segély felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

(3) A fűtési támogatás és közüzemi kompenzáció ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. A közüzemi kompenzáció és a normatív lakásfenntartás folyósításának utolsó napja megegyező.

Közgyógyellátás

29. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a 70. életévét betöltött állampolgárnak, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 450%-át nem haladja meg.

30. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

Köztemetés

31. § (1) A köztemetés elrendelése esetében a Szt. szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott térítési kötelezettség alól, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné:

a) egészében mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

Adósságkezelés

32. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – adósságkezelési szolgáltatást nyújt a szociálisan rászorultak részére, lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Az adósságkezelés során a kérelmezőnek csatolni kell:

a) a család – a kérelem benyújtását megelőző – három hónapos nettó átlegkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy önadózó esetében az adóbevallást,

b) a hitelező 30 napnál nem régebbi igazolását a tartozás összegéről és idejéről, havi bontásban,

c) a család vagyoni nyilatkozatát,

d) nyilatkozatát, hogy vállalja az együttműködési kötelezettséget,

e) a lakás adásvételi vagy bérleti szerződését,

f) a családot terhelő rendszeres havi kiadásokat, (a tartozáson kívüli lakásfenntartási kiadások, rendszeres gyógyszerköltség, stb.),

g) tartozás keletkezésének indokolását,

h) nyilatkozatát az adósság visszafizetési határidejének vállalásáról és módjáról.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet az a család vagy személy,

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (8) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át, valamint

c) aki az elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó méretű lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(5) Az elismert lakásnagyság

háztartás nagysága (fő) elismert lakásméret (max. m2)
1 45
2 60
3-4 75
5-6 100
7 vagy több 140

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban és

b) adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(7) Az adósságcsökkentési támogatás címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(8) A díjtartozás körében figyelembe vehető legalább hat havi:

a) lakbérhátralék,

b) közösköltség-hátralék,

c) víz- és csatornahasználati díjhátralék,

d) villanyáram díjhátralék,

e) vezetékes gáz díjhátralék,

f) melegvíz és távfűtés díjhátralék,

g) szemétszállítási díjhátralék,

h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

i) több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás.

(9) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama – a (10) bekezdés szerinti eset kivételével – legfeljebb tizennyolc hónap.

(10) Ha a (8) bekezdés h) pontja szerinti adósság a (9) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

a) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és

c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

33. § (1) Támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, aki a lakás bérlője, tulajdonosa, valamint a számla kifizetésére kötelezett és a Budapest XIII. kerületben lévő lakásra kéri a támogatást, amelyben életvitelszerűen lakik.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a HÍD Családsegítő végzi, melynek keretében:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelési formákról, feltételeiről,

b) vizsgálja az adós háztartása gazdálkodásának jellemzőit, fizetési kapacitását és készségét,

c) javaslatot tesz az adósságrendezés formájára, módjára, írásbeli megállapodást köt az adóssal,

d) javaslatot tesz az optimális háztartásgazdálkodás módjára,

e) az adós és családja számára személyre szabott mentális, életvezetési tanácsot nyújt, ennek keretében:

ea) elősegíti az adós, illetve családtagja munkaerőpiacra történő visszahelyezését,

eb) kezdeményezi, valamint segítséget nyújt a rendszeres pénzellátáshoz való jutáshoz,

ec) javaslatot tesz az adósságrendezés egyéb formájára,

f) az adósságkezelés időtartama alatt utógondozást folytat, ennek keretében:

fa) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságcsökkentési támogatásban részesített életvezetését,

fb) ellenőrzi a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítését,

fc) ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesülését,

fd) javaslatot tehet – indokolt esetben – az elfogadott adósságcsökkentési támogatás módosítására,

g) amennyiben a háztartás gazdálkodása és fizetési kapacitása alapján az adós együttműködési kötelezettség teljesítésére nem képes, a családsegítő kezdeményezheti a három hónapos előzetes együttműködést.

(3) Az adósságkezelési támogatás feltétele az adós együttműködése, melynek során köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan részt venni az adósságkezelési tanácsadáson,

c) a megállapodásban megjelölt időpontban megjelenni, az abban foglaltakat teljesíteni,

d) a meghatározott önrészt befizetni.

34. § (1) Adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem vállalja,

b) tartozása önhibájából keletkezett (önhibának minősül az, ha az adós tartozását önszántából nem fizette, és erre elfogadható indokkal nem rendelkezik, négy év időtartam alatt legalább 200 nap munkaviszonyt nem tud igazolni és nem regisztrált munkanélküli, munkanélküli esetén együttműködést nem vállaló, vagy együttműködési kötelezettségét megszegő munkanélkülinek számít),

c) lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 400.000,- Ft-ot, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátraléka 800.000,- Ft-ot meghaladja,

d) a tartozás kiegyenlítését célzó önrész kifizetését – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 25%-a – nem vállalja vagy nem teljesíti,

e) támogatását az adósságkezelési tanácsadás során a családgondozó nem javasolja,

f) megállapodást nem köt, vagy az abban foglaltakat nem teljesíti,

g) az általa vállalt részletfizetési kötelezettségét nem teljesíti,

h) az utógondozás során a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,

i) az előzetes együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet.

35. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át, és összege legfeljebb 300.000 forint, e rendelet 32. § (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben legfeljebb 600.000,- Ft lehet.

(2) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(3) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a hitelező megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a Szociális Osztályon.

(4) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet. Az adósságcsökkentési támogatás átutalására a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kerül sor, az alábbiak szerint:

– a támogatás 50%-át a szerződés bemutatásakor,

– a támogatás 50%-át a befizetési kötelezettség igazolása után.

(5) Azon személyeknek, akiknek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előfizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egy éves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

36. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) az étkeztetés (kivéve a gyermekétkeztetést),

b) a házi segítségnyújtás,

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) a családsegítés,

e) a közösségi ellátások (ellátási szerződés keretében),

f)a nappali ellátás (a szenvedély- és pszichiátriai betegek esetében ellátási szerződés keretében),

g) Gyermekjóléti Központ,

h) helyettes szülői hálózat (ellátási szerződés keretében),

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása (ellátási szerződés keretében),

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése,

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása (ellátási szerződés keretében),

c) értelmi fogyatékosok lakóotthona.

Ellátások biztosítása

37. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt.

(2) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását az Szt. 59/A § (3) bekezdése alapján vizsgálja.

(3) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és a kapcsolat hiánya az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül,

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtását elrendelő határozat alapozza meg.

(4) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra. A megállapodás tartalmazza különösen:

a) az igénybevett szogáltatások idejét, formáját, módját és körét,

b) a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj mértékét és a díjfizetési kötelezettség szabályait,

c) az igénybevevő bejelentési kötelezettségét.

(5) Az értelmi fogyatékosok lakóotthonába való felvételi kérelmet a döntés előtt az előkészítő bizottság véleményezi. Az előkészítő bizottság tagjai: az intézményvezető, az orvos (belgyógyász), az ideggyógyász szakorvos, valamint egy gyógypedagógus.

Érdekképviseleti Fórum

38. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum 4 választott tagból áll, akik közül 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.

(2) Az igénybevevők és a dolgozók bizalmát élvező és a megbízatást vállaló jelölteket – a házirendben szereplő eljárási rend szerint – titkosan kell megválasztani.

(3) Az Érdekképviseleti Fórum bármelyik tagjának kiválása esetén helyette – 60 napon
belül – új képviselőt kell választani.

(4) Az Érdekképviseleti Fórum szervezetére, működésére vonatkozó részletszabályokat a házirend tartalmazza.

Szociális Kerekasztal

39. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

40. § (1) A Képviselő-testület az időskorúak részére szervezett alapszolgáltatásokat a Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ szervezi a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást – Szt. 65. §-a alapján -, amellyel biztosítja a jogosult önálló életvitelének lakásában történő fenntartását.

(3) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult az, a

a) 62. év alatti személy

aa) aki rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban részesül, és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

ab) aktív korúak ellátásában részesülő és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásról gondoskodna.

b) 62. év feletti személy, akinek előgondozása során megállapítható, hogy egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) tartós betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) Idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(6) Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

Prevenciós Központ

41. § (1) HÍD Családsegítőn keresztül szolgáltatást nyújt – a Szt. 64. §-a alapján – a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A Gyermekjóléti Központon keresztül gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(3) A bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátását nyújtja, amely a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

Gondozóház

42. § A Gondozóházon keresztül átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére, azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Frim Jakab Szociális Intézmény

43. § (1) A nappali ellátáson keresztül saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére nyújt lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkeztetésre.

(2) A lakóotthonon keresztül fogyatékos személyek részére életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást nyújt, mint ápoló-gondozó célú lakóotthon.

Ellátások megszüntetésének esetei

44. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) a jogosult, a törvényes képviselő kérelme alapján,

b) az intézmény házirendjének súlyos megsértése esetén,

c) a rászorultság megszűnése esetén,

d) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 30 napig bejelentés nélkül nem veszi igénybe,

e) gyermekek napközbeni ellátása, bölcsődei, családi napközi esetében

ea) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,

eb) ha a gyermek a Gyvt. 42. § (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte,

ec) a bölcsőde orvosának szakvéleménye alapján, ha a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve

f) a jogosult halála esetén.

(2) Az átmeneti bentlakásos intézményben és lakóotthonban elhelyezett személyek esetén az ellátást meg kell szüntetni:

a) az (1) bekezdés a)-d) és f) pontban foglaltak esetén,

b) az intézményi szabályzatban meghatározott idő elteltével,

c) ha a jogosult más intézményben nyer elhelyezést.

(3) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

45. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – kivétel a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a nappali melegedő – térítési díjat kell fizetni.

(2) A szociális és gyermekek napközbeni ellátását nyújtó, személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén térítési díja a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatások különbözete. Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) E rendeletben szabályozott szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni, kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

46. § (1) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki

a) jövedelemmel nem rendelkezik;

b) bölcsődei ellátás esetében rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket, vagy három vagy több gyermeket nevel.

(2) Térítésmentesen kell biztosítani a családsegítést, hajléktalan személyek részére a nappali ellátást.

47. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – a Szt. 116. § (3) bekezdésének figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékosok és idősek nappali ellátását és a gyermekek napközbeni ellátását igénybevevők személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500%-át és az igénybevőnek vagyona nincs.

48. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekek gondozására és a gyermekétkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

49. § (1) Az egyedi méltányosság gyakorlására a Képviselő-testület szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága jogosult.

(2) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság – a Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével – a pénzbeli és természetbeni ellátások során a kérelmező javára eltérhet a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével, azonban – egy naptári évben belül – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél magasabb összeget nem állapíthat meg.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság – a Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével – a megállapított pénzbeli ellátásokat egyösszegben vagy havonta utalhatja.

(4) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyes gondoskodás során méltányossági jogkörében:

a) soros ülésén dönt az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról,

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján dönt a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről,

c) térítésmentes szociális alapellátást biztosít annak a jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányossági jogkörében elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át, vagy

b) egyedülélő,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalására, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkeztetési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

(7) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság által méltányossági jogkörben adott támogatások számáról és összegéről tájékoztatást kell adni a Képviselő-testületnek.

Korlátozó rendelkezések

50. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet. E szabály alól kivételt képeznek az olyan támogatások, amelyeknél a jogosultság feltételei törvényi szinten kerültek megállapításra.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A kihirdetéssel hatályát veszti a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a 4/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

Szolgáltatás megnevezése Intézményi térítési díj
egység értéke (Ft)
Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás nap 4 586
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nap 428
Fogyatékosok lakóotthona nap 9990
Időskorúak nappali ellátása nap 430
Fogyatékkal élő személyek nappali ellátása nap 4726
Fogyatékkal élő személyek étkeztetése adag 820
Hajléktalanok nappali ellátása nap 29
Étkezés (helyben fogyasztás) adag 600
Étkezés (kiszállítás) adag 630
bölcsődei gondozás nap 3026
családi napközi ellátás nap 5613
Házi segítségnyújtás óra 409

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 526 Ft/nap

2. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi
kategóriák
Térítési díj az
önköltség %-os
arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 160% 10%
ÖNYM 170% 20%
ÖNYM 180% 30%
ÖNYM 185% 40%
ÖNYM 200% 50%
ÖNYM 220% 60%
ÖNYM 240% 70%
ÖNYM 270% 80%
ÖNYM 300% 90%
ÖNYM 350% 100%

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C §-ában, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá (2) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Szociális rászorultság esetén a Szt-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat polgármestere elrendeli:

köztemetést.

(2) Szociális rászorultság esetén a Szt-ben és Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat jegyzője megállapítja:

a) az időskorúak járadékát;

b) aktív korúak ellátását,

c) az ápolási díjat (Szt. 41. § (1) bek. , 43/A § (1) bek.),

d) lakásfenntartási támogatást,

e) a közgyógyellátásra való jogosultságot.

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt,

g) kiegészítő gyermekvédelmi támogatást,

h) egyszeri támogatást,

i) óvodáztatási támogatást.

(3) Szt-ben és Gyvt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális és gyermekjóléti ellátásokban a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester megállapítja:

a) az átmeneti segély formákat,

b) a temetési segélyt,

c) az ápolási díjat ( Szt. 43/B § (1) bek.),

d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást.

(4) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság e rendeletben meghatározott feltételek szerint dönt:

a) az adósságkezelési támogatásról,

b) a (3) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokról,

c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről,

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.

(5) Az intézményvezető az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről,

b) a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások és a gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályon, vagy a Polgármesteri Hivatal címére adható fel postai küldeményként, a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő oktatási, nevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Szociális Osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti a környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) Ha a benyújtott támogatás elbírálására hatáskörrel rendelkező eljáró szerv hivatalos tudomására jut, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak ellentmondásosak:

a) felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a gyermekek gondozásához való támogatások elbírálása során a 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra,

b) megkeresi az állami adóhatóságot, illetékes igazgatóságát.

(3) Az e rendeletben foglalt környezettanulmányt időskorúak által kért ellátások, valamint az ápolási díj esetében a Szociális Szolgáltató Központ, minden egyéb korcsoportnál a Prevenciós Központ végzi.

6. § (1) A határozatlan időre, illetve egy éves időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új igazolások, nyilatkozatok beszerzésével e rendelet szabályai szerint felül kell vizsgálni.

(2) A felülvizsgálathoz szükséges iratokat, okiratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

(3) A jogosultság feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozását a jogosult a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

7. § Az ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

8. § (1) A kérelem elbírálásához a Szociális Osztály köteles bekérni a Szt-ben, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemigazolás szükséges.

(3) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha e rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott – hat hónapnál nem régebbi – igazolást, határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(4) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) Rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást részben természetben kell nyújtani annak a jogosultnak, akinek

a) gyermekét/gyermekeit védelembe vették és

aa) az eljárás során a családgondozója javasolta vagy

ab) az eljáró első fokú gyámhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a gyermek ellátása nevelési, oktatási és egyéb intézményi ellátása veszélyeztetve van.

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A természetben nyújtott segély formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányával összefüggő kiadások kifizetése, a lakásrezsi átutalása.

Szociális szolgáltatások

10. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet:

a) az illetékes intézmény vezetőjénél, vagy

b) a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályánál írásban kell benyújtani.

(2) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, vagy egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(3) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(4) A fogyatékosok lakóotthonába történő felvételi kérelemhez csatolni kell az igénybevevő háziorvosa (kezelőorvosa) szakvéleményét.

(5) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai – nyugdíjszerű ellátásról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről: előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(6) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

(7) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

Az ellátások folyósítása

11. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások – jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékesek.

(2) A megállapított támogatás folyósításáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik, elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással.

(3) A megállapított időskorúak járadékát, az aktív korúak ellátását és az ápolási díjat, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást, átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(4) A természetbeni juttatásként megállapított lakásfenntartási támogatást havonta kell folyósítani. Határozatban kell rendelkezni, hogy mely szolgáltatóhoz, mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.

II. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

12. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult vagy kérelmező személyt, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosságmentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóírtás,

e) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.

(5) A szociális hatóság a felszólítás határidejének meghatározását, a köztisztasággal összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését a családgondozó bevonásával biztosítja.

13. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt a foglalkoztatás egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként alkalmatlannak minősítettek felülvizsgálati idő megjelölése nélkül és kérelmezi a rendszeres szociális segély megállapítását.

(2) Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy köteles együttműködni a HÍD Családsegítővel.

(3) A HÍD Családsegítővel való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést, az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából,

b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

c) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

d) aktív közreműködést a munkaerőpiacra történő visszajutás érdekében,

e) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt,

f) mentálhigiénés tanácsadáson való részvételt,

g) szükség szerint családterápián való részvételt.

(4) Beilleszkedést segítő program típusai:

a) Szintentartás, karbantartás- társadalmi integráció erősítése érdekében:

– segítőbeszélgetés: egészségügyi, szociális, mentális állapot javító,

– re-szocializáció,

b) Foglalkoztathatóság javítása érdekében

– egyéni képességeket fejlesztő programok nyújtása, közvetítése,

– életmód formáló programok,

– kommunikációs készségfejlesztés, kríziskezelő technikák fejlesztése,

– munkavégzésre felkészítő programok,

– csoportos önsegítő foglalkozások,

c) Szolgáltatás közvetítése

– családgondozás, adósságkezelés, jogi-pszichológiai tanácsadás,

– más ellátásba juttatás.

(5) A HÍD Családsegítővel a rendszeres szociális segélyezett személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal felé haladéktalanul továbbítja.

(6) A HÍD Családsegítővel az általa szervezett, beilleszkedést segítő programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíti.

(7) Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles az erről szóló hitelt érdemlő igazolást öt munkanapon belül a HÍD Családsegítőnek eljuttatni.

(8) A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Prevenciós Központ vezetője a felelős.

14. § Az együttműködési kötelezettségét megszegi az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított, a 13. § (7) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztja,

b) a beilleszkedést segítő program elkészítésében való együttműködési kötelezettségét elmulasztja,

c) a megállapodás megkötését elmulasztja,

d) a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

e) a rendszeres kapcsolattartás céljából az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenési kötelezettségét elmulasztja.

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A Szt. 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy a kérelmező, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatait, az eljárás szabályait e Rendelet 12. § (2)-(5) bekezdése határozza meg.

Ápolási díj

16. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ha állandó és tartós felügyeletre szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18. év alatti személy otthoni ápolását, gondozását végzi.

(2) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi, ha a családban az egy főre jutó jövedelem – egyedülálló esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a) igazolását arról, hogy az ápolt

aa) súlyosan fogyatékos, vagy

ab) tartósan beteg,

b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(4) Az ápolási díj mértéke:

a) a Szt. 41. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg;

b) a Szt. 43/A § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 130%-a.

c) a Szt. 43/B § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.

(5) A megállapított díjra való jogosultság felülvizsgálatát, valamint a kötelezettségek (ápolási és gondozási feladatok) teljesítését a polgármester a gondozási központokon keresztül évente ellenőrzi.

(6) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a) az ápolási, gondozási feladatának nem tesz eleget,

b) az ápolt személyi és környezeti feltételei nem felelnek meg,

c) ha az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem található.

Temetési segély

17. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem
– egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A temetési segély összegét a rendeletben foglaltak alapján az egy főre jutó havi jövedelemtől függően kell megállapítani az alábbiak szerint:

Jövedelmi értékhatár Temetési segély mértéke
0 – ÖNYM 100%-a ÖNYM 250%-a
ÖNYM 101%-a – 150%-a ÖNYM 200%-a
ÖNYM 151%-a – 200%-a ÖNYM 150%-a
ÖNYM 201%-a – 300%-a ÖNYM 100%-a

A temetési segély mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, s nem lehet több annak teljes összegénél.

Átmeneti segély

18. § Az átmeneti segély formái:

a) átmeneti segély krízishelyzetre,

b) szépkorúak támogatása,

c) közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása,

d) gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz költségeinek részbeni átvállalása.

19. § (1) Átmeneti segély krízishelyzetre annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, különösen betegség, elemi kár miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-a.

20. § (1) Időskorúak részére a polgármester 20.000 Ft egyszeri támogatást állapíthat meg azoknak, akik betöltötték a 90., vagy a 95. életévüket, illetve 100.000 Ft-ot a 100. életévüket betöltötteknek.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíj 70%-át, – kérelemre – december hónapban egyszeri 5000 Ft összegű támogatás állapítható meg.

(3) Azon öregségi nyugdíjasok részére egészségi állapotuk javítása, fenntartása érdekében, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, a kerületben található uszoda éves bérlet árának 90%-át, és akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, a kerületben található uszoda éves bérlet árának 70%-át az Önkormányzat átvállalja.

21. § (1) Átmeneti segély közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása állapítható meg annak a személynek, családnak

a) október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban fűtési támogatásként, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és bérlő vagy tulajdonos, számlafizető és normatív lakásfenntartási támogatásban nem részesül.

b) közüzemi kompenzációként, aki bérlő vagy tulajdonos és a Szt. 38. §-a alapján normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult.

c) évente, december hónapban benyújtott előző havi, a kérelmező nevére szóló távhő- és gázszámla ellenében, legfeljebb 15.000 Ft-ig, egyszeri helyi fűtési támogatás adható, aki a 62. életévét betöltötte, valamint annak a három vagy ennél több gyermeket nevelő nagycsaládos bérlő, lakás tulajdonosának, aki életvitelszerűen lakik a lakásában és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megállapított támogatás összege a normatív lakásfenntartási támogatás havi összegének és 7000 Ft különbözete.

22. § (1) Gyógyszer-támogatási segély azon személynek adható, aki a 75. életévét betöltötte és közgyógyellátási igazolványra jogosult, valamint igazoltan a közgyógyellátásban támogatott gyógyszerkereten felüli kiadása van.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akik a 65. életévüket betöltötték és közgyógyellátásra jogosultak – a háziorvos javaslatára – pneumococcus védőoltás költségét az Önkormányzat átvállalja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege az igazolt közgyógyellátási kereten felüli gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 5000 Ft-ot.

23. § Azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, az Önkormányzat megállapítja az Angyalföldi Szociális Egyesületi tagságára való jogosultságát.

24. § (1) E rendelet 20. § (3) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló bérlet megvásárlását igazoló számla.

(2) E rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla.

(3) E rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla és a lakásbérleti szerződés vagy a lakás tulajdonjogát igazoló irat.

(4) E rendelet 22. § (1) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerek havi összege.

(5) E rendelet 22. § (2) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a háziorvos által kiírt orvosi vény.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

25. § (1) Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető, a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át , a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell nyújtani.

(2) Rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása,

b) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,

c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának segítése,

d) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

e) a gyermek betegsége.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege, de alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt költséget.

26. § A Képviselő-testület a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez pénzbeli, természetbeni támogatásokkal járul hozzá:

(1) Életkezdési támogatást nyújt a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.

(2) Tanulmányi ösztöndíjat állapít meg a kérelmező gyermeke részére, ha a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elmélet tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette, továbbá a gyermek részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra. A tanulmányi ösztöndíj összege gyermekenként tárgyévi tanévben 15000 Ft.

(3) Az iskola, óvoda javaslatára évente egy alkalommal beiskolázási támogatást nyújt azon kérelmező részére, akinek a családjában általános vagy középiskolás gyermek van, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, ha egyszeri támogatásra nem jogosult. A beiskolázási támogatás összege gyermekenként 10000 Ft.

(4) Az oktatási, nevelési intézmény, sportegyesület javaslatára évente egy alkalommal táborozási-nyaralási támogatást nyújt, azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. A táborozási-nyaralási támogatás összege gyermekenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(5) A házi gyermekorvos javaslatára a méhnyakrák elleni oltássorozat költségének 90%-át átvállalja, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és a gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét.

27. § (1) E rendelet 26. § (1) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata.

(2) E rendelet 26. § (2) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kiskorú iskolai bizonyítványának másolata.

(3) E rendelet 26. § (5) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a házi gyermekorvos által kiírt orvosi vény.

28. § (1) Az átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(2) A készpénzben megállapított átmeneti segély felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

(3) A fűtési támogatás és közüzemi kompenzáció ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. A közüzemi kompenzáció és a normatív lakásfenntartás folyósításának utolsó napja megegyező.

Közgyógyellátás

29. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a 70. életévét betöltött állampolgárnak, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 450%-át nem haladja meg.

30. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

Köztemetés

31. § (1) A köztemetés elrendelése esetében a Szt. szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott térítési kötelezettség alól, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné:

a) egészében mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

Adósságkezelés

32. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – adósságkezelési szolgáltatást nyújt a szociálisan rászorultak részére, lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Az adósságkezelés során a kérelmezőnek csatolni kell:

a) a család – a kérelem benyújtását megelőző – három hónapos nettó átlegkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy önadózó esetében az adóbevallást,

b) a hitelező 30 napnál nem régebbi igazolását a tartozás összegéről és idejéről, havi bontásban,

c) a család vagyoni nyilatkozatát,

d) nyilatkozatát, hogy vállalja az együttműködési kötelezettséget,

e) a lakás adásvételi vagy bérleti szerződését,

f) a családot terhelő rendszeres havi kiadásokat, (a tartozáson kívüli lakásfenntartási kiadások, rendszeres gyógyszerköltség, stb.),

g) tartozás keletkezésének indokolását,

h) nyilatkozatát az adósság visszafizetési határidejének vállalásáról és módjáról.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet az a család vagy személy,

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (8) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át, valamint

c) aki az elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó méretű lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(5) Az elismert lakásnagyság

háztartás nagysága (fő) elismert lakásméret (max. m2)
1 45
2 60
3-4 75
5-6 100
7 vagy több 140

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban és

b) adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(7) Az adósságcsökkentési támogatás címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(8) A díjtartozás körében figyelembe vehető legalább hat havi:

a) lakbérhátralék,

b) közösköltség-hátralék,

c) víz- és csatornahasználati díjhátralék,

d) villanyáram díjhátralék,

e) vezetékes gáz díjhátralék,

f) melegvíz és távfűtés díjhátralék,

g) szemétszállítási díjhátralék,

h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

i) több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás.

(9) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama – a (10) bekezdés szerinti eset kivételével – legfeljebb tizennyolc hónap.

(10) Ha a (8) bekezdés h) pontja szerinti adósság a (9) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

a) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és

c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

33. § (1) Támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, aki a lakás bérlője, tulajdonosa, valamint a számla kifizetésére kötelezett és a Budapest XIII. kerületben lévő lakásra kéri a támogatást, amelyben életvitelszerűen lakik.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a HÍD Családsegítő végzi, melynek keretében:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelési formákról, feltételeiről,

b) vizsgálja az adós háztartása gazdálkodásának jellemzőit, fizetési kapacitását és készségét,

c) javaslatot tesz az adósságrendezés formájára, módjára, írásbeli megállapodást köt az adóssal,

d) javaslatot tesz az optimális háztartásgazdálkodás módjára,

e) az adós és családja számára személyre szabott mentális, életvezetési tanácsot nyújt, ennek keretében:

ea) elősegíti az adós, illetve családtagja munkaerőpiacra történő visszahelyezését,

eb) kezdeményezi, valamint segítséget nyújt a rendszeres pénzellátáshoz való jutáshoz,

ec) javaslatot tesz az adósságrendezés egyéb formájára,

f) az adósságkezelés időtartama alatt utógondozást folytat, ennek keretében:

fa) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságcsökkentési támogatásban részesített életvezetését,

fb) ellenőrzi a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítését,

fc) ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesülését,

fd) javaslatot tehet – indokolt esetben – az elfogadott adósságcsökkentési támogatás módosítására,

g) amennyiben a háztartás gazdálkodása és fizetési kapacitása alapján az adós együttműködési kötelezettség teljesítésére nem képes, a családsegítő kezdeményezheti a három hónapos előzetes együttműködést.

(3) Az adósságkezelési támogatás feltétele az adós együttműködése, melynek során köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan részt venni az adósságkezelési tanácsadáson,

c) a megállapodásban megjelölt időpontban megjelenni, az abban foglaltakat teljesíteni,

d) a meghatározott önrészt befizetni.

34. § (1) Adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem vállalja,

b) tartozása önhibájából keletkezett (önhibának minősül az, ha az adós tartozását önszántából nem fizette, és erre elfogadható indokkal nem rendelkezik, négy év időtartam alatt legalább 200 nap munkaviszonyt nem tud igazolni és nem regisztrált munkanélküli, munkanélküli esetén együttműködést nem vállaló, vagy együttműködési kötelezettségét megszegő munkanélkülinek számít),

c) lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 400.000,- Ft-ot, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátraléka 800.000,- Ft-ot meghaladja,

d) a tartozás kiegyenlítését célzó önrész kifizetését – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 25%-a – nem vállalja vagy nem teljesíti,

e) támogatását az adósságkezelési tanácsadás során a családgondozó nem javasolja,

f) megállapodást nem köt, vagy az abban foglaltakat nem teljesíti,

g) az általa vállalt részletfizetési kötelezettségét nem teljesíti,

h) az utógondozás során a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,

i) az előzetes együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet.

35. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át, és összege legfeljebb 300.000 forint, e rendelet 32. § (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben legfeljebb 600.000,- Ft lehet.

(2) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(3) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a hitelező megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a Szociális Osztályon.

(4) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet. Az adósságcsökkentési támogatás átutalására a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kerül sor, az alábbiak szerint:

– a támogatás 50%-át a szerződés bemutatásakor,

– a támogatás 50%-át a befizetési kötelezettség igazolása után.

(5) Azon személyeknek, akiknek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előfizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egy éves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

36. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) az étkeztetés (kivéve a gyermekétkeztetést),

b) a házi segítségnyújtás,

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) a családsegítés,

e) a közösségi ellátások (ellátási szerződés keretében),

f) a nappali ellátás (a szenvedély- és pszichiátriai betegek esetében ellátási szerződés keretében),

g) Gyermekjóléti Központ,

h) helyettes szülői hálózat (ellátási szerződés keretében),

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása (ellátási szerződés keretében),

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése,

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása (ellátási szerződés keretében),

c)1

Ellátások biztosítása

37. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt.

(2) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását az Szt. 59/A § (3) bekezdése alapján vizsgálja.

(3) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és a kapcsolat hiánya az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül,

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtását elrendelő határozat alapozza meg.

(4) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra. A megállapodás tartalmazza különösen:

a) az igénybevett szogáltatások idejét, formáját, módját és körét,

b) a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj mértékét és a díjfizetési kötelezettség szabályait,

c) az igénybevevő bejelentési kötelezettségét.

(5)2

Érdekképviseleti Fórum

38. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum 4 választott tagból áll, akik közül 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.

(2) Az igénybevevők és a dolgozók bizalmát élvező és a megbízatást vállaló jelölteket – a házirendben szereplő eljárási rend szerint – titkosan kell megválasztani.

(3) Az Érdekképviseleti Fórum bármelyik tagjának kiválása esetén helyette – 60 napon
belül – új képviselőt kell választani.

(4) Az Érdekképviseleti Fórum szervezetére, működésére vonatkozó részletszabályokat a házirend tartalmazza.

Szociális Kerekasztal

39. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

40. § (1) A Képviselő-testület az időskorúak részére szervezett alapszolgáltatásokat a Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ szervezi a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást – Szt. 65. §-a alapján -, amellyel biztosítja a jogosult önálló életvitelének lakásában történő fenntartását.

(3) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult az, a

a) 62. év alatti személy

aa) aki rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban részesül, és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

ab) aktív korúak ellátásában részesülő és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásról gondoskodna.

b) 62. év feletti személy, akinek előgondozása során megállapítható, hogy egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) tartós betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) Idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(6) Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

Prevenciós Központ

41. § (1) HÍD Családsegítőn keresztül szolgáltatást nyújt – a Szt. 64. §-a alapján – a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A Gyermekjóléti Központon keresztül gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(3) A bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátását nyújtja, amely a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

Gondozóház

42. § A Gondozóházon keresztül átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére, azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Frim Jakab Szociális Intézmény

43. § (1) A nappali ellátáson keresztül saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére nyújt lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkeztetésre.

(2)3

Ellátások megszüntetésének esetei

44. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) a jogosult, a törvényes képviselő kérelme alapján,

b) az intézmény házirendjének súlyos megsértése esetén,

c) a rászorultság megszűnése esetén,

d) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 30 napig bejelentés nélkül nem veszi igénybe,

e) gyermekek napközbeni ellátása, bölcsődei, családi napközi esetében

ea) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,

eb) ha a gyermek a Gyvt. 42. § (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte,

ec) a bölcsőde orvosának szakvéleménye alapján, ha a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve

f) a jogosult halála esetén.

(2) Az átmeneti bentlakásos intézményben elhelyezett személyek esetén az ellátást meg kell szüntetni:

a) az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában foglaltak esetén,

b) az intézményi szabályzatban meghatározott idő elteltével,

c) ha a jogosult más intézményben nyer elhelyezést.4

(3) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

45. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – kivétel a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a nappali melegedő – térítési díjat kell fizetni.

(2) A szociális és gyermekek napközbeni ellátását nyújtó, személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén térítési díja a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatások különbözete. Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) E rendeletben szabályozott szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni, kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

46. § (1) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki

a) jövedelemmel nem rendelkezik;

b) bölcsődei ellátás esetében rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket, vagy három vagy több gyermeket nevel.

(2) Térítésmentesen kell biztosítani a családsegítést, hajléktalan személyek részére a nappali ellátást.

47. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – a Szt. 116. § (3) bekezdésének figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékosok és idősek nappali ellátását és a gyermekek napközbeni ellátását igénybevevők személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500%-át és az igénybevőnek vagyona nincs.

48. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekek gondozására és a gyermekétkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

49. § (1) Az egyedi méltányosság gyakorlására a Képviselő-testület szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága jogosult.

(2) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság – a Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével – a pénzbeli és természetbeni ellátások során a kérelmező javára eltérhet a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével, azonban – egy naptári évben belül – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél magasabb összeget nem állapíthat meg.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság – a Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével – a megállapított pénzbeli ellátásokat egyösszegben vagy havonta utalhatja.

(4) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyes gondoskodás során méltányossági jogkörében:

a) soros ülésén dönt az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról,

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján dönt a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről,

c) térítésmentes szociális alapellátást biztosít annak a jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányossági jogkörében elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át, vagy

b) egyedülélő,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalására, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkeztetési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

(7) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság által méltányossági jogkörben adott támogatások számáról és összegéről tájékoztatást kell adni a Képviselő-testületnek.

Korlátozó rendelkezések

50. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet. E szabály alól kivételt képeznek az olyan támogatások, amelyeknél a jogosultság feltételei törvényi szinten kerültek megállapításra.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A kihirdetéssel hatályát veszti a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a 4/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

Szolgáltatás megnevezése Intézményi térítési díj
egység értéke (Ft)
Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás nap 4 586
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nap 428
Fogyatékosok lakóotthona nap 9990
Időskorúak nappali ellátása nap 430
Fogyatékkal élő személyek nappali ellátása nap 4726
Fogyatékkal élő személyek étkeztetése adag 820
Hajléktalanok nappali ellátása nap 29
Étkezés (helyben fogyasztás) adag 600
Étkezés (kiszállítás) adag 630
bölcsődei gondozás nap 3026
családi napközi ellátás nap 5613
Házi segítségnyújtás óra 409

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 526 Ft/nap

2. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi
kategóriák
Térítési díj az
önköltség %-os
arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 160% 10%
ÖNYM 170% 20%
ÖNYM 180% 30%
ÖNYM 185% 40%
ÖNYM 200% 50%
ÖNYM 220% 60%
ÖNYM 240% 70%
ÖNYM 270% 80%
ÖNYM 300% 90%
ÖNYM 350% 100%

1
A pontot a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
2
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
3
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
4
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C §-ában, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá (2) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Szociális rászorultság esetén a Szt-ben meghatározott feltételek szerint köztemetésről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell dönteni.1

(2) Szociális rászorultság esetén a Szt-ben és Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell megállapítani:

a) az időskorúak járadékát;

b) aktív korúak ellátását,

c) az ápolási díjat (Szt. 41. § (1) bek.,43/A § (1) bek.),

d) lakásfenntartási támogatást,

e) a közgyógyellátásra való jogosultságot.

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt,

g) kiegészítő gyermekvédelmi támogatást,

h) egyszeri támogatást,

i) óvodáztatási támogatást.2

(3) Szt-ben és Gyvt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális és gyermekjóléti ellátásokban a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell dönteni:

a) átmeneti segély formák,

b) temetési segély,

c) ápolási díj (Szt. 43/43B § (1) bek.),

d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.3

(4) A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell dönteni:

a) az adósságkezelési támogatásról,

b) a (3) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokról,

c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről,

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.4

(5) Az intézményvezető az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről,

b) a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások és a gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályon, vagy a Polgármesteri Hivatal címére adható fel postai küldeményként, a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő oktatási, nevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Szociális Osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti a környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) Ha a benyújtott támogatás elbírálására hatáskörrel rendelkező eljáró szerv hivatalos tudomására jut, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak ellentmondásosak:

a) felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a gyermekek gondozásához való támogatások elbírálása során a 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra,

b) megkeresi az állami adóhatóságot, illetékes igazgatóságát.

(3) Az e rendeletben foglalt környezettanulmányt időskorúak által kért ellátások, valamint az ápolási díj esetében a Szociális Szolgáltató Központ, minden egyéb korcsoportnál a Prevenciós Központ végzi.

6. § (1) A határozatlan időre, illetve egy éves időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új igazolások, nyilatkozatok beszerzésével e rendelet szabályai szerint felül kell vizsgálni.

(2) A felülvizsgálathoz szükséges iratokat, okiratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

(3) A jogosultság feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozását a jogosult a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

7. § Az ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

8. § (1) A kérelem elbírálásához a Szociális Osztály köteles bekérni a Szt-ben, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemigazolás szükséges.

(3) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha e rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott – hat hónapnál nem régebbi – igazolást, határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(4) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) Rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást részben természetben kell nyújtani annak a jogosultnak, akinek

a) gyermekét/gyermekeit védelembe vették és

aa) az eljárás során a családgondozója javasolta vagy

ab) az eljáró első fokú gyámhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a gyermek ellátása nevelési, oktatási és egyéb intézményi ellátása veszélyeztetve van.

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A természetben nyújtott segély formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányával összefüggő kiadások kifizetése, a lakásrezsi átutalása.

Szociális szolgáltatások

10. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet:

a) az illetékes intézmény vezetőjénél, vagy

b) a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályánál írásban kell benyújtani.

(2) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, vagy egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(3) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(4) A fogyatékosok lakóotthonába történő felvételi kérelemhez csatolni kell az igénybevevő háziorvosa (kezelőorvosa) szakvéleményét.

(5) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai – nyugdíjszerű ellátásról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről: előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(6) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

(7) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

Az ellátások folyósítása

11. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások – jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékesek.

(2) A megállapított támogatás folyósításáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik, elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással.

(3) A megállapított időskorúak járadékát, az aktív korúak ellátását és az ápolási díjat, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást, átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(4) A természetbeni juttatásként megállapított lakásfenntartási támogatást havonta kell folyósítani. Határozatban kell rendelkezni, hogy mely szolgáltatóhoz, mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.

II. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

12. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult vagy kérelmező személyt, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosságmentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóírtás,

e) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.

(5) A szociális hatóság a felszólítás határidejének meghatározását, a köztisztasággal összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését a családgondozó bevonásával biztosítja.

13. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt a foglalkoztatás egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként alkalmatlannak minősítettek felülvizsgálati idő megjelölése nélkül és kérelmezi a rendszeres szociális segély megállapítását.

(2) Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy köteles együttműködni a HÍD Családsegítővel.

(3) A HÍD Családsegítővel való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést, az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából,

b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

c) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

d) aktív közreműködést a munkaerőpiacra történő visszajutás érdekében,

e) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt,

f) mentálhigiénés tanácsadáson való részvételt,

g) szükség szerint családterápián való részvételt.

(4) Beilleszkedést segítő program típusai:

a) Szintentartás, karbantartás- társadalmi integráció erősítése érdekében:

– segítőbeszélgetés: egészségügyi, szociális, mentális állapot javító,

– re-szocializáció,

b) Foglalkoztathatóság javítása érdekében

– egyéni képességeket fejlesztő programok nyújtása, közvetítése,

– életmód formáló programok,

– kommunikációs készségfejlesztés, kríziskezelő technikák fejlesztése,

– munkavégzésre felkészítő programok,

– csoportos önsegítő foglalkozások,

c) Szolgáltatás közvetítése

– családgondozás, adósságkezelés, jogi-pszichológiai tanácsadás,

– más ellátásba juttatás.

(5) A HÍD Családsegítővel a rendszeres szociális segélyezett személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal felé haladéktalanul továbbítja.

(6) A HÍD Családsegítővel az általa szervezett, beilleszkedést segítő programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíti.

(7) Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles az erről szóló hitelt érdemlő igazolást öt munkanapon belül a HÍD Családsegítőnek eljuttatni.

(8) A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Prevenciós Központ vezetője a felelős.

14. § Az együttműködési kötelezettségét megszegi az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított, a 13. § (7) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztja,

b) a beilleszkedést segítő program elkészítésében való együttműködési kötelezettségét elmulasztja,

c) a megállapodás megkötését elmulasztja,

d) a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

e) a rendszeres kapcsolattartás céljából az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenési kötelezettségét elmulasztja.

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A Szt. 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy a kérelmező, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatait, az eljárás szabályait e Rendelet 12. § (2)-(5) bekezdése határozza meg.

Ápolási díj

16. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ha állandó és tartós felügyeletre szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18. év alatti személy otthoni ápolását, gondozását végzi.

(2) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi, ha a családban az egy főre jutó jövedelem – egyedülálló esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a) igazolását arról, hogy az ápolt

aa) súlyosan fogyatékos, vagy

ab) tartósan beteg,

b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(4) Az ápolási díj mértéke:

a) a Szt. 41. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg;

b) a Szt. 43/A § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 130%-a.

c) a Szt. 43/B § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.

(5) A megállapított díjra való jogosultság felülvizsgálatát, valamint a kötelezettségek (ápolási és gondozási feladatok) teljesítését a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell ellenőrizni.5

(6) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a) az ápolási, gondozási feladatának nem tesz eleget,

b) az ápolt személyi és környezeti feltételei nem felelnek meg,

c) ha az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem található.

Temetési segély

17. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem
– egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A temetési segély összegét a rendeletben foglaltak alapján az egy főre jutó havi jövedelemtől függően kell megállapítani az alábbiak szerint:

Jövedelmi értékhatár Temetési segély mértéke
0 – ÖNYM 100%-a ÖNYM 250%-a
ÖNYM 101%-a – 150%-a ÖNYM 200%-a
ÖNYM 151%-a – 200%-a ÖNYM 150%-a
ÖNYM 201%-a – 300%-a ÖNYM 100%-a

A temetési segély mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, s nem lehet több annak teljes összegénél.

Átmeneti segély

18. § Az átmeneti segély formái:

a) átmeneti segély krízishelyzetre,

b) szépkorúak támogatása,

c) közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása,

d) gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz költségeinek részbeni átvállalása.

19. § (1) Átmeneti segély krízishelyzetre annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, különösen betegség, elemi kár miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-a.

20. § (1) Időskorúak részére a polgármester 20.000 Ft egyszeri támogatást állapíthat meg azoknak, akik betöltötték a 90., vagy a 95. életévüket, illetve 100.000 Ft-ot a 100. életévüket betöltötteknek.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíj 70%-át, – kérelemre – december hónapban egyszeri 5000 Ft összegű támogatás állapítható meg.

(3) Azon öregségi nyugdíjasok részére egészségi állapotuk javítása, fenntartása érdekében, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, a kerületben található uszoda éves bérlet árának 90%-át, és akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, a kerületben található uszoda éves bérlet árának 70%-át az Önkormányzat átvállalja.

21. § (1) Átmeneti segély közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása állapítható meg annak a személynek, családnak

a) október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban fűtési támogatásként, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és bérlő vagy tulajdonos, számlafizető és normatív lakásfenntartási támogatásban nem részesül.

b) közüzemi kompenzációként, aki bérlő vagy tulajdonos és a Szt. 38. §-a alapján normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult.

c) évente, december hónapban benyújtott előző havi, a kérelmező nevére szóló távhő- és gázszámla ellenében, legfeljebb 15.000 Ft-ig, egyszeri helyi fűtési támogatás adható, aki a 62. életévét betöltötte, valamint annak a három vagy ennél több gyermeket nevelő nagycsaládos bérlő, lakás tulajdonosának, aki életvitelszerűen lakik a lakásában és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megállapított támogatás összege a normatív lakásfenntartási támogatás havi összegének és 7000 Ft különbözete.

22. § (1) Gyógyszer-támogatási segély azon személynek adható, aki a 75. életévét betöltötte és közgyógyellátási igazolványra jogosult, valamint igazoltan a közgyógyellátásban támogatott gyógyszerkereten felüli kiadása van.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akik a 65. életévüket betöltötték és közgyógyellátásra jogosultak – a háziorvos javaslatára – pneumococcus védőoltás költségét az Önkormányzat átvállalja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege az igazolt közgyógyellátási kereten felüli gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 5000 Ft-ot.

23. § Azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, az Önkormányzat megállapítja az Angyalföldi Szociális Egyesületi tagságára való jogosultságát.

24. § (1) E rendelet 20. § (3) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló bérlet megvásárlását igazoló számla.

(2) E rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla.

(3) E rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla és a lakásbérleti szerződés vagy a lakás tulajdonjogát igazoló irat.

(4) E rendelet 22. § (1) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerek havi összege.

(5) E rendelet 22. § (2) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a háziorvos által kiírt orvosi vény.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

25. § (1) Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető, a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át , a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell nyújtani.

(2) Rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása,

b) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,

c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának segítése,

d) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

e) a gyermek betegsége.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege, de alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt költséget.

26. § A Képviselő-testület a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez pénzbeli, természetbeni támogatásokkal járul hozzá:

(1) Életkezdési támogatást nyújt a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.

(2) Tanulmányi ösztöndíjat állapít meg a kérelmező gyermeke részére, ha a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elmélet tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette, továbbá a gyermek részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra. A tanulmányi ösztöndíj összege gyermekenként tárgyévi tanévben 15000 Ft.

(3) Az iskola, óvoda javaslatára évente egy alkalommal beiskolázási támogatást nyújt azon kérelmező részére, akinek a családjában általános vagy középiskolás gyermek van, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, ha egyszeri támogatásra nem jogosult. A beiskolázási támogatás összege gyermekenként 10000 Ft.

(4) Az oktatási, nevelési intézmény, sportegyesület javaslatára évente egy alkalommal táborozási-nyaralási támogatást nyújt, azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. A táborozási-nyaralási támogatás összege gyermekenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(5) A házi gyermekorvos javaslatára a méhnyakrák elleni oltássorozat költségének 90%-át átvállalja, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és a gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét.

27. § (1) E rendelet 26. § (1) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata.

(2) E rendelet 26. § (2) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kiskorú iskolai bizonyítványának másolata.

(3) E rendelet 26. § (5) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a házi gyermekorvos által kiírt orvosi vény.

28. § (1) Az átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(2) A készpénzben megállapított átmeneti segély felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

(3) A fűtési támogatás és közüzemi kompenzáció ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. A közüzemi kompenzáció és a normatív lakásfenntartás folyósításának utolsó napja megegyező.

Közgyógyellátás

29. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a 70. életévét betöltött állampolgárnak, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 450%-át nem haladja meg.

30. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

Köztemetés

31. § (1) A köztemetés elrendelése esetében a Szt. szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott térítési kötelezettség alól, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné:

a) egészében mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50%-ban mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

Adósságkezelés

32. § (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – adósságkezelési szolgáltatást nyújt a szociálisan rászorultak részére, lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Az adósságkezelés során a kérelmezőnek csatolni kell:

a) a család – a kérelem benyújtását megelőző – három hónapos nettó átlegkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy önadózó esetében az adóbevallást,

b) a hitelező 30 napnál nem régebbi igazolását a tartozás összegéről és idejéről, havi bontásban,

c) a család vagyoni nyilatkozatát,

d) nyilatkozatát, hogy vállalja az együttműködési kötelezettséget,

e) a lakás adásvételi vagy bérleti szerződését,

f) a családot terhelő rendszeres havi kiadásokat, (a tartozáson kívüli lakásfenntartási kiadások, rendszeres gyógyszerköltség, stb.),

g) tartozás keletkezésének indokolását,

h) nyilatkozatát az adósság visszafizetési határidejének vállalásáról és módjáról.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet az a család vagy személy,

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (8) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át, valamint

c) aki az elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó méretű lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(5) Az elismert lakásnagyság

háztartás nagysága (fő) elismert lakásméret (max. m2)
1 45
2 60
3-4 75
5-6 100
7 vagy több 140

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban és

b) adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(7) Az adósságcsökkentési támogatás címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(8) A díjtartozás körében figyelembe vehető legalább hat havi:

a) lakbérhátralék,

b) közösköltség-hátralék,

c) víz- és csatornahasználati díjhátralék,

d) villanyáram díjhátralék,

e) vezetékes gáz díjhátralék,

f) melegvíz és távfűtés díjhátralék,

g) szemétszállítási díjhátralék,

h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

i) több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás.

(9) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama – a (10) bekezdés szerinti eset kivételével – legfeljebb tizennyolc hónap.

(10) Ha a (8) bekezdés h) pontja szerinti adósság a (9) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

a) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és

c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

33. § (1) Támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, aki a lakás bérlője, tulajdonosa, valamint a számla kifizetésére kötelezett és a Budapest XIII. kerületben lévő lakásra kéri a támogatást, amelyben életvitelszerűen lakik.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a HÍD Családsegítő végzi, melynek keretében:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelési formákról, feltételeiről,

b) vizsgálja az adós háztartása gazdálkodásának jellemzőit, fizetési kapacitását és készségét,

c) javaslatot tesz az adósságrendezés formájára, módjára, írásbeli megállapodást köt az adóssal,

d) javaslatot tesz az optimális háztartásgazdálkodás módjára,

e) az adós és családja számára személyre szabott mentális, életvezetési tanácsot nyújt, ennek keretében:

ea) elősegíti az adós, illetve családtagja munkaerőpiacra történő visszahelyezését,

eb) kezdeményezi, valamint segítséget nyújt a rendszeres pénzellátáshoz való jutáshoz,

ec) javaslatot tesz az adósságrendezés egyéb formájára,

f) az adósságkezelés időtartama alatt utógondozást folytat, ennek keretében:

fa) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságcsökkentési támogatásban részesített életvezetését,

fb) ellenőrzi a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítését,

fc) ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesülését,

fd) javaslatot tehet – indokolt esetben – az elfogadott adósságcsökkentési támogatás módosítására,

g) amennyiben a háztartás gazdálkodása és fizetési kapacitása alapján az adós együttműködési kötelezettség teljesítésére nem képes, a családsegítő kezdeményezheti a három hónapos előzetes együttműködést.

(3) Az adósságkezelési támogatás feltétele az adós együttműködése, melynek során köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan részt venni az adósságkezelési tanácsadáson,

c) a megállapodásban megjelölt időpontban megjelenni, az abban foglaltakat teljesíteni,

d) a meghatározott önrészt befizetni.

34. § (1) Adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem vállalja,

b) tartozása önhibájából keletkezett (önhibának minősül az, ha az adós tartozását önszántából nem fizette, és erre elfogadható indokkal nem rendelkezik, négy év időtartam alatt legalább 200 nap munkaviszonyt nem tud igazolni és nem regisztrált munkanélküli, munkanélküli esetén együttműködést nem vállaló, vagy együttműködési kötelezettségét megszegő munkanélkülinek számít),

c) lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 400.000,- Ft-ot, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátraléka 800.000,- Ft-ot meghaladja,

d) a tartozás kiegyenlítését célzó önrész kifizetését – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 25%-a – nem vállalja vagy nem teljesíti,

e) támogatását az adósságkezelési tanácsadás során a családgondozó nem javasolja,

f) megállapodást nem köt, vagy az abban foglaltakat nem teljesíti,

g) az általa vállalt részletfizetési kötelezettségét nem teljesíti,

h) az utógondozás során a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,

i) az előzetes együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet.

35. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át, és összege legfeljebb 300.000 forint, e rendelet 32. § (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben legfeljebb 600.000,- Ft lehet.

(2) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(3) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a hitelező megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a Szociális Osztályon.

(4) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet. Az adósságcsökkentési támogatás átutalására a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kerül sor, az alábbiak szerint:

– a támogatás 50%-át a szerződés bemutatásakor,

– a támogatás 50%-át a befizetési kötelezettség igazolása után.

(5) Azon személyeknek, akiknek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előfizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egy éves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

36. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) az étkeztetés (kivéve a gyermekétkeztetést),

b) a házi segítségnyújtás,

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) a családsegítés,

e) a közösségi ellátások (ellátási szerződés keretében),

f) a nappali ellátás (a szenvedély- és pszichiátriai betegek esetében ellátási szerződés keretében),

g) Gyermekjóléti Központ,

h) helyettes szülői hálózat (ellátási szerződés keretében),

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása (ellátási szerződés keretében),

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése,

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása (ellátási szerződés keretében),

c)6

Ellátások biztosítása

37. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt.

(2) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását az Szt. 59/A § (3) bekezdése alapján vizsgálja.

(3) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és a kapcsolat hiánya az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül,

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtását elrendelő határozat alapozza meg.

(4) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra. A megállapodás tartalmazza különösen:

a) az igénybevett szogáltatások idejét, formáját, módját és körét,

b) a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj mértékét és a díjfizetési kötelezettség szabályait,

c) az igénybevevő bejelentési kötelezettségét.

(5)7

Érdekképviseleti Fórum

38. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum 4 választott tagból áll, akik közül 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.

(2) Az igénybevevők és a dolgozók bizalmát élvező és a megbízatást vállaló jelölteket – a házirendben szereplő eljárási rend szerint – titkosan kell megválasztani.

(3) Az Érdekképviseleti Fórum bármelyik tagjának kiválása esetén helyette – 60 napon
belül – új képviselőt kell választani.

(4) Az Érdekképviseleti Fórum szervezetére, működésére vonatkozó részletszabályokat a házirend tartalmazza.

Szociális Kerekasztal

39. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

40. § (1) A Képviselő-testület az időskorúak részére szervezett alapszolgáltatásokat a Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ szervezi a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást – Szt. 65. §-a alapján -, amellyel biztosítja a jogosult önálló életvitelének lakásában történő fenntartását.

(3) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult az, a

a) 62. év alatti személy

aa) aki rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban részesül, és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

ab) aktív korúak ellátásában részesülő és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásról gondoskodna.

b) 62. év feletti személy, akinek előgondozása során megállapítható, hogy egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) tartós betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) Idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(6) Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

Prevenciós Központ

41. § (1) HÍD Családsegítőn keresztül szolgáltatást nyújt – a Szt. 64. §-a alapján – a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A Gyermekjóléti Központon keresztül gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(3) A bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátását nyújtja, amely a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

Gondozóház

42. § A Gondozóházon keresztül átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére, azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Frim Jakab Szociális Intézmény

43. § (1) A nappali ellátáson keresztül saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére nyújt lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkeztetésre.

(2)8

Ellátások megszüntetésének esetei

44. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) a jogosult, a törvényes képviselő kérelme alapján,

b) az intézmény házirendjének súlyos megsértése esetén,

c) a rászorultság megszűnése esetén,

d) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 30 napig bejelentés nélkül nem veszi igénybe,

e) gyermekek napközbeni ellátása, bölcsődei, családi napközi esetében

ea) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,

eb) ha a gyermek a Gyvt. 42. § (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte,

ec) a bölcsőde orvosának szakvéleménye alapján, ha a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve

f) a jogosult halála esetén.

(2) Az átmeneti bentlakásos intézményben elhelyezett személyek esetén az ellátást meg kell szüntetni:

a) az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában foglaltak esetén,

b) az intézményi szabályzatban meghatározott idő elteltével,

c) ha a jogosult más intézményben nyer elhelyezést.9

(3) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

45. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – kivétel a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a nappali melegedő – térítési díjat kell fizetni.

(2) A szociális és gyermekek napközbeni ellátását nyújtó, személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén térítési díja a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatások különbözete. Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) E rendeletben szabályozott szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni, kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

46. § (1) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki

a) jövedelemmel nem rendelkezik;

b) bölcsődei ellátás esetében rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket, vagy három vagy több gyermeket nevel.

(2) Térítésmentesen kell biztosítani a családsegítést, hajléktalan személyek részére a nappali ellátást.

47. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – a Szt. 116. § (3) bekezdésének figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékosok és idősek nappali ellátását és a gyermekek napközbeni ellátását igénybevevők személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500%-át és az igénybevőnek vagyona nincs.

48. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekek gondozására és a gyermekétkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

49. § (1) Az egyedi méltányosságot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell gyakorolni.10

(2) A Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével – a pénzbeli és természetbeni ellátások során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban – egy naptári évben belül – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg. Ezt a jogot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell gyakorolni.11

(3) A Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével – a megállapított pénzbeli ellátások egyösszegben vagy havonta utalhatóak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint.12

(4) A személyes gondoskodás során méltányossági jogkörben:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról szóló döntést,

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről szóló döntést,

c) térítésmentes szociális alapellátás biztosítását annak a jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell gyakorolni.13

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke, a kamat összege – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányossági jogkörben történő elengedését, csökkentését, részletekben történő fizettetését, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell gyakorolni.14

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át, vagy

b) egyedülélő,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalására, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkeztetési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

(7) A méltányossági jogkörben adott támogatások számáról és összegéről a Képviselő-testületnek tájékoztatást kell adni. A tájékoztatási kötelezettséget a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell gyakorolni.15

Korlátozó rendelkezések

50. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet. E szabály alól kivételt képeznek az olyan támogatások, amelyeknél a jogosultság feltételei törvényi szinten kerültek megállapításra.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A kihirdetéssel hatályát veszti a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a 4/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

Szolgáltatás megnevezése Intézményi térítési díj
egység értéke (Ft)
Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás nap 4 586
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nap 428
Fogyatékosok lakóotthona nap 9990
Időskorúak nappali ellátása nap 430
Fogyatékkal élő személyek nappali ellátása nap 4726
Fogyatékkal élő személyek étkeztetése adag 820
Hajléktalanok nappali ellátása nap 29
Étkezés (helyben fogyasztás) adag 600
Étkezés (kiszállítás) adag 630
bölcsődei gondozás nap 3026
családi napközi ellátás nap 5613
Házi segítségnyújtás óra 409

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 526 Ft/nap

2. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi
kategóriák
Térítési díj az
önköltség %-os
arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 160% 10%
ÖNYM 170% 20%
ÖNYM 180% 30%
ÖNYM 185% 40%
ÖNYM 200% 50%
ÖNYM 220% 60%
ÖNYM 240% 70%
ÖNYM 270% 80%
ÖNYM 300% 90%
ÖNYM 350% 100%

1
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
2
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
3
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
4
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
5
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
6
A pontot a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
7
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
8
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
9
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
10
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
11
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
12
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
13
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
14
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.
15
A bekezdést a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2013. január 1-jével hatályos.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C §-ában, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá (2) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. §1 (1) Szociális rászorultság esetén a Szt.-ben és Gyvt.-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat jegyzője megállapítja:

a) aktív korúak ellátását;

b) lakásfenntartási támogatást;

c) a közgyógyellátásra való jogosultságot;

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt;

e) óvodáztatási támogatást.

(2) Az Szt.-ben és Gyvt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális és gyermekjóléti ellátásokról a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) átmeneti segély;

b) temetési segély;

c) az Szt. 43/B § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj;

d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(3) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) az adósságkezelési támogatásról;

b) a (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások során – az Szt.-ben és a Gyvt.-ben meghatározott feltételek kivételével – egyedi méltányosság gyakorlásáról;

c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.

(4) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások és a gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal szociális ügyekben illetékes osztályán, a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.2

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő oktatási, nevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekben illetékes osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:3

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti a környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

6. § (1) A határozatlan időre, illetve egy éves időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új igazolások, nyilatkozatok beszerzésével a rendelet szabályai szerint felül kell vizsgálni.4

(2) A felülvizsgálathoz szükséges iratokat, okiratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

7. § Az ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

8. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta5

a) tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott – hat hónapnál nem régebbi – igazolást, határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2)6 Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.7

(2) Rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást részben természetben kell nyújtani annak a jogosultnak, akinek

a) gyermekét/gyermekeit védelembe vették és

aa) az eljárás során a családgondozója javasolta vagy

ab) az eljáró fővárosi kerületi gyámhivatal ügyintézője a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a gyermek ellátása nevelési, oktatási és egyéb intézményi ellátása veszélyeztetve van.8

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.9

(4) A termész10etbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások kifizetése.

Szociális szolgáltatások

10. § (1)11 Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, vagy egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2)12 A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3)13 A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai – nyugdíjszerű ellátásról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről: előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4)14 A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

11. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.15

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakásfenntartási támogatást havonta kell folyósítani.16

II. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

12. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének tegyen eleget.17

(2)18 A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosságmentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóírtás,

e) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(3)19 A szociális ügyekben illetékes osztály a tudomására jutást követően – az Szt. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon – írásban felszólítja kötelességének teljesítésére.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.20

(5) A szociális ügyekben illetékes osztály a (2) bekezdés szerinti feladatok megjelölését és teljesítésének határidejét a családgondozó bevonásával határozza meg és ellenőrzi.21

13. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles együttműködni a HÍD Családsegítővel.22

(2)23 A HÍD Családsegítővel való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést, az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából,

b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

c) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

d) aktív közreműködést a munkaerőpiacra történő visszajutás érdekében,

e) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt,

f) mentálhigiénés tanácsadáson való részvételt,

g) szükség szerint családterápián való részvételt.

(3)24 Beilleszkedést segítő program típusai:

a) Szintentartás, karbantartás- társadalmi integráció erősítése érdekében:

aa) segítőbeszélgetés: egészségügyi, szociális, mentális állapot javító;

ab) re-szocializáció.

b) Foglalkoztathatóság javítása érdekében:

ba) egyéni képességeket fejlesztő programok nyújtása, közvetítése;

bb) életmód formáló programok;

bc) kommunikációs készségfejlesztés, kríziskezelő technikák fejlesztése;

bd) munkavégzésre felkészítő programok;

be) csoportos önsegítő foglalkozások.

c) Szolgáltatás közvetítése:

ca) családgondozás, adósságkezelés, jogi-pszichológiai tanácsadás;

cb) más ellátásba juttatás.

(4) A HÍD Családsegítő a rendszeres szociális segélyezett személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal felé haladéktalanul továbbítja.25

(5) A HÍD Családsegítő az általa szervezett, beilleszkedést segítő programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíti.26

(6)27 Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles az erről szóló hitelt érdemlő igazolást öt munkanapon belül a HÍD Családsegítőnek eljuttatni.

(7)28 A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Prevenciós Központ vezetője a felelős.

14. § Az együttműködési kötelezettségét megszegi az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított, a 13. § (6) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztja,29

b) a beilleszkedést segítő program elkészítésében való együttműködési kötelezettségét elmulasztja,

c) a megállapodás megkötését elmulasztja,

d) a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

e) a rendszeres kapcsolattartás céljából az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenési kötelezettségét elmulasztja.

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A lakásfenntartási támogatásra jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének tegyen eleget.30

(2)31 A szociális ügyekben illetékes osztály a tudomására jutást követően – az Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – írásban felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatait, az eljárás szabályait a 12. § (2)-(5) bekezdése határozza meg.32

Ápolási díj

16. § (1)33 Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi, ha a családban az egy főre jutó jövedelem – egyedülálló esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az ápolási díj mértéke a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.34

(3) Az ápolási, gondozási kötelezettségek teljesítését a házi segítségnyújtást ellátó Szociális Szolgáltató Központ rendszeresen ellenőrzi.35

(4) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a) az ápolási, gondozási feladatának nem tesz eleget,

b) az ápolt személyi és környezeti feltételei nem megfelelőek,36

c) ha az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem található.

Temetési segély

17. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem
– egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A temetési segély összegét a rendeletben foglaltak alapján az egy főre jutó havi jövedelemtől függően kell megállapítani az alábbiak szerint:

Jövedelmi értékhatár Temetési segély mértéke
0 – ÖNYM 100%-a ÖNYM 250%-a
ÖNYM 101%-a – 150%-a ÖNYM 200%-a
ÖNYM 151%-a – 200%-a ÖNYM 150%-a
ÖNYM 201%-a – 300%-a ÖNYM 100%-a

A temetési segély mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, s nem lehet több annak teljes összegénél.

Átmeneti segély

18. § Az átmeneti segély formái:

a) átmeneti segély krízishelyzetre,

b) szépkorúak támogatása,

c) közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása,

d) gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz költségeinek részbeni átvállalása.

19. § (1) Átmeneti segély krízishelyzetre annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, különösen betegség, elemi kár miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-a.

20. § (1) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester időskorúkra tekintettel 20.000,-Ft egyszeri támogatást állapíthat meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000,-Ft-ot a 100. életévüket betöltötteknek.37

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíj 70%-át, – kérelemre – december hónapban egyszeri 5000 Ft összegű támogatás állapítható meg.

(3) Az öregségi nyugdíjasok egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérlete árát a (4) bekezdésben meghatározott mértékben az Önkormányzat átvállalja.38

(4)39 A támogatás mértéke:

a) azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át a bérlet árának 90%-a;

b) azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át a bérlet árának 70%-a;

c) azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500%-át a bérlet árának 50%-a.

21. § (1) Átmeneti segély közüzemi szolgáltatási díj részbeni átvállalása állapítható meg annak a személynek, családnak

a) október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban fűtési támogatásként, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és bérlő vagy tulajdonos, számlafizető és normatív lakásfenntartási támogatásban nem részesül.

b) közüzemi kompenzációként, aki bérlő vagy tulajdonos és a Szt. 38. §-a alapján normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult.

c) évente, december hónapban benyújtott előző havi, a kérelmező nevére szóló távhő- és gázszámla ellenében, legfeljebb 15.000 Ft-ig, egyszeri helyi fűtési támogatás adható, aki a 62. életévét betöltötte, valamint annak a három vagy ennél több gyermeket nevelő nagycsaládos bérlő, lakás tulajdonosának, aki életvitelszerűen lakik a lakásában és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi kompenzáció összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegével együtt 7.000,-Ft.40

22. § (1) Gyógyszer-támogatási segély azon személynek adható, aki 70. életévet betöltötte és közgyógyellátási igazolványra jogosult, valamint igazoltan a közgyógyellátásban támogatott gyógyszerkereten felüli kiadása van.41

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akik a 65. életévüket betöltötték és közgyógyellátásra jogosultak – a háziorvos javaslatára – pneumococcus védőoltás költségét az Önkormányzat átvállalja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege az igazolt közgyógyellátási kereten felüli gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 5000 Ft-ot.

23. § Azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, az Önkormányzat megállapítja az Angyalföldi Szociális Egyesületi tagságára való jogosultságát.

24. § (1) E rendelet 20. § (3) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló bérlet megvásárlását igazoló számla.

(2) E rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla.

(3) E rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott átmeneti segély kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló fűtési számla és a lakásbérleti szerződés vagy a lakás tulajdonjogát igazoló irat.

(4) E rendelet 22. § (1) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerek havi összege.

(5) E rendelet 22. § (2) bekezdésében szabályozott átmeneti segély kérelem kötelező melléklete a háziorvos által kiírt orvosi vény.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

25. § (1) Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető, a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át , a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell nyújtani.

(2) Rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása,

b) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,

c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának segítése,

d) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

e) a gyermek betegsége.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege, de alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt költséget.

26. § (1)42 Az Önkormányzat a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez az alábbi pénzbeli, természetbeni támogatásokkal járul hozzá:

a) életkezdési támogatás;

b) tanulmányi ösztöndíj;

c) beiskolázási támogatás;

d) táborozási-nyaralási támogatás;

e) méhnyakrák elleni oltássorozat költségének 90%-ban történő átvállalása.

(2) Az Önkormányzat életkezdési támogatást nyújt a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik. A támogatás összege gyermekenként 30.000,-Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.43

(3) Az Önkormányzat tanulmányi ösztöndíjat állapít meg a kérelmező gyermeke részére, ha a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette, továbbá a gyermek részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra. A tanulmányi ösztöndíj összege gyermekenként tárgyévi tanévben 15000 Ft.44

(4) Az iskola, óvoda javaslatára évente egy alkalommal beiskolázási támogatást nyújt az Önkormányzat azon kérelmező részére, akinek a családjában általános vagy középiskolás gyermek van, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, ha egyszeri támogatásra nem jogosult. A beiskolázási támogatás összege gyermekenként 10000 Ft.45

(5) Az oktatási, nevelési intézmény, sportegyesület javaslatára évente egy alkalommal táborozási-nyaralási támogatást nyújt az Önkormányzat, azon kérelmező részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. A táborozási-nyaralási támogatás összege gyermekenként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.46

(6) A házi gyermekorvos javaslatára a méhnyakrák elleni oltássorozat költségének 90%-át átvállalja az Önkormányzat, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és a gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét.47

27. § (1) A 26. § (2) bekezdésében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata.48

(2) A 26. § (3) bekezdésében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kötelező melléklete a kiskorú iskolai bizonyítványának másolata.49

(3) A 26. § (4) bekezdésében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kötelező melléklete a gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.50

(4)51 A 26. § (6) bekezdésében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kötelező melléklete a házi gyermekorvos által kiírt orvosi vény.

28. § (1) Az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.52

(2) A készpénzben megállapított átmeneti segély felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Közgyógyellátás

29. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a 70. életévét betöltött állampolgárnak, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.53

30. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.54

Köztemetés

31. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.55

Adósságkezelés

32. §56 (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – adósságkezelési szolgáltatást nyújt a szociálisan rászorultak részére, lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Az adósságkezelés során a kérelmezőnek csatolni kell:

a) a család – a kérelem benyújtását megelőző – három hónapos nettó átlegkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy önadózó esetében az adóbevallást,

b) a hitelező 30 napnál nem régebbi igazolását a tartozás összegéről és idejéről, havi bontásban,

c) a család vagyoni nyilatkozatát,

d) nyilatkozatát, hogy vállalja az együttműködési kötelezettséget,

e) a lakás adásvételi vagy bérleti szerződését,

f) a családot terhelő rendszeres havi kiadásokat, (a tartozáson kívüli lakásfenntartási kiadások, rendszeres gyógyszerköltség, stb.),

g) tartozás keletkezésének indokolását,

h) nyilatkozatát az adósság visszafizetési határidejének vállalásáról és módjáról.

(4) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet, az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén az a család, vagy személy, akinek a családban az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át.57

(5) Az elismert lakásnagyság

háztartás nagysága (fő) elismert lakásméret (max. m2)
1 45
2 60
3-4 75
5-6 100
7 vagy több 140

(6)58 A díjtartozás körében figyelembe vehető legalább hat havi:

a) lakbérhátralék,

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) víz- és csatornahasználati díjhátralék,

d) villanyáram díjhátralék,

e) vezetékes gáz díjhátralék,

f) melegvíz és távfűtés díjhátralék,

g) szemétszállítási díjhátralék,

h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

i) több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás.

(7)59 Az adósságkezelési szolgáltatás és a jogosult együttműködési kötelezettségének időtartamát a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.

33. § (1) Támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, aki a lakás bérlője, tulajdonosa, valamint a számla kifizetésére kötelezett és a Budapest XIII. kerületben lévő lakásra kéri a támogatást, amelyben életvitelszerűen lakik.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a HÍD Családsegítő végzi, melynek keretében:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelési formákról, feltételeiről,

b) vizsgálja az adós háztartása gazdálkodásának jellemzőit, fizetési kapacitását és készségét,

c) javaslatot tesz az adósságrendezés formájára, módjára, írásbeli megállapodást köt az adóssal,

d) javaslatot tesz az optimális háztartásgazdálkodás módjára,

e) az adós és családja számára személyre szabott mentális, életvezetési tanácsot nyújt, ennek keretében:

ea) elősegíti az adós, illetve családtagja munkaerőpiacra történő visszahelyezését,

eb) kezdeményezi, valamint segítséget nyújt a rendszeres pénzellátáshoz való jutáshoz,

ec) javaslatot tesz az adósságrendezés egyéb formájára,

f) az adósságkezelés időtartama alatt utógondozást folytat, ennek keretében:

fa) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságcsökkentési támogatásban részesített életvezetését,

fb) ellenőrzi a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítését,

fc) ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesülését,

fd) javaslatot tehet – indokolt esetben – az elfogadott adósságcsökkentési támogatás módosítására,

g) amennyiben a háztartás gazdálkodása és fizetési kapacitása alapján az adós együttműködési kötelezettség teljesítésére nem képes, a családsegítő kezdeményezheti a három hónapos előzetes együttműködést.

(3) Az adósságkezelési támogatás feltétele az adós együttműködése, melynek során köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan részt venni az adósságkezelési tanácsadáson,

c) a megállapodásban megjelölt időpontban megjelenni, az abban foglaltakat teljesíteni,

d) a meghatározott önrészt befizetni.

34. § Adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg, illetve nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem vállalja;

b) tartozása önhibájából keletkezett (önhibának minősül az, ha az adós tartozását önszántából nem fizette és erre elfogadható indokkal nem rendelkezik, négy év időtartam alatt legalább 200 nap munkaviszonyt nem tud igazolni és nem regisztrált munkanélküli, munkanélküli esetén együttműködést nem vállaló, vagy együttműködési kötelezettségét megszegő munkanélkülinek számít);

c) lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 400.000,- Ft-ot, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátraléka 800.000,- Ft-ot meghaladja;

d) a tartozás kiegyenlítését célzó önrész kifizetését – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 25%-a – nem vállalja vagy nem teljesíti;

e) támogatását az adósságkezelési tanácsadás során a családgondozó nem javasolja;

f) megállapodást nem köt, vagy az abban foglaltakat nem teljesíti;

g) az általa vállalt részletfizetési kötelezettségét nem teljesíti;

h) az utógondozás során a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget;

i) az előzetes együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.60

35. § (1)61 Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(2) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a hitelező megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekben illetékes osztályon.62

(3) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet. Az adósságcsökkentési támogatás átutalására a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kerül sor, az alábbiak szerint:

a) a támogatás 50%-át a szerződés bemutatásakor;

b) a támogatás 50%-át a befizetési kötelezettség igazolása után.63

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

36. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) az étkeztetés (kivéve a gyermekétkeztetést),

b) a házi segítségnyújtás,

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) a családsegítés,

e) a közösségi ellátások (ellátási szerződés keretében),

f) a nappali ellátás (a szenvedély- és pszichiátriai betegek esetében ellátási szerződés keretében),

g) gyermekjóléti szolgáltatás,64

h) helyettes szülői hálózat (ellátási szerződés keretében),

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása (ellátási szerződés keretében),

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelülgyelet65.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése,

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása (ellátási szerződés keretében),

c)66

Ellátások biztosítása

37. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül,67

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtását elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.68

Érdekképviseleti Fórum

38. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum 4 választott tagból áll, akik közül 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.

(2) Az igénybevevők és a dolgozók bizalmát élvező és a megbízatást vállaló jelölteket – a házirendben szereplő eljárási rend szerint – titkosan kell megválasztani.

(3) Az Érdekképviseleti Fórum bármelyik tagjának kiválása esetén helyette – 60 napon
belül – új képviselőt kell választani.

(4) Az Érdekképviseleti Fórum szervezetére, működésére vonatkozó részletszabályokat a házirend tartalmazza.

Szociális Kerekasztal

39. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

40. § (1) Az Önkormányzat az időskorúak részére szervezett alapszolgáltatásokat a Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.69

(2) A Szociális Szolgáltató Központ szervezi a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást – Szt. 65. §-a alapján -, amellyel biztosítja a jogosult önálló életvitelének lakásában történő fenntartását.

(3) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult:

a) az a 62. év alatti személy, aki

aa) rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban;

ab) aktív korúak ellátásában

részesül és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

b) az a 62. év feletti személy, akinek előgondozása során megállapítható, hogy egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.70

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) tartós betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) A Szociális Szolgáltató Központ Idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.71

(6) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.72

Prevenciós Központ

41. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Családsegítőn keresztül szolgáltatást nyújt – a Szt. 64. §-a alapján – a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.73

(2) A Prevenciós Központ a Gyermekjóléti Központon keresztül gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.74

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátását nyújtja, amely a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.75

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.76

Gondozóház

42. §77 (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Frim Jakab Szociális Intézmény

43. § A Frim Jakab Szociális Intézmény nappali ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.78

Ellátások megszüntetésének esetei

44. §79 (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) a jogosult, a törvényes képviselő kérelme alapján,

b) az intézmény házirendjének súlyos megsértése esetén,

c) a rászorultság megszűnése esetén,

d) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 30 napig bejelentés nélkül nem veszi igénybe.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.80

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

45. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.81

(2)82 A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni, kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.83

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

46. §84

47. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni 85

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátását, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a gyermekek napközbeni ellátását igénybevevők személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.86

48. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekek gondozására és a gyermekétkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

49. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.87

(2) Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével a pénzbeli és természetbeni ellátások során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban – egy naptári évben belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.88

(3) A megállapított pénzbeli ellátások egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.89

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltényossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.90

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.91

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy92

b) egyedülélő vagy egyedülálló,93

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkeztetési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,94

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

Korlátozó rendelkezések

50. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet. E szabály alól kivételt képeznek az olyan támogatások, amelyeknél a jogosultság feltételei törvényi szinten kerültek megállapításra.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A kihirdetéssel hatályát veszti a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a 4/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez95

Szolgáltatás
megnevezése
Egység Tárgyévi
költségvetés
eFt
Önköltség
Ft
Központi
támogatás
Ft
Éves
központi
támogatás
eFt
Különbözet
eFt
Intézményi térítési
díj
Ft
Átmeneti
elhelyezést
nyújtó ellátás
hónap/nap 150.687 228.300 59.476 91.211 Hónap Nap
115.165 3.839
Jelzőrendszeres
házi segítségnyújtás
nap 34.459 472 5.393 29.066 398
Időskorúak
nappali ellátása
nap 217.067 874 109.000 107.910 109.157 439
Fogyatékos
személyek
nappali ellátása
nap 52.543 6978 500.000 15.000 37.543 4.986
Fogyatékos
személyek
étkeztetése
adag 6.417 852 852
Étkezés
(helyben
fogyasztás és elvitel)
adag 158.446 956 55.360 36.538 121.909 736
Étkezés
(kiszállítás)
adag 124.837 956 55.360 28.787 96.049 736 + 30 Ft
szállítási díj
bölcsődei
gondozás
nap 824.018 5051 494.100 321.165 502.853 3.082
családi napközi
ellátás
nap 87.285 7728 268.200 12.069 75.216 6.659
Házi
segítségnyújtás
óra 227.844 516 145.000 31.900 195.944 444

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 437 Ft/nap

2. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez96

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi
kategóriák
Térítési díj az
önköltség %-os
arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 170% 10%
ÖNYM 180% 25%
ÖNYM 190% 35%
ÖNYM 220% 45%
ÖNYM 270% 65%
ÖNYM 290% 75%
ÖNYM 310% 85%
ÖNYM 350% 90%
ÖNYM 400% 95%
ÖNYM 400% felett 100%

1
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
2
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
3
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (2)-(3) bekezdés hatályát vesztette.
4
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (3) bekezdés hatályát vesztette.
5
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1)-(2) bekezdés hatályát vesztette.
6
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
7
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
8
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
9
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
10
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
11
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (4), (7) bekezdés hatályát vesztette.
12
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
13
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
14
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
15
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (3) bekezdés hatályát vesztette.
16
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
17
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
18
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
19
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
20
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
21
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
22
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
23
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
24
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
25
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
26
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
27
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
28
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
29
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
30
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
31
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
32
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
33
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (3) bekezdés hatályát vesztette.
34
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
35
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
36
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
37
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
38
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
39
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
40
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
41
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
42
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
43
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
44
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
45
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
46
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
47
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (6) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
48
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
49
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
50
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
51
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 18. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
52
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (3) bekezdés hatályát vesztette.
53
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
54
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
55
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 22. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
56
A 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet az eredeti (6)-(7), (9)-(10) bekezdést hatályon kívül helyezte.
57
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
58
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
59
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
60
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 24. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (2)-(3) bekezdés hatályát vesztette.
61
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (5) bekezdés hatályát vesztette.
62
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
63
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
64
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
65
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
66
A pontot a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
67
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1)-(2) bekezdés hatályát vesztette.
68
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
69
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
70
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
71
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
72
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
73
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
74
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
75
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
76
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
77
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 30. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
78
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 31. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
79
A 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet az e) és f) pontot hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2013. május 29-től.
80
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 32. §-a módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
81
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdés módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
82
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
83
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
84
Hatályon kívül helyezte a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 39. §-a. Hatálytalan 2013. május 29-től.
85
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
86
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
87
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től. A (7) bekezdés hatályát vesztette.
88
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
89
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
90
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
91
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
92
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (6) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
93
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (7) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
94
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (8) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
95
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 36. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
96
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 37. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C §-ában, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá (2) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. §1 (1) Szociális rászorultság esetén az Szt.-ben és Gyvt.-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat jegyzője megállapítja:

a) aktív korúak ellátását;

b) lakásfenntartási támogatást;

c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt;

d) óvodáztatási támogatást.

(2)2 Az Szt.-ben és Gyvt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális és gyermekjóléti ellátásokról a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) önkormányzati segély;

b) az Szt. 43/B § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj;

c) közgyógyellátás méltányosságból.

(3) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) az adósságkezelési támogatásról;

b) a (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások során – az Szt.-ben és a Gyvt.-ben meghatározott feltételek kivételével – egyedi méltányosság gyakorlásáról;

c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.

(4) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. §3 (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekben illetékes osztályán, a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekben illetékes osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:4

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti a környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

6. § (1) A határozatlan időre, illetve egy éves időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új igazolások, nyilatkozatok beszerzésével a rendelet szabályai szerint felül kell vizsgálni.5

(2) A felülvizsgálathoz szükséges iratokat, okiratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

7. § Az ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

8. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta6

a) tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott – hat hónapnál nem régebbi – igazolást, határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2)7 Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.8

(2) Rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást részben természetben kell nyújtani annak a jogosultnak, akinek

a) gyermekét/gyermekeit védelembe vették és

aa) az eljárás során a családgondozója javasolta vagy

ab) az eljáró fővárosi kerületi gyámhivatal ügyintézője a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a gyermek ellátása nevelési, oktatási és egyéb intézményi ellátása veszélyeztetve van.9

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.10

(4)11 A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások kifizetése.

(5)12 Az önkormányzati segély folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvánnyal vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(6)13 A készpénzben megállapított önkormányzati segély felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Szociális szolgáltatások

10. § (1)14 Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, vagy egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2)15 A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3)16 A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai – nyugdíjszerű ellátásról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről: előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4)17 A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

11. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.18

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakásfenntartási támogatást havonta kell folyósítani.19

II. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

12. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének tegyen eleget.20

(2)21 A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosságmentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóírtás,

e) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(3)22 A szociális ügyekben illetékes osztály a tudomására jutást követően – az Szt. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon – írásban felszólítja kötelességének teljesítésére.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.23

(5) A szociális ügyekben illetékes osztály a (2) bekezdés szerinti feladatok megjelölését és teljesítésének határidejét a családgondozó bevonásával határozza meg és ellenőrzi.24

(6)25 Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyről legalább két munkaalkalmassági vizsgálat megállapítja, hogy egészségi állapota miatt munkavégzésre alkalmatlan, kérelmezheti a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett a rendszeres szociális segély megállapítását.

(7)26 A (6) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha a HÍD Családsegítő a kérelmező mentális állapota miatt javasolja a rendszeres szociális segély megállapítását. Az erről szóló igazolást és a munkaalkalmassági vizsgálat során kiadott igazolást a családgondozó továbbítja.

13. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles együttműködni a HÍD Családsegítővel.27

(2)28 A HÍD Családsegítővel való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést, az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából,

b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

c) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

d) aktív közreműködést a munkaerőpiacra történő visszajutás érdekében,

e) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt,

f) mentálhigiénés tanácsadáson való részvételt,

g) szükség szerint családterápián való részvételt.

(3)29 Beilleszkedést segítő program típusai:

a) Szintentartás, karbantartás- társadalmi integráció erősítése érdekében:

aa) segítőbeszélgetés: egészségügyi, szociális, mentális állapot javító;

ab) re-szocializáció.

b) Foglalkoztathatóság javítása érdekében:

ba) egyéni képességeket fejlesztő programok nyújtása, közvetítése;

bb) életmód formáló programok;

bc) kommunikációs készségfejlesztés, kríziskezelő technikák fejlesztése;

bd) munkavégzésre felkészítő programok;

be) csoportos önsegítő foglalkozások.

c) Szolgáltatás közvetítése:

ca) családgondozás, adósságkezelés, jogi-pszichológiai tanácsadás;

cb) más ellátásba juttatás.

(4) A HÍD Családsegítő a rendszeres szociális segélyezett személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal felé haladéktalanul továbbítja.30

(5) A HÍD Családsegítő az általa szervezett, beilleszkedést segítő programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíti.31

(6)32 Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles az erről szóló hitelt érdemlő igazolást öt munkanapon belül a HÍD Családsegítőnek eljuttatni.

(7)33 A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Prevenciós Központ vezetője a felelős.

14. § (1) Az együttműködési kötelezettségét megszegi az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított, a 13. § (6) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztja,34

b) a beilleszkedést segítő program elkészítésében való együttműködési kötelezettségét elmulasztja,

c) a megállapodás megkötését elmulasztja,

d) a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

e) a rendszeres kapcsolattartás céljából az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenési kötelezettségét elmulasztja.

(2)35 Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, a megszegést követő hónap elsejétől a segély folyósítását meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A lakásfenntartási támogatásra jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének tegyen eleget.36

(2)37 A szociális ügyekben illetékes osztály a tudomására jutást követően – az Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – írásban felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatait, az eljárás szabályait a 12. § (2)-(5) bekezdése határozza meg.38

Ápolási díj

16. § (1)39 Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi, ha a családban az egy főre jutó jövedelem – egyedülálló esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az ápolási díj mértéke a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.40

(3) Az ápolási, gondozási kötelezettségek teljesítését a házi segítségnyújtást ellátó Szociális Szolgáltató Központ rendszeresen ellenőrzi.41

(4) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a) az ápolási, gondozási feladatának nem tesz eleget,

b) az ápolt személyi és környezeti feltételei nem megfelelőek,42

c) ha az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem található.

Temetési segély

17. §43

Önkormányzati segély44

18. §45 Önkományzati segély

a) létfenntartási gondok enyhítése;

b) lakhatás támogatása;

c) egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás

céljából nyújtható.

19. §46 (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak,

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be;

b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kára keletkezett;

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik;

d) önhibáján kívül legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni;

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni;

f) várandós anya, gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése érdekében;

g) gyermekét átmeneti nevelésbe vették, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az önkormányzati segély az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3) Az önkormányzati segély létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000,-Ft, gyermeket nevelő családban 4.000,-Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

20. §47 (1) Önkormányzati segélyként 20.000,-Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000,-Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat – kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000,-Ft összegű önkormányzati segély állapítható meg.

21. §48 (1) Önkományzati segélyként lakhatási hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, családnak

a) október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban fűtési időszakra, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és bérlő vagy tulajdonos, számlafizető és lakásfenntartási támogatásban nem részesül;

b) a lakásfenntartási támogatásra való jogosulság időtartamára, aki bérlő vagy tulajdonos és a Szt. 38. §-a alapján lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított segély összege, fűtési időszakra, havonta 5.000,-Ft.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati segély összege a lakásfenntartási támogatás összegével együtt 7.000,-Ft.

22. §49 (1) Önkormányzati segélyként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki 70. életévet betöltötte, közgyógyellátási igazolványra jogosult és igazoltan a közgyógyellátásban támogatott gyógyszerkereten felüli kiadása van;

b) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte és közgyógyellátásra jogosult – a háziorvos javaslatára – pneumococcus védőoltásra;

c) aki gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzését önerőből megoldani nem képes és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;

d) aki a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és a gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, a házi gyermekorvos javaslatára a méhnyakrák elleni oltássorozatra;

e) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérletére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzati segély a kérelem benyújtásától a megállapított közgyógyellátás jogosultság tartamáig állapítható meg, összege az igazolt közgyógyellátási kereten felüli gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 5.000,-Ft-ot.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati segély összege a pneumococcus védőoltás teljes költsége.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti önkormányzati segély összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a tárgyévi költségvetési évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önkormányzati segély összege a méhnyakrák elleni védőoltás költségének 90%-a.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti önkormányzati segély összege a bérlet költségének 50%-a.

23. §50

24. §51 (1) A 22. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerek havi összegéről szóló igazolás.

(2) A 22. § (1) bekezdés b) és d) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos, házi gyermekorvos által kiírt orvosi vény.

(3) A 22. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete háziorvos, házi gyermekorvos által kiírt gyógyszerek havi összegéről, gyógyászati segédeszköz költségéről szóló igazolás.

(4) A 22. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló bérlet megvásárlását igazoló számla.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

25. §52 (1) Önkormányzati segélyként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

26. §53 (1) Önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, aki a köznevelési intézményben járó gyermekre való tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatásra nem jogosult és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként

a) a gyermekek tandíj, tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) ha a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette.

(2) Önkormányzati segély nyújtható a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek részére köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára, évente egy alkalommal a táborozási-nyaralási költségre.

(3) Önkormányzati segély nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik.

27. §54 (1) A 26. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A 26. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete az étkezési költség igazolása.

(3) A 26. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a kiskorú iskolai bizonyítványának másolata.

(4) A 26. § (3) bekezdésében szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata.

28. §55 (1) A 26. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként 10.000,-Ft.

(2) A 26. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(3) A 26. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 15.000,- Ft.

(4) A 26. § (2) bekezdésében szabályozott önkormányzati segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(5) A 26. § (3) bekezdésében szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként 30.000,-Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.

Közgyógyellátás

29. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a 70. életévét betöltött állampolgárnak, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.56

30. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.57

Köztemetés

31. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.58

Adósságkezelés

32. §59 (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – adósságkezelési szolgáltatást nyújt a szociálisan rászorultak részére, lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Az adósságkezelés során a kérelmezőnek csatolni kell:

a) a család – a kérelem benyújtását megelőző – három hónapos nettó átlegkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy önadózó esetében az adóbevallást,

b) a hitelező 30 napnál nem régebbi igazolását a tartozás összegéről és idejéről, havi bontásban,

c) a család vagyoni nyilatkozatát,

d) nyilatkozatát, hogy vállalja az együttműködési kötelezettséget,

e) a lakás adásvételi vagy bérleti szerződését,

f) a családot terhelő rendszeres havi kiadásokat, (a tartozáson kívüli lakásfenntartási kiadások, rendszeres gyógyszerköltség, stb.),

g) tartozás keletkezésének indokolását,

h) nyilatkozatát az adósság visszafizetési határidejének vállalásáról és módjáról.

(4) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet, az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén az a család, vagy személy, akinek a családban az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át.60

(5) Az elismert lakásnagyság

háztartás nagysága (fő) elismert lakásméret (max. m2)
1 45
2 60
3-4 75
5-6 100
7 vagy több 140

(6)61 A díjtartozás körében figyelembe vehető legalább hat havi:

a) lakbérhátralék,

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) víz- és csatornahasználati díjhátralék,

d) villanyáram díjhátralék,

e) vezetékes gáz díjhátralék,

f) melegvíz és távfűtés díjhátralék,

g) szemétszállítási díjhátralék,

h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

i) több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás.

(7)62 Az adósságkezelési szolgáltatás és a jogosult együttműködési kötelezettségének időtartamát a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.

33. § (1) Támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, aki a lakás bérlője, tulajdonosa, valamint a számla kifizetésére kötelezett és a Budapest XIII. kerületben lévő lakásra kéri a támogatást, amelyben életvitelszerűen lakik.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a HÍD Családsegítő végzi, melynek keretében:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelési formákról, feltételeiről,

b) vizsgálja az adós háztartása gazdálkodásának jellemzőit, fizetési kapacitását és készségét,

c) javaslatot tesz az adósságrendezés formájára, módjára, írásbeli megállapodást köt az adóssal,

d) javaslatot tesz az optimális háztartásgazdálkodás módjára,

e) az adós és családja számára személyre szabott mentális, életvezetési tanácsot nyújt, ennek keretében:

ea) elősegíti az adós, illetve családtagja munkaerőpiacra történő visszahelyezését,

eb) kezdeményezi, valamint segítséget nyújt a rendszeres pénzellátáshoz való jutáshoz,

ec) javaslatot tesz az adósságrendezés egyéb formájára,

f) az adósságkezelés időtartama alatt utógondozást folytat, ennek keretében:

fa) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságcsökkentési támogatásban részesített életvezetését,

fb) ellenőrzi a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítését,

fc) ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesülését,

fd) javaslatot tehet – indokolt esetben – az elfogadott adósságcsökkentési támogatás módosítására,

g) amennyiben a háztartás gazdálkodása és fizetési kapacitása alapján az adós együttműködési kötelezettség teljesítésére nem képes, a családsegítő kezdeményezheti a három hónapos előzetes együttműködést.

(3) Az adósságkezelési támogatás feltétele az adós együttműködése, melynek során köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan részt venni az adósságkezelési tanácsadáson,

c) a megállapodásban megjelölt időpontban megjelenni, az abban foglaltakat teljesíteni,

d) a meghatározott önrészt befizetni.

34. § Adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg, illetve nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem vállalja;

b) tartozása önhibájából keletkezett (önhibának minősül az, ha az adós tartozását önszántából nem fizette és erre elfogadható indokkal nem rendelkezik, négy év időtartam alatt legalább 200 nap munkaviszonyt nem tud igazolni és nem regisztrált munkanélküli, munkanélküli esetén együttműködést nem vállaló, vagy együttműködési kötelezettségét megszegő munkanélkülinek számít);

c) lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 400.000,- Ft-ot, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátraléka 800.000,- Ft-ot meghaladja;

d) a tartozás kiegyenlítését célzó önrész kifizetését – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 25%-a – nem vállalja vagy nem teljesíti;

e) támogatását az adósságkezelési tanácsadás során a családgondozó nem javasolja;

f) megállapodást nem köt, vagy az abban foglaltakat nem teljesíti;

g) az általa vállalt részletfizetési kötelezettségét nem teljesíti;

h) az utógondozás során a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget;

i) az előzetes együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.63

35. § (1)64 Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(2) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a hitelező megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekben illetékes osztályon.65

(3) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet. Az adósságcsökkentési támogatás átutalására a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kerül sor, az alábbiak szerint:

a) a támogatás 50%-át a szerződés bemutatásakor;

b) a támogatás 50%-át a befizetési kötelezettség igazolása után.66

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

36. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) az étkeztetés (kivéve a gyermekétkeztetést),

b) a házi segítségnyújtás,

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) a családsegítés,

e) a közösségi ellátások (ellátási szerződés keretében),

f) a nappali ellátás (a szenvedély- és pszichiátriai betegek esetében ellátási szerződés keretében),

g) gyermekjóléti szolgáltatás,67

h) helyettes szülői hálózat (ellátási szerződés keretében),

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása (ellátási szerződés keretében),

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelülgyelet68.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése,

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása (ellátási szerződés keretében),

c)69

Ellátások biztosítása

37. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül,70

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtását elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.71

Érdekképviseleti Fórum

38. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum 4 választott tagból áll, akik közül 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.

(2) Az igénybevevők és a dolgozók bizalmát élvező és a megbízatást vállaló jelölteket – a házirendben szereplő eljárási rend szerint – titkosan kell megválasztani.

(3) Az Érdekképviseleti Fórum bármelyik tagjának kiválása esetén helyette – 60 napon
belül – új képviselőt kell választani.

(4) Az Érdekképviseleti Fórum szervezetére, működésére vonatkozó részletszabályokat a házirend tartalmazza.

Szociális Kerekasztal

39. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

40. § (1) Az Önkormányzat az időskorúak részére szervezett alapszolgáltatásokat a Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.72

(2) A Szociális Szolgáltató Központ szervezi a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást – Szt. 65. §-a alapján -, amellyel biztosítja a jogosult önálló életvitelének lakásában történő fenntartását.

(3) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult:

a) az a 62. év alatti személy, aki

aa) rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban;

ab) aktív korúak ellátásában

részesül és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

b) az a 62. év feletti személy, akinek előgondozása során megállapítható, hogy egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.73

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) tartós betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) A Szociális Szolgáltató Központ Idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.74

(6) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.75

Prevenciós Központ

41. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Családsegítőn keresztül szolgáltatást nyújt – a Szt. 64. §-a alapján – a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.76

(2) A Prevenciós Központ a Gyermekjóléti Központon keresztül gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.77

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátását nyújtja, amely a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.78

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.79

Gondozóház

42. §80 (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Frim Jakab Szociális Intézmény

43. § A Frim Jakab Szociális Intézmény nappali ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.81

Ellátások megszüntetésének esetei

44. §82 (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) a jogosult, a törvényes képviselő kérelme alapján,

b) az intézmény házirendjének súlyos megsértése esetén,

c) a rászorultság megszűnése esetén,

d) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 30 napig bejelentés nélkül nem veszi igénybe.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.83

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

45. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.84

(2)85 A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni, kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.86

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

46. §87

47. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni 88

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátását, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a gyermekek napközbeni ellátását igénybevevők személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.89

48. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekek gondozására és a gyermekétkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

49. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.90

(2) Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével a pénzbeli és természetbeni ellátások során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban – egy naptári évben belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.91

(3) A megállapított pénzbeli ellátások egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.92

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltényossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.93

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.94

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy95

b) egyedülélő vagy egyedülálló,96

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkeztetési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,97

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

Korlátozó rendelkezések

50. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet. E szabály alól kivételt képeznek az olyan támogatások, amelyeknél a jogosultság feltételei törvényi szinten kerültek megállapításra.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A kihirdetéssel hatályát veszti a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a 4/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez98

Szolgáltatás
megnevezése
Egység Tárgyévi
költségvetés
eFt
Önköltség
Ft
Központi
támogatás
Ft
Éves
központi
támogatás
eFt
Különbözet
eFt
Intézményi térítési
díj
Ft
Átmeneti
elhelyezést
nyújtó ellátás
hónap/nap 150.687 228.300 59.476 91.211 Hónap Nap
115.165 3.839
Jelzőrendszeres
házi segítségnyújtás
nap 34.459 472 5.393 29.066 398
Időskorúak
nappali ellátása
nap 217.067 874 109.000 107.910 109.157 439
Fogyatékos
személyek
nappali ellátása
nap 52.543 6978 500.000 15.000 37.543 4.986
Fogyatékos
személyek
étkeztetése
adag 6.417 852 852
Étkezés
(helyben
fogyasztás és elvitel)
adag 158.446 956 55.360 36.538 121.909 736
Étkezés
(kiszállítás)
adag 124.837 956 55.360 28.787 96.049 736 + 30 Ft
szállítási díj
bölcsődei
gondozás
nap 824.018 5051 494.100 321.165 502.853 3.082
családi napközi
ellátás
nap 87.285 7728 268.200 12.069 75.216 6.659
Házi
segítségnyújtás
óra 227.844 516 145.000 31.900 195.944 444

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 437 Ft/nap

2. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez99

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi
kategóriák
Térítési díj az
önköltség %-os
arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 170% 10%
ÖNYM 180% 25%
ÖNYM 190% 35%
ÖNYM 220% 45%
ÖNYM 270% 65%
ÖNYM 290% 75%
ÖNYM 310% 85%
ÖNYM 350% 90%
ÖNYM 400% 95%
ÖNYM 400% felett 100%

1
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdés. Hatályos 2014. január 1-től.
2
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdés. Hatályos 2014. január 1-től.
3
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
4
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (2)-(3) bekezdés hatályát vesztette.
5
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (3) bekezdés hatályát vesztette.
6
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1)-(2) bekezdés hatályát vesztette.
7
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
8
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
9
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
10
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
11
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
12
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
13
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
14
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (4), (7) bekezdés hatályát vesztette.
15
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
16
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
17
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
18
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (3) bekezdés hatályát vesztette.
19
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
20
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
21
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
22
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
23
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
24
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
25
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
26
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
27
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
28
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
29
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
30
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
31
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
32
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
33
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
34
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
35
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
36
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
37
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
38
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
39
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (3) bekezdés hatályát vesztette.
40
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
41
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
42
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
43
Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatálytalan 2014. január 1-től.
44
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
45
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
46
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
47
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
48
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
49
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
50
Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatálytalan 2014. január 1-től.
51
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
52
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
53
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
54
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
55
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
56
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
57
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
58
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 22. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
59
A 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet az eredeti (6)-(7), (9)-(10) bekezdést hatályon kívül helyezte.
60
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
61
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
62
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
63
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 24. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (2)-(3) bekezdés hatályát vesztette.
64
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (5) bekezdés hatályát vesztette.
65
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
66
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
67
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
68
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
69
A pontot a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
70
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1)-(2) bekezdés hatályát vesztette.
71
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
72
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
73
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
74
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
75
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
76
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
77
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
78
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
79
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
80
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 30. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
81
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 31. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
82
A 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet az e) és f) pontot hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2013. május 29-től.
83
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 32. §-a módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
84
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdés módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
85
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
86
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
87
Hatályon kívül helyezte a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 39. §-a. Hatálytalan 2013. május 29-től.
88
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
89
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
90
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től. A (7) bekezdés hatályát vesztette.
91
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
92
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
93
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
94
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
95
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (6) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
96
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (7) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
97
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (8) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
98
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 36. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
99
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 37. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C §-ában, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá (2) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Hatásköri szabályok

3. §1 (1) Szociális rászorultság esetén az Szt.-ben és Gyvt.-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat jegyzője megállapítja:

a) aktív korúak ellátását;

b) lakásfenntartási támogatást;

c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt;

d) óvodáztatási támogatást.

(2)2 Az Szt.-ben és Gyvt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális és gyermekjóléti ellátásokról a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) önkormányzati segély;

b) az Szt. 43/B § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj;

c) közgyógyellátás méltányosságból.

(3) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) az adósságkezelési támogatásról;

b) a (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások során – az Szt.-ben és a Gyvt.-ben meghatározott feltételek kivételével – egyedi méltányosság gyakorlásáról;

c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.

(4) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

4. §3 (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekben illetékes osztályán, a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekben illetékes osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:4

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti a környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

6. § (1) A határozatlan időre, illetve egy éves időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új igazolások, nyilatkozatok beszerzésével a rendelet szabályai szerint felül kell vizsgálni.5

(2) A felülvizsgálathoz szükséges iratokat, okiratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

7. § Az ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

8. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta6

a) tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,

b) társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

c) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

f) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott – hat hónapnál nem régebbi – igazolást, határozatot,

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2)7 Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.8

(2) Rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást részben természetben kell nyújtani annak a jogosultnak, akinek

a) gyermekét/gyermekeit védelembe vették és

aa) az eljárás során a családgondozója javasolta vagy

ab) az eljáró fővárosi kerületi gyámhivatal ügyintézője a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a gyermek ellátása nevelési, oktatási és egyéb intézményi ellátása veszélyeztetve van.9

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.10

(4)11 A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások kifizetése.

(5)12 Az önkormányzati segély folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvánnyal vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(6)13 A készpénzben megállapított önkormányzati segély felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Szociális szolgáltatások

10. § (1)14 Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, vagy egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2)15 A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3)16 A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai – nyugdíjszerű ellátásról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről: előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4)17 A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása

11. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.18

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakásfenntartási támogatást havonta kell folyósítani.19

II. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

12. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének tegyen eleget.20

(2)21 A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:

a) a lakás rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) az ingatlan hó- és síkosságmentesítése,

d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóírtás,

e) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

(3)22 A szociális ügyekben illetékes osztály a tudomására jutást követően – az Szt. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon – írásban felszólítja kötelességének teljesítésére.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, önkormányzati tulajdon esetén bérleményellenőrzés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.23

(5) A szociális ügyekben illetékes osztály a (2) bekezdés szerinti feladatok megjelölését és teljesítésének határidejét a családgondozó bevonásával határozza meg és ellenőrzi.24

(6)25 Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyről legalább két munkaalkalmassági vizsgálat megállapítja, hogy egészségi állapota miatt munkavégzésre alkalmatlan, kérelmezheti a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett a rendszeres szociális segély megállapítását.

(7)26 A (6) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha a HÍD Családsegítő a kérelmező mentális állapota miatt javasolja a rendszeres szociális segély megállapítását. Az erről szóló igazolást és a munkaalkalmassági vizsgálat során kiadott igazolást a családgondozó továbbítja.

13. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles együttműködni a HÍD Családsegítővel.27

(2)28 A HÍD Családsegítővel való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést, az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából,

b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

c) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

d) aktív közreműködést a munkaerőpiacra történő visszajutás érdekében,

e) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt,

f) mentálhigiénés tanácsadáson való részvételt,

g) szükség szerint családterápián való részvételt.

(3)29 Beilleszkedést segítő program típusai:

a) Szintentartás, karbantartás- társadalmi integráció erősítése érdekében:

aa) segítőbeszélgetés: egészségügyi, szociális, mentális állapot javító;

ab) re-szocializáció.

b) Foglalkoztathatóság javítása érdekében:

ba) egyéni képességeket fejlesztő programok nyújtása, közvetítése;

bb) életmód formáló programok;

bc) kommunikációs készségfejlesztés, kríziskezelő technikák fejlesztése;

bd) munkavégzésre felkészítő programok;

be) csoportos önsegítő foglalkozások.

c) Szolgáltatás közvetítése:

ca) családgondozás, adósságkezelés, jogi-pszichológiai tanácsadás;

cb) más ellátásba juttatás.

(4) A HÍD Családsegítő a rendszeres szociális segélyezett személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal felé haladéktalanul továbbítja.30

(5) A HÍD Családsegítő az általa szervezett, beilleszkedést segítő programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíti.31

(6)32 Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles az erről szóló hitelt érdemlő igazolást öt munkanapon belül a HÍD Családsegítőnek eljuttatni.

(7)33 A beilleszkedést segítő programok elkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Prevenciós Központ vezetője a felelős.

14. § (1) Az együttműködési kötelezettségét megszegi az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított, a 13. § (6) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztja,34

b) a beilleszkedést segítő program elkészítésében való együttműködési kötelezettségét elmulasztja,

c) a megállapodás megkötését elmulasztja,

d) a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

e) a rendszeres kapcsolattartás céljából az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenési kötelezettségét elmulasztja.

(2)35 Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, a megszegést követő hónap elsejétől a segély folyósítását meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A lakásfenntartási támogatásra jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének tegyen eleget.36

(2)37 A szociális ügyekben illetékes osztály a tudomására jutást követően – az Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – írásban felszólítja kötelességének teljesítésére.

(3) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatait, az eljárás szabályait a 12. § (2)-(5) bekezdése határozza meg.38

Ápolási díj

16. § (1)39 Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi, ha a családban az egy főre jutó jövedelem – egyedülálló esetén havi jövedelme – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az ápolási díj mértéke a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.40

(3) Az ápolási, gondozási kötelezettségek teljesítését a házi segítségnyújtást ellátó Szociális Szolgáltató Központ rendszeresen ellenőrzi.41

(4) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a) az ápolási, gondozási feladatának nem tesz eleget,

b) az ápolt személyi és környezeti feltételei nem megfelelőek,42

c) ha az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem található.

Temetési segély

17. §43

Önkormányzati segély44

18. §45 Önkományzati segély

a) létfenntartási gondok enyhítése;

b) lakhatás támogatása;

c) egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás

céljából nyújtható.

19. §46 (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak,

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be;

b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kára keletkezett;

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik;

d) önhibáján kívül legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni;

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni;

f) várandós anya, gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése érdekében;

g) gyermekét átmeneti nevelésbe vették, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az önkormányzati segély az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3) Az önkormányzati segély létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 3.000,-Ft, gyermeket nevelő családban 4.000,-Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

20. §47 (1) Önkormányzati segélyként 20.000,-Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket és 100.000,-Ft a 100. életévüket betöltötteknek.

(2) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megadott kerületi átlagnyugdíjat – kérelemre – december hónapban egyszeri 5.000,-Ft összegű önkormányzati segély állapítható meg.

21. §48 (1) Önkományzati segélyként lakhatási hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, családnak

a) október 15 – április 15. napjáig terjedő időtartamban fűtési időszakra, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és bérlő vagy tulajdonos, számlafizető és lakásfenntartási támogatásban nem részesül;

b) a lakásfenntartási támogatásra való jogosulság időtartamára, aki bérlő vagy tulajdonos és a Szt. 38. §-a alapján lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított segély összege, fűtési időszakra, havonta 5.000,-Ft.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati segély összege a lakásfenntartási támogatás összegével együtt 7.000,-Ft.

22. §49 (1) Önkormányzati segélyként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki 70. életévet betöltötte, közgyógyellátási igazolványra jogosult és igazoltan a közgyógyellátásban támogatott gyógyszerkereten felüli kiadása van;

b) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül, a 65. életévét betöltötte és közgyógyellátásra jogosult – a háziorvos javaslatára – pneumococcus védőoltásra;

c) aki gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzését önerőből megoldani nem képes és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;

d) aki a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és a gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, a házi gyermekorvos javaslatára a méhnyakrák elleni oltássorozatra;

e) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületben található uszoda legfeljebb 30 alkalmas bérletére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzati segély a kérelem benyújtásától a megállapított közgyógyellátás jogosultság tartamáig állapítható meg, összege az igazolt közgyógyellátási kereten felüli gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 5.000,-Ft-ot.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati segély összege a pneumococcus védőoltás teljes költsége.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti önkormányzati segély összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a tárgyévi költségvetési évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önkormányzati segély összege a méhnyakrák elleni védőoltás költségének 90%-a.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti önkormányzati segély összege a bérlet költségének 50%-a.

23. §50

24. §51 (1) A 22. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a közgyógyellátás körébe nem tartozó gyógyszerek havi összegéről szóló igazolás.

(2) A 22. § (1) bekezdés b) és d) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos, házi gyermekorvos által kiírt orvosi vény.

(3) A 22. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete háziorvos, házi gyermekorvos által kiírt gyógyszerek havi összegéről, gyógyászati segédeszköz költségéről szóló igazolás.

(4) A 22. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a kérelmező nevére szóló bérlet megvásárlását igazoló számla.

25. §52 (1) Önkormányzati segélyként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

26. §53 (1) Önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, aki a köznevelési intézményben járó gyermekre való tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatásra nem jogosult és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként

a) a gyermekek tandíj, tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) ha a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette.

(2) Önkormányzati segély nyújtható a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek részére köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára, évente egy alkalommal a táborozási-nyaralási költségre.

(3) Önkormányzati segély nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik.

27. §54 (1) A 26. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A 26. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete az étkezési költség igazolása.

(3) A 26. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a kiskorú iskolai bizonyítványának másolata.

(4) A 26. § (3) bekezdésében szabályozott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata.

28. §55 (1) A 26. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként 10.000,-Ft.

(2) A 26. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem lehet több a tényleges költségnél.

(3) A 26. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 15.000,- Ft.

(4) A 26. § (2) bekezdésében szabályozott önkormányzati segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(5) A 26. § (3) bekezdésében szabályozott önkormányzati segély összege gyermekenként 30.000,-Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra.

Közgyógyellátás

29. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a 70. életévét betöltött állampolgárnak, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.56

30. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem – egyedül élő esetén havi jövedelme – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.57

Köztemetés

31. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.58

Adósságkezelés

32. §59 (1) Az Önkormányzat – a költségvetésében meghatározott mértékig – adósságkezelési szolgáltatást nyújt a szociálisan rászorultak részére, lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központ HÍD Családsegítő Szolgálatánál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(3) Az adósságkezelés során a kérelmezőnek csatolni kell:

a) a család – a kérelem benyújtását megelőző – három hónapos nettó átlegkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy önadózó esetében az adóbevallást,

b) a hitelező 30 napnál nem régebbi igazolását a tartozás összegéről és idejéről, havi bontásban,

c) a család vagyoni nyilatkozatát,

d) nyilatkozatát, hogy vállalja az együttműködési kötelezettséget,

e) a lakás adásvételi vagy bérleti szerződését,

f) a családot terhelő rendszeres havi kiadásokat, (a tartozáson kívüli lakásfenntartási kiadások, rendszeres gyógyszerköltség, stb.),

g) tartozás keletkezésének indokolását,

h) nyilatkozatát az adósság visszafizetési határidejének vállalásáról és módjáról.

(4) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet, az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén az a család, vagy személy, akinek a családban az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át.60

(5) Az elismert lakásnagyság

háztartás nagysága (fő) elismert lakásméret (max. m2)
1 45
2 60
3-4 75
5-6 100
7 vagy több 140

(6)61 A díjtartozás körében figyelembe vehető legalább hat havi:

a) lakbérhátralék,

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) víz- és csatornahasználati díjhátralék,

d) villanyáram díjhátralék,

e) vezetékes gáz díjhátralék,

f) melegvíz és távfűtés díjhátralék,

g) szemétszállítási díjhátralék,

h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

i) több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás.

(7)62 Az adósságkezelési szolgáltatás és a jogosult együttműködési kötelezettségének időtartamát a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.

33. § (1) Támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, aki a lakás bérlője, tulajdonosa, valamint a számla kifizetésére kötelezett és a Budapest XIII. kerületben lévő lakásra kéri a támogatást, amelyben életvitelszerűen lakik.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a HÍD Családsegítő végzi, melynek keretében:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelési formákról, feltételeiről,

b) vizsgálja az adós háztartása gazdálkodásának jellemzőit, fizetési kapacitását és készségét,

c) javaslatot tesz az adósságrendezés formájára, módjára, írásbeli megállapodást köt az adóssal,

d) javaslatot tesz az optimális háztartásgazdálkodás módjára,

e) az adós és családja számára személyre szabott mentális, életvezetési tanácsot nyújt, ennek keretében:

ea) elősegíti az adós, illetve családtagja munkaerőpiacra történő visszahelyezését,

eb) kezdeményezi, valamint segítséget nyújt a rendszeres pénzellátáshoz való jutáshoz,

ec) javaslatot tesz az adósságrendezés egyéb formájára,

f) az adósságkezelés időtartama alatt utógondozást folytat, ennek keretében:

fa) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságcsökkentési támogatásban részesített életvezetését,

fb) ellenőrzi a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítését,

fc) ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesülését,

fd) javaslatot tehet – indokolt esetben – az elfogadott adósságcsökkentési támogatás módosítására,

g) amennyiben a háztartás gazdálkodása és fizetési kapacitása alapján az adós együttműködési kötelezettség teljesítésére nem képes, a családsegítő kezdeményezheti a három hónapos előzetes együttműködést.

(3) Az adósságkezelési támogatás feltétele az adós együttműködése, melynek során köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan részt venni az adósságkezelési tanácsadáson,

c) a megállapodásban megjelölt időpontban megjelenni, az abban foglaltakat teljesíteni,

d) a meghatározott önrészt befizetni.

34. § Adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg, illetve nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem vállalja;

b) tartozása önhibájából keletkezett (önhibának minősül az, ha az adós tartozását önszántából nem fizette és erre elfogadható indokkal nem rendelkezik, négy év időtartam alatt legalább 200 nap munkaviszonyt nem tud igazolni és nem regisztrált munkanélküli, munkanélküli esetén együttműködést nem vállaló, vagy együttműködési kötelezettségét megszegő munkanélkülinek számít);

c) lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 400.000,- Ft-ot, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átvállalt szabadfelhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátraléka 800.000,- Ft-ot meghaladja;

d) a tartozás kiegyenlítését célzó önrész kifizetését – amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 25%-a – nem vállalja vagy nem teljesíti;

e) támogatását az adósságkezelési tanácsadás során a családgondozó nem javasolja;

f) megállapodást nem köt, vagy az abban foglaltakat nem teljesíti;

g) az általa vállalt részletfizetési kötelezettségét nem teljesíti;

h) az utógondozás során a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget;

i) az előzetes együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.63

35. § (1)64 Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(2) Az önrészt a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kell befizetni a hitelező megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást 15 munkanapon belül be kell mutatni a szociális ügyekben illetékes osztályon.65

(3) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet. Az adósságcsökkentési támogatás átutalására a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kerül sor, az alábbiak szerint:

a) a támogatás 50%-át a szerződés bemutatásakor;

b) a támogatás 50%-át a befizetési kötelezettség igazolása után.66

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

36. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) az étkeztetés (kivéve a gyermekétkeztetést),

b) a házi segítségnyújtás,

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) a családsegítés,

e) a közösségi ellátások (ellátási szerződés keretében),

f) a nappali ellátás (a szenvedély- és pszichiátriai betegek esetében ellátási szerződés keretében),

g) gyermekjóléti szolgáltatás,67

h) helyettes szülői hálózat (ellátási szerződés keretében),

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása (ellátási szerződés keretében),

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelülgyelet68.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése,

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása (ellátási szerződés keretében),

c)69

Ellátások biztosítása

37. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül,70

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtását elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető – családsegítés kivételével – és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.71

Érdekképviseleti Fórum

38. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum 4 választott tagból áll, akik közül 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.

(2) Az igénybevevők és a dolgozók bizalmát élvező és a megbízatást vállaló jelölteket – a házirendben szereplő eljárási rend szerint – titkosan kell megválasztani.

(3) Az Érdekképviseleti Fórum bármelyik tagjának kiválása esetén helyette – 60 napon
belül – új képviselőt kell választani.

(4) Az Érdekképviseleti Fórum szervezetére, működésére vonatkozó részletszabályokat a házirend tartalmazza.

Szociális Kerekasztal

39. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a kerületben működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Szociális Szolgáltató Központ

40. § (1) Az Önkormányzat az időskorúak részére szervezett alapszolgáltatásokat a Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.72

(2) A Szociális Szolgáltató Központ szervezi a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást – Szt. 65. §-a alapján -, amellyel biztosítja a jogosult önálló életvitelének lakásában történő fenntartását.

(3) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult:

a) az a 62. év alatti személy, aki

aa) rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban;

ab) aktív korúak ellátásában

részesül és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

b) az a 62. év feletti személy, akinek előgondozása során megállapítható, hogy egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.73

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) tartós betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) A Szociális Szolgáltató Központ Idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.74

(6) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.75

Prevenciós Központ

41. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Családsegítőn keresztül szolgáltatást nyújt – a Szt. 64. §-a alapján – a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.76

(2) A Prevenciós Központ a Gyermekjóléti Központon keresztül gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.77

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátását nyújtja, amely a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja, elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.78

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.79

Gondozóház

42. §80 (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Frim Jakab Szociális Intézmény

43. § A Frim Jakab Szociális Intézmény nappali ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.81

Ellátások megszüntetésének esetei

44. §82 (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) a jogosult, a törvényes képviselő kérelme alapján,

b) az intézmény házirendjének súlyos megsértése esetén,

c) a rászorultság megszűnése esetén,

d) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 30 napig bejelentés nélkül nem veszi igénybe.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.83

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

45. § (1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.84

(2)85 A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az intézményvezetőn keresztül – a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni, kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.86

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

46. §87

47. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a 2. melléklet szerint kell eljárni 88

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátását, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a gyermekek napközbeni ellátását igénybevevők személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.89

48. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekek gondozására és a gyermekétkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

49. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.90

(2) Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével a pénzbeli és természetbeni ellátások során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban – egy naptári évben belül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.91

(3) A megállapított pénzbeli ellátások egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltételek kivételével az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt.92

(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltényossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.93

(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.94

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy95

b) egyedülélő vagy egyedülálló,96

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkeztetési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,97

d) aktív korú álláskeresők esetében:

da) illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.

Korlátozó rendelkezések

50. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet. E szabály alól kivételt képeznek az olyan támogatások, amelyeknél a jogosultság feltételei törvényi szinten kerültek megállapításra.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A kihirdetéssel hatályát veszti a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a 4/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről.

Dr. Prehlik Lajos s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez98

Szolgáltatás
megnevezése
Egység Tárgyévi
költségvetés
eFt
Önköltség
Ft
Központi
támogatás
Ft
Éves
központi
támogatás
eFt
Különbözet
eFt
Intézményi térítési
díj
Ft
Átmeneti
elhelyezést
nyújtó ellátás
hónap/nap 160.510 191.083 üzemelte-tési : 66.988
bérhozzá-
járulás: 44.303
111.291 49.219 Hónap Nap
62.145 2.043
Jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtás
nap 36.224 473 5.702 30.522 398
Időskorúak
nappali ellátása
nap 231.594 932 109.000 107.910 123.684 498
Fogyatékos
személyek
nappali ellátása
nap 52.348 6.952 500.000 15.000 37.348 4.960
Fogyatékos
személyek
étkeztetése
nap 6.470 859 859
Étkezés
(helyben
fogyasztás és
elvitel)
adag 173.139 985 55.360 38.752 134.387 765
Étkezés
(kiszállítás)
adag 123.837 985 55.360 27.680 95.993 765 + 30 Ft
szállítási díj
bölcsődei
gondozás
nap 824.018 5051 494.100 321.165 502.853 3.082
családi napközi
ellátás
nap 87.285 7728 268.200 12.069 75.216 6.659
Házi
segítségnyújtás
óra 227.580 504 145.000 26.100 201.480 446

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyag költség ÁFA-val növelt összege: 581 Ft/nap

2. melléklet a 4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez99

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi
kategóriák
Térítési díj az
önköltség %-os
arányában
ÖNYM 150% 0%
ÖNYM 170% 10%
ÖNYM 180% 25%
ÖNYM 190% 35%
ÖNYM 220% 45%
ÖNYM 270% 65%
ÖNYM 290% 75%
ÖNYM 310% 85%
ÖNYM 350% 90%
ÖNYM 400% 95%
ÖNYM 400% felett 100%

1
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdés. Hatályos 2014. január 1-től.
2
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdés. Hatályos 2014. január 1-től.
3
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
4
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (2)-(3) bekezdés hatályát vesztette.
5
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (3) bekezdés hatályát vesztette.
6
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1)-(2) bekezdés hatályát vesztette.
7
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
8
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
9
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
10
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
11
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
12
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
13
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
14
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (4), (7) bekezdés hatályát vesztette.
15
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
16
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
17
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
18
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (3) bekezdés hatályát vesztette.
19
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
20
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
21
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
22
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
23
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
24
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
25
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
26
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
27
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
28
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
29
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
30
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
31
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
32
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
33
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
34
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
35
Beiktatta a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
36
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
37
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
38
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
39
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (3) bekezdés hatályát vesztette.
40
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
41
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
42
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
43
Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatálytalan 2014. január 1-től.
44
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től. A „Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás” alcím hatályát vesztette; hatálytalan 2014. március 21-től.
45
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
46
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
47
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
48
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
49
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
50
Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatálytalan 2014. január 1-től.
51
Módosította a 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
52
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
53
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
54
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
55
Módosította 39/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2014. január 1-től.
56
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
57
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
58
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 22. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
59
A 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet az eredeti (6)-(7), (9)-(10) bekezdést hatályon kívül helyezte.
60
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
61
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
62
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
63
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 24. §-a. Hatályos 2013. május 29-től. A (2)-(3) bekezdés hatályát vesztette.
64
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1), (5) bekezdés hatályát vesztette.
65
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
66
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
67
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
68
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
69
A pontot a 66/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2012. december 21-én lép hatályba.
70
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1)-(2) bekezdés hatályát vesztette.
71
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
72
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
73
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
74
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
75
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 28. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
76
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
77
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
78
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
79
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
80
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 30. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
81
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 31. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.
82
A 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet az e) és f) pontot hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2013. május 29-től.
83
A bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 32. §-a módosította. Hatályos 2013. május 29-től.
84
A szöveget és a bekezdés számozását a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdés módosította. Hatályos 2013. május 29-től. Az eredeti (1) bekezdés hatályát vesztette.
85
Beiktatta a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
86
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
87
Hatályon kívül helyezte a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 39. §-a. Hatálytalan 2013. május 29-től.
88
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
89
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
90
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től. A (7) bekezdés hatályát vesztette.
91
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
92
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
93
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
94
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
95
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (6) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
96
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (7) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
97
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 35. § (8) bekezdése. Hatályos 2013. május 29-től.
98
Módosította a 8/2014. (III. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. március 21-től.
99
Módosította a 19/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelet 37. §-a. Hatályos 2013. május 29-től.

Vissza

Díjaink, elismeréseink


                            Idősbarát önkormányzat díj