XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/2022/10/18/szaz-eve-szuletett-dr-schweitzer-jozsef-orszagos-forabbi-a-xiii-kerulet-diszpolgara/

Témák A-Z

Száz éve született Dr. Schweitzer József országos főrabbi, a XIII. kerület díszpolgára

2022. október 18. Kulturális hírek

Dr. Schweitzer József Széchenyi-díjas professzor, egyetemi tanár és rektor, országos főrabbi, a XIII. kerület díszpolgára 1922. október 13-án született. Az önkormányzat ebből az alkalomból tiszteletére emléktáblát helyezett el a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga homlokzatán. Ebben a templomban szolgált 1982 és ’85 között. „Dr. Schweitzer József papként, emberként és felelősségteljes vezetőként hűséges pásztora volt a megtizedelt nyájnak. Nagyon jó döntésnek tartom, hogy kerületünk lakossága elé őt állítottuk példaképnek, hiszen szellemiségét, életfelfogását és életútját követendő példának tartjuk a kerületben” – mondta Dr. Tóth József polgármester a megemlékezésen utalva a tudós főrabbi díszpolgári címére, amelyet 2006-ban adományozott neki az önkormányzat. Az emléktáblát Dr. Schweitzer József családtagjai, barátai, tanítványai és tisztelői jelenlétében avatták fel.

Schweitzer emléktábla avatás

Schweitzer József Veszprémben született – két évvel a zsidóságot diszkrimináló első törvény, a numerus clausus után. Anyai nagyapja Hoffer Ármin nagytekintélyű rabbi volt, édesapja jogász. Iskoláit Budapesten kezdte, de tanulmányait a vészkorszak kettétörte. Munkaszolgálatra kényszerítették, aztán Budapesten bujkált. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. Egy évvel később rabbivá avatták a nagy múltú Rabbiszemináriumban.

Rabbiként Pécsett működött először 1948 és 1981 között. Ezt követően Budapesten előbb a Vasvári Pál utcai zsinagóga, majd a Hegedűs Gyula utcai közösség főrabbija volt. 1981-től ’85-ig budapesti főrabbi, 1985-től a Rabbiképző Intézet igazgatója és a Rabbiképző zsinagógájának főrabbija 1997-ig. Ezzel egyidejűleg betöltötte az Országos Főrabbi hivatalt is. 2015. február 15-én hunyt el.

Tudományos munkássága kiterjedt a magyarországi zsidó közösségek történelmének, a zsidó teológia és a zsidó Szentírástudomány területeire. Számos vallástudományi és történelmi könyvnek, könyvsorozatnak volt szerzője és szerkesztője. Kiemelkedő érdeme volt a 2. világháború utáni magyar zsidóság vallási és kulturális életének újraindításában. Jelentős szerepet töltött be mind a hazai, mind a nemzetközi közéletben. A vallásközi párbeszéd kimagasló képviselője volt. Több hazai és külföldi egyetem avatta díszdoktorává.

Az emléktáblaavatás ünnepi eseményén Tóth József polgármester beszédében kiemelte: „Mindenki szerette és tisztelte a főrabbit, hiszen az emberek megérezték, hogy értük él, s ennek egyik titka az volt, hogy ő a személyiségével és stílusával meg tudta szólítani az embereket. Hatni tudott, hiszen személyes kisugárzása olyan tekintéllyel párosult, amelyet nem tudott megrontani a vezetői beosztás és a hatalom érzete, mindvégig meg tudott maradni szerény és tisztességes embernek.”

Dr. Schweitzer József sosem tett különbséget ember és ember között, kifogyhatatlan erővel segítette a rászorulókat, bölcsességével békességet sugárzott, mindenkivel szót értett és mindenkit meghallgatott. Közszeretet és köztisztelet övezte. Emberszeretete már életében legendává emelte. „Manapság sokat gondolok arra, vajon mit mondana a professzor úr ma, amikor divat lett hergeléssel és uszítással politizálni. Ő egy olyan világ felépítésének a híve volna, amely nem a gyűlöletre, hanem a nyitottságra, a befogadásra épül” – hangsúlyozta a polgármester.

A méltató szavak után a családtagok és a polgármester felavatták az emléktáblát. Bálint András Kossuth-díjas színművész pedig elmondta Radnóti Miklós Sem emlék, sem varázslat című, 1944-es versét.

Schweitzer emléktábla felavatása

Vissza

Díjaink, elismeréseink