Témák A-Z

Dr. Ádám György Széchenyi-díjas orvos, pszichofiziológus professzor születésének 100. évfordulója alkalmából ma megkoszorúztuk emléktábláját a Visegrádi utca 38/B. alatti ház falán. A XIII. kerület díszpolgári címével kitüntetett professzor ebben a házban élt 1949-től haláláig, 2013-ig. Dr. Tóth József polgármester beszédében hangsúlyozta: „Ádám György igazi iskolateremtő volt, aki messziről érkezett a budapesti tudományos élet csúcsaira. A XIII. Kerületi Önkormányzat a 2002-es díszpolgári címmel, a lakóhelyén 2015-ben felavatott emléktáblával és a mai ünnepséggel is kifejezi megbecsülését és tiszteletét Ádám György professzor iránt.” A megemlékezésen jelen volt Ádám György felesége, Deutsch Katalin, lányuk, dr. Ádám Ágnes – aki beszédet is mondott –, az Ádám család több tagja, valamint Dr. Sziklai Péter, az ELTE tudományos rektorhelyettese, Dr. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Ádám György számos kollégája, tanítványa, tisztelője, illetve az önkormányzat képviselői.

Dr. Ádám György Széchenyi-díjas orvos, a pszichofiziológia professzora 1922-ben született Nagyváradon. Előbb a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára járt, itt szerzett orvosi diplomát 1949-ben. Először orvosként helyezkedett el, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem (ma: Semmelweis Egyetem) Élettani Intézetének munkatársa lett. 1966-ban az ELTE Természettudományi Karán egyetemi tanárrá nevezték ki, hamarosan már az általa alapított Összehasonlító Élettani Tanszéket vezette. Emellett 1970-től ’72-ig az MTA Pszichológiai Intézetét is igazgatta. 1972-től hat éven át az ELTE rektora volt, ez idő alatt születhetett meg például az immunológia és az etológia tanszék, fejlődött a mikrobiológia tanszék. 1970-ben megválasztották az MTA levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává. 1992-ben már professzor emeritusként kutatóprofesszori megbízást kapott.

1990-től egy évtizeden keresztül az MTA Tudósklubjának vezetőjeként szolgálta a tudományos közéletet. 1978 és 1990 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnöke volt, 1994-ben a Magyar Pedagógiai Társaság elnökévé választották. Több mint 150 tudományos publikáció, számos tudományos- és tudománynépszerűsítő kötet fűződik a nevéhez. Könyveinek jelentős része angolul és németül is megjelent, szaktudományos publikációi gyakori hivatkozási forrásként szolgáltak a kutatók és az elméleti szakemberek számára is.

Dr. Tóth József ünnepi beszédében kitért arra is: „Ádám György professzor úr a lelki történések agyvelői hátterét vizsgálta egész életében. Soha nem felejtette el érzékletesen bemutatni, hogy az emlékezés, a tanulás, az érzelmek körében a kérdést a pszichológus teszi fel, a választ a biológus, a fiziológus adja. Munkássága ezen a mezsgyén mozgott. Igazi iskolateremtő volt, aki messziről érkezett a budapesti tudományos élet csúcsaira. Még ma is sokan emlékezhetnek az agy működéséről szóló tévésorozatára, élvezetes egyetemi előadásaira. Ádám György professzor legutolsó évekig is aktívan vett részt a tudományos életben, bejárt hajdani tanszékére, előadásokat tartott, s túl a nyolcvanon is izgalmas könyve jelent meg.”

A rejtőzködő elme című utolsó kötetét 83 évesen publikálta, 2005-ben. Akkor adott egy életútinterjút a Magyar Tudomány című folyóiratnak. Ott mondta azt is: „A szellemi elfoglaltságot sosem szabad abbahagyni, az agyat mindig dolgoztatni kell. A dologtalan agy hamarabb tönkremegy. Nem értelmiségi barátaimnak és embertársaimnak azt ajánlom, hogy fejtsenek keresztrejtvényt, kártyázzanak, sakkozzanak, tehát olyan elmefoglalatosságokat űzzenek, amelyek az agyi vérkeringést életben tartják, és ehhez még adottságaikhoz mért tevékenységet is fejtsenek ki. A passzív, otthon ülő, semmivel nem foglalkozó, semmi iránt érdeklődést nem mutató ember biztosan megrövidíti az életét, bár azt nem mondom, hogy az ellenkezője hosszabbítja. Ezt csak remélni merem.”

2007-ben tüntették ki Széchenyi-díjjal, amellyel „a hazai korszerű agyélettani kutatásban és oktatásban, valamint a pszichofiziológia meghonosításában és magas szintű művelésében, az elemi tanulási folyamatok élettani hátterének feltárásában elért eredményeit” ismerték el.

Ádám György professzor 2013. február 3-án, életének 91. évében hunyt el.

Húsz éve, 2002-ben választottuk a XIII. kerület díszpolgárai közé. Már budapesti egyetemi évei alatt beköltözött az Újlipótvárosba, akkor még albérletekben élt. 1949-től lakott feleségével a Visegrádi utca 38/B. alatti házban, amelynek falán 2015. augusztus 25-én helyeztük el Ádám György emléktábláját. Tóth József polgármester a mai beszédében kiemelte: „Ádám György a mi polgárunk, kedves szomszédunk volt, amióta frissen diplomázott ifjúként lakhelyül a XIII. kerületet választotta. Ha a szellemi kiválóságához és fáradhatatlanságához hozzáadjuk a hűségét a helyhez, ahonnan nagy formátumú pályáját befutotta, bizonysággal állíthatjuk, hogy méltó kezekbe adtuk 2002-ben díszpolgári címünket.”

Dr. Ádám Ágnes beszédében felidézte életüket édesapjával, családi történeteket mesélt. Majd a 98 esztendős Deutsch Katalin, Ádám György felesége meghatódva mondott köszönetet az emlékezőknek.

 A kerületben Ádám György professzor emléktáblája a 269., ami azt is kifejezi: a XIII. kerületi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a helyi értékek ápolását, a lokálpatriotizmus erősítését, és büszke azokra, akik munkásságukkal és tevékenységükkel hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, jó hírnevének erősítéséhez.