Témák A-Z

Hegyi György festő-, mozaik- és üvegművész születésének 100. évfordulója alkalmából ma délelőtt felavattuk és megkoszorúztuk emléktábláját a Radnóti Miklós utca 38. alatti ház falán. Az alkotó 1964-től haláláig (2001. április 8.) lakott és dolgozott – majd’ négy évtizeden keresztül – ebben a házban. Feledy Balázs művészeti író arról is beszélt az emléktábla avatáson: „Hegyi György a 20. század magyar képzőművészetének jeles progresszív szemléletű alkotója, akinek életműve, értékeinek folyamatos figyelemmel kísérése mellett fontos emlékhelye lesz ez a Radnóti Miklós utcai emléktábla.” Az eseményen jelen volt Hegyi György lánya és unokája is. Közösen avatták fel és koszorúzták meg az emléktáblát Dr. Tóth József polgármesterrel.

„Emléktáblával azon személyekre szoktunk emlékezni, akik a tudomány, a művészet, a politika, a sport, a közélet terén kiemelkedő teljesítményt alkottak, hoztak létre életükben, és – a szó szoros értelmében – életművük van. Különös, hogy az emléktáblák ügyét jellemzően egy kisebb közösség gondozza, engedélyezi, kezdeményezi, legtöbb esetben támogatja, jelen esetben a XIII. kerületi Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal. De a teljesítmény iránti tiszteletből akkor lesz emléktábla, ha az adott személyiség munkásságának jelentősége jelentősen meghaladja e szűkebb közösség által számon tartott közfigyelmet. A mai alkalommal is erről van szó, ugyanis Hegyi György festőművész, mozaik és üvegművész művészi teljesítménye, életútja, értékei és minősége indokolja, hogy ennek a háznak a falán maradandó jele legyen az országos jelentőségű művésznek, a művészetének”, kezdte beszédét Feledy Balázs művészetkritikus, művészeti író, Hegyi György egykori barátja, aki felidézte az alkotó életpályáját.

1922. február 26-án született Hegyi György. Származása miatt – a numerus clausus tiltása okán – az 1940-es évek elején nem kerülhetett be a Képzőművészeti Főiskolára. Grafikai tanulmányokat folytatott Irsai Istvánnal. 1943-tól munkaszolgálatos volt Erdélyben, Kárpátalján; leszerelése után Kolozsvárott lett grafikus, oda tudott először menekülni. A Képzőművészeti Főiskolán végül 1950-ben szerzett diplomát. Kitűnő mestereknél tanulhatott, Berény Róbertnél, Fónyi Gézánál és Barcsay Jenőnél. 1950-ben diplomamunkája is már üvegmozaik technikával készült, abban az időben egyedüliként.

„Már fiatalon széles körű volt technikai érdeklődése, megismerkedett a mozaikrakás-készítés technikájával, és e műfajban kora egyik legkitűnőbb alkotójává vált. Rác András festőművésszel együtt lett a kortárs mozaikművészet egyik élharcosa. Fiatalon kapcsolatot teremtett az Európai Iskola progresszív művészeivel, Szentendréhez kötődő művészekkel. 1954-től Szentendrén is dolgozott folyamatosan, ’65-től haláláig pedig a szentendrei régi művésztelepnek is tagja volt. Fokozatosan alakította ki a közvetlen látványfestészettől elszakadó konstruktivisztikus szemléletmódját, melyet minden műfajban, technikában meg tudott jeleníteni: készített linómetszeteket, krétarajzokat, kollázsokat, táblaképeket, mozaikokat, üvegablakokat. 1964-ben Izraelben rendezhetett kiállítást. Ettől az időtől kezdve sok egyéni kiállítást rendezett, sok csoportos bemutatón vett részt, itt, a XIII. kerületben is, és készítette mozaikműveit. Élete utolsó évtizedeiben munkái jeles magángyűjteményekbe is kerültek. Ő tervezte a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium új üvegablakait, melynek átadására már halála után került sor. A műegyüttest Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi avatta fel, aki osztálytársa volt a gimnáziumban. Az Újlipótvárosi Klubgaléria megnyitása után nem sokkal, 1995 márciusában már itt is fontos egyéni kiállítása volt. Máig öröm, hogy azt magam nyithattam meg, s ez 1999-ben megismétlődött, és ekkoriban ajándékozta – egyéb művek mellett – Életfa című nagy méretű mozaikmunkáját a galéria gyűjteményének, ez a mű ma a galéria Radnóti Miklós utcai bejárata mellett, a falon látható.

Hegyi György a 20. század magyar képzőművészetének jeles progresszív szemléletű alkotója, akinek életműve, értékeinek folyamatos figyelemmel kísérése mellett fontos emlékhelye lesz ez a Radnóti Miklós utcai emléktábla” – zárta beszédét Feledy Balázs.

A kerületben ez a 264. emléktábla, ami azt is kifejezi: a XIII. kerületi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a helyi értékek ápolását, a lokálpatriotizmus erősítését, és büszke azokra, akik munkásságukkal és tevékenységükkel hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, jó hírnevének erősítéséhez.