XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/gyik/

Témák A-Z

Gyakori kérdések

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi után az adó alanya az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (például iroda, üzlethelyiség, raktár, műhely) után a magánszemélyek is adókötelezettek.

Kivételek:

  • adómentes a magánszemély tulajdonában lévő garázs, kivéve, ha vállalkozó üzleti céljára szolgál
  • a 65 évnél idősebb magánszemély, kivéve, ha építménye vagy annak egy része hasznosításából bevételhez jut.

Lakás ingatlan esetén 2008. január 1-jétől építményadó fizetési kötelezettség alá tartozik:

  • magánszemély, ha az év első napján a lakás tulajdonosa (vagy a lakást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja), és annak egy részében vagy egészében vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenységet folytatnak.

XIII. kerületi építményadó

  • a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a 34/2000. (XI.15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet szabályozza /helyi adó!/.
  • a XIII. kerületi önkormányzat adóhatóságának hatáskörében van
  • az adó tárgya: a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény)
  • az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete
  • az adó mértéke: a 2009. évben 1169 Ft/m2/év, a 2010. évben 1241 Ft/m2/év
Ingatlanadó
  • az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény /2010.01.01-jétől hatályos!/ szabályozza, nincs önkormányzati mérlegelési jogkör, ez nem helyi adó
  • 2010.01.01-jétől  a NAV hatáskörébe tartozik
  • az adó tárgya: a kizárólag a lakóingatlan
  • az adó alapja: a lakóingatlannak az adóév első napján fennálló forgalmi értéke
  • az adó mértéke: az adóalap 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25%, a 30 millió forint feletti, de 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35%, az adóalap fennmaradó része után 0,5%

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban telek).

Mentes a telekadó alól:

  • az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt
  • a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után
  • a telek alapterületéből épület esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet
  • az a telek, amelynek határain belül építmény van, kivéve, ha az építmény vállalkozó üzleti céljára szolgál
  • a teleknek térbetonnal lefedett része.

A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A végrehajtási eljárást az adóhatóság előzetes fizetési értesítő nélkül is megindíthatja!

Építmény- és telekadó esetében nem kell minden évben bevallást tenni, kizárólag az adókötelezettséget érintő változás (így eladás, épület lebontása, adómentesség keletkezése, megszűnése) esetén.

Gépjárműadónál adómentesség keletkezése, illetve megszűnése, adókedvezmény igénybevétele, adóztatás szünetelése esetén a 7. pontban részletezett határidőre kell a bevallást-bejelentést megtenni.

A főváros esetében 2009.12.31-ig bezárólag a helyi iparűzési adóztatás a fővárosi önkormányzat adóhatóságának hatáskörében van.

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény értelmében az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2010. január 1-jétől gyakorolja a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket az ugyanezzel a nappal, vagy ezt követően kezdődő adóéveket érintően. A 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, illetve az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat a fővárosi önkormányzati adóhatóság látja el.

A jogszabályváltozás alapján is a 2009-es adóévvel bezárólag az iparűzési adóval kapcsolatos hatásköröket az önkormányzati adóhatóság, a főváros tekintetében változatlanul az Adó Ügyosztály gyakorolja, így a befizetéseket, bevallásokat, bejelentéseket a jelenlegi szabályok szerint kell teljesíteni.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos legkésőbb az adásvételi szerződés kelte évének végéig bejelenti az Okmányiroda felé, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha azonban sem az eladó, sem a vevő nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének az Okmányiroda felé a szerződés kelte évének végéig, akkor a korábbi tulajdonos marad az adó alanya egészen annak az évnek a végéig, melyben a bejelentés megtörténik.

Újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű vásárlása esetén a forgalmi engedélybe való bejegyzés dátumát követő hónaptól kell az adót fizetni. Minden további esetben a vételt követő év első napjától kezdődik az adófizetési kötelezettség.

Igen, a fűtési támogatás. Önkormányzatunk fűtési támogatással szeretné segíteni azokat a 75. életévüket betöltött, egyedül élőket, akik sem lakásfenntartási támogatásban, sem távhő-, illetve gázártámogatásban nem részesülnek. A fűtési támogatás a fűtési idényre szól – április 15-október 15. -, de a megállapítás függ a kérelem beadásának hónapjától, mert a támogatás az azt követő hónaptól állapítható meg. A fűtési támogatás összege egységesen 5 000 forint havonta, azaz a teljes fűtési idényt alapul véve 30 000 forint. Ezt az összeget a Pénzügyi Osztály havonta, postai úton utalja át a kérelmezőnek.

A szociálisan rászorult személyek három jogcímen részesülhetnek közgyógyellátásban:

  • alanyi módon
  • normatív módon
  • méltányossági alapon.

A közgyógyellátásra való jogosultak körét alanyi jogcím esetén az 1993. évi szociális törvény tételesen felsorolja, így például aki I., II. csoportú rokkantság alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; az aki, vagy aki után szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; pénzellátásban részesülő hadigondozott, nemzeti gondozott – ezen esetekben a kérelem benyújtása mellett szükséges a háziorvos igazolása (amennyiben egyéni gyógyszerkeret megállapítását is kéri) és a jogosultságot igazoló irat.

A normatív és a méltányossági jogcím esetében a megállapítás függ a jövedelemtől és az egészségbiztosítási pénztár által meghatározott összes gyógyító ellátás költségétől, ezért ezekben az esetekben a kérelem kitöltése mellett szükséges a háziorvosi igazolás és a jövedelemigazolás is.

Normatív jogcímen az a személy jogosult, akinek esetében a rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át (jelenleg 2 850 forint) meghaladja, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 2009-ben a 28 500 forintot, egyedül élő esetén a 150%-át, a 42 750 forintot.

A helyi rendelet szabályozza a méltányossági jogcím alapján kapható közgyógyellátást, amely kerületünkben a 75. életévüket betöltött személyek esetében jár, akinek a rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 15% -át, a 4 275 forintot meghaladja és az egy főre jutó jövedelem a 128 250 forintot nem haladja meg. Ezen kívül annak a személynek adható, akinek havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, az 5 700 forintot, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem a 71 250 forintot nem haladja meg. A közgyógyellátási igazolvány érvényességi ideje alanyi jogcím esetén 2 év, normatív és méltányossági jogcím esetén 1 év.

A továbbiakat illetően a Szociális Osztályunk nyújt segítséget.

A támogatás alapösszege 7000 forint évente. Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott személy tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, akkor a támogatás mértéke 24500 Ft/év, ha kiskorú ellátásáról is gondoskodik és munkaviszonyban áll, akkor 28000 Ft/év, ha  nyugdíjas és kiskorú ellátásáról is gondoskodik, akkor 10500 Ft /év.

A kérelem benyújtásakor mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozottság igazolását, szükséges továbbá egy jövedelemigazolás a tárgyévet megelőző évről. Amennyiben kiskorú gyermek a mozgáskorlátozott, akkor be kell nyújtani a tanulói jogviszony igazolását, amennyiben munkaviszonyban áll, akkor munkáltatói igazolás a munkaviszonyról, amennyiben nyugdíjszerű ellátásban részesül, akkor a nyugdíjfolyósító igazolása. Feltétel, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (ez jelenleg 71250 forint). További feltétel még, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy fogyatékossági támogatásban nem részesülhet.

A gyermek születésekor kérhető támogatás az életkezdési támogatás. Ez a támogatás a gyermek születését követő egy éven belül nyújtható be. A támogatás feltétele, hogy a támogatást benyújtó kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben kerületi állandó lakcímmel rendelkezzen, és más önkormányzattól ezen a jogcímen támogatásban ne részesüljön. További feltétel, hogy a gyermek nevére Start számlát kell nyitni, mert erre a számlára utaljuk át a támogatást. Ennek összege 20 000 forint. Ezt az összeget, illetve a kamatokkal növelt összeget a gyermek 18. életévének betöltése után veheti fel. Start számla nyitható a Magyar Államkincstárnál ill. a kérelmező által kiválasztott banknál.

A kérelemhez benyújtandó:

  • életkezdési támogatás formanyomtatvány
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata
  • a Start számla szerződés másolata

Tanulmányi ösztöndíjra jogosult az a család, ahol a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfeleltet eléri, és a tanulmányi követelményeket legalább 80 százalékos szinten teljesítette, s a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

A jövedelemhatár megegyezik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatárával, amely egyedül nevelő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 140 %-a (jelenleg 39 900 forint), családban nevelő esetében pedig a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 130 %-a (jelenleg 37.050 forint). A támogatást a benyújtástól a tárgyévi tanévben egy összeg folyósítják. A támogatás összege havonta 2 000 forint.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tenniük. Ezt megtehetik a Jegyzői gyámhatóságon (Szociális Osztály fsz. 33. vagy 34. szoba) és a Gyámhivatalban (III. em. 328 és 329. szoba) egyaránt ügyfélfogadási időben. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételéhez szükséges magukkal hozniuk érvényes személyi okmányaikat (személyi igazolvány, lakcím kártya), valamint a terhes kiskönyvet, a kezelő orvos igazolását a fogantatás vélelmezett időpontjáról, tovább az anya részére a népesség-nyilvántartó apai elismerő nyilatkozathoz kiadott igazolását. Amennyiben a leendő anya családi jogállása elvált, úgy szükséges a válásról hozott eredeti jogerős bírói határozat is.

Az 1993. évi III. törvény 4. § a) pontja szerinti értelmezést kell alkalmazni. Eszerint a jövedelem az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó bevétel, ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is
  • az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Nem minősül jövedelemnek például a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a társadalombiztosításról szóló törvény szerint biztosítottakon kívül, aki

  • rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult
  • egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult

A szociálisan rászorultak esetében a kérelmet a Szociális Osztályra kell benyújtani, amely hatósági bizonyítványt állít ki. Rászorultnak az minősíthető, akinek

  • családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát és családjának vagyona nincs
  • aki egyedül élő és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát és családjának vagyona nincs

A bizonyítvány hatályossága 1 év, s amennyiben a feltételek nem változnak, akkor ismételten kiállítható.

A szociális törvény, illetve a helyi rendelet lehetőséget ad arra, hogy a jegyes kivételével a hozzátartozó állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy ápolását végezze. A támogatás megállapításához szükséges az előírt formanyomtatvány, illetve az ápolt személy Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 02 számú Regionális Kirendeltségének igazolása, illetve amennyiben dolgozik, akkor igazolása arra vonatkozólag, hogy napi hány órában dolgozik.

Az ápolási díjjal kapcsolatosan a Szociális Osztályunk nyújt segítséget.

Az 1993. évi III. törvény 4. § d)pontja szerinti meghatározást kell alkalmazni:

  • a házastárs, az élettárs
  • a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a törvényben megszabott életkori feltételekkel)
  • korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér gyermek
  • a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa

A kerületi önkormányzat egyszeri támogatást állapít meg az időskorúak részére bizonyos kiemelt időpontokban. A 90. és 95. életévüket betöltöttek részére 20 000 forint kérhető, a 100. életévüket betöltöttek 100 ezer forintot kaphatnak. Minderről formanyomtatványt kell letölteniük. A kérelemhez nem kell csatolni igazolást, mivel nem feltétele a rászorultság.

Amennyiben nincs biztosítása és jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé, hogy a NAV részére megfizesse a havi 4350 forintot, akkor szociális alapon, a bejelentett állandó lakcíme szerint illetékes Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igényelhet. Az ingyenes egészségügyi szolgáltatásra akkor jogosult, ha vagyonnal nem rendelkezik, és egyedül él, illetve a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a  150%-át (jelenleg 42 750 forintot). Amennyiben családjával él, vagyontalan és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a  120%-át (jelenleg 34 200 forintot), akkor szintén jogosult az ellátásra. A jogosultságról a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek érvényességének kezdő időpontja a benyújtás napja. A kiállított hatósági bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. Ha ezt követően sem szerez jogosultságot egészségügyi ellátásra és vagyoni, jövedelmi viszonyában változás nem áll be, úgy az 1 év letelte előtt egy hónappal az ellátás ismételten igényelhető. A kérelmet az illetékes Munkaügyi Központnál adhatja le, kiegészítve a kitöltött igénylőlappal, a jövedelemigazolás(ok)al, illetve ha munkanélküli, úgy ennek igazolásával.

A gyermek óvodába harmadik életévének betöltése után vehető fel. A felvétel a harmadik év betöltése után bármikor kérhető. A gyermeket a lakóhelye szerint körzetes vagy a választott óvodába lehet beíratni. Abban az évben, amikor a gyermek az 5. életévét betölti, tankötelessé válik, a nevelési év kezdetétől (szeptember 1-től) napi négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. A felvétel jelentkezés alapján történik a fővárosban egységesen május első hetében. A felvételről az óvoda vezetője dönt. Beíratáskor be kell mutatni a szülő, illetve a gyermek személyazonosságát, lakcímüket igazoló dokumentumokat, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Az óvodai körzetek a honlapon megtekinthetők.

A szabad óvodaválasztás joga minden szülőt megillet. A nem körzetes óvodába az előjegyzési időszak végéig csak előjegyzésbe veszik a gyermeket, mert elsősorban a körzetes gyermekeknek kell a férőhelyet biztosítani.

Az építtetőnek kell kérnie az építési engedélyt a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet I-II-III. oszlopaiban felsorolt építési tevékenységek esetén – az építési tevékenység megkezdése előtt. Az építési engedélyhez kötött tevékenységek kizárólag az engedély jogerőre emelkedése után kezdhetők meg.

Építési engedély – ügyintézés

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet VI. oszlopában szereplő bontási tevékenységek (például 500 köbméternél nagyobb és 6,0 méternél magasabb építmény, zártsorú vagy ikres beépítésű lakóépület) esetében kell bontási engedélyt kérni. Az engedélyt annak kell kérnie, aki el kívánja végeztetni a bontási tevékenységet. A bontási tevékenység csak a bontási engedély jogerőre emelkedése után kezdhető meg.

Bontási engedélyhez – ügyintézés

A beköltözés előtt kell használatbavételi engedélyt kérni. Beköltözés jogszerűen csak a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése után lehetséges.

Informálódni kell az Építésügyi Osztályon, hogy a beruházó benyújtotta-e a használatbavételi engedély iránti kérelmet és az engedély kiadása mikorra várható. Használatbavételi engedély nélkül a lakás nem vehető használatba.

Használatbavételi engedélyt minden esetben az építtetőnek kell megkérnie az építési munkák befejezése után a hatóságtól. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély benyújtására hívhatja fel az építtetőt. Engedély nélküli használat esetén a hatóság megtilthatja a jogszerűtlen helyiséghasználatot.

A fennmaradási engedély meghatározott időre szóló, visszavonásig hatályos vagy végleges jellegű lehet. A fennmaradási engedély meghatározott idejű hatállyal bír, ha az építtető a kiszabott építési bírságot határidőre nem fizette be. Ha a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, akkor a fennmaradási engedély az építésügyi bírság befizetésének megtörténtéig csak határozott idejű lehet. Véglegesítésre pedig csak a bírság befizetése után van lehetőség.

A 2012. évi XLVI. törvény 6. § (6) bekezdése alapján a Földművelésügyi
Minisztérium Földügyi Főosztályát kell megkeresni kérelemmel, annak aki az
adatokat fel kívánja használni, melyet elő lehet terjeszteni e-mail formájában
is a foldugyifo@fm.gov.hu e-mail címen is.

A kérelemben elő kell terjeszteni a felhasználás pontos célját, a felhasználni
kívánt térkép tartalmat, valamint formáját.

A zajvédelem helyi szabályairól szóló 8/2013. (III. 26.) számú XIII. kerületi önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése alapján környezeti zajt okozó építési, bontási, vagy ezekhez kapcsolódó szállítási és rakodási tevékenységet munkanapokon 7 és 20, szombaton és pihenőnapnak minősített napokon 9 és 18 óra között szabad végezni, vasárnap és ünnepnapokon pedig tilos.  A korlátozás nem érvényes a munkahelyi területek, különleges városüzemeltetési területek, valamint a közlekedési terület besorolású területeken, illetve az élet-, a vagyon megóvása, továbbá a baleset és veszély elkerülése érdekében végzett tevékenységekre.

Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány ügyintézési határideje tíz munkanap, amelyet a kérelemnek a Polgármesteri Hivatalba történő érkezésétől kell számítani. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

A lomtalanítás időpontját nem a XIII. Kerületi Önkormányzat, hanem a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat Zrt. határozza meg, és arról a lomtalanítást megelőzően írásban tájékoztatja a lakóközösségek közös képviselőit, illetve az önálló ingatlanok tulajdonosait: így szeretnék megelőzni azt, hogy a lomtalanítással érintett terület teljes egészében szemétdombbá változzon.

A XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztályára rendszeresen érkeznek lakossági bejelentések, zajpanaszok. Ezek egy része 20.00 óra után és reggel 08.00 óra előtt merül fel, amikor az építési hatóság munkatársai már-, vagy még nem tudják a bejelentést fogadni. A zajszint pontos és hiteles kivizsgálása kizárólag a zajkibocsátás időszakában végezhető el.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata a lakosság nyugodt pihenésének elősegítése érdekében – az elmúlt évekhez hasonlóan, a nyári időszakban, május közepétől október közepéig– éjszakai telefonos ügyeletet működtet. Így a nyári időszakban lehetőség  az éjszakai és hétvégi időszakban felmerülő zajpanaszok azonnali kivizsgálására, illetve a vizsgálat eredménye alapján a szükséges hatósági intézkedések  megtételére. A bejelentések fogadására este 20 és reggel 8 óra között hívható zöldvonalat üzemeltetünk. A beérkező panaszokat a zajügyelet munkatársa regisztrálja, feljegyzi a bejelentő nevét, címét, telefonszámát, a bejelentés tárgyát, valamint a bepanaszolt személyt, szervezetet (amennyiben ez ismeretes), a zaj jellegét. A szakember a bejelentést követően haladéktalanul a helyszínre érkezik, az ott tapasztaltakról jegyzőkönyvet vesz fel, illetve szükség esetén zajmérést végez. A vizsgálat eredményének kiértékelése után a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztálya megteszi a szükséges hatósági intézkedéseket. Ezzel az eljárás lehetőséget biztosít a hatóság számára, hogy jogszabálysértés esetén a bejelentést követő néhány napon belül meghozhassa a szükséges intézkedéseket.

A lakosságtól érkező panaszok kivizsgálása mellett a zajügyelet – az Építésügyi Osztály által összeállított ütemterv alapján – rendszeresen ellenőrzi az építési tevékenységekre vonatkozó időbeli korlátozás, valamint a szórakozóhelyek zajkibocsátási határértékének betartását is.

Bízunk benne, hogy a zajügyelet fenntartásával nagyban hozzájárulunk a kerület lakosságának nyugodt pihenéséhez.

A lakosság által ingyenesen hívható zöld szám a következő: 06-80-62-66-66

Az FKF Zrt. által üzemeltetett hulladékudvarban a Tatai utca 96. alatt. Itt a következő hulladékfajtákat adhatja le:

  • papír: újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz
  • italos karton (tetrapak) doboz (csak kimosva)
  • műanyag: hungarocell, PET-palack és azok lecsavart kupakjai
  • színes és fehér üveg: italos, befőttes, parfümös
  • fémdoboz: üdítős, sörös, konzerves doboz

Veszélyes hulladékok illetve veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékok:

  • elhasználódott háztartási gép: mosógép, hűtőgép, stb.
  • elektronikai hulladék: számítástechnikai hulladék
  • fénycsövek és világítótestek
  • szárazelem
  • használt sütőzsiradék és göngyölege
  • fáradt olaj és göngyölege
  • használt akkumulátor

A hulladékudvar nem vesz át egyes veszélyes hulladékokat, például festékmaradékokat, oldószereket, növényvédőszereket. Ezeket az önkormányzat által szervezett, 2010-től évente három alkalommal megtartott veszélyes hulladék-gyűjtési akcióban lehet leadni. A lakossági hulladékgyűjtési akcióról a honlapon, a Hírnök újságban, a TV13-ban, illetve kihelyezett plakátokon és szórólapokon tájékozatjuk a lakosságot. További tájékoztatás a 452-41-01-es telefonszámon vagy a kornyezetvedelem@bp13.hu címen kérhető.

Kerületünkben az állattartásra vonatkozó előírásokat az állattartás rendjéről szóló 30/2004. (IX. 13.) számú kerületi önkormányzati rendelet tartalmazza. Ennek 10. § (1) bekezdés a) pontja értelmében aki állatát úgy tartja, hogy az a házban, illetve a szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul zavarja, anyagi kárt, félelmet okoz, testi épséget vagy egészséget veszélyeztet, szabálysértést követ el, az 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ilyen esetben tehát szabálysértési feljelentést lehet tenni a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztály Szabálysértési Csoportjánál az állattartó nevének, az állattartás helyének megjelölésével. A feljelentés alapján megvizsgáljuk, hogy az állattartási körülmények megfelelőek-e, illetve azt, hogy a zavaró hatás (zaj, bűz vagy más.) milyen mértékű és valóban indokolatlan-e, ezek mérlegelése után kerülhet sor bírság kiszabására, illetve egyéb hatósági intézkedésre.

Építési tevékenységet – a közérdekű munkák, például csatornaépítés kivételével – csak hétköznapokon 7 és 20, szombaton 9 és 18 óra között szabad végezni. Az ezen kívüli időszakban folytatott építkezésről a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztályán (1139 Budapest, Béke tér 1., telefon: 452-41-15, e-mail: epites@bp13.hu) lehet írásban vagy személyesen bejelentést tenni.

Az építési tevékenységekre vonatkozó zajhatárérték betartása alól felmentés akkor kérhető, ha annak betartása sem műszaki, sem munkaszervezési intézkedésekkel nem biztosítható. A felmentés iránti kérelmet az Építésügyi Osztályra (1139 Budapest, Béke tér 1., telefon: 452-41-15, e-mail: kornyezetvedelem@bp13.hu) kell benyújtani.

Minden zajforrás esetében be kell tartani a vonatkozó zajkibocsátási, illetve zajterhelési határértékeket, ezek engedély nélküli túllépése jelent szabálytalanságot. A túllépés megállapításához, az esetleges szankcionáláshoz (például zajbírság kiszabásához) műszeres zajmérés szükséges.

A vendéglátóhelyeken végzett zeneszolgáltatásra is zajhatárérték vonatkozik, amelynek betartását zajbírság kiszabásával is ki lehet kényszeríteni.

Az FKF ZRt. által szervezett, évente egy alkalommal megtartott lomtalanítás a XIII. kerületben rendszerint márciusban van. A lomok kihelyezésének időpontjáról és módjáról a társasházak közös képviselői levélben kapnak értesítést az FKF Zrt.-től. Ezzel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal további tájékoztatást nem tud adni, kérdéseikkel az FKF Zrt. ügyfélszolgálatához fordulhatnak (tel.: 459-67-60, 459-67-61). További információkat itt találhat.

A magánterületeken lévő parlagfűről a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztályán (1139 Budapest, Béke tér 1., telefon: 452-41-15, e-mail: kornyezetvedelem@bp13.hu), a közterületen található parlagfűről a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.-nél (1131 Budapest, Hajdú u. 29., telefon: a 412-33-40, e-mail: kornyezet@kozszolgaltato.bp13.hu) lehet bejelentést tenni.

A kerületi kezelésű közterületeken lévő állattetemekről  a díjmentesen hívható  06-80-626-999-es számon lehet bejelentést tenni. A tetemek elszállításáról és ártalmatlanításáról az önkormányzat megbízásából Polisz Biztonsági Kft. gondoskodik a bejelentéstől számított 24 órán belül.

A közterületen lévő balesetveszélyes fákat a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.-nél lehet bejelenteni (1131 Budapest, Hajdú u. 29., telefon: a 412-33-40, e-mail: kornyezet@kozszolgaltato.bp13.hu).

Környezetvédelmi ügyekben tájékoztatást kérni, illetve bejelentést tenni a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztályán lehet (1139 Budapest, Béke tér 1., telefon: 452-41-15, e-mail: kornyezetvedelem@bp13.hu).

ügyfélszolgálatválastz1

hagyatékválasz1

kereskedelemválasz1

anyakönyvválasz1

birtokvédelemválasz1

Díjaink, elismeréseink